Népszabadság, 2004. május (62. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-29 / 125. szám

102004. MÁJUS 29., SZOMBAT MAGYARORSZÁG Két folyó találkozásánál A termálvíz és a bor adja a zalai turizmus zamatát Ez a Zalacsány akár Burgenlandban is lehetne - mondja búcsúzóul az osztrák turista. - Az utcák, az udvarok, az erké­lyek, a terek tisztasága, a házak ablakai­ban roskadozó muskátli, tényleg, mint­ha otthon lennénk - lelkendezik a ven­dég. Fülöp Kálmán, a Kastély Hotel tu­lajdonosa kocsijáig kíséri az osztrákot, s csöndes mosolya mögül egyszer csak előbukik a véleménye. - Tényleg sok a hasonlóság, bár van egy apró különbség is. - Micsoda? - kérdezi válla fölül a cso­magtartóban matató férfi. - Burgenlandban nincs termálvíz. - Ez bizony igaz - bólint a vendég, s felpörögnek az 500-as Mercedes kerekei. Mi szerényebb lóerővel is beérjük. Kétlovas szekér gördül a Batthyány Kas­tély Hotel elé, felkapaszkodunk a bakra, hogy lépésben vegyük szemügyre a gyó­­gyturizmus áldásai révén rohamosan fej­lődő falu jómódját. A tekintetet persze még jó ideig nem ereszti a 2000-ben fel­újított és szállodává átalakított barokk kastély. Csány László, a Szemere-kor­­mány postaügyi minisztere született itt. A 30-as éveinek végét taposó házigazda, Kránicz László is a térség folyékony aranyán, a termálvízen tutajoztatta borát a hírnévig, akit a levert szabadságharcban való rész­vétele miatt 1849-ben kivégeztek. Vajon az iménti osztrák vendég ér­deklődik-e a történelem iránt? A lovak patái időközben friss borítású aszfalton csattognak. Nemigen láttunk még hazai tájakon ilyen tiszta falut. Se­hol egy eldobott sörösüveg, sem papír , zsebkendő, nem látni graffitit sem. An­nál vidámabb látvány a kertekből kikö­szönő, vagy az ablakpárkányokon bólo­gató petúnia, bársonyka, tátika, mézvi­rág, pistike és nyuszifül. Nincs udvar, amelyet ne díszítene nyári orgona, lean­der, selyemakác. A tehetősebb házak portáján még sziklakertek, kis csobogók is páváskodnak.­­ Megirigyeltük a szomszédos Zala­­karos babérjait. A karosiak vitték el ugyanis valamelyik évben a Virágos Magyarországért verseny fődíját - me­séli kocsisunk, lovait nógatva. - Azóta mi is beszálltunk ebbe a virágos feneke­désbe. Én meg ponyvába pelenkáztam a lovaim farát, hogyha menet közben jön­ne rájuk a szükség, ne az útra potyog­­tassanak. Kezdetben prüszköltek, rúg­­kapáltak a pelenka miatt, mára meg­szokták. Mintha csak tudnák, az életü­ket köszönhetik a finnyás turistáknak. Mert hát mire való manapság a ló, ha nem vendégeket kocsikáztatni? A két makrancos per érzi talán, hogy róluk van szó, ügetésbe kezd, s meg sem áll a szomszédos Garaboncig. Azon be­lül is a Kránicz borházig. Alighanem na­ponta megteszik az utat a kastélyszálló és a borospince között. A 30-as éveinek végét taposó házi­gazda, Kránicz László is a térség folyé­kony aranyán, a termálvízen tutajoztat­ta borát a hírnévig. Mert bármilyen ízle­tes Zöld Veltelinije, Oportója, Muskotá­lya, vagy Királylánykája, miattuk aligha autóztak volna idáig a hazai és külföldi turisták. Ám a két „folyó", a termálvíz és a bor találkozása egész turisztikai iparággá épült. Olyannyira, hogy az ez­redforduló táján­­ a korábban egymás­tól elszigetelt boros gazdák nedűit fel­karolván - létrejött a Zalai Borút Egye­sület. Mára ötvennél is több tagja van - a Kránicz borház is így került utunkba -, s a társaság 35 minősített