Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2004. MÁRCIUS 19., PÉNTEK 5 Sztrájkhangulat a kórházakban Az egészségügyi szektorban dolgozók elégedetlensége és a tárgyalások hatás­talansága miatt országszerte alakulnak a sztrájkbizottságok. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zetének szegedi regionális alapszerve­zete, amely már korábban megalakítot­ta sztrájkbizottságát, tegnap közle­ményt fogalmazott meg, amelyben egyebek közt ez áll: „A Magyar Orvosi Kamara változtatni kíván az egészség­­ügyi körülmények minden területén, mely érinti az ellátást, infrastruktúrát, fizetéseket, stb. Hónapok óta tárgyalá­sok folynak a kormánnyal - ez idáig eredménytelenül. A politikusoknak va­lahogyan nincsen érdekében, hogy a ré­gen csődbe ment egészségügyi rend­szer -ha el ne is érje, de - távolról meg­közelíthesse az uniós csatlakozáskor az európai színvonalat." Az egészségügyi dolgozók országos sztrájkbizottságának tagjai március 22- én határozzák meg a betegellátók köve­teléseinek fő irányvonalát, amelyet a szaktárca elé terjesztenének. Ennek ha­tásától, eredményétől függ, megkezdik­­e a sztrájk előkészítését. Bár a sztrájkbi­zottság tagjai egyelőre nem nyilatkoz­hatnak a részletekről, a szegedi regioná­lis szervezet vezetősége beszélt az eset­leges sztrájk-előkészületekről.­­ Ha a tárgyalások továbbra is eredménytele­nek maradnak, információink szerint nem demonstrációra, hanem munkabe­szüntetésre készülnek az orvosok, szak­dolgozók. Ügyelethez hasonló betegel­látással tüntetünk majd a változásokért. A megmozdulást mindenképpen május elseje, azaz az uniós csatlakozás előtt kell megtartani - hangsúlyozta Palotás András, az EDDSZ helyi elnöke. A Heim Pál Gyermek­kórházban el­kezdték a létszámleépítést. - A dolgozók csaknem húsz százalékát, azaz 150 em­bert kellene elküldenünk, hogy elkerül­jük a csődhelyzetet, s kitermelhessük a béremelés fedezetét, ettől viszont műkö­désképtelenné válna a kórház. Egyelőre huszonöt, néhány hónapon belül pedig újabb harmincöt munkatársnak mon­dunk fel - tájékoztatott Smrcz Ervin fő­igazgató. KUN J. VIKTÓRIA Szegényen is offenzív az MTV Pénzszűkében is megújítja műsorkínála­tát a Magyar Televízió. A frissítés átmene­ti: a tegnap beharangozott új program a futball Európa-bajnokságig, azaz június közepéig tart. Hétfőtől délelőttönként újra jelentke­zik a korábban megszűnt Ablak és az Év­gyűrűk hagyományait tovább vivő Napi Mozaik Feledy Péter irányításával, a kö­zépiskolásoknak készül délutánonként az ismét képernyőre kerülő Repeta és már látható a Híradó előtt a Quizfire cí­mű vetélkedő. A köztévé friss közszolgálati műsorai­nak többsége kulturális témájú, ezeket kéthetente kedden fő műsoridőben sugá­rozzák. A heti kulturális magazin készíté­sére pályázatot írt ki az MTV, ám, mint Baló György kulturális igazgató elmondta, a négy legjobb között nem tudtak dönte­ni. Ezért a foci-EB indulásáig mind a négy műsorötletből - a Győrffy Miklós féle Rakott, Antók Csaba Kultúrája, Bakács Ti­bor Settenkedő Konyakja és Kistamás László hangja - három-három készül, és a visz­­szajelzések alapján döntik el, szeptem­bertől melyik marad a képernyőn. Ha­vonta egyszer lesz látható a Naptár-asz­­szociációk, avagy a hónapról jut eszünk­be, indul a Lételem életmódmagazin, és a nemzeti parkokat bemutató Park-kör. A Szomszédok „alapítója", Horváth Ádám a Családi körhöz hasonlítható sorozattal je­lentkezik, mint mondja, ilyen kevés pénzből még nem készített produkciót. Hosszú szünet után tévéjátékok is ké­szülnek majd a köztévében, igaz, egyelő­re a „szereplők hozzák a ruhát és a kellé­keket" kategóriába sorolhatóak, vagyis itt is igen kevés pénzből kell dolgozni. A kortárs írók műveit