Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-27 / 277. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT 7 Vizsgálják a közrádió pártatlanságát A pártatlanságot és függetlenséget vizs­gáló tartalmi elemzést indított a média­hatóság a közszolgálati műsorszolgálta­tók főbb hírműsorainál. A népszavazási kampány hírszolgáltatásának ellenőrzé­séről a szocialista delegált kezdeménye­zésére döntött az Országos Rádió és Tele­vízió Testület (ORTT). Vidvánszky György kedden javasolta, hogy ne csak a kam­pányidőszakokban amúgy rendszeres, ám legfeljebb a nyiatkozókat párthova­tartozás alapján mechanikusan strigulá­zó vizsgálatot rendeljen el a testület, ha­nem tartalmi elemzést is végezzen a hírek kiegyensúlyozottságáról. Ehhez a kezde­ményezéshez csatlakozott a nyilvánosság előtt Újhelyi István, az MSZP alelnöke szerdán, amikor sajtótájékoztatón közöl­te: a Magyar Rádió hírműsorai szerinte soha nem voltak olyan pártosak, mint a december 5-i népszavazás előtt. A szocia­lista politikus szerint a Magyar Rádió hír­műsoraiban egyre nyíltabb és leplezetle­nebb politikai kampány zajlik, és kivétel nélkül olyan civilek szólalhatnak meg, akik az ellenzéki pártok álláspontját han­goztatják. Szadai Károly, a rádió kuratóri­umának fideszes alelnöke szerint minden szervezetnek és magánszemélynek jogá­ban áll társadalmi célú hirdetéseket köz­zétenni. „Az, hogy több olyan vélemény hangzik el a rádióban, ami a népszava­zással kapcsolatosan egyértelműen az igen mellett tette le a voksát, a közvéle­mény állapotát mutatja" - fogalmazott a Fidesz honlapján Szadai. Ezek ugyanak­kor közérdekű közleményként hangza­nak el, ami a médiatörvény szerint „nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel". Újhelyi nem az ilyenkor megszokott pénzbüntetést, hanem a Magyar Rádió műsor-szolgáltatási jogosultságának de­monstratív felfüggesztését kérte a média­hatóságtól. Hollós János, a Magyar Rádió alelnöke szerint ők betartják a médiatör­vényt. A Fidesz honlapján „Újhelyi úr hülye­sége - nem lehet felfüggeszteni a rádió engedélyét, mert nincs is" címmel jelent meg a párt médiaszekciójának közlemé­nye, amely szerint a közszolgálati Ma­gyar Rádió Rt. műsorszolgáltatásra a mé­diatörvénybe foglalt külön felhatalmazás alapján jogosult. A Magyar Rádiónak te­hát szerintük nincs „engedélye", ezért nincs is mit felfüggeszteni. A történteket pedig úgy értékelik, hogy a szocialisták azért dühösek, mert a Magyar Rádió „igyekszik kiegyensúlyozottan tájékoz­tatni" a hallgatókat. A médiahatóságnak van lehetősége közszolgálati médiumot is elhallgattatni, ezzel az ORTT rendszeresen él is. Az MTV-nek például azért kellett harminc percre elsötétítenie képernyőjét, mert a 2002-es választás két fordulója közti mű­sorok túlzottan az akkori kormány­pártoknak kedveztek. De rendszeresek a felfüggesztések a reklámszabályok meg­sértése miatt is. Ha a mostani vizsgálatok is törvénysértést állapítanak meg, három szankciót hozhat az ORTT: írásbeli figyel­meztetést, pénzbüntetést vagy maximum harmincnapos elhallgattatást. H.Z. Kondort már eltiltották a politikai szerepléstől .A Magyar Rádió elnöke egy közszolgá­lati intézmény élén áll, közszereplései során nemcsak önmagát, hanem intéz­ményét is képviseli. Ezért elfogadhatat­lan, hogy politikai rendezvényeken, tüntetéseken meghatározott politikai törekvések mellett elkötelezett szerepet vállaljon." Az Országgyűlés egyetlen tar­tózkodással, valamennyi párt támogatá­sával fogadta el március 22-én a kultu­rális bizottságnak ezt a mondatot is tar­talmazó indítványát. Egyúttal