Népszabadság, 2004. október (62. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-29 / 253. szám

20 2004. OKTÓBER 29., PÉNTEK P­ROGRAM AJÁNLÓ Bocskai-kiállítás a nagykereki várkastélyban A négyszáz évvel ezelőtt kitört Bocskai­­szabadságharc és a Bocskai család törté­netét bemutató állandó kiállítás nyílt ked­den Nagykerekiben, az egykori erdélyi fejedelem nevét viselő, nemrég felújított várkastélyában. A megújult kiállítóhely a legkorszerűbb szemléltetőeszközökkel, köztük interaktív játszóhelyekkel tárja elénk azokat a kincseket, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy csak részben voltak láthatóak. A nagykereki tárlat abból a szempontból is modellértékű kezdemé­nyezés, hogy együttesen jelennek meg itt a közkultúra legfontosabb őrzői: a könyv­tár, a múzeum és a művelődési ház. Az állandó kiállítás egyrészt bemutatja Bocskai Istvánt mint európai szintű poli­tikust és Báthory Zsigmond tanácsadóját, egyben mint a török elleni harc élharco­sát, a Habsburg elleni felkelés kirobban­tóját. Ugyanakkor megismerhetjük a re­formátus Bocskait is, akinek nevét a refor­máció genfi emlékháza őrzi, de feltárul a kiállításon az egykori erdélyi fejedelem és Nagykereki, valamint Bocskai és a hajdúk kapcsolata is. Az uniós népszavazást megelőzően Hajdú-Bihar megye valamennyi települé­se választott magának egy értéket, amit hozományként vitt magával az Európai Unióba. Nagykereki a Bocskai-várkas­­télyt választotta és azt a szellemiséget, amit az egykori erdélyi fejedelem hagyo­mányozott ránk. A helybeliek azt remélik, hogy a megye turisztikai vonzerejét is nö­veli a megszépült-megújult várkastély és benne a páratlan kiállítás. I Paletta BÉKÉSCSABÁN, az Ifjúsági Házban kü­lönleges családi tárlatot rendeztek. Fülöp Erzsébet hódmezővásárhelyi festőmű­vész és Fülöp Ilona orosházi grafikus kö­zös kiállításán a testvérpár mellett gyere­keik is kiállítják alkotásaikat, amelyeket november 8-ig tekinthetnek meg. GALVÁCSON szombaton tartják a Bódva­­völgyi vadásznapot, a térség vadászainak és vadásztársaságainak hagyományos őszi találkozóját, amelyen főzőversenye­ket rendeznek, és a különféle vadászati eszközökből, trófeákból nyitnak kiállí­tást. NYÍREGYHÁZÁN, a Városi Galériában november 13-ig tekinthető meg az Itthon a hazában, otthon Európában című kiállí­tás. A tárlattal a Nyíregyházi Főiskola rajz tanszéke megalapításának 35. évforduló­ját ünnepük. A kiálltás másik helyszínén, a Nyíregyházi Főiskola aulájában a rajz tanszék egykori művésztanárainak mű­vei láthatók november 15-ig. HAJDÚNÁNÁSON, a Móricz Pál Művelő­dési Központ színháztermében holnap városi Ki mit tud?, a hajdúdorogi műve­lődési ház mozijában pedig őszköszöntő bál lesz. KECSKEMÉTEN, a Szórakaténusz játszó­házban szombaton délelőtt Andó Ilona já­tékmester és Barcsik Ilona kézműves se­gítségével tanulható meg, miként készít­hetünk egyszerű hangszereket. LAJOSMIZSÉN, a könyvtárban kézmű­ves-foglalkozást tartanak. A gyerekek és szüleik együtt állíthatnak össze különféle otthoni díszeket. A szombat délelőtti tan­anyag a Márton-napi lampionok készíté­se lesz. NYÍREGYHÁZÁN, az Inczédy György Szakközépiskolában holnap 10 órakor kezdődő természetgyógyászati és élet­mód-konferenciához társítva rendezik meg az ismeretterjesztő könyvek és gyógytermékek bemutatóját. PÉCSETT, az ifjúsági házban ma este fél nyolckor nyit a Tanac táncház. A zenét a Vízin együttes szolgáltatja. RETSAGON, a városi művelődési köz­pontban szombaton nemzetközi erőeme­lő versenyt rendeznek. Súlyemelés, fekve nyomás és autóvontatás is szerepel