Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-23 / 95. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. ÁPRILIS 23.,PÉNTEK 7 Radikális változás terve az Május 5-én kerül a kormány elé az egészségügyi reform koncepciója, amely tőkeerős gazdasági szervezetekre bízná 2005-től a lakosság orvosi ellátásának új­raszervezését - jelentette be Kökény Mi­hály egészségügyi, szociális és család­ügyi miniszter Egerben a szakújságírók­nak tartott háttérbeszélgetésen. Szerdán a miniszterelnök a kormány munkájá­nak félidei értékelésekor a legfontosabb tervek között említette az egészségügy­ben várható átalakításokat, amelyek sze­rinte közvetlenül érintik majd az embe­rek életét. Medgyessy Péter azonban nem kívánt erről a reformlépésről részletet el­árulni, nem határozta meg, hogy konk­rétan mire gondol. Kökény Mihály mi­niszter lapunknak azt nyilatkozta, hogy az új ellátásszervezési rendszerről van szó. Az új koncepció az irányított beteg­­ellátási modellként ismert kísérlet né­hány elemét használja fel, fejleszti to­vább. A beteg és az egészségügyi intéz­mény közé lép az ellátásszervező, aki a kormány új terve szerint nyereségérde­keltségben dolgozna, s haszna akkor le­hetne, ha a területén az emberek egész­ségesek, esetleges betegségeiket pedig hatékonyan és gyorsan gyógyítják. Átla­gosan háromszázezer lakosonként szer­veződne egy-egy ellátórendszer. Radnai György, az egészségügyi reformért fele­lős kormánybiztos elmondta, ha az ellá­tásszervezők kisebb összeget használ­nak fel az orvosi szolgáltatásokra, mint amennyi az adott területen élők után az egészségbiztosítótól jár számukra (átla­gosan 120 ezer forint/év), akkor a meg­takarítás a vállalkozás profitja lesz. D. A. N. Medián: húszszázalékos Fidesz-előny A Fidesz az európai parlamenti választá­sok esélyese - derül ki a Medián legújabb közvélemény-kutatási adataiból, ame­lyet Hann Endre publikált a HVG arról legújabb számában. Eszerint „ha most vasárnap lennének az EP-választások", a Fidesz 56 százalékra, az MSZP pedig 36 százalékra számíthatna. A nagyobb el­lenzéki párt a lehetséges huszonnégy kö­zül 14 mandátumot szerezne, a szocialis­ták tízet. Más pártnak nem jutna mandá­tum: a Median-felmérés szerint a két ki­sebbik párt, az SZDSZ és az MDF sem ér­né el az ötszázalékos küszöböt. Húsz százaléknál is nagyobb lenne a különbség a Fidesz javára, ha „most va­sárnap lennének a parlamenti választá­sok": ezen a biztos szavazó pártválasz­tók körében a Fidesz 58 százalékot kap­na, az MSZP pedig 34 százalékot. Hann Endre szerint a pártpreferenci­ák szokatlanul nagy, egyik hónapról a másikra 11 százalékpontos változását valószínűsíthetően az okozza, hogy márciusról áprilisra kifulladt a kor­mányoldal offenzívája, amelyet első­sorban Medgyessy Péter miniszterelnök nagy vitát kiváltó közjogi javaslatai fémjeleztek. A Fidesz viszont az Orbán Viktor által március 27-én meghirdetett nemzeti petíció segítségével magához ragadta a kezdeményezést. Cs. I. RÖVIDEN KUPPER A FIDESZ BUDAPESTI ELNÖKE Kupper Andrást választotta elnöké­nek a Fidesz budapesti választmá­nya. Emlékezetes, hogy Kupper And­rás 2003 szeptemberétől Deutsch Tamás utódja lett a Fővárosi Köz­gyűlés Fidesz-MKDSZ frakciójának élén. A politikus a Fidesz fővárosi el­nöki posztján is Deutsch Tamást váltja, aki azt követően mondott le tisztségéről, miután az Országgyűlés alelnöke lett. (Munkatársunktól) LENGYEL-MAGYAR TROLI Lengyel-magyar együttműködés­ben készül a képen látható troli­busz, amelyből negyvenötöt vásá­rol a Budapesti