Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-06 / 183. szám

102004. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Aranykutatás lefújva­­ Veszprémi tudósítónktól Visszavonta a Velencei-tó melletti Nadap község térségére kiadott aranykutatási engedélyt a veszprémi bányakapitány­ság. Mint korábban beszámoltunk róla, az angol tulajdonban lévő Eastmine Kft. július elején kapott elvi engedélyt arra, hogy a Velencei-hegységben kutasson aranylelőhelyek után. Kazár Attila, a veszprémi bányakapi­tányság vezetője tudósítónknak elmondta: az elvi engedélyt az érintett önkormány­zatok jegyzőinek, illetve a különböző szakhatóságoknak az állásfoglalásai alapján adták ki. Ez bányászatra nem jo­gosította fel a céget: az elvi engedély bir­tokában hatvan napon belül úgynevezett kutatási műszaki tervet kellett volna be­nyújtania az Eastmine Kft.-nek, a próba­fúrások helyének pontos megjelölésével. A tervet ellenőriztették volna több szak­hatósággal, majd ezek hozzájárulása ese­tén adtak volna felhatalmazást a próba­fúrások megkezdésére. Kazár Attila tájékoztatása szerint az elvi engedélyt azért vonták vissza, mert Velence önkormányzata, valamint a Velencei-tó-Vértes Fejlesztési Tanács megfellebbezte azt, továbbá a kapitány­ság eljárásjogi hibát vétett, nem kérte ki a területileg illetékes tűzoltóság vélemé­nyét a kutatásról. A bányakapitány meg­jegyezte: az angol cég kérelmét megkül­di a fehérvári tűzoltóknak, s a válasz is­meretében döntenek majd az elvi enge­délyről. Mint megtudtuk, a kutatási engedély is csak elvi hozzájárulást jelentene, a bá­nyászat megkezdéséhez ugyanis a kör­nyezetvédelmi hatóságoknak kell ki­mondaniuk a végső szót. Az Eastmine Kft. esetében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Közép-du­nántúli Környezetvédelmi Felügyelőség már az elvi engedélyhez adott hozzájá­rulásban is leszögezte, hogy bányászatra nem fognak engedélyt adni a kiszemelt területek védett értékei miatt. Kazár Attila megjegyezte: a kutatási engedélyt egyetlen országban sem szok­ták megtagadni, hiszen minden érintett­nek, így az államnak, illetve az önkor­mányzatoknak is érdekük, hogy ponto­san tudják, hol milyen természeti értékek rejlenek a földben. Munka önkormányzati földeken K Két évvel ezelőtt kapcsolódott be a 400 lelkes Tolna megyei Belecska abba a szo­ciális programba, amelynek lényege az, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek közcélú munkásokat foglalkoz­tatnak földjeiken, a dolgozók bérének csupán harminc százalékát kell maguk­nak biztosítaniuk, hetven százalékot pe­dig a minisztérium finanszíroz. A Kapos menti település polgármeste­re, dr. Jakab Róbert elmondta: kezdetben félhektárnyi földön gazdálkodott az ön­­­­kormányzat, ám az évek során lépésről lépésre sikerült bevételeikből visszafor­gatniuk, s ma már 22 hektár földterülettel rendelkeznek. A munkavégzéshez gépe­ket vásároltak. A földeken és a gyümöl­csösben huszonegy helybeli nő és férfi végzi a sok kézimunkát igénylő tevé­kenységet. Szamócaültetvényt művel­nek, csemegeszőlőt és különböző gyü­mölcsöket termelnek és értékesítenek, de korai zöldborsóval is foglalkoznak. A gyümölcsféleségeket kiskereskedésekbe szállítják, illetve a környező települések nagyobb munkahelyeire viszik. Mielőtt elindították volna a szociális földprogramot, a településen meghaladta a 18 százalékot a munkanélküliségi ráta, és sokan szorultak rendszeres szociális támogatásra. Jelenleg a faluban csupán egy ember részesül rendszeres segélyben. A már említett 21 közcélú munkás az év tíz hónapjában dolgozik, s valamennyien havonta 45800 forintot kapnak kézhez. Ők