borút állo­mással működik. Nélküle alighanem már haladna a római korig visszanyúló zalai szőlőtermesztés. De még az oly rég eltemetett betyárvi­­lág is a termálfürdőknek köszönheti fel­éledését. Hévíz, Zalakaros, Zalaszent­­grót vagy Kehidakustyán nélkül nem jö­hetett volna létre a Zalacsányi Lovas­klub sem, ahol nem csupán lovagolni ta­nulhat az ízületi bántalmakból kigyógy­ult vendég, hanem történelmi lovasbe­mutatón is részt vehet. A lovasklub tő­­szomszédságában felépült szabadtéri színpad a tavalyi évadban már 6500 ven­déget fogadott. A honfoglalás kori harci játékok és táncok, a csikósbemutató, a zalai és somogyi kanásztáncok nemcsak a külföldi turisták körében népszerűek. Kiváltképp, hogy a látványhoz magya­ros pincepörköltet, s tüzes bort is felszol­gálnak. De még a jellegében más típusú kul­turális szolgáltatás, a színházművészet is a zalai termálturizmusnak köszönhe­ti felpezsdülést. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei tanúsíthat­ják, hogy e nélkül aligha jutott volna eszükbe Kálmán Imre Marica grófnő cí­mű operettjének német nyelvű előadá­sa. De mivel köztudott, hogy a zalai fő­város körzetének termálfürdőiben egy időben több ezer német és osztrák turis­ta tartózkodik, nem tűnt elfecsérelt idő­nek a Gräfin Mariza német nyelvű lek­tor segítségével történő betanulása. Aminthogy a néptánckultúra is másod­virágzását éli a vidéken. Erről magunk is meggyőződhettünk Cserszegtoma­­jon, Tóth László különös nyugat-bala­toni várszínházában. A tíz év alatt, a di­ósgyőri vár mintájára felépített erődít­mény - a tulajdonos megfogalmazása szerint - a hagyományos magyar kul­túra védelmét, s persze bemutatását szolgálja.Seres Attila Kránicz László Zöld Veltelinije emlékezetes marad Kommandó zsebtolvajok ellen A rendőrök készülődése a nyári üdülési szezonra Ismét szolgálnak majd német rendőrök a nyári idegenforgalmi idényben a Balaton-parton, ahol évről évre kevesebb bűncselek­mény történik. Veszprémi tudósítónktól Hatvanmillió forinttal támogatja a rend­őrség felkészülését az idegenforgalmi szezonra a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium (GKM): az erről szóló szerző­dést tegnap írta alá Veszprémben Pál Bé­la, a minisztérium politikai államtitkára, és Hatala József vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közbiz­tonsági főigazgatója. Tavaly 80 millió forintot fordítottak er­re a célra a szezon előtt - a kormány még tárgyal arról, hogy szezon közben újabb összegeket ad a rendőrség az üdülési szezon biztosítására. Kolber István, a Ba­laton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke el­mondta: a BFT a tavalyi 35 millió helyett 55 millió forintot szán a közbiztonságot javító pályázatokra. Ezen belül a rendőr­ség által megpályázható keret összegét a tavalyi 20 millióról 30 millióra emelték, a többit önkormányzatok kapják. A pályá­zatok júniusban zárulnak le. A GKM 60 milliójából 25 millió jut a három Balaton-parti megyének, So­mogynak, Veszprémnek és Zalának: az előbbi kettő 11-11 milliót, az utóbbi há­rommilliót használhat fel június 15. és szeptember 30. között. A támogatás többi részével elsősorban a Tisza, a Tisza-tó, a Dunakanyar, valamint a főváros bizton­sági helyzetét kívánják javítani belőle. A Balatonnál az idén is megszervezik a turistákat közbiztonsági információk­kal ellátó központokat, amelyeknél diák­tolmácsok segítik majd az érkezők