Népszabadság, 2004. július (62. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-20 / 168. szám

-H-------------------------------------------------------'—*------------—-------------------------------------------------2004. JÚLIUS 20., KEDD RSC) NÉPSZABADSÁG Új baloldali erő az MSZP-ben Sípos József bírálja a kormány társadalompolitikáját Új reformkori mozgalom szerve­ződik az MSZP-ben: a csoporto­sulás a kormány társadalompoli­tikáját baloldali irányváltásra ösztönözné. Szocialista országgyűlési képviselők, polgármesterek - köztük Tabajdi Csaba, Czinege Imre, Szabó Lajos Mátyás - is csat­lakoztak az MSZP-ben megalakult társa­dalompolitikai tagozathoz. Arról még folyik a vita, hogy platformként vagy re­formkori mozgalomként jelenjenek-e meg a politikában. Az egyik kezdemé­nyező, Sípos József egyetemi docens - hangsúlyozottan egyéni véleményként - lapunknak azt mondta: célszerűbbnek tartaná a párton kívüli baloldaliakat is tömörítő mozgalommá szerveződést. Azt azonban tagadta, hogy nosztalgia motiválná az alapítókat, akik a reform­körök újjáélesztéséért dolgoznak. A el­múlt másfél évtizedben jelentős változá­sok történtek a magyar gazdaságban és a társadalomban - három-négymillióan élnek nehéz körülmények között, egyik napról a másikra -, s ezt a változást nem elemezte sem a tudomány, sem a politi­ka. A tömörülés - amelyhez már 380-an csatlakoztak - arra készül, hogy „balol­dali" politikai válaszokat adjon a társa­dalmi feszültségekre. - Nem baloldali fordulatra, hanem baloldali politikára van szükség - hang­súlyozta Sípos. Meggyőződésük ugyan­is, hogy az MSZP valójában a kormány legutóbbi évben követett hibás társada­lompolitikai koncepciója és gyakorlata miatt veszítette el az EP-választást. Eb­ben a pártvezetést és a frakciót is súlyos sípos József 56 ÉVES egyetemi tanár. Pályáját muzeológusként és történészként a szegedi Móra Ferenc Múzeumban kezdte, majd - 1971 és 1974 között - tanársegéd a szegedi tanárképző főiskolán. 1987-től 1998-ig pártfunk­cionárius, az MSZMP KB, illetve az MSZP apparátusában dolgozott. Az elsők között kapcsolódott a reform­körök szervezőihez. 1998 óta a nyír­egyházi főiskolán tanár, majd a sze­gedi tudományegyetemen okít az új és legújabb kori magyar történeti tanszék docenseként, felelősség terheli, mert nem tudta érdem­ben befolyásolni a kormány e területen végzett munkáját - mondta Sipos József. Kérdésünkre, hogy az MSZP-ben ho­gyan fogadták jelentkezésüket éppen az őszi tisztújító kongresszus előtt, Sipos azt mondta: részben a barátaival kevere­dett vitába. A reformkori alapítványon belül is komoly feszültséget váltott ki a mozgalom elindítása, az MSZP vezeté­sétől azonban nem kaptak elutasító jel­zést. Azt viszont Sipos furcsállja, hogy a csoportosulás létrejötte óta, több mint három hónapja, sem a párt elnöksége, sem a választmány nem tárgyalt moz­galmukról. Úgy fogalmazott: követelik, hogy Gazsó Ferenc Irányváltás a társada­lompolitikában című téziseit mielőbb vi­tassák meg a párt fórumai, parlamenti frakciója, sőt a kancellárián megalakult társadalompolitikai tanács is, mert azt szeretnék, hogy koncepcionális irány­váltás következzék be a kormány és az MSZP társadalompolitikájában. A Miller István által kidolgozott megújulási prog­ramot Sipos szociálliberális elméleti munkának tartja, amelynek nem áll szándékában válaszokat adni a feszítő gazdasági, társadalmi, politikai kérdé­sekre. Felvetésünkre, hogy a nemzeti petíció egyes céljainak támogatásával a Fideszt erősítik, Sipos úgy reagált: fenntartja személyes véleményét, amely szerint le­hetséges politika a nemzeti petíció azon részének kisajátítása, amely az alsó kate­góriába tartozó társadalmi csoportok helyzetén javítana. Hozzátette ugyanak­kor, azt nem kívánják, hogy a kormány végrehajtsa azokat a Fidesz-elvárásokat, amelyek a felső- és a középosztályba tar­tozók érdekeit szolgálják. Elvetik az ok­tatás, az egészségügy olyan mértékű pri­vatizálását is, amely kizárná, hogy az ál­lamnak, a kormánynak továbbra is dön­tő szava legyen.Kun J. Erzsébet