Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-09 / 185. szám

2004. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Versenyhelyzet az MSZP-ben Juhász Ferenc nem indul, de így is sokan készek az elnökjelöltségre A szocialista párt történetében először teljesen nyitott elnökválasz­tásra lehet számítani, szinte biztos, hogy többes jelöléssel. Az esélye­sebbek közül Hiller István és Szili Katalin indulása körül van ugyan bizonytalanság, de Lamperth Mónika, Szekeres Imre és Toller Lász­ló is késznek mutatkozik az indulásra. Az MSZP történetében még nem volt ar­ra példa, hogy tisztújító kongresszus előtt ennyire bizonytalan lett volna, hogy ki lehet a következő pártelnök. Lényegé­ben mindig egyesélyes volt a választás. A szocialista párt fennállásának tizenöt esztendeje során eleve csak kétszer volt arra példa, hogy a kongresszuson nem csak egy jelöltből „lehetett választani". 1990-ben Horn Gyula és Vitányi Iván mér­kőzött meg a posztért, amit addig Nyers KALANDORSÁG minden olyan nyi­latkozat, amely a miniszterelnök po­zícióit gyengíti - jelentette ki lapunk­nak az MSZP főképp fiatalokból álló Mozaik Klubjának egyik politikusa. Oláh Lajos, a párt Hajdú-Bihar me­gyei elnöke elmondta: a Mozaik Klub képviselői ma találkoznak Medgyessy Péterrel, hogy demonst­rálják, csak együtt lehet erős az MSZP és a kormányfő. Rezső töltött be, 1998-ban pedig Kovács Lászlót hívta ki Nagy Sándor - sikertele­nül. Vitányi Iván később a párt országos választmányának elnöke volt egészen 1996-ig. Nagy Sándor 1998-tól lemondá­sáig alelnök, később frakcióvezető lett. Az idei októberi kongresszuson in­dulni kívánó jelölteknek augusztus 25-ig kell bejelenteniük indulási szándékukat, akkor derül ki, hogy ismét páros verseny lesz-e, vagy több-, netán egyindulós. Ma még féltucatnyian vannak versenyben, de sokak szerint igazi, nagy esélye Hiller Istvánnak, a párt alelnökének és Szili Ka­talin elnökhelyettesnek lehet. De csak el­méletben, szocialista körökben ugyanis úgy tudják, hogy az Országgyűlés elnök asszonya, ha ketten maradnak verseny­ben, nem indul a kulturális miniszterrel szemben. Ezt látszik alátámasztani ko­rábbi nyilatkozata, amely szerint még gondolkodik, indulását attól teszi füg­gővé, hogy megfelelő támogatottsága lenne-e például Hiller Istvánnal szem­ben. Utóbbi viszont egyelőre hallgat. Többek szerint elsősorban azért, mert egyöntetűen hangsúlyozott követel­mény a pártban, hogy az elnök főállású legyen, s Hillernek nehéz eldöntenie, hogy folytassa-e, amit elkezdett kulturá­lis miniszterként, vagy a Köztársaság te­ret válassza. Az egyelőre szintén hallga­tásba burkolózó Szekeres Imréről viszont azt mondják pártkörökben, hogy meg­választása esetén minden további nélkül otthagyná a Miniszterelnöki Hivatal po­litikai államtitkári posztját, s ezt ő maga sem cáfolja. Lamperth Mónika belügymi­niszter már „színt vallott", s azt nyilat­kozta: szívesen megméretteti magát. Az őt ismerők szerint a politikus hajlandó lenne megválni akár a bársonyszéktől is. Toller László, Pécs polgármestere egy­előre nem osztotta meg terveit a nyilvá­nossággal, de információink szerint szűk körben jelezte: komolyan fontol­gatja az indulást. Jánosi György választ­mányi elnök szabadsága után kíván vá­laszt adni. Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszter viszont lapunknak megerősítet­te: nem ambicionálja a pártelnökséget, de más posztért megmérkőzne. Nagy Szilvia Szili Katalin Hiller István Wekler az ügyvivőkhöz fordul A kakaóbiztos számítógépek és Demszky ügyei is a testület elé kerülhetnek A parlament alelnöke Kuncze Gábor állásfoglalása miatt, má­sok az ügy tisztázása érdekében viszik az ügyvivő testület elé a Wekler Ferenc szőlőföldjeivel kapcsolatos ügyeket. Nincs Wekler-ügy az SZDSZ-ben, de a parlament alelnökével kapcsolatos hírek minden bizonnyal szóba kerülnek