a pró­bák között. SALGÓTARJÁNBAN, a József Attila Mű­velődési Központban családi hétvége lesz szombaton. A Bütykölde címmel szerve­zett programban nemezelhetnek, szüreti játékokat készíthetnek a vendégek, akikre ezt követően fergeteges szüreti mulatság vár. SÁRVÁRON ma rendezik meg a Simon- Júdás napi vásárt a belvárosban. A vásá­rozókat többek között fúvószene, maz­­sorettbemutató és bábszínház szórakoz­tatja a Nádasdy-vár előtti téren. SOPRONBAN, az Erdészeti Múzeumban Balogh Mihály zalai népi iparművész egyedi, fából készült játékaiból, Szakács László zalaegerszegi természetfotós fel­vételeiből és Szelekovszky Magdolna miskolci keramikus alkotásaiból rende­zett tárlat november 7-ig fogadja a látoga­tókat. SZÉKESFEHÉRVÁROTT Németh László keramikus alkotásaiból nyílik kiállítás a Pelikán Galériában ma délután hat óra­kor. A tárlat november 19-ig tekinthető meg. SZOLNOKON mától fél 11-kor nyitják meg Pápai Gábornak, az Erdészeti Lapok főszerkesztőjének fotókiállítását a Nagy­kunsági Erdészeti és Faipari Rt. Erdei Művelődési Házában. VESZPRÉMBEN Dal-via­dal elnevezés­sel nemzetközi egyéni énekversenyt rendeznek musical, pop, rock és köny­­nyűzene kategóriákban. A mától vasár­napig tartó eseménysorozat helyszíne a Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. veszprémi intézménye. A szólisták kö­zül a legjobbak vasárnap gálaesten mu­tatkoznak be. Sallai Géza kisplasztikája Vérfürdő lesz a színházban A székesfehérvári társulat útra kel a darabbal Bruce Delamitri, a legfelkapottabb ren­dező Hollywoodban. Látványos és kiug­róan jövedelmező akciófilmeket csinál, amelyeket világszerte sikerrel forgal­maznak. Történetei meglehetősen erő­szakosak, többnyire gyilkosok irtják egymást bennük, mégpedig minden kü­lönösebb cél nélkül. Alkotásai mégis rendre kultuszfilmekké válnak, a törté­netek hősei pedig olyan népi hősökké, akiket tömegek bálványoznak s utánoz­nak. A szerző pályájának csúcsát jelentő Oscar-díj átadásának estéjén azonban két pszichopata őrült tör be a rendező Beverly Hills-i otthonába, és túszul ejtik az ott-tartózkodókat. Wayne és Scout ek­kor már országosan ismert tömeg­­gyilkospár, akik - a filmek hőseihez ha­sonlóan - szintén cél nélkül öldökölnek. Nincs más elképzelésük túszaik szaba­don bocsátásáról, mint az, hogy teljes sajtónyilvánosságot kapjanak. A film­rendezőt televíziós vitára hívják ki, ami­nek tétje: élet vagy halál! Ez az alaphelyzete Ben Elton Pop­­corn című regényének, amelyet ezúttal a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszín­ház közös produkciójában Pattogatott vérfürdő címen láthat a közönség októ­ber végétől. A szatirikus thriller-komédia most Szundi Miklós rendezésében és olyan színészek alakításával elevenedik meg, mint Gesztesi Károly, Zakariás Éva, Csiz­madia Ildikó, Kolos István, Zöld Csaba, Ba­konyi Csilla, Brunner Márta, Szrapkó Nándor vagy Bodnár Vivien. Az előadás tartogat néhány gyilkosságot, gyilkos poént, és nem utolsósorban néhány fontos kérdést is felvet a média morális felelősségéről. A premier ma este lesz a Bartók Köz­­művelődés Házában, majd a darabot a székesfehérvári Vörösmarty Színház felújítása miatt mobilizálódni kénysze­rült társulat több városba is elviszi. Du­naújvárosban még négy alkalommal adják elő: holnap este, továbbá novem­ber 14-én, 15-én és 16-án. Ami a szerzőt, Ben Eltont illeti: szá­mos színjáték, film és musical rendező­je, s közel tucatnyi regény szerzője. Ő indította el a Fekete vipera című soro­zatot, amely Emmy-díjat is nyert. A Popcorn mellett másik, magyarul is megjelent