Népszabadság, 2004. június (62. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-09 / 133. szám

NÉPSZABADSÁG Az ügyészség előtt a vadászati adatgyűjtés Munkatársunktól Egy feljelentés alapján az ügyészség a múlt hét óta vizsgálja, történt-e bűncse­lekmény, amikor Keller László közpénz­ügyi államtitkár bekérte a Somogy Me­gyei Halászati és Vadászati Hivataltól a területén működő vadásztársaságok va­dásznaplóit és trófeajegyzékét. Az adat­védelmi biztos korábban jogsértőnek minősítette Keller eljárását. A múlt héten feljelentés is érkezett ebben az ügyben az ügyészségre. Mivel a tavaly nyár óta hatályos büntetőeljárási törvény már nem ismeri a feljelentéskiegészítés intéz­ményét, a hatóság csak a nyomozás el­rendelése után vizsgálhatja, hogy a felje­lentett cselekmény bűncselekmény-e - közölte érdeklődésünkre a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Borbély Zoltán megerősítette a Magyar Nemzet keddi ér­tesülését, miszerint Keller adatkérése miatt személyes adatokkal visszaélés, valamint hivatali visszaélés miatt eljárás indult­­ egyelőre ismeretlen tettesek el­len. Keller László ugyanakkor az adatvé­delmi biztos eljárását minősítette elfo­gadhatatlannak, s kérte állásfoglalásá­nak és intézkedéseinek felülvizsgálatát. A közpénzügyi államtitkár ez ügyben nyílt levelet intézett Péterfalvi Attilához. A közpénzügyi államtitkár kiemeli: az adatkezelő felügyeleti szervektől ál­tala megkért iratanyagok nem tartal­maznak olyan jellegű személyes adato­kat, melyek a bennük szereplő szemé­lyek azonosítását lehetővé tennék. Keller László egyúttal azt is közölte, a nyilvántartások megkérésének az volt a célja, hogy a kiállított számlákkal össze­vetve megállapítható legyen, bekövetke­zett-e károkozás. A szocialista politikus szerint az ombudsman olyan paragra­fust idézett a vad védelméről, a vadgaz­dálkodásról, valamint a vadászatról szó­ló 1996-os törvényből, amely - mint írja - nem létezik. Az adatvédelmi biztos hivatalában la­punkat arról tájékoztatták: kedden meg­kapták Keller László levelét. Péterfalvi Attila azonban külföldön tartózkodik, így csak pénteken reagálhat a közpénz­ügyi államtitkár által felvetett kérdések­re. F. Gy. A. Alulképzett ország 952 ezren az általános iskolát sem fejezték be A magyar aktív korúak átlagos képzettségi szintje közeledett az EU átlagához. Ennek ellenére 952 ezren az általános iskolát sem végezték el, s a diplomáso­kat illetően sem kedvező az összehasonlítás. Egyre többen végzik el legalább az álta­lános iskolát. 1990-ben az aktív korosz­tály még mintegy fele, tíz évvel később már alig több mint egynegyede érte be csak alapfokú képzettséggel. A szakkép­zés rendszerének átalakításához készí­tett felmérés szerint a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb, 25-59 éves népesség körében jelentősen csökkent a legfeljebb nyolc osztályt végzettek ará­nya, miközben számottevően emelke­dett a közép- és felsőfokú végzettségűe­ké. Az EU-országok átlaga 36 százalék körüli. Az érettségizettek aránya 40 szá­zalékról 60-ra nőtt a rendszerváltozás óta, de a nemzetközi - úgynevezett upper secondary - szintnek megfelelő érettségivel csak 30 százalék rendelke­zik, míg az uniós országokban 43 száza­lékos ez az arány. A diplomásokat illető­en a felsőfokú képzés látványos expan­ziója még nem igazán tükröződik a 25-59 éves népesség képzettségi struk­túrájában, a főiskolai, egyetemi diplo­mások aránya 12,1 százalékról