elutasítot­ta a Magyar Rádió 2002. április 1. - 2003. március 27. közötti tevékenysé­géről szóló beszámolót. Kondor Katalin elnöki mandátuma jövő év nyarán le. A kormánypártok által nyíltan is támadott Kondort addig csak a rádió kuratóriu­ma hívhatná vissza, az összes tag két­harmadának beleegyezésével. Beteggel demonstrált a miniszter Távol tartanák a kormányt a népszavazástól Az egészségügyi miniszter szerint fél évszázaddal forgatná vissza az ágazatban az idő kerekét a népszavazási igen. Az ellenpárt arra kéri, ne riogasson, a Fidesz pedig egyenesen az Országos Választási Bizottsághoz fordul. Elfogulatlan, semleges magatartásra, a népszavazási kampánytól való tartózko­dásra szólította föl a kormányt az egész­ségügyi intézmények privatizációjáról szóló népszavazással kapcsolatban a Magyar Szociális Fórum. A civil szerve­zet az EDDSZ székházában tartott sajtó­­tájékoztatóján részt vett az Orvosi Ka­mara elnöke, Éger István, aki hangoztat­ta: a kormányzat feleslegesen riogat, amikor a népszavazással kapcsolatban kampányol. Közölte: az Alkotmánybíró­ság korábbi határozata értelmében kizá­rólag a pártoknak és a népszavazást kez­deményező szervezeteknek van erre jo­guk. Megalapozatlannak és tévesnek ne­vezte Rácz Jenő miniszter tegnapi nyilat­kozatát, miszerint a többségi igen szava­zat hatására az Országgyűlésnek lépése­ket kell tennie a már magánosított intéz­mények visszaállamosításáért. Hozzá­tette: nincs mód arra, hogy visszamenő­­legesen megváltoztassák a tulajdonvi­szonyokat. Ezt a népszavazás kezdemé­nyezői sem akarják. Az egészségügyi miniszter, Rácz Jenő sajtótájékoztatóján egy beteggel de­monstrált tegnap. - Ha a hálózat magánosítása előtt szo­rulok ilyen kezelésre, biztosan nem le­hetnék már önök között - mondta a mi­niszter társaságában újságíróknak Bartha Zsuzsa, akinek gyerekkori cukor­­betegség szövődményeként ment tönkre a veséje, és két évig járt dialízisre, mire új vesét kaphatott. A szolgáltatás priva­tizálása előtt kevesek kiváltsága volt a művesekezelés. Most viszont valameny­­nyi beteg - évente négyezren - esélyt kap a túlélésre - közölte Bartha Zsuzsa, hozzátéve: a kezelésért soha nem fize­tett, azt az egészségbiztosítási pénztár fi­nanszírozza. Az egészségügyi miniszter szerint egyébként nincs kormányzati kampány, mindössze azt teszi, ami a dolga: ismerteti a döntések lehetséges következményeit. A miniszter szerint, ha valaki politizál, az éppen az orvosi köztestület elnöke, aki az egészségügyi dolgozók demonstrációján buzdított a két igenre. A szaktárcának össze kell gyűjtenie, mutatott rá, melyek azok a törvények, törvényhelyek, amelyek megsemmisítését egy esetleges igen után a kormánynak kezdeményeznie kell. Szakemberek szerint ebben az eset­ben módosítani kell az alkotmányt, az önkormányzati törvényt, fölül kell vizs­gálni az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást. S mindennek következ­ménye lehet a kényszerű visszaállamosí­tás. A népszavazás eredményeként Rácz szerint kórházak válhatnak működés­­képtelenné. Az intézmények 40 százalé­kában jelenleg magáncégek működtetik a szolgáltatásokat. A kormány viszont akkor sem bírálhatja fölül a népakaratot. AZ ORSZÁGOS Választási Bizottság­hoz fordul a Fidesz, mert szerintük a kormány alaptalan kijelentésekkel próbálja befolyásolni a választókat - mondta pénteki tájékoztatóján Mikola István, a párt egészségügyi tagozatának elnöke. A volt szakmi­niszter szerint a december ötödikei referendum eredménye semmikép­pen sem veszélyezteti a magánorvosi praxist, a privatizált gyógyszertárakat, ahogy a