Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-08 / 83. szám
______________________________________________________ORSZÁGOS NAPILAP______________________________________________________ 2004. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK__________________________________________________www.nepszabadsag.hu_______________________________________LXII.,83/1. SZÁM, 22 OLDAL, 99 FORINT ■ ITT A BALATONI HAJÓZÁSI SZEZON ■ ZOBÁK HELYETT SANTA LUCIA ■ POLIGRÁFFAL MÉRHETŐ HAZUGSÁGOK 6. OLDAL FÓKUSZ Senki földje A hárommillió allergiás országa. Magyarországon 2000-ben kétmillióra becsülték az allergiások számát. Évente 10-15 százalékkal vannak többen, így ma már alighanem a hárommilliónál járunk. A legelterjedtebb népbetegségről van tehát szó. Az allergiások közül a legtöbben szénanáthában, főként parlagfű-allergiában szenvednek. Tavaly 350 ezren fordultak orvoshoz szénanátha miatt, a parlagfű virágporára valamilyen mértékben érzékenyek számát egymillióra becsülik. A betegség - akárcsak a parlagfű - gyorsan terjed. Ebben nem csak az agresszívan allergén növény a hibás. Az ezer lakosra jutó betegek aránya a fővárosban 37 százalékkal magasabb, mint vidéken, pedig a parlagfű aligha Budapesten tenyészik a legsűrűbben. Valószínűbb, hogy a közlekedési és ipari eredetű légszennyezés erős stressz alatt tarja a szervezetet - mindenekelőtt az immunrendszert -, s emiatt a valóban nagyon „hatékony" parlagfűpollen megjelenése széles körben vált ki allergiás reakciókat. A parlagfűvel borított terület évente félmillió hektárral nő, az idén eléri a hétmillió hektárt. A levegő pollenkoncentrációja a nyári hónapokban olyan magas, hogy a nyugat-európai asztmásokat és allergiásokat az orvosaik kategorikusan eltiltják a Magyarországra utazástól. Az egészségügyi hatások is szerteágazók. Hogy csak egyetlen, ritkán említett, de sokakat érintő példát idézzünk: Magyarországon sosincs olyan egybefüggő, kilenc hónapos időszak, amikor egy komolyabb parlagfű-allergiában szenvedő kismama antiallergén gyógyszerek szedése, illetve súlyos allergiás reakciók nélkül, biztonságosan kihordhatja a gyermekét. A veszélyeztetettek milliós tábora mindenképpen kormányzati fellépést indokolna. Tavaly született egy országgyűlési határozat, amely másfél milliárd forintot rendelt a parlagfű elleni harc támogatására. Ugyanerre a célra gyűjtötte az állam az egyszázalékos adófelajánlásokat, amiből 830 millió jött össze. Aki ebből arra következtetne, hogy az idén több mint 2,3 milliárdot ad az állam a parlagfű-mentesítésre, téved: a végöszszeg - elsősorban a takarékossági csomag következtében - már csak 700 millió. Kevesebb, mint az adófelajánlások összege, aminek megítélése erkölcsi szempontból legalábbis kétséges. Hogy pedig az összességében hiányzó 1,6 milliárd valóban megtakarítás-e... Tavaly a szénanáthához kapcsolható állami egészségügyi kiadások meghaladták a 13 milliárd forintot. A veszélyes gyom általában nem a „senki földjén" nő, hanem olyan területeken, amelyeknek ismerjük a tulajdonosait: az államot, az önkormányzatokat, a MÁV-ot vagy a magángazdákat. Amíg ők háborítatlanul szaporíthatják a gazt a birtokukon, addig biztosan megmaradunk a három- (négy-, öt-, hat-...) millió allergiás országának. HARGITAI MIKLÓS |III1IIIIII||IIIIIIIIII|IIIIIIIIIIIIII 9 770237 377039 04082 Irak ismét vérbe borult Tűz alatt az amerikaiak, ukránok, bolgárok A magyarok biztonságban vannak Irak katonai elfoglalása óta