Népszabadság, 2004. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-09 / 133. szám
NÉPSZABADSÁG Az ügyészség előtt a vadászati adatgyűjtés Munkatársunktól Egy feljelentés alapján az ügyészség a múlt hét óta vizsgálja, történt-e bűncselekmény, amikor Keller László közpénzügyi államtitkár bekérte a Somogy Megyei Halászati és Vadászati Hivataltól a területén működő vadásztársaságok vadásznaplóit és trófeajegyzékét. Az adatvédelmi biztos korábban jogsértőnek minősítette Keller eljárását. A múlt héten feljelentés is érkezett ebben az ügyben az ügyészségre. Mivel a tavaly nyár óta hatályos büntetőeljárási törvény már nem ismeri a feljelentéskiegészítés intézményét, a hatóság csak a nyomozás elrendelése után vizsgálhatja, hogy a feljelentett cselekmény bűncselekmény-e - közölte érdeklődésünkre a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Borbély Zoltán megerősítette a Magyar Nemzet keddi értesülését, miszerint Keller adatkérése miatt személyes adatokkal visszaélés, valamint hivatali visszaélés miatt eljárás indult egyelőre ismeretlen tettesek ellen. Keller László ugyanakkor az adatvédelmi biztos eljárását minősítette elfogadhatatlannak, s kérte állásfoglalásának és intézkedéseinek felülvizsgálatát. A közpénzügyi államtitkár ez ügyben nyílt levelet intézett Péterfalvi Attilához. A közpénzügyi államtitkár kiemeli: az adatkezelő felügyeleti szervektől általa megkért iratanyagok nem tartalmaznak olyan jellegű személyes adatokat, melyek a bennük szereplő személyek azonosítását lehetővé tennék. Keller László egyúttal azt is közölte, a nyilvántartások megkérésének az volt a célja, hogy a kiállított számlákkal összevetve megállapítható legyen, bekövetkezett-e károkozás. A szocialista politikus szerint az ombudsman olyan paragrafust idézett a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996-os törvényből, amely - mint írja - nem létezik. Az adatvédelmi biztos hivatalában lapunkat arról tájékoztatták: kedden megkapták Keller László levelét. Péterfalvi Attila azonban külföldön tartózkodik, így csak pénteken reagálhat a közpénzügyi államtitkár által felvetett kérdésekre. F. Gy. A. Alulképzett ország 952 ezren az általános iskolát sem fejezték be A magyar aktív korúak átlagos képzettségi szintje közeledett az EU átlagához. Ennek ellenére 952 ezren az általános iskolát sem végezték el, s a diplomásokat illetően sem kedvező az összehasonlítás. Egyre többen végzik el legalább az általános iskolát. 1990-ben az aktív korosztály még mintegy fele, tíz évvel később már alig több mint egynegyede érte be csak alapfokú képzettséggel. A szakképzés rendszerének átalakításához készített felmérés szerint a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb, 25-59 éves népesség körében jelentősen csökkent a legfeljebb nyolc osztályt végzettek aránya, miközben számottevően emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké. Az EU-országok átlaga 36 százalék körüli. Az érettségizettek aránya 40 százalékról 60-ra nőtt a rendszerváltozás óta, de a nemzetközi - úgynevezett upper secondary - szintnek megfelelő érettségivel csak 30 százalék rendelkezik, míg az uniós országokban 43 százalékos ez az arány. A diplomásokat illetően a felsőfokú képzés látványos expanziója még nem igazán tükröződik a 25-59 éves népesség képzettségi struktúrájában, a főiskolai, egyetemi diplomások aránya 12,1 százalékról csupán 13,9 százalékra emelkedett, miközben az EU-ban az aktív korúak 21 százaléka diplomás. Mindezek ellenére az összlakosság képzettségét mutató kép szomorú, a 15 évesnél idősebbek 11,2 százaléka, (952 ezren) az általános iskolát sem fejezte be. Hárommillió nagykorú hazánkfiának - a korosztályhoz tartozó lakosság 38,2 százalékának - van érettségije, s a 25 évesnél idősebbek közül 888 ezren szereztek diplomát. A hagyományos értelemben vett szakmunkások száma egymillió 581 ezer, vagyis a munkaképes korúak 18,6 százaléka középiskolát ugyan nem végzett, szakmát viszont szerzett. A foglalkoztatottak iskolai végzettségére is kitérő vizsgálat szerint 33,2 százalékról 23,2 százalékra esett vissza a szakképzetlenek aránya, ugyanakkor a legintenzívebben - több mint 10 százalékkal - az érettségizett szakmunkások aránya növekedett, tehát a munkavállalók 76,8 százaléka szakképzett. Mindazonáltal az elemzésből az is kitűnik, hogy a munkanélküliség a képzettebbeket sem kíméli: a szakiskolát, illetve szakközépiskolát végzett munkanélküliek aránya elérte az 55 százalékot, s egyre több közöttük a pályakezdő fiatal. Kun J. Erzsébet ■ ÖSSZLAKOSSÁG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE Kor Létszám 8 általánost sem végzett 952 000 Szakmunkás 1581 000 Érettségizett 3 097 000 Diplomás_____________________888 000 Forrás: KSH Szóbelivel búcsúzik a régi érettségi Még két hét, és végleg elbúcsúzik a hagyományos érettségi - az idei végzősök ma kezdik meg a szóbeli matúrákat. A diákok ebben a tanévben vizsgáznak utoljára a régi rendszerben, a most még csak 11.