Sós Mária vagy Bollók Csaba rendezésében feldolgozó Könyves­képnél szempont volt, hogy a kiválasz­tott novella „kevés szereplővel, kevés helyszínen" játszódjon. Új kabaréval is jelentkezik a köztévé „6-ok" címmel. Az ígéretek szerint a be­játszott nevetéseket és fizetett tapsolókat nélkülöző műsort Verebes István rendezi, a szerzők között pedig megtalálható Farkasházy Tivadar, Megyesi Gusztáv és Sinkó Péter. H. Z. Karanténban a tökmagolaj szerek Gyógyhatású készítmények rovarirtót tartalmazhatnak Felfüggesztették a tökmagola­­jat tartalmazó gyógyhatású termékek, köztük a jól ismert Peponen kapszula forgalma­zását - értesült lapunk. Több mint három éve vizsgálja a Földmű­velési és Vidékfejlesztési Minisztérium növény- és talajvédelmi szolgálata a héj nélküli tökmag, illetve a belőle készült olajok szennyezettségét. A legutóbb vizs­gált mintákban a szakemberek jelentős mennyiségű dieldrin maradékot találtak. Ezt követően a tökmagolajból készült gyógyhatású terméket, a Peponen kap­szulát is megvizsgálták. Kiderült, hogy a kapszulában a megengedett határérték többszörösét találták a dieldrinből. Ezt a szert, amely a DDT rokona, eredetileg a növények kártevői ellen fejlesztették ki, erős mérgező hatása miatt Magyarorszá­gon 1968-ban kivonták azonban a forga­lomból. Használatát további 66 ország tiltja. A szakemberek szerint gyengíti az immunrendszert, a májat és a gerincesek hormonális rendszerére ártalmas. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet csütörtökön (OGYI) - további intézkedé­sig - felfüggesztette a tökmagolajat tartal­mazó gyógyhatású termékek forgalma­zását. Lapunknak Paál Tamás professzor, az OGYI főigazgatója elmondta: hivatala vizsgálatot indított. A termékek forgal­mának leállítását biztonsági okokból ren­delte el. Mint mondta: nincsenek még a pontos adatai az ügyről, ám nem tartja valószínűnek, hogy bárki a Peponen kap­szulában lévő olajjal mérgező adag vegy­szert fogyaszthatott volna el. A salátára locsolt tökmagolaj például ártalmasabb lehet, mint a kapszula. Ismert, hogy a mélygyökerű növé­nyek, mint például a tök - fölszívják a ta­lajban még el nem bomlott mérget. Az említett rovarirtó szerek igen lassan bom­lanak le, tehát elérhetők még úgy is, hogy sok-sok éve nem használják őket. Az OGYI független laboratóriumokkal ellen­őrizteti a tökmagolaj készítmények dield­rin tartalmát, és ha nincs semmi baj, ismét árusítható lesz a készítmény. Különben a gyártónak ki kell vonnia a terméket a for­galomból. A beszállító és egy svájci laboratórium adataira hivatkozva a gyártó, a debreceni Biogal vezérigazgatója, Hegedűs Lajos cá­folta, hogy a gyógyhatású termék tartal­mazna ártalmas anyagot. Közölte: a férfi­ak prosztata problémáira ajánlott készít­ményből évente 500 millió forintért vásá­rolnak az emberek. Rendkívül hátrányos a cégnek a termék forgalmának felfüg­gesztése. DANDANNA ■ HA EGY GYÓGYHATÁSÚ ter­méket élelmiszerré minősítenek, az Országos Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet viszony­lag rövid idő alatt engedélyezi for­galomba hozatalát - mondta ér­deklődésünkre Biacs Péter, a Ma­gyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal vezetője. Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során a hatóság azt vizsgálja, megfelel-e a termék ösz­­szetétele a gyártmánylapján rögzí­tetteknek, a gyártás során betar­tották-e a gyártmánylapon rögzí­tett előírásokat. A magyar élelmi­szertörvény egészen a közelmúltig rendkívül szigorú volt - a gyárt­mánylapokat a hatóságnál is letét­be kellett helyezni. Az uniós har­monizáció miatt a lapot már csak a gyártónak kell őriznie, s az ellen­őrzésre csak akkor kerül sor, ha „baj van". (Cz. P.) Várólistán Fogyasztókat is várnak a gazdák Demonstrációt tart ma délben a budapesti Kossuth téren a Magyar Gazdák és Fo­gyasztók Önvédelmi Mozgalma, ame­lynek vezetői azt remélik: nem csak ter­melők, hanem fogyasztók jönnek a tün­tetésre. Sákán Antal, a megmozdulás szer­vezője elmondta: a termelőket tájékoztat­ni szeretnék, mi minden történt a mező­­gazdaság válságának orvoslására de­monstrációjuk befejezése óta. Az élelmi­szert vásárló fogyasztókat pedig arról akarják felváágosítani, mit tesznek a ko­sarukba.