csupán két hónapig élnek regisztrált munkanélküliekként. Jelenleg permete­zés folyik, de folyamatosan irtják a par­lagfüvet, s már elkezdték az iskola nagy­­takarítását. Dr. Jakab Róbert elmondta azt is, hogy a 62 millió forintos költségvetésből gaz­dálkodó falu egyéb programokban is részt vesz, és e célból rendszeresen pályá­zik. Most két uniós pályázatot nyújtottak be eszközök és fóliaházak vásárlására. V. H. M. Külön menü ételérzékeny gyerekeknek Akár alkotmányossági kérdést is felvethet az, hogy az óvodák és az iskolák többsége egyelőre nem tudja megoldani a különfé­le ételérzékenységgel küszködő gyerekek közétkeztetését. Tudósítónktól A cukorbeteg, ételallergiás - például fe­hérje- és a lisztérzékeny­­ gyerekek ellá­tása komoly figyelmet igényel szüleiktől. A családra jelentős terhet ró az is, hogy a diétás étrend előállítása drágább, mint a nem diétásé. Ezt enyhíti, hogy számos ételérzékenység esetében a gyerekek után magasabb családi pótlék jár. Ugyan­akkor az óvodák és iskolák többsége nem tudja biztosítani az ételallergiás gyerekek étkeztetését, ami az érintett családok számára újabb gondokat okoz. Ha egy település oktatási intézményei­ben megoldatlan az ételallergiás gyere­kek közétkeztetése, akkor ott az ilyen be­tegségtől szenvedő gyerekek nem része­sülhetnek a rászorultság alapján járó in­gyenes ebédből sem. Csakhogy amikor az allergiás gyereknek kevesebb az álla­milag szavatolt jussa, mint nem allergiás társainak, akkor - tulajdonképpen - sé­rülnek az alkotmány előírásai. Az említettek okán a közelmúltban a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete levélben fordult az egészségügyi és az oktatási tárcához. Mint az egyesület elnöke, Kottái Tünde la­punknak elmondta: a­ szervezet szeretné elérni, hogy törvény tegye kötelezővé a gyermekétkeztetést biztosító önkor­mányzatok számára a lisztérzékeny gye­rekek ellátását. Koltai Tünde azt is indo­koltnak tartja, hogy az óvodai és iskolai diétás étrendből adódó többletköltsége­ket az állam vállalja magára. Az egész­ségügyi tárca illetékes főosztályvezetője az egyesületnek írt válaszában azt ígérte, hogy szakemberek bevonásával meg­vizsgálják a felvetett kérdést. Mint Koltai Tündétől megtudtuk, ha­zánk lakosságának egy százaléka lisztérzékeny, s ez az arány a gyerekek esetében is érvényes. Noha a lisztér­zékenyek egyesülete csak a sajátjaiért emelt szót. Koltai Tünde indokoltnak tartja, hogy az önkormányzatok vala­mennyi ételallergiás gyerek számára biz­tosítsák az óvodai és iskolai közétkezte­tést. Egyébként a magyar gyerekek hoz­závetőleg 3-4 százaléka szenved valami­lyen ételérzékenységtől. Számos település önkormányzata már - törvény nélkül is - megoldotta az ételérzékeny óvodások és iskolások közétkeztetését. Sok helyütt viszont még nem történt semmi a probléma ke­zelése érdekében. Budapesten kerüle­tenként és intézményenként változik a helyzet, de szinte valamennyi kerület­ben akad olyan oktatási intézmény, ahol az ételallergiás gyerekek étkezése meg van oldva. Debrecenben két éve a Sodexho Ma­gyarország Kft. vette át mintegy száz önkormányzati fenntartású oktatási in­tézményben a közétkeztetést. A cég ta­valy szeptembertől bevezette a diétás étrendet is. Akkor 52 óvodás, illetve diák szülei jelezték, hogy liszt- és tejcu­kor-érzékenység, illetve cukorbetegség miatt speciális menüt szeretnének rendelni. A Sodexho által étkeztetett 23 ezer tanulóból ma már százan veszik igénybe a speciális étrendet. Kímélő ételt kapnak a tojásérzékenyek, az ovolaktóz-vegetáriánusok, valamint a koleszterin- és a sószegény diétára ja­vasoltak is. A kímélő