Népszabadság, 2004. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-01 / 126. szám
2 2004. JÚNIUS 1., KEDD VILÁG Iraki elnök (is) kerestetik Súlyos harcok dúlnak Kufában és Nedzsefben. Cheney hivatala cáfolja, hogy az alelnöknek köze lett volna a Halliburtonszerződésekhez. Horváth Gábor washingtoni tudósítónk Tegnapra virradóra két amerikai katona és húsz síita milicista vesztette életét a Nedzsef és Kufa környékén kirobbant összecsapásokban. Az amerikaiak szerint az elmúlt hetek legsúlyosabb harcai folynak a térségben - annak ellenére, hogy (elvben) csütörtök óta tűzszünet van érvényben. Mindkét fél arra hivatkozik, hogy a másik szegi meg a hallgatólagos fegyvernyugvást. A síiták azt is felróják, hogy az amerikaiak a mecsetek közvetlen közelében is lőnek. A harcok miatt visszautazott Bagdadba az a 150 rendőr, akinek a hét végén meg kellett volna kezdenie a járőrözést Nedzsefben és Kufában. A helyi rendőrök már korábban dezertáltak. Az ideiglenes kormányzótanács tagja, Ahmed Csalabi vasárnap éjszaka tárgyalt a Muktada asz-Szadr parancsnoksága alatt álló Mahdi Hadserege vezetőivel. A találkozó után azt nyilatkozta, hogy sikerült kidolgozni a megállapodás végrehajtásának részleteit. A hét végén robbantásos merényleteket követtek el Bagdadban és más iraki városokban. Külföldieknek nem esett bántódásuk, de legkevesebb két iraki járókelő életét vesztette. Négy felfegyverzett, de civilbe öltözött britnek sikerült elmenekülnie, amikor konvojukat Bagdadban tűz alá vették az ellenállók. A britek egyik iraki kísérője meghalt, és halálos lövések értek egy férfit is, aki családjával véletlenül kereszttűzbe került. Terhes feleségét súlyos sérüléssel vitték kórházba. Szinte biztosra vehető, hogy elmarad az új iraki vezetés névsorának mára tervezett bejelentése. Miután az amerikaiak az ideiglenes kormányzótanáccsal összefogva megakadályozták, hogy az ENSZ képviseletében tárgyaló Lakhdar Brahimi jelöltje legyen a miniszterelnök, az utolsó pillanatban vita robbant ki a jórészt ceremoniális feladatokat ellátó államfő személyéről is. A törésvonal ezúttal a kormányzótanács, illetve az amerikaiak és az ENSZ között húzódik. Utóbbiak a 81 éves Adnan Pacsacsit, Irak volt külügyminiszterét látnák szívesen a poszton, ám a kormányzótanács jelenlegi soros elnökét, Gazi Javart jelöli. A Moszulból való szunnita mérnök jelölését a síiták és a kurdok is támogatják. Dick Cheney hivatala cáfolta, hogy az alelnöknek bármi köze lenne a korábban általa irányított Halliburton kormányzati megbízásaihoz. A cég az elmúlt két évben jelentős megrendeléseket kapott a Pentagontól, illetve az iraki újjáépítésben. A Time magazin tegnap megjelent száma idéz egy e-mailt, amely arra utal, hogy a Pentagon egy versenytárgyalás nélküli megrendelést előre egyeztetett az alelnök irodájával. A cáfolat szerint azonban a mondat csupán a bejelentés egyeztetésére vonatkozik, és Cheney semmit sem tett azért, hogy a megrendelés a Halliburtonnak jusson. Bagdadi merénylet helyszínén Kerry: Gyengült Amerika biztonsága A demokrata elnökjelölt, John Kerny ezekben a napokban elsősorban a külpolitikával foglalkozik. Az óvatos, középutas politikusnak tartott szenátor erőteljesen bírálja a Bush-kormányzatot - ugyanakkor sok kérdésben szinte azonos megoldásokat javasol, mint a jelenlegi elnök. Egy hétvégi interjúban Kerry azt mondta, hogy az Egyesült Államok most kevésbé van biztonságban, mint az iraki háború előtt. Szerinte Bush „szinte rövidlátóan" csak Irakra összpontosít, miközben Irán és Észak-Korea szinte háborítatlanul folytatja atomprogramjait. - Ez a kormányzat élen jár a retorikában és az ideológiában, ám lemarad az aktuális stratégiai gondolkodásban és igazmondásban - fogalmazott. Kerry ma új javaslatokat jelent be a volt Szovjetunió