Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-13 / 265. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 13., SZOMBAT 7 Ötvenhétezer forint lesz a minimálbér A reálkeresetek 3-4 százalékos emelkedé­se érdekében bruttó hatszázalékos bér­ajánlásról és a minimálbér 57 ezer forint­ra növeléséről született megállapodás tegnap az Országos Érdekegyeztető Ta­nácsban. Az egyezség a vállalkozásoknál dolgo­zók jövő évi keresetére vonatkozik. A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői nyolcadik alka­lommal ültek tárgyalóasztalhoz, az al­kusorozat a kemény, személyeskedő vi­táktól sem volt mentes. A szociális part­nerek kompromisszumkészségét jelzi, hogy a tárgyalások kezdetén a munka­­vállalók 62 ezer, a munkaadók viszont csak 55 400 forintra szerették volna emelni a jelenlegi 53 ezer forintos legki­sebb bér összegét, amely a végső megál­lapodás értelmében jövőre 57 ezer forint lesz. Arról is egyezség született, hogy jö­vőre szeptember 15-ig értékelik a kere­setemelési ajánlat teljesülését, s ha szük­séges - például a gazdaság teljesítménye vagy az infláció miatt -, tárgyalnak a módosításról. A megállapodás szerint a munkaügyi felügyelők kiemelten ellen­őrzik a minimálbér kifizetését, azt, hogy a munkáltatók ne bújhassanak ki norma­emeléssel a legkisebb bér kifizetése alól. Jövőre hatezer forintról nyolcezerre nő a melegétkeztetés adómentes hozzájárulá­sa, a hidegétkezési jegy értéke három és félezerről négyezerre emelkedik. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter - aki még politikai államtitkárként kezdet­től vezette a bértárgyalásokat az OÉT-ben - a bérmegállapodás aláírása előtt vilá­gossá tette, hogy a kormány szándéka szerint a közszférában is hatszázalékos emelésről kötnek megállapodást. Fontos­nak tartja, hogy a bérnövekedés össz­hangban lesz a gazdaság teljesítőképessé­gével, s külön pontban ajánlják a munkál­tatóknak a szakmunkások fizetésének je­lentős emelését. Az ország versenyképes­sége ugyanis jelentős mértékben függ a szakképzett munkavállalóktól. A szakszervezetek jelezték, hogy ke­vésnek tartják az 57 ezer forintos mini­málbért, sőt az autonómok elnöke, Borsik János bejelentette, hogy nem értenek egyet a mértékkel - ötszáz forinttal töb­bet tartanak indokoltnak -, de felelőssé­get éreznek, hogy egyezségre jussanak a legkisebb bérről. Szabó Endre, a Szakszer­vezetek Együttműködési Fórumának el­nöke azt az igényt fogalmazta meg, hogy a jövőben egyidejűleg állapodjanak meg a versenyszféra és a közszféra dolgozóira vonatkozó béremelésről. Kun J. Erzsébet ■ MINIMÁLBÉR 1989—2003 (forint) 1989 március 3 700 1989 október 4 000 1990 február 4 800 ............................................................ 1990 szeptember 5 600 1991 7 000 1992 8 000 1993 9 000 1994 10 500 1995 12 200 1996 14 500 1997 17 000 1998 19 500 1999 22 500 2000 25 500 2001 40 000 2002 50 000 2003 ___________________53 000 Forrás: MSZOSZ Adattár Felmondtak az egykori éjjeli menedékeseknek Munkatársunktól A Magyar Televízió Rt. rendkívüli fel­mondással megszüntette Matúz Gábor és Siklósi Beatrix munkaviszonyát. Ezzel fe­jeződött be az a munkaügyi eljárás, ame­lyet az MTV azért indított, mert Matúz most megjelent. „Az antifasiszta és a hungarista - Titkok a Magyar Televízió­ból" című könyvében a köztévé engedé­lye nélkül szerepeltek belső