Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-27 / 277. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT 7 Vizsgálják a közrádió pártatlanságát A pártatlanságot és függetlenséget vizsgáló tartalmi elemzést indított a médiahatóság a közszolgálati műsorszolgáltatók főbb hírműsorainál. A népszavazási kampány hírszolgáltatásának ellenőrzéséről a szocialista delegált kezdeményezésére döntött az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Vidvánszky György kedden javasolta, hogy ne csak a kampányidőszakokban amúgy rendszeres, ám legfeljebb a nyiatkozókat párthovatartozás alapján mechanikusan strigulázó vizsgálatot rendeljen el a testület, hanem tartalmi elemzést is végezzen a hírek kiegyensúlyozottságáról. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a nyilvánosság előtt Újhelyi István, az MSZP alelnöke szerdán, amikor sajtótájékoztatón közölte: a Magyar Rádió hírműsorai szerinte soha nem voltak olyan pártosak, mint a december 5-i népszavazás előtt. A szocialista politikus szerint a Magyar Rádió hírműsoraiban egyre nyíltabb és leplezetlenebb politikai kampány zajlik, és kivétel nélkül olyan civilek szólalhatnak meg, akik az ellenzéki pártok álláspontját hangoztatják. Szadai Károly, a rádió kuratóriumának fideszes alelnöke szerint minden szervezetnek és magánszemélynek jogában áll társadalmi célú hirdetéseket közzétenni. „Az, hogy több olyan vélemény hangzik el a rádióban, ami a népszavazással kapcsolatosan egyértelműen az igen mellett tette le a voksát, a közvélemény állapotát mutatja" - fogalmazott a Fidesz honlapján Szadai. Ezek ugyanakkor közérdekű közleményként hangzanak el, ami a médiatörvény szerint „nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel". Újhelyi nem az ilyenkor megszokott pénzbüntetést, hanem a Magyar Rádió műsor-szolgáltatási jogosultságának demonstratív felfüggesztését kérte a médiahatóságtól. Hollós János, a Magyar Rádió alelnöke szerint ők betartják a médiatörvényt. A Fidesz honlapján „Újhelyi úr hülyesége - nem lehet felfüggeszteni a rádió engedélyét, mert nincs is" címmel jelent meg a párt médiaszekciójának közleménye, amely szerint a közszolgálati Magyar Rádió Rt. műsorszolgáltatásra a médiatörvénybe foglalt külön felhatalmazás alapján jogosult. A Magyar Rádiónak tehát szerintük nincs „engedélye", ezért nincs is mit felfüggeszteni. A történteket pedig úgy értékelik, hogy a szocialisták azért dühösek, mert a Magyar Rádió „igyekszik kiegyensúlyozottan tájékoztatni" a hallgatókat. A médiahatóságnak van lehetősége közszolgálati médiumot is elhallgattatni, ezzel az ORTT rendszeresen él is. Az MTV-nek például azért kellett harminc percre elsötétítenie képernyőjét, mert a 2002-es választás két fordulója közti műsorok túlzottan az akkori kormánypártoknak kedveztek. De rendszeresek a felfüggesztések a reklámszabályok megsértése miatt is. Ha a mostani vizsgálatok is törvénysértést állapítanak meg, három szankciót hozhat az ORTT: írásbeli figyelmeztetést, pénzbüntetést vagy maximum harmincnapos elhallgattatást. H.Z. Kondort már eltiltották a politikai szerepléstől .A Magyar Rádió elnöke egy közszolgálati intézmény élén áll, közszereplései során nemcsak önmagát, hanem intézményét is képviseli. Ezért elfogadhatatlan, hogy politikai rendezvényeken, tüntetéseken meghatározott politikai törekvések mellett elkötelezett szerepet vállaljon." Az Országgyűlés egyetlen tartózkodással, valamennyi párt támogatásával fogadta el március 22-én a kulturális bizottságnak ezt a mondatot is tartalmazó