Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-03 / 53. szám

4 2004. MÁRCIUS 3., SZERDA __________RÖVIDEN__________ TÓTH ANDRÁS AZ IRAKI REZSIM PÉNZÉRŐL Bár már a kilencvenes évek végétől voltak olyan információi a nemzet­­biztonsági szolgálatoknak, hogy Ki­rály B. Izabella, illetve pártja anyagi támogatásban részesül az iraki re­zsimtől, az akkori kormányzat „nem fogalmazott meg konkrét hírigényt az értesüléssel kapcsolatban" - kö­zölte kedden Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat fel­ügyelő politikai államtitkár. Azt kö­vetően nyilatkozott, hogy kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága meghallgatta és nyolc igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta a Nemzetbiztonsá­gi Iroda összegzését Király B. Izabel­la, illetve a Magyar Érdek Pártja iraki kapcsolatairól. (MTI) A BÍRÓI PÁRTATLANSÁG A bírónak nemcsak a pártatlan eljá­rásra, de a pártatlanság látszatára is ügyelnie kell - tartalmazza az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) keddi ülésén kialakított állás­­foglalás. „A bíró a tárgyalás során kö­teles tartózkodni minden olyan ma­gatartástól, amely megingathatja a bíróságba és a bírósági eljárásba ve­tett közbizalmat" - ismertette az OIT álláspontját Lomnici Zoltán főbíró, a testület elnöke. Ismertes: egy napilap a Fővárosi Bíróság elnökéhez, majd az OIT-hoz fordult amiatt, hogy a kö­zelmúltban a Bácskai János tábornok elleni büntetőper során az eljáró bírói tanács elnöke több tanúként idézett magas rangú állami vezetőt a szobá­jában fogadott. Lomnici Zoltán kö­zölte: az esetet több összbírói érte­kezleten is felvetették a bírák, és ké­résükre foglalkozott az OIT a bírák pártatlanságának kérdésével. (MTI) A FIDESZ AZ INGATLANADÓ ELLEN A fővárosi ingatlanadó tervezett be­vezetése tönkretenné az ingatlanpia­cot, tovább rontaná az otthonterem­tés feltételeit - hangoztatta tegnapi tájékoztatóján Juharos Róbert, a vá­rosháza jogi bizottságának fideszes elnöke és Kupper András, a Fidesz- MKDSZ-frakció vezetője. Emlékez­tettek arra, ha a kormány - Csillag István gazdasági miniszter elképze­léseinek megfelelően - változtatna az adótörvényen, automatikusan ha­tályba lépne a fővárosnak az egysé­ges ingatlanadóról még 2000-ben al­kotott rendelete. Akkor azért nem módosították a helyi adókról szóló jogszabályt, mert a kerületek többsé­ge azt ellenezte. Az ellenzéki frakció ezért a Fővárosi Közgyűlés követke­ző ülésén kezdeményezi a szóban forgó rendelet visszavonását. (L. G.) RONCSAUTÓ-DÖMPINGTŐL TART A LEVEGŐ MUNKACSOPORT A Levegő Munkacsoport tegnap le­velet juttatott el Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez és Vastagh Pálhoz, az alkotmányügyi bizottság elnökéhez, kérve, hogy alkotmá­nyossági szempontból vizsgálják meg a regisztrációs adó módosításá­ról szóló törvényjavaslatot. A tervek szerint jelentősen csökkentenék a használt gépkocsikat terhelő regiszt­rációs adót. Lukács András, a környe­zetvédő szervezet elnöke szerint a módosítás jóváhagyása esetén Ma­gyarország a nyugati országok roncsautó-lerakójává válna. (O. Z.) KEVÉS JELENTKEZÉSI LAP? Hétfő éjfélig lehetett postára adni a felsőoktatási jelentkezési lapokat, ol­vasóink azonban arról panaszkod­nak, hogy hétfőre már elfogytak a formanyomtatványok a boltokból. Roberts Éva, az Országos Felsőoktatá­si Felvételi Iroda (OFI) tájékoztatási igazgatóhelyettese érdeklődésünkre azt mondta: a 320 ezer példányban gyártott lapokat december 15-e