Népszabadság, 2004. szeptember (62. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

NÉPSZABADSÁG Szétszórt műsorszóró Továbbra sem tudni, mely befektető érdeklődik a privatizáció előtt álló Antenna Hungária iránt, az viszont kiderült, hogy az állami távközlési cég több mint öt százalékát a Gazprommal üzleti kap­csolatban álló Megdet Rahimkulov vásárolta fel. * Gőzerővel spekulálnak a tőzsdei befektetők az Antenna Hun­gária Rt. tervezett privatizációja miatt. A még többségében álla­mi kézben lévő műsorszóró cég részvényeinek forgalma általá­ban marginális a tőzsdén, tegnap viszont egy újabb óriási kötés­nek köszönhetően az adásvételek összértéke megközelítette a 2,8 milliárd forintot, túlszárnyalva ezzel a parketten forgó leg­keresettebb blue chipeket is. Azt, hogy kik állnak a déli „nagy­­bevásárlás" mögött, egyelőre nem lehet tudni, az viszont teg­nap már kiderült, ki vásárolta meg a múlt héten gazdát cserélt óriás részvénycsomagot. Az Antenna Hungária részvényeinek piacát a múlt héten a Forrás Rt. korbácsolta fel. A nagyobbik kormánypárthoz közel állónak tartott Arago Holding irányította cég 10,5 százalékról 1,29 százalékra csökkentette az Antenna Hungáriában (AH) meglévő tulajdonosi részesedését. Mint tegnap kiderült, a pa­ketten két befektető osztozott. A Raiffeisen Bank Rt. 5,6 százalé­kos, a Kafijat Kft. pedig 5,89 százalékos tulajdonrészhez jutott a műsorszóró társaságban. A Kafijat Kft. Megdet Rahimkulovnak, az Általános Értékforgalmi Bank első emberének családi tulaj­donban lévő cége, amely számításaink szerint mintegy 2,7 mil­liárd forintot fizetett az AH részvényeinek 5,89 százalékáért. (A Rahimkulov által irányított Általános Értékforgalmi Bank 49 százalékban a Kafijat, 25 százalékban pedig az orosz Gazprom tulajdona.) A tőzsdei ügylet során kifizetett vételárról nem nyilatkozó ÁÉB-vezér lapunknak kifejtette: tisztán pénzügyi befektetésről van szó, amit a Kafijat saját forrásból hajtott végre. A cég nem megbízást teljesít - szögezte le Rahimkulov. A Gazprom esetle­ges érintettségét firtató kérdésünket úgy hárította el, hogy há­rom éve sem a Gazpromot, sem más orosz társaságot nem kép­visel. A bank élén eltöltött nyolc év alatt immár felhalmozott annyi tapasztalatot mind ő, mind a köré gyűlt csapat, hogy ilyen tőkeműveleteket végrehajthasson - mondta. Az AH-részvénycsomag­ jövőbeni sorsáról csak annyit közölt, hogy rö­vid távú befektetésről van szó, ezért várja a vételi ajánlatokat, tisztában van ugyanis a nemzetközi befektetőknek a privatizá­ció előtt álló Antenna Hungária iránt megmutatkozó érdeklő­désével. Rahimkulov akár további részvényeket is vásárolna még a távközlési cégből, ám a most fizetett vételár - részvé­nyenként 3886 forint - alatt. A Kafijat egyébként a „nem túl távoli jövőben" további ko­moly befektetéseket tervez, elsősorban Rahimkulov szűkebb szakterületén, az energetikában - tette hozzá. Pontosabban azonban sem a célterületet, sem a rendelkezésre álló forrásokat nem kívánta megjelölni, miután - tette hozzá - ez árfelhajtó ha­tású lenne. Az Antenna Hungária papírjai iránti felfokozott érdeklődést Zákány András, az ING Bank részvényelemzője teljesen érthető­nek tartja. Az állam ugyanis a minél nagyobb privatizációs be­vétel érdekében bizonyára jó áron, részvényenként 4000 forint­nál többért igyekszik majd túladni Antenna-pakettjén. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályok értelmében a kisebb tulajdono­soknak is ennyit kell kapniuk papírjaikért. Aki pedig nagyobb, például öt százalék feletti tulajdonrészre tesz szert, az Antenna új tulajdonosával folytatott különalku során még magasabbra srófolhatja az árat. Az elemző szerint egyébként elképzelhető, hogy tegnap újabb tulajdonosváltás történt a tőzsdén, hiszen lehetséges, hogy a Raiffeisen saját maga számára vásárolt volna Antenna­részvényeket. A spekulánsok már néhány évvel ezelőtt felfigyeltek az An­tenna részvényeire, amikor kiszivárgott: az állam megválna a műsorszóróban meglévő 74 százalékos tulajdoni részesedésé­től. Akkor az volt a