Népszabadság, 2004. július (62. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-30 / 177. szám

6 2004. JÚLIUS 30., PÉNTEK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Szélesítenék a privatizációt Kuncze szerint Orbán elfelejtette a rendszerváltozás lényegét „Megállapodás közeli helyzet" van több jövő évi adóval kap­csolatban a koalíciós pártok kö­zött, ám a legvitatottabb ügyekben továbbra sem enged álláspontjából sem az MSZP, sem az SZDSZ. A privatizáció elleni fellépés nemcsak a konzervatív oldalt jellemzi, hanem egyes nyilatkozatokból úgy tűnik, még a szocialistákat is - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ pártelnöke tegnapi, a magánosítás kiszélesítését sürgető saj­tótájékoztatóján. A liberálisok első em­bere úgy véli, a privatizáció leállításáról rendkívüli ülést kezdeményező Orbán Viktor lassan már azzal sincs tisztában, mi volt annak idején a rendszerváltás egyik leglényegesebb pontja. A szabad demokraták szerint a leállítás helyett sokkal inkább ki kell terjeszteni a priva­tizációt, hogy a gazdaságot ne az állam, hanem a magánszektor irányítsa. Az ülésen éppen azért vesznek részt, hogy ennek az álláspontjuknak hangot is ad­janak. Kimcze a privatizációra kijelölt cé­gek közül a Bábolna Rt.-t és a Tan­­könyvkiadó Rt.-t kiemelve, azt közölte: az államnak nem dolga, hogy csirkét termeljen vagy tankönyvet adjon ki. A magyar mezőgazdaság ékköveként emlegetett Bábolna Rt. minden magyar családnak körülbelül hatezer forintjába került, mert a tőkéjét elvesztett cég 20 milliárdos forintos állami támogatást kapott, miközben a boltban is „meg kell venni a csirkecombot". Kuncze úgy lát­ja, a vállalatokat nem politikusoknak vagy politikai kinevezetteknek kell ve­zetniük, hanem profi menedzsereknek. Az MSZP-nél is radikálisabb privati­zációt támogató szabad demokraták egyelőre az adókérdésben sem jutottak egyezségre a szocialistákkal, bár a kö­zépső adókulcs esetében „egészen biz­tos, hogy érdemi elmozdulás lesz", jól­lehet ezeknek a terheknek jelentősebb csökkentését, akárcsak az egységes sze­mélyi jövedelemadót, a szocialista koa­líciós partner valójában érdemi ellenve­tés nélkül utasítja el. A pártelnök sze­rint „megállapodás közeli helyzet" van az iparűzési adó, az egyösszegű egész­ségügyi hozzájárulás csökkentése és a beruházásokat ösztönző adórendszer esetében. Az SZDSZ azonban továbbra is mereven elzárkózik a 48 százalékos adókulcs elől, és az árfolyamnyereség­adó és a kamatadó bevezetését sem tartja időszerűnek. Az érzékelhető adócsökkentés mel­lett a jövő évi költségvetésben az SZDSZ, miként azt korábban már beje­lentették, a felsőoktatásra, az egészség­ügyre és a települések belső úthálózatá­nak fejlesztésére helyezné a hangsúlyt. A koalíciós partnereknek közös a fe­lelősségük a költségvetés egyensúlyá­nak megőrzésében, ezért esély van arra, hogy a következő hetekben sikerül egyezségre jutniuk a jövő évi adóválto­zásokról - így reagált Kuncze Gábor ki­jelentéseire lapunknak Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese, meg­erősítve, hogy több fontos kérdésben egyetértenek a szocialisták és a szabad demokraták. Igaz, az árfolyamnyere­ség-adó visszaállításáról és a negyedik adókulcs bevezetéséről mindenképpen további tárgyalásokra van szükség. Az MSZP ugyanis továbbra is fontosnak és indokoltnak tartja a 48 százalékos adó­kulcsot, mert alapelvként szögezik le, hogy ennek bevezetése nagyobb esély­­egyenlőséget teremtene. Ráadásul a második sáv