Népszabadság, 2004. május (62. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-11 / 109. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Elhalasztják a parlamenti döntést a referendumról? Hírösszefoglalónk Ne határozzon a Ház a Munkáspárt népszavazási kezdeményezéséről, ha­nem várja meg, hogy döntés szülessék a kormánynak a választási törvények módosítására tett indítványáról - ezt ja­vasolja az Országgyűlés alkotmány­­ügyi bizottsága, amely hétfőn tárgyalt a referendumról. A Munkáspárt kérdése - „Egyetért-e ön azzal, hogy az egész­ségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami tulajdon­ban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" - azonban okafogyottá vált, mert az Al­kotmánybíróság (AB) korábban meg­semmisítette a kórház-privatizációról szóló törvényt. Fodor Gábor (SZDSZ) ezért vetette fel, hogy a kérdés nem elég konkrét, és nehezen dönthető el, milyen jogszabályokat kellene megsemmisíte­ni, és ez jogbizonytalansághoz vezet­het. A bizottság elnöke, Vastagh Pál (MSZP) hangsúlyozta: az Országgyű­lésnek nincs lehetősége arra, hogy a hi­telesített kérdésen változtasson, de ha a népszavazás kiírásáról szóló határozati javaslattal megvárják a jogszabály-mó­dosítást - ez a parlamenti választáso­kon és a népszavazásokon a külképvi­seleteken történő szavazás lehetőségét teremtené meg -, addig lehetőség nyílik arra, hogy az ügyben bárki az AB-hoz forduljon. A hatályos szabályozás sze­rint azonban erre nincs lehetőség, csu­pán a parlament határozatát lehetne megtámadni, a bizottság viszont éppen az erre irányuló döntés elhalasztását kezdeményezi. Az AB egyébként egy korábbi hatá­rozatában leszögezte: a jogalkotónak biztosítania kell a lehetőséget arra, hogy kötelezően kiírandó népszavazás esetén a Ház mulasztása ellen is lehes­sen jogorvoslati lehetőséggel élni, ezt azonban a választási eljárási törvény korábbi módosításánál figyelmen kí­vül hagyták, így legfeljebb erre hivat­kozással fordulhatna valaki az AB- hoz, kérdéses azonban, hogy a testület átvállalná-e a döntés felelősségét a parlamenttől, hiszen a Munkáspárt kezdeményezéséről az alkotmánybí­rák egyszer már állást foglaltak. A re­ferendum kitűzésének határideje má­jus 17-én jár le. A testület megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a választási eljárási törvény módosítására vonatko­zó javaslatot, amely - az EP-válasz­­táshoz hasonlóan - megteremtené a parlamenti választásokon és a népsza­vazásokon is a külképviseleteken törté­nő szavazás lehetőségét. Salamon László (Fidesz) mindazonáltal kifogásolta, hogy a kormány úgy terjeszt a Ház elé kétharmados többséget igénylő módo­sítást, hogy arról előzetesen nem egyez­tetett a pártokkal. RÖVIDEN JÖNNEK A MENEKÜLTEK? Koncepcióváltás szükséges a menekültügy­ben, Magyarországnak fel kell készülnie az ed­diginél több eljárásra, mert az uniós szabályok alapján elfogásakor a menekültet a hatóságok abba az országba küldik vissza, ahol először az unió területére lépett - nyilatkozta hétfőn a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Ez azért je­lentős a csatlakozók számára, mert ezek eddig tranzitországok voltak - hangsúlyozta Kőszeg Ferenc. Magyarországra megérkeztek a mene­dékkérők, és 60-7­0 százalékuk továbbment il­legálisan valamelyik uniós országba. Magyaror­szágon szerinte ezért nem alakult ki sosem tar­tós válsághelyzet. A magyar menekültügynek viszont a jövőben nem megoldás, hogy a me­nedékkérők elmennek, mert vissza fogják őket küldeni, és ezért valószínűleg sokkal több ügyet kell végigvinni. (MTI) MA KÖT MEGÁLLAPODÁST A FIDESZ A KDNP-VEL A Kereszténydemokrata Néppárt is csatlakozik a Fidesz szövetségi rendszeréhez. Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke ma írja alá az együttműködési megálla­podást a Kárpátia étteremben. Korábban a KDNP szövetségesnek definiálta magát, Semjén pedig úgy nyilatkozott, hogy szeretné­nek a jobboldali egység „kovásza" lenni. A KDNP és a Fidesz között a Harrach Péter által vezetett kereszténydemokrata egyesület, az MKDSZ töltötte be az összekötő szerepet. A KDNP az első jobboldali párt, amely csatlako­zik az Orbán Viktor által megálmodott szövet­séghez, mivel az MKDSZ, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Lungo Drom nem párt. Egyes kereszténydemokrata politikusok azt sem tart­ják teljesen kizártnak, hogy a KDNP a jövőben esetleg külön frakciót alakít a T. Házban. (Cs. I.) PÁLYÁZHAT A TÁMOGATÁSÉRT A TILOS A bíróság jogsértőnek minősítette, hogy az Or­szágos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) hat hónapra kizárta a Tilos Rádiót a támogatások­ból, ugyanakkor a rádió műsor-szolgáltatási jo­gának felfüggesztését, illetve az írásbeli figyel­meztetést helybenhagyta. A Fővárosi Bíróság a Tilos Kulturális Alapítvány fellebbezése nyo­mán tegnap hozta meg elsőfokú, nem jogerős ítéletét. A bíróság szerint az ORTT-nek nem volt jogi lehetősége, hogy a Tilos Rádiót ható­sági határozatban zárja ki a Műsor-szolgáltatá­si Alapból, más tekintetben azonban jogszerű­nek találta a döntést. (Hírösszefoglalónk) HIÁNYOLJÁK A ZEnGŐ-BIZOTTSÁGOT Nyílt levélben sürgetik a Zengő-hegyi loká­torépítést ellenző zöldek a beruházás sorsát el­dönteni hivatott tárcaközi koordinációs bizott­ság felállítását. A Medgyessy Péter miniszter­­elnöknek címzett levél aláírói emlékeztetnek rá: több mint egy hónappal a kormányfői dön­tés után még mindig nem állt fel a civil szakér­tőkből álló testület. A Népszabadság kor­mánykörökből származó információi szerint az érintett tárcák (környezetvédelmi, honvédelmi, külügyi, igazságügyi) közül egyedül a HM nem nevezte még meg, hogy kiket delegál a testü­letbe. A kiszivárgott hírek szerint a környezet­­védelmi minisztérium Aradi Csabát és Láng István akadémikust jelöli. A zöldek egyébként felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar mi­niszterelnök aláírta a Natura 2000 programot, amely a Zengő különleges növénytársulását európai uniós védelem alá helyezte. (H. M.) LEBONTJÁK AZ M5-ÖS KAPUKAT Az M5-ös sztrádakapuit hamarosan lebontják, már zajlik a munka tervezése, illetve az enge­délyeztetés - adta hírül a Világgazdaság. Az autópálya 36 kapuját minél előbb szeretnék eltávolítani, hiszen addig a kapuknál óránkénti 40 kilométeres sebességkorlátozás van ér­vényben. A lebontás költségei még nem ismeretek, az mindenesetre alapul szolgálhat, hogy az M3-as kapuinak lebontása mintegy egymilliárd forintba került. Az AKA Rt. keresi a kapuk értékesítésének lehetőségeit is. A Világ­­gazdaság információi szerint az M3-asról évek­kel ezelőtt lebontott és a VPOP tulajdonába került kapukat még mindig az Állami Autópá­lya Kezelő (ÁAK) Rt. egyik mérnökségén raktá­rozzák. (Hírösszefoglalónk) A KISEBBSÉGEK ÉS AZ OMBUDSMAN A kisebbségvédelem és az ombudsman-valóság címmel, az Európai Ombudsman Intézettel közösen rendeztek hétfőn konferenciát Budapesten, a Parlament felsőházi termében - tájé­koztatott Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. (Az innsbrucki székhelyű közhasznú szervezetnek a magyar ombudsmanok is tagjai.) Kaltenbach elmondta: a kontinen­sen két szervezet működik, amelynek célja az ombudsmanok közötti kapcsolatok, illetve a ta­pasztalatcsere elősegítése, a tudományos kutatások támogatása, továbbá az emberi jogok erősítése. Az Európai Ombudsman Intézet a konferenciát követő közgyűlésén a tervek szerint új elnökséget választott volna, ám egy eljárásjogi vita miatt dolgavégezetlenül feloszlott, és a döntést a következő közgyűlésére halasztotta el. (Munkatársunktól) 2004. MÁJUS 11., KEDD 7 Werber mint Pink vagy Spears Megemlékeztek a képviselők a kettős európai ünnepről is Kampányhangulat lengte be tegnap a T. Házat: az ellenzék Ron Werbert, a kormánypártok általában a Fideszt támadták. Munkatársunktól Napirend előtt Mandur László, az Or­szággyűlés alelnöke emlékezett meg a Parlamentben május 9-éről, a „kettős európai ünnepről", a második világhá­ború európai lezárulásának és az egysé­ges Európát előirányzó nyilatkozat év­fordulójáról. Az ünnepélyes hangulat­nak hamar vége szakadt azonban, miu­tán Tabajdi Csaba (MSZP) az unió bővíté­sének strasbourgi megünnepléséről be­szélt, s eközben elítélően szólt az egyik fideszes résztvevőről, aki