Népszabadság, 2004. szeptember (62. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-07 / 209. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. SZEPTEMBER 7 KEDD RÖVIDEN SZABOLCSBAN NEM VOLT SZIMPÁTIASZAVAZÁS Az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének szeptember 4-i tisztújító küldöttértekezletén nem tartottak szimpátiaszavazást az or­szágos pártelnök személyéről - kö­zölte lapunkkal tegnap Veres János, a szabolcsi szocialisták újonnan megválasztott elnöke, pénzügymi­nisztériumi államtitkár. Az esemény­ről szóló híradásunkban - az MTI in­formációja alapján - azt írtuk, hogy a megyei küldöttek szimpátiaszavazá­son Hiller Istvánt támogatták az MSZP-elnökjelöltek közül. Veres Já­nos azt is közölte: a szeptember 4-i ülésen javaslat hangzott el arra vo­natkozóan, hogy a hat országos párt­elnökjelölt csütörtöki, Nyíregyházán tartandó programbemutató fóruma után, az ott elhangzottak figyelembe­vételével a megyei kongresszusi kül­döttcsoport foglaljon állást, hogy melyik jelöltet kívánja támogatni. (Debreceni tudósítónktól) CSONGRÁD MEGYE AZ ORVOSI TÚLMUNKÁRÓL A szentesi kórházban történt kórlap­csere nyomán a szakminisztériumtól kér választ a Csongrád megyei köz­gyűlés, hogy miért tér el az uniós és a magyar szabályozás az orvosi ügye­let, a munkaidő és pihenőidő ará­nyát illetően - közölte Frank József, a közgyűlés elnöke hétfőn Szegeden. Simicz József a megyei egészségügyi bizottság szocialista elnöke hangsú­lyozta: a szentesi kórház főigazgató­ját nem lehet felelősségre vonni azért, mert az érvényes magyar tör­vények szerint foglalkoztatta túlórá­ban azt az orvost, aki a közelmúltban zárójelentés helyett tévesen kitöltött kórlapkivonatot adott a távozó be­tegnek. Hozzátette, hogy az admi­nisztratív hibát vétett orvos megkap­ta a fegyelmi büntetését. (MTI) ALELNÖK NÉLKÜL A MAGYAR TELEVÍZIÓ Nem hosszabbította meg Pinke György gazdasági folyamatokat fel­ügyelő alelnök augusztus végén le­járt megbízatását Rudi Zoltán, a Ma­gyar Televízió (MTV) Rt. elnöke - erősítette meg hétfőn az MTI-nek több, az intézmény vezetéséhez kö­zel álló forrás. Elhárította az ügyben az érdeklődést hétfőn Pinke György, aki alelnöki megbízatásának lejárta ellenére határozatlan idejű szerző­déssel továbbra is az intézmény pénzügyi és gazdasági főigazgatója. Ragáts Imre, az MTV előző elnöke ta­valy augusztus végén jelentette be, hogy szeptember 1 -jével Pinke Györ­gyöt, az ÁPV Rt. korábbi ügyvezető igazgatóját nevezte ki gazdasági alel­­nökké. Pinke György mindvégig az intézmény egyetlen alelnöke volt, majd január 5. és március 5. között - Ragáts Imre lemondása után, Rudi Zoltán elnökké választásáig - vezette az intézményt. (MTI) TISZA: HATÁRÉRTÉK ALATT A NEHÉZFÉMTARTALOM A Tisza magyar szakaszán a vizsgála­tok nem mutatták ki a folyóba került romániai nehézfém-szennyeződést, a vízminták nehézfémtartalma a megengedett határérték alatt volt eddig - tájékoztatott a Felső-Tisza­­vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatója. A szennyezett vízhul­lám már elérte Magyarországot, de kimutatható nehézfém-szennyező­dés nem észlelhető a Tisza vizében - mondta Bogdányiné Mészáros Ágnes. A térségi környezetvédelmi felügyelőség vezetője hozzátette: Tiszabecsnél, a folyó határszelvényé­nél változatlanul fenntartják - a Fel­­ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság­gal közösen - az elrendelt figyelő­­szolgálatot. Az igazgató emlékezte­tett arra: a borsabányai bányaművek kezelésében lévő 600 milliméter át­mérőjű, nehézfémeket tartalmazó zagyot szállító vezeték tört el szep­tember 3-án a Csiszla-patak keresz­teződésénél. A csőtörés következté­ben - a román közlés alapján - 80 köbméternyi zagy került a patakba, majd onnan a Visó folyóba, amely a Tiszába torkollik. (MTI) KÉT