területén maradt hasadóanyagok négy éven belüli összegyűjtésére, és a nukleáris technológiával összefüggő nemzetközi kereskedelem fokozott ellenőrzésére. Ezek a kezdeményezések azonban a New York Times szerint szinte azonosak a Bush által meghirdetettekkel. Irak kapcsán Kerry az ENSZ bevonását szorgalmazza és üdvözli, hogy Bush, ha késve is, de ugyanerre az álláspontra jutott. Azt mondta, hogy a helyzet eltér a vietnamitól, de egyre több a hasonlóság, és az Egyesült Államok most csak a síiták és Szisztani ajatollah kegyéből van Irakban. (H. G.) Bush és Clinton a washingtoni emlékműavatáson Washingtoni tudósítónktól ötvenkilenc évvel a második világháború után Washingtonban felavatták vasárnap az amerikai veteránok emlékművét. A Fehér Ház tőszomszédságában, a Washington- és a Lincoln-emlékmű között kialakított tér a szökőkutakkal, a mesterséges tóval és a domborművekkel 174 millió dollárba (36 milliárd forintba) került. A rendkívüli biztonsági intézkedések között megtartott avatóünnepségen George W. Bush elnök mondott beszédet. Jelen volt két volt elnök, az idősebb George Bush és Bill Clinton is. A CNN hármukat szívélyes beszélgetésben ábrázoló fotót is közölt. Az ünnepségre 140 ezres tömeg gyűlt össze. A második világháború idején a fegyveres erőkben szolgált tizenhatmillió amerikainak ma már csak a negyede van életben. A csendes óceáni, észak-afrikai és európai frontokon 405 ezer 399-en vesztették életüket. Az emlékmű részeként, száz hősi halottanként egy arany csillag jelzi a szabadság árát. A veteránok közül jelenleg naponta több mint ezren halnak meg. Ennek ellenére az 1987-es első törvényjavaslattól számítva tizenhét évre volt szükség ahhoz, hogy méltó emlékhelyet kapjanak az Egyesült Államok fővárosában. Soros: A szélsőségesek kormánya A földkerekség leghatalmasabb országának kormánya a szélsőségesek kezére jutott. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a Bush-kormányzat letérjen a helyes útról, és katasztrofális eredményeket produkáljon - nyilatkozta a New York Timesnak Soros György. A milliárdost a konzervatív táborban jó esetben habókos baloldalinak vagy dogmatikus globalistának nevezik, rossz esetben keresztes hadjáratot vívó ateistának, sőt elmebetegnek hívják. Soros magánvagyona hétmilliárd dollár, eddig négymilliárdot költött jótékonysági és társadalomátalakítási programokra. - Arra a következtetésre jutottam, hogy az általam képviselt értékekhez azzal járulhatok hozzá a legtöbbel, ha 2004-ben segítek megverni George W. Busht - fogalmazott Soros, aki eddig 15,8 millió dollárt adott olyan, a demokratákhoz közel álló szervezeteknek, amelyek szeretnék megakadályozni az elnök újraválasztását. Ez az összeg eltörpül a Sorosalapítványok évi 450 millió dolláros adományozási programja mellett. A szervezetek az Egyesült Államokban az „esemény utáni" fogamzásgátló tabletták népszerűsítésére, a halálbüntetés elleni kampányokra és a bevándorlók jogainak védelmére évi 90 milliót költenek - vagyis könnyen lehet, hogy Soros beváltja ígéretét, és további milliókkal támogatja a Bush-ellenes tévéhirdetéseket, illetve a liberális szavazók választási mozgósítását. (H. G.) Tart a szaúdi hajsza MTI A szaúdi hatóságok egyelőre sikertelenül üldözik a szombat-vasárnapi hobari mészárlás és túszejtő akció felelőseit. Tegnap, a huszonkét halálos áldozatot követelő terrorcselekmény három menekülő elkövetőjét üldözve az ország keleti részén lévő Dammán városban körbevettek egy épületet, de kiderült: már onnan is elmenekültek. A terrortámadást az al-Kaida terrorszervezet négy feltételezett tagja hajtotta végre. Olyan épületegyüttest támadtak meg, amely olajipari munkásoknak adott otthont. Ötven túszt ejtettek - köztük külföldiek is voltak -, többüket megölték. A biztonsági erők még