Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-23 / 273. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 23., KEDD 7 Egyházi iskolák: kevesebb, de mégis több pénz Munkatársunktól Minden esély megvan arra, hogy komp­romisszumos megoldást találjunk az egy­házi iskolák költségvetési támogatásáról folyó vitában - nyilatkozta lapunknak Gulyás Kálmán, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtit­kára. A felekezeti oktatási intézmények mintegy 900 millió forinttal több támoga­tásra számíthatnak annál, ami a jövő évi költségvetés tervezetében szerepel. Elsőként a katolikusok tiltakoztak az egyházi iskolák támogatásának csökken­tése ellen. Veres András püspök kilátásba helyezte, hogy az egyház az Alkotmány­­bírósághoz fordul, ha a költségvetést a beterjesztett formájában fogadják el. A katolikusok tiltakozásához más egyhá­zak is csatlakoztak. Az oktatási tárca az­zal érvelt: nem lehet különbséget tenni gyerek és gyerek között, márpedig az egyházi iskolák tanulói után a költségve­tés több pénzt fizet, mint az önkormány­zati intézmények diákjai után. A háttérben szakértői egyeztetések kezdődtek, és időközben Hiller István kulturális miniszter, szocialista pártelnök is találkozott az egyházak vezetőivel. Gu­lyás szerint az egyházak képviselői ked­vezően fogadták azt a kormányzati indít­ványt, hogy az egyházi iskolák kiegészítő támogatása összesen 900 millió forinttal emelkedjen, így a kiegészítő támogatás összege egy gyerek után 125 ezer forint lenne a jövő évben. Ez kevesebb, mint az idei 133 ezer forint, de több, mint a költ­ségvetés eddigi tervezetében szereplő 115 ezer - mondta az államtitkár. Az egyházi intézmények pedagógusai továbbra is közalkalmazotti státusban dolgozhatná­nak. Mindehhez arra van szükség, hogy a költségvetéshez benyújtandó módosító indítványokat elfogadja a parlament. Kielégítőnek tartja-e a katolikus egy­ház a kormányzat által javasolt intézke­déseket? Veres András püspök lapunknak elmondta, hogy a kérdésre csak akkor tud érdemben válaszolni, ha minderről hivatalos, írásos tájékoztatást kap. Megnyirbálták a rendőrségi törvényt Egy éven belül harmadszor „nyirbálta meg" a rendőrségről szóló 1994. évi tör­vényt az Alkotmánybíróság. A testület tegnapi ülésén a személyes adatok védel­méhez való jog, valamint a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte­­ a törvénynek a bűnelkövető személyes adatainak nyilvánosságra hozatalával, a különleges adatok kezelésével, valamint az egyes érintett személyek tájékoztatá­sával kapcsolatos rendelkezéseit. A Strausz János előadó alkotmánybíró által előterjesztett határozat rendelkező részé­nek különböző pontjaihoz öt bíró - Erdei Árpád, Harmathy Attila, Holló András, Kukorelli István és Tersztyánszkyné Vasadi Éva- jelentett be különvéleményt. Az AB tavaly a törvény személyi szabadságot korlátozó egyes rendelkezéseit minősítet­te alkotmányellenesnek, míg az idén a rendőrök fegyverhasználati jogát kiter­jesztő rendelkezéseket semmisített meg. RÖVIDEN VELENCÉN LESZ AZ EFOTT A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói önkormányzata és a Valley Hungary Rt. rendezheti 2005. július 19-24. között Velen­cén az Egyetemisták és Főiskolá­sok Országos Turisztikai Találkozó­ját­­ döntött a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferenciá­jának EFOTT-bizottsága. (V. A. D.) KÍSÉRLET A POLGÁRI BALOLDALRA Hétfő délután nagy érdeklődés mel­lett mutatták be Csizmadia Ervin A nemzeti középtől (a) végig című könyvét, amely Medgyessy Péter miniszterelnökségét elemzi. A Szá­zadvég Kiadó a monográfiával együtt jelentette meg a politológus­nak a volt miniszterelnökkel készí­tett interjúkötetét is. A könyvbemu­tatón a szerző azt mondta: mivel a magyar baloldal a számára legfon­tosabb kérdéseket nem tudta meg­válaszolni, Medgyessy 2001-ben, a huszonnegyedik órában tett kísérle­tet, hogy ebben segítsen. Ez azon­ban Csizmadia szerint kudarcot val­lott. Tamás Pál szociológus vélemé­nye szerint Medgyessy kormányá­nak első száz napja a rendszerváltás után az első baloldali kísérlet az új középosztály baloldali bázisának megteremtésére. Gerő András tör­ténész azt mondta: Medgyessy volt az első miniszterelnök, aki nem akarta megszabni, hogyan éljenek az emberek. Medgyessy