Népszabadság, 2004. július (62. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-30 / 177. szám
6 2004. JÚLIUS 30., PÉNTEK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Szélesítenék a privatizációt Kuncze szerint Orbán elfelejtette a rendszerváltozás lényegét „Megállapodás közeli helyzet" van több jövő évi adóval kapcsolatban a koalíciós pártok között, ám a legvitatottabb ügyekben továbbra sem enged álláspontjából sem az MSZP, sem az SZDSZ. A privatizáció elleni fellépés nemcsak a konzervatív oldalt jellemzi, hanem egyes nyilatkozatokból úgy tűnik, még a szocialistákat is - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ pártelnöke tegnapi, a magánosítás kiszélesítését sürgető sajtótájékoztatóján. A liberálisok első embere úgy véli, a privatizáció leállításáról rendkívüli ülést kezdeményező Orbán Viktor lassan már azzal sincs tisztában, mi volt annak idején a rendszerváltás egyik leglényegesebb pontja. A szabad demokraták szerint a leállítás helyett sokkal inkább ki kell terjeszteni a privatizációt, hogy a gazdaságot ne az állam, hanem a magánszektor irányítsa. Az ülésen éppen azért vesznek részt, hogy ennek az álláspontjuknak hangot is adjanak. Kimcze a privatizációra kijelölt cégek közül a Bábolna Rt.-t és a Tankönyvkiadó Rt.-t kiemelve, azt közölte: az államnak nem dolga, hogy csirkét termeljen vagy tankönyvet adjon ki. A magyar mezőgazdaság ékköveként emlegetett Bábolna Rt. minden magyar családnak körülbelül hatezer forintjába került, mert a tőkéjét elvesztett cég 20 milliárdos forintos állami támogatást kapott, miközben a boltban is „meg kell venni a csirkecombot". Kuncze úgy látja, a vállalatokat nem politikusoknak vagy politikai kinevezetteknek kell vezetniük, hanem profi menedzsereknek. Az MSZP-nél is radikálisabb privatizációt támogató szabad demokraták egyelőre az adókérdésben sem jutottak egyezségre a szocialistákkal, bár a középső adókulcs esetében „egészen biztos, hogy érdemi elmozdulás lesz", jóllehet ezeknek a terheknek jelentősebb csökkentését, akárcsak az egységes személyi jövedelemadót, a szocialista koalíciós partner valójában érdemi ellenvetés nélkül utasítja el. A pártelnök szerint „megállapodás közeli helyzet" van az iparűzési adó, az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás csökkentése és a beruházásokat ösztönző adórendszer esetében. Az SZDSZ azonban továbbra is mereven elzárkózik a 48 százalékos adókulcs elől, és az árfolyamnyereségadó és a kamatadó bevezetését sem tartja időszerűnek. Az érzékelhető adócsökkentés mellett a jövő évi költségvetésben az SZDSZ, miként azt korábban már bejelentették, a felsőoktatásra, az egészségügyre és a települések belső úthálózatának fejlesztésére helyezné a hangsúlyt. A koalíciós partnereknek közös a felelősségük a költségvetés egyensúlyának megőrzésében, ezért esély van arra, hogy a következő hetekben sikerül egyezségre jutniuk a jövő évi adóváltozásokról - így reagált Kuncze Gábor kijelentéseire lapunknak Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese, megerősítve, hogy több fontos kérdésben egyetértenek a szocialisták és a szabad demokraták. Igaz, az árfolyamnyereség-adó visszaállításáról és a negyedik adókulcs bevezetéséről mindenképpen további tárgyalásokra van szükség. Az MSZP ugyanis továbbra is fontosnak és indokoltnak tartja a 48 százalékos adókulcsot, mert alapelvként szögezik le, hogy ennek bevezetése nagyobb esélyegyenlőséget teremtene. Ráadásul a második sáv felső határának kitolásával a hatmillió forint körüli jövedelmeket is növelné. Göndör István kérdésünkre újból határozottan leszögezte, hogy a kamatadó kérdése nincs napirenden. Haszán Zoltán-Kun J. Erzsébet WEKLER FERENC VITATOTT ÜGYÉRE is kitért Kuncze Gábor: „Politikailag problémás, hogy ha valaki magas politikai funkciót visel, és vissza nem térítendő állami támogatást kap" - így minősítette az SZDSZ elnöke, hogy szabad demokrata frakciótársa, Wekler Ferenc, aki az Országgyűlés alelnöke, hozzátartozóival együtt több mint százmillió forintot nyert az agrártárca szőlőtelepítési pályázatán. Kuncze szerint nem történt törvénysértés, Weklernek igénybe sem kellett a kapcsolatrendszerét vennie a támogatás elnyeréséhez, és átláthatóvá is tette az ügyleteket. Ám Kuncze ezzel együtt is úgy véli, hogy ennek politikai következményei lesznek, amelyek nem hárulhatnak az SZDSZ-re. Kuncze nem kívánta pontosítani, hogy milyen politikai következményekre gondolt. Wekler Ferenc Kuncze véleményét elhárítva lapunknak elmondta: sajnálja, ha olyan országban él, ahol tisztességesen, nyilvánosan lefolytatott pályázatból ilyen hajcihőt képesek