Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-23 / 273. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 23., KEDD 7 Egyházi iskolák: kevesebb, de mégis több pénz Munkatársunktól Minden esély megvan arra, hogy kompromisszumos megoldást találjunk az egyházi iskolák költségvetési támogatásáról folyó vitában - nyilatkozta lapunknak Gulyás Kálmán, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára. A felekezeti oktatási intézmények mintegy 900 millió forinttal több támogatásra számíthatnak annál, ami a jövő évi költségvetés tervezetében szerepel. Elsőként a katolikusok tiltakoztak az egyházi iskolák támogatásának csökkentése ellen. Veres András püspök kilátásba helyezte, hogy az egyház az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a költségvetést a beterjesztett formájában fogadják el. A katolikusok tiltakozásához más egyházak is csatlakoztak. Az oktatási tárca azzal érvelt: nem lehet különbséget tenni gyerek és gyerek között, márpedig az egyházi iskolák tanulói után a költségvetés több pénzt fizet, mint az önkormányzati intézmények diákjai után. A háttérben szakértői egyeztetések kezdődtek, és időközben Hiller István kulturális miniszter, szocialista pártelnök is találkozott az egyházak vezetőivel. Gulyás szerint az egyházak képviselői kedvezően fogadták azt a kormányzati indítványt, hogy az egyházi iskolák kiegészítő támogatása összesen 900 millió forinttal emelkedjen, így a kiegészítő támogatás összege egy gyerek után 125 ezer forint lenne a jövő évben. Ez kevesebb, mint az idei 133 ezer forint, de több, mint a költségvetés eddigi tervezetében szereplő 115 ezer - mondta az államtitkár. Az egyházi intézmények pedagógusai továbbra is közalkalmazotti státusban dolgozhatnának. Mindehhez arra van szükség, hogy a költségvetéshez benyújtandó módosító indítványokat elfogadja a parlament. Kielégítőnek tartja-e a katolikus egyház a kormányzat által javasolt intézkedéseket? Veres András püspök lapunknak elmondta, hogy a kérdésre csak akkor tud érdemben válaszolni, ha minderről hivatalos, írásos tájékoztatást kap. Megnyirbálták a rendőrségi törvényt Egy éven belül harmadszor „nyirbálta meg" a rendőrségről szóló 1994. évi törvényt az Alkotmánybíróság. A testület tegnapi ülésén a személyes adatok védelméhez való jog, valamint a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte a törvénynek a bűnelkövető személyes adatainak nyilvánosságra hozatalával, a különleges adatok kezelésével, valamint az egyes érintett személyek tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezéseit. A Strausz János előadó alkotmánybíró által előterjesztett határozat rendelkező részének különböző pontjaihoz öt bíró - Erdei Árpád, Harmathy Attila, Holló András, Kukorelli István és Tersztyánszkyné Vasadi Éva- jelentett be különvéleményt. Az AB tavaly a törvény személyi szabadságot korlátozó egyes rendelkezéseit minősítette alkotmányellenesnek, míg az idén a rendőrök fegyverhasználati jogát kiterjesztő rendelkezéseket semmisített meg. RÖVIDEN VELENCÉN LESZ AZ EFOTT A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói önkormányzata és a Valley Hungary Rt. rendezheti 2005. július 19-24. között Velencén az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját döntött a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának EFOTT-bizottsága. (V. A. D.) KÍSÉRLET A POLGÁRI BALOLDALRA Hétfő délután nagy érdeklődés mellett mutatták be Csizmadia Ervin A nemzeti középtől (a) végig című könyvét, amely Medgyessy Péter miniszterelnökségét elemzi. A Századvég Kiadó a monográfiával együtt jelentette meg a politológusnak a volt miniszterelnökkel készített interjúkötetét is. A könyvbemutatón a szerző azt mondta: mivel a magyar baloldal a számára legfontosabb kérdéseket nem tudta megválaszolni, Medgyessy 2001-ben, a huszonnegyedik órában tett kísérletet, hogy ebben segítsen. Ez azonban Csizmadia szerint kudarcot vallott. Tamás Pál szociológus véleménye szerint Medgyessy kormányának első száz napja a rendszerváltás után az első baloldali kísérlet az új középosztály baloldali bázisának megteremtésére. Gerő András történész azt mondta: Medgyessy volt az első miniszterelnök, aki nem akarta