a sza­bad demokraták holnapi ügyvivő testü­leti ülésén. Ez lesz a testület első ülése azóta, hogy Kuncze Gábor pártelnök kö­zölte: a Wekler Ferenc­hez hasonló ügyek­nek politikai következményei szoktak lenni. Wekler Ferencről hetek óta cikkezik a Magyar Nemzet. Túl azon, hogy egy, a képviselő privát szférájába tartozó ügy kapcsán beperelte a lapot, előbb az de­rült ki, hogy az SZDSZ-es politikus föl­dekhez jutott egy tervezett autópálya­nyomvonal közelében. Ezt követően a napilap elővette Wekler korábbi pályá­zatait, amelyek nyomán közeli hozzátar­tozói 270 millió forintos vissza nem térí­tendő támogatást kaptak az agrártárcá­tól szőlőültetvények telepítésére. A szombati számában pedig azt közölte a Magyar Nemzet, hogy Wekler is lobbi­zott, sőt egy önálló indítványt is beadott a parlamentben annak érdekében, hogy Mórágy átkerüljön a szekszárdi borvi­dékhez. Weklernek itt van földje, a terü­leten lévő szőlő pedig értékesebb, ha azt a szekszárdi borvidékhez csatolják. Az átsorolás egyébként megtörtént, de nem a parlamentben, hanem az agrártárca döntése nyomán. A személyéhez kapcsolódó ügyekről Wekler többször is úgy vélekedett, hogy minden, amit tett, törvényes volt. Szerin­te arról van szó, hogy a Magyar Nemzet egy vesztes per után így kíván hangula­tot kelteni körülötte. A párton belül azon­ban korántsem ennyire egyértelmű a Weklerrel kapcsolatos ügyek megítélése. Kuncze Gábor pártelnök például úgy nyilatkozott a vissza nem térítendő ag­rártámogatással kapcsolatban, hogy kor­mánypárti politikusoknak távol kell tar­taniuk magukat a közpénzektől. Hozzá­tette azt is, hogy ilyen ügyeknek politikai következményei szoktak lenni. Hogy ezen pontosan mit értett, azt nem kívánta elárulni. Az SZDSZ-ben nincs olyan eti­kai testület, amely hasonló helyzetben vizsgálódhatna. Ugyanakkor értesülé­sünk szerint a párt egyik politikai testüle­te holnap foglalkozik majd a parlamenti alelnök esetével. Úgy tudjuk, Wekler, aki egyébként az ügyvivő testület tagja, ma­ga is szóba kívánja hozni a vele kapcsola­tos történéseket, kifogásolja ugyanis, hogy Kuncze Gábor lényegében kihátrált mögüle. Bár többen szabadságukat töltik, a holnapi SZDSZ-es tanácskozáson nem­csak Wekler, hanem Demszky Gábor főpol­gármester szintén nagy sajtóvisszhangot kiváltó horvátországi nyaralója, illetve az ezzel kapcsolatos terepjáróbérlet és a szolgálati autó külföldre rendelése is vél­hetően szóba kerül. Miként a tisztázandó kérdések közé kerülhet az SZDSZ-es in­formatikai tárca „kakaóbiztos számítógé­peinek" beszerzése is.Haszán Zoltán RÖVIDEN MIT MONDOTT KÖVÉR AZ INFORMÁCIÓS HIVATALBAN? Kövér László, az Országgyűlés nem­zetbiztonsági bizottságának elnöke az Információs Hivatal vezetésének éves értekezletén néhány hete tar­tott egy előadást, amelynek során - a Vasárnapi Hírek tegnapi cikke sze­rint - kijelentette, hogy ha a nemzet iránti szolidaritás, illetve a kormány iránti lojalitás között kell választani, akkor az első sokkal fontosabb. Az előadásra a Fidesz politikusát, a par­lament nemzetbiztonsági bizottsá­gának elnökét az Információs Hiva­tal vezetése kérte fel. Kövér László a parlamenti bizottság ellenőrző sze­repéről beszélt - erről Demeter Er­vin nyilatkozott lapunknak, miután a külföldön tartózkodó Kövér Lászlót nem tudtuk elérni. Demeter Ervin a Vasárnapi Hírekben megjelentek kapcsán azt mondta: a nemzetbiz­tonsági bizottság fideszes elnöke előadásában valóban beszélt arról, hogy első a nemzet iránti szolidari­tás. Az írásnak az a része azonban, miszerint a bizottság elnöke azt is mondta volna, hogy a Fidesz ha­talomra kerülése esetén kiket kelle­ne a szolgálatoknál leváltani, nem felel meg a valóságnak. A valóság Demeter Ervin szerint az, hogy a mostani kormány vált le vezetőket a szolgálatoknál. Valószínűleg azért, mert a szocialisták belső csatározása elérte a