csupán 13,9 százalékra emelkedett, miközben az EU-ban az aktív korúak 21 százaléka diplomás. Mindezek ellenére az összlakosság képzettségét mutató kép szomorú, a 15 évesnél idősebbek 11,2 százaléka, (952 ezren) az általános iskolát sem fejezte be. Hárommillió nagykorú hazánkfiának - a korosztályhoz tartozó lakosság 38,2 százalékának - van érettségije, s a 25 évesnél idősebbek közül 888 ezren sze­reztek diplomát. A hagyományos érte­lemben vett szakmunkások száma egy­millió 581 ezer, vagyis a munkaképes korúak 18,6 százaléka középiskolát ugyan nem végzett, szakmát viszont szerzett. A foglalkoztatottak iskolai végzett­ségére is kitérő vizsgálat szerint 33,2 százalékról 23,2 százalékra esett vissza a szakképzetlenek aránya, ugyanakkor a legintenzívebben - több mint 10 szá­zalékkal - az érettségizett szakmunká­sok aránya növekedett, tehát a munka­­vállalók 76,8 százaléka szakképzett. Mindazonáltal az elemzésből az is ki­tűnik, hogy a munkanélküliség a kép­zettebbeket sem kíméli: a szakiskolát, illetve szakközépiskolát végzett mun­kanélküliek aránya elérte az 55 száza­lékot, s egyre több közöttük a pálya­kezdő fiatal. Kun J. Erzsébet ■ ÖSSZLAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE Kor Létszám 8 általánost sem végzett 952 000 Szakmunkás 1581 000 Érettségizett 3 097 000 Diplomás_____________________888 000 Forrás: KSH Szóbelivel búcsúzik a régi érettségi Még két hét, és végleg elbúcsúzik a ha­gyományos érettségi - az idei végzősök ma kezdik meg a szóbeli matúrákat. A diákok ebben a tanévben vizsgáznak utoljára a régi rendszerben, a most még csak 11.-es tanulók jövőre már egy két­szintű, a felvételit is kiváltó érettségivel zárják majd középiskolai tanulmányai­kat. Az utolsó hagyományos szóbeliken több mint 77 ezren adnak számot négy év alatt szerzett tudásukról. Egy diák számára hamar véget ér a megmérette­tés: egy nap alatt „letudhatja" az összes vizsgát. Az érettségizőket hatfős csopor­tokra osztják: a tételhúzás után 30 perc felkészülési időt kapnak, majd legföljebb tíz perc alatt elmondják mindazt, amit az így kiválasztott témáról négy év alatt megtanultak. Ezt követően újból tételt húznak, immár a következő tárgyból. Minden diáknak kötelező magyar nyelv és irodalomból, valamint történe­lemből szóbeliznie, emellett egy idegen nyelvből is (ha az érettségit nem váltotta ki nyelvvizsga-bizonyítvánnyal). A vá­lasztott tárgyak többségének is van szó­beli része, matematikából pedig akkor kell „élő feleletet" adni, ha a diák elégte­lent kapott az írásbeli dolgozatára. Egy nap legföljebb ötven szóbeli fele­letet hallgathat meg a vizsgabizottság, amelynek az élére osztályonként jelöl ki vizsgaelnököt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az országos vizsgáztatási névjegyzékből. A vizsgael­nökök szétosztása egyébként nem egy­szerű feladat, mert a legtöbb iskola még június első felében szeretné befejezni az érettségiztetést. Előfordulhat azonban, hogy éppen a vizsgaelnök is érettségiz­tet - a saját osztályát­­, ezért akadhat olyan diák, aki csak a szóbeli érettségi időszak legutolsó napján, június 22-én fejezi be a matúrát. V. A. D. MAGYARORSZÁG 2004. JÚNIUS 9., SZERDA Drogtanács: mentőt hívj, ne rendőrt! Két hete vitték el otthonról, illetve a taní­tási óráról a budapesti Móricz Zsig­­mond Szakiskola tíz diákját a rendőrök, és foglaltak le náluk összesen 20 gramm kábítószert. Tegnap az angyalföldi Jó­zsef Attila Művelődési Központban a