Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-06 / 183. szám
102004. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Aranykutatás lefújva Veszprémi tudósítónktól Visszavonta a Velencei-tó melletti Nadap község térségére kiadott aranykutatási engedélyt a veszprémi bányakapitányság. Mint korábban beszámoltunk róla, az angol tulajdonban lévő Eastmine Kft. július elején kapott elvi engedélyt arra, hogy a Velencei-hegységben kutasson aranylelőhelyek után. Kazár Attila, a veszprémi bányakapitányság vezetője tudósítónknak elmondta: az elvi engedélyt az érintett önkormányzatok jegyzőinek, illetve a különböző szakhatóságoknak az állásfoglalásai alapján adták ki. Ez bányászatra nem jogosította fel a céget: az elvi engedély birtokában hatvan napon belül úgynevezett kutatási műszaki tervet kellett volna benyújtania az Eastmine Kft.-nek, a próbafúrások helyének pontos megjelölésével. A tervet ellenőriztették volna több szakhatósággal, majd ezek hozzájárulása esetén adtak volna felhatalmazást a próbafúrások megkezdésére. Kazár Attila tájékoztatása szerint az elvi engedélyt azért vonták vissza, mert Velence önkormányzata, valamint a Velencei-tó-Vértes Fejlesztési Tanács megfellebbezte azt, továbbá a kapitányság eljárásjogi hibát vétett, nem kérte ki a területileg illetékes tűzoltóság véleményét a kutatásról. A bányakapitány megjegyezte: az angol cég kérelmét megküldi a fehérvári tűzoltóknak, s a válasz ismeretében döntenek majd az elvi engedélyről. Mint megtudtuk, a kutatási engedély is csak elvi hozzájárulást jelentene, a bányászat megkezdéséhez ugyanis a környezetvédelmi hatóságoknak kell kimondaniuk a végső szót. Az Eastmine Kft. esetében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség már az elvi engedélyhez adott hozzájárulásban is leszögezte, hogy bányászatra nem fognak engedélyt adni a kiszemelt területek védett értékei miatt. Kazár Attila megjegyezte: a kutatási engedélyt egyetlen országban sem szokták megtagadni, hiszen minden érintettnek, így az államnak, illetve az önkormányzatoknak is érdekük, hogy pontosan tudják, hol milyen természeti értékek rejlenek a földben. Munka önkormányzati földeken K Két évvel ezelőtt kapcsolódott be a 400 lelkes Tolna megyei Belecska abba a szociális programba, amelynek lényege az, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek közcélú munkásokat foglalkoztatnak földjeiken, a dolgozók bérének csupán harminc százalékát kell maguknak biztosítaniuk, hetven százalékot pedig a minisztérium finanszíroz. A Kapos menti település polgármestere, dr. Jakab Róbert elmondta: kezdetben félhektárnyi földön gazdálkodott az önkormányzat, ám az évek során lépésről lépésre sikerült bevételeikből visszaforgatniuk, s ma már 22 hektár földterülettel rendelkeznek. A munkavégzéshez gépeket vásároltak. A földeken és a gyümölcsösben huszonegy helybeli nő és férfi végzi a sok kézimunkát igénylő tevékenységet. Szamócaültetvényt művelnek, csemegeszőlőt és különböző gyümölcsöket termelnek és értékesítenek, de korai zöldborsóval is foglalkoznak. A gyümölcsféleségeket kiskereskedésekbe szállítják, illetve a környező települések nagyobb munkahelyeire viszik. Mielőtt elindították volna a szociális földprogramot, a településen meghaladta a 18 százalékot a munkanélküliségi ráta, és sokan szorultak rendszeres szociális támogatásra. Jelenleg a faluban csupán egy ember részesül rendszeres segélyben. A már említett 21 közcélú munkás az év tíz hónapjában dolgozik, s valamennyien havonta 45800 forintot kapnak kézhez. Ők csupán két hónapig élnek regisztrált