Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-16 / 89. szám

_ Paletta_____________ MOSONMAGYARÓVÁRON a VIII. Nemzetközi Makettkiállításra és -ver­senyre, valamint ólom-, cinfigura- és vasútmodell-kiállításra várják az érdek­lődőket április 17-én és 18-án a Nyugat­magyarországi Egyetem Mezőgazda­ság- és Élelmiszer-tudományi Karára. SZOMBATHELYEN megnyílt a Savaria Expó. Április 18-ig mintegy 160 kiállító mutatkozik be a Haladás VSE sportcsar­nokában. A rendezvény magában foglal­ja az Agra Savaria Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakvásárt, A HÁZ Épí­tőipari és Lakberendezési Szakvásárt, valamint a Present Publicum kézműves­kiállítást. SZÉKESFEHÉRVÁRON, a Szabadműve­lődés Házában a Magyar Csillagászati Egyesület és a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló közös szakmai konfe­renciát rendez szombaton. A szimpózi­um apropóját egy ritka esemény szolgál­tatja: a csillagászat kedvelőit szerte a vi­lágban az tartja lázban, hogy június 8-án reggel a Vénusz 122 év eltelte után ismét áthalad a Nap korongja előtt. KAZINCBARCIKÁN ma kezdődik az Egressy-napok című rendezvénysoro­zat. A szervezők a háromnapos ese­ményt a város híres szülötte, Egressy Bé­ni születésének 190. évfordulója tisztele­tére rendezik meg. TISZAÚJVÁROSBAN szombaton Show Tánc Fesztivál lesz. A rendezvényre 1300 fellépő érkezik. Délelőtt az óvodások és az alsó tagozatosok, délután a felsősök, illetve a középiskolások, majd a felnőt­tek mutatkoznak be a Tiszaújvárosi Sportcentrumban. EGER ÉS MISKOLC között szombaton ti­zennegyedik alkalommal rendezi meg a Miskolci Egyetem diáksportköre a Szarvasűzők egyetemi-főiskolai váltófu­tóversenyt, amelyen Bonifácot, a képze­letbeli szarvast 75 kilométeren keresztül „üldözik" a futók a Bükk-fennsíkon. Az idén is kilencven csapat, csaknem 1500 diák vesz részt a hagyományos rendez­vényen. Április 17-én 10.30-kor rajtolnak a versenyzők az egri Dobó térről, és a ter­vek szerint az első befutó 17 óra körül ér­kezik a Miskolci Egyetem sportpályájára. KISKUNDOROZSMÁN a nagybani piac ad otthont mától vasárnapig a Flóra 2004 Virág- és Kertészeti Szakkiállítás és Vá­sárnak, amelyre több mint ötven kiállító hozza el legszebbnek tartott növényét. A programot virágkötészeti versenyek, vi­rágvásár és gyerekprogramok színesítik. CSONGRÁDON a XIII. tavaszi borün­nepre több mint száz bort neveztek be a környékbeli gazdák. A nedűket pénte­ken minősítik, majd szombaton délután 4-kor a Csongrád-Bokros útelágazásnál egy óriási szőlőprést avatnak fel, hogy ezzel is jelezzék a városba érkezőknek. Csongrád immáron közel két évtizede A szőlő és a bor nemzetközi városa cím birtokosa. Az avatás után a művelődési ház előtti téren borkóstolást tartanak, majd borból kezdődik. GYULÁRA nemcsak fürdeni érdemes el­látogatni a hét végén: a napok óta tartó V. Gyula-napok rendezvényfolyama mától kiterebélyesedik, hozzá kapcsoló­dik a Kisüsti Nemzetközi Pálinka Feszti­vál, majd a Böllér Napok is. A városban napok óta gyűjtöttek békeüzeneteket, amelyeket ma délután héliummal töltött léggömbökbe rejtenek. 17 órakor száz fe­hér galambot eresztenek szélnek, majd a léggömböket is útjukra bocsátják. Az ötödik Gyula-napok hivatalos megnyi­tását ezt követően öt ágyúlövés jelzi. AUTÓKIÁLLÍTÁST ezen a hétvégén há­rom városban is tartanak. Ezúttal Nyír­egyházán, Szolnokon és Tatabányán várják a személygépkocsik, a motorke­rékpárok, valamint a versenyjárművek szerelmeseit. Feléled-e a kocséri Kutyakaparó? Megújulhat a Petőfi által is meg­énekelt kocséri Kutyakaparó csárda. Egy fiatal építész, ifjú Szabó Sándor az Ybl Miklós Mű­szaki Főiskolán