SZIRÉNA NEM MŰKÖDÖTT A PAKSI KÖRZETBEN Két sziréna nem működött a Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzeté­ben megtartott próba során hétfőn - közölte az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság szóvivője. A körzet­ben lévő 227 szirénából kettő nem működött, Tolna megyében Fadd- Domboriban, valamint Fejér megyé­ben Előszállás településen - mondta Dobson Tibor ezredes. Az atom­erőmű 30 kilométeres körzetében kiépített lakossági tájékoztató- és riasztórend­szer havonkénti próbája mellett fél­évente úgynevezett hangos üzemű szirénapróbát tartanak. (MTI) Koncepciós eljárás? Dávid Gyula (MSZP) az azonnali kérdések során kormányzati fellépést követelt amiatt, hogy Németországban - az érvényes államközi szerződés ellenére - kon­cepciós eljárás folyik kint dolgozó magyar vállalkozók ellen, házkutatásokkal és iratlefoglalásokkal, ami „több mint hatezer vállalkozó és családja eddigi tisztessé­ges tevékenységét teszi semmivé". Szerinte a német hatóságok célja a magyar vál­lalkozók kiszorítása a német piacról, ezzel is csökkentve az ottani munkanélkülisé­get. Csillag István válaszában közölte: megkeresték a Belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget, ő maga személyesen szóbeli jegyzéket intézett német part­neréhez, emellett külügyminiszteri úton is kezdeményezték az áldatlan helyzet fel­számolását. Két demonstráció a Terror Háza előtt? Munkatársainktól A rendőrség szerint fennálló közbizton­sági kockázat ellenére az SZDSZ Új Gene­rációja és a Magyar Jövő nevű hungarista szervezet is fenntartja október 15-i terü­letfoglalási kérelmét a Terror Háza elé. Tegnap külön-külön egyeztetett a rend­őrséggel a két szervezet, ám egyikük sem engedett. Csőzik László, az Új Generáció elnöke lapunknak elmondta: antifasiszta, náciellenes demonstrációra készülnek. Gusztos Péter alelnök szerint erre nem­csak a baloldali, hanem a szélsőséget el­utasító jobboldali gondolkodásúak is vár­ják. Kérdésünkre, hogy a Magyar Jövő előbb adta be a kérelmét, Gusztos úgy vé­lekedett, hogy az Új Generáció már ta­valy október 15-én is tartott egy megem­lékezést a fasizmus áldozataira emlékez­ve, hagyományteremtő céllal. Úgy tud­juk, a liberálisok akár azt is vállalják, hogy kordonnal válasszák el a demonst­­rálókat. Az ettől óvakodó rendőrség azonban csütörtökön még egy utolsó egyeztetésre hívja a két szervezetet. Közben értelmiségiek egy csoportja felhívást tett közzé a Magyar Jövő de­monstrációjával kapcsolatban. „A Ma­gyar Köztársaság polgáraiként, gondol­kodó és érző emberekként megdöbbe­néssel és felháborodással olvastuk a hí­rekben, láttuk személyesen azokat a plakátokat, amelyek Budapest utcáin egy olyan kort idéznek, amelyhez csak vér és könny tapad" - áll abban a „szo­morú kiáltványban", amelyet az utóbbi napokban több tucat értelmiségi írt alá. Megdöbbenéssel és felháborodással lát­ták, hogy a rendőrség, az ügyészség és a Belügyminisztérium hagyja felvonul­ni őket az október 15-i gyásznapon, az 1944-es nyilas puccs évfordulóján. A közlemény megfogalmazója, Rad­nóti Zoltán rabbi a Népszabadságnak el­mondta: csupán néhány napja gyűjtik az aláírásokat. Terveik szerint az októ­ber 15-i szélsőjobbos felvonulás előtt a kiáltványt, valamint az aláírásokat publikálni fogják valamelyik lapban. A rabbi szerint mindezek olyan jelensé­gek, amelyek mellett nem lehet szó nél­kül elmenni. Péterfalvi: Törvényt a megfigyelésekre Az adatvédelmi biztos legutóbbi parla­menti beszámolójában törvényi szabá­lyozást javasol a Nemzetbiztonsági Hiva­tal titkos megfigyeléseivel kapcsolatosan. Mint Péterfalvi Attila beszámolójában fo­galmaz: az NBH a „jövőben egyes­­ sze­mélyes és különleges adatok kezelésével együtt járó - feladatok végrehajtását csak törvényi előírás, és ne más, a nyilvános­ság