felvi­lágosítását. Ilyen központokat állítanak fel Balatonalmádiban, Füreden, Révfülö­pön, Balatonlellén, Keszthelyen, Héví­zen és Zalakaroson. Ebben a szezonban is lesznek napi 24 órán át nyitva tartó rendőrkapitánysá­gok és őrsök a Balaton mentén, 11 telepü­lésen: Almádiban, Füreden, Tapolcán, Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson, Balatonkeresztúron, Fonyódon, Lellén, Földváron és Siófokon. E helyszíneken tolmácsok segítik majd az ügyintézést angol és német nyelven. Ismét érkeznek majd német rendőrök a Balatonhoz a nyáron, magyar kollégáik segítségére: Bajorországból, Rajna-Pfalzból és Szászországból egy időben 12-14 rendőr teljesít majd szolgálatot a tónál, leszámítva a Forma-1-es Magyar Nagydíj idejét, akkor néhányan a Hungaroringen szolgálnak majd közü­lük. Ezen a nyáron is dolgoznak majd a kerékpáros és a strandrendőrök. Az ORFK összesen száz rendőrtiszti főiskolást küld a nyáron a Balatonhoz, ezen kívül a Siófok melletti Balatonkürti repülőterére települ majd a rendőrség helikopteres szolgálata, az M7-es autó­pályán több motoros rendőr járőrözik majd a szezon idején, Siófokra vezénye­lik a fővárosi rendőrkapitányság zsebtol­vajok elleni csoportját, és szükség esetén a Készenléti Rendőrség állományából küldenek erősítést a Balatonhoz. A megerősített rendőri szolgálatnak köszönhetően évek óta csökken a bűn­­cselekmények száma a Balatonnál az idegenforgalmi szezonban. 2002-ben 18 százalékkal kevesebb bűnesetet regiszt­ráltak a Balaton környékén, mint az elő­ző évben: a vendégeket különösen bosz­­szantó betöréses lopások száma 31, az autólopásoké 42 százalékkal volt keve­sebb a 2001. évinél. Tavaly is folytató­dott a kedvező tendencia. Az összes bűncselekmény száma további 4,3 szá­zalékkal csökkent, a betöréses lopásoké 12,9 százalékkal, a gépkocsilopásoké pe­dig 25,8 százalékkal lett kevesebb az el­múlt évben. Megerősített szolgálat lesz a balatoni strandokon Lakások orvosoknak A Szolnok megyei önkormány­zat lakásépítési programba kez­dett, hogy a megyeszékhelyen működő Hetényi Géza kórházba orvosokat csábítson. Szolnoki tudósítónktól Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke tudósítónknak elmondta: nemrégiben ér­tékesítették a kihasználatlanul álló, volt bábaképző épületét, amelynek 180 mil­lió forintos vételárát egy korábbi meg­állapodás szerint a kórház fejlesztésére kell fordítaniuk. Ebből az összegből kö­rülbelül 50 millió forintot fordítanak az orvos­ lakások kialakítására, a megma­radt összeget pedig, az intézmény pá­lyázati források előteremtésére, illetve műszerbeszerzésre fordíthatja. Tokár István megjegyezte: a legutóbbi adatok szerint a Hetényiben majdnem húsz szakorvosi álláshely betöltetlen. Megje­gyezte: abban bíznak, hogy a szolgálati lakások vonzó lehetőséget jelenthetnek a fiatal, pályakezdő, vagy az idősebb, de épp lakhelyet változtatni kívánó or­vosoknak arra, hogy életpályájukat Szolnokon kezdjék el, s itt is folytassák. A lakásokat a volt megyei illetékhivatal épületében alakítják ki, a tervezés már elkezdődött, az átadás idén őszre vár­ható. Baksai István, a Hetényi Géza kórház főigazgatója elmondta: az intézményben szinte minden szakterületen kevés a szakorvos, ezért nem tud külön megne­vezni egyetlen hiányszakmát sem, mert mind az. Egy felmérés szerint a most végző orvosi egyetemisták nagy része külföldön szeretne majd dolgozni, így abban sem