-es tanulók jövőre már egy kétszintű, a felvételit is kiváltó érettségivel zárják majd középiskolai tanulmányaikat. Az utolsó hagyományos szóbeliken több mint 77 ezren adnak számot négy év alatt szerzett tudásukról. Egy diák számára hamar véget ér a megmérettetés: egy nap alatt „letudhatja" az összes vizsgát. Az érettségizőket hatfős csoportokra osztják: a tételhúzás után 30 perc felkészülési időt kapnak, majd legföljebb tíz perc alatt elmondják mindazt, amit az így kiválasztott témáról négy év alatt megtanultak. Ezt követően újból tételt húznak, immár a következő tárgyból. Minden diáknak kötelező magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből szóbeliznie, emellett egy idegen nyelvből is (ha az érettségit nem váltotta ki nyelvvizsga-bizonyítvánnyal). A választott tárgyak többségének is van szóbeli része, matematikából pedig akkor kell „élő feleletet" adni, ha a diák elégtelent kapott az írásbeli dolgozatára. Egy nap legföljebb ötven szóbeli feleletet hallgathat meg a vizsgabizottság, amelynek az élére osztályonként jelöl ki vizsgaelnököt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az országos vizsgáztatási névjegyzékből. A vizsgaelnökök szétosztása egyébként nem egyszerű feladat, mert a legtöbb iskola még június első felében szeretné befejezni az érettségiztetést. Előfordulhat azonban, hogy éppen a vizsgaelnök is érettségiztet - a saját osztályát, ezért akadhat olyan diák, aki csak a szóbeli érettségi időszak legutolsó napján, június 22-én fejezi be a matúrát. V. A. D. MAGYARORSZÁG 2004. JÚNIUS 9., SZERDA Drogtanács: mentőt hívj, ne rendőrt! Két hete vitték el otthonról, illetve a tanítási óráról a budapesti Móricz Zsigmond Szakiskola tíz diákját a rendőrök, és foglaltak le náluk összesen 20 gramm kábítószert. Tegnap az angyalföldi József Attila Művelődési Központban a Móricz 400 diákja hallgatta meg Klobusitzky Györgynek, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusának előadását. A színpad elsötétül, az írásvetítő sejtelmes fényénél megjelenő előadó hirtelen plüssördögöket, fekete macskákat dob a közönség közé. Azután először a KLOBUSITZKY GYÖRGY hét éve járja előadásával Budapestet és az országot. - Mindenki egy mondatot vár tőlem: ne drogozzatok! - mondja. - Én meg ezt nem mondom. Elmesélem, mi lesz, ha droghoz nyúlnak, utána a döntés joga az övék. Elveszem a dolog misztikumát azzal, hogy mindent elmondok róla az ő nyelvükön. Ők végig fogást keresnek rajtam, én megpróbálok a lehető legnagyobb mértékben a gondolkodásukhoz alkalmazkodni, és csatát nyerek, szerencséről, túlfűtött vágyakról, az Európai Unióról beszél. Messziről közelít a drogokhoz, a hallgatóság szinte észre sem veszi. A diszkó következik. A „mivel megyünk oda?" kérdésre kórus kiáltja: - Kocsival. - Odafelé nincs is gond, annál inkább a hazaúton csap le az előadó. Szédítő tempóban, diáknyelven beszél a diszkóbalesetekről, amputált végtagokról, halálesetekről, csak azután jön a kérdés: drog vagy alkohol? Az előadó a viselkedési, magatartási, érzékelési, hangulati változások okait magyarázza. Rajzok segítségével mutatja az LSD hatását. Döbbent csend fogadja a víziókat szemléltető ábrát. A hallgatóság még a második órában is feszülten figyel. Klobusitzky bemutatja, hogyan szokik rá a kábítószerre, aki kipróbálja. Olyan gyakorlatiasan beszél a szerekről, hogy a gyerekek nem éreznek benne tiltást. Végül egy konkrét eset: mit kell tenni, ha rosszul lesz valaki. - Soha ne hívjatok rendőrt - mondja a rendőrtisztek oktatója. - Mentőt kell hívni, a mentősök majd eldöntik, mi a probléma. Addig az eset nem tartozik a rendőrökre. Szablyár Eszter Elrettentés Szabálytalanul kezelt EU-pénzek A Közbeszerzési Döntőbizottság egyegymillió forintos büntetést szabott ki az EU-s forrásokból támogatott közbeszerzésekre vonatkozó törvény megsértése miatt az éppen ezzel foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Hivatalra. Az NFH-t azért marasztalta el a döntőbizottság, mert nem nyílt pályázaton, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választott ki két céget. Az Edison NetWork Kft. mindössze két másik céget