Móricz 400 diákja hallgatta meg Klobusitzky Györgynek, a Rendőrtiszti Fő­iskola adjunktusának előadását. A színpad elsötétül, az írásvetítő sej­telmes fényénél megjelenő előadó hirte­len plüssördögöket, fekete macskákat dob a közönség közé. Azután először a KLOBUSITZKY GYÖRGY hét éve jár­ja előadásával Budapestet és az or­szágot. - Mindenki egy mondatot vár tőlem: ne drogozzatok! - mondja. - Én meg ezt nem mondom. Elmesé­lem, mi lesz, ha droghoz nyúlnak, utá­na a döntés joga az övék. Elveszem a dolog misztikumát azzal, hogy min­dent elmondok róla az ő nyelvükön. Ők végig fogást keresnek rajtam, én meg­próbálok a lehető legnagyobb mértékben a gondolkodásukhoz al­kalmazkodni, és csatát nyerek, szerencséről, túlfűtött vágyakról, az Eu­rópai Unióról beszél. Messziről közelít a drogokhoz, a hallgatóság szinte észre sem veszi. A diszkó következik. A „mivel me­gyünk oda?" kérdésre kórus kiáltja: - Kocsival. - Odafelé nincs is gond, annál inkább a hazaúton­­ csap le az előadó. Szédítő tempóban, diáknyelven beszél a diszkóbalesetekről, amputált végtagok­ról, halálesetekről, csak azután jön a kér­dés: drog vagy alkohol? Az előadó a vi­selkedési, magatartási, érzékelési, han­gulati változások okait magyarázza. Raj­zok segítségével mutatja az LSD hatását. Döbbent csend fogadja a víziókat szem­léltető ábrát. A hallgatóság még a második órában is feszülten figyel. Klobusitzky bemutat­ja, hogyan szokik rá a kábítószerre, aki ki­próbálja. Olyan gyakorlatiasan beszél a szerekről, hogy a gyerekek nem éreznek benne tiltást. Végül egy konkrét eset: mit kell tenni, ha rosszul lesz valaki. - Soha ne hívjatok rendőrt - mondja a rendőr­tisztek oktatója. - Mentőt kell hívni, a mentősök majd eldöntik, mi a probléma. Addig az eset nem tartozik a rendőrökre. Szablyár Eszter Elrettentés Szabálytalanul kezelt EU-pénzek A Közbeszerzési Döntőbizottság egy­­egymillió forintos büntetést szabott ki az EU-s forrásokból támogatott közbe­szerzésekre vonatkozó törvény megsér­tése miatt az éppen ezzel foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Hivatalra. Az NFH-t azért marasztalta el a döntőbizottság, mert nem nyílt pályázaton, hanem hir­detmény nélküli tárgyalásos eljárásban választott ki két céget. Az Edison NetWork Kft. mindössze két másik cé­get megelőzve 280 milliós kommuniká­ciós kampányt készíthet el. A másik, a Welt 2000 egyedüli meghívottként az ál­tala kiépített, a közösségi támogatáso­kat nyomon követő informatikai rend­szer továbbfejlesztésére kapott 135 mil­lió forintot. Mindkét közbeszerzést uni­ós források finanszírozzák. Az NFH a szűk körű versenyeztetést a hiányzó végrehajtási jogszabályokkal és a szűk határidőkkel indokolta. A döntőbizott­ság szerint azonban erre nem adott vol­na lehetőséget az a 2004. január elseje óta hatályos törvény, amely kifejezetten az uniós közösségi forrásokból támoga­tott közbeszerzésekre vonatkozik. E szerint ugyanis csak szigorú kritériu­mok alapján lehet elhagyni a nyílt eljá­rást. A döntőbizottság a jogsértés súlyá­ra és a közbeszerzés értékére tekintettel látta szükségesnek az elmarasztalás mellett az egy-egymillió forintos bírság kiszabását is. Haszán Zoltán Kendermagos feljelentések rágalmazásért Munkatársunktól Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rá­galmazás miatt jelentette fel tegnap a Kendermag Egyesület a Magyar Nem­zet Online (MNO) egyik munkatársát, valamint a Magyar Nemzetet mint az MNO üzemeltetőjét. Felső