reménykedhetünk, hogy a pályakezdőket a vidéki kórházakba tud­nánk csábítani - mondta a főigazgató. NÉPSZABADSÁG Kártérítést követel a tokodi üveggyár Tudósítónktól Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a tokodi üveggyár által a környezetvédel­mi hatóságok ellen indított kártérítési per, melynek során az elhúzódó hatósá­gi eljárás miatt csődbe ment üzem tulaj­donosai másfél milliárd forintot követel­nek az államtól. Mint arról lapunkban már beszámol­tunk, a tokodi üveggyár 530 napot várt arra, hogy hitelből és állami támogatás­ból finanszírozott kétmilliárdos beruhá­zásához környezetvédelmi engedélyt kapjon, időközben azonban a bankok felmondták a hitelszerződést, a régi ke­mence pedig tönkrement. A gyárat már­ciusban leállították, a 320 alkalmazott­nak felmondtak. Bodáné Cser Erzsébet, a tokodi üveg­gyár társtulajdonos-vezérigazgatója ér­deklődésünkre azt mondta, hogy eddig körülbelül harminc dolgozó talált új munkahelyet magának. Sokan még min­dig a gyár újraindításában reményked­nek. A bíróság szeptember 16-ára tűzte ki a következő tárgyalást, addig a tulaj­donosok közvetítői eljárás során meg­próbálnak egyezséget kötni a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőivel az újraindulás költségei­nek átvállalásáról. Ha megállapodnak, a tokodi üveggyár eláll a per folytatásától. Útikalauz hazánkról németeknek Tudósítónktól A napokban jelentek meg az az ingyene­­ses kiadvány, amelyben magyar szállás­helyeket, fürdőket, éttermeket ajánlanak német turistáknak. Az útikalauzt két ha­zánkban élő német állampolgár szer­kesztette, akik három éve jelentettek meg először egy hasonló útikalauzt, ak­kor még csak a Balaton térségéről. A sikeresnek bizonyult útikalauz az idén 50 ezres példányszámban, kibővít­ve jelent meg. Külön füzetben kapott he­lyet a nyugati és külön a keleti ország­rész kínálata. Az előbbi főként a fürdők­ből, és a balatoni szolgáltatókból, prog­ramokból kínál választási lehetőséget, míg a másik a Tisza tóhoz és a puszta-ro­mantikához kapcsolódó szolgáltatáso­kat, rendezvényeket ajánlja. Mindkettő­ben egyformán szerepel az a válogatás, amely az ország kastélyszállóit, borá­szait, valamint a főváros néhány szolgál­tatását mutatja be. A több száz szolgálta­tót rövid leírással, fényképpel és elérhe­tőséggel bemutató útikalauz külföldi és hazai terjesztésében a Magyar Turizmus Rt. és a Tourinform irodák is közremű­ködnek. ­ Százhalombatta Tovább működik az óvárosi posta Tudósítónktól A korábbi hírekkel ellentétben, május­ban nem zár be Százhalombattán az óvá­rosi postahivatal. Az önkormányzat és a Magyar Posta közötti tárgyalások befe­jeztével megállapodás született, hogy a postahivatal szeptember végéig az eddi­gi gyakorlatnak megfelelően áll az ügy­felek rendelkezésére, később pedig el­képzelhető, hogy az önkormányzat köz­reműködő társként egy dolgozót biztosít a további működéshez - tudtuk meg Be­nedek László polgármestertől. A Magyar Posta Rt. területi igazgató­ságával folytatott tárgyalásokon elhang­zottak szerint a Tescóban megnyíló pos­tahivatal a legfontosabb szolgáltatáso­kat - csekkek befizetése, levélfeladás - biztosítani fogja, s így csökkenhet a szű­­kös körülmények között működő Szent István téri postahivatalban a sorban ál­lás. Az önkormányzat és posta a közö­sen keresi a lehetőséget arra, hogy ezt a hivatalt egy tágasabb belvárosi helyiség­ben helyezze el.

Next