Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-19 / 66. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2004. MÁRCIUS 19., PÉNTEK 5 Sztrájkhangulat a kórházakban Az egészségügyi szektorban dolgozók elégedetlensége és a tárgyalások hatástalansága miatt országszerte alakulnak a sztrájkbizottságok. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szegedi regionális alapszervezete, amely már korábban megalakította sztrájkbizottságát, tegnap közleményt fogalmazott meg, amelyben egyebek közt ez áll: „A Magyar Orvosi Kamara változtatni kíván az egészségügyi körülmények minden területén, mely érinti az ellátást, infrastruktúrát, fizetéseket, stb. Hónapok óta tárgyalások folynak a kormánnyal - ez idáig eredménytelenül. A politikusoknak valahogyan nincsen érdekében, hogy a régen csődbe ment egészségügyi rendszer -ha el ne is érje, de - távolról megközelíthesse az uniós csatlakozáskor az európai színvonalat." Az egészségügyi dolgozók országos sztrájkbizottságának tagjai március 22- én határozzák meg a betegellátók követeléseinek fő irányvonalát, amelyet a szaktárca elé terjesztenének. Ennek hatásától, eredményétől függ, megkezdike a sztrájk előkészítését. Bár a sztrájkbizottság tagjai egyelőre nem nyilatkozhatnak a részletekről, a szegedi regionális szervezet vezetősége beszélt az esetleges sztrájk-előkészületekről. Ha a tárgyalások továbbra is eredménytelenek maradnak, információink szerint nem demonstrációra, hanem munkabeszüntetésre készülnek az orvosok, szakdolgozók. Ügyelethez hasonló betegellátással tüntetünk majd a változásokért. A megmozdulást mindenképpen május elseje, azaz az uniós csatlakozás előtt kell megtartani - hangsúlyozta Palotás András, az EDDSZ helyi elnöke. A Heim Pál Gyermekkórházban elkezdték a létszámleépítést. - A dolgozók csaknem húsz százalékát, azaz 150 embert kellene elküldenünk, hogy elkerüljük a csődhelyzetet, s kitermelhessük a béremelés fedezetét, ettől viszont működésképtelenné válna a kórház. Egyelőre huszonöt, néhány hónapon belül pedig újabb harmincöt munkatársnak mondunk fel - tájékoztatott Smrcz Ervin főigazgató. KUN J. VIKTÓRIA Szegényen is offenzív az MTV Pénzszűkében is megújítja műsorkínálatát a Magyar Televízió. A frissítés átmeneti: a tegnap beharangozott új program a futball Európa-bajnokságig, azaz június közepéig tart. Hétfőtől délelőttönként újra jelentkezik a korábban megszűnt Ablak és az Évgyűrűk hagyományait tovább vivő Napi Mozaik Feledy Péter irányításával, a középiskolásoknak készül délutánonként az ismét képernyőre kerülő Repeta és már látható a Híradó előtt a Quizfire című vetélkedő. A köztévé friss közszolgálati műsorainak többsége kulturális témájú, ezeket kéthetente kedden fő műsoridőben sugározzák. A heti kulturális magazin készítésére pályázatot írt ki az MTV, ám, mint Baló György kulturális igazgató elmondta, a négy legjobb között nem tudtak dönteni. Ezért a foci-EB indulásáig mind a négy műsorötletből - a Győrffy Miklós féle Rakott, Antók Csaba Kultúrája, Bakács Tibor Settenkedő Konyakja és Kistamás László hangja - három-három készül, és a viszszajelzések alapján döntik el, szeptembertől melyik marad a képernyőn. Havonta egyszer lesz látható a Naptár-aszszociációk, avagy a hónapról jut eszünkbe, indul a Lételem életmódmagazin, és a nemzeti parkokat bemutató Park-kör. A Szomszédok „alapítója", Horváth Ádám a Családi körhöz hasonlítható sorozattal jelentkezik, mint mondja, ilyen kevés pénzből még nem készített produkciót. Hosszú szünet után tévéjátékok is készülnek majd a köztévében, igaz, egyelőre a „szereplők hozzák a ruhát és a kellékeket" kategóriába