Népszabadság, 2004. június (62. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-01 / 126. szám

2 2004. JÚNIUS 1., KEDD VILÁG Iraki elnök (is) kerestetik Súlyos harcok dúlnak Kufában és Nedzsefben. Cheney hivatala cáfolja, hogy az alelnöknek köze lett volna a Halliburton­­szerződésekhez. Horváth Gábor washingtoni tudósítónk Tegnapra virradóra két amerikai katona és húsz síita milicista vesztette életét a Nedzsef és Kufa környékén kirobbant összecsapásokban. Az amerikaiak sze­rint az elmúlt hetek legsúlyosabb harcai folynak a térségben - annak ellenére, hogy (elvben) csütörtök óta tűzszünet van érvényben. Mindkét fél arra hivat­kozik, hogy a másik szegi meg a hallga­tólagos fegyvernyugvást. A síiták azt is felróják, hogy az amerikaiak a mecsetek közvetlen közelében is lőnek. A harcok miatt visszautazott Bag­dadba az a 150 rendőr, akinek a hét vé­gén meg kellett volna kezdenie a jár­őrözést Nedzsefben és Kufában. A helyi rendőrök már korábban dezertáltak. Az ideiglenes kormányzótanács tagja, Ah­med Csalabi vasárnap éjszaka tárgyalt a Muktada asz-Szadr parancsnoksága alatt álló Mahdi Hadserege vezetőivel. A ta­lálkozó után azt nyilatkozta, hogy sike­rült kidolgozni a megállapodás végre­hajtásának részleteit. A hét végén robbantásos merénylete­ket követtek el Bagdadban és más iraki városokban. Külföldieknek nem esett bántódásuk, de legkevesebb két iraki járókelő életét vesztette. Négy felfegy­verzett, de civilbe öltözött britnek sike­rült elmenekülnie, amikor konvojukat Bagdadban tűz alá vették az ellenállók. A britek egyik iraki kísérője meghalt, és halálos lövések értek egy férfit is, aki családjával véletlenül kereszttűzbe ke­rült. Terhes feleségét súlyos sérüléssel vitték kórházba. Szinte biztosra vehető, hogy elmarad az új iraki vezetés névsorának mára ter­vezett bejelentése. Miután az amerikai­ak az ideiglenes kormányzótanáccsal összefogva megakadályozták, hogy az ENSZ képviseletében tárgyaló Lakhdar Brahimi jelöltje legyen a miniszterelnök, az utolsó pillanatban vita robbant ki a jórészt ceremoniális feladatokat ellátó államfő személyéről is. A törésvonal ez­úttal a kormányzótanács, illetve az amerikaiak és az ENSZ között húzódik. Utóbbiak a 81 éves Adnan Pacsacsit, Irak volt külügyminiszterét látnák szívesen a poszton, ám a kormányzótanács jelen­legi soros elnökét, Gazi Javart jelöli. A Moszulból való szunnita mérnök jelölé­sét a síiták és a kurdok is támogatják. Dick Cheney hivatala cáfolta, hogy az alelnöknek bármi köze lenne a koráb­ban általa irányított Halliburton kor­mányzati megbízásaihoz. A cég az el­múlt két évben jelentős megrendelése­ket kapott a Pentagontól, illetve az iraki újjáépítésben. A Time magazin tegnap megjelent száma idéz egy e-mailt, amely arra utal, hogy a Pentagon egy versenytárgyalás nélküli megrendelést előre egyeztetett az alelnök irodájával. A cáfolat szerint azonban a mondat csu­pán a bejelentés egyeztetésére vonatko­zik, és Cheney semmit sem tett azért, hogy a megrendelés a Halliburtonnak jusson. Bagdadi merénylet helyszínén Kerry: Gyengült Amerika biztonsága A demokrata elnökjelölt, John Kerny ezekben a napokban elsősorban a külpolitikával foglalkozik. Az óvatos, középutas politikusnak tartott szená­tor erőteljesen bírálja a Bush-kormány­­zatot - ugyanakkor sok kérdésben szinte azonos megoldásokat javasol, mint a jelenlegi elnök. Egy hétvégi interjúban Kerry azt mondta, hogy az Egyesült Államok most kevésbé van biztonságban, mint az iraki háború előtt. Szerinte Bush „szinte rövidlátóan" csak Irak­ra összpontosít, miközben Irán és Észak-Korea szinte háborítatlanul folytatja atomprogramjait. - Ez a kormányzat élen jár a retorikában és az ideológiában, ám lemarad az ak­tuális stratégiai gondolkodásban és igazmondásban - fogalmazott. Kerry ma új javaslatokat jelent be a volt Szovjetunió