levelezések. Az idézett írásokban Baló György kulturá­lis igazgató jelezte, hogy mely részeket kifogásolja a Matúz és Siklósi által készí­tett Éjjeli Menedék című műsorban. Ta­valy októberben azért szüntették meg a heti adásukat, mert megszólaltatták az 1956-os forradalmat zsidó pogromokból eredeztető, több országból kitiltott Dávid Irvinget. A letiltás ellen akkor tiltakozott és a polgári körösök aktivizálódását kérte Orbán Viktor. Az MTV tegnapi közleménye szerint felajánlották Matúznak és Siklósinak a védekezés lehetőségét, de ezzel nem él­tek. (Siklósit azért vonták be az eljárásba, mert a könyvben megjelentetett levelek hivatalból nála kellett, hogy legyenek.) Matúz elnöke, Siklósi tisztségviselője az általuk létrehozott KÖZszolga szakszer­vezetnek, amely tiltakozó közleményben az érdekvédelmi tevékenységet folytatók megfélemlítésének nevezte a történteket. A kormány küldene egy század katonát Irakba A magyar szállítóalakulat hazatérte után is szolgálatot teljesíthetünk Irakban. NATO-műveletről lenne szó. A kormány jóváhagyásával a 300 fős magyar szállítóalakulat hazatérése után is szolgálhat egyszázadnyi katona Irak­ban. A feladatuk a jövő év elején induló NATO kiképzőközpont őrzése lehet. A kabinet azért dönthet saját hatáskörben a felajánlásról, mert NATO-műveletről van szó. Ehhez ugyanis - egy korábbi, a szövetségi hozzájárulásoknál a döntés­­hozatalt leegyszerűsítő jogszabály sze­rint - nem szükséges országgyűlési fel­hatalmazás. A NATO katonai bizottsága szerdán jóváhagyta az iraki kiképzés hadműve­leti tervét, amelyet jövő héten a szövet­ség legfőbb döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács is tárgyal. A honvé­delmi tárca kommunikációs főigazgató­helyettese, Bocskai István szerint még nem született politikai döntés arról, mi­lyen erővel és milyen módon venne részt Magyarország a NATO által veze­tett iraki kiképzési programban. A Ma­gyar Nemzet tegnapi száma ugyanak­kor idézte a Magyar Honvédség hadmű­veleti és kiképzési csoportfőnökét, aki egy budapesti konferencián bejelentette, hogy már megkezdődött egy könnyűlö­­vészszázad felkészítése a feladatra. A parlamentben egy újabb iraki sze­repvállalás megszavazása legalábbis két­séges lenne. A kormánypártok és az el­lenzék a most Irakban szolgáló magyar szállítóalakulat év végén lejáró mandátu­mának három hónapos meghosszabbítá­sáról sem jutottak egyezségre. A Fidesz szerint a közvélemény döntő többsége el­lenzi a katonai szerepvállalást Irakban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal in­dokolta a negyedéves ráadást, hogy részt kell venni a stabilizáció kulcspillanatát je­lentő januári választások biztosításában, Magyarország nem hagyhatja cserben szövetségeseit. „Ott maradni kötelesség, sokkal tovább maradni lehetetlenség" - utalt a kormányfő arra, hogy március után viszont hazahozza a katonákat. A további három hónapról hétfőn szavaz a parlament. A szállítóalakulat akkor ma­radhat márciusig, ha a képviselők kéthar­mada igennel voksol. A lövészzászlóalj kiküldése független ettől a döntéstől. H. Z. Lövészek válthatják őket KAMPÁNYCSEND Kampánycsend idején tilos a válasz­tói akarat befolyásolására alkalmas információkat nyilvánosságra hozni. Márpedig ma kampánycsendben kell lenni, bár a tegnapi MÁÉRT árnyéká­ban tán önmagától is elcsendesedett volna a választási harc. Így