megelőzve 280 milliós kommunikációs kampányt készíthet el. A másik, a Welt 2000 egyedüli meghívottként az általa kiépített, a közösségi támogatásokat nyomon követő informatikai rendszer továbbfejlesztésére kapott 135 millió forintot. Mindkét közbeszerzést uniós források finanszírozzák. Az NFH a szűk körű versenyeztetést a hiányzó végrehajtási jogszabályokkal és a szűk határidőkkel indokolta. A döntőbizottság szerint azonban erre nem adott volna lehetőséget az a 2004. január elseje óta hatályos törvény, amely kifejezetten az uniós közösségi forrásokból támogatott közbeszerzésekre vonatkozik. E szerint ugyanis csak szigorú kritériumok alapján lehet elhagyni a nyílt eljárást. A döntőbizottság a jogsértés súlyára és a közbeszerzés értékére tekintettel látta szükségesnek az elmarasztalás mellett az egy-egymillió forintos bírság kiszabását is. Haszán Zoltán Kendermagos feljelentések rágalmazásért Munkatársunktól Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt jelentette fel tegnap a Kendermag Egyesület a Magyar Nemzet Online (MNO) egyik munkatársát, valamint a Magyar Nemzetet mint az MNO üzemeltetőjét. Felső László, az egyesület elnöke a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra benyújtott feljelentésében az újság internetes kiadványában május 11-én közzétett Szolgálnak és kiszolgálnak című cikkben leírtakat kifogásolja. Az ominózus írás szerint „A Kendermag Egyesület az idén a Kossuth téren követelte, hogy a honi kábítószer-maffiák végre legális jövedelemhez jussanak". Felső László és Juhász Péter, az egyesület szóvivője ugyanakkor külön-külön feljelentették a Parlament előtti demonstráció egyik ellentüntetőjét is, aki a Magyar Televízió Élesben című műsorában azt állította: az egyesület a terjesztők érdekeit képviseli, és a drogterjesztés haszonélvezője. „Egyáltalán nem biztos, hogy nem igaz" - így reagált keddi sajtótájékoztatóján Medgyessy Péter miniszterelnök a lapunkban is megjelent hírre, hogy Göncz Kinga, a szociális tárca politikai államtitkára lesz a várhatóan Strasbourgba távozó Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter utódja. A Népszabadság információi szerint ennél jelentősebb kormányátalakítást is tervez a miniszterelnök a nyár végén, ősz elején. Az egészségügyi minisztérium szociális része - mint már megírtuk - az esélyegyenlőségi tárcához kerül, azt a hírt azonban forrásaink kétkedve fogadták, hogy Kökény Mihály minisztersége veszélybe került, mert bár a kormányfő korábban nem őt szerette volna a bársonyszékbe emelni, most kifejezetten elégedett vele. Úgy tudjuk, továbbra is téma a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium „feldarabolása". Ha Medgyessy megerősödve kerül ki a vasárnapi választásokból, keresztül tudja vinni az SZDSZ- nél, hogy a párt feláldozza Csillag Istvánt. A gazdasági tárca jelenlegi vezetőjét nem érné váratlanul a búcsú, hiszen forrásaink szerint a kormányüléseken közbeszólásaival szinte provokálja a miniszterelnököt. Egyesek szerint a „csonkolt" - nem csupán hatásköréből, de súlyából is vesztett - tárca élére Gaál Gyula jelenlegi politikai államtitkár kerülne, aki a hazai gazdaság és az EU szabta keretek feltérképezésével, kiaknázásával foglalkozna, így Draskovics Tibor pénzügyminiszter gazdaságirányítói szerepe még egyértelműbbé válna. A szabad demokraták egyelőre ellenállnak ennek. Ha összeállna egy infrastruktúráért, közlekedésért felelős tárca, akkor a Belügyminisztérium égisze alól valószínűleg ide kerülne a lakáspolitika is. Az infrastruktúra egészét felölelő tárca első emberének több forrásunk is Gyurcsány Ferencet tartja a legesélyesebbnek. Amennyiben a fejlesztés és az uniós pénzek összekapcsolása volna a cél, és ehhez gyűjtenék csokorba a feladatokat, akkor egy ilyen tárcánál Baja Ferenc, Baráth Etele, Nagy Sándor és Szekeres Imre miniszterelnökségi államtitkárok csapatai is helyet kapnának. Ha egy ilyen típusú minisztérium alakulna meg, az jelentősen átszabná a kormányzati munkát, és a hírek szerint a vezetésére két rutinos politikus, Nagy és Szekeres is szóba jöhet. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője, Németh Imre nem biztos, hogy a helyén marad, attól függetlenül, hogy az utóbbi hónapokban sokat tett az Európai Unió által előírt követelmények teljesítéséért. Értesülésünk szerint a szocialista párt miniszteri tisztséget is betöltő vezető politikusaihoz az esedékes kormányátalakítás során sem nyúl a miniszterelnök, vagyis helyén marad Lamperth Mónika és Juhász Ferenc. Kormányátalakítás az ősszel? Göncz Kinga