felszólalásá­ban belföldi kampánytémákat hozott fel, „kommunistázott", ami „meghökken­tette az Európai Néppárt képviselőit is". A jelek szerint a Fideszt is: padsoraiból folyamatos közbeszólások érkeztek. Pokorni Zoltán felszólalásában név szerint bírálta az MSZP-ben „a Werber- Tóbiás kettőst", mert „lefasisztázza azo­kat, akik nem az MSZP-re szavaznak", Kovács Lászlót pedig azért támadta, mert kirekesztőnek és szélsőségesnek nevez­te, hogy Schmitt Pál nemzeti címeres melegítőt viselt. A Fidesz frakcióvezető-­­helyettese szerint Medgyessy Péter mi­niszterelnök elődjét, Orbán Viktort pocs­kondiázva igyekszik magának tőkét ko­vácsolni. Válaszában Kovács László külügyminiszter reagálásában vissza­utasította, hogy problémát jelentene ne­ki az említett melegítő, viszont megje­gyezte: Schmitt Pál - szemben a plaká­ton viselt melegítővel - biztosan nem a koronás címert viselte, amikor olimpiai bajnok lett. Ron Werbernek, az MSZP kampányta­nácsadójának is rendelkeznie kellene munkavállalási engedéllyel ahhoz, hogy egy külföldi cég munkatársaként Ma­gyarországon dolgozhasson - mondta interpellációjában Répássy Róbert (Fi­desz). A munkaügyi miniszter meg­nyugtatta: az MSZP kampánytanács­adója a saját cégével áll szerződésben, a szocialisták pedig a céggel szerződtek, ebben az esetben pedig különleges ví­zum nélkül is dolgozhat az országban. „Nem kellett munkavállalási engedélyt kérnie, ahogyan Pikiknek és Britney Spearsnek sem kell majd, ha Magyaror­szágra jönnek" - fogalmazott Burány Sándor. Csillag István gazdasági miniszternek egy interpellációra adott válaszából ki­derült: azt javasolja a kormánynak, hogy az M5-ös matricás díjfizetés határa ott legyen majd, ahol az M6-ás az autópá­lyához illeszkedik. A T. Ház tegnap elfogadta a települési önkor­mányzatok többcélú kistér­ségi társulásáról szóló tör­vényt. A jogszabály szerint a többcélú kistérségi társu­lás részt vehet az adott te­rület összehangolt fejleszté­sében, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások (például oktatás, szociális és egész­ségügyi ellátás, ivóvízellá­tás, szennyvíztisztítás) biz­tosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intéz­mények fenntartását. Mint ismeretes, korábban a kor­mány azt szerette volna el­érni, hogy kötelező legyen ilyen társulásokat létrehoz­ni, de az ellenzék ehhez nem járult hozzá, márpedig ehhez a változtatáshoz két­harmados többségre lett volna szükség. A jelenlegi változat különféle kedvez­ményekkel, próbálja elérni, hogy a régi járásokra emlé­keztető nagyságú térségek települései ne tartsanak fenn erejükön felül is önálló intézményeket, hanem kö­zösen működtessék azokat. Nem fogadta el az Or­szággyűlés az elektronikus aláírásról szóló törvény mó­dosítását, mert több szocia­lista képviselő nemmel sza­vazott. Értesülésünk szerint az elutasításnak nem elvi okai voltak, az MSZP-sek egy részét az tévesztette meg, hogy a voksolás előtt téves instrukciót kiabált be valaki a frakcióból arról, hogy nemet kell nyomni. Az elektronikus aláírás ha­zai terjedését elősegíteni hi­vatott módosítást újra el kell indítani. Társulhatnak a települések EU-óriásrégió, magyar kistérség Az Európai Unió jogilag tavaly szabá­lyozta először térszerkezeti lehatárolását, az úgynevezett NUTS-rendszert, amely erősen eltér a magyar szabályozásban fi­gyelembe vettől - tájékoztatta lapunkat Zongor Gábor, a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetségének főtitkára, majd így folytatta: - Az uniós pályázatok döntően az egyes NUTS-szintekre irá­nyulnak. Az EU korábbi, statisztikai szabványként alkalmazott NUTS-rend­­szere ország-régió-megye rendszerben épült fel. Ehhez járult a kistérség és a tele­pülés. Az új EU-szabályozás viszont ez utóbbi két egységre nem tér ki. A kormány értelemszerűen a korábbi szabályozást vette alapul, amikor megfo­galmazta közigazgatási reformelképzelé­seit. Ugyancsak e szerint jött létre még korábban a hét fejlesztési-statisztikai ré­gió, és ennek figyelembevételével tett kí­sérletet a kabinet a kötelezően kialakított többcélú kistérségi társulások létrehozá­sára és a megyék felszámolására. Az eredmény inkább csak következmény­ként minősíthető. A jelenlegi régiók terü­letileg alkalmasak ugyan az uniós forrá­sok fogadására, de az a kormányzati el­képzelés, hogy 2006-ban választott testü­letük is legyen, a jelenlegi politikai hely­zetben elképzelhetetlen.