indítványát. Egyúttal elutasította a Magyar Rádió 2002. április 1. - 2003. március 27. közötti tevékenységéről szóló beszámolót. Kondor Katalin elnöki mandátuma jövő év nyarán le. A kormánypártok által nyíltan is támadott Kondort addig csak a rádió kuratóriuma hívhatná vissza, az összes tag kétharmadának beleegyezésével. Beteggel demonstrált a miniszter Távol tartanák a kormányt a népszavazástól Az egészségügyi miniszter szerint fél évszázaddal forgatná vissza az ágazatban az idő kerekét a népszavazási igen. Az ellenpárt arra kéri, ne riogasson, a Fidesz pedig egyenesen az Országos Választási Bizottsághoz fordul. Elfogulatlan, semleges magatartásra, a népszavazási kampánytól való tartózkodásra szólította föl a kormányt az egészségügyi intézmények privatizációjáról szóló népszavazással kapcsolatban a Magyar Szociális Fórum. A civil szervezet az EDDSZ székházában tartott sajtótájékoztatóján részt vett az Orvosi Kamara elnöke, Éger István, aki hangoztatta: a kormányzat feleslegesen riogat, amikor a népszavazással kapcsolatban kampányol. Közölte: az Alkotmánybíróság korábbi határozata értelmében kizárólag a pártoknak és a népszavazást kezdeményező szervezeteknek van erre joguk. Megalapozatlannak és tévesnek nevezte Rácz Jenő miniszter tegnapi nyilatkozatát, miszerint a többségi igen szavazat hatására az Országgyűlésnek lépéseket kell tennie a már magánosított intézmények visszaállamosításáért. Hozzátette: nincs mód arra, hogy visszamenőlegesen megváltoztassák a tulajdonviszonyokat. Ezt a népszavazás kezdeményezői sem akarják. Az egészségügyi miniszter, Rácz Jenő sajtótájékoztatóján egy beteggel demonstrált tegnap. - Ha a hálózat magánosítása előtt szorulok ilyen kezelésre, biztosan nem lehetnék már önök között - mondta a miniszter társaságában újságíróknak Bartha Zsuzsa, akinek gyerekkori cukorbetegség szövődményeként ment tönkre a veséje, és két évig járt dialízisre, mire új vesét kaphatott. A szolgáltatás privatizálása előtt kevesek kiváltsága volt a művesekezelés. Most viszont valamenynyi beteg - évente négyezren - esélyt kap a túlélésre - közölte Bartha Zsuzsa, hozzátéve: a kezelésért soha nem fizetett, azt az egészségbiztosítási pénztár finanszírozza. Az egészségügyi miniszter szerint egyébként nincs kormányzati kampány, mindössze azt teszi, ami a dolga: ismerteti a döntések lehetséges következményeit. A miniszter szerint, ha valaki politizál, az éppen az orvosi köztestület elnöke, aki az egészségügyi dolgozók demonstrációján buzdított a két igenre. A szaktárcának össze kell gyűjtenie, mutatott rá, melyek azok a törvények, törvényhelyek, amelyek megsemmisítését egy esetleges igen után a kormánynak kezdeményeznie kell. Szakemberek szerint ebben az esetben módosítani kell az alkotmányt, az önkormányzati törvényt, fölül kell vizsgálni az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást. S mindennek következménye lehet a kényszerű visszaállamosítás. A népszavazás eredményeként Rácz szerint kórházak válhatnak működésképtelenné. Az intézmények 40 százalékában jelenleg magáncégek működtetik a szolgáltatásokat. A kormány viszont akkor sem bírálhatja fölül a népakaratot. AZ ORSZÁGOS Választási Bizottsághoz fordul a Fidesz, mert szerintük a kormány alaptalan kijelentésekkel próbálja befolyásolni a választókat - mondta pénteki tájékoztatóján Mikola István, a párt egészségügyi tagozatának elnöke. A volt szakminiszter szerint a december ötödikei referendum eredménye semmiképpen sem veszélyezteti a magánorvosi praxist, a privatizált gyógyszertárakat, ahogy