menüket három erre szako­sodott szakácsnő - a többi konyhai mű­velettől elkülönítve - készíti el a normál étrenddel azonos alapanyagrendszerből. Ezzel elkerülik, hogy a gyerekek kiközö­sítve érezzék magukat különleges ét­rendjük miatt. A diétás menü előállítása természetesen többe kerül, amit jól mu­tat például az óvodások napi nyers­anyagnormája: ez a normál étrendnél 209 forint, a diétásnál 276 forint. Mind­ezért a kft. 397, illetve 522 forintot szám­láz az önkormányzatnak. A diétás étkez­tetés feltételeit a társaság önerőből te­remtette meg: a főzőkonyhákra különbö­ző berendezéseket, a tálalókonyhákra mikrohullámú sütőben használható, névre szóló és cserélhető, a jogszabályok által előírt ételhordókat szereztek be. Szegeden a város 53 tagóvodája közül jelenleg mindössze tízben van lehetőség arra, hogy az ételérzékenységben szen­vedő gyerekek diétás kosztot kapjanak. A városi közgyűlés a nyár elején arról döntött, hogy ezt a lehetőséget szeptem­bertől valamennyi óvodára és iskolára kiterjeszti. Kardos János, az önkormány­zat oktatási irodájának vezetője a tavasz­­szal készített felmérés eredményéről be­számolva lapunknak elmondta: a város­ban összesen kétszáz szülő jelezte, hogy gyermekének diétás étrendre van szük­sége. A különleges menük többletköltsé­gét a város állja. A szombathelyi óvodák, általános és középiskolák számára naponta 13 ezer adag ebédet elkészítő Elamen Rt. szep­tembertől cukor nélküli, tej- és tojásmen­tes, valamint energiaszegény ételekkel is ellátja az oktatási intézményekben kosz­toló gyerekeket. Rózsás Anikó, a cég terü­leti igazgatója elmondta, hogy tervezik a lisztérzékeny óvodások és diákok ellátá­sát is. Ennek feltételeit hamarosan meg­teremtik. Pécsett a nyolcvanas évek eleje óta az Ajtósi Dürer utcai bölcsőde és óvoda konyháján főznek a lisztérzékenyeknek. Az ételallergiás diákok szülei viszont nem jelezték az önkormányzatnak, hogy igényük lenne a speciális menüre, így most Pécsett egyetlen iskolában sem szolgálnak fel diétás ebédet. Pedig a köz­­étkeztetésbe bevont cégek képesek len­nének főzni az ételallergiás gyerekeknek, hriszen ugyanezek a vállalkozások látják el a szociális intézményeket, s oda tizen­ötféle diétás kosztot szállítanak. Több pécsi szülő elmondta, hogy azért nem kér gyermekének diétás iskolai ebédet, mert fél, hogy a felszolgált ételbe mégis­csak belekeveredik valamilyen allergiát okozó alapanyag, ami akár komoly bajt is okozhat. Ezért inkább otthon főznek az ételallergiásoknak, csakhogy ez óhatatla­nul ahhoz vezet, hogy a gyerekek némi­képp kirekesztődnek az iskolai közös­ségből. Az is cél, hogy a gyerekek ne rekesztődjenek ki a közösségből Tisztasági készlet kutyatartóknak Tudósítónktól Százhalombattán lakossági kezdeménye­zésre az önkormányzat úgynevezett utcai tisztasági készleteket szerez be­­ az ebek számára. A polgármesteri hivatal egyez­tetett a battai állatvédőkkel, akik vállal­ták, hogy a készletet eljuttatják a kutyatu­lajdonosokhoz, s a szakszerű használat­ról is felvilágosítják az érintetteket. Egyelőre a készletből - próbaképpen - 2800 darabot rendelt a város. A későbbiek­ben az önkormányzat nagyobb mennyi­ség beszerzését is vállalja. A felhasznált készletek megfelelő elhelyezéséhez tíz speciális gyűjtőedényt helyeznek el a vá­ros különböző pontjain, elsősorban a la­kótelep utcáin. Az első csomagokat az ebtartók még augusztusban megkapják. Nevezetességek kártyán Tudósítónktól Kártya formátumú, zsebbe csúsztatható prospektusokból álló új turistatájékozta­tási rendszert vezet be a napokban a He­ves megyei önkormányzat. A 24 kártyá­ból álló sorozatot