híres regénye a Halál egye­nes adásban. L. Z. Ma este lesz a darab premierje Szentendrei szöszmötölés Tudósítónktól Szombatonként kézművesmesterek be­mutatói fogadják a látogatókat a Szent­endrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kü­lönböző tájegységeiben, ahol a vállalko­zó kedvűek ki is próbálhatják a különfé­le mesterségek fogásait, szóval szöszmö­­tölhetnek. Lesz csipkeverés, gyékényfo­nás, bőrmunkák készítéséből rendezett bemutató, mézeskalács-díszítés, kosár­fonás, a múzeummal még csak most is­merkedő látogatóink pedig 10 órától családi tárlatvezetésen vehetnek részt. Ennek során a régi szerkezetek kedvelői működés közben nézhetik meg a Veszp­rém megyei Nyírádról származó vízi­malmot, vagy rég elfeledett népi játéko­kat próbálhatnak ki a skanzen játékud­varában. Alkalmanként megelevenedik az állattartó tanya, ahol ősi magyar állat­fajtákkal ismerkedhetnek vendégeink, a homo faber - vagyis az építkező ember - című programsorozatot pedig egyrészt az építészet iránt érdeklődőknek, más­részt a kertészkedni, barkácsolni szere­tőknek ajánlják. I Info A foglalkozások szombaton 10 órakor kezelődnek a múzeumban: Szentendre, a Sztaravodai út. A hétvégi programokról in­formáció telefonon is kérhető a 06 (26) 502-500 és 502-571-es számon. Madárles a Hortobágyon A Hortobágyi Nemzeti Park madármeg­figyeléseket szervez, október végén és november elején vándordíjuk legfonto­sabb pihenőhelyére, a Hortobágyra ér­keznek ugyanis a Skandináviában költő darvak, valamint az ugyancsak Észak- Európában fészkelő lilikek. Az Észak-Af­­rikába igyekvő, gém nagyságú darvak a Hortobágyon addig pihennek, amíg el nem kezd jegesedni a vizek felszíne, a darvak ugyanis a sekély vízben állva éj­szakáznak. A nemzeti park szakemberei a vonulás idején hozzánk érkező darvak számát 55 ezer körülire teszik. A kis és a nagy lilikek pihenőhelyei a halastavak, alkonyatkor pedig a szántóföldekre repülnek táplál­kozni, és csak éjszaka térnek vissza a víz­hez. A nyári lúd nagyságú nagy lilik igen gyakori madár, évente több tízezer példá­nya pihen a Hortobágyon, a kis lilik vi­szont igen ritka, fokozottan védett ma­dár, alig néhány százzal lehet az őszi ma­dárvonulások idején találkozni. A fagyok beköszöntével a lilikek is útnak indulnak a Földközi-tenger felé. Egyedülállóan iz­galmas programnak ígérkezik ilyenkor egy-egy hortobágyi túra, hiszen madarak ezreiben gyönyörködhet a látogató. P. B. I Info Bővebb információ: Hortobágyi Nemzeti Park 06 (52) 529-920 és Tourinform Hortobágy 06 (52) 589-321. A nagy halászat A tatai vár, az Eszterházy-kastély és az Öreg-tó közé zárt természet- és műem­lékvédelmi területen október 30-án ismét megrendezik az öreg-tavi nagy halásza­tot. A rendezvény fénypontja az idén is a látványhalászat lesz, amikor egy 400 cso­mós húzóhálós kerítést vontatnak végig a 220 hektáros tó teljes szélességében. Az egész napos halászat, halválogatás és -vá­sár kellemes kikapcsolódást ígér. Kultu­rális rendezvények és szórakoztató prog­ramok is kapcsolódnak az eseményhez. A hazai tájak halételeinek bemutatója az idén sem hiányzik a palettáról, ami mellé a rendezők muzsikát ígérnek a régmúlt korok hangulatát idéző környezetben. L. Z. N. NÉPSZABADSÁG Thália múltja a Tisza partján Szolnokon az első színielőadást 1822 te­lén tartotta Szilágyi Pál alkalmi társulata Tündérlak Magyarhonban címmel. A szí­nészek - Szőke, Keszi, Kassay, Széppata­ki Johanna és Nagyné asszony - játéka olyan sikert aratott, hogy az előadást többször is meg kellett ismételni. A szolnoki Szigligeti