a leghevesebb harcok dúlnak az egész országban. Szerdán amerikai jelentések szerint legalább harminc katona esett el, miközben véres csatát vívtak Szaddám szunnita híveivel Falludzsában és Ramadiban, Bagdadban, Nedzsefben, Kerbalában és másutt a Muktada asz-Szadr irányítása alatt álló Mahdi Hadseregével háborúskodnak. Az elmúlt két napban legkevesebb 150 iraki vesztette életét. Mindkét oldalon sok a sebesült. Falludzsában az amerikaiak rakétával szétlőttek egy mecsetet, ahol a robbanás mintegy negyven irakit ölt meg, de a tűzharc tovább folytatódott. Ennek ellenére az amerikai katonai és polgári kormányzat kisebbíti a konfliktus súlyát, s egyelőre nem hajlandó tudomásul venni, hogy egyre kétségesebb a washingtoni hatalomátadási terv végrehajtása. A harcokban más szövetséges erők is részt vesznek, egyebek között a bolgárok és ukránok is. Az utóbbiak Kutból kivonulni kényszerültek. A magyar zászlóalj - tájékoztatták lapunkat - biztonságban van, katonáink jól védett bázisukon tartózkodnak. Muktada asz-Szadr, a gyilkosság miatt is körözött síita vezető elhagyta Kufában lévő főhadiszállását, és Nedzsefbe, a síiták legfőbb kegyhelyének számító Ali mecsetjébe fészkelte be magát. Az amerikaiak ide aligha tehetik be a lábukat anélkül, hogy az egész síita térséget - benne Iránt - lángba borítanák. A város gyakorlatilag teljesen a Mahdi Hadserege ellenőrzése alatt áll, miközben a síita népesség zöme a felhívások ellenére sem csatlakozott a három-tízezer fősre becsült milíciához. Részletek a 2. OLDALON Iraki halottak egy falludzsai mecsetben, az amerikai akció után Hibásak a norvég katonai rádiók Műszaki problémák miatt nem vette át a HM a Kongsberg cégtől megrendelt harcászati URH-rádiók első szállítmányát. A norvég vállalat kétszáz készüléket hozott Magyarországra abból a kilencezerből, amelyről szerződést kötött. Csakhogy kiderült: a mobiltelefonnál alig nagyobb kézi rádiók több, a szerződésben előírt feltételnek nem felelnek meg. Nem alkalmasak például a szöveges üzenetek biztonságos küldésére. A csomaghoz csatolt iratok szerint ezek a hiányosságok már a Norvégiában elvégzett vizsgálatokon is kiderültek. A Kongsberg azonban leszállította a rádiókat, az első ütem határideje ugyanis március 26-a volt. Ráadásul nemcsak műszaki problémák akadtak. A norvégok a kézi mellett háton hordható és autóba szerelhető modellt is küldtek, de egyelőre egyik sem kapta meg a magyar rejtjelfelügyelettől az engedélyt. Waplerné Balogh Ágnes, a védelmi tárca helyettes államtitkára megerősítette hírünket: a szerződés szerint kötbért is kiszabhatnak a határidők be nem tartása miatt. Ennél fontosabb azonban, hogy a hadsereg jó rádiókhoz jusson. A norvégok ígéretet tettek a problémák gyors megoldására. A Kongsbergnél nem kívántak reagálni a történtekre. A norvég cég még 2002-ben nyerte meg a rádiótendert, ám majdnem egy év telt el a szerződéskötés aláírásáig. Juhász Ferenc frissen kinevezett védelmi miniszter ugyanis sokáig lebegtette elődjének a választások előtt néhány nappal hozott döntésének jóváhagyását. Több szakértő azért adott hangot aggodalmának, mert új fejlesztésű, kellően ki nem próbált rádióval nyertek a norvégok. A késleltetés a két ország diplomáciai kapcsolatait is megterhelte, míg végül tavaly márciusban szignálták a megállapodást. HASZAN ZOLTÁN Torlódás várható a határon Péntektől húsvéti szezon a szállodákban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A hegyeshalmi