óta lehet megvenni a könyvesboltokban és a kijelölt postákon. Roberts Éva szerint előfordulhatott, hogy a ki­sebb városokban már valóban nem lehetett kapni az utolsó napokban je­lentkezési lapokat. (V. A. D.) ÚJ FŐSZERKESZTŐ A RÁDIÓ C-NÉL Daróczi Józsefet választotta a Rádió C főszerkesztőjévé az adót működtető Rádió C Kht., az új vezető április 1-­­ jétől irányítja a roma rádiót - tájé­koztatott kedden Csongor Anna a társaság egyik tulajdonosa, az Auto­nómia Alapítvány igazgatója. A ta­gok egyhangúlag hozták meg dön­tésüket. (MTI) _______________HAZAI KÖRKÉP________________________ Háromszor szavaznánk június 13-án Medgyessy Péter miniszterelnök az uniós választásokat népszavazással akarja összekötni A miniszterelnök tántorítha­tatlan népszavazási kezdemé­nyezéseiben. Az alkotmány, amit Orbán Viktortól kapott, ebben nem is akadályozza. Medgyessy Péter szerint a nyári európai parlamenti választás napján, június 13-án egyúttal népszavazást is lehetne tartani a közvetlen köztársasági elnökválasztás­ról. Ezt a miniszterelnök egy csepeli la­kossági fórumon mondta tegnap, és megerősítette a Magyar ATV-ben kedd este sugárzott interjújában. Annyira el­szánt, mondta Csepelen, hogy ha a parla­menti pártok nem tudnak megegyezni a közvetlen köztársaságielnök-választás­­ról, végső esetben közvetlenül a néphez fordul. Medgyessy ismét beszélt közjogi javaslatairól és felhívta a figyelmet: „Ha nem gerjeszti fel a hangulatot, ma is ugyanott tartanánk, mint két hónappal ezelőtt: a politikusok nem az embereket foglalkoztató kérdésekről beszélnének. Lapunknak nynatkozó szakértők sze­rint nincsen sem alkotmányos, sem más jogi akadálya annak, hogy az EP- választás napján népszavazást tartsanak. Ez a megoldás ráadásul lényegesen ol­csóbb volna, mintha két különböző alka­lommal szólítanák az urnákhoz az embe­reket. A napokban - így az Orbán Viktor­ral folytatott hétfői nyilvános megbeszé­lésen is - Medgyessy Péter nyilvánvaló­vá tette, hogy az államfő nép általi vá­lasztásáról nem ügydöntő, hanem véle­ménynyilvánító népszavazást lehetne tartani. Ez azt jelenti, hogy a referendum eredménye nem lenne kötelező az Or­szággyűlésre. A csepeli fórumon Medgyessy Péter közölte, hogy tanulmányozta az alkot­mányt, javaslatait is annak ismeretében tette meg. A miniszterelnök nyilvánva­lóan nem azt a kis kötetet forgatta, ame­lyet Orbán Viktortól volt kénytelen elfo­gadni hétfőn nyilvános vitájukon. Akkor is megemlítette, hogy köszönettel ugyan, de nem kéri, mert saját példány­nyal is rendelkezik. Annak alapján pe­dig valóban megállapíthatta, hogy köz­jogi javaslatai nem ütköznek az alaptör­vénybe. Ezzel szemben, ha az egykori miniszterelnök alkotmánybírósági dön­tésekkel is megajándékozta volna utód­ját, például egy 1999-essel, már azzal szembesül, hogy a köztársaságielnök­választásról nem lehet népszavazást ki­írni. Igaz, az a határozat nem vélemény­­nyilvánító referendumra vonatkozott, tehát a mostani ötlet könnyen lehet, hogy megvalósítható. Orbán Viktor hétfőn a Nándorfehér­vári Teremben azt mondta, hogy tíz ja­vaslattal érkezett a megbeszélésre, bár a beszélgetés során csak nyolcról számolt be. Az exminiszterelnök utóbb siker­ként könyvelte el, hogy Medgyessy megígérte, akkor is kifizeti a kormány a határon túli fiatalok oktatási-nevelési támogatását, ha az akár 3,5 milliárd fo­rintba kerül is. Tény, hogy tavaly 1,5 milliárd forintot fordított erre a célra a Határon Túli Magyarok Hivatala. Elnö­ke, Bálint-Pataki