­­ Az uniós tagállamok ide öntik a szemetüket, miközben a magyar gazdák nem tudják eladni jó minőségű termékei­ket - fakadt ki Sákán. Szerinte a magyar állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai hatóságok nem elég éberek, így gyakran kerül külföldről olyan élelmiszer vagy alapanyag az országba, amely veszélyes lehet a fogyasztók egészségére. Példaként megemlítette, hogy szerinte az idén bizo­nyítottan madárinfluenza vírussal fertő­zött baromfihús került Magyarországra Tajvanról, tavalyelőtt rákkeltő dioxinnal szennyezett takarmány érkezett Belgium­ból, nemrég Franciaországból kommuná­lis szennyvíz feldolgozásából származó, állati élelmezésre szolgáló fehérjekészít­mény érkezett, két hete pedig olyan zöld­ségek kerültek forgalomba, amelyek nö­­vényvédőszer-tartalma többszörösen meghaladja a megengedett szintet, bom­lási termékük rákkeltő.­­ Ezekről az ügyekről a szakmabeliek tudnak ugyan és az agrártárca is vizsgálódik, ám a fo­gyasztóknak halvány fogalmuk sincs, mi kerül az asztalukra - közölte Sákán Antal, M. I. A. ­ Radnóti-díj a rasszizmus ellen MUNKATÁRSUNKTÓL A rasszizmus elsősorban a cigányokat fe­nyegeti, és nem kizárólag Magyarorszá­gon, hanem az egész térségben - nyilat­kozta lapunknak Iványi Gábor metodista lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke a Nemzeti Színházban a Radnóti­­díj átvétele után. Március 21-e a rasszizmus elleni küz­delem világnapja. Az ENSZ új módon ál­lított emléket annak, hogy ezen a napon 1960-ban csaknem hetvenen vesztették életüket Dél-Afrikában, egy vérbe fojtott tüntetésen. A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége (ME­ASZ) a világnap alkalmából 2001 óta ítéli oda a Radnóti Miklósról elnevezett antirasszista díjat. Iványi Gábor a cigányellenességen kí­vül az antiszemitizmusra is felhívta a fi­gyelmet. Elmondta, hogy egy keresztény felekezet lelkészeként különösképpen fájdalmasan érinti, személyes tragédia­ként éli meg, hogy az antiszemitizmus a vallásos közegben sem szűnt meg. A ke­resztény antiszemitizmus sajnos létezik - állapította meg Iványi Gábor. Megfogal­mazása szerint a nyir vagy rejtett formá­ban jelentkező rasszizmus soha el nem pusztuló szörnyeteg, amely ellen nyilvá­nos fellépéssel, az együttműködés és a párbeszéd erősítésével kell küzdeni. A már említett Iványi Gábor mellett ebben az évben Andai Ferenc történész, Bálint András színművész, színházigaz­gató, Benatosz Evangelosz, a MEASZ gö­rög tagozatának tiszteletbeli elnöke, Bródy János előadóművész, Felcsúti Péter vezérigazgató, Ferge Zsuzsa szociológus, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapi­tány, Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Mécs Imre SZDSZ- es parlamenti képviselő, Rajos Sándor, a MEASZ kerületi vezetője és Szita Sándorné titkárságvezető kapta meg a Radnóti-díjat. ■ ELHALLGATOTT HOLOKAUSZT címmel korabeli dokumentumok­ból, képzőművészeti alkotásokból, installációkból nyílt kiállítás csü­törtökön, a magyarországi holokauszt 60. évfordulója alkal­mából a budapesti Műcsarnokban tettek sorsát is felidézik. (MTI) Díjazottak a színpadon RÖVIDEN LOVAGKERESZT A NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Több évtizedes