nemzetbiztonsági szolgála­tokat is - nyilatkozta Demeter Ervin. (Cs. I.) PARLAGFŰ-MENTESÍTÉS - 800 MILLIÓ HIÁNYZIK A parlagfű-mentesítésre igényelt 1,5 milliárd forintból a kormány által zárolt 800 millió forint felszabadítását kérte a nyolc minisztérium képviselőiből ala­kult tárcaközi bizottság - mondta Szolnokon Szentey László, a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa. Ismertette, hogy a rendel­kezésre álló 700 millió forintból 340 milliót fordítanak növényvédelmi véde­kezésre - ebből 190 milliót a külterületekre -, 223 milliót a közmunkaprogra­mok végrehajtására, a többit pedig kommunikációra, pályázatokra és az admi­nisztráció munkájára. Szentey László hangsúlyozta, hogy a kalászosok aratása utáni tarlóhántás elhanyagolása azzal járhat, hogy szeptemberre újabb virág­zó parlagfű-populációk alakulnak ki. (Tudósítónktól) Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, a főváros XIII. kerületének országgyűlési képviselője a Felvesszük a kesztyűt! elnevezésű gyomirtási akció keretében gyomnövényeket vett át szombaton a Lehel csarnok mellett. A környezetvédelmi megmozdulás résztvevői egy zacskó gyomért egy almát vagy egy banánt kaptak cserébe. (MTI) ZUSCHLAG SZERINT ÁLSÁGOS A FIDESZ .Álságosnak­ tartja az MSZP, hogy a Fidesz a parlament rendkívüli ülésé­nek napirendjére kívánja tűzni a sor­kötelezettség kérdését, holott e kér­désben hónapok óta folynak a négy­párti tárgyalások - mondta Zuschlag János, az MSZP országgyűlési képvi­selője vasárnapi tájékoztatóján a bu­dapesti Petőfi laktanya előtt. Emlékez­tetett: a kormány szeptemberben kí­vánja a parlament napirendjére tűzni a javaslatot. A Fidesz „minden héten újabb és újabb javaslatokkal áll azon­ban elő", s ezzel csak akadályozza a tárgyalásokat - mondta Zuschlag, aki szerint azért kell alkotmánymódosí­tással dönteni a sorkötelezettség megszüntetéséről, mert ahhoz a meg­választott képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. „Így biztosak lehetünk benne, hogy semelyik kor­mány sem tudja kénye-kedvének megfelelően visszaállítani a sorkötele­zettséget Magyarországon" - közölte. (MTI) BÜKKÖSD: MÁSODSZOR IS NEM Újra nemet mondtak a bükkösdiek a baranyai falu határába tervezett ce­mentgyárra. Mint arról már írtunk, az 1300 lelkes község külterületén egy kőbányában a Strabag Rt. cement­művet akar építeni. A falubeliek egy részének tiltakozása miatt azonban népszavazást írt ki a bükkösdi képvi­selő-testület. A július 11-én megren­dezett referendumon a nemmel vok­solók nyertek 423:293 arányban, ám az eredményt a területi választási bi­zottság - szabálytalanságok miatt - megsemmisítette. A megismételt szavazást tegnap tartották, s ezen, bár csökkent a különbség, újból a ce­mentmű elutasítói nyertek 394:344 arányban. A döntés a Strabagot a ki­­szivárgott információk szerint arra készteti, hogy valamelyik közeli falu­ban építse meg a 200-250 ember­nek munkát adó, 27 milliárd forintos beruházást. (Pécsi tudósítónktól) TAKÁCS ALBERT A PROSTITÚCIÓRÓL „A prostitúció kezelhetővé tételének nem lehet akadálya az a nemzetközi egyezmény, amely tiltja bordélyházak nyitását - mondta Takács Albert, az ál­lampolgári jogok biztosának általános helyettese a Sziget Fesztivál budapesti helyszínén tartott beszélgetésen. Ma­gyarország a New York-i egyezmény alapján türelmi zónák kijelölésével en­gedhet teret a prostitúciónak, de épü­leteket, intézményeket erre a célra nem szabad fenntartani. A hatályos, szervezett bűnözés elleni jogszabály ezt a szándékot ugyan magában fog­lalja, a gyakorlatban azonban a jogal­kotó szándéka nem érvényesül, mivel - Takács szerint - egy politikus sem lenne hajlandó a jogszabálynak eleget téve türelmi zónákat kijelölni, hiszen akkor az adott terület lakosságából til­takozást kiváltva önmaga ellen fordíta­ná választóit. „Az lenne méltányolha­tó, ha a szolgáltatást