Gyurcsány-ügy: no comment bővülő képernyős kínálat Munkatársunktól „Szabadságom alatt a kormányzás tar­talmi kérdéseit és a következő két év ez­zel kapcsolatos teendőit gondolom át, hasznosítva a júliusi rendkívüli kor­mányülés értékelését, az MSZP választ­mányi ülésén elhangzottakat és az MSZP elnökségével folytatott konzultá­ciókat. Személyi kombinációkkal nem foglalkozom. Korábbi nyilatkoza­tomnak megfelelően, augusztus végén, az MSZP és az SZDSZ vezetésével folytatott megbeszélések után alakítom ki a kormányzati struktúrával kapcsola­tos elgondolásaimat" - tartalmazza Medgyessy Péter kormányfő szerkesz­tőségünkhöz eljuttatott hétfői közle­ménye. A miniszterelnök nyilatkozatával arra a lapunk tegnapi számában megjelent információra reagált, amely szerint Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter leváltását tervezi. Mint megírtuk, az őszi kabinetátalakítás egyik vesztese a sportminiszter lehet. Medgyessy és Gyurcsány egészen a leg­utóbbi időkig rendszeresen találkozott négyszemközti beszélgetéseken, de a bennfentesek már régóta úgy vélték, a kormányfő egyre inkább vetélytársat lát a 43 éves politikusban. Gyurcsány gya­kori vidéki útjain soha nem mulasztotta el, hogy találkozzon helyi szocialista po­litikusokkal, s a beszélgetéseken állító­lag nem rejtette véka alá a kormányzás­sal kapcsolatos kritikai észrevételeit sem. Ez minden valószínűség szerint el­jutott a kormányfő fülébe is, aki úgy érezte: volt szövetségese egyre inkább vetélytárssá válik, bíráló hangneme pe­dig már nem segíti, inkább gátolja a munkát. Forrásaink szerint az utóbbi kormányüléseken Gyurcsány rendre azt hangoztatta, hogy hiányzik a jövő évi költségvetés pénzügyi fejezetéhez kap­csolódó társadalompolitikai elképzelés, a szigorú büdzsé egyes tételeinek társa­dalmi kihatásait mielőbb elemezni szük­séges, hogy a feladatokat rangsorolni le­hessen. Ez volt az utolsó csepp a pohár­ban, mivel a miniszter mondandóját állí­tólag mind a kormányfő, mind a pénz­ügyminiszter zokon vette. Értesülésünk szerint a miniszterelnök az eddigi politi­kai államtitkárt, a szocialista párt elnök­ségi tagját, Mesterházy Attilát szeretné megbízni a miniszteri feladatokkal. Mesterházy Attila hétfőn elmondta: csak a médiából értesült a hírről, és azt nem akarja kommentálni. Hasonlóképpen nem kívánta kommentálni hírünket a kormányszóvivő, és maga az érintett sem. Gyurcsány kabinetfőnöke, Keszthe­lyi András csak annyit mondott: a kor­mányfő és a sportminiszter korábbi be­szélgetéseiben nem került szóba a fel­mentés. RÖVIDEN PRO CULTURA HUNGARICA-PLAKETT A NAGYKÖVETNEK Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet adományozott Judith Várnái Shorer tá­vozó izraeli nagykövetnek Hiller István, a nemzeti kulturális örökség miniszte­re hétfőn. Az emlékplakettet azok a külföldi állampolgárok kaphatják meg, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar kultúra értékeinek külholsi megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar és más nemzetek A FIDESZ A FOGYATÉKOSOKRÓL A Fidesz szerint a fogyatékossággal élők, az idősek, a gyermekek és az ön­hibájukon kívül munkanélkülivé váló emberek helyzete egyre „drámaibb és kilátástalanabb", noha az alkotmány tartalmazza a szociális biztonság jogát - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Mátrai Márta országgyűlési képviselő. Kijelentette: Lévai Katalin volt esély­egyenlőségi miniszter megbukott, a kérdések most utódjára, Göncz Kingá­ra várnak. Kifogásolta, hogy a kor­mánytöbbség nem engedte általános vitára a képviselőtársával, Szabó Eriká­val benyújtott módosító javaslatait, amelyek az otthoni ápolási díjat a mi­nimálbér szintjére emelve segítették volna a fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetek és alapítványok tevé­kenységét. Az MSZP-frakció közlemé­nyében arra hívja fel a figyelmet, hogy az otthoni ápolási díjat megemelni szándékozó képviselői indítványt ma­guk az előterjesztők vonták vissza, és az újabb, e tárgyban benyújtott indít­ványuk a parlament szociális bizottsá­gának napirendjén még nem