megszabni, hogyan éljenek az emberek. Medgyessy Péter elmondta, ő azzal a felfogással lett miniszterelnök, hogy hibás a társadalom polgárokra és nem polgárokra való felosztása, kell lennie polgári baloldalnak. (H. L.) A NEMZETI FÓRUM NEM LEHET FRAKCIÓ Nem működhet frakcióként az Országgyűlésben az MDF-ből kizárt és kivált független képviselők csoportja, mely a Nemzeti Fórum nevet viseli. Szili Katalin házelnök tegnap azután közölte ezt, hogy a kizárt és kivált „lakitelekiek" levélben közölték vele, hogy a jövőben Nemzeti Fórum néven önálló képviselőcsoportként akarnak működni. A levelet Balogh László, Balsai István, Ékes József, Csampa Zsolt, Fülöp István, Horváth Balázs, Kelemen András, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Medgyasszay László, Pichler Imre, Püski András és Szászfalvi László nevében Font Sándor írta az Országgyűlés elnökének. Szili Katalin házelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály alapján a pártok frakcióin kívül létrehozott más csoportok nem minősülnek képviselőcsoportnak. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor sok sikert kívánt a képviselők munkájához. (Cs. I.) ELADJÁK-E A MAGYAR HÍRLAPOT? Ma eldől, hogy eladja-e a november elején megszüntetett Magyar Hírlap nevét a Ringier Kiadó Kft. A fejlécről ketten is tárgyalnak, az egyik az a cég, amely kiadja a Magyar Hírlap volt munkatársai által készített A Pont című lapot, a másik mögött pedig a Napi Ász című bulvárlap tulajdonosa áll. A Ringier vélhetően ma délelőtt jelenti be, hogy kinek adja el a nevet. (H. Z.) CENZÚRÁT KIÁLTANAK A REFORMÁTUSOK A Magyarországi Református Egyház az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordul, mert az MTV nem engedte, hogy vallási műsorában adásba kerüljön az egyház álláspontja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról - mondta Bölcskei Gusztáv református püspök hétfőn az MTI-nek. „A szólásszabadságnak és a véleménynyilvánítás szabadságának megtiprásaként értelmezzük, ami történt" - közölte az egyház zsinatának lelkészi elnöke. Mint elmondta, a zsinat üléséről szóló tudósításból kivágták a kettős állampolgársággal kapcsolatos részt. Az MTV elnöke hétfőn kijelentette, hogy nincsen cenzúrázás az intézményben. Mint mondta, a szerkesztő észlelte, hogy „nem egy vallási műsorba illő tartalmat igyekeznek megjeleníteni". Rudi Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy ha ez a rész adásba került volna, azzal megsértették volna a médiatörvényt. (MTI) Kutrucz-kezdeményezés: ki kell nyitni az ügynökdossziékat Az elítéltek is láthassák a koncepciós perek iratait! A teljes ügynöklista továbbra sem hozzáférhető. Kónyáné Kutrucz Katalin szerint jó lenne, ha megszűnnének a „vicces iratok". Hamarosan elkészül az állambiztonsági levéltári törvény módosítása - értesült a Népszabadság. A módosító indítványt Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) főigazgató-helyettese készíti el; munkáját a nemzetbiztonsági bizottság által kijelölt két képviselő, Dávid Gyula (MSZP) és Répássy Róbert (Fidesz) segíti. A főigazgató-helyettes lapunknak elmondta: az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényt rossznak tartja, mert az nem az áldozatok jogait tartja szem előtt. A néhány napon belül elkészülő beadvány számos módosítást tartalmaz majd - tájékoztatta lapunkat Kónyáné Kutrucz Katalin, aki szerint például a koncepciós és az egyéb politikai perek nyomozati anyagát „minden tisztességes országban" megnézhetik az egykori elítéltek. Ezt - közölte lapunkkal Kónyáné - mindenképpen lehetővé kell tenni nálunk is. A főigazgató-helyettes hangsúlyozta: az egykori áldozatoknak és hozzátartozóiknak lehetőséget kell adni, hogy megtudják, minek alapján emeltek vádat ellenük. A főigazgató-helyettes aláhúzta: jó lenne, ha megszűnnének a „vicces iratok" is, amelyeken sokszor több a neveket eltakaró fekete áthúzás, mint az érdemi szöveg. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis, ha egy lehallgatás során két megfigyelt beszélgetett egymással, egyikük sem kaphatta meg a teljes szöveget (a másik beleegyezése nélkül), csupán a rá vonatkozót. Mint ismeretes, 2002 őszén, a D-209- es ügy után a parlamenti pártok elszántnak mutatkoztak arra, hogy a volt állambiztonsági iratok számára a lehető legszélesebb körben és körnek nyilvánosságot biztosítsanak. Később, ahogy a rendszerváltozás után mindannyiszor, a két nagy politikai blokkban az óvatosság is teret nyert, ezért továbbra is csak korlátozott a hozzáférés. (Az SZDSZ az a párt, amely a rendszerváltás óta következetesen teljes nyilvánosságot követel.) Az egykori állambiztonsági szervek hírszerzéssel és elhárítással foglalkozó osztályainak anyagai továbbra is csak egy előminősítő bizottság döntése után válnak hozzáférhetővé. Az egykori III/III-as csoportfőnökség, azaz a belső elhárítás iratait immár a megfigyeltek is kikérhetik, s megtudhatják, ki „dolgozott rajtuk" és családtagjaikon. Csakhogy a teljes ügynöklista továbbra sem hozzáférhető. K. Cs. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfői ülésén hozzájárult, hogy a BM olyan együttműködési megállapodást kössön az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, amelynek alapján egyes megkeresésekről a bizottságot csak utólag tájékoztatják - közölte a testület ülése után Tóth Károly (MSZP) alelnök Parlamenti eljárás Polt ellen Keller László volt közpénzügyi államtitkár vagyonnyilatkozat-tételi eljárást indított Polt Péter legfőbb ügyésszel szemben. A képviselő a tényt megerősítette lapunk érdeklődésére, a részletekről nem nyilatkozott. Arról, hogy az eljárást megindítják-e, várhatóan szerdán dönt az Országgyűlés mentelmi bizottsága. Géczi József Alajos, a bizottság MSZP-s elnöke elmondta: Keller azért kezdeményezte az eljárást, mert szerinte Polt a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel azokat a trófeákat, amelyeket vadászatokon szerzett. Az eljárást nem követheti szankció, lényege a nyilvánosság - tette hozzá. Az Országgyűlés kormánypárti többsége tegnap leszavazta Polt Péter legfőbb ügyészt, akit a Népszava újságírójával szemben államtitoksértés miatt emelt vád miatt interpellált Eörsi Mátyás. A szabad demokrata honatya szerint a sajtó kötelessége a közérdeklődésre számot tartó információk nyilvánosságra hozatala. Eörsi úgy vélte, hogy így tett a Népszava is, amikor tájékoztatta a közvéleményt a Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány leveléről, amelyben Kósa Lajos debreceni polgármester kellemetlen ügyeit feszegeti. - Ha a sajtót ennek a kötelezettségnek a teljesítése közben börtönbüntetéssel fenyegetik, az a hatalomtól való félelemhez vezet - közölte. Polt szerint a Legfőbb Ügyészség nem korlátozza a sajtó szabadságát, de annak gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt. Márpedig a levél szövegéből egyértelmű volt, hogy államtitkot tartalmaz. Eörsi a választ nem fogadta el. Mint mondta, 1990 óta számos esetben jelent meg államtitkot tartalmazó dokumentum, vádemelés nélkül. Példaként a Magyar Nemzetben megjelentetett D-209-es ügyet említette. Az ügyészség délután közleményben folytatta a vitát, a D-209-es dokumentumról megjegyezve, hogy az a megjelenésekor már nem képzett államtitkot. Cs. I.-H. Z. A legfőbb ügyészt újra leszavazták Áramszünet megrendelésre? A szombati egészségügyi demonstráció tudatos ellehetetlenítésének tartja a Kossuth téri tüntetésnek, a szónoklatoknak véget vető áramszünetet Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. A szervezők először még arról tájékoztattak, hogy a Parlamentből műszaki okokból szakadt meg az áramellátás. Az Országgyűlés gazdasági főigazgatóságán viszont ezt cáfolták, mondván, az áramot az Elmű Rt. hálózatáról kapták a szervezők. A társaság szóvivője, Boross Norbert közölte: az Elműt nem terheli felelősség, a hangosítást végző cég saját csatlakozószekrényében ment tönkre az érintésvédelmi felé. Az Elmű a helyszínre küldte szakembereit, de segítségükre nem tartottak igényt. A történteket dokumentálták - húzta alá a szóvivő. Cser Ágnes viszont állítja: nincs helyszíni jegyzőkönyv. Szerinte a hiba a Parlament oldalán lévő, lezárt Elműtrafóban keletkezett, amelynek reléje áramingadozáskor is lekapcsol. Az rt. munkatársai a bejelentés után jelentős késéssel érkeztek a helyszínre, sorolta, ekkor - mivel a tüntetők többsége már elvonult - értelmetlen lett volna a javítás. K. A. I.