vasárnap elfogták a vezetőjüket, a túszszabadítás közben megsebesült Nimr al-Bakmit. A további három tettes - több túszt emberi pajzsként használva fel - még aznap gépkocsin elmenekült. Nail al-Zsubejr washingtoni szaúdi diplomata elmondta: Rijád biztos abban, hogy a terroristák nem tudnak a termelőegységekre csapást mérni. Szerinte az al-Kaida most a világgazdaságot akarja megbénítani. Elszállítják a merénylet egyik áldozatát A kölni kalifa megkerült, és még maradhat Inotai Edit berlini tudósítónk Pünkösdhétfőre megkerült Németországban a múlt hét szerda óta eltűnt Metin Káplán. A kölni kalifaként ismert iszlám vezető vasárnapról hétfőre virradó éjjel egy órakor jelentkezett az illetékes kölni rendőrőrsön, ahol egy éve rendszeresen meg kell jelennie. Káplán ügyvédje már korábban jelezte, hogy védence csupán „véletlenül" nem volt otthon, amikor őrizetbe akarták venni. A nyugat- és zsidóellenes prédikációról hírhedt kalifa ügyében a múlt héten döntött úgy a münsteri bíróság, hogy semmi akadálya a kitoloncolásának Törökországba. Korábban egy kölni bíróság elutasította az ügyészség keresetét, mondván: Káplán ellen egykori hazájában nem várható a nemzetközi jognak megfelelő eljárás, a férfit kínvallatás fenyegeti. Ezt a félelmet a münsteri bírák alaptalannak találták. Káplánt hazaárulás és merényletek szervezése miatt akarják Törökországban felelősségre vonni. A német belügyminisztérium abban reménykedett, hogy a münsteri döntés után akár már 72 órán belül megszabadulhatnak a kalifától, de időközben egy újabb bírósági döntés két hónapra elhalasztotta a kiutasítást. “V NÉPSZABADSÁG Távirati stílusban Pokolgép egy karacsi mecsetben Legkevesebb tizennégy embert ölt meg egy síita mecsetben felrobbant pokolgép tegnap, a pakisztáni Karacsiban. A robbanószerkezet az esti ima alatt lépett működésbe egy nappal azután, hogy a városban lelőtték a többségi szunnita muzulmán közösség egyik ismert egyházi elöljáróját. (MTI) Százezrek Csíksomlyón Az idén is több százezer zarándok vett részt a pünkösdszombati csíksomlyói búcsún, amely mára a Kárpát-medence magyarságának legnagyobb találkozójává vált. Az Erdő Péter bíboros prímás, budapest-esztergomi érsek által celebrált szertartáson Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felolvasta 11. János Pál pápának a zarándokokhoz intézett üzenetét. (Kolozsvári tudósítónktól) Ady-központ Nagyváradon Nagyváradon ünnepélyesen felavatták a hétvégén a magyar költségvetési támogatással épített Ady Endre Kulturális Központot. Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára beszédében kijelentette: Ady mához szóló üzenete értelmében a jövőt csakis az egymás mellett élő népek összefogásával lehet felépíteni. A központot Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök szentelte fel. (Kolozsvári tudósítónktól) Áll a rimaszombati Petőfi-szobor A gömör-kishonti térség egyik szellemi központjában, Rimaszombatban (Rimavská Sobota) felavatták szombaton Izsó Miklós százharminc évig csupán gipszmintában létező, néhány hete bronzba öntött Petőfi-szobrát. (Pozsonyi tudósítónktól) Új izraeli nagykövet érkezik Várhatóan Dávid Admon lesz Izrael új budapesti nagykövete, a távozó Judith Várnai Shorer utóda. Az 1937-ben, Tel-Avivban született és magyarul is beszélő Admon nem karrierdiplomata, jeruzsálemi körökben politikai kinevezésnek tartják jelölését. Eddig főleg üzleti vállalkozásokkal és sportintézményekben vállalt tisztségeivel hívta fel magára a figyelmet. Két Likud párti miniszter tanácsadója is volt, majd az ORTT izraeli megfelelőjének elnökhelyettese, tel-avivi városi tanácsnok. (Tel-avivi tudósítónktól) Idézőjel Amikor az amerikaiak idejöttek, körülbelül ötven lázadó volt itt - mostanra a számuk több ezerre emelkedett. Nada Rabi, falludzsai lakos