legnagyobb kérdés, vajon a tőzsdén keresz­tül vagy szakmai befektetőnek adják-e el a pakettet. A bizonyta­lanság aztán e hónap elején oszlott el, amikor Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke bejelentette: még az idén megkezdődhet az An­tenna Hungária Rt. privatizációja. A spekulánsok a hír megjele­nése előtt sejthettek valamit, hiszen már Mészáros nyilatkozata előtt egy héttel éves csúcsot döntött az Antenna-részvények ár­folyama. Amikor kiderült, hogy a kormány szakmai befektetőt keres, újra nagy mozgolódás támadt a kisebb tulajdonosok kö­rében.Marnitz István-Mihálovits András Az Antenna Hungária adótornya A tv-től az internetig Az Antenna Hungária legfőbb tevékenysége az országos televízió- és rádió-műsor­szórás, -szétosztás. Az elő fél évben a vállalatcsoport bevételeinek 57 százaléka származott műsorterjesztésből. A cég a többi között a Magyar Televízió, a Duna Te­levízió, az RTL Klub, a TV 2 műsorait továbbítja a háztartásokba. Ügyfelei között tud­hatja más adók mellett a Magyar Rádiót, a Danubius, valamint a Sláger rádiót is. Az AH emellett közvetlenül is foglalkozik műsorterjesztéssel a műholdas AntennaMikro szolgáltatása révén. A társaság hosszú távon azt a célt tűzte ki maga elé, hogy első legyen a digitális földi televízió- és rádióműsor-terjesztési szolgálta­tások piacán. A csoport másik meghatározó tevékenysége a távközlés, amelyből az első fél évben bevételeinek 22 százaléka származott. Itt elsősorban internetes üz­leti szolgáltatásokról van szó. Az AH-csoport nyeresége 2004 első fél évében meg­közelítette az 1,1 milliárd forintot. A múlt hétig a társaság 74 százalékban az ÁPV Rt., tíz százalékban a Forrás Rt., további 16 százalékban egyéb hazai és külföldi be­fektetők kezében volt. (Sz. B.) PIAC-G4ZDAL40 15 J- 2004. SZEPTEMBER 28., KEDD Gyújtóponton az olajár A nigériai belviszály és az ala­csony amerikai tartalékok eddig nem látott magasságba röpítet­ték az olajárakat. A nyolc napja szakadatlanul felfelé kúszó olajárak hétfőn újabb rekordot döntöttek: az amerikai könnyűfajtáért 49,70 dollárt kértek New Yorkban, az északi-tengeri Brentért pedig 46,20-at. Ilyen árra még nem volt példa e tőzsdei kontraktusok jegyzése óta. A drágulás közvetlen kivál­tó oka, hogy nigériai lázadók az ország olajlétesítményeit támadják, miközben az Egyesült Államokban történelmi mély­pontra süllyedtek a tartalékok, részben az Iván hurrikán keltette termelési és fi­­nomítási zavarok miatt. Az olajárak meg­­ereszkedését akadályozza azonban az a tény is, hogy a világgazdaság hosszú évek óta a legjobb teljesítményét nyújtja, és hatalmas energiaétvágyát nem lehet kielégíteni. A keresletet növeli a kínai gazdaság vágtatása is: az ázsiai ország olajfogyasztása csupán az idén negyven százalékkal emelkedett. A Shell evakuálja munkatársait a Ni­ger folyó deltavidékéről, mert az össze­csapások most már a kutakat fenyegetik. Ráadásul a nigériai könnyen feldolgoz­ható nyersolaj, s a piac most különösen érzékenyen reagál az ellátási nehézségek­re. -Az amerikai könnyűolaj hordónkén­ti ára szerdán átlépheti az ötven dollárt, mert várható, hogy az Egyesült Államok­ban tovább csökkennek a tartalékok - mondta a Reutersnek Deborah White, a Societe Generale közgazdásza. Az amerikai kormány pénteken bele­egyezett abba, hogy a vésztartalékokat is megcsapolják. - Minden jel arra utal, hogy hamarosan ötven dollárba kerül az olaj - mondta Lee Elliott, a londoni Man Financial munkatársa is, aki felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a nagy pénzügyi spe­kulációs alapok mind az olaj árának emelkedésére játszanak. Az OPEC-tag Nigéria a legnagyobb af­rikai olajtermelő, napi 2,4 millió hordót tölt meg naponta, s az USA szállítóinak sorában az ötödik. A Shell most napi negyvenezer hordós kiesésről számol be. A Chevron is leállni kényszerült koráb­ban, s a napi 140 ezer hordó kitermelését nem tudta újraindítani. A friss adatok közben azt mutatják, hogy az OPEC szeptemberben szintén csúcsra járatta a kutakat, napi 30,5 millió hordónyi olajat hozott a