igénybe venni nem kívánók tisztában lehetnének az­zal, hogy mely helyeket kell elkerülni­ük, ahol egyébként legitim lenne a prostitúció" - jelentette ki. (MTI) FELÚJÍTOTTÁK A LUDAS MATYI CÍMŰ FILMET Az első magyar színes film, az 1949- ben készült Ludas Matyi digitálisan felújított változatát szeptember 18- án mutatja be a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNF) - közölte szom­baton Fazekas Eszter, az MNF restau­rálást vezető munkatársa a budapes­ti Sziget Fesztiválon. A Nádasdy Kál­mán és Ranódy László által rendezett alkotást technikailag a filmlaborató­rium restaurálta, a képjavítást pedig a Veszprémi Egyetem és az MTA Szá­mítástechnikai és Automatizálási Ku­tatóintézete végezte. „A film felújítá­sa 20 millió forintba kerül" - mondta Fazekas Eszter. Hozzátette, hogy nem digitálisan, hanem hagyomá­nyos módszerrel 700 ezertől 1,5 mil­lió forintig terjedhet az eljárás költsé­ge. Jelezte, hogy a film digitális felújí­tásánál különösen gyenge kópiát kellett korrigálni, hiszen az eredeti színek csupán három százaléka ma­radt meg a szalagon. A kép- és hang­­negatívot digitális technikával hozzák olyan állapotba, hogy arról mozikópiák készülhessenek. Ehhez egyebek közt aprólékos kézi felújí­tást, újraszínezést és karcmentesítést végeznek az egymással együttműkö­dő intézmények. (MTI) EGY ZACSKÓ GYOMÉRT ALMA, BANÁN MDF: szabálytalan tisztújítás? A héten várhatóan az MDF országos el­nöksége és parlamenti frakciója is kiala­kítja álláspontját arról: szabályszerűen hívták-e össze a párt országos tisztújító gyűlését szeptember 25-re. A Lakitelek­­munkacsoport nemrég nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a tisztújí­tás előre hozása nem felel meg az alap­szabály rendelkezéseinek. Az országos gyűlés ugyanis 2003. február 15-én két évre adott mandátumot a párt vala­mennyi tisztségviselőjének, de a küldöt­teknek is. Dávid Ibolya kérésére viszont a demokrata fórum választmánya a sike­res EP-választásokat követően szeptem­ber 25-re hívta össze a tisztújító országos gyűlést - anélkül, hogy erre felhatalma­zása lett volna. A Lakitelek-munkacsoport szerint semmisnek kell minősíteni a már lefoly­tatott helyi és megyei tisztújításokat. Font Sándor, a munkacsoport szóvivője lapunknak elmondta: jogászokat is fel­kértek az alapszabály vizsgálatára, s ezt követően tették közzé nyilatkozatukat. A lakitelekiek szerint országos gyűlést - alapszabály-módosítást, a stratégia meghatározását - lehet tartani akár szeptemberben is, de tisztújítást nem. Azon a csurgói találkozón (legalábbis annak egy részén), ahol a szeptemberi tisztújítás alapszabály-ellenességéről szóló nyilatkozatot megfogalmazták, je­len volt Gémesi György is, aki egyébként nem tagja a Lakitelek-munkacsoport­­nak. A jelenlévők szerint Gémesi ígéretet tett arra, hogy szerdán az MDF elnöksé­gi ülésén felveti, hogy tűzzék napirend­re a kérdést. Szerda délelőtt várhatóan rendkívüli frakcióülés is lesz a Lakite­lek-munkacsoport kérésére. Munkatár­sunk azon felvetésére, hogy miért nem jelezték az országos gyűlés összehívását követően, hogy ez ellentétes az alapsza­bállyal, Font Sándor úgy válaszolt: nem feltételezték, hogy Dávid Ibolya, illetve az országos választmány szabályellene­sen jár el, amikor a tisztújítás előre hozá­sát javasolta. Másrészt a Lakitelek-mun­kacsoport most vizsgálta meg alaposab­ban az alapszabályt, hiszen az országos gyűlésen napirendre kerül e dokumen­tum módosítása is. „Most vettük észre az ellentmondást" - közölte a szóvivő.­­ Szabályos lesz az MDF országos tisztújító gyűlése szeptember 25-én. Ne­hezen értelmezhető számomra a Lakitelek-munkacsoport felvetése - er­ről Csáky András, az MDF választmányá­nak elnöke nyilatkozott vasárnap la­punknak. Szerinte a választmány szabá­lyosan döntött arról, hogy hozzák előre a tisztújító országos gyűlést. Cs. I.

Next