Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-13 / 265. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 13., SZOMBAT 7 Ötvenhétezer forint lesz a minimálbér A reálkeresetek 3-4 százalékos emelkedése érdekében bruttó hatszázalékos bérajánlásról és a minimálbér 57 ezer forintra növeléséről született megállapodás tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Az egyezség a vállalkozásoknál dolgozók jövő évi keresetére vonatkozik. A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői nyolcadik alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz, az alkusorozat a kemény, személyeskedő vitáktól sem volt mentes. A szociális partnerek kompromisszumkészségét jelzi, hogy a tárgyalások kezdetén a munkavállalók 62 ezer, a munkaadók viszont csak 55 400 forintra szerették volna emelni a jelenlegi 53 ezer forintos legkisebb bér összegét, amely a végső megállapodás értelmében jövőre 57 ezer forint lesz. Arról is egyezség született, hogy jövőre szeptember 15-ig értékelik a keresetemelési ajánlat teljesülését, s ha szükséges - például a gazdaság teljesítménye vagy az infláció miatt -, tárgyalnak a módosításról. A megállapodás szerint a munkaügyi felügyelők kiemelten ellenőrzik a minimálbér kifizetését, azt, hogy a munkáltatók ne bújhassanak ki normaemeléssel a legkisebb bér kifizetése alól. Jövőre hatezer forintról nyolcezerre nő a melegétkeztetés adómentes hozzájárulása, a hidegétkezési jegy értéke három és félezerről négyezerre emelkedik. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter - aki még politikai államtitkárként kezdettől vezette a bértárgyalásokat az OÉT-ben - a bérmegállapodás aláírása előtt világossá tette, hogy a kormány szándéka szerint a közszférában is hatszázalékos emelésről kötnek megállapodást. Fontosnak tartja, hogy a bérnövekedés összhangban lesz a gazdaság teljesítőképességével, s külön pontban ajánlják a munkáltatóknak a szakmunkások fizetésének jelentős emelését. Az ország versenyképessége ugyanis jelentős mértékben függ a szakképzett munkavállalóktól. A szakszervezetek jelezték, hogy kevésnek tartják az 57 ezer forintos minimálbért, sőt az autonómok elnöke, Borsik János bejelentette, hogy nem értenek egyet a mértékkel - ötszáz forinttal többet tartanak indokoltnak -, de felelősséget éreznek, hogy egyezségre jussanak a legkisebb bérről. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt az igényt fogalmazta meg, hogy a jövőben egyidejűleg állapodjanak meg a versenyszféra és a közszféra dolgozóira vonatkozó béremelésről. Kun J. Erzsébet ■ MINIMÁLBÉR 1989—2003 (forint) 1989 március 3 700 1989 október 4 000 1990 február 4 800 ............................................................ 1990 szeptember 5 600 1991 7 000 1992 8 000 1993 9 000 1994 10 500 1995 12 200 1996 14 500 1997 17 000 1998 19 500 1999 22 500 2000 25 500 2001 40 000 2002 50 000 2003 ___________________53 000 Forrás: MSZOSZ Adattár Felmondtak az egykori éjjeli menedékeseknek Munkatársunktól A Magyar Televízió Rt. rendkívüli felmondással megszüntette Matúz Gábor és Siklósi Beatrix munkaviszonyát. Ezzel fejeződött be az a munkaügyi eljárás, amelyet az MTV azért indított, mert Matúz most megjelent. „Az antifasiszta és a hungarista - Titkok a Magyar Televízióból" című könyvében a köztévé engedélye nélkül szerepeltek belső levelezések. Az idézett írásokban Baló György kulturális igazgató jelezte, hogy mely részeket kifogásolja a Matúz és Siklósi által készített Éjjeli Menedék című műsorban. Tavaly októberben azért szüntették meg a heti adásukat, mert megszólaltatták az 1956-os forradalmat zsidó pogromokból eredeztető, több országból kitiltott Dávid Irvinget. A letiltás ellen akkor tiltakozott és a polgári körösök aktivizálódását kérte Orbán Viktor. Az MTV tegnapi közleménye szerint felajánlották Matúznak és Siklósinak a védekezés lehetőségét, de ezzel nem éltek. (Siklósit azért vonták be az eljárásba, mert a könyvben megjelentetett levelek hivatalból nála kellett, hogy legyenek.) Matúz elnöke, Siklósi tisztségviselője az általuk létrehozott KÖZszolga szakszervezetnek, amely tiltakozó közleményben az érdekvédelmi tevékenységet folytatók megfélemlítésének nevezte a történteket. A kormány küldene egy század katonát Irakba A magyar szállítóalakulat hazatérte után is szolgálatot teljesíthetünk