és a hozzá való állvá­nyokat húsz szállodában és panzióban, valamint a Tourinform-irodákban helye­zik el, mondta Kiss János, a megyei ide­genforgalmi iroda vezetője. ■ A kártyák egyik oldalán a kínált látvá­nyosság fotója, hátoldalán pedig rövid le­írása szerepel magyar, angol és német nyelven, továbbá kis térképvázlat segíti az eligazodást, így az elkészült első soro­zatban megtalálható például a szilvásvá­radi kisvasút, a feldebrői altemplom, az erdőtelki arborétum ajánlója. Kiss János elmondta, hogy a prospektusokból 400 ezer darabot gyártottak, és folyamatosan pótolják majd az elfogyott kártyákat. A je­­lentkező szállodák és szálláshelyek in­gyen kapják meg a kártyákat és a hozzá való tartószerkezetet. A sorozatot a ké­sőbbiekben további nevezetességek aján­lásával bővítik. Az önkormányzat idegenforgalmi pá­lyázatokon nyert pénzből, valamint a megye saját forrásaiból biztosított össze­get az új tájékoztatási rendszer megvaló­sításához, amelynek bevezetése négymil­lió forintba került. Óvodaterv Törökbálinton Évről évre emelkedik a gyerekek száma Törökbálinton. A gyerekek egy részét je­lenleg a fővárosba viszik szüleik, jóllehet az önkormányzat igyekszik lépést tartani az igényekkel. Két éve működik az új, öt­csoportos óvoda, befejezéshez közeledik a Zimándy iskola bővítése, és jó ütemben haladnak a Bálint Márton iskola emelet­­ráépítésének és új tornacsarnokának épí­tési munkálatai. Egy újabb óvoda létesítéséről január­ban döntöttek a képviselők. A református egyházközség szándéknyilatkozatának figyelembevételével úgy határoztak, hogy nem az önkormányzat, hanem az egyház üzemelteti majd az új intézményt. Kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy az új épület a templom közelében, a Szé­­rűskertben épüljön fel. A testület legutób­bi, júliusi rendkívüli ülésén is napirendre került a kérdés. Túrás István polgármester kérdésünkre elmondta: döntés nem szü­letett, mert a helyszín mellett ugyanany­­nyian voksoltak, mint ahányan ellenez­ték. Az ellenzők arra hivatkoztak, hogy ez Törökbálint utolsó belterületi zöldöveze­te, amelynek egynegyedét - négyezer négyzetmétert - fel kellene áldozni. A polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a lehető legrövidebb időn belül ösz­­szehív egy tanácskozást, hogy végre ki tudják jelölni a helyszínt. Az óvoda építési költségeinek fedezé­sére az önkormányzat és az egyház közös pályázatokat szándékozik benyújtani. Ha majd elkészül, természetesen nem csak református vallású gyerekek látogathat­ják, a felvételt nem kötik vallási hovatar­tozáshoz. V. S. Lovak a Cifrapalotában Tudósítónktól A ló a képzőművészetben címmel nyílt a napok­ban kiállítás Kecskeméten a nemrég felújított Cif­rapalotában. A több mint száz alkotásban, amelyek között festmények, szobrok, grafikák egyaránt ta­lálhatók, annyi a közös, hogy mindegyikük kötő­dik valamilyen módon a lóhoz. A kiállításnak része a Nemzeti Galéria XIX. századi magyar művészek­től származó válogatott anyaga, amelyek közül ki­emelkednek Lotz Károly és Székely Bertalan alko­tásai. Ezenfelül a Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezet gyűjteményéből is látható egy válogatás, többek között Berki Viola, Holló László, Diószegi Balázs alkotásaiból. A rendezvény különlegessége két egyéni kiállítás: az egyik Szunyoghy András A ló anatómiája című vlághírű könyvének eredeti rajzait, a másik pedig Tóth Béla szobrászművész alkotásait mutatja be. A szobrász leghíresebb műve a fővárosi lóversenypályán álló Kincsem című szo­bor, amelynek másolata most Kecskeméten is lát­ható augusztus végéig. A Kincsem másolata

Next