műveseellátást sem, mondja a miniszter, ha ez fél évszázad­dal forgatja vissza az idő kerekét. Mivel betegek sorsa válhat bizonytalanná, igyekszik a népszavazás előtt mind több szakmai és betegszervezettel találkozni, hogy személyesen közölje a szakembe­rek által összegyűjtött tényeket a refe­rendum hatásairól. Egyebek közt a csak­nem teljesen privatizált művese-szolgál­­tató hálózat sorsának bizonytalanná vá­lásáról.Danó Anna Nők zománcának fénye Száz éve alakult a Feministák Egyesülete A feminizmus akkor él és virul, ha van nőmozgalom. Magyar­­országon jelenleg nincs. Néhány hét híján egy évszázada, 1904. december 18-án jött létre Budapesten a Feministák Egyesülete. A közelgő jubile­um alkalmából két nőszervezet - a Ma­gyar Internetező Nők Egyesülete és a NőTárs Alapítvány - egész napos konfe­renciát rendezett a fővárosban. A XIX. század második felében élén­kültek fel a viták arról, hogy kaphatnak-e a nők választójogot vagy tanulhatnak-e egyetemeken - derült ki Acsády Judit szociológus előadásából. A női emanci­páció a férfiak részéről nagy ellenállásba ütközött. Egy bizonyos Neményi Imre például annak idején arra figyelmezte­tett, hogy a „nők zománcának fénye el­vész, ha politizálnak". A feministákat nem rendítette meg ez: szervezetet ala­kítottak, újságot adtak ki, járták az or­szágot. A korabeli sajtó rendszeresen be­számolt rendezvényeikről, de a történet­­írás elhallgatta létezésüket. A második világháború után feloszlatták a Feminis­ták Egyesületét, a múlt kutatása csak a rendszerváltást követően, a kiencvenes években kezdődhetett el. Elekes Irén Borbála könyvtáros idéze­tekkel támasztotta alá, hogy száz eszten­deje milyen közérthető, világos gondo­latokkal érveltek a női egyenjogúság mellett a feministák. Aztán - név említé­se nélkül - idézett egy feminizmussal foglalkozó mai magyar tanulmányból is, amely követhetetlenül zagyva, viszont hemzseg az idegen szavaktól. Wirth Judit, a NaNE Egyesület mun­katársa, aki a konferencián egyebek mel­lett a feminizmus jelenéről beszélt, la­punknak elmondta: a feminizmus akkor él és virul egy országban, ha van nőmoz­­galom. Nálunk azonban egyelőre nincs. Ebből az is következik, hogy a feminiz­musról kialakult tévhitek meglehetősen szabadon terjednek, nincs olyan erő, amely ezt ellensúlyozhatná. A mostani­nál tudatosabb gondolkodásra és maga­tartásra lenne szükség. Nőmozgalom ki­alakulására egészen addig nem lehet számítani - állapította meg -, amíg kel­lően sok ember nem meri vállalni, hogy feminista, tehát azt, hogy fontosnak tart­ja a nők és a férfiak egyenjogúságát. Wirth Judit szerint ehhez még mindig kell bizonyos bátorság. Pető Andrea Bédy-Schwimmer Rózáról, a magyar feminista mozgalom egyik alapítójáról tartott előadást Hazudja, hogy hazudta S­ imicska korábban rokonai megölésével vádolta azokat, akik megírták az ügyeiről az igazságot. S azt üzente: az Isten irgalmazzon nekik. Ő pedig irgalmazott, s megsúgta hívének, Orbán Viktornak: ideje lenne kivenni Simicska ke­zéből az APEH-et, amelyet politikai bunkóként használt. Ez nyomban meg is történt. Tavaly sem tetszett Simicska Lajosnak, amit a Népsza­badság írt róla. Akkor médiabűnözők gyülekezetének ne­vezte a lapot. A lap beperelte őt, mert a törvény szerint a szabad száj mocskolódásának is vannak határai. A bíróság úgy vélte, ez a határ odébb van. Ennyire még mocskolódhat a száj. Jó, legyen. Rendes lap csak attól fél, hogy megcáfolják. Attól nem, hogy megfenyegetik. Ezért rendes lap nem fél Simicska La­jostól. Simicska ritkán cáfol, mert ritkán tud, de ijesztgetni sose rest. Miért