­­ A leglényegesebb változás, hogy az egyes területi egységek átlagos méretét népességküszöbökhöz szabták. És e pon­ton jön az első módosítás: ország e szem­pontból már csak akkora terület lehet, amelynek lakosságszáma három- és hét­millió közé esik. A következő szint a régi­óké, ezeken a területeken legalább 800 ezer, legfeljebb pedig hárommillió ember élhet. A NUTS-3-as területi egységben legkevesebb 150 ezer, legfeljebb pedig 800 ezer ember élhet. Tetszik ez a döntés­hozóknak vagy sem: e legutóbbi kritéri­umnak jelenleg csak a megyék felelnek meg - mondta lapunknak Zongor, aki ar­ra a kérdésünkre, hogy mit lehet kezdeni az új, az egyes (három- és hétmillió kö­zötti) szinttel, azt válaszolta: a kormány három ilyen szintet jelentett Brüsszelnek. A Dunántúlt, Kelet-Magyarországot és Közép-Magyarországot. Kérdés, hogy mi indokolta az uniós rendszer átalakítását. A közigazgatási szakember feltételezi, hogy elsősorban a csatlakozó országokkal megnövekvő brüsszeli terhek. A csatlakozókkal ugyan­is már-már kezelhetetlen nagyságúra nö­vekszik a régiók száma, az EU pedig kép­telen lenne ennyi helyre egyenlő erőket összpontosítani, például a források fel­­használásának ellenőrzésekor. Zongor sejteni véli azt is, hogy az uniós döntés­hozók előtt lebeghetett Írország példája is. Az írek ugyanis régiós határaikat min­dig attól függően változtatták, hogy épp milyen célra akartak pénzt igényelni. Az ír modell elterjedése fenyegető veszélyt jelenthetett, ezzel a huszárvágással azon­ban sikerült megakadályozni azt. Zongor állítja: nem a választott régiók kialakítása a fő cél, inkább az új „nagy" szintre, valamint az önkormányzati me­gyék és a fejlesztési régiók megerősítésé­re kellene összpontosítani. Zongor úgy véli: az EU új térszerkezeti lehatárolásá­ból az következhet, hogy 2007-től, vagyis akkortól, amikor az unió bevezeti új tá­mogatási rendszerét, az elsődleges cél­pontok már nem a régiók lesznek, hanem az új 1-es szintek, amelyeket akár nagyré­gióknak is nevezhetünk. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium köz­­igazgatási államtitkára Zongor felvetései­re úgy reagált: megteremtették a közigaz­gatási reform alappillérét azzal, hogy elfo­gadták a kistérségekről szóló törvényja­vaslatot. A folyamat további részének alapja az a munkaanyag, amelyet szakér­tők dolgoztak ki. Ez az anyag azonban a választott régiókra épít. Az úgynevezett nagyrégiókról és az EU új térszerkezeti le­határolásáról nincs szó benne. Tóth Ákos A kistérség vízhiányos terület, erdősített, homoki pusztákkal és szikes tavakkal, réti talajon kialakított mezőgazdasággal. Több védett érték turisztikai vonzerő le­het. A lakosság 41 százaléka tanyákon él, Szeged közel esik. Mórahalom: központ 5437 lakossal, a városban agráripari park működik. Fejlett a közműhálózat, termálfürdője és Tourinform-irodája van. Intenzív növénytermesz­tésre alapozott új típusú beszerző-értékesítő szövetkezete van, hűtőházzal. Ásotthalom: homoki bora és kiterjedt erdei híresek, erdészeti szakközépiskolája 1883 óta képzési központ, szövetkezeti konzervüzemet, hűtőházat működtetnek. Van kempingje, fogadója, határátkelőt akarnak Jugoszlávia felé­ Öttömös: 803 lakos, a spárgatermesztésről ismert, vadászati esélyt ad nagy feny­vese, s kempingje, vendégháza van. Termálvízkincsét fel akarja használni. Pusztamérges: fejlett szőlő- és borgazdaság, külföldiekre épült falusi turizmusa, s 1997-ben az európai települések Oscar-díjasa. Olasz tőkével szárnyasvágóhíd épült, és új középiskola indult a rendszerváltás óta. Rúzsa: ásvány-gyógyvize és termálvize, olaj- és gázkincse potenciális erőforrás. Baromfitenyésztés és varroda ad munkát, kihasználatlan vegyi üzeme van. Zákányszék: intenzív agrárkultúra, szőlő-, gyümölcs- és hajtatottzöldség-termesztés. NÉPSZABADSÁG-grafika

Next