munkanélküliekként. Jelenleg permetezés folyik, de folyamatosan irtják a parlagfüvet, s már elkezdték az iskola nagytakarítását. Dr. Jakab Róbert elmondta azt is, hogy a 62 millió forintos költségvetésből gazdálkodó falu egyéb programokban is részt vesz, és e célból rendszeresen pályázik. Most két uniós pályázatot nyújtottak be eszközök és fóliaházak vásárlására. V. H. M. Külön menü ételérzékeny gyerekeknek Akár alkotmányossági kérdést is felvethet az, hogy az óvodák és az iskolák többsége egyelőre nem tudja megoldani a különféle ételérzékenységgel küszködő gyerekek közétkeztetését. Tudósítónktól A cukorbeteg, ételallergiás - például fehérje- és a lisztérzékeny gyerekek ellátása komoly figyelmet igényel szüleiktől. A családra jelentős terhet ró az is, hogy a diétás étrend előállítása drágább, mint a nem diétásé. Ezt enyhíti, hogy számos ételérzékenység esetében a gyerekek után magasabb családi pótlék jár. Ugyanakkor az óvodák és iskolák többsége nem tudja biztosítani az ételallergiás gyerekek étkeztetését, ami az érintett családok számára újabb gondokat okoz. Ha egy település oktatási intézményeiben megoldatlan az ételallergiás gyerekek közétkeztetése, akkor ott az ilyen betegségtől szenvedő gyerekek nem részesülhetnek a rászorultság alapján járó ingyenes ebédből sem. Csakhogy amikor az allergiás gyereknek kevesebb az államilag szavatolt jussa, mint nem allergiás társainak, akkor - tulajdonképpen - sérülnek az alkotmány előírásai. Az említettek okán a közelmúltban a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete levélben fordult az egészségügyi és az oktatási tárcához. Mint az egyesület elnöke, Kottái Tünde lapunknak elmondta: a szervezet szeretné elérni, hogy törvény tegye kötelezővé a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok számára a lisztérzékeny gyerekek ellátását. Koltai Tünde azt is indokoltnak tartja, hogy az óvodai és iskolai diétás étrendből adódó többletköltségeket az állam vállalja magára. Az egészségügyi tárca illetékes főosztályvezetője az egyesületnek írt válaszában azt ígérte, hogy szakemberek bevonásával megvizsgálják a felvetett kérdést. Mint Koltai Tündétől megtudtuk, hazánk lakosságának egy százaléka lisztérzékeny, s ez az arány a gyerekek esetében is érvényes. Noha a lisztérzékenyek egyesülete csak a sajátjaiért emelt szót. Koltai Tünde indokoltnak tartja, hogy az önkormányzatok valamennyi ételallergiás gyerek számára biztosítsák az óvodai és iskolai közétkeztetést. Egyébként a magyar gyerekek hozzávetőleg 3-4 százaléka szenved valamilyen ételérzékenységtől. Számos település önkormányzata már - törvény nélkül is - megoldotta az ételérzékeny óvodások és iskolások közétkeztetését. Sok helyütt viszont még nem történt semmi a probléma kezelése érdekében. Budapesten kerületenként és intézményenként változik a helyzet, de szinte valamennyi kerületben akad olyan oktatási intézmény, ahol az ételallergiás gyerekek étkezése meg van oldva. Debrecenben két éve a Sodexho Magyarország Kft. vette át mintegy száz önkormányzati fenntartású oktatási intézményben a közétkeztetést. A cég tavaly szeptembertől bevezette a diétás étrendet is. Akkor 52 óvodás, illetve diák szülei jelezték, hogy liszt- és tejcukor-érzékenység, illetve cukorbetegség miatt speciális menüt szeretnének rendelni. A Sodexho által étkeztetett 23 ezer tanulóból ma már százan veszik igénybe a speciális étrendet. Kímélő ételt kapnak a tojásérzékenyek, az ovolaktóz-vegetáriánusok, valamint a koleszterin- és a sószegény diétára javasoltak is. A kímélő menüket három erre