Közlekedési Válla­lat. Az alacsony padlós járművek el­ső darabja várhatóan még kará­csony előtt megérkezik a magyar fővárosba, és február 28-ig további négy követi. (MTI) KAMPÁNYVITA AZ EUTANÁZIÁRÓL Az SZDSZ szerint minden embernek jogában áll eldönteni, hogy az elvi­selhetetlen fájdalom vagy a gyó­gyulással nem járó kezelés esetén él­­ő az eutanázia lehetőségével - kö­zölte Eörsi Mátyás. A párt ügyvivője szerint az élet méltósága legalább olyan fontos, mint maga az élet, az államnak ezért tiszteletben kell tarta­nia a beteg emberek jogát arra, hogy maguk dönthessenek életükről. Az MDF közleményben utasította vissza az SZDSZ álláspontját. Csáky András úgy véli, „farizeus hozzáállás a kam­pány témájává emelni a »kegyes ha­­lált«, amikor a kormányzat politikája az egészségügy ellehetetlenítése ré­vén a gyógyuláshoz való esélyt is ve­szélyezteti". (Hírösszefoglaló) ISMÉT VIZSGÁLJÁK A TILOST Újabb vizsgálatot rendelt el a három hónappal ezelőtt „utolsó figyelmez­tetésben" részesített Tilos Rádió ügyében a médiahatóság. A decem­ber 24-én egy részeg műsorvezető szájából elhangzott „kiirtanám az összes keresztényt" kijelentés után a fővárosi adó azért nézhet szembe újabb államigazgatási eljárással, mert február 4-én beolvastak egy Orbán Viktort gyalázó SMS-t. Az üze­net miatt a KDNP fordult az ORTT- hez. A Tilos mindkét esetben elhatá­rolódott az elhangzottaktól. (Munka­társunktól) DIGITÁLIS SULINET Szeptember 1-jén indul útnak a Sulinet digitális tudásbázis, amely a teljes közoktatási tananyagot lefedi, s elérhető lesz a tanárok és diákok számára - közölte csütörtökön online­ fogadóóráján Magyar Bálint oktatási miniszter. A tudásbázisba folyamatosan kerülnek majd be tan­anyagok, s a minisztérium hang­anyag vásárlását is tervezi. Jelenleg akkreditáció alatt áll a Sulinet peda­gógus-továbbképzési program, amelynek célja megismertetni a ta­nárokkal a tudásbázis használatát és a számítógéppel segített oktatás le­hetőségeit. A közoktatásban találha­tó számítógéppark valóban elavult, a mintegy 140 ezer számítógépből mindössze 30 ezer képes a megszü­lető tudásbázis anyagait kezelni. Ezért a minisztérium radikális számí­tógép-ellátási programot tervez. (MTI) ÚJ ARCULATTAL LÉP AZ UNIÓBA A DUNA TV Története eddigi legnagyobb vállal­kozásával, kétnapos élő bejelentke­zésekkel tarkított műsorral köszönti Magyarország uniós csatlakozását a Duna TV, amely május elsejétől tel­jesen megújítja arculatát is. A mű­holdas csatorna monstre produk­ciójában 30-40 élő kapcsolás lesz. A legnagyobb blokk egy Bécsből in­duló, Pozsonyt, Komáromot, Eszter­gomot érintő és Budapesten kikötő hajó útjának bemutatása, de kap­csolják Dublint, Brüsszelt, Prágát és Varsót is, valamint több stúdiót a határon túlról. A 30 milliós műsorra nem kapott támogatást a Duna a Kormányzati Kommunikációs Köz­ponttól. A csatlakozást önerőből ün­neplő Duna TV teljes arculatváltást is bejelentett. Az új „megjelenést" az angol Kemistri nevű cég készítet­te, amely a National Geographic­­nak, a brit, a holland és a norvég közszolgálati televíziónak is dolgo­zott. (H. Z.) A béremelések elmaradnak A munkahelyek többségében a dolgozók reálkeresete az idén éppen csak szinten marad, a bér­megállapodások ugyanis 3-11 százalékos átlagos emelés között mozognak. Érzékelhető különbséget mutat a KSH és az MSZOSZ szakértőinek gyorsfel­mérése az idei béremelésekről. Míg a statisztikai hivatal jelentése szerint az év első két hónapjában a nemzetgazda­ságban teljes munkaidőben alkalmazás­ban állók havi bruttó