Népszabadság, 2004. május (62. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-28 / 124. szám

2­6­1 SPORT 2004. MÁJUS 28., PÉNTEK HÍREK EREDMÉNY a labdarúgó NB I „felsőházi" zárófordulójában: Balaton FC-Sopron 0-1 (0-0). Gól: Huszti (65.). A bajnoki címről döntő FTC-Debrecen és MTK-Újpest mér­kőzés késő éjjel, első kiadásunk zárása után fejeződött be. MEGHOSSZABBÍTOTTA 2008 június 30-ig Szieben László elnöki mandátumát a Magyar Labdarúgó Liga közgyűlése. MEGVÁLTOZOTT a keddi Kína-Magyaror­­szág barátságos labdarúgó-mérkőzés hely­színe: a találkozónak nem Hohhoz, hanem a Pekingtől hatvan kilométerre található nagyváros, Tiencsin ad otthont. Az indoklás szerint az eredetileg kijelölt stadion műsza­ki okok miatt nem alkalmas az összecsa­pásra. A magyar idő szerint reggel fél tízkor kezdődő meccs játékvezetője a hongkongi Albert Csiu Szín-csün lesz. BARÁTSÁGOS labdarúgó-mérkőzésen: Grúzia-Izrael 0-1 (gól: Badir). (Tbiuszi) ELSZERZŐDÖTT a Bayer Leverkusen csa­patától Lucio, a brazilok világbajnok labda­rúgója: a huszonöt éves védő a Bayern Münchenhez igazolt. (München) MINDHÁROM magyar versenyző (Füri Csilla, Szatmári Adrienn, Vörös Zsuzsanna) túljutott a selejtezőn, és bekerült a nők ha­gyományos versenyének szombati döntő­jébe az öttusa-világbajnokságon. (Moszkva) VILÁGCSÚCS született a pályakerékpáros­­világbajnokságon: az új-zélandi Sarah Ulmer a nők 3000 méteres üldözéses szá­mának rekordját döntötte meg 3:30,604 perces eredményével. A csütörtöki győzte­sek, férfiak, 1000 m-es időfutam: Chris Hoy (brit); 4000 m-es egyéni üldöző: Sergi Escobar Roure (spanyol); nők, keirin: Clara Sanchez (francia). (Melbourne) OROSZ győzelem Giro d'Italia kerékpáros körverseny tizenhetedik szakaszán, az eta­­pot Pavel Tonkov nyerte. Az összetettben továbbra is az olasz Damiano Cunego áll az élen. (Fondo Sannonico) SZÉKESFEHÉRVÁR adhat otthont jövőre január 7. és 9. között a jégkorong Konti­nentális Kupa négyes döntőjének. A rende­ző Alba Volán együttese automatikusan tagja lesz a második számú európai klub­torna elitmezőnyének. (Zürich) BEjutOTT a legjobb négy közé Bedák Zsolt (54 kg) és Káté Gyula (60) az athéni olimpia ökölvívótornájának tesztversenyén. (Athén) VENDÉGSIKER a női kosárlabda-bajnok­ság ötödik helyéért zajló párharc utolsó mérkőzésén: Szeged-BSE 73:78. VILÁGHÍRŰ részvevői lesznek június 5. és 15. között a Pakson második alkalommal megrendezendő Marx György-sakkemlék­­versenynek: a viadalon asztalhoz ül - töb­bek között - a hatszoros olimpiai bajnok svájci Viktor Korcsnoj és Portisch Lajos is. HARMADIK mérkőzés az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság Keleti főcso­portjának négy győzelemig tartó döntőjé­ben: Detroit Pistons-Indiana Pacers 85:78. A párharcban a detroitiak vezetnek 2:1-re. (New York) Dimitrij góljáról mesél Tükörsima Porto-siker a tréningnek tetsző BL-döntőn ! Labdarúgás kiküldött munkatársunktól „Abszolúte normális, hogy az AufSchalke arénában a kék-fehérek győznek" - viccelt egy helyi szurkoló a Bajnokok Ligája-döntő után, arra céloz­va, hogy a 3-0-ás diadalt arató Porto színkombinációja megegyezik a stadion­ban otthonos gelsenkircheni csapatéval. Jelzem, a portugál „hasonmások" tény­leg úgy futballoztak, mintha hazai pá­lyán játszottak volna, sőt a második fél­időben az volt a kívülálló érzése: itt nem is a legfontosabb európai klubtalálkozó, hanem egyszerű edzőmeccs zajlik. A va­lóságra csupán az emlékeztetett, hogy 53 ezer néző a legritkább esetben sem gyűlik egybe tréningmérkőzésen - még a brazilok gyakorlását is „csupán" hu­szonnyolcezren tekintették meg Buda­pesten -, és nincs az az edzés, amelyről 2700 riporter tudósítana. Meg hát a Monaco csapatát is csak el­vétve buzdítja 14 ezer szurkoló - a her­­cegségi együttes átlagnézőszáma épp­hogy meghaladja az ötezret -, ám a kivé­teles érdeklődés nemhogy különleges já­tékra ösztönözte, ellenkezőleg: teljesség­gel megbénította a piros-fehér együttest. Noha a meccs előtt a Monaco vezérdruk­kere boldogan nyilatkozta: „Egész Fran­ciaország velünk van", utóbb kiderült, hogy ez is a gárda kárára volt. Az évad meglepetéscsapata - a jelek szerint - csak akkor az igazi, ha nincs rajta nyo­más, amint a sikere már nem jelentene a korábbiakhoz hasonló szenzációt, nem is képes semmiféle szenzációra. (A gelsenkircheni tapasztalatok alapján még minimális ellenállásra sem.) Didier Deschamps bánatosan mondta a mérkőzést követő sajtóértekezleten: „Egy döntő csak abban az esetben szép, ha nyersz." De hol volt a Monaco ettől?! Futballal kizárólag a Porto szolgált, bár nyomban hozzá kell tenni, hogy a portugál csapat sem sokkal. A második gól lebilincselte a közönséget - csak vir­tuózok tudják oly fölényes könnyedség­gel a hálóba passzolni a labdát, ahogyan Deco tette­­, s jóllehet az első meg a har­madik sem volt csúnya, a semleges né­zők nem igazán élvezték a sokáig ered­ménytelen, majd annál egyoldalúbbá váló játékot. Tűnődni azért lehetett. Egy­részt azon, hogy az edzői hivatás egé­szen más, mint a játékos-pályafutás, hi­szen a monacói Deschamps 103-szoros válogatott, világ- és Európa-bajnok, többszörös BL-győztes volt, míg a portói José Mourinho futballistaként csupán a harmadosztályig vitte, és lám... Más­részt azon meditálhatott az ember, hogy Mourinho feltehetően biztonsági okok­ból cserélte be a vezetést megszerző bra­zil Carlos Alberto helyett az orosz Dimitrij Alenyicsevet, aki aztán - gólpasszával és góljával - a cirkuszkupolás külsőségei­ben lenyűgöző, egyébként viszont szo­lid este főszereplőjévé vált. A középpá­lyás alighanem élete meccsét (fél óráját) játszotta, és az Omega együttes közelgő koncertsorozata előtt az jutott az eszem­be: Kóborék akár úgy is énekelhetnék a Lénát, hogy Dimitrij góljáról mesél... Gelsenkirchenben nem ez a szám hangzott fel, bár a portugálok átdalolták az éjszakát. Reggel pedig egyetértően ol­vasták az újságokban Carlos Alberto szavait: „Nagy csapat vagyunk." Az egymást követő UEFA Kupa- és Bajno­kok Ligája-győzelem után ez nem lehet kétséges, még akkor sem, ha ennek az AufSchalke arénában nem kellett min­den tekintetben megmutatkoznia. Az el­lenfél ugyanis „előbbre" járt. Már szerdán azt sugározta: ez itt a csütörtök. Gelsenkirchen, május 27.Hegyi Iván A portóiak közül nem csak Carlos Albertónak volt széles jókedve Gelsenkirchenben NÉPSZABADSÁG OLVASÓ- ÉS KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT TELEFON: 250-0110 VÖRÖS T. KÁROLY főszerkesztő • KARCAGI LÁSZLÓ, TAMÁS ERVIN, ZALAI ISTVÁN főszerkesztő-helyettesek • FERENC GÁBOR, FRISS RÓBERT, SOÓS KÁLMÁN, TRIPOLSZKY LÁSZLÓ lapszerkesztők • MIKÓ F. LÁSZLÓ művészeti vezető • FEJÉR GÁBOR képszerkesztő • ROVATVEZETŐK: Hazai tudósítások: FALUS GÁBOR • Sport: JAKAB JÓZSEF • Külföld: NAGY CSABA • Hír és információ: NAGY N. PÉTER • Fotó: RÉDEI FERENC • Fórum; levelezés: RÉVÉSZ SÁNDOR • Gazdaság: TÓTH LEVENTE • Társadalompolitika és kultúra: VÖRÖS T. KÁROLY Népszabadság Rt.: LENGYEL L. LÁSZLÓ elnök-vezérigazgató, felelős kiadó • Lapigazgató: RÓZSA GYULA • Hirdetési igazgató: PAPLICZKY PÁL • Terjesztési igazgató: MIKLÓS IMRE • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest III., Bécsi út 122-124. Telefon: 436-4444. Telefax: 436-4604. Hirdetési ügyekben telefax: 436-4450. Terjesztési ügyekben telefon: 436-4484, telefax: 436-4426 • A Népszabadság Rt. levélcíme: 1960 Budapest. Interneteim: www.nepszabadsag.hu • Terjeszti a HÍRKER Rt, az NH Rt és a regionális részvénytársaságok. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK). Előfizethető vidéken a postánál, Budapesten a Budapesti Postaigazgatóság kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, a kézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési Irodánál, fax: 303-3440 és a kiadónál. Előfizetési díj egy hóra 1850, negyed­évre 5388, fél évre 11 100, egy évre 22 200 Ft • Szedés: Primus Népszabadság Média-képviseleti Kft • Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt Felelős vezető: MATOLCSY MIKLÓS vezérigazgató. Interneteim: www.szikralapnyomda.hu. E-mail: info@szikralapnyomda.hu • INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 BP.­­ ISSN 0237-3777 VIDÉK • A Népszabadság Rt. a Matesz tagja. • Minden jog fenntartva! NÉPSZABADSÁG Feladó: Mandula Egyesben kiesett az utolsó magyar is a Tenisz kiküldött munkatársunktól Röviden: nincs már egyesben magyar a Roland Garroson. Bővebben: Mandula Petra 6:2, 6:3-ra kikapott a cseh Chladkovától, és nem jutott a legjobb har­minckettő közé. A lényeg: miután tavaly ugyanitt bekerült a tizenhatba, az idén csalódást okozott, ráadásul 150-nél is több pontot vesztett. Aki látta a mérkő­zést, az tudja, mi történt, aki csak hallott róla, az úgysem hinné el, ha elmesélném. Azért elmesélem. Denisa Chladkova lelkes napszámosa ennek a szép sport­nak. Állt ugyan már előrébb is a világ­­ranglistán, pillanatnyilag csak a 70. a rangsorban, éppen negyven hellyel a mi Petránk mögött. Oktatófilmet sosem folytatnak majd a játékáról, adogatás előtti lazító mozdulatai groteszkek, alakja egy hosszútávfutó és egy tekéző keveréke. Ellenben. Rendkívül eltökélt, a pályát felszántja, tör-zúz, akaratereje töretlen. Mint az olyan játékosé, aki csak az elszántságában bízhat, semmi más­ban. Denisa Chladkova tökéletes ellen­téte Mandula Petrának, aki sem nem el­szánt, sem nem tör-zúz, sem nem szánt­ja fel a salakot. Soha nem is tette, soha nem is fogja. Rezzenéstelen arccal teni­szezik, ami nem baj, mert így játszik Roger Federer is, meg aztán ilyen rezze­néstelen arccal jutott el annak idején a Roland Garros negyeddöntőjéig, csak­hogy egy idő után - főleg, ha nem megy a játék - azt várná az ember, hogy Petra legalább felkiált: „Hajrá, Mandula!" De nem, fintor nélkül veszi tudomásul, hogy a szerény képességű vetélytárs el­húz 5:0-ra. Úgy, hogy közben ő összesen hat pontot csinál. A nézőtéren kéttucat­nyi magyar­ akad közöttük, aki 90 eurót fizetett a neppernek, csak hogy bejus­son, de már bánja. „Petra motiválatlan" - mondja értetlenkedve az egykori válo­gatott labdarúgó, aki szintén áldozott a programra, és aki a többiekhez hasonló­an nem érti, hogyan lehet így feladni egy mérkőzést. Mert Mandula feladta, hiába lett némiképp szorosabb a máso­dik szett. Amennyiben Chladkova le­győzi Miskinát is, akkor sok mindent visszavonok - a lelkesedés hiányát biz­tosan nem -, mindenesetre a mai tenisz­ben jobban meg kellene szakadni, ellen­kező esetben a 30. hely rövidesen csak szép emlék marad. A már emlegetett, ugyancsak rezze­néstelen arccal teniszező, ellenben világ­első Federer három játszmában verte a német Kiefert, az ausztrál Hewitt négyben az osztrák Melzert, a háromszoros Roland Garros-bajnok brazil Kuerten pedig há­romban a belga Elsenert. Az idén sztártemetőre átkeresztelt Suzanne Lenglen-stadionban - itt bukott el Justine Henin-Hardenne és Andy Roddick is - csütörtökön Sebastien Grosjean kö­szönt el. A világranglista-tizedik francia egy nevenincs olasztól kapott ki három játszmában. Potito Starace a selejtezőből érkezett, lévén, hogy rangsor 202.