Népszabadság, 2004. május (62. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-18 / 115. szám
6 2004. MÁJUS 18., KEDD Ismét ügynökvád a T. Házban Megválasztották a PSZÁF elnökének Farkas Istvánt Az Országgyűlés tegnap megválasztotta Farkas Istvánt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki posztjára, Szász Károly helyére. Egy interpellációban ismét napirendre került egy ügynökvád. Az Országgyűlés tegnap megválasztotta a PSZÁF új elnökét, Farkas Istvánt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének új elnöke Szász Károlyt váltja fel a szervezet élén. Igaz-e, hogy az unió gazdasági és szociális bizottságában betöltendő négy magyar poszt egyikére delegált Barabás Miklós „karrierjét az egykori III/III-as ügyosztály egyengette"? - kérdezte interpellációjában Bagó Zoltán (Fidesz) egy újságinformációt idézve. Kovács László külügyminiszter válaszában hangsúlyozta: a mintegy száz pályázó közül a legjobb négyet választották ki. Neki pedig nincs tudomása arról, hogy az egykori III/III-as ügyosztály és Barabás Miklós bármilyen kapcsolatban állt volna. Bagó Zoltán nem fogadta el a választ, mondván: egy megfigyelt egy interjúban beszélt besúgójáról, akinek életrajza kísértetiesen hasonlít Barabás Miklóséra, az Európa Ház igazgatójáéra. Az Országgyűlés szocialista képviselői elfogadták a választ, nemmel szavazott az ellenzék, az SZDSZ képviselői pedig nem nyomtak gombot. Hogy miért nem, azt kérdésre sem kívánták indokolni. Bőhm András a szabad demokraták nevében arról beszélt, hogy Schmitt Pálnak távoznia kell a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki posztjáról a Los Angeles-i olimpia húsz évvel ezelőtti magyar bojkottja miatt. Böhm szerint a MOB-nak ugyanakkor méltó módon kell megemlékeznie elhunyt tagjáról, Jacsó Istvánról, aki nemmel szavazott a bojkottra, és a testületnek el kell engednie jelenlegi elnökét, Schmitt Pált politikai karrierje útjára. Ő jelképezi a folyamatosságot a sportpolitika rendszerváltás előtti állapotával - tette hozzá Bőhm András. (Schmitt Pál az MTI-nek eljuttatott közleményében a választási etikai kódex megsértéseként értékeli Böhm kijelentéseit. Méltánytalannak tartja, hogy személyét egyáltalán összefüggésbe hozzák a Los Angelesben megrendezett olimpiai játékok bojkottjával, amihez - állítja - semmi köze nem volt. Azoknak kellene szégyellniük magukat, akik a Moszkvában született döntést ráerőltették a Magyar Olimpiai Bizottságra, s ezáltal az egész magyar sportra - áll a közleményben. A szabad demokrata oktatási miniszter a parlamentben elismerte egy interpellációra adott válaszban, hogy 4500-ról 6500 forintra emelkednek a hallgatók által fizetendő kollégiumi térítési díjak. Magyar Bálint szerint erre azért van szükség, mert jelenleg egy kollégiumi férőhely fenntartása 17-18 ezer forint, miközben a bentlakó diák ehhez 4550 forinttal járul hozzá. A diákoktól az intézmények különböző jogcímeken további két-háromezer forintot kérnek el, hogy finanszírozható legyen a kollégiumok fenntartása. Az euróról faggatták Medgyessy Pétert az azonnali kérdések és válaszok órájában. Tállai András (Fidesz) azt tudakolta, igaz-e, hogy az euróra való áttéréssel összefüggésben négy év alatt kétezermilliárd forinttal csökkentené az állami kiadásokat a kormány. A miniszterelnök azt válaszolta: semmilyen megszorításra nem készülnek, pusztán az adócsökkentést kötnék össze az olcsóbb és hatékonyabb állam kialakításával. Hozzátette: megszorításokra akkor lenne