csinálni az újságírók. Az ügynek Wekler szerint nem lesznek politikai következményei. Az SZDSZ elnöke szerint a vállalatokat nem politikusoknak kell vezetniük Wekler Ferenc (H. Z.) Demszky, nyaraló, terepjáró HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „Ez valóban politikai probléma, és a politikai problémáknak politikai következményeik szoktak lenni" - jelentette ki a részletek kifejtése nélkül Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap, a Nap-kelte műsorában, azzal kapcsolatban, hogy Demszky Gábor főpolgármester bérelt terepjáróval utazott horvátországi üdülőjébe, valamint szolgálati gépkocsiján sofőrje is utánament. Kuncze a főpolgármester horvátországi nyaralójával kapcsolatban azt mondta: miért kell elvárni egy politikustól, hogy a pénzét ne fektesse be ily módon? „A probléma az, ha nem tud értékelhető magyarázatot adni vagyona gyarapodására. Szerintem Demszky Gábor fog tudni." Mint mondta, a főpolgármester„bizonyára szívesen válaszol" az ingatlangyarapodásra vonatkozó kérdésekre. A Magyar Hírlap szerint a főpolgármester a piaci ár harmadáért, havonta 156 ezer forintért bérli a Fővárosi Közterület-fenntartó egyik Opel Fronteráját. A Fővárosi Közgyűlés pedig 2002 őszén hatalmazta fel a főpolgármestert, helyetteseit, valamint a főjegyzőt arra, hogy szolgálati autójukat bármikor, sofőrrel együtt igénybe vehessék. A Klub Rádió szerda esti adásában elhangzott: Demszkyt a sofőrje vitte le nyaralni az adriai nyaralóba, ahol jelenleg szabadságát tölti a főpolgármester. A sofőr ezután hazautazott, de a főpolgármester szabadsága után ismét leutazik érte, és előbb még a környéken elviszi egy hivatalos programra, majd hazahozza. Demszky szerint teljesen jogszerű, hogy a sofőrje viszi nyaralni. A főpolgármester azzal indokolta igényét, hogy neki elvették a jogosítványát. Mint arról beszámoltunk, Demszky két éve, nagyjából ötmillió forintért vett házat az Adriai-tenger partján, ennek fedezete a főpolgármester szerint családi kölcsön volt. A felújításra tavaly hatmillió forintot fordított, idén pedig összes megtakarítását erre tervezi költeni. A fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció gyűjtést kezdeményez Demszky Gábor javára, mert úgy látja, hogy a főpolgármester jelenlegi kiadásai mellett nem tudja eltartani családját - jelentette be tegnap Kupper András, az ellenzéki képviselőcsoport vezetője. Fideszes jelöltek A Fidesz országos választmánya várhatóan augusztus végén dönt arról, kik kerülnek a parlamenti mandátumról lemondott EP-képviselők helyére. A júniusi európai parlamenti választáson a Fidesz 12 mandátumot szerzett, s hatan mondtak le képviselői helyükről az Országgyűlésben: Gyürk András, Glattfelder Béla, Őry Csaba, Pálfi István - akik listáról jutottak be 2002-ben az Országgyűlésbe -, valamint az egyéni körzetben mandátumot szerzett Surján László (Szécsény) és Szájer József (Sopron). Lapunk Fidesz közeli forrásból úgy értesült, hogy a pártvezetés már konzultált arról, kik kerülhetnek a brüsszeli képviselők parlamenti helyére. Erre Németh Szilárd, a Fidesz csepeli választókerületi elnöke (budapesti lista), Tasó László, Nyíradony polgármestere (Hajdú-Bihar megyei lista), valamint Koncz Ferenc (országos lista) a legesélyesebb. Informális megállapodás szerint Gyürk András helyére a Fidelitas ajánlhat parlamenti képviselőt. Információink szerint Wintermantel Zsoltnak, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettesének neve került szóba. Szécsényben és Sopronban időközi parlamenti választás lesz. Szécsényben a Fidesz várhatóan Nagy Andort, Orbán Viktor volt miniszterelnöki kabinetfőnökét indítja. Az viszont még nem dőlt el, hogy a soproni körzetben ki lesz a Fidesz jelöltje. Cs. I. Több lehet az idén a helyi választás Tavaly kilenc képviselő-testület oszlatta fel önmagát, 47 képviselő mondott le a mandátumáról. Az idén hat hónap alatt viszont már 15, illetve harminc településen kellett időközi választást kiírni. Tavaly 123 településen szólították a szavazókat az urnákhoz, míg az idén nem egészen hat hónap alatt már 72 alkalommal kezdeményeztek időközi helyhatósági választást, és közülük mintegy hatvan helyen voksoltak is a polgárok. A múlt évben az esetek csaknem harmadában azért írtak ki választást, mert 2002 őszén valamilyen okból, például szavazategyenlőség, illetve a jelölt hiánya miatt nem sikerült dönteni a helyi - esetleg a kisebbségi - önkormányzati képviselő vagy a polgármester személyéről, míg 47 alkalommal képviselő, kilenc községben pedig a teljes képviselő-testület mondott le. Az év első felében viszont már harmincan adták vissza