diplomamunka­ként készítette el a csárda felújí­tásának tervét. A Kutyakaparó csárda mostani címe: Kocser, Tizenhat dűlő 3., Külterület. Nemrégiben még az ÁFÉSZ üzemeltette, újabban egy magánvállalkozó próbál ve­le szerencsét, nem sok haszonnal. A Kocsér, Kara és Tetétlen pusztáin élő pásztorokat már a XVIII. században is szolgálta e csárda, erről tanúskodik egy korabeli térkép is: az épület ott állt a nagykőrös-tetétleni úton, hat út kereszte­ződésében. Petőfi 1847-ben így énekelte meg: „Kívül-belül szomorú csárda ez a Kutyakaparó, éhen-szomjan szokott itt maradni a jámbor utazó". Jókai is szere­pelteti egyik írásában, Kutyakaparói csárda néven. A helybeliek minden már­cius 15-én koszorúznak itt - hiszen a csár­da Petőfi-emlékhely is egyben. A fiatal építész ceglédi születésű, s táj­futó édesapjával maga is többször végig­járta a környékbeli kiterjedt tanyavilágot. Az utóbbi években már fotóztak és fel­jegyzéseket is készítettek, hogy maradjon valami nyoma mindannak, aminek a pusztulását látták: öreg tanyaépületek­nek, csárdáknak. A kocséri Kutyakaparóhoz személyes kötődésük is van: idősebb Szabó Sándor so­káig a szomszédságában lakott. Ha a Ku­­tyakaparót rehabilitálni lehetne - vélte if­jú Szabó Sándor -, az egyben a tanyai érté­kek megóvásának is példát adhatna. Dip­lomamunkájában a Petőfi-vers képeire építve tervezte meg az épületeket. Az út menti kereszt, a cégér és a karám tenge­lyének két oldalán áll a meglévő csárda, itt még egy istálló, a hozzá kapcsolódó lo­vászlakással, a másik oldalon pedig egy fedett teraszos pihenőhely és földházak kapnának helyet. A tervben vasbetonnak, acél- és üvegszerkezetnek nyoma sincs, fából, földből, bontott cserépből és téglá­ból képzelte el ifjú Szabó Sándor az épü­leteket. A térségben már létező lovas turizmus fejlesztéséhez is hozzájárulhatna a csár­da, amit a tervező olyan korhű fogadó­ként képzel el, ahová nemcsak fröccsözni térnek be a helybeliek, hanem a vándor is szívesen látogatja. S ha netán mégsem válna valóra a terv, még mindig leemel­hetünk a polcról egy Petőfi-kötetet, és új­raolvashatjuk a verset. K. Zs. Az épület látványterve: a tervező csak természetes anyagokat alkalmazna I Kaposvár Berzsenyitől a zenéig A kaposvári központú Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság kulturá­lis programok sorával ünnepli fennállá­sának századik évfordulóját. Az iroda­lompártoló társaságot 1904-ben nemzeti érzelmű értelmiségiek alapították. Cél­juk a magyar kultúrkincs megőrzése Berzsenyi, korának egyik legműveltebb, európai gondolkodású írója szellemé­ben, aki élete jelentős részét a somogyi Niklán élte le. Király Zoltán ügyvezető titkár el­mondta: a társaság 1985-ben alakult újjá, kiterjesztve tevékenységét immár a kép­zőművészet és a zenekultúra ápolására is. A műhelynek jelenleg közel 800 tagja van országszerte, sőt a határainkon túl is, megtalálhatók köztük a magyar iro­dalmi és képzőművészeti élet legjele­sebb képviselői is. Ennek a szellemiség­nek köszönhető, hogy Somogy megyé­ben az idén a Berzsenyi Társaság érde­melte ki a Nemzeti Színház által adomá­nyozott Pro Arte Hungarica díjat. A kul­turális műhely Somogy néven kétha­vonta irodalmi folyóiratot ad ki. Jubileu­mát művészeti estekkel, a kaposvári Vaszary Képtárban pedig képző- és ipar­­művészeti tárlattal ünnepelt. Májusban rendezik meg Keszthelyen az immár ha­gyományos Berzsenyi Helikon Napokat. Ezrek Ozorán Több mint ezren látogatnak el ezekben a hetekben egy prágai székhelyű utazási iroda közvetítésével Ozorára, Ozorai Pipo­ várába. A mostani vendégsereggel együtt a két éve gyönyörűen felújított műemléket két héten át