felső határának kitolásá­val a hatmillió forint körüli jövedelme­ket is növelné. Göndör István kérdé­sünkre újból határozottan leszögezte, hogy a kamatadó kérdése nincs napi­renden. Haszán Zoltán-Kun J. Erzsébet WEKLER FERENC VITATOTT ÜGYÉRE is kitért Kuncze Gábor: „Politikailag problémás, hogy ha valaki magas politikai funkciót visel, és vissza nem térí­tendő állami támogatást kap" - így minősítette az SZDSZ elnöke, hogy sza­bad demokrata frakciótársa, Wekler Ferenc, aki az Országgyűlés alelnöke, hozzátartozóival együtt több mint százmillió forintot nyert az agrártárca szőlőtelepítési pályázatán. Kuncze szerint nem történt törvénysértés, Weklernek igénybe sem kellett a kap­csolatrendszerét vennie a támogatás elnyeréséhez, és átláthatóvá is tette az ügyleteket. Ám Kuncze ezzel együtt is úgy véli, hogy ennek politi­kai következményei lesznek, amelyek nem hárulhatnak az SZDSZ-re. Kuncze nem kívánta pontosítani, hogy milyen politikai következmé­nyekre gondolt. Wekler Ferenc Kuncze véleményét elhárítva lapunk­nak elmondta: sajnálja, ha olyan or­szágban él, ahol tisztességesen, nyil­vánosan lefolytatott pályázatból ilyen hajcihőt képesek csinálni az újság­írók. Az ügynek Wekler szerint nem lesznek politikai következményei. Az SZDSZ elnöke szerint a vállalatokat nem politikusoknak kell vezetniük Wekler Ferenc (H. Z.) Demszky, nyaraló, terepjáró HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „Ez valóban politikai probléma, és a politikai problémáknak politikai kö­vetkezményeik szoktak lenni" - jelen­tette ki a részletek kifejtése nélkül Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke teg­nap, a Nap-kelte műsorában, azzal kap­csolatban, hogy Demszky Gábor főpol­gármester bérelt terepjáróval utazott horvátországi üdülőjébe, valamint szolgálati gépkocsiján sofőrje is utána­ment. Kuncze a főpolgármester hor­vátországi nyaralójával kapcsolatban azt mondta: miért kell elvárni egy poli­tikustól, hogy a pénzét ne fektesse be ily módon? „A probléma az, ha nem tud értékelhető magyarázatot adni vagyona gyarapodására. Szerintem Demszky Gábor fog tudni." Mint mondta, a főpolgármester­„bizonyára szívesen válaszol" az ingatlangyara­podásra vonatkozó kérdésekre. A Magyar Hírlap szerint a főpolgár­mester a piaci ár harmadáért, havonta 156 ezer forintért bérli a Fővárosi Köz­terület-fenntartó egyik Opel Fronterá­­ját. A Fővárosi Közgyűlés pedig 2002 őszén hatalmazta fel a főpolgármestert, helyetteseit, valamint a főjegyzőt arra, hogy szolgálati autójukat bármikor, so­főrrel együtt igénybe vehessék. A Klub Rádió szerda esti adásában elhangzott: Demszkyt a sofőrje vitte le nyaralni az adriai nyaralóba, ahol jelenleg szabad­ságát tölti a főpolgármester. A sofőr ez­után hazautazott, de a főpolgármester szabadsága után ismét leutazik érte, és előbb még a környéken elviszi egy hi­vatalos programra, majd hazahozza. Demszky szerint teljesen jogszerű, hogy a sofőrje viszi nyaralni. A főpol­gármester azzal indokolta igényét, hogy neki elvették a jogosítványát. Mint arról beszámoltunk, Demszky két éve, nagyjából ötmillió forintért vett házat az Adriai-tenger partján, en­nek fedezete a főpolgármester szerint családi kölcsön volt. A felújításra ta­valy hatmillió forintot fordított, idén pedig összes megtakarítását erre terve­zi költeni. A fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció gyűjtést kezdeményez Demszky Gábor javára, mert úgy látja, hogy a főpolgár­mester jelenlegi kiadásai mellett