László, az egyesület elnöke a VIII. Kerületi Rend­őrkapitányságra benyújtott feljelenté­sében az újság internetes kiadványá­ban május 11-én közzétett Szolgálnak és kiszolgálnak című cikkben leírtakat kifogásolja. Az ominózus írás szerint „A Kendermag Egyesület az idén a Kossuth téren követelte, hogy a honi kábítószer-maffiák végre legális jöve­delemhez jussanak". Felső László és Juhász Péter, az egye­sület szóvivője ugyanakkor külön-kü­­lön feljelentették a Parlament előtti de­monstráció egyik ellentüntetőjét is, aki a Magyar Televízió Élesben című műso­rában azt állította: az egyesület a ter­jesztők érdekeit képviseli, és a drogter­jesztés haszonélvezője. ­ „Egyáltalán nem biztos, hogy nem igaz" - így reagált keddi sajtótájékoztatóján Medgyessy Péter miniszterelnök a la­punkban is megjelent hírre, hogy Göncz Kinga, a szociális tárca politikai államtit­kára lesz a várhatóan Strasbourgba távo­zó Lévai Katalin esélyegyenlőségi mi­niszter utódja. A Népszabadság információi szerint ennél jelentősebb kormányátalakítást is tervez a miniszterelnök a nyár végén, ősz elején. Az egészségügyi minisztéri­um szociális része - mint már megírtuk - az esélyegyenlőségi tárcához kerül, azt a hírt azonban forrásaink kétkedve fo­gadták, hogy Kökény Mihály minisztersé­ge veszélybe került, mert bár a kor­mányfő korábban nem őt szerette volna a bársonyszékbe emelni, most kifejezet­ten elégedett vele. Úgy tudjuk, továbbra is téma a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztérium „feldarabolása". Ha Medgyessy meg­erősödve kerül ki a vasárnapi választá­sokból, keresztül tudja vinni az SZDSZ- nél, hogy a párt feláldozza Csillag Ist­vánt. A gazdasági tárca jelenlegi vezető­jét nem érné váratlanul a búcsú, hiszen forrásaink szerint a kormányüléseken közbeszólásaival szinte provokálja a mi­niszterelnököt. Egyesek szerint a „cson­kolt" - nem csupán hatásköréből, de sú­lyából is vesztett - tárca élére Gaál Gyula jelenlegi politikai államtitkár kerülne, aki a hazai gazdaság és az EU szabta ke­retek feltérképezésével, kiaknázásával foglalkozna, így Draskovics Tibor pénz­ügyminiszter gazdaságirányítói szerepe még egyértelműbbé válna. A szabad de­mokraták egyelőre ellenállnak ennek. Ha összeállna egy infrastruktúráért, közlekedésért felelős tárca, akkor a Bel­ügyminisztérium égisze alól valószínű­leg ide kerülne a lakáspolitika is. Az inf­rastruktúra egészét felölelő tárca első emberének több forrásunk is Gyurcsány Ferencet tartja a legesélyesebbnek. Amennyiben a fejlesztés és az uniós pénzek összekapcsolása volna a cél, és ehhez gyűjtenék csokorba a feladatokat, akkor egy ilyen tárcánál Baja Ferenc, Baráth Etele, Nagy Sándor és Szekeres Imre miniszterelnökségi államtitkárok csapa­tai is helyet kapnának. Ha egy ilyen tí­pusú minisztérium alakulna meg, az je­lentősen átszabná a kormányzati mun­kát, és a hírek szerint a vezetésére két ru­tinos politikus, Nagy és Szekeres is szó­ba jöhet. A Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium vezetője, Németh Imre nem biztos, hogy a helyén marad, attól függetlenül, hogy az utóbbi hónapok­ban sokat tett az Európai Unió által elő­írt követelmények teljesítéséért. Értesü­lésünk szerint a szocialista párt minisz­teri tisztséget is betöltő vezető politiku­saihoz az esedékes kormányátalakítás során sem nyúl a miniszterelnök, vagyis helyén marad Lamperth Mónika és Juhász Ferenc. Kormányátalakítás az ősszel? Göncz Kinga

Next