is figyel­nünk kell rá azonban: holnap Sopron­ban és Szécsényben időközi ország­­gyűlési képviselő választást rendez­­nek, ezért épp úgy tartózkodnunk kel­lett a pártpolitikai hírektől, mint ha az ország összes választókerületben kinyitották volna a szavazófülkéket. Újabb „hitelműsor" az MTV-ben Radikális megszorítások - Nem fizetnek a külsősöknek Miközben a kereskedelmi televíziók már most prognosztizálhatóan rekordbevé­tellel zárják az évet, a Magyar Televízió több milliárdos hitelfelvételre készül. Eközben radikális megszorításokra kényszerül, és nem fizet külső munka­társainak. A köztévé így hitelt sem kap­hatna - legfeljebb kormánygaranciával. Saját közlése szerint a TV 2 első kilenc hónapi árbevétele a tavalyival összevet­ve 21 százalékkal, 16,2 milliárd forintra nőtt, míg a nyereség ebben az időszak­ban 3,24 milliárd forint volt. Ez a legjobb eredmény a TV 2 1997-es indulása óta. Az RTL Klub júniusig publikálta árbevé­teleit - ekkor a főtulajdonos tőzsdei je­lenléte miatt felfüggesztette azt -, ami­ből az derül ki, hogy a piacvezető is megfejeli tavalyi bevételét. Piaci infor­mációk szerint az RTL Klub a tavalyi egész évi 26 milliárdos bevételét több mint húsz százalékkal növeli majd. A nagy tévés reklámpiacból ugyanak­kor aránytalanul kis hányad jut a szokás szerint csőd szélén táncoló MTV-nek. Ugyan Rudi Zoltán, a köztévé elnöke sze­rint a Magyar Televízióhoz is hosszú évek óta a legmagasabb kereskedelmi be­vétel folyik majd be, ám ennek nagysága így sem összevethető a konkurenciával. Az MTV a profitorientált tévék kereske­delmi bevételeinek töredékét produkálja, miközben a nézettségbeli differencia „mindössze" két-két és félszeres. Ráadá­sul nemcsak a bevételek alacsonyabbak a köztévénél, hanem a kiadások is. A köztévé az őszig havonta egymilli­­árd forintos veszteséget termelt. A bevé­telek és a kiadások között tátongó űrt az intézmény elnöke kifizetési moratórium­mal, és számos - köztük sok közszolgála­ti műsor - szüneteltetésével vagy megrit­­kításával próbálja csökkenteni. Az MTV szűkre szabott költségvetését az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a költ­ségvetés némi alkudozás után idén is ki­egészítette, ám hatmilliárdos­­uk így is maradt. Ennek betömésére venne fel hi­telt a céget a jövő év elejéig szanálni aka­ró tévéelnök. Csakhogy az ingatlan nél­kül maradt, köz- és egyéb tartozásokat felhalmozó MTV már nem tud garanciát nyújtani a visszafizetésre. Emiatt a közté­vé a kormánytól vár garanciát, aminek megadásától azért ódzkodik a pénzügyi tárca, mert az államháztartási hiányt nö­velné. Más megoldás azonban nem lát­szik az MTV megsegítésére. A köztévé­nek két értékesíthető vagyona marad. Az egyik a reklámideje, amelyet eddig min­dig botrányos körülmények között pró­báltak eladni, ráadásul ez kiszámíthatat­lan nagyságú évről évre. A másik az ar­chívuma. A filmtár áruba bocsátása napi­renden van. Rudi Zoltán szerint az archí­vumot a Nemzeti Audiovizuális Alap ve­heti át fokozatosan. Annak értékét leg­alább negyvenmilliárd forintra becsüli. Haszán Zoltán Testnevelés-osztályzás: az MSZP külön tárgyalná A költségvetési törvény több ok­tatási kérdést is újraszabályozna. Az MSZP szerint ez nem ildo­mos, ezért kivennék a tervezetből többek között a testnevelés osz­tályzásának ügyét is. Bár a legtöbb fórumon kész tényként