-ként nem lehet felkerülni a Roland Garros fő­táblájára. A 22 éves olasz hatodszor pró­bálkozott Grand Slam-versenyen a na­gyok közé jutni, de csak most sikerült ne­ki. Tipikus challengermenő volt­­ eddig, most ő hazája reménye, miután a­ másik honfitárs, Volandri már nincs versenyben. Ahórihorgas Starace először akkor lep­te meg nagynevű ellenfelét, amikor rövi­dítésben elcsente tőle az első szettet. Grosjean még eddig sem észlelte a ve­szélyt, pedig ellenfele jó százalékban ütöt­te az első adogatásokat, tenyerese máris világszínvonalú. A második játszmát 6:3- ra nyerte az olasz, és a harmadikban is ko­rán elvette vetélytársa adogatójátékát. Végig neki állt a zászló, és amikor mérkő­­zéslabdás szervájánál a francia vonalbíró kulturáltan lábhibát kiáltott, még a párizsi közönség is füttykoncertben tört ki. Staracét az inzultus nem zavarta meg, és 6:4-gyel beütötte magát a harmadik for­dulóba. Csütörtöki játékát látva a követ­kező „kanyar" aligha lesz a végállomás. Már este befejezte viszont párizsi sze­replését a címvédő spanyol Ferrero: a bor­dasérüléssel bajlódó, fájdalomcsillapító­val játszó negyedik kiemelt 6:4,6:2,6:3-ra kapott ki a húszéves orosz Andrejevtől. Párizs, május 27.Jakab József Starace: Andiamo! Előléptetésre várva A Honvéd a szigeti Final Four esélyese ! Vízilabda Jelentsük ki határozottan: minden amel­lett szól, hogy a Honvéd nyerje az Euroliga ma kezdődő négyes döntőjét. Először is: a Kőér utcai csapat a Final Four vendéglátója. Másodszor: legutóbb éppen tíz éve - vagyis „számmisztikai­­lag" nagyon is értékelhető időpontban­­ győzött magyar együttes (Újpest) a leg­rangosabb európai klubtornán. Harmad­szor, de a legkevésbé sem utolsósorban: Kovács Istváné a mezőny legerősebb tár­sulata. Mindezzel együtt nem árt emlékeztet­ni arra, hogy a most öt olimpiai bajnokkal - de azt is mondhatnánk, hogy hat világ­bajnokkal - felálló hazai garnitúra két esztendővel ezelőtt (ráadásul ugyancsak a Margit-szigeten) a görög Olimpiakosz­­szal szemben, míg tavaly Genovában a vendéglátó Pro Recco ellen egyaránt „el­bukta" az aranymeccset, noha mindkét­szer favoritnak gondoltuk... Az esélyes­ség terhe most is nyomaszthatja a csapa­tot, egyéb gátló tényezőt azonban, ha megfeszülünk sem tudunk mondani. A mai ellenfél délután fél öttől a Primorje Rijeka alakulata lesz, amelyre a feltétle­nül verhető terminológia a legtalálóbb. A horvátokról tudni kell továbbá, hogy a negyeddöntőben a Mladost Zagreben kettős győzelemmel jutottak túl, ugyan­akkor hazájuk bajnokságában három mérkőzésen háromszor kaptak ki attól a Jug Dubrovniktől, amellyel a Honvéd az Euroliga főtábláján x-re végzett, értsd: idehaza nyert, odakinn alulmaradt. Ha a papírforma az utóbbi időben - például a Vasas elleni bajnoki döntőn ta­pasztalt - jó sportformával párosul, ak­kor a hazaiak szombat délután három éven belül harmadszor mérkőzhetnek a korábban Bajnokok Ligájának nevezett sorozat serlegéért, riválisuk a szerb Jadran Hercegnovi és az orosz Sturm Csehov párharcának győztese lesz. Ha nem... De ezt az eshetőséget inkább hagyjuk, s csak az ilyenkor kötelező óva­tosság okán tanácsolunk annyit a megér­demelt előléptetésre váró Honvédnak, hogy­­ minden biztató körülmény dacára - „vigyázz!" A Margit-szigeti Final Four műsora. Ma: Honvéd-Primorje Rijeka (16.30), Jadran Hercegnovi-Sturm Csehov (18). Holnap: a harmadik helyért (15.30), döntő (17). B. G.

Next