szere­pelt. (MTI) KÓRHÁZI SZOLIDARITÁS Az egri Markhot Ferenc Kórházban működő érdek-képviseleti szervezetek egyetértenek a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem (SZOTE) sztrájkbizottsága által megfogalmazottakkal - tájékoz­tatott hétfőn Hegyaljai Judit az intéz­ményben működő érdekegyeztető ta­nács elnöke. - Elvben támogatjuk kö­veteléseiket, és szolidaritásunkról biz­tosítjuk őket a 2004. július 22-én 8-10 óra között tartandó kétórás fi­gyelmeztető sztrájk idejére - közölte Hegyaljai. Felidézte: a SZOTE sztrájkbi­zottsága július 14-én elfogadott sztrájkfelhívásában úgy fogalmazott, hogy a magyar betegellátás nem nél­külözheti tovább a gyógyítás személyi és tárgyi feltételeinek megfelelő szintű biztosítását. Egyben arra szólították fel az egészségügyben dolgozókat, hogy vállaljanak szolidaritást a sztrájkolók­­kal. (MTI) HULLÁMTÉR-REHABILITÁCIÓ A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése ke­retében a hullámtér rehabilitációját szolgáló közmunkára ötvenmillió fo­rintot nyert a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meghívásos közmunkapályázatán a Tiszántúli Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig). A program keretében júli­us és november között 130 munka­­nélküli, illetve járadékos foglalkoztatá­sára van lehetőség. Négy hónapig a Ti­sza Tiszafüred-Rakamaz közötti sza­kaszán a polgári szakaszmérnökség térségében dolgozhatnak. (MTI) INTEGRÁLNI KELL A HATÁRON TÚLI K+F-ET A stratégia és az összehangoltság hiá­nya jellemezte a határon túli felsőok­tatás és kutatás-fejlesztés (K+F) támo­gatását a rendszerváltozás utáni 12 évben - állapította meg a nemzeti ku­tatási és fejlesztési program munka­társai által 1990 és 2002 között Er­délyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban végzett vizsgálat, amelynek eredményeiről hétfőn sajtó­­tájékoztatón számolt be a projektve­zető. Berényi Dénes, a kutatás vezető­je, az MTA tagja elmondta: nem kívül­ről kell támogatni a határon túli felső­­oktatást és kutatást, hanem ténylege­sen integrálni kell a magyarországi fel­sőoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá az EU céljainak megfelelően az etnikai támogatási koncepció he­lyett regionális oktatási-kutatási háló­zatokat kell kialakítani, és ezen belül kell megkeresni a magyar nyelvű fel­sőoktatás helyét. (MTI) SULINET TUDÁSBÁZIS KÉSZÜL Szeptemberben felkerül az internetre, hozzáférhetővé és alkalmazhatóvá vá­lik a Sulinet digitális tudásbázis­ első „hulláma" - közölte az oktatási mi­niszter hétfőn Velencén, a Sulinet Nyá­ri Diáktáborban. „Szeptemberben in­dulhat be egy olyan típusú próba­üzem, amelynek során a következő fél-egy évben lehetővé válik, hogy a rendszer kiegészüljön, kibővüljön, il­letve a gyakorlati alkalmazást meg le­hessen tanítani" - mondta Magyar Bálint A Sulinet digitális tudásbázis­a gyakorlatilag a 7. és a 12. iskolai évfo­lyamoknak a nemzeti alaptanterv (NAT) műveltségi területek szerinti és a kerettantervek tantárgyi struktúrájá­nak tantárgyai szerinti kifejlesztését tartalmazza" - fogalmazott a minisz­ter. (MTI) MODERNIZMUSOK-SIKER Több mint húszezren nézték meg az egy hónapja megnyílt Modernizmusok - Európai grafika 1900-1930 című ki­állítást a Magyar Nemzeti Galériában - mondta el Demeter Judit az intéz­mény pr-menedzsere hétfőn. A leg­több látogató a budapesti múzeumok éjszakáján, június 26-án 18 óra és éj­fél között kereste fel a tárlatot akkor háromezren voltak kíváncsiak a stutt­garti Staatsgalerie együttműködésével létrehozott bemutatóra. A több mint kétszáz alkotást felvonultató bemuta­tón Toulouse-Lautrec, Gauguin, Picas­so, Modigliani, Munch, Klimt, Schiele, az orosz avantgárd nagyjainak munkái mellett a magyar képzőművészet mesterei, közöttük Vaszary, Rippl-Ró­­nai, Tihanyi, Moholy-Nagy, valamint Kassák művei szerepelnek. (MTI) művelődési kapcsolatainak gazdagításában. (MTI) Kaphat-e állami pénzt a digitális tévézés? Magyarország számára is komoly figyelmeztetést jelenthet az a vizsgálat, amelyet az Európai Bizottság (EB) a múlt héten indított a