a műveseellátást sem, mondja a miniszter, ha ez fél évszázaddal forgatja vissza az idő kerekét. Mivel betegek sorsa válhat bizonytalanná, igyekszik a népszavazás előtt mind több szakmai és betegszervezettel találkozni, hogy személyesen közölje a szakemberek által összegyűjtött tényeket a referendum hatásairól. Egyebek közt a csaknem teljesen privatizált művese-szolgáltató hálózat sorsának bizonytalanná válásáról.Danó Anna Nők zománcának fénye Száz éve alakult a Feministák Egyesülete A feminizmus akkor él és virul, ha van nőmozgalom. Magyarországon jelenleg nincs. Néhány hét híján egy évszázada, 1904. december 18-án jött létre Budapesten a Feministák Egyesülete. A közelgő jubileum alkalmából két nőszervezet - a Magyar Internetező Nők Egyesülete és a NőTárs Alapítvány - egész napos konferenciát rendezett a fővárosban. A XIX. század második felében élénkültek fel a viták arról, hogy kaphatnak-e a nők választójogot vagy tanulhatnak-e egyetemeken - derült ki Acsády Judit szociológus előadásából. A női emancipáció a férfiak részéről nagy ellenállásba ütközött. Egy bizonyos Neményi Imre például annak idején arra figyelmeztetett, hogy a „nők zománcának fénye elvész, ha politizálnak". A feministákat nem rendítette meg ez: szervezetet alakítottak, újságot adtak ki, járták az országot. A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt rendezvényeikről, de a történetírás elhallgatta létezésüket. A második világháború után feloszlatták a Feministák Egyesületét, a múlt kutatása csak a rendszerváltást követően, a kiencvenes években kezdődhetett el. Elekes Irén Borbála könyvtáros idézetekkel támasztotta alá, hogy száz esztendeje milyen közérthető, világos gondolatokkal érveltek a női egyenjogúság mellett a feministák. Aztán - név említése nélkül - idézett egy feminizmussal foglalkozó mai magyar tanulmányból is, amely követhetetlenül zagyva, viszont hemzseg az idegen szavaktól. Wirth Judit, a NaNE Egyesület munkatársa, aki a konferencián egyebek mellett a feminizmus jelenéről beszélt, lapunknak elmondta: a feminizmus akkor él és virul egy országban, ha van nőmozgalom. Nálunk azonban egyelőre nincs. Ebből az is következik, hogy a feminizmusról kialakult tévhitek meglehetősen szabadon terjednek, nincs olyan erő, amely ezt ellensúlyozhatná. A mostaninál tudatosabb gondolkodásra és magatartásra lenne szükség. Nőmozgalom kialakulására egészen addig nem lehet számítani - állapította meg -, amíg kellően sok ember nem meri vállalni, hogy feminista, tehát azt, hogy fontosnak tartja a nők és a férfiak egyenjogúságát. Wirth Judit szerint ehhez még mindig kell bizonyos bátorság. Pető Andrea Bédy-Schwimmer Rózáról, a magyar feminista mozgalom egyik alapítójáról tartott előadást Hazudja, hogy hazudta S imicska korábban rokonai megölésével vádolta azokat, akik megírták az ügyeiről az igazságot. S azt üzente: az Isten irgalmazzon nekik. Ő pedig irgalmazott, s megsúgta hívének, Orbán Viktornak: ideje lenne kivenni Simicska kezéből az APEH-et, amelyet politikai bunkóként használt. Ez nyomban meg is történt. Tavaly sem tetszett Simicska Lajosnak, amit a Népszabadság írt róla. Akkor médiabűnözők gyülekezetének nevezte a lapot. A lap beperelte őt, mert a törvény szerint a szabad száj mocskolódásának is vannak határai. A bíróság úgy vélte, ez a határ odébb van. Ennyire még mocskolódhat a száj. Jó, legyen. Rendes lap csak attól fél, hogy megcáfolják. Attól nem, hogy megfenyegetik. Ezért rendes lap nem fél Simicska Lajostól. Simicska ritkán cáfol, mert ritkán