szükség, ha siettetnék 2010-re tervezett csatlakozásunkat az eurózónához. Ugyanezt válaszolta a miniszterelnök Molnár Albert (MSZP) kérdésére is, miszerint igaz-e a Fidesz állítása, hogy százmilliárd forintos veszteséget okoz az euró 2010-es bevezetése. Rendhagyó, felszólalókon átívelő vitát folytatott a Hír TV-ről a T. Ház. Az eredetileg a témában felszólaló Török Zsolt (MSZP) azt kérdezte, fel lehet-e lépni az olyan antiszemita és gyűlöletkeltő szövegek ellen, amelyek a Hír TV honlapján, fórumain jelennek meg. Hankó-Faragó Miklós, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta, hogy a véleménynyilvánítás joga és a sajtószabadság olyan alapjog, amelyet csak különleges esetben lehet korlátozni. Az azonnali kérdések sorában következő Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt javasolta, hogy más internetes fórumokat is vizsgáljanak át, ne csak egyet emeljenek ki közülük, majd rátért saját kérdésére. A neki egyébként válaszoló Kökény Mihály egészségügyi miniszter mielőtt a szakkérdésre felelt volna, azt mondta: valamennyi ilyen megnyilvánulástól el kell határolódni. Haszán Zoltán-Nagy Szilvia Miközben az Országgyűlés tegnap megválasztotta Farkas Istvánt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki posztjára, a búcsúzó Szász Károly a PSZÁF honlapján közzétette a 2003. évről szóló jelentését. Ennek bevezetőjében egyebek mellett arról ír, hogy a felügyelet az ő irányítása alatt „vált éretté" az uniós csatlakozásra. A múlt évvel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a „PSZÁF elsőként fedezte fel és jelentette a nyomozó hatóságoknak a Pannonplast-részvények tranzakcióinak vizsgálata során tapasztalt, a K&H Equities Rt.-hez köthető bűncselekménygyanús történéseket." Tavaly készült törvénytervezet a felügyelet jogállásáról is. Ez - állítja búcsúzó bevezetőjében Szász Károly - az alapvető szakmai követelményeknek sem felelt meg, csorbította a felügyeleti függetlenséget, kritikára késztette a nemzetközi szakmai közvéleményt is. Farkas megválasztása, Szász búcsúüzenete NÉPSZABADSÁG Újabb MDF-belviszály Lezsák: Nem lehet szembefordítani Orbánnal Úgy tűnik, a demokrata fórum soraiban az MDF európai parlamenti választási kampányáról sincs egységes vélemény. A pártvezetés és a Lezsák Sándor nevével fémjelzett belső ellenzék közötti kiegyezés - immár sokadszorra felbomlott. Lezsák Sándor alelnök a Hír TV vasárnap esti műsorában kijelentette: a párt elnökének, Dávid Ibolyának vannak olyan kijelentései, amelyek „joggal háborították fel a Magyar Demokrata Fórum belső közvéleményét". A politikus szerint elsősorban a Fidesz és az MSZP 30-70 százalékos állítólagos osztozkodásával kapcsolatos kijelentés okozott zavart. Lezsák Sándor határozottan kijelentette, hogy a vádaskodás nem lehet kampánytéma; az európai parlamenti választási kampányban az MDF-nek tényekről kell beszélnie. Szerinte az MDF kampányának arról kellene szólnia, hogy a demokrata fórum elutasítja az egyneműek házasságát, az eutanáziát, a drogliberalizációt, s amellett foglal állást, hogy hatálytalanítsák a Benes-dekrétumok passzusát a szlovák alkotmányban. A műsorban azt is elmondta, hogy véleményével a különböző párttestületekben és a kampánystábban is kisebbségben maradt. A Fidesszel való együttműködés kapcsán Lezsák Sándor arról is beszélt, hogy őt nem lehet Orbán Viktorral, illetve a Fidesszel szembefordítani. „Bárcsak egyszer azt mondaná már egyszer Lezsák Sándor, hogy őt Dávid Ibolyával nem lehet