Népszabadság, 2004. május (62. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-11 / 109. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Elhalasztják a parlamenti döntést a referendumról? Hírösszefoglalónk Ne határozzon a Ház a Munkáspárt népszavazási kezdeményezéséről, hanem várja meg, hogy döntés szülessék a kormánynak a választási törvények módosítására tett indítványáról - ezt javasolja az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, amely hétfőn tárgyalt a referendumról. A Munkáspárt kérdése - „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" - azonban okafogyottá vált, mert az Alkotmánybíróság (AB) korábban megsemmisítette a kórház-privatizációról szóló törvényt. Fodor Gábor (SZDSZ) ezért vetette fel, hogy a kérdés nem elég konkrét, és nehezen dönthető el, milyen jogszabályokat kellene megsemmisíteni, és ez jogbizonytalansághoz vezethet. A bizottság elnöke, Vastagh Pál (MSZP) hangsúlyozta: az Országgyűlésnek nincs lehetősége arra, hogy a hitelesített kérdésen változtasson, de ha a népszavazás kiírásáról szóló határozati javaslattal megvárják a jogszabály-módosítást - ez a parlamenti választásokon és a népszavazásokon a külképviseleteken történő szavazás lehetőségét teremtené meg -, addig lehetőség nyílik arra, hogy az ügyben bárki az AB-hoz forduljon. A hatályos szabályozás szerint azonban erre nincs lehetőség, csupán a parlament határozatát lehetne megtámadni, a bizottság viszont éppen az erre irányuló döntés elhalasztását kezdeményezi. Az AB egyébként egy korábbi határozatában leszögezte: a jogalkotónak biztosítania kell a lehetőséget arra, hogy kötelezően kiírandó népszavazás esetén a Ház mulasztása ellen is lehessen jogorvoslati lehetőséggel élni, ezt azonban a választási eljárási törvény korábbi módosításánál figyelmen kívül hagyták, így legfeljebb erre hivatkozással fordulhatna valaki az AB- hoz, kérdéses azonban, hogy a testület átvállalná-e a döntés felelősségét a parlamenttől, hiszen a Munkáspárt kezdeményezéséről az alkotmánybírák egyszer már állást foglaltak. A referendum kitűzésének határideje május 17-én jár le. A testület megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a választási eljárási törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amely - az EP-választáshoz hasonlóan - megteremtené a parlamenti választásokon és a népszavazásokon is a külképviseleteken történő szavazás lehetőségét. Salamon László (Fidesz) mindazonáltal kifogásolta, hogy a kormány úgy terjeszt a Ház elé kétharmados többséget igénylő módosítást, hogy arról előzetesen nem egyeztetett a pártokkal. RÖVIDEN JÖNNEK A MENEKÜLTEK? Koncepcióváltás szükséges a menekültügyben, Magyarországnak fel kell készülnie az eddiginél több eljárásra, mert az uniós szabályok alapján elfogásakor a menekültet a hatóságok abba az országba küldik vissza, ahol először az unió területére lépett - nyilatkozta hétfőn a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Ez azért jelentős a csatlakozók számára, mert ezek eddig tranzitországok voltak - hangsúlyozta Kőszeg Ferenc. Magyarországra megérkeztek a menedékkérők, és 60-70 százalékuk továbbment illegálisan valamelyik uniós országba. Magyarországon szerinte ezért nem alakult ki sosem tartós válsághelyzet. A magyar menekültügynek viszont a jövőben nem megoldás, hogy a menedékkérők elmennek, mert vissza fogják őket küldeni, és ezért valószínűleg sokkal több ügyet kell végigvinni. (MTI) MA KÖT MEGÁLLAPODÁST A FIDESZ A KDNP-VEL A Kereszténydemokrata Néppárt is csatlakozik a Fidesz szövetségi rendszeréhez. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke ma írja alá az együttműködési megállapodást a Kárpátia étteremben. Korábban a KDNP szövetségesnek definiálta magát, Semjén pedig úgy nyilatkozott, hogy szeretnének a jobboldali egység „kovásza" lenni. A KDNP és a Fidesz között a Harrach Péter által vezetett kereszténydemokrata egyesület, az MKDSZ töltötte be az összekötő szerepet. A KDNP az első jobboldali párt, amely csatlakozik az Orbán Viktor által megálmodott szövetséghez, mivel az MKDSZ, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Lungo Drom nem párt. Egyes kereszténydemokrata politikusok azt sem tartják teljesen kizártnak, hogy a KDNP a jövőben esetleg külön frakciót alakít a T. Házban. (Cs. I.) PÁLYÁZHAT A TÁMOGATÁSÉRT A TILOS A bíróság jogsértőnek minősítette, hogy az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) hat hónapra kizárta a Tilos Rádiót a támogatásokból, ugyanakkor a rádió műsor-szolgáltatási jogának felfüggesztését, illetve az írásbeli figyelmeztetést helybenhagyta. A Fővárosi Bíróság a Tilos Kulturális Alapítvány fellebbezése nyomán tegnap hozta meg elsőfokú, nem jogerős ítéletét. A bíróság szerint az ORTT-nek nem volt jogi lehetősége, hogy a Tilos Rádiót hatósági határozatban zárja ki a Műsor-szolgáltatási Alapból, más tekintetben azonban jogszerűnek találta a döntést. (Hírösszefoglalónk) HIÁNYOLJÁK A ZEnGŐ-BIZOTTSÁGOT Nyílt levélben sürgetik a Zengő-hegyi lokátorépítést ellenző zöldek a beruházás sorsát eldönteni hivatott tárcaközi koordinációs bizottság felállítását. A Medgyessy Péter miniszterelnöknek címzett levél aláírói emlékeztetnek rá: több mint egy hónappal a kormányfői döntés után még mindig nem állt fel a civil szakértőkből álló testület. A Népszabadság kormánykörökből származó információi szerint az érintett tárcák (környezetvédelmi, honvédelmi, külügyi, igazságügyi) közül egyedül a HM nem nevezte még meg, hogy kiket delegál a testületbe. A kiszivárgott hírek szerint a környezetvédelmi minisztérium Aradi Csabát és Láng István akadémikust jelöli. A zöldek egyébként felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar miniszterelnök aláírta a Natura 2000 programot, amely a Zengő különleges növénytársulását európai uniós védelem alá helyezte. (H. M.) LEBONTJÁK AZ M5-ÖS KAPUKAT Az M5-ös sztrádakapuit hamarosan lebontják, már zajlik a munka tervezése, illetve az engedélyeztetés - adta hírül a Világgazdaság. Az autópálya 36 kapuját minél előbb szeretnék eltávolítani, hiszen addig a kapuknál óránkénti 40 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben. A lebontás költségei még nem ismeretek, az mindenesetre alapul szolgálhat, hogy az M3-as kapuinak lebontása mintegy egymilliárd forintba került. Az AKA Rt. keresi a kapuk értékesítésének lehetőségeit is. A Világgazdaság információi szerint az M3-asról évekkel ezelőtt lebontott és a VPOP tulajdonába került kapukat még mindig az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. egyik mérnökségén raktározzák. (Hírösszefoglalónk) A KISEBBSÉGEK ÉS AZ OMBUDSMAN A kisebbségvédelem és az ombudsman-valóság címmel, az Európai Ombudsman Intézettel közösen rendeztek hétfőn konferenciát Budapesten, a Parlament felsőházi termében - tájékoztatott Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. (Az innsbrucki székhelyű közhasznú szervezetnek a magyar ombudsmanok is tagjai.) Kaltenbach elmondta: a kontinensen két szervezet működik, amelynek célja az ombudsmanok közötti kapcsolatok, illetve a tapasztalatcsere elősegítése, a tudományos kutatások támogatása, továbbá az emberi jogok erősítése. Az Európai Ombudsman Intézet a konferenciát követő közgyűlésén a tervek szerint új elnökséget választott volna, ám egy eljárásjogi vita miatt dolgavégezetlenül feloszlott, és a döntést a következő közgyűlésére halasztotta el. (Munkatársunktól) 2004. MÁJUS 11., KEDD 7 Werber mint Pink vagy Spears Megemlékeztek a képviselők a kettős európai ünnepről is Kampányhangulat lengte be tegnap a T. Házat: az ellenzék Ron Werbert, a kormánypártok általában a Fideszt támadták. Munkatársunktól Napirend előtt Mandur László, az Országgyűlés alelnöke emlékezett meg a Parlamentben május 9-éről, a „kettős európai ünnepről", a második világháború európai lezárulásának és az egységes Európát előirányzó nyilatkozat évfordulójáról. Az ünnepélyes hangulatnak hamar vége szakadt azonban, miután Tabajdi Csaba (MSZP) az unió bővítésének strasbourgi megünnepléséről beszélt, s eközben elítélően szólt az egyik fideszes résztvevőről, aki felszólalásában belföldi kampánytémákat hozott fel, „kommunistázott", ami „meghökkentette az Európai Néppárt képviselőit is". A jelek szerint a Fideszt is: padsoraiból folyamatos közbeszólások érkeztek. Pokorni Zoltán felszólalásában név szerint bírálta az MSZP-ben „a Werber- Tóbiás kettőst", mert „lefasisztázza azokat, akik nem az MSZP-re szavaznak", Kovács Lászlót pedig azért támadta, mert kirekesztőnek és szélsőségesnek nevezte, hogy Schmitt Pál nemzeti címeres melegítőt viselt. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint Medgyessy Péter miniszterelnök elődjét, Orbán Viktort pocskondiázva igyekszik magának tőkét kovácsolni. Válaszában Kovács László külügyminiszter reagálásában visszautasította, hogy problémát jelentene neki az említett melegítő, viszont megjegyezte: Schmitt Pál - szemben a plakáton viselt melegítővel - biztosan nem a koronás címert viselte, amikor olimpiai bajnok lett. Ron Werbernek, az MSZP kampánytanácsadójának is rendelkeznie kellene munkavállalási engedéllyel ahhoz, hogy egy külföldi cég munkatársaként Magyarországon dolgozhasson - mondta interpellációjában Répássy Róbert (Fidesz). A munkaügyi miniszter megnyugtatta: az MSZP kampánytanácsadója a saját cégével áll szerződésben, a szocialisták pedig a céggel szerződtek, ebben az esetben pedig különleges vízum nélkül is dolgozhat az országban. „Nem kellett munkavállalási engedélyt kérnie, ahogyan Pikiknek és Britney Spearsnek sem kell majd, ha Magyarországra jönnek" - fogalmazott Burány Sándor. Csillag István gazdasági miniszternek egy interpellációra adott válaszából kiderült: azt javasolja a kormánynak, hogy az M5-ös matricás díjfizetés határa ott legyen majd, ahol az M6-ás az autópályához illeszkedik. A T. Ház tegnap elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt. A jogszabály szerint a többcélú kistérségi társulás részt vehet az adott terület összehangolt fejlesztésében, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások (például oktatás, szociális és egészségügyi ellátás, ivóvízellátás, szennyvíztisztítás) biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. Mint ismeretes, korábban a kormány azt szerette volna elérni, hogy kötelező legyen ilyen társulásokat létrehozni, de az ellenzék ehhez nem járult hozzá, márpedig ehhez a változtatáshoz kétharmados többségre lett volna szükség. A jelenlegi változat különféle kedvezményekkel, próbálja elérni, hogy a régi járásokra emlékeztető nagyságú térségek települései ne tartsanak fenn erejükön felül is önálló intézményeket, hanem közösen működtessék azokat. Nem fogadta el az Országgyűlés az elektronikus aláírásról szóló törvény módosítását, mert több szocialista képviselő nemmel szavazott. Értesülésünk szerint az elutasításnak nem elvi okai voltak, az MSZP-sek egy részét az tévesztette meg, hogy a voksolás előtt téves instrukciót kiabált be valaki a frakcióból arról, hogy nemet kell nyomni. Az elektronikus aláírás hazai terjedését elősegíteni hivatott módosítást újra el kell indítani. Társulhatnak a települések EU-óriásrégió, magyar kistérség Az Európai Unió jogilag tavaly szabályozta először térszerkezeti lehatárolását, az úgynevezett NUTS-rendszert, amely erősen eltér a magyar szabályozásban figyelembe vettől - tájékoztatta lapunkat Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, majd így folytatta: - Az uniós pályázatok döntően az egyes NUTS-szintekre irányulnak. Az EU korábbi, statisztikai szabványként alkalmazott NUTS-rendszere ország-régió-megye rendszerben épült fel. Ehhez járult a kistérség és a település. Az új EU-szabályozás viszont ez utóbbi két egységre nem tér ki. A kormány értelemszerűen a korábbi szabályozást vette alapul, amikor megfogalmazta közigazgatási reformelképzeléseit. Ugyancsak e szerint jött létre még korábban a hét fejlesztési-statisztikai régió, és ennek figyelembevételével tett kísérletet a kabinet a kötelezően kialakított többcélú kistérségi társulások létrehozására és a megyék