is lenne? Ahhoz nem kell se igazság, se ha­talom, csak szabad száj. Az pedig van. Mindenkinek szabad a szá­ja, csak nem mindenki mocsko­­lódik vele. Simicska tegnap ismét ránk tátotta száját. Befogott orral lestük, jön-e belőle cáfolat (is). Nem jött. Simicska egy szóval sem árulta el, mi len­ne „mellébeszélés és hazug­ság" abból, amit a Népsza­badság (Federer Ágnes- Haszán Zoltán: A másik nyilvánosság, november 20.) állított. Azt hazudta, hogy hazudtak róla. Gyakori eset. Az már nem annyira gyakori, hogy címlapon büszkélkedjen egy napi­lap egy tényektől teljesen mentes cikkel. A magyarázat, a cím. Annak van hírértéke. Hogy tudniillik Simicskana „gondja lesz ránk". Ennek se lenne hírértéke, ha nem ő állna, ahol áll. Mert abban nincs semmi érdekes, hogy egy bosszúszomjas, cáfolási nehézségekkel küszködő úr boj­­tal, fenyegetőzik a vakvilágba, mintha elfelejtette hogy öt évvel ezelőtt is hátravonták az „övét , mielé­t­élhette volna bosszú­vágyát... A hírérték az, ha a hátravonók felej­tették el, miért is kellett ezt tenniük az ő kutyá­juk kölykével, amikor már olyan kínosan hab­zott a szabad szája. Ők üzennek nekünk, hogy leg­közelebb nem lesz hátravo­­nás? Meneküljön, aki ra­gaszkodik a szabad szájá­hoz, a többi meg fogja be? Aki gyáván szereti a sza­badságot, annyira fél a fenye­getőzők visszatérésétől, hogy sok mindent megtenne ellene, amit nem szabad­­ ott, ahol szabadság van. Aki gyáván szereti a szabadságot, rosszul szereti. Agyon. Aki bátran szereti a szabadságot, az erős korlátokkal korlátozza a szabadság korlátozását. Olyan­­erősekkel, hogy akkor se lehessen mozdítani őket, ha visz­­szatérnek, akiknek gondjuk lenne ránk.Révész Sándor S Fedőnevek költészete Az Állambiztonsági Szolgálatok Történe­ti Levéltárának főigazgatója csaknem száz névből álló listát állított össze­­ az irodalmi, történelmi fedőnevekből. Ebből kiderül, hogy az ügynökök és informáto­rok kilétét rejtő fedőneveket a magyar történelem és művészvilág egykori, sőt gyakran ma is élő szereplőitől kölcsönöz­ték. Gyarmati György szerint nem fordult elő, hogy fedőnévként az illető saját nevét használták volna. „Karádi Katalin", „Jávor Pál", „Már­kus László" vagy „Major Tamás" néven máig ismeretlen személyek adtak jelenté­seket a titkosszolgálatoknak - talán ép­pen az említett művészekről. Elkereszteltek spionokat történelmi személyiségekről is, így „Teleki Pálról", „Károlyi Mihályról", „Széchenyi István­ról" vagy „Ságvári Endréről". Akadt be­súgó, akire történetíró („Anonymus" vagy „Kézai Simon") nevét aggatták. - A fedőnévadásnak nem voltak, illet­ve ma sincsenek szabályai - közölte la­punkkal egy valamikori titkosszolgálati tiszt, hozzátéve: elsősorban arra töreked­tek, hogy név szerint ne legyen azonosít­ható az illető; erre az operatív tiszt tett ja­vaslatot, amit az ügynök vagy elfogadott, vagy ajánlott helyette másikat. Volt, aki egyik rokonának nevet vagy mozaikszót használt, de egy csapágyforgalmazó ke­reskedő például mint „Golyó" jelentett - mondta. A 2000 című irodalmi és társadalmi fo­lyóirat novemberi száma egy „Debrece­ni" fedőnevű szegedi demográfusról 1976-ban írt titkosszolgálati elemzést kö­zöl. A Debrecenből származó ügynök Kiss Ferenc irodalmárról, illetve a köré gyűlt alkotókról adott rendszeresen in­formációkat. Szilágyi Ákos, a lap szerkesz­tője szerint a dokumentumok rávitágíta­­nak, hogy a kapcsolattartó tisztek gya­korlatilag „nevelők" is voltak. Az egyko­ri szigorúan titkos iratokból kitűnik, ho­gyan próbálták formálni a tartótisztek a besúgók világszemléletét. Kunstár Csaba

Next