földi sugárzású digitális televízió­zás bevezetésére adott állami támogatásokról. A tévéprogramok számát a szobaan­tennával is fogható frekvenciákon négyszeresére vagy akár ötszörösére növelő digi­tális technika Európa-szerte népszerű. Az EB arra keres választ, hogy jogszerűen tá­­mogatták-e a korszerűbb technológiára való áttérést Berlinben és Svédországban. A megállapítások azért érinthetik a technológiaváltással szintén kacérkodó Magyaror­szágot, mert az EB által vizsgált két megoldás nagyon hasonló ahhoz, amelyet ná­lunk is terveznek. ­ Háttér A cél: ne torzuljon a piac Svédországban a földi digitális műsor­szórást végző állami cégnek, a Teracom AB-nek az állam több millió eurós tá­mogatást nyújtott. Részben direkt mó­don, azaz garanciavállalásként vagy tő­kejuttatásként, részben azzal, hogy a közszolgálati csatorna által a sugárzá­sért fizetett díjat megemelték. Nálunk az állami kézben lévő Anten­na Hungáriára (AH) vár az új rendszer kiépítése. Az AH vezetői már hangsú­lyozták, hogy ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tartják az állami szerep­­vállalást. Az rt. az eddig kapott támo­gatások mellé az idén a kísérleti - a fő­városban a közszolgálati adókat továb­bító - adások továbbfejlesztésére 720 millió forintot kap az informatikai tár­cától, valamint az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT). Az orszá­gos, 15-20 csatornás rendszer kiépítése ugyanakkor becslések szerint 20 milli­árd forintba kerül. A közvetlen állami támogatás mellett abban is gondolko­dik az ORTT, hogy a kereskedelmi té­vék által fizetett műsorszolgáltatási dí­jat csökkenti, cserébe az adók beszáll­nak a technológiaváltás költségeibe. Ez történt az EB által vizsgált másik eset­ben, Berlinben is. A megindított vizsgálatok precedens jellegét a bizottság is hangsúlyozza, ép­pen a több tagország által tervezett át­állás miatt. Mindezek hátterében az áll, hogy az állami támogatások technoló­giasemlegesek és diszkriminációmente­sek legyenek. Van ugyanis alternatív megoldása a digitalizációnak, méghoz­zá a kábelhálózatok vagy a műholdas műsorelosztás korszerűsítése. Ezzel a jelenlegi 40-50 csatorna helyett 150-200 programot tudnának a háztartásokba vinni a szolgáltatók, igaz, drágábban, mint a földi terjesztés. Az EB szerint fontos, hogy az állami beavatkozás ne torzítsa a piacot az alternatív megoldá­sok kárára.Haszán Zoltán Paprika és hírcsatorna, TV Paprika néven gasztronómiai, vala­mint új mozi- és sportcsatorna indulhat ősztől. A „főzős tévét" a Filmmúzeum tu­lajdonosai tervezik azzal a céllal, hogy megőrizze Magyarország és a környező országok kulináris hagyományait, nép­szerűsítse a hazai konyha tradicionális értékeit és bemutassa a kelet-közép-euró­­pai régión kívüli, meghatározó fontossá­gú nemzeti konyhákat, gasztronómiai eseményeket. A TV Paprika szeptember­től egyelőre napi két órában, az ősz végé­től pedig már 14 órában kerülne képer­nyőre ott, ahol erről megállapodás szüle­tik a kábeltelevíziós szolgáltatókkal. A már így is telített kábeles kínálatba törne be Sport 2-nek keresztelt program­mal a Sport 1 is. Ez lehetőséget adna arra, hogy párhuzamosan közvetítsenek rang­adókat a legnépszerűbb futballbajnoksá­­gokból, és itt a jelenleginél nagyobb teret nyerhetnének a technikai sportok is. Az amerikai futball rajongói is itt kísérhetnék figyelemmel a tengerentúli eseményeket. Erős konkurenciára számíthat a Viasat új csatornája is. A nemrégiben indított természet-, illetve történelmi program mellett mozifilmadóval csábítaná a néző­ket a Viasat. Ez utóbbira is igaz, ami a Paprika TV-re: ott lesz látható, ahol a ká­belszolgáltatók helyet tudnak szorítani az új programnak egy régi csatorna he­lyén. így kerül be - vélhetően ősztől - a legnagyobb kábelszolgáltató, a UPC cso­magjába az egy éve ezzel sikertelenül próbálkozó, az RTL Klub védőszárnyai alatt működő F+ filmcsatorna is. Az MTV is tervez négy új tematikus csatornát. Ezek közül szeptembertől indulna el a korábban már beharangozott, a Hír TV- vel szembeszálló hírcsatorna. H. Z.

Next