felszámolására. Az eredmény inkább csak következményként minősíthető. A jelenlegi régiók területileg alkalmasak ugyan az uniós források fogadására, de az a kormányzati elképzelés, hogy 2006-ban választott testületük is legyen, a jelenlegi politikai helyzetben elképzelhetetlen. A leglényegesebb változás, hogy az egyes területi egységek átlagos méretét népességküszöbökhöz szabták. És e ponton jön az első módosítás: ország e szempontból már csak akkora terület lehet, amelynek lakosságszáma három- és hétmillió közé esik. A következő szint a régióké, ezeken a területeken legalább 800 ezer, legfeljebb pedig hárommillió ember élhet. A NUTS-3-as területi egységben legkevesebb 150 ezer, legfeljebb pedig 800 ezer ember élhet. Tetszik ez a döntéshozóknak vagy sem: e legutóbbi kritériumnak jelenleg csak a megyék felelnek meg - mondta lapunknak Zongor, aki arra a kérdésünkre, hogy mit lehet kezdeni az új, az egyes (három- és hétmillió közötti) szinttel, azt válaszolta: a kormány három ilyen szintet jelentett Brüsszelnek. A Dunántúlt, Kelet-Magyarországot és Közép-Magyarországot. Kérdés, hogy mi indokolta az uniós rendszer átalakítását. A közigazgatási szakember feltételezi, hogy elsősorban a csatlakozó országokkal megnövekvő brüsszeli terhek. A csatlakozókkal ugyanis már-már kezelhetetlen nagyságúra növekszik a régiók száma, az EU pedig képtelen lenne ennyi helyre egyenlő erőket összpontosítani, például a források felhasználásának ellenőrzésekor. Zongor sejteni véli azt is, hogy az uniós döntéshozók előtt lebeghetett Írország példája is. Az írek ugyanis régiós határaikat mindig attól függően változtatták, hogy épp milyen célra akartak pénzt igényelni. Az ír modell elterjedése fenyegető veszélyt jelenthetett, ezzel a huszárvágással azonban sikerült megakadályozni azt. Zongor állítja: nem a választott régiók kialakítása a fő cél, inkább az új „nagy" szintre, valamint az önkormányzati megyék és a fejlesztési régiók megerősítésére kellene összpontosítani. Zongor úgy véli: az EU új térszerkezeti lehatárolásából az következhet, hogy 2007-től, vagyis akkortól, amikor az unió bevezeti új támogatási rendszerét, az elsődleges célpontok már nem a régiók lesznek, hanem az új 1-es szintek, amelyeket akár nagyrégióknak is nevezhetünk. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára Zongor felvetéseire úgy reagált: megteremtették a közigazgatási reform alappillérét azzal, hogy elfogadták a kistérségekről szóló törvényjavaslatot. A folyamat további részének alapja az a munkaanyag, amelyet szakértők dolgoztak ki. Ez az anyag azonban a választott régiókra épít. Az úgynevezett nagyrégiókról és az EU új térszerkezeti lehatárolásáról nincs szó benne. Tóth Ákos A kistérség vízhiányos terület, erdősített, homoki pusztákkal és szikes tavakkal, réti talajon kialakított mezőgazdasággal. Több védett érték turisztikai vonzerő lehet. A lakosság 41 százaléka tanyákon él, Szeged közel esik. Mórahalom: központ 5437 lakossal, a városban agráripari park működik. Fejlett a közműhálózat, termálfürdője és Tourinform-irodája van. Intenzív növénytermesztésre alapozott új típusú beszerző-értékesítő szövetkezete van, hűtőházzal. Ásotthalom: homoki bora és kiterjedt erdei híresek, erdészeti szakközépiskolája 1883 óta képzési központ, szövetkezeti konzervüzemet, hűtőházat működtetnek. Van kempingje, fogadója, határátkelőt akarnak Jugoszlávia felé Öttömös: 803 lakos, a spárgatermesztésről ismert, vadászati esélyt ad nagy fenyvese, s kempingje, vendégháza van. Termálvízkincsét fel akarja használni. Pusztamérges: fejlett szőlő- és borgazdaság, külföldiekre épült falusi turizmusa, s 1997-ben az európai települések Oscar-díjasa. Olasz tőkével szárnyasvágóhíd épült, és új középiskola indult a rendszerváltás óta. Rúzsa: ásvány-gyógyvize és termálvize, olaj- és gázkincse potenciális erőforrás. Baromfitenyésztés és varroda ad munkát, kihasználatlan vegyi üzeme van. Zákányszék: intenzív agrárkultúra, szőlő-, gyümölcs- és hajtatottzöldség-termesztés. NÉPSZABADSÁG-grafika