Péter el­mondta, ő azzal a felfogással lett miniszterelnök, hogy hibás a társa­dalom polgárokra és nem polgárok­ra való felosztása, kell lennie polgá­ri baloldalnak. (H. L.) A NEMZETI FÓRUM NEM LEHET FRAKCIÓ Nem működhet frakcióként az Or­szággyűlésben az MDF-ből kizárt és kivált független képviselők cso­portja, mely a Nemzeti Fórum ne­vet viseli. Szili Katalin házelnök tegnap azután közölte ezt, hogy a kizárt és kivált „lakitelekiek" levél­ben közölték vele, hogy a jövőben Nemzeti Fórum néven önálló kép­viselőcsoportként akarnak működ­ni. A levelet Balogh László, Balsai István, Ékes József, Csampa Zsolt, Fülöp István, Horváth Balázs, Ke­lemen András, Lezsák Sándor, Né­meth Zsolt, Medgyasszay László, Pichler Imre, Püski András és Szászfalvi László nevében Font Sándor írta az Országgyűlés elnö­kének. Szili Katalin házelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály alapján a pártok frakcióin kívül létrehozott más csoportok nem minősülnek képviselőcsoportnak. Az Ország­­gyűlés elnöke ugyanakkor sok si­kert kívánt a képviselők munkájá­hoz. (Cs. I.) ELADJÁK-E A MAGYAR HÍRLAPOT? Ma eldől, hogy eladja-e a novem­ber elején megszüntetett Magyar Hírlap nevét a Ringier Kiadó Kft. A fejlécről ketten is tárgyalnak, az egyik az a cég, amely kiadja a Ma­gyar Hírlap volt munkatársai által készített A Pont című lapot, a má­sik mögött pedig a Napi Ász című bulvárlap tulajdonosa áll. A Ringier vélhetően ma délelőtt je­lenti be, hogy kinek adja el a ne­vet. (H. Z.)­ CENZÚRÁT KIÁLTANAK A REFORMÁTUSOK A Magyarországi Reformá­tus Egyház az Országos Rá­dió és Televízió Testület­hez (ORTT) fordul, mert az MTV nem engedte, hogy vallási műsorában adásba kerüljön az egyház állás­pontja a határon túli ma­gyarok kettős állampolgár­ságáról - mondta Bölcskei Gusztáv református püs­pök hétfőn az MTI-nek. „A szólásszabadságnak és a véleménynyilvánítás szabadságának megtiprá­­saként értelmezzük, ami történt" - közölte az egyház zsinatának lelkészi elnöke. Mint elmondta, a zsinat üléséről szóló tudósításból kivágták a kettős állampolgársággal kapcsolatos részt. Az MTV elnöke hétfőn kije­lentette, hogy nincsen cenzúrázás az intézményben. Mint mondta, a szerkesztő észlelte, hogy „nem egy vallási műsorba illő tartalmat igyekez­nek megjeleníteni". Rudi Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy ha ez a rész adásba került volna, azzal megsértették volna a média­­törvényt. (MTI) Kutrucz-kezdeményezés: ki kell nyitni az ügynökdossziékat Az elítéltek is láthassák a koncepciós perek iratait! A teljes ügynöklista továbbra sem hozzáférhető. Kónyáné Kutrucz Katalin szerint jó lenne, ha megszűnnének a „vicces iratok". Hamarosan elkészül az állambiztonsági levéltári törvény módosítása - értesült a Népszabadság. A módosító indítványt Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiz­tonsági Szolgálatok Történeti Levéltá­rának (ÁSZTL) főigazgató-helyettese készíti el; munkáját a nemzetbiztonsági bizottság által kijelölt két képviselő, Dá­vid Gyula (MSZP) és Répássy Róbert (Fi­desz) segíti. A főigazgató-helyettes lapunknak el­mondta: az elmúlt rendszer titkosszol­gálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Törté­neti Levéltára létrehozásáról szóló tör­vényt rossznak tartja, mert az nem az áldozatok jogait tartja szem előtt. A néhány napon belül elkészülő bead­vány számos módosítást tartalmaz majd - tájékoztatta lapunkat Kónyáné Kutrucz Katalin, aki szerint például a koncepciós és az egyéb politikai perek nyomozati anyagát „minden tisztességes ország­ban" megnézhetik az egykori elítéltek. Ezt - közölte lapunkkal Kónyáné - min­denképpen lehetővé kell tenni nálunk is. A főigazgató-helyettes hangsúlyozta: az egykori áldozatoknak és hozzátartozóik­nak lehetőséget kell adni, hogy megtud­ják, minek alapján emeltek vádat ellenük. A főigazgató-helyettes aláhúzta: jó lenne, ha megszűnnének a „vicces ira­tok" is, amelyeken sokszor több a neve­ket eltakaró fekete áthúzás, mint az ér­demi szöveg. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis, ha egy lehallgatás so­rán két megfigyelt beszélgetett egymás­sal, egyikük sem kaphatta meg a teljes szöveget (a másik beleegyezése nélkül), csupán a rá vonatkozót. Mint ismeretes, 2002 őszén, a D-209- es ügy után a parlamenti pártok el­szántnak mutatkoztak arra, hogy a volt állambiztonsági iratok számára a lehető legszélesebb körben és körnek nyilvá­nosságot biztosítsanak. Később, ahogy a rendszerváltozás után mindannyi­szor, a két nagy politikai blokkban az óvatosság is teret nyert, ezért továbbra is csak korlátozott a hozzáférés. (Az SZDSZ az a párt, amely a rendszer­­váltás óta következetesen teljes nyilvá­nosságot követel.) Az egykori állam­biztonsági szervek hírszerzéssel és el­hárítással foglalkozó osztályainak anyagai továbbra is csak egy előminősí­tő bizottság döntése után válnak hozzá­férhetővé. Az egykori III/III-as csoport­­főnökség, azaz a belső elhárítás iratait immár a megfigyeltek is kikérhetik, s megtudhatják, ki „dolgozott rajtuk" és családtagjaikon. Csakhogy a teljes ügy­nöklista továbbra sem hozzáférhető. K. Cs. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfői ülésén hozzájárult, hogy a BM olyan együttműködési megállapodást kössön az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, amelynek alapján egyes megkeresésekről a bizottságot csak utólag tájékoztatják - közölte a testület ülése után Tóth Károly (MSZP) alelnök Parlamenti eljárás Polt ellen Keller László volt közpénzügyi államtitkár vagyonnyilatkozat-tételi eljárást indított Polt Péter legfőbb ügyésszel szemben. A képviselő a tényt megerősítette lapunk érdeklődésére, a részletekről nem nyilat­kozott. Arról, hogy az eljárást megindít­­ják-e, várhatóan szerdán dönt az Ország­­gyűlés mentelmi bizottsága. Géczi József Alajos, a bizottság MSZP-s elnöke el­mondta: Keller azért kezdeményezte az eljárást, mert szerinte Polt a vagyonnyi­latkozatában nem tüntette fel azokat a trófeákat, amelyeket vadászatokon szer­zett. Az eljárást nem követheti szankció, lényege a nyilvánosság - tette hozzá. Az Országgyűlés kormánypárti több­sége tegnap leszavazta Polt Péter legfőbb ügyészt, akit a Népszava újságírójával szemben államtitoksértés miatt emelt vád miatt interpellált Eörsi Mátyás. A szabad demokrata honatya szerint a sajtó köteles­sége a közérdeklődésre számot tartó in­formációk nyilvánosságra hozatala. Eörsi úgy vélte, hogy így tett a Népszava is, amikor tájékoztatta a közvéleményt a Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány le­veléről, amelyben Kósa Lajos debreceni polgármester kellemetlen ügyeit feszege­ti. - Ha a sajtót ennek a kötelezettségnek a teljesítése közben börtönbüntetéssel fe­nyegetik, az a hatalomtól való félelemhez vezet - közölte. Polt szerint a Legfőbb Ügyészség nem korlátozza a sajtó szabad­ságát, de annak gyakorlása nem valósít­hat meg bűncselekményt. Márpedig a le­vél szövegéből egyértelmű volt, hogy ál­lamtitkot tartalmaz. Eörsi a választ nem fogadta el. Mint mondta, 1990 óta számos esetben jelent meg államtitkot tartalmazó dokumentum, vádemelés nélkül. Példa­ként a Magyar Nemzetben megjelentetett D-209-es ügyet említette. Az ügyészség délután közleményben folytatta a vitát, a D-209-es dokumentumról megjegyezve, hogy az a megjelenésekor már nem kép­zett államtitkot. Cs. I.-H. Z. A legfőbb ügyészt újra leszavazták Áramszünet megrendelésre? A szombati egészségügyi demonstráció tudatos ellehetetlenítésének tartja a Kossuth téri tüntetésnek, a szónokla­toknak véget vető áramszünetet Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. A szervezők először még arról tájé­koztattak, hogy a Parlamentből műsza­ki okokból szakadt meg az áramellátás. Az Országgyűlés gazdasági főigazga­tóságán viszont ezt cáfolták, mondván, az áramot az Elmű Rt. hálózatáról kap­ták a szervezők. A társaság szóvivője, Boross Norbert közölte: az Elműt nem terheli felelősség, a hangosítást végző cég saját csatlakozószekrényében ment tönkre az érintésvédelmi felé. Az Elmű a helyszínre küldte szakembereit, de segítségükre nem tartottak igényt. A történteket dokumentálták - húzta alá a szóvivő. Cser Ágnes viszont állítja: nincs hely­színi jegyzőkönyv. Szerinte a hiba a Par­lament oldalán lévő, lezárt Elmű­­trafóban keletkezett, amelynek reléje áramingadozáskor is lekapcsol. Az rt. munkatársai a bejelentés után jelentős késéssel érkeztek a helyszínre, sorolta, ekkor - mivel a tüntetők többsége már el­vonult - értelmetlen lett volna a javítás. K. A. I.

Next