Irakban. NATO-műveletről lenne szó. A kormány jóváhagyásával a 300 fős magyar szállítóalakulat hazatérése után is szolgálhat egyszázadnyi katona Irakban. A feladatuk a jövő év elején induló NATO kiképzőközpont őrzése lehet. A kabinet azért dönthet saját hatáskörben a felajánlásról, mert NATO-műveletről van szó. Ehhez ugyanis - egy korábbi, a szövetségi hozzájárulásoknál a döntéshozatalt leegyszerűsítő jogszabály szerint - nem szükséges országgyűlési felhatalmazás. A NATO katonai bizottsága szerdán jóváhagyta az iraki kiképzés hadműveleti tervét, amelyet jövő héten a szövetség legfőbb döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács is tárgyal. A honvédelmi tárca kommunikációs főigazgatóhelyettese, Bocskai István szerint még nem született politikai döntés arról, milyen erővel és milyen módon venne részt Magyarország a NATO által vezetett iraki kiképzési programban. A Magyar Nemzet tegnapi száma ugyanakkor idézte a Magyar Honvédség hadműveleti és kiképzési csoportfőnökét, aki egy budapesti konferencián bejelentette, hogy már megkezdődött egy könnyűlövészszázad felkészítése a feladatra. A parlamentben egy újabb iraki szerepvállalás megszavazása legalábbis kétséges lenne. A kormánypártok és az ellenzék a most Irakban szolgáló magyar szállítóalakulat év végén lejáró mandátumának három hónapos meghosszabbításáról sem jutottak egyezségre. A Fidesz szerint a közvélemény döntő többsége ellenzi a katonai szerepvállalást Irakban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal indokolta a negyedéves ráadást, hogy részt kell venni a stabilizáció kulcspillanatát jelentő januári választások biztosításában, Magyarország nem hagyhatja cserben szövetségeseit. „Ott maradni kötelesség, sokkal tovább maradni lehetetlenség" - utalt a kormányfő arra, hogy március után viszont hazahozza a katonákat. A további három hónapról hétfőn szavaz a parlament. A szállítóalakulat akkor maradhat márciusig, ha a képviselők kétharmada igennel voksol. A lövészzászlóalj kiküldése független ettől a döntéstől. H. Z. Lövészek válthatják őket KAMPÁNYCSEND Kampánycsend idején tilos a választói akarat befolyásolására alkalmas információkat nyilvánosságra hozni. Márpedig ma kampánycsendben kell lenni, bár a tegnapi MÁÉRT árnyékában tán önmagától is elcsendesedett volna a választási harc. Így is figyelnünk kell rá azonban: holnap Sopronban és Szécsényben időközi országgyűlési képviselő választást rendeznek, ezért épp úgy tartózkodnunk kellett a pártpolitikai hírektől, mint ha az ország összes választókerületben kinyitották volna a szavazófülkéket. Újabb „hitelműsor" az MTV-ben Radikális megszorítások - Nem fizetnek a külsősöknek Miközben a kereskedelmi televíziók már most prognosztizálhatóan rekordbevétellel zárják az évet, a Magyar Televízió több milliárdos hitelfelvételre készül. Eközben radikális megszorításokra kényszerül, és nem fizet külső munkatársainak. A köztévé így hitelt sem kaphatna - legfeljebb kormánygaranciával. Saját közlése szerint a TV 2 első kilenc hónapi árbevétele a tavalyival összevetve 21 százalékkal, 16,2 milliárd forintra nőtt, míg a nyereség ebben az időszakban 3,24 milliárd forint volt. Ez a legjobb eredmény a TV 2 1997-es indulása óta. Az RTL Klub júniusig publikálta árbevételeit - ekkor a főtulajdonos tőzsdei jelenléte miatt felfüggesztette azt -, amiből az derül ki, hogy a piacvezető is megfejeli tavalyi bevételét. Piaci információk szerint az RTL Klub a tavalyi egész évi 26 milliárdos bevételét több mint húsz százalékkal növeli majd. A nagy tévés reklámpiacból ugyanakkor aránytalanul kis hányad jut a szokás szerint csőd szélén táncoló MTV-nek. Ugyan Rudi Zoltán, a köztévé elnöke szerint a Magyar Televízióhoz is hosszú évek óta a legmagasabb kereskedelmi bevétel folyik majd be, ám ennek nagysága így sem összevethető a konkurenciával. Az MTV a profitorientált tévék kereskedelmi bevételeinek töredékét produkálja, miközben a nézettségbeli differencia „mindössze" két-két és félszeres. Ráadásul nemcsak a bevételek alacsonyabbak a köztévénél, hanem a kiadások is. A köztévé az őszig havonta egymilliárd forintos veszteséget termelt. A bevételek és a kiadások között tátongó űrt az intézmény elnöke kifizetési moratóriummal, és számos - köztük sok közszolgálati műsor - szüneteltetésével vagy megritkításával próbálja