ke­zelik, korántsem dőlt még el, lehet-e majd osztályozni jövőre a testnevelésórákon. Az oktatási tárca a költségvetési törvény­hez kapcsolódóan módosítaná a közokta­tási törvény több passzusát is, így példá­ul eltörölné a testnevelésórai osztályzást - kiváltva ezzel a szakmai szervezetek, többek között a Testnevelő Tanárok Or­szágos Egyesületének tiltakozását. A ja­vaslat szerint szeptembertől nem kapná­nak osztályzatokat tornából a diákok, ki­véve, ha azt a középiskola utolsó két évé­ben maguk kérik, vagy ha sporttagozatos osztályról van szó. Az MSZP olyan módosító indítványt nyújt majd be, amellyel kivenné ezt a ja­vaslatot a jogszabályból - tudtuk meg Szabó Zoltántól, az oktatási bizottság szo­cialista alelnökétől. A költségvetési tör­vénytervezetben ezen kívül tucatnyi, a közoktatási törvény módosítására vonat­kozó javaslat is szerepel: például, hogy az első osztályosok iskolatáskájának napi súlya legföljebb három kilogramm lehet, vagy hogy az első és a második osztály­ban nem lehet hétvégére házi feladatot adni. Az MSZP 41 módosító indítványt nyújt be, amellyel ezeket­­ a párt megíté­lése szerint nem költségvetési jelentőségű­­ javaslatokat kivenné a tervezetből. Szabó Zoltán elmondta: nem a javasla­tok tartalmával nem értenek egyet - sze­mély szerint a testnevelési osztályzás el­törlését támogatja is -, hanem az eljárás­sal. Közölte: az előző ciklusban volt gya­korlat, hogy nem költségvetési témájú jogszabály-módosításokat dugtak el és próbáltak elfogadtatni a költségvetési törvényben. - Az MSZP ezt az eljárást már akkor is kifogásolta, ne tegyük akkor most ugyanezt - fogalmazott. Azt mond­ta: a vitát le kell folytatni ezekről a kérdé­sekről, és külön jogszabályban kell be­nyújtani a javaslatokat a parlamentnek. Arató Gergely, az Oktatási Minisztéri­um MSZP-s politikai államtitkára érdek­lődésünkre azt mondta: a költségvetési törvényben mindenképpen kellett módo­sítani néhány közoktatási kérdést is - pél­dául azt, hogy hány álláshelyet kell létre­hozni az egyes oktatási intézményekben - mert költségvonzattal járnak. Úgy gon­dolták, felesleges később a parlamentet újabb módosító indítványokkal terhelni, ezért csatolták most a költségvetési tör­vényhez azokat a javaslatokat is, ame­lyeknek valóban nincs költségvonzatuk. Arató Gergely szerint ezekről - például a testnevelés osztályzásáról - jelenleg is zajlik a szakmai vita, a minisztérium vé­leményező testületei tárgyalják őket. A tárca fönntartja módosító javaslatait, és ha a képviselők többsége úgy látja, ezekről nem most kell dönteni, tavasszal egy önálló tervezetben benyújtják az el­képzeléseket ismét - közölte Arató Ger­gely. Úgy látja - bár a probléma szerinte is összetettebb -, a testnevelési osztályzás eltörlése egy jó lépés annak irányába, hogy a fiatalok megszeressék a sportot. Varga Dóra A PEDAGÓGUSOK Szakszervezete tiltakozik Jauernik István (MSZP) módosító indítványa ellen, amely közoktatási törvényben a „kötelező­en" foglalkoztatottak körét „ajánlott­ra" cserélné föl. A szakszervezet sze­rint a módosítás megkönnyítené az iskolafenntartók elbocsátásokkal kapcsolatos mozgásterét. Az eddigi tapasztalatok szerint ebben a hely­zetben az intézményfenntartók több­sége a szakmai szempontokat figyel­men kívül hagyja. A szakszervezet kész tiltakozó akciókat is szervezni a módosítás megakadályozására.

Next