naponta száz­százötven érdeklődő keresi fel, javarészt magyar nyugdíjascsoportok, s a kedvü­kért hétfőnként is nyitva tart a vár. Az épületben az Illyés Gyula-emlékkiállítás mellet Bazsonyi Arany festőművész alko­tásai tekinthetők meg, és négy pannó lát­ható. Endreffyné Takács Mária, a vármúze­um igazgatója elmondta: a vár tavaly kö­zel tízezer látogatót fogadott, holott a műemléknek nincs sem működtetője, sem különösebb reklámja. Pénz hiányá­ban ugyanis a régóta tervezett történeti kiállítás megnyitása is várat még magára. K. G. A vár udvara Utazási kiállítás Veszprémben Egyetlen éjszaka kell berendezni a Veszprémi Egyetem aulájában a hetedik megyei utazási kiállítást, amely április 17-18-án tart nyitva. Az oktatás miatt ugyanis csak hétvégén tudják szabaddá tenni a kiállítás helyszínét. A seregszem­lét szervező Veszprém Megyei Turiszti­kai Hivatal az idén 106 kiállítót fogad. A hazai utazási irodák, turisztikai szerve­zetek, szállodák, Tourinform-irodák mel­lett a külföldi kiállítók között jelen lesz Finnország is és a megyei önkormány­zattal testvérkapcsolatokat ápoló lapp­földi Rovaniemi járás is. A kiállítás dísz­vendége ezúttal az észak-alföldi régió, A. V. A. KISKŐRÖSÖN Ottó Manninen, Petőfi verseinek finn fordítója tiszteletére állítanak szobrot ma a Petőfi Emlékmúzeum szoborpark­jában. A félméteres bronzportré Wainö Aaltonen 1921-ben készült alkotásának másolata. Ottó Manninen a finn líra elismert klasszikusa volt, aki gyakran öltöztette verseit a népdalok egyszerű, világos formájába, ahogy ezt Petőfi is tette. Ballagás Tz k­önnyes szemmel álló nagyszülői, a vi­ll­ragot esetlenül szorongató pattanásos, de kisminkelt lányok, serkenő bajszú, kezü­­ket-lábukat kissé rendezetlenül lóbáló fiúk. Beszédek, zene, vers - vagyis egy ballagás sablonos képei. Petíció a szülők egyik cso­portjától, mérgelődő párhuzamos osztály, kényszerhelyzetben lévő osztályfőnök, vok­soló tantestület. Ők szintén az iskolájuktól elköszönő, ünnepre készülő ifjak és időseb­bek. Határeset! A pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 12/A és 12/B osztálya számára már bizonyosan emlékezetes lesz a ballagás napja, az a nyár eleji péntek, esetleg szombat. Még a múlt tanév kezdetekor a tantestü­let elfogadta, hogy az öreg diákok búcsúzta­tását 2004-ben a szokásoktól eltérően ne a hét hatodik napján délelőtt, hanem már az ötödiknek délutánján rendezzék meg. En­nek nagyon egyszerű oka volt, hiszen a végzős B osztály főnökasszonyának gyer­meke is ballag, de egy másik intézményben. Nem trükk ez, csupán előrelátás. Azt per­sze mindenki elhiheti, korábban ennek még csak kevesen tulajdonítottak jelentőséget. Azóta a kollégák egy szavazáson a szándé­kukat megerősítették - péntek és szolidari­tás jelszóval. Később kiderült, itt némi turpisság van. Főleg a kitűzött napban, amikor az A osz­tály bizony nem szeretne ünneplőbe öltöz­ni. Ezért aztán a szülők a nekik meghirde­tett értekezleten tiltakoztak, aztán bead­vánnyal fordultak az intézmény igazgató­jához sérelmük miatt. Csakhogy egy ilyen időpontot nem­ lehet csak úgy megváltoz­tatni. Ezért ki kellett kérni mindkét osztály szüleinek, gyermekeinek véleményét, nem szólva a pedagógusról, akinek gyermeke nem „átall" szombaton ballagni, vélhetően az anyuka jelenlétében. A szemben álló fe­lek számos ötlettel rukkoltak elő, de mind­egyiknek akadt gyenge pontja. Egyik kont­ra másik nap, osztályfőnökkel, esetleg nél­küle, időeltolással, de ehhez nélkülözhetet­len a másik suli együttműködése, netán térjen ki a másik iskola. A végleges döntés szerint marad az eredeti időpont. Szép búcsúzás előtt állunk! Pucz Péter

Next