területén maradt hasadóanyagok négy éven belüli összegyűjtésére, és a nukleáris tech­nológiával összefüggő nemzetközi kereskedelem fokozott ellenőrzésére. Ezek a kezdeményezések azonban a New­ York Times szerint szinte azono­sak a Bush által meghirdetettekkel. Irak kapcsán Kerry az ENSZ bevo­nását szorgalmazza­­ és üdvözli, hogy Bush, ha késve is, de ugyanerre az álláspontra jutott. Azt mondta, hogy a helyzet eltér a vietnamitól, de egyre több a hasonlóság, és az Egye­sült Államok most csak a síiták és Szisztani ajatollah kegyéből van Irak­ban. (H. G.) Bush és Clinton a washingtoni emlékműavatáson Washingtoni tudósítónktól ötvenkilenc évvel a második világháború után Washingtonban felavatták vasárnap az amerikai veteránok emlékművét. A Fe­hér Ház tőszomszédságában, a Washing­ton- és a Lincoln-emlékmű között kialakí­tott tér a szökőkutakkal, a mesterséges tó­val és a domborművekkel 174 millió dol­lárba (36 milliárd forintba) került. A rendkívüli biztonsági intézkedések között megtartott avatóünnepségen George W. Bush elnök mondott beszédet. Jelen volt két volt elnök, az idősebb George Bush és Bill Clinton is. A CNN hár­mukat szívélyes beszélgetésben ábrázoló fotót is közölt. Az ünnepségre 140 ezres tömeg gyűlt össze. A második világháború idején a fegy­veres erőkben szolgált tizenhatmillió amerikainak ma már csak a negyede van életben. A csendes óceáni, észak-afrikai és európai frontokon 405 ezer 399-en vesztették életüket. Az emlékmű része­ként, száz hősi halottanként egy arany csillag jelzi a szabadság árát. A veterá­nok közül jelenleg naponta több mint ezren halnak meg. Ennek ellenére az 1987-es első törvényjavaslattól számítva tizenhét évre volt szükség ahhoz, hogy méltó emlékhelyet kapjanak az Egyesült Államok fővárosában. Soros: A szélsőségesek kormánya A földkerekség leghatalmasabb or­­szágának kormánya a szélsősége­sek kezére jutott. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a Bush-kormányzat le­térjen a helyes útról, és katasztrofális eredményeket produkáljon - nyilat­kozta a New York Timesnak Soros György. A milliárdost a konzervatív tá­borban jó esetben habókos baloldali­nak vagy dogmatikus globalistának nevezik, rossz esetben keresztes had­járatot vívó ateistának, sőt elmebeteg­nek hívják. Soros magánvagyona hétmilliárd dollár, eddig négymilliárdot költött jó­tékonysági és társadalomátalakítási programokra. - Arra a következtetésre jutottam, hogy az általam képviselt ér­tékekhez azzal járulhatok hozzá a leg­többel, ha 2004-ben segítek megverni George W. Busht - fogalmazott Soros, aki eddig 15,8 millió dollárt adott olyan, a demokratákhoz közel álló szervezeteknek, amelyek szeretnék megakadályozni az elnök újraválasz­tását. Ez az összeg eltörpül a Soros­alapítványok évi 450 millió dolláros adományozási programja mellett. A szervezetek az Egyesült Államokban az „esemény utáni" fogamzásgátló tabletták népszerűsítésére, a halálbün­tetés elleni kampányokra és a beván­dorlók jogainak védelmére évi 90 mil­liót költenek - vagyis könnyen lehet, hogy Soros beváltja ígéretét, és további milliókkal támogatja a Bush-ellenes té­véhirdetéseket, illetve a liberális sza­vazók választási mozgósítását. (H. G.) Tart a szaúdi hajsza MTI A szaúdi hatóságok egyelőre sikerte­lenül üldözik a szombat-vasárnapi hobari mészárlás és túszejtő akció felelő­seit. Tegnap, a huszonkét halálos áldoza­tot követelő terrorcselekmény három me­nekülő elkövetőjét üldözve az ország ke­leti részén lévő Dammán városban kör­bevettek egy épületet, de kiderült: már onnan is elmenekültek. A terrortámadást az al-Kaida terror­szervezet négy feltételezett tagja hajtotta végre. Olyan épületegyüttest támadtak meg, amely olajipari munkásoknak adott otthont. Ötven túszt ejtettek - köztük kül­földiek is voltak -, többüket megölték. A biztonsági erők még