nem tudja eltartani családját - jelentette be tegnap Kupper András, az ellenzéki képviselőcsoport vezetője. Fideszes jelöltek A Fidesz országos választmánya várha­tóan augusztus végén dönt arról, kik ke­rülnek a parlamenti mandátumról le­mondott EP-képviselők helyére. A júni­usi európai parlamenti választáson a Fi­desz 12 mandátumot szerzett, s hatan mondtak le képviselői helyükről az Or­szággyűlésben: Gyürk András, Glattfelder Béla, Őry Csaba, Pálfi István - akik listáról jutottak be 2002-ben az Országgyűlésbe -, valamint az egyéni körzetben mandá­tumot szerzett Surján László (Szécsény) és Szájer József (Sopron). Lapunk Fidesz közeli forrásból úgy értesült, hogy a pártvezetés már konzul­tált arról, kik kerülhetnek a brüsszeli képviselők parlamenti helyére. Erre Né­meth Szilárd, a Fidesz csepeli választó­kerületi elnöke (budapesti lista), Tasó László, Nyíradony polgármestere (Haj­­dú-Bihar megyei lista), valamint Koncz Ferenc (országos lista) a legesélyesebb. Informális megállapodás szerint Gyürk András helyére a Fidelitas ajánlhat par­lamenti képviselőt. Információink sze­rint Wintermantel Zsoltnak, a Fidesz fővá­rosi frakcióvezető-helyettesének neve került szóba. Szécsényben és Sopronban időközi parlamenti választás lesz. Szécsényben a Fidesz várhatóan Nagy Andort, Orbán Viktor volt miniszterelnöki kabinetfőnö­két indítja. Az viszont még nem dőlt el, hogy a soproni körzetben ki lesz a Fi­desz jelöltje. Cs. I. Több lehet az idén a helyi választás Tavaly kilenc képviselő-testület oszlatta fel önmagát, 47 képviselő mondott le a mandátumáról. Az idén hat hónap alatt viszont már 15, illetve harminc településen kellett időközi választást kiírni. Tavaly 123 településen szólították a sza­vazókat az urnákhoz, míg az idén nem egészen hat hónap alatt már 72 alkalom­mal kezdeményeztek időközi helyható­sági választást, és közülük mintegy hat­van helyen voksoltak is a polgárok. A múlt évben az esetek csaknem harmadá­ban azért írtak ki választást, mert 2002 őszén valamilyen okból, például szava­zategyenlőség, illetve a jelölt hiánya mi­att nem sikerült dönteni a helyi - esetleg a kisebbségi - önkormányzati képviselő vagy a polgármester személyéről, míg 47 alkalommal képviselő, kilenc községben pedig a teljes képviselő-testület mondott le. Az év első felében viszont már har­mincan adták vissza mandátumukat, 15 településen pedig azért kezdeményeztek választást, mert a képviselő-testület osz­latta fel önmagát. Ennek oka több esetben is az volt, hogy a képviselők nem tudtak együttműködni a polgármesterrel. Kép­viselő halála miatt tavaly és az idén is 18- 18 időközi választást kellett kiírni. Mind­ezek alapján valószínű, hogy a települé­seken többször szavazunk az idén. A tavalyi időközi választásokon a két politikai oldal viszonylag kiegyensúlyo­zottan szerepelt: a kormánykoalíció je­löltjei nyolc helyi mandátumot és három polgármesteri posztot szereztek, míg az ellenzék tíz helyi mandátumhoz jutott, egy helyen pedig a település első emberét adta. A Fidesz tavaly négy mandátumot hódított el a koalíciótól, miközben hár­mat veszített, míg az MSZP három olyan képviselői helyet szerzett, amelyet koráb­ban függetlenek töltöttek be. Augusztus óta a Fidesz hat, a kormánykoalíció jelölt­jei csak három esetben tudtak győzni. A választásokon többnyire független jelöltek vettek részt, s a politikai pártok inkább a városokban jutottak szerephez, így tavaly négy fővárosi kerületben, Du­naújvárosban, Érden, Jászberényben, Demecseren