szakosodott szakácsnő - a többi konyhai művelettől elkülönítve - készíti el a normál étrenddel azonos alapanyagrendszerből. Ezzel elkerülik, hogy a gyerekek kiközösítve érezzék magukat különleges étrendjük miatt. A diétás menü előállítása természetesen többe kerül, amit jól mutat például az óvodások napi nyersanyagnormája: ez a normál étrendnél 209 forint, a diétásnál 276 forint. Mindezért a kft. 397, illetve 522 forintot számláz az önkormányzatnak. A diétás étkeztetés feltételeit a társaság önerőből teremtette meg: a főzőkonyhákra különböző berendezéseket, a tálalókonyhákra mikrohullámú sütőben használható, névre szóló és cserélhető, a jogszabályok által előírt ételhordókat szereztek be. Szegeden a város 53 tagóvodája közül jelenleg mindössze tízben van lehetőség arra, hogy az ételérzékenységben szenvedő gyerekek diétás kosztot kapjanak. A városi közgyűlés a nyár elején arról döntött, hogy ezt a lehetőséget szeptembertől valamennyi óvodára és iskolára kiterjeszti. Kardos János, az önkormányzat oktatási irodájának vezetője a tavaszszal készített felmérés eredményéről beszámolva lapunknak elmondta: a városban összesen kétszáz szülő jelezte, hogy gyermekének diétás étrendre van szüksége. A különleges menük többletköltségét a város állja. A szombathelyi óvodák, általános és középiskolák számára naponta 13 ezer adag ebédet elkészítő Elamen Rt. szeptembertől cukor nélküli, tej- és tojásmentes, valamint energiaszegény ételekkel is ellátja az oktatási intézményekben kosztoló gyerekeket. Rózsás Anikó, a cég területi igazgatója elmondta, hogy tervezik a lisztérzékeny óvodások és diákok ellátását is. Ennek feltételeit hamarosan megteremtik. Pécsett a nyolcvanas évek eleje óta az Ajtósi Dürer utcai bölcsőde és óvoda konyháján főznek a lisztérzékenyeknek. Az ételallergiás diákok szülei viszont nem jelezték az önkormányzatnak, hogy igényük lenne a speciális menüre, így most Pécsett egyetlen iskolában sem szolgálnak fel diétás ebédet. Pedig a közétkeztetésbe bevont cégek képesek lennének főzni az ételallergiás gyerekeknek, hriszen ugyanezek a vállalkozások látják el a szociális intézményeket, s oda tizenötféle diétás kosztot szállítanak. Több pécsi szülő elmondta, hogy azért nem kér gyermekének diétás iskolai ebédet, mert fél, hogy a felszolgált ételbe mégiscsak belekeveredik valamilyen allergiát okozó alapanyag, ami akár komoly bajt is okozhat. Ezért inkább otthon főznek az ételallergiásoknak, csakhogy ez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy a gyerekek némiképp kirekesztődnek az iskolai közösségből. Az is cél, hogy a gyerekek ne rekesztődjenek ki a közösségből Tisztasági készlet kutyatartóknak Tudósítónktól Százhalombattán lakossági kezdeményezésre az önkormányzat úgynevezett utcai tisztasági készleteket szerez be az ebek számára. A polgármesteri hivatal egyeztetett a battai állatvédőkkel, akik vállalták, hogy a készletet eljuttatják a kutyatulajdonosokhoz, s a szakszerű használatról is felvilágosítják az érintetteket. Egyelőre a készletből - próbaképpen - 2800 darabot rendelt a város. A későbbiekben az önkormányzat nagyobb mennyiség beszerzését is vállalja. A felhasznált készletek megfelelő elhelyezéséhez tíz speciális gyűjtőedényt helyeznek el a város különböző pontjain, elsősorban a lakótelep utcáin. Az első csomagokat az ebtartók még augusztusban megkapják. Nevezetességek kártyán Tudósítónktól Kártya formátumú, zsebbe csúsztatható prospektusokból álló új turistatájékoztatási rendszert vezet be a napokban a Heves megyei önkormányzat. A 24 kártyából álló sorozatot