által nem ismert jogi norma alapján végezze". Lapunk által megkérdezett jogászok szerint az ombudsman írásos jelentésé­ben nyilván arra célzott: törvénynek kel­lene szabályoznia, hogy a nemzetbizton­ságiak mely, az állam működése szem­pontjából stratégiailag fontos intézmé­nyek, hivatalok és cégek munkatársait fi­gyelhetik meg. A szakértők szerint az or­szággyűlési biztos azt sürgeti, hogy a megfigyeléseket világos, mindenki által hozzáférhető törvénynek, nem pedig tit­kos kormányhatározatnak kellene szabá­lyoznia. - Az NBH-val kapcsolatos jogi szabá­lyozás a nemzetbiztonsági törvényben csaknem tíz éve, 1995 óta van érvényben - nyilatkozta lapunknak Tóth András, aki szerint mindig vita tárgya lehet, hogy az érvényes szabályozás mennyire felel meg a jogállami követelményeknek. A titkosszolgálatokat irányító államtit­kár - mint fogalmazott - nyitott arra, hogy a törvényi norma mindenki számá­ra egyértelmű legyen. Tóth András azon­ban ehhez hozzáteszi: a stratégiailag fon­tos állami intézmények esetében az ál­lamtitok megőrzése kiemelten fontos, ez egyebek mellett NATO-tagságunkból is következik. A törvény módosításához a T. Ház két­harmadának támogatása szükséges, ezért - tette hozzá az államtitkár - kérdéses, meglesznek-e a szükséges politikai felté­telek. - Egy ilyen változtatásnak jogi és nem­zetbiztonsági vonatkozásai vannak, így alaposabb vizsgálódást követel - fogal­mazott Demeter Ervin, a Fidesz képviselő­je. Mint az Orbán-kabinet egykori titok­­minisztere hozzátette: az adatvédelmi biztos felvetésével kapcsolatosan egyelő­re nem alakított ki állásfoglalást. Kunstár Csaba Vége a nagy takarításnak Munkatársunktól A sportminisztérium felmondaná a Future Clean Rt. takarítócéggel az előző kormány idején kötött szerződést - érte­sült az Index hírportál. Mint arról tavaly szeptemberben beszámoltunk, a Deutsch Tamás akkori sportminiszter által irányí­tott tárca évi egymilliárdos bevételt ga­rantáló, szinte felbonthatatlan szerződést kötött a Future Clean Rt.-vel, hogy az ta­karítsa, őrizze és üzemeltesse a Sportfólió Kht. kezelésében lévő létesítményeket. A céget Szigedi László és Mesterházy Ernő alapította. Utóbbi Mécs Imre SZDSZ-es képviselő veje, és csak vállalkozásain ke­resztül köthető a Future Cleanhez. A megállapodást a kormányváltás után a minisztérium szerette volna felmondani, ám a szerződés több százmillió forintos kötbért garantált az rt.-nek. De közben tervek születtek a Sportfólió Kht. végel­számolással történő megszüntetéséről, így lehetőség lesz a felmondásra. A sport­tárca a szerint e mellett szól, hogy az üze­meltetés a kiszervezés előtt kevesebbe ke­rült. Ezt Deutsch és Batári Ferenc, a Future Clean vezérigazgatója is cáfolta. ­ Kölcsönös kellemetlenkedéssel vette kezdetét a parlament őszi ülés­szaka. Az ellenzék az „örökzöld" gázáremelés mellett az SZDSZ „korrupciós ügyeit" firtatta, az MSZP pedig főleg Orbán Viktor kije­lentéseit bírálta. A nyári parlamenti szünetben Medgyessy Péter ment, Gyurcsány Ferenc jött, a témák és a viták maradtak - erről árulkodott az Országgyűlés őszi ülésszakának első munkanapja. Napirend előtt a miniszter­elnök-jelölt kért szót, beszédének az Új kezdet címet adta. Gyurcsány Ferenc hosszasan reagált Orbán Viktornak a gaz­daság válságos állapotáról tett kijelentése­ire, illetve arra, hogy az emberek a Fidesz elnöke szerint ma rosszul élnek. Te jó ég, hogyan éltek akkor, amikor ő kormány­zott? - kérdezte a miniszterelnök-jelölt. „Ma erős a gazdaság stabil, és nagy a jó­lét" - hangoztatta Gyurcsány Ferenc. A szerinte megoldandó problémákra hivat­kozva beszédében megismételte az elmúlt napokban tett ígéreteit, amelyek több munkahely teremtésére vonatkoztak, va­lamint a család- és a lakástámogatási rend­szer igazságosabbá tétele jegyében. Ugyanaz