tud, de ijesztgetni sose rest. Miért is lenne? Ahhoz nem kell se igazság, se hatalom, csak szabad száj. Az pedig van. Mindenkinek szabad a szája, csak nem mindenki mocskolódik vele. Simicska tegnap ismét ránk tátotta száját. Befogott orral lestük, jön-e belőle cáfolat (is). Nem jött. Simicska egy szóval sem árulta el, mi lenne „mellébeszélés és hazugság" abból, amit a Népszabadság (Federer Ágnes- Haszán Zoltán: A másik nyilvánosság, november 20.) állított. Azt hazudta, hogy hazudtak róla. Gyakori eset. Az már nem annyira gyakori, hogy címlapon büszkélkedjen egy napilap egy tényektől teljesen mentes cikkel. A magyarázat, a cím. Annak van hírértéke. Hogy tudniillik Simicskana „gondja lesz ránk". Ennek se lenne hírértéke, ha nem ő állna, ahol áll. Mert abban nincs semmi érdekes, hogy egy bosszúszomjas, cáfolási nehézségekkel küszködő úr bojtal, fenyegetőzik a vakvilágba, mintha elfelejtette hogy öt évvel ezelőtt is hátravonták az „övét , mielétélhette volna bosszúvágyát... A hírérték az, ha a hátravonók felejtették el, miért is kellett ezt tenniük az ő kutyájuk kölykével, amikor már olyan kínosan habzott a szabad szája. Ők üzennek nekünk, hogy legközelebb nem lesz hátravonás? Meneküljön, aki ragaszkodik a szabad szájához, a többi meg fogja be? Aki gyáván szereti a szabadságot, annyira fél a fenyegetőzők visszatérésétől, hogy sok mindent megtenne ellene, amit nem szabad ott, ahol szabadság van. Aki gyáván szereti a szabadságot, rosszul szereti. Agyon. Aki bátran szereti a szabadságot, az erős korlátokkal korlátozza a szabadság korlátozását. Olyanerősekkel, hogy akkor se lehessen mozdítani őket, ha viszszatérnek, akiknek gondjuk lenne ránk.Révész Sándor S Fedőnevek költészete Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója csaknem száz névből álló listát állított össze az irodalmi, történelmi fedőnevekből. Ebből kiderül, hogy az ügynökök és informátorok kilétét rejtő fedőneveket a magyar történelem és művészvilág egykori, sőt gyakran ma is élő szereplőitől kölcsönözték. Gyarmati György szerint nem fordult elő, hogy fedőnévként az illető saját nevét használták volna. „Karádi Katalin", „Jávor Pál", „Márkus László" vagy „Major Tamás" néven máig ismeretlen személyek adtak jelentéseket a titkosszolgálatoknak - talán éppen az említett művészekről. Elkereszteltek spionokat történelmi személyiségekről is, így „Teleki Pálról", „Károlyi Mihályról", „Széchenyi Istvánról" vagy „Ságvári Endréről". Akadt besúgó, akire történetíró („Anonymus" vagy „Kézai Simon") nevét aggatták. - A fedőnévadásnak nem voltak, illetve ma sincsenek szabályai - közölte lapunkkal egy valamikori titkosszolgálati tiszt, hozzátéve: elsősorban arra törekedtek, hogy név szerint ne legyen azonosítható az illető; erre az operatív tiszt tett javaslatot, amit az ügynök vagy elfogadott, vagy ajánlott helyette másikat. Volt, aki egyik rokonának nevet vagy mozaikszót használt, de egy csapágyforgalmazó kereskedő például mint „Golyó" jelentett - mondta. A 2000 című irodalmi és társadalmi folyóirat novemberi száma egy „Debreceni" fedőnevű szegedi demográfusról 1976-ban írt titkosszolgálati elemzést közöl. A Debrecenből származó ügynök Kiss Ferenc irodalmárról, illetve a köré gyűlt alkotókról adott rendszeresen információkat. Szilágyi Ákos, a lap szerkesztője szerint a dokumentumok rávitágítanak, hogy a kapcsolattartó tisztek gyakorlatilag „nevelők" is voltak. Az egykori szigorúan titkos iratokból kitűnik, hogyan próbálták formálni a tartótisztek a besúgók világszemléletét. Kunstár Csaba