Népszabadság, 2004. szeptember (62. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-25 / 225. szám
2 VILAO 2004. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT : M-M-JÁR.%J) Irakban semmit sem találtak Munkatársunktól Az Irak ellen amerikai vezénylettel tavaly indított háború egyik alapoka a tömegpusztító fegyverek, megléte volt. Irakban tömegpusztító fegyvereket gyártottak, be is vetettek, de bizonyíthatóan csak 1991, az első (Kuvait megszállása miatt kirobbant) öbölháború előtt. 1980-1988 között, amikor Irak hadban állt a szélsőséges iszlamista rezsimet bevezető iráni vallási diktátor, Khomeini ajatollah seregeivel, Irak bizonyítottan vegyi fegyvereket (vegyi harci anyaggal töltött csöves és rakétatüzérségi gránátokat) lőtt ki az iráni csapatokra. Irak emellett Halabdzsában vegyi fegyverekkel legalább ötezer kurdot ölt meg. Mértékadó szakemberek (az ENSZ fegyverzetellenőrei) úgy vélik, 1991 után az iraki tömegpusztítófegyver-gyártási programot leállíthatták. Mindenesetre sem az ENSZ évekig vizsgálódó ellenőrei, sem az amerikai hadsereggel bejövő amerikai szakemberek nem találtak az 1991 utáni időkben gyártott iraki vegyi fegyvert. Gyakorlat éles vegyi gránáttal NÉPSZABADSÁG Magyarországnak is volt vegyi fegyvere A magyar hadsereg is tartott rendszerben ma a tömegpusztító fegyverek kategóriájába sorolt vegyi fegyvereket, mérgező harci anyagokat - ismerte el az eddig nagy nyilvánosságot nem kapott tényt a Honvédelmi Minisztérium. Ezekkel a szerekkel kis mennyiségben a '60-as, '70-es években gyakorlatoztak is. Matyuc Péter, a védelmi tárca kommunikációs főigazgatója lapunknak elmondta: az 1990-ig és az azt követően született fegyverzetkorlátozási egyezményeknek megfelelően a Magyar Honvédség a megszabott limit alá csökkentette a mérgező harcanyagok számát. Az e fölötti készleteket a hadsereg megsemmisítette. Bár erről a főigazgató nem nyilatkozott, más forrásból úgy értesültünk, hogy az engedélyezett mennyiség maximum néhány kiló, amelyet kísérletezésre fordíthatnak. Ezzel lehet tesztelni a szer hatását és a védőeszközök hatékonyságát. Tudomásunk szerint mustárgázról, ideggázról és hólyaghúzó harcgázról, lewisitről van szó. A honvédségnél nem képeznek katonát a mérgező harci anyagok használatára, csak az ellenük való védekezésre, és a feleslegessé vált anyagok elhelyezésére szolgáló raktárakban sincs a veszélyes anyagokból. Hatalmas készletek vannak ugyanakkor lőszerekből, amelyek megsemmisítését augusztus végén, szeptember elején kezdték meg Pusztavacson. A hadsereg létszámának csökkentésével, a lőszert célba juttató eszköz leszerelésével vagy a szavatossági idő lejárta miatt jelenleg 30 ezer tonna felesleges lőszere (kézifegyver-lőszertől a 152 milliméteres tüzérségi gránátig) van a hadseregnek. Ezek felszámolása azért is sürgető, mert ahogyan az a védelmi tárca Inkurrencia 2003 című videójából kiderül, 4500 tonna anyagot lényegében a szabadban tároltak, amely csak részben felelt meg a tűz- és villámvédelmi előírásoknak, és őrzésvédelmük is csak alacsony szinten volt megoldható. A kisfilm „Adu" a játszmában Magyarország volt 1997-ben a Clinton-kormányzat titkos aduja, trükkje, amellyel ki akarta ugratni az orosz nyulat a bokorból. Attól, hogy Magyarország ratifikálja a vegyifegyver-konvenciót (CWC), azt várták, hogy Moszkva követi egykori vazallusát, Budapestet, és ő is törvénybe iktatja a tilalmat. Nem ez történt, a duma - dacból, érdekből? - elvetette a törvényjavaslatot. Egyes Pentagon-szakértők szerint azért is, hogy zavartalanul folytathassa kísérleteit a bináris (kétkomponensű), az ismerteknél még nagyobb pusztító erejű vegyi fegyverek kifejlesztésére. A magyar „adu" nem jött be... Brit katonák vegyvédelmi öltözetet próbálnak. Archív felvétel az Irak elleni tavalyi háborúból alapján gondot okoz egyébként a környezetre különösen veszélyes anyagok szabályos tárolása is. A lőszerek megsemmisítését közbeszerzésen elnyerő Trendfix ügyvezetője, Végh István lapunknak elmondta: naponta ezer-ezeregyszáz darab lőszert ártalmatlanítanak. Ezek minden része újrahasznosítható, felhígítva például a robbanóanyag az iparban használható. A cég saját fejlesztésű technológiával végzi a munkát. Ez Végh szerint környezetbarátabb és olcsóbb