sorolhatóak, vagyis itt is igen kevés pénzből kell dolgozni. A kortárs írók műveit Sós Mária vagy Bollók Csaba rendezésében feldolgozó Könyvesképnél szempont volt, hogy a kiválasztott novella „kevés szereplővel, kevés helyszínen" játszódjon. Új kabaréval is jelentkezik a köztévé „6-ok" címmel. Az ígéretek szerint a bejátszott nevetéseket és fizetett tapsolókat nélkülöző műsort Verebes István rendezi, a szerzők között pedig megtalálható Farkasházy Tivadar, Megyesi Gusztáv és Sinkó Péter. H. Z. Karanténban a tökmagolaj szerek Gyógyhatású készítmények rovarirtót tartalmazhatnak Felfüggesztették a tökmagolajat tartalmazó gyógyhatású termékek, köztük a jól ismert Peponen kapszula forgalmazását - értesült lapunk. Több mint három éve vizsgálja a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium növény- és talajvédelmi szolgálata a héj nélküli tökmag, illetve a belőle készült olajok szennyezettségét. A legutóbb vizsgált mintákban a szakemberek jelentős mennyiségű dieldrin maradékot találtak. Ezt követően a tökmagolajból készült gyógyhatású terméket, a Peponen kapszulát is megvizsgálták. Kiderült, hogy a kapszulában a megengedett határérték többszörösét találták a dieldrinből. Ezt a szert, amely a DDT rokona, eredetileg a növények kártevői ellen fejlesztették ki, erős mérgező hatása miatt Magyarországon 1968-ban kivonták azonban a forgalomból. Használatát további 66 ország tiltja. A szakemberek szerint gyengíti az immunrendszert, a májat és a gerincesek hormonális rendszerére ártalmas. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet csütörtökön (OGYI) - további intézkedésig - felfüggesztette a tökmagolajat tartalmazó gyógyhatású termékek forgalmazását. Lapunknak Paál Tamás professzor, az OGYI főigazgatója elmondta: hivatala vizsgálatot indított. A termékek forgalmának leállítását biztonsági okokból rendelte el. Mint mondta: nincsenek még a pontos adatai az ügyről, ám nem tartja valószínűnek, hogy bárki a Peponen kapszulában lévő olajjal mérgező adag vegyszert fogyaszthatott volna el. A salátára locsolt tökmagolaj például ártalmasabb lehet, mint a kapszula. Ismert, hogy a mélygyökerű növények, mint például a tök - fölszívják a talajban még el nem bomlott mérget. Az említett rovarirtó szerek igen lassan bomlanak le, tehát elérhetők még úgy is, hogy sok-sok éve nem használják őket. Az OGYI független laboratóriumokkal ellenőrizteti a tökmagolaj készítmények dieldrin tartalmát, és ha nincs semmi baj, ismét árusítható lesz a készítmény. Különben a gyártónak ki kell vonnia a terméket a forgalomból. A beszállító és egy svájci laboratórium adataira hivatkozva a gyártó, a debreceni Biogal vezérigazgatója, Hegedűs Lajos cáfolta, hogy a gyógyhatású termék tartalmazna ártalmas anyagot. Közölte: a férfiak prosztata problémáira ajánlott készítményből évente 500 millió forintért vásárolnak az emberek. Rendkívül hátrányos a cégnek a termék forgalmának felfüggesztése. DANDANNA ■ HA EGY GYÓGYHATÁSÚ terméket élelmiszerré minősítenek, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet viszonylag rövid idő alatt engedélyezi forgalomba hozatalát - mondta érdeklődésünkre Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal vezetője. Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során a hatóság azt vizsgálja, megfelel-e a termék öszszetétele a gyártmánylapján rögzítetteknek, a gyártás során betartották-e a gyártmánylapon rögzített előírásokat. A magyar élelmiszertörvény egészen a közelmúltig rendkívül szigorú volt - a gyártmánylapokat a hatóságnál is letétbe kellett helyezni. Az uniós harmonizáció miatt a lapot már csak a gyártónak kell őriznie, s az ellenőrzésre csak akkor kerül sor, ha „baj van". (Cz. P.) Várólistán Fogyasztókat is várnak a gazdák Demonstrációt tart ma délben a budapesti Kossuth téren a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma, amelynek vezetői azt remélik: nem csak termelők, hanem fogyasztók jönnek a tüntetésre. Sákán Antal, a megmozdulás szervezője elmondta: a termelőket tájékoztatni szeretnék, mi minden történt a mezőgazdaság válságának orvoslására demonstrációjuk befejezése óta. Az élelmiszert vásárló fogyasztókat pedig arról akarják felváágosítani, mit tesznek a kosarukba. Az uniós tagállamok ide öntik a szemetüket, miközben a magyar gazdák nem tudják eladni jó minőségű termékeiket - fakadt ki Sákán. Szerinte a magyar állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai hatóságok nem elég éberek, így gyakran kerül külföldről olyan élelmiszer vagy alapanyag az országba, amely veszélyes lehet a fogyasztók egészségére. Példaként megemlítette, hogy szerinte az idén bizonyítottan madárinfluenza vírussal fertőzött baromfihús került Magyarországra Tajvanról, tavalyelőtt rákkeltő dioxinnal szennyezett takarmány érkezett Belgiumból, nemrég Franciaországból kommunális szennyvíz feldolgozásából származó, állati élelmezésre szolgáló fehérjekészítmény érkezett, két hete pedig olyan zöldségek kerültek forgalomba, amelyek növényvédőszer-tartalma többszörösen meghaladja a megengedett szintet, bomlási termékük rákkeltő. Ezekről az ügyekről a szakmabeliek tudnak ugyan és az agrártárca is vizsgálódik, ám a fogyasztóknak halvány fogalmuk sincs, mi kerül az asztalukra - közölte Sákán Antal, M. I. A. Radnóti-díj a rasszizmus ellen MUNKATÁRSUNKTÓL A rasszizmus elsősorban a cigányokat fenyegeti, és nem kizárólag Magyarországon, hanem az egész térségben - nyilatkozta lapunknak Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke a Nemzeti Színházban a Radnótidíj átvétele után. Március 21-e a rasszizmus elleni küzdelem világnapja. Az ENSZ új módon állított emléket annak, hogy ezen a napon 1960-ban csaknem hetvenen vesztették életüket Dél-Afrikában, egy vérbe fojtott tüntetésen. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) a világnap alkalmából 2001 óta ítéli oda a Radnóti Miklósról elnevezett antirasszista díjat. Iványi Gábor a cigányellenességen kívül az antiszemitizmusra is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy egy keresztény felekezet lelkészeként különösképpen fájdalmasan érinti, személyes tragédiaként éli meg, hogy az antiszemitizmus a vallásos közegben sem szűnt meg. A keresztény antiszemitizmus sajnos létezik - állapította meg Iványi Gábor. Megfogalmazása szerint a nyir vagy rejtett formában jelentkező rasszizmus soha el nem pusztuló szörnyeteg, amely ellen nyilvános fellépéssel, az együttműködés és a párbeszéd erősítésével kell küzdeni. A már említett Iványi Gábor mellett ebben az évben Andai Ferenc történész, Bálint András színművész, színházigazgató, Benatosz Evangelosz, a MEASZ görög tagozatának tiszteletbeli elnöke, Bródy János előadóművész, Felcsúti Péter vezérigazgató, Ferge Zsuzsa szociológus, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Mécs Imre SZDSZ- es parlamenti képviselő, Rajos Sándor, a MEASZ kerületi vezetője és Szita Sándorné titkárságvezető kapta meg a Radnóti-díjat. ■ ELHALLGATOTT HOLOKAUSZT címmel korabeli dokumentumokból, képzőművészeti alkotásokból, installációkból nyílt kiállítás csütörtökön, a magyarországi holokauszt 60. évfordulója alkalmából a budapesti Műcsarnokban tettek sorsát is felidézik. (MTI) Díjazottak a színpadon RÖVIDEN LOVAGKERESZT A NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Több évtizedes ügyvédi munkásságának elismeréseként az államfő - az igazságügyi miniszter előterjesztésére - a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta dr. Krasznai Andrásnak. (Munkatársunktól) NŐK BÍRÁLTÁK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTERT A munkavállaló nők IV. országos konferenciáján kemény szavakkal bírálták az esélyegyenlőségi minisztert, aki eddig egyetlen alkalommal sem fogadta el a szervezett nődolgozók invitálását. Herczeg Mária, az MSZOSZ női választmányának alelnöke például úgy fogalmazott: egyenlő bánásmódot várnak el Lévai Katalintól, aki rendszeresen részt vesz a kisebbségek, hátrányos helyzetű rétegek szervezeteinek rendezvényein, úgy tűnik azonban, hogy a munkásnőket nem szereti, nincs mondanivalója számukra. (K. J. E.) EGYETEMI OKTATÓK A REFORM ELLEN A készülő felsőoktatási törvény több tervezett intézkedése ellen tiltakoznak az ELTE Természettudományi Karának oktatói; az erről szóló, Magyar Bálint oktatási miniszternek címzett levelet 281-en írták alá. A legújabb reform elképzelések szerint 2005-től a képzési feladatokkal az egyetemi tanács, a gazdasági kérdésekkel pedig egy irányító testület foglalkozna, amely tagjainak egyik felét a tanács, másik felét a fenntartó delegálná. A levél aláírói azonban nem tartják alkalmasnak az egyetemek vezetésére azt a grémiumot, amelyben nem az aktív oktatóknak van meghatározó szerepük. A tervezetet egyébként támogatja a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Rektorok Konferenciája és az Egyetemi Gazdasági Főigazgatók Kollégiuma. (V. A. D.) EMLÉKMŰ A „MALENKIJ ROBOT" ÁLDOZATAINAK A második viágháború idején, 1944 őszén a szovjet csapatok által úgynevezett malenkij robotra elhurcolt civil áldozatok tiszteletére emlékművet állít Vásárosnaményban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint a beregi város önkormányzata - tájékoztatott Kiss Gábor térségi helyhatósági alelnök. Nagy Ferenc, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatója elmondta: a történészek becslése szerint a beregi falvakból több ezer civilt gyűjtöttek össze és vittek munkatáborba a szovjet hadsereg tagjai. (MTI) A FIDESZ A BKV ÜZEMZAVARAIRÓL A budapesti tömegközlekedés elégtelen költségvetési támogatása vezetett a BKV villamosainak sorozatos üzemzavarához és a járatkimaradásokhoz - állította tegnapi tájékoztatóján Szálka Miklós, a városházi Fidesz-MKDSZ-frakció tagja. A főváros nem ad elegendő üzemeltetési támogatást a tömegközlekedésnek. A BKV - pénzhiány miatt - már évek óta nem képes elvégezni a kötelező karbantartási munkát - utalt a tegnapi és a korábbi üzemzavarokra. Közölte: az Orbán-kormány két utolsó esztendejében évente 16,9 milliárd forint jutott a főváros tömegközlekedésére. Ez 2003-ban ötmilliárdra, idénre pedig hárommilliárdra csökkent. (S. G.) HOSSZABB PLÁZS TÖBB PÉNZBŐL A tavalyinál nagyobb szabású programsorozatot szervez a pesti Dunapart egy szakaszán a Budapest Plázst rendező kft. augusztus 7. és 29. között. Bér Beatrix, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: a tavalyi 100 millió forintnál nagyobb összeget szánnak az idei rendezvény szervezésére. A szervező Plázs Kft. pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz, illetve a cég a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium hamarosan kiírandó pályázatára is eljuttatja terveit. A Margit híd és a Dráva utca közötti újpesti alsórakpart területhasználatáért tavaly 9 millió forintot fizetett a kft. a fővárosnak; idén 20 millió forint plusz áfát kért a főváros a terület igénybe vételéért. (MTI)