a mellébeszélés, több teatrali­tás - reagált minderre Áder János. A Fidesz frakcióvezetője azt várta, hogy a minisz­terelnök-jelölt Medgyessy Péter hagyaté­káról beszél, és arról, hogy mi vár az adó­fizetőkre. Hihetünk-e most Gyurcsány Fe­rencnek egy ilyen másfél éves kormány­zati munka után - kérdezte Áder János, megjegyezve: ugyanezek az ígéretek (ott­honteremtési támogatások bővítése, munkahelyteremtés, nem lesz gyógyszer, villany- és gázáremelés) eddig sem telje­sültek, viszont „drámai mértékben nőtt az államadósság". Áder János azt firtatta: igaz-e, hogy az adóterhek jövő évi növelé­sére készülnek a Pénzügyminisztérium­ban, valamint azt, hogy mire gondolt Medgyessy Péter, amikor az SZDSZ kor­rupciós ügyeiről beszélt. Sok sikert kívánt viszont Gyurcsány Ferencnek Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke. Hozzátette: nagy vál­tásra van szükség a kormányzásban. Ka­tona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyet­tese Gyurcsány Ferenchez hasonlóan cá­folta a Fidesz állítását, amely szerint vál­ságban a gazdaság. Megjegyezte, teljesít­ményük értékelését nem az ellenzéktől, hanem a választóktól várják. Kuncze Gá­bor a miniszterelnök-jelölt által a ciklus eddigi harmincszázalékos reáljövedelem­növekedését azzal egészítette ki, hogy többmilliónyian vannak azok, akik még mindig nem érzik a rendszerváltást köve­tő pozitív változások következményeit, rajtuk kell segíteni. Az SZDSZ frakcióve­zetője szintén azt kérte Gyurcsány Ferenc­­től: tudakolja meg Medgyessy Pétertől, mire gondolt akkor, amikor a szabad de­mokratákat korrupcióval vádolta. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb el­lenzéki párt korábbi képviselője ellen fo­lyik büntetőeljárás, még az is előfordul­hat, hogy megbotlott a miniszterelnök nyelve - vélekedett viszonválaszában Gyurcsány Ferenc. A jólétre vonatkozó kijelentésére visszatérve úgy fogalma­zott: nem kétséges, hogy Magyarorszá­gon együtt van a nélkülözés, a szegény­ség, a reményvesztettség, a gyarapodó középosztályi élet és - nagyon kevesek számára - a nem egy esetben hivalkodó, máskor felelősen megélt gazdagság. Az államadósságról szólva kifejtette: az a Fi­­desz-kormány alatt 6166 milliárd forint­ról 9040 milliárdra nőtt - 46 százalékkal -, míg az elmúlt két évben 9040 milliárdról csak 11 631 milliárdra - 28 százalékkal - emelkedett az államadósság. Visszatérő motívum volt tegnap az SZDSZ-es „korrupció". Halász János (Fi­desz) egyenesen Medgyessy Pétertől ér­deklődött volna, amúgy hol ellenzéki, hol szabad demokrata képviselők faggatták az érintettnek vélt minisztereket. A kakaóbiztos számítógépekről kérdező SZDSZ-es képviselő és a válaszoló Kovács Kálmán informatikai miniszter is azt mondta: nem az a lényeg, hogy mennyi­be kerülnek ezek a gépek, hanem hogy a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózta­tását szolgálják. Csillag István szerint az SZILI KATALIN házelnök beszédét követően egyperces néma felállással emlékezett az Országgyűlés az észak-oszétiai Beszlanban történt túsztragédia áldozataira. lehet a furcsa az ellenzék számára, hogy autópályát közbeszerzési eljárás után, a legolcsóbb ajánlattal nyertes cég építhet. A sokadszor is a korrupcióval összefüg­gésbe hozott gazdasági miniszter egy ön­magát lehányó részeg képének felidézé­sével illusztrálta, mit gondol az ellenzéki vádaskodásról. A Fidesz egy másik, a gázáremelést firtató kérdésére viszont Csillag István józanul elismerte: a világ­piaci árak emelkedése miatt „végig kell gondolni a gázáremelést". Haszán Zoltán-Nagy Szilvia Gyurcsány - jólét és igazságtalanságok Áder János nem hisz az ígéretekben, Dávid Ibolya sok sikert kíván Medgyessy ment, a stílus maradt. Gyurcsány Ferenc és Lamperth Mónika belügyminiszter az első őszi ülésnapon

Next