és Nyírbátorban versengtek egy-egy helyi képviselői mandátumért vagy a polgármesteri székért. E tekintet­ben az idén is változatlan a helyzet, s a pártok többek között Ajkán, Dabason, Gyálon, Kaposvárott, Körmenden, Szom­bathelyen, Tiszavasváriban és a főváros VI. kerületében indítottak jelöltet. A két politikai oldal közötti vetélkedés az idén már korántsem volt kiegyensú­lyozott: az ellenzék több mint tíz, míg a kormánypártok alig harmadannyi man­dátumhoz jutottak. Igaz viszont, hogy a Fidesz vezette választási szövetség mind­össze Szombathelyen tudott elhódítani az MSZP-SZDSZ-koalíciótól egy helyi képviselői helyet, s csupán egy, korábban független képviselő által birtokolt man­dátumot szerzett meg. A többi helyen a 2002-es választási eredmény ismétlődött, vagyis maradt a jobboldali többség. A kormánypártok tehát korántsem buktak olyan nagyot, mint az EP-választáson, és sikerült két fordulóban is megőrizniük a kábai polgármesteri posztot - a bíróság a választást megismételtette­­, bár a testü­let önfeloszlatása miatt kiírt képviselővá­lasztáson kislistáról csak a Fidesz jutott mandátumhoz. Emellett a szocialistáké maradt egy VI. kerületi képviselői hely is. Figyelmeztető jel lehet, hogy Ajkán a jobboldal a szavazatok 83 százalékát sö­pörte be, Sárbogárdon pedig a független jelölt egyedül több voksot szerzett, mint az MSZP és SZDSZ összesen. Az erővi­szonyokat jelzi, hogy ott a Fideszre így is a választók kétharmada voksolt. L. K. A népesség több mint tíz százaléka szegény Nem igaz, hogy a gazdasági fejlődés eredményei automatikusan eljutnak a szegényekhez. Ahhoz, hogy ez valóban így legyen, programokra van szükség - mondta Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, aki csütörtökön sajtótájékoz­tatón ismertette a társadalmi összetarto­zás erősítésére kidolgozott nemzeti cse­lekvési terv részleteit. A cselekvési terv, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a kormány, a sze­génység mérséklését, és a kirekesztés minden formájának csökkentését tekinti feladatának. A sajtótájékoztatón kiosz­tott dokumentum szerint a cselekvési terv áttekintést ad Magyarország gaz­dasági és társadalmi helyzetéről, tartal­mazza a fő célokat, a 2004-2006 között megvalósítani tervezett szakmapolitikai intézkedéseket és programokat, bemu­tatja az ún. intézményi feltételeket, hogy a szegénység és a társadalmi kire­kesztés ellen tett intézkedések minél szélesebb körben, minden érintett sze­replő bevonásával valósuljanak meg. A dokumentum előzménye, hogy 2003-ban Magyarország is elkészítette az Eu­rópai Bizottsággal közösen szövegezett társadalmi befogadásról szóló közös memorandumot. A szegénység mérésére többféle szá­mítás létezik. Az Esélyegyenlőségi Kor­mányhivatal adatai szerint Magyaror­szágon a népesség 12-13 százaléka te­kinthető szegénynek, a kistelepülések 30-10 százalékában pedig nincs teljes körű szociális ellátás. Felsorolni is nehéz lenne, milyen cé­lok szerepelnek a nemzeti cselekvési tervben. Példaként néhány: a foglalkoz­tatottság és a felnőttképzésben részt ve­vők arányának, valamint a számítógép­használat és az internet-hozzáférés nö­velése, a hátrányos helyzetű - főleg ro­mák lakta - kistérségekben az óvodák bővítése, az indokolatlanul fogyatékossá minősített tanulók visszavezetése általá­nos tantervű osztályokba, a segélyezési rendszer korszerűsítése, a lakhatás biz­tonságának növelése, az eladósodás és a hajléktalanság mérséklése. Cz. G.

Next