szembefordítani" - mondta munkatársunknak az MDF egyik vezető politikusa. Mint ahogy arról beszámoltunk, az MDF képviselői közül sokan szóvá tették, hogy nem tartják szerencsésnek a 30-70 százalékos osztozkodásra utaló plakátokat és a kampányfilmet. Gémesi György kampányfőnök érdeklődésünkre azt mondta, hogy nem tapasztalt komolyabb ellenvetést. - Egy párt, egy kampányfőnök, egy kampány - így válaszolt Dávid Ibolya lapunk felvetésére, hogy egy kampány vagy két kampány van a demokrata fórumban. Az MDF elnöke felhívta a figyelmet, hogy a normális Magyarországértprogramot, melyre a kampány épül, a párt választmánya, elnöksége és a kampánycsapat többsége is elfogadta. „Az MDF elnökeként kötelességem a többség álláspontját képviselni" - tette hozzá Dávid Ibolya, aki szerint az ettől eltérő magánvéleményt „értékén és helyén kell kezelni". Cs. I. Répássy és az NBH, ezúttal bíróság előtt A Fidesz képviselője szerint packázott a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a brókerbizottság négy ellenzéki tagjával: a bizottság megszűntéig húzták az időt, hogy ne kelljen kiadni a képviselők által kért lehallgatási jegyzőkönyveket. Mindezt tegnap a Fővárosi Bíróság előtt jelentette ki Répássy Róbert képviselő, aki társaival azért nyújtott be keresetet, hogy a bíróság mondja ki: joguk van megismerni az 595 jegyzőkönyvet, amely tudomásuk szerint a brókerbotránnyal kapcsolatos adatokat tartalmaz. Az NBH jogi képviselői kijelentették, hogy nem tagadták meg a betekintést, csupán azt kérték: a képviselők jogállásáról szóló törvénynek megfelelően a bizottság maga és ne egyes képviselők indítványozzák az iratok kiadását. Répássy szerint erre nem volt szükség, ezért az NBH jogsértően járt el. A tárgyaláson kiderült, hogy az 595 jegyzőkönyv egy részének titkosságát feloldották, és azokat átadták a nyomozó hatóságnak. Utóbbiak képviselője elmondta: náluk az összes dokumentum fellelhető, de változatlanul titkos minősítéssel, s ezek egy része nincs kapcsolatban a brókerbotránnyal. Répássy felvetette, hogy miként lehet egy dokumentum egyszerre titkos is, meg nem is, ám erre nem kapott választ. Az NBH jogi képviselői azt firtatták, hogy Répássyék miért nem az ügyészségtől kérték a brókerüggyel összefüggő - már nem titkos - lehallgatási anyagokat. A per előzménye, hogy a brókerbizottság négy tagja - Demeter Ervin, Szíjjártó Péter és Répássy Róbert (Fidesz), illetve Font Sándor (MDF) - két kísérletet tett arra, hogy betekintsen a lehallgatási jegyzőkönyvekbe, amelyek egy részét korábban a bizottságot vezető Demeter már olvashatta. A képviselők egyrészt arra hivatkoztak, hogy az eseti bizottság tagjaként jogosultak az államtitok megismerésére, másrészt az állam- és szolgálati titokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a titokgazda megismerési engedélyt adjon ki. A titkosszolgálatot irányító politikai államtitkár döntése alapján azonban az iratokat nem adták ki a váratlanul az NBH-ba látogató képviselőknek. Erre válaszul ők - április 19-én, vagyis egy nappal a brókerbizottság megszűnése előtt - bírósági keresetet nyújtottak be. A bíróság előtt tegnap az NBH képviselői kijelentették: miután a brókerbizottság megszűnt nincs akadálya annak, hogy Répássy vagy más képviselő megismerési kérelmet terjesszen be, és azt el fogják bírálni. Répássy továbbra is azt kéri, hogy a keresetének megfelelően betekinthessenek a jegyzőkönyvekbe. Pataki Árpád bíró a tárgyalást elnapolta, s a jövő héten hirdet ítéletet. L. K.