ügyvédi munkássá­gának elismeréseként az államfő - az igazságügyi miniszter előterjesz­tésére - a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adomá­nyozta dr. Krasznai Andrásnak. (Munkatársunktól) NŐK BÍRÁLTÁK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTERT A munkavállaló nők IV. országos konferenciáján kemény szavakkal bírálták az esélyegyenlőségi minisz­tert, aki eddig egyetlen alkalommal sem fogadta el a szervezett nődolgo­zók invitálását. Herczeg Mária, az MSZOSZ női választmányának alel­­nöke például úgy fogalmazott: egyenlő bánásmódot várnak el Lévai Katalintól, aki rendszeresen részt vesz a kisebbségek, hátrányos hely­zetű rétegek szervezeteinek rendez­vényein, úgy tűnik azonban, hogy a munkásnőket nem szereti, nincs mondanivalója számukra. (K. J. E.) EGYETEMI OKTATÓK A REFORM ELLEN A készülő felsőoktatási törvény több tervezett intézkedése ellen tiltakoz­nak az ELTE Természettudományi Karának oktatói; az erről szóló, Ma­gyar Bálint oktatási miniszternek címzett levelet 281-en írták alá. A legújabb reform elképzelések sze­rint 2005-től a képzési feladatokkal az egyetemi tanács, a gazdasági kér­désekkel pedig egy irányító testület foglalkozna, amely tagjainak egyik felét a tanács, másik felét a fenntartó delegálná. A levél aláírói azonban nem tartják alkalmasnak az egyete­mek vezetésére azt a grémiumot, amelyben nem az aktív oktatóknak van meghatározó szerepük. A terve­zetet egyébként támogatja a Felső­­oktatási Tudományos Tanács, a Fel­sőoktatási Érdekegyeztető Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Főis­kolai Rektorok Konferenciája és az Egyetemi Gazdasági Főigazgatók Kollégiuma. (V. A. D.) EMLÉKMŰ A „MALENKIJ ROBOT" ÁLDOZATAINAK A második viágháború idején, 1944 őszén a szovjet csapatok által úgy­nevezett malenkij robotra elhurcolt civil áldozatok tiszteletére emlék­művet állít Vásárosnaményban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, va­lamint a beregi város önkormányza­ta - tájékoztatott Kiss Gábor térségi helyhatósági alelnök. Nagy Ferenc, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Le­véltár igazgatója elmondta: a törté­nészek becslése szerint a beregi fal­vakból több ezer civilt gyűjtöttek össze és vittek munkatáborba a szovjet hadsereg tagjai. (MTI) A FIDESZ A BKV ÜZEMZAVARAIRÓL A budapesti tömegközlekedés elég­telen költségvetési támogatása veze­tett a BKV villamosainak sorozatos üzemzavarához és a járat­kimaradá­sokhoz - állította tegnapi tájékozta­tóján Szálka Miklós, a városházi Fidesz-MKDSZ-frakció tagja. A fő­város nem ad elegendő üzemeltetési támogatást a tömegközlekedésnek. A BKV - pénzhiány miatt - már évek óta nem képes elvégezni a kö­telező karbantartási munkát - utalt a tegnapi és a korábbi üzemzavar­okra. Közölte: az Orbán-kormány két utolsó esztendejében évente 16,9 milliárd forint jutott a főváros tö­megközlekedésére. Ez 2003-ban öt­­milliárdra, idénre pedig hárommilli­­árdra csökkent. (S. G.) HOSSZABB PLÁZS TÖBB PÉNZBŐL A tavalyinál nagyobb szabású prog­ramsorozatot szervez a pesti Duna­­part egy szakaszán a Budapest Plázst rendező kft. augusztus 7. és 29. kö­zött. Bér Beatrix, a cég ügyvezető igaz­gatója elmondta: a tavalyi 100 millió forintnál nagyobb összeget szánnak az idei rendezvény szervezésére. A szervező Plázs Kft. pályázatot nyúj­tott be a Nemzeti Kulturális Alap­programhoz, illetve a cég a Gyermek­­, Ifjúsági és Sportminisztérium hama­rosan kiírandó pályázatára is eljuttat­ja terveit. A Margit híd és a Dráva ut­ca közötti újpesti alsórakpart terület­­használatáért tavaly 9 millió forintot fizetett a kft. a fővárosnak; idén 20 millió forint plusz áfát kért a főváros a terület igénybe vételéért. (MTI)

Next