átlagkeresete 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, s a versenyszférá­ban 10,1 százalékos emelkedést regiszt­ráltak, a szakszervezeti összegzés a vál­lalkozásoknál jellemzően hat-hét száza­lékos béremelést tartalmaz. Az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly októberben a bruttó keresetek átlago­san hét-nyolc százalékos növelését tar­talmazó bérajánlásról született megál­lapodás, úgy tűnik azonban, hogy a cé­gek többsége ezt nem tartja be. Az előző esztendőkben munkavállalói szem­pontból kedvezőbb volt a kép, hiszen például 2002-ben a 8-10,5 százalékos bérajánlás alapján 18,3 százalékkal nőt­tek a bérek, tavaly a reálbérnövelésre vonatkozó 4,5 százalékos javaslat 12,1 százalékra teljesült. Az eddig megkötött munkahelyi bér­megállapodások 3-11 százalékos átla­gos keresetnövekedés közötti mozgása jelzi, hogy a munkavállalók reálkerese­te idén éppen csak szinten marad, vagy inkább csökkenni fog - mondta lapunk­nak Szabó Julianna, az MSZOSZ szakér­tője. Annak ellenére várható ez, hogy a KSH januári adatai szerint az ez évi ja­nuári termelékenység az egy évvel ko­rábbit 9,9 százalékkal haladja meg, az erre az évre előre jelzett GDP-növeke­­dés pedig várhatóan 3,3-3,5 százalék körül lesz. Várhatóan tehát ismét jelen­tősen elszakad egymástól a termelé­kenység és a keresetek alakulása a ver­senyszférában­­ a munkavállalók kárá­ra. A szakértő szerint az átlagosan ala­csonynak tekinthető keresetnövekedési százalékok miatt fontos lenne visszatér­ni a néhány éve viszonylag széles kör­ben alkalmazott gyakorlathoz, amely szerint a legalacsonyabb kereseti kate­góriákban nem százalékos arányú kere­setnövekedésben állapodtak meg a munkahelyi béralkuban, hanem mini­mális mértékű, például ötezer forintos abszolút összegben. A felmérésből az is kitűnik, hogy he­lyenként a munkáltatók az étkezési hozzájárulás növekményét - 1500, illet­ve 2000 forintot - vagy a dolgozónak legfeljebb évi három alkalommal adó­mentesen adható ötezer forintos aján­dékot beszámítja a keresetnövekedés mértékébe. A munkaadók jelentős há­nyada az adójárulék-mentességgel nyert költségmegtakarítást „elfelejti" bérezésre fordítani. Szakszervezeti körökben felvetődött, hogy a béremelési tapasztalatok alapján újra kellene tárgyalni az országos bér­ajánlást az OÉT-ben. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke azonban óvatos, azt mondja, kevés az esélye, hogy egy újabb egyezséget jobban betartanának a munkahelyi bérmegállapodásokban. Kun J. Erzsébet Hírösszefoglalónk Az Országgyűlés márciusban döntött arról, hogy a pécsi tüzérdandár szep­tember 30-án befejezi működését. A dandár parancsnoksága és érdekképvi­selete által létrehozott, munkába helye­zést segítő bizottság elnöke, Póka Ferenc nyugalmazott dandártábornok elmond­ta: az egység megszűnése összesen 483 tisztet, tiszthelyettest, szerződéses kato­nát és polgári alkalmazottat érint. A tisztek többsége a honvédség más egy­ségeihez kerül, mintegy 80 tiszthelyet­tes és 110 szerződéses katona viszont tá­vozik a HM kötelékéből. A dandár 56 polgári alkalmazottja közül eddig alig néhányan találtak maguknak állást. A pécsi katonák szélnek eresztése közben a honvédség folyamatosan to­boroz. Jelenleg 8000 szerződéses katona szolgál, ami 76 százalékos feltöltöttsé­­get jelent. Ez „nem rossz", de még ke­vés, mert a haderő átalakítása után 12 ezer szerződéses katonára lesz szükség - mondta Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszter tegnap, amikor megnyitotta a budapesti toborzóirodát. A