Színházban szín­háztörténeti kiállítás nyitt abból az alka­lomból, hogy ötven évvel ezelőtt kapott önálló társulatot a város. Ekkor szűnt meg a színház Kecskeméttel, majd Békés­csabával kötött „kényszerházassága". A korabeli újságcikkeken, plakátokon, fotó­kon - Tiszai Lajos gyűjteményének kö­szönhetően - a színház múltja mellett megelevenedik a Tisza-parti színjátszás kezdete, amikor az ekhós szekéren utazó, nyomorgó vándorszínészek a Tabán apró vályogházaiban leltek szállásra. Előadá­saikat fogadókban, majd a Nemzeti Szál­loda báltermében és a Scheftsik-kertben lévő Vigadóban tartották. A Szolnoki Városi Színház állandó kő­színházként 1912-ben épült, s napjainkig háromszor is átépítették. A színháznyitó társulatot Mariházy Miklós igazgatta, fe­lesége, Turchányi Olga volt a kőszínház első ünnepelt primadonnája. Az első vi­lágháború után másfél évtizedes mély­pontra zuhant Szolnokon a színészet. Öngyilkosságok, színészsztrájkok bor­zolták a kedélyeket. Gyakran váltakoztak a szerződött magántársulatok, amelyek tavasszal és késő ősszel tartottak egy-egy szezont. Az Állami Sziglgeti Színház ne­ve először 1951-ben jelent meg a színla­pokon, majd 1954. október 9-én Keres Emil, az új igazgató a Csárdáskirálynő premierjén mutatta be a közönségnek az állandó társulatot, amelyben ott volt töb­bek között Varga D. József, Gelley Kornél és Móricz Lili is. Az azóta eltelt fél évszázad alatt tucat­nyi szerepet kapott a szolnoki színpadon Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, Ha­lász László pedig tizennyolc évi játék után szerződött a Tisza-partról a Mik­roszkóp Színpadhoz. A Sziglgeti hűsé­ges, örökös tagja Sebestyén Éva, aki 1957 óta játszik Szolnokon. A kiálltás Jászkunságból indultak címmel állt emléket a tájegység színé­szeinek. Itt született Déryné Széppataki Róza, a vándorszínész-mozgalom jelkép­pé nemesedett alakja, Pethes Imre, a ma­gyar Cyranó, Görbe János és Szabó Gyu­la Kossuth-díjas színészek. Ünnepelt pri­madonna volt a szolnoki születésű Tibol­di Mária, aki később a Fővárosi Operett­színházhoz szerződött. Az elmúlt évtize­dek meghatározó szolnoki színidirektora volt Berényi Gábor, Székely Gábor, Len­gyel Boldizsár és Schwajda György. Szikora János két évvel ezelőtt vette át a társulat irányítását. A kiálatás előadási napokon az egész évadban látogatható. S. Cs. J. Schaffer Judit jelmezterve Az emigráns író hazatért Egy elfeledett vadászírónak, az erdők szociográfusának nevezett Ilosvay Fe­rencnek állít emléket a nyíregyházi Jósa András Múzeumban nemrég megnyílt Ilosvay-Dietrich emlékkiállítás. A tragi­kusan kalandos sorsú, Dachaut és Buchenwaldot, valamint a sztálinvárosi internálótábort egyaránt megjárt, 1957- ben Ausztriába emigrált író-újságíró iro­dalmi örökségét - a nyírségi vadásza­tokról, a felső-tiszai tájról, afrikai, indiai és ausztráliai útjairól a Krúdyéhoz ha­sonló stílusban írott műveit - csak most kezdi feldolgozni a hazai szakirodalom. Az év végéig látható tárlat időben és térben is messzire ragadja a látogatót a nagykállói háztól, ahol az író 90 éve megszületett. Felesége, Johanna Dietrich nagyapjának, a híres osztrák arany- és ezüstműves Oscar Dietrichnek a hagya­téka is látható a kiás­táson. A több száz filigrán ékszer, m­ellé dísztárgy mellett igazi kuriózum az a 28 emlékéremveze­tő, amelynek többsége a magyar történe­lem fontos eseményei - mint például az 1867. évi koronázás vagy jeles történelmi személyek, így Deák Ferenc, gróf Batthyány Lajos és József nádor emléké­re készültek 1849 és 1880 között Bécsben. Tóth M. Ildikó

Next