vasárnap elfogták a vezetőjüket, a túszszabadítás közben megsebesült Nimr al-Bakmit. A további három tettes - több túszt emberi pajzs­ként használva fel - még aznap gépko­csin elmenekült. Nail al-Zsubejr washing­toni szaúdi diplomata elmondta: Rijád biztos abban, hogy a terroristák nem tud­nak a termelőegységekre csapást mérni. Szerinte az al-Kaida most a világgazdasá­got akarja megbénítani. Elszállítják a merénylet egyik áldozatát A kölni kalifa megkerült, és még maradhat Inotai Edit berlini tudósítónk Pünkösdhétfőre megkerült Németor­szágban a múlt hét szerda óta eltűnt Metin Káplán. A kölni kalifaként ismert iszlám vezető vasárnapról hétfőre virra­dó éjjel egy órakor jelentkezett az illeté­kes kölni rendőrőrsön, ahol egy éve rend­szeresen meg kell jelennie. Káplán ügy­védje már korábban jelezte, hogy véden­ce csupán „véletlenül" nem volt otthon, amikor őrizetbe akarták venni. A nyugat- és zsidóellenes prédikáció­ról hírhedt kalifa ügyében a múlt héten döntött úgy a münsteri bíróság, hogy semmi akadálya a kitoloncolásának Tö­rökországba. Korábban egy kölni bíróság elutasította az ügyészség keresetét, mondván: Káplán ellen egykori hazájá­ban nem várható a nemzetközi jognak megfelelő eljárás, a férfit kínvallatás fe­nyegeti. Ezt a félelmet a münsteri bírák alaptalannak találták. Káplánt hazaárulás és merényletek szervezése miatt akarják Törökországban felelősségre vonni. A német belügymi­nisztérium abban reménykedett, hogy a münsteri döntés után akár már 72 órán belül megszabadulhatnak a kalifától, de időközben egy újabb bírósági döntés két hónapra elhalasztotta a kiutasítást. “V NÉPSZABADSÁG ­ Távirati stílusban Pokolgép egy karacsi mecsetben Legkevesebb tizennégy embert ölt meg egy síita mecsetben felrob­bant pokolgép tegnap, a pakisztáni Karacsiban. A robbanószerkezet az esti ima alatt lépett működésbe egy nappal azután, hogy a város­ban lelőtték a többségi szunnita muzulmán közösség egyik ismert egyházi elöljáróját. (MTI) Százezrek Csíksomlyón Az idén is több százezer zarándok vett részt a pünkösdszombati csík­­somlyói búcsún, amely mára a Kárpát-medence magyarságának legnagyobb találkozójává vált. Az Erdő Péter bíboros prímás, buda­­pest-esztergomi érsek által celeb­rált szertartáson Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felolvasta 11. János Pál pápának a zarándokok­hoz intézett üzenetét. (Kolozsvári tudósítónktól) Ady-központ Nagyváradon Nagyváradon ünnepélyesen fel­avatták a hétvégén a magyar költ­ségvetési támogatással épített Ady Endre Kulturális Központot. Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára beszédében kijelentette: Ady mához szóló üze­nete értelmében a jövőt csakis az egymás mellett élő népek összefo­gásával lehet felépíteni. A közpon­tot Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök szentelte fel. (Kolozsvári tudósítónktól) Áll a rimaszombati Petőfi-szobor A gömör-kishonti térség egyik szellemi központjában, Rimaszom­batban (Rimavská Sobota) felavat­ták szombaton Izsó Miklós száz­harminc évig csupán gipszmintá­ban létező, néhány hete bronzba öntött Petőfi-szobrát. (Pozsonyi tudó­sítónktól) Új izraeli nagykövet érkezik Várhatóan Dávid Admon lesz Izrael új budapesti nagykövete, a távozó Judith Várnai Shorer utóda. Az 1937-ben, Tel-Avivban született és magyarul is beszélő Admon nem karrierdiplomata, jeruzsálemi kö­rökben politikai kinevezésnek tart­ják jelölését. Eddig főleg üzleti vál­lalkozásokkal és sportintézmé­nyekben vállalt tisztségeivel hívta fel magára a figyelmet. Két Likud párti miniszter tanácsadója is volt, majd az ORTT izraeli megfelelőjé­nek elnökhelyettese, tel-avivi váro­si tanácsnok. (Tel-avivi tudósítónktól) Idézőjel Amikor az amerikaiak idejöttek, körülbelül ötven lázadó volt itt - mostanra a számuk több ezerre emelkedett. Nada Rabi, falludzsai lakos

Next