mandátumukat, 15 településen pedig azért kezdeményeztek választást, mert a képviselő-testület oszlatta fel önmagát. Ennek oka több esetben is az volt, hogy a képviselők nem tudtak együttműködni a polgármesterrel. Képviselő halála miatt tavaly és az idén is 18- 18 időközi választást kellett kiírni. Mindezek alapján valószínű, hogy a településeken többször szavazunk az idén. A tavalyi időközi választásokon a két politikai oldal viszonylag kiegyensúlyozottan szerepelt: a kormánykoalíció jelöltjei nyolc helyi mandátumot és három polgármesteri posztot szereztek, míg az ellenzék tíz helyi mandátumhoz jutott, egy helyen pedig a település első emberét adta. A Fidesz tavaly négy mandátumot hódított el a koalíciótól, miközben hármat veszített, míg az MSZP három olyan képviselői helyet szerzett, amelyet korábban függetlenek töltöttek be. Augusztus óta a Fidesz hat, a kormánykoalíció jelöltjei csak három esetben tudtak győzni. A választásokon többnyire független jelöltek vettek részt, s a politikai pártok inkább a városokban jutottak szerephez, így tavaly négy fővárosi kerületben, Dunaújvárosban, Érden, Jászberényben, Demecseren és Nyírbátorban versengtek egy-egy helyi képviselői mandátumért vagy a polgármesteri székért. E tekintetben az idén is változatlan a helyzet, s a pártok többek között Ajkán, Dabason, Gyálon, Kaposvárott, Körmenden, Szombathelyen, Tiszavasváriban és a főváros VI. kerületében indítottak jelöltet. A két politikai oldal közötti vetélkedés az idén már korántsem volt kiegyensúlyozott: az ellenzék több mint tíz, míg a kormánypártok alig harmadannyi mandátumhoz jutottak. Igaz viszont, hogy a Fidesz vezette választási szövetség mindössze Szombathelyen tudott elhódítani az MSZP-SZDSZ-koalíciótól egy helyi képviselői helyet, s csupán egy, korábban független képviselő által birtokolt mandátumot szerzett meg. A többi helyen a 2002-es választási eredmény ismétlődött, vagyis maradt a jobboldali többség. A kormánypártok tehát korántsem buktak olyan nagyot, mint az EP-választáson, és sikerült két fordulóban is megőrizniük a kábai polgármesteri posztot - a bíróság a választást megismételtette, bár a testület önfeloszlatása miatt kiírt képviselőválasztáson kislistáról csak a Fidesz jutott mandátumhoz. Emellett a szocialistáké maradt egy VI. kerületi képviselői hely is. Figyelmeztető jel lehet, hogy Ajkán a jobboldal a szavazatok 83 százalékát söpörte be, Sárbogárdon pedig a független jelölt egyedül több voksot szerzett, mint az MSZP és SZDSZ összesen. Az erőviszonyokat jelzi, hogy ott a Fideszre így is a választók kétharmada voksolt. L. K. A népesség több mint tíz százaléka szegény Nem igaz, hogy a gazdasági fejlődés eredményei automatikusan eljutnak a szegényekhez. Ahhoz, hogy ez valóban így legyen, programokra van szükség - mondta Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, aki csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a társadalmi összetartozás erősítésére kidolgozott nemzeti cselekvési terv részleteit. A cselekvési terv, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a kormány, a szegénység mérséklését, és a kirekesztés minden formájának csökkentését tekinti feladatának. A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint a cselekvési terv áttekintést ad Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetéről, tartalmazza a fő célokat, a 2004-2006 között megvalósítani tervezett szakmapolitikai intézkedéseket és programokat, bemutatja az ún. intézményi feltételeket, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen tett intézkedések minél szélesebb körben, minden érintett szereplő bevonásával valósuljanak meg. A dokumentum előzménye, hogy 2003-ban Magyarország is elkészítette az Európai Bizottsággal közösen szövegezett társadalmi befogadásról szóló közös memorandumot. A szegénység mérésére többféle számítás létezik. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal adatai szerint Magyarországon a népesség 12-13 százaléka tekinthető szegénynek, a kistelepülések 30-10 százalékában pedig nincs teljes körű szociális ellátás. Felsorolni is nehéz lenne, milyen célok szerepelnek a nemzeti cselekvési tervben. Példaként néhány: a foglalkoztatottság és a felnőttképzésben részt vevők arányának, valamint a számítógéphasználat és az internet-hozzáférés növelése, a hátrányos helyzetű - főleg romák lakta - kistérségekben az óvodák bővítése, az indokolatlanul fogyatékossá minősített tanulók visszavezetése általános tantervű osztályokba, a segélyezési rendszer korszerűsítése, a lakhatás biztonságának növelése, az eladósodás és a hajléktalanság mérséklése. Cz. G.