Déli pálya­udvar közelében, az Alkotás út 23-25. szám alatt található toborzóirodába hét­főtől várják az érdeklődőket. Juhász Fe­renc közölte: Miskolcon, Debrecenben, Kaposváron és Szombathelyen már mű­ködik toborzóiroda, még áprlisban át­adják a szegedit, májusban pedig a veszprémit. A kormány döntése értel­mében 2005 nyarától már nem lesz szükség Sorkatonákra, de a honvédelmi tárca nem kívánja előre bejelenteni, hogy mikor lesz az utolsó bevonulás időpontja. Időzavarban a korkedvezményes nyugdíj A szakszervezetek attól tar­tanak, hogy a kormány azért késlekedik a korked­vezményes nyugdíjrend­szer felülvizsgálatával, mert meg akarja szüntetni azt. Az ügyben leginkább érin­tett autonóm szakszerveze­tek - szerveződési terüle­tükön több, az egészségre veszélyes munkát végző, például vegyipari cég is dolgozik - tiltakoznak ami­att, hogy bár a törvény sze­rint 2005. január 1-jéig működhet a jelenleg hatá­lyos rendszer, máig nem készült érdemi előterjesz­tés az új konstrukcióról. Hasonló a munkaadói szö­vetségek álláspontja is. Az 1999 és 2003 között a sa­ját jogú öregségi nyugdíjba vonulók között egyébként 1,09 százalék volt a kor­kedvezményesek aránya. A kormány nem zárkózik el a jelenlegi rendszer átalakí­tása elől - mint Ungváry György, a Fodor József Or­szágos Közegészségügyi Központ főigazgatója kifej­tette­­, mert az elismeri ugyan egy sor tevékenység egészségkárosító hatását, de meg sem kísérli meg­előzni az ártalmak kialaku­lását. A szakember szerint ettől függetlenül garantálni kell az eddig megszerzett jogosultság elismerését, azt, hogy a korkedvez­ményre jogosító munka­körben ledolgozott évek után nyugdíjba lehessen vonulni. A korkedvezményes rend­szer átalakítása több mint tíz éve napirenden van, mindeddig azonban érde­mi előrelépés nem történt, mindössze annyi, hogy áp­rilis 30-ig tárcaközi bizott­ságnak kell alakulnia, amely felülvizsgálja a bal­eseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek és korkedvezményre jogo­sító munkakörök jegyzékét. K. J. E. Mind nagyobb az EU-lomtár Régi újságok, hanglemezek, könyvek az EU-lomok között. A vá­rosháza által az Erzsébet térre szer­vezett, hétfőn kezdődött tárgygyűj­tő akcióra mindenki elviheti azt, amit semmiképpen sem vinne ma­gával az unióba. Tegnap délutánig ötvennégy tárgyat adtak le, köztük érdemrendeket és más múltidéző holmikat, de sokak fantáziáját csak a lomtalanítás lehetősége ragadta meg, így ideológiai és csatlakozási szempontból értékelhetetlen zsák­nyi használt ruhával vagy kimust­rált sütővel is meglepték a szerve­zőket a budapestiek. ■öo S. I. Keller kérdezi Dávid Ibolyát A közpénzügyi államtitkár szerint Dávid Ibolyának arról kellene beszámolnia, hogy igazságügy-miniszteri állásfoglalásával miért segítette elő 12 nagy múltú agrár­cég törvénytelen privatizálását az Orbán­­kormány idején. Keller László ezt az MDF Elnökének korrupcióra vonatkozó kije­lentéseire reagálva közölte az MTI-vel. Dávid Ibolya keddi nyilatkozatában kö­zölte: az autópálya-építés Magyarorszá­gon a korrupció szóval kapcsolódik össze a választók fejében. Keller László közle­ményében kitér arra: az MDF elnöke az előző kormány minisztereként nem aka­dályozta meg a Magyar Fejlesztési Bank „második költségvetésként" történő mű­ködtetését, ezzel egy év alatt 137 milliárd forintos veszteséget okozott az adófize­tőknek. Dávid Ibolyának választ kellene adnia arra is, hogy 2003 decemberében az általa vezetett párt miért támogatta egy­hangúlag a legdrágább autópálya-beru­házás jóváhagyását.

Next