felszínre, de ez sem volt elegen­dő. A közel-keleti, különösen az iraki fe­szültség riadalmat kelt, mint ahogy piaci félelmeket keltenek az orosz Yukos mű­ködési nehézségeiről érkező hírek is. A Morgan Stanley amerikai befektetési bank tegnap már hordónkénti 61 dollá­ros olajárat jósolt a közeljövőre. B. M. ■ AZ AMERIKAI OLAJÁR (dollár/hordó) Forrás: Thomson Datastream, Reuters NÉPszABADSÁG-grafika A HTCC (Hungarian Telephone and Cable Corp.) lett az egyedüli tulajdono­sa a magyar alternatív távközlési piac egyik vezető cégének, a PanTel-nek. A vevő a Matáv után a magyar piac má­sodik számú szereplőjévé szeretne vál­ni a vezetékes telefonszolgáltatásban. A Magyarországon Hungarotel­ként köz­ismert HTCC-nek öt körzetben - Sárvár, Pápa, Salgótarján, Békéscsa­ba, Orosháza - mintegy kétszázezer ve­zetékes előfizetője van. A PanTel - Közép-Európa vezető alter­natív távközlési társasága a térségben - 1200 üzleti előfizetőt mondhat a ma­gáénak. Kisöpri a vasúttársaság a takarítókat Felmondott takarítócégeinek a MÁV. Az állomásépületek, pero­nok és utasforgalmi területek gondozására a vasúttársaság in­gatlankezelő cége új vállalkozó­kat keres. Tiszta helyzetet szeretne teremteni a kü­lönféle vasúti területek takarításában a MÁV. A társaságnál ugyanis egyelőre azt sem tudják pontosan, hogy mennyit költenek összesen a peronok síkosság­mentesítésére, az állomásépületek tisz­tán tartására, rovar- és rágcsálómentesí­tésére. Mindenesetre úgy becsülik: az ál­lami vasút a zömében a kilencvenes években kötött tucatnyi szerződés alap­ján évi két-hárommilliárd forintot fizet a különféle takarítóvállalkozások munká­jáért. A magas költségek ellenére azon­ban a várótermek, a jegypénztárak vagy az aluljárók tisztasága a legnagyobb jó­indulattal sem nevezhető kielégítőnek. A Népszabadság értesülései szerint a MÁV Ingatlankezelő (IK) Kft. már a nyár közepén hozzákezdett a takarítócé­gekkel kötött szerződések felmondásá­hoz. Az esetenként végeláthatatlan leve­­lezgetésbe fulladó szerződésbontások mellett az új takarítók kiválasztását szol­gáló pályázat csak tegnap látott napvilá­got. A hivatalos magyarázatok szerint a változtatásokat nem a takarítók munká­jával kapcsolatos minőségi kifogások, hanem a területgondozási szerződések rendszerének átláthatóvá tétele tette szükségessé. Ennél azonban valószínű­leg fontosabb, hogy a MÁV jelentős megtakarítást remél a takarítást végző cégek lecserélésétől. A tapasztalatok sze­rint a MÁV egyes létesítményeinek mű­ködtetésére kiírt pályázatokon kialakult árak 20-25 százalékkal mérsékelték a vasút kiadásait. A lapunk birtokába került dokumen­tumok tanúsága szerint a takarítócégek leginkább azt sérelmezik, hogy szerintük mondvacsinált indokok alapján fosztot­ták meg őket feladataiktól. Úgy vélik: az, hogy a vasúttársaságon belül az ingat­lanüzemeltetési tevékenység felügyelete az egyik igazgatóságtól a másikhoz ke­rült, nem lehet indok a külső partnerek­kel kötött szerződések felmondására. De aggályosnak tartják azt is, hogy a MÁV IK Kft. az állami vállalatok több milliárd forint értékű megrendeléseinél kötelező közbeszerzés helyett egyszerű pályáza­ton választja ki az új takarítóvállalkozá­sokat. Ennél is nagyobb problémának te­kintik, hogy a kiírt pályázat feltételeinek csupán néhány cég tud majd megfelelni, így a győztes kiléte előre borítékolható. A MÁV álláspontja szerint ingatlan­­kezelő cégüknek nem kell közbeszerzési eljárást kiírnia a vasúti területek gondo­zását végző vállalkozások kiválasztásá­hoz. Emellett a társaság illetékesei egy­értelműnek tartják, hogy a megmérette­tésből a korábbi takarítócégek sincsenek kizárva. Sőt a MÁV-nál kifejezetten szá­mítanak a versenyen való részvételükre. Ami pedig a pályázat eredményének ki­számíthatóságát illeti, úgy vélik: a hét­főn kiírt pályázatot a legolcsóbb áraján­latot adó, a legtöbb vasúti dolgozó fog­lalkoztatását biztosító, és a megfelelő re­ferenciákkal rendelkező vállalkozások nyerik majd meg. K. Sz. A. Mándoki Zoltán vezérigazgató a MÁV takarítási akcióján söpröget

Next