József szerint ennek a duplájára is szükség lehet az idén, hi­szen jelentősen nőtt a támogatható fiata­lok köre. Ez az idén már Szlovákiára is kiterjed, s ettől az évtől már egygyerme­kes családok is pályázhatnak az általá­nos és középiskolás diákok után járó 20 ezer forintos támogatásra, valamint a 2400 forintos tanszer- és taneszköz-hoz­zájárulásra. Bálint-Pataki szerint az áp­rilisban megkezdődő kifizetések júniu­sig hiánytalanul befejeződnek. Orbán Viktor azt is eredménynek ne­vezte, hogy a miniszterelnök végül is be­leegyezett: ha a Fidesz olyan javaslatot tud kidolgozni a gyógyszereket terhelő áfa csökkentésére, amelyek nem sértik az unióval kötött megállapodást, akkor a kormány azt esetleg támogatja. Tegnap viszont úgy tűnt, hogy a Fidesznek vagy nincsen kész javaslata, vagy egyelőre ki­vár. Mikola István volt egészségügyi mi­niszter, a Fidesz „témavezetője" úgy nyi­latkozott, hogy vannak javaslataik az áfa mérséklésére, így a lakossági terhek csök­kentésére, de azokat csak a szakbizott­ságok egyeztetésén ismertetné a kor­mányzó párt politikusaival. Annyit el­mondott, hogy szerinte legalább a támo­gatott gyógyszereket terhelő áfa helyes mértéke 0 százalék lenne. Ez szerinte nem idegen az uniótól sem. Azt viszont Orbán Viktor már a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen is sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány nem kívánja az árfolyamnyereség-adó visszaállításával kiváltani az otthonteremtési támogatás eredeti rendszerének visszaállításához szükséges összeget. Az Orbán-kormány idején bevezetett árfolyamnyereség-adót annak idején számtalan bírálat érte, így az akkori gazdasági tárca is tervbe vette annak részleges eltörlését, azon befekte­tők esetében, akik hosszú távra vettek részvényt. Végül az árfolyamnyereség adó eltörlése a Medgyessy-kormány fel­adata lett. Mindennek ellenére hétfőn Med­gyessy Péter azt mondta a Fidesz elnöké­nek, hogy gondolkodik javaslatán. CSUHAJ ILDIKÓ-NAGY SZILVIA Medgyessy Csepelen Honvédelmi nap a parlamentben Bizottsági beszámoló a Zengő-hegyre tervezett radarállomásról Az Országgyűlésben kedden a képvise­lők megvitatták a hadsereg tízéves fej­lesztésének koncepcióját, és azt az el­képzelést, hogy 2006-ra a mostaninál ötezer fővel kevesebben tartozzanak a minisztériumhoz. A honvédség fejlesztési irányát a vé­delmi minisztérium politikai államtit­kára, Iváncsik Imre azzal az alapvető fel­vetéssel indokolta, hogy Magyaror­szágnak nem kell számolnia katonai tá­madással. Ez lehetőséget ad arra, hogy a honvédség elsősorban olyan képessé­geket alakítson ki, amelyek a terroriz­mus, az atom-, biológiai és vegyi fegyve­rek, illetve az illegális migráció jelentet­te veszélyekkel számol. Nyitrai András (Fidesz) szerint a kormány bedől saját propagandájának, amikor arra alapoz, hogy nincs veszélyhelyzet. Karsai Péter (MDF) az erős nemzeti hadsereg kiépí­tése és amellett érvelt, hogy ne szűnjön meg teljesen a fiatalok kiképzése. A honvédelmi bizottság kimerítő tá­jékoztatást kapott arról, hogy a Zengő­hegyre tervezett radarállomást ki lehet­­­ váltani más megoldással. A védelmi minisztérium szerint nem vagy csak na­gyon költségesen, egy újabb helyszín kiválasztása ugyanis azzal járna, hogy Magyarország elvesztené a lokátor­rendszerének fejlesztésére kapott 23 milliárd forintos NATO-támogatást. A bizottsági ülésen hallgatóként megje­lent Bíró Ferenc, a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője, aki 31 zöld szerve­zet nevében a napirend lezárása után már a folyosón keveredett vitába a hon­védelmi szakemberekkel. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter délelőtt kemény hangot ütött meg a til­takozókkal szemben, azt tanácsolva, hogy senki ne akarjon élő láncot szer­vezni a tervezett beruházás ellen. Mert - mint mondta - a védelmi tárca törvé­nyes keretek között jár el. Juhász ven­dégül látta a NATO hadműveleti terve­zési főtitkár helyettesét, John Colstont, aki újságíróknak elmondta: a magyar honvédség és saját számítása szerint is a Zengő-hegyi helyszín a legalkalma­sabb a radar felépítésére. A zöldek szerint a tárca egyoldalúan a NAPIREND előtt bírálta az SZDSZ a miniszterelnöknek azt az elképzelését, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák. Fo­dor Gábor jelezte a liberális párt nevében, hogy hibának tartja az alkotmányos rend megbolygatá­­sát. Fodor szerint, ha ez a demok­ratikusabb megoldás, akár a Leg­felsőbb Bíróság elnökét vagy a mi­niszterelnököt is közvetlenül le­hetne megválasztani. Fodor azt mondta: Torgyán József is érvelt már effélékkel, de ezt a hagyo­mányt nem kellene feléleszteni, tájékoztatta a NATO-t. Példaként emlí­tették: nem harminc, hanem három­százharminc fát kell a radarállomás mi­att kivágni. HASZÁN ZOLTÁN ■ A MAGYAR HONVÉDSÉG 2006-RA TERVEZETT LÉTSZÁMA Állománykategóriák Fő Tiszt 7 500 Zászlós és tiszthelyettes 11700 Legénységi állomány 13 350 Felsőoktatási tanintézetek 650 hallgatói Köztisztviselők 6 800 és közalkalmazottak Összesen: 40 000 Békéscsabán (Fürjesen) már épül a NATO-kompatibilis radarállomás NÉPSZABADSÁG Szabó Zoltán a feketelyuk­­bizottságról Ki kell húzni a fekete lyukból az Orbán­­kormány ügyeit - nyiatkozott lapunk­nak Szabó Zoltán. Az MSZP-s képviselő javaslatára alakult parlamenti vizsgálóbi­zottság az előző ciklusban „a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000. Kft., az MFB, a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint a sportminisztérium, a Sportfólió Kht. mű­ködésével és gazdálkodásával, továbbá vezetőik, vezető tisztségviselőik és tiszt­ségviselőik döntéseivel, intézkedéseivel kapcsolatosan felmerülő­­ politikai, er­kölcsi és jogi felelősség kérdését is felvető - közéleti tisztaságot sértő cselekmények, ezzel összefüggő esetleges vagyongyara­podások, valamint mindezzel összefüg­gésben az Orbán-kormány kormányzati és kormánypárti politikusai, vezetői - kü­lönösen Orbán Viktor, Stupef István és Deutsch Tamás - érintettségének és esetle­ges felelősségének kivizsgálására". A szocialista körökben csak „Polt­­bizottság" munkanéven emlegetett tes­tületről a képviselő lapunknak elmond­ta: miután az ügyészség sorra megszün­tette a nyomozást vagy megtagadta a vádemelést ezekben az ügyekben, a bí­róságnak nem volt lehetősége megítélni, történtek-e törvénysértések. A jogorvos­lati lehetőségek kimerülésével a vizsgá­lóbizottság azt kutatja majd a rendőrség, az ügyészség, a Kehi és az ÁSZ megálla­pításai alapján, hogy kik vettek részt an­nak idején a döntések meghozatalában, illetve előkészítésében, származott-e eb­ből az államnak vesztesége, illetve va­gyongyarapodásuk azoknak, akik dön­töttek - fejtette ki Szabó. Felvetésünkre, miszerint a Fidesz az Alkotmánybíró­sághoz fordul, mert szerinte alkotmány­­ellenes a vizsgálóbizottság felállítása, úgy reagált: ez újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz nem akarja, hogy kiderül­jön az igazság. N.SZ.

Next