és a soproni határátkelőn már holnaptól nagyobb forgalomra és kisebb torlódásra lehet számítani - tájékoztatott Tímár Zoltán, a Határőrség tájékoztatási főosztályának vezetője a közelgő ünnep kapcsán. A korábbi évek tapasztalatai szerint Hegyeshalomban - részben a Románia és Szerbia felé tartó nyugat-európai vendégmunkások miatt - akár napi százezer fős forgalomra is fel kell készülni, ezért javasolják, hogy az utazók Fertőd, illetve Kópháza felé kerüljenek. Hasonlóképpen kisebb fennakadások lehetnek a magyar-román határon Nagylaknál, Ártándnál és Nyírábránynál. Itt Gyulánál, Méhkeréknél vagy Csengersimánál lesz érdemes átlépni a határt. A magyar-ukrán határszakaszon az előrejelzések szerint holnap mindkét irányban, míg szombaton és vasárnap inkább kifelé lesz több utas, s itt a lónyai és a beregsurányi átkelőnél érdemes próbálkozni. A magyar-szerb határon valószínűleg ugyancsak a vendégmunkások miatt lehetnek fennakadások, főként pénteken és szombaton. A javasolt kerülő útvonal itt a tiszaligeti, a bácsalmási és a tiszaszigeti átkelő. A rendőrség a szokásos ünnepi szolgálattal készül a húsvéti ünnepekre - tájékozatta lapunkat Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Torlódás... folytatás a 4. OLDALON Sanyarú sorsú Sorstalanság - Legkorábban április 19-én folytatódhat a Nobel-díjas Kertész Imre Sortalanság című regényéből készülő film forgatása - mondta lapunknak Koltai Lajos rendező, hozzátéve: tegnap megegyeztek a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal a munka folytatásához szükséges előfinanszírozásról és áthidaló hitelről. A filmes ezzel kategorikusan cáfolta az MTI „produkcióhoz közeli, nevének elhallgatását kérő forrás" nyilatkozata alapján kiadott tegnapi közleményét, amely szerint nem jött létre a megállapodás. Folytatódik az eredetileg üvegzsebűnek meghirdetett, két hónapja viszont komoly likviditási és elszámolási gondokkal küszködő produkció jogi és gazdasági átvilágítása is. Részletek a 6. OLDALON Gyógyszer: a piacról nincs szabad elvonulás MUNKATÁRSUNKTÓL Egy-két napon belül megoldódik az inzulinprobléma az országban - tájékoztatta lapunkat Balázsné Molnár Borbála országos tiszti főgyógyszerész. Hangsúlyozta: inzulin van bőven, legfeljebb mesterséges hiányt okozhat, ha nem áll le a felvásárlási láz. Április első napjaiban az átlagos havi receptmennyiség másfélszeresét próbálták az emberek beváltani a patikákban. A betegek többsége két-háromhavi inzulinadagra szerzett vényt orvosától. A tiszti főgyógyszerész közölte: szerdán valamennyi patika vezetőjét hivatalosan is tájékoztatták, hogy a szokásos kereskedelmi csatornákon rendeljék meg a gyógyszereket, és ha valamelyik nagykereskedő raktárából kifogyna a készlet, akkor forduljanak pótlásért a Hungaropharma Gyógyszer-nagykereskedelmi Rt.-hez. Balázsné Molnár Borbála elmondta: szerda délelőtt az ország 12 megyéjében és a fővárosban már zavartalan volt az inzulinellátás, nyolc megyéből háromba délután közvetlenül szállított a Hungaropharma. További öt megye patikalánchoz tartozó gyógyszertárai tudomása szerint még nem kértek az inzulinforgalmazókkal közvetlen kapcsolatban lévő Hungaropharmáktól gyógyszert, de ez a lehetőség minden patika vezetőjének a rendelkezésére áll. Balázsné hozzátette: akinek sürgősen szüksége lenne inzulinra és a patikákban nem jut hozzá, forduljon közvetlenül a megyei ÁNTSZ tiszti főgyógyszerészi hivatalaihoz. Gyógyszer... folytatás az 5. OLDALON