és a hozzá való állványokat húsz szállodában és panzióban, valamint a Tourinform-irodákban helyezik el, mondta Kiss János, a megyei idegenforgalmi iroda vezetője. ■ A kártyák egyik oldalán a kínált látványosság fotója, hátoldalán pedig rövid leírása szerepel magyar, angol és német nyelven, továbbá kis térképvázlat segíti az eligazodást, így az elkészült első sorozatban megtalálható például a szilvásváradi kisvasút, a feldebrői altemplom, az erdőtelki arborétum ajánlója. Kiss János elmondta, hogy a prospektusokból 400 ezer darabot gyártottak, és folyamatosan pótolják majd az elfogyott kártyákat. A jelentkező szállodák és szálláshelyek ingyen kapják meg a kártyákat és a hozzá való tartószerkezetet. A sorozatot a későbbiekben további nevezetességek ajánlásával bővítik. Az önkormányzat idegenforgalmi pályázatokon nyert pénzből, valamint a megye saját forrásaiból biztosított összeget az új tájékoztatási rendszer megvalósításához, amelynek bevezetése négymillió forintba került. Óvodaterv Törökbálinton Évről évre emelkedik a gyerekek száma Törökbálinton. A gyerekek egy részét jelenleg a fővárosba viszik szüleik, jóllehet az önkormányzat igyekszik lépést tartani az igényekkel. Két éve működik az új, ötcsoportos óvoda, befejezéshez közeledik a Zimándy iskola bővítése, és jó ütemben haladnak a Bálint Márton iskola emeletráépítésének és új tornacsarnokának építési munkálatai. Egy újabb óvoda létesítéséről januárban döntöttek a képviselők. A református egyházközség szándéknyilatkozatának figyelembevételével úgy határoztak, hogy nem az önkormányzat, hanem az egyház üzemelteti majd az új intézményt. Kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy az új épület a templom közelében, a Szérűskertben épüljön fel. A testület legutóbbi, júliusi rendkívüli ülésén is napirendre került a kérdés. Túrás István polgármester kérdésünkre elmondta: döntés nem született, mert a helyszín mellett ugyananynyian voksoltak, mint ahányan ellenezték. Az ellenzők arra hivatkoztak, hogy ez Törökbálint utolsó belterületi zöldövezete, amelynek egynegyedét - négyezer négyzetmétert - fel kellene áldozni. A polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a lehető legrövidebb időn belül öszszehív egy tanácskozást, hogy végre ki tudják jelölni a helyszínt. Az óvoda építési költségeinek fedezésére az önkormányzat és az egyház közös pályázatokat szándékozik benyújtani. Ha majd elkészül, természetesen nem csak református vallású gyerekek látogathatják, a felvételt nem kötik vallási hovatartozáshoz. V. S. Lovak a Cifrapalotában Tudósítónktól A ló a képzőművészetben címmel nyílt a napokban kiállítás Kecskeméten a nemrég felújított Cifrapalotában. A több mint száz alkotásban, amelyek között festmények, szobrok, grafikák egyaránt találhatók, annyi a közös, hogy mindegyikük kötődik valamilyen módon a lóhoz. A kiállításnak része a Nemzeti Galéria XIX. századi magyar művészektől származó válogatott anyaga, amelyek közül kiemelkednek Lotz Károly és Székely Bertalan alkotásai. Ezenfelül a Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezet gyűjteményéből is látható egy válogatás, többek között Berki Viola, Holló László, Diószegi Balázs alkotásaiból. A rendezvény különlegessége két egyéni kiállítás: az egyik Szunyoghy András A ló anatómiája című vlághírű könyvének eredeti rajzait, a másik pedig Tóth Béla szobrászművész alkotásait mutatja be. A szobrász leghíresebb műve a fővárosi lóversenypályán álló Kincsem című szobor, amelynek másolata most Kecskeméten is látható augusztus végéig. A Kincsem másolata