megoldás, mint az a svéd eljárás, amelyet a Gripen vadászgépek ellentételezéseként ajánlottak fel a héten egy tanácskozáson.Haszán Zoltán Európa: veszélyes erdők, aknamezők Sok ezer tonnányi lőszer, hadianyag vár megsemmisítésre Magyarországon. Problémánkkal nem vagyunk egyedül: déli szomszédainknál - elsősorban Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban - sok tízezer négyzetkilométernyi, alattomos aknamezők lapulnak, az elmúlt másfél évtizedben telepített robbanószerkezetek felszedése még legalább egy emberöltőt vehet igénybe. A Horvátországban üdülőknek nagyfokú óvatosság ajánlott, ismeretlen terepszakaszon, háború sújtotta falvak, városok romos részein, erdei utakon, mezőkön nem tanácsos sétálgatni. Magyarország Európában a legbiztonságosabbak közé tartozik, más államokban - elsősorban a kelet-közép-európai volt szocialista országokban (Németország keleti részén) - nagyságrendekkel több lejárt hadianyag, akna, lőszer várja sorsát. Némelyikük erdőkben, elfeledett lőszerlerakatokban vagy második (első) világháborús rejtekhelyeken. Franciaországban nemrég hatvantonnányi első világháborús vegyi gránátot találtak. Különleges biztonsági intézkedések mellett (tizenháromezer ember ideiglenes kitelepítésével, a gránátok víz alatt való szállításával) vitték biztonságos helyre a rakományt. Kelet-Németország erdeinek, mezőinek tekintélyes része még ma sem járható, kerítéssel körülvett, figyelmeztető táblákkal jelzett, lezárt terület, mert a A TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyvereknek - angol rövidítéssel ABC (atom, biological, Chemical) vagy újabban WMD-nek (Weapons of Mass Destruction, tömegpusztító fegyverek) - három alapcsoportja van: a nukleáris (atommaghasadáson vagy atommagfúzión alapuló) fegyvereké, a biológiai (baktériumok, vírusok) fegyvereké és a vegyi fegyvereké (harci gázok, mérgek, idegmérgek, hólyaghúzó harci anyagok, pszichés rombolást, hallucinációt előidéző vegyületek). Az atomfegyvereket néhány ország birtokolja (az „atomklub"), elterjedésüket nemzetközi egyezmény (atomsorompó), a velük való kísérleteket is nemzetközi megállapodás (atomcsend) tiltja. szovjet megszálló hadsereg, az NDK néphadserege sok ezernyi tonna fel nem robbant lőszert, aknát hagyott ott. Magyarországon, mint a Varsói Szerződés többi tagállamában, az 1960-70-es években a tömegpusztító vegyi fegyverek a néphadsereg, a tüzérség, a rakétások rendszeresített eszközeihez tartoztak. A hatvanas évek közepén ezerszámra álltak a sárga gyűrűvel jelzett 122 mm-es (az 1938-as mintájú közepes tábori tarackhoz való) vegyi, mérgesgáztöltetű tarackgránátok a kiskőrösi tüzérlaktanya a várostól, a laktanyától bizonyos távolságra lévő lőszerraktárában. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet megállapította, hogy déli szomszédunknál, Jugoszláviában még a kilencvenes években is a néphadsereg szabványfelszereléséhez tartoztak a vegyi fegyverek, amelyeket egyes hírek szerint be is vetettek az 1991- ben kezdődött balkáni háborúban. A HRW-nek „erős a gyanúja", hogy Belgrád hadseregében napjainkban is rendszeresítve vannak tömegpusztító vegyi fegyverek. Horvátország 1995-ben, Bosznia-Hercegovina 1997-ben ratifikálta a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban 1993. január 13-án aláírt egyezményt. Magyarországon 1997 áprilisában lépett hatályba az egyezmény alapján hozott törvény. (A biológiai fegyverek gyártásának, alkalmazásának tilalmáról 1972-ben kötöttek nemzetközi szerződést, amelyhez Magyarország is csatlakozott.) Jugoszláviában, mint a Binenfeld-jelentés hangsúlyozza, 1991, az ország felbomlása előtt a néphadsereg felszerelésére ideggázokat (szarint, szománt, tabunt és VX-et), hólyaghúzó gázokat (mustárgáz, lewisit), fulladást okozó harci anyagokat, foszgént, klórpikrint, a pszichét felbomlasztó LSD-25-öt gyártottak. (A néhai Zlatko Binenfeld horvát tábornok, egykoron a Jugoszláv Néphadsereg vegyifegyver-fejlesztési programjának magas rangú tisztje 1993 decemberében Varsóban leplezte le déli szomszédunk tömegpusztítófegyver programját.)Dunai Péter HIRDETÉS Ki mondta, hogy a Jaguar konzervatív? JAGUAR RORN TO P£RfORM www.jaguar.com Jaguar autószalonok Budapesten, Győrben és Miskolcon Jaguar X-TYPE 2.0 D már 7 850 000 forinttól*