csökkenteni. Az MTV szűkre szabott költségvetését az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a költségvetés némi alkudozás után idén is kiegészítette, ám hatmilliárdosuk így is maradt. Ennek betömésére venne fel hitelt a céget a jövő év elejéig szanálni akaró tévéelnök. Csakhogy az ingatlan nélkül maradt, köz- és egyéb tartozásokat felhalmozó MTV már nem tud garanciát nyújtani a visszafizetésre. Emiatt a köztévé a kormánytól vár garanciát, aminek megadásától azért ódzkodik a pénzügyi tárca, mert az államháztartási hiányt növelné. Más megoldás azonban nem látszik az MTV megsegítésére. A köztévének két értékesíthető vagyona marad. Az egyik a reklámideje, amelyet eddig mindig botrányos körülmények között próbáltak eladni, ráadásul ez kiszámíthatatlan nagyságú évről évre. A másik az archívuma. A filmtár áruba bocsátása napirenden van. Rudi Zoltán szerint az archívumot a Nemzeti Audiovizuális Alap veheti át fokozatosan. Annak értékét legalább negyvenmilliárd forintra becsüli. Haszán Zoltán Testnevelés-osztályzás: az MSZP külön tárgyalná A költségvetési törvény több oktatási kérdést is újraszabályozna. Az MSZP szerint ez nem ildomos, ezért kivennék a tervezetből többek között a testnevelés osztályzásának ügyét is. Bár a legtöbb fórumon kész tényként kezelik, korántsem dőlt még el, lehet-e majd osztályozni jövőre a testnevelésórákon. Az oktatási tárca a költségvetési törvényhez kapcsolódóan módosítaná a közoktatási törvény több passzusát is, így például eltörölné a testnevelésórai osztályzást - kiváltva ezzel a szakmai szervezetek, többek között a Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének tiltakozását. A javaslat szerint szeptembertől nem kapnának osztályzatokat tornából a diákok, kivéve, ha azt a középiskola utolsó két évében maguk kérik, vagy ha sporttagozatos osztályról van szó. Az MSZP olyan módosító indítványt nyújt majd be, amellyel kivenné ezt a javaslatot a jogszabályból - tudtuk meg Szabó Zoltántól, az oktatási bizottság szocialista alelnökétől. A költségvetési törvénytervezetben ezen kívül tucatnyi, a közoktatási törvény módosítására vonatkozó javaslat is szerepel: például, hogy az első osztályosok iskolatáskájának napi súlya legföljebb három kilogramm lehet, vagy hogy az első és a második osztályban nem lehet hétvégére házi feladatot adni. Az MSZP 41 módosító indítványt nyújt be, amellyel ezeket a párt megítélése szerint nem költségvetési jelentőségű javaslatokat kivenné a tervezetből. Szabó Zoltán elmondta: nem a javaslatok tartalmával nem értenek egyet - személy szerint a testnevelési osztályzás eltörlését támogatja is -, hanem az eljárással. Közölte: az előző ciklusban volt gyakorlat, hogy nem költségvetési témájú jogszabály-módosításokat dugtak el és próbáltak elfogadtatni a költségvetési törvényben. - Az MSZP ezt az eljárást már akkor is kifogásolta, ne tegyük akkor most ugyanezt - fogalmazott. Azt mondta: a vitát le kell folytatni ezekről a kérdésekről, és külön jogszabályban kell benyújtani a javaslatokat a parlamentnek. Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium MSZP-s politikai államtitkára érdeklődésünkre azt mondta: a költségvetési törvényben mindenképpen kellett módosítani néhány közoktatási kérdést is - például azt, hogy hány álláshelyet kell létrehozni az egyes oktatási intézményekben - mert költségvonzattal járnak. Úgy gondolták, felesleges később a parlamentet újabb módosító indítványokkal terhelni, ezért csatolták most a költségvetési törvényhez azokat a javaslatokat is, amelyeknek valóban nincs költségvonzatuk. Arató Gergely szerint ezekről - például a testnevelés osztályzásáról - jelenleg is zajlik a szakmai vita, a minisztérium véleményező testületei tárgyalják őket. A tárca fönntartja módosító javaslatait, és ha a képviselők többsége úgy látja, ezekről nem most kell dönteni, tavasszal egy önálló tervezetben benyújtják az elképzeléseket ismét - közölte Arató Gergely. Úgy látja - bár a probléma szerinte is összetettebb -, a testnevelési osztályzás eltörlése egy jó lépés annak irányába, hogy a fiatalok megszeressék a sportot. Varga Dóra A PEDAGÓGUSOK Szakszervezete tiltakozik Jauernik István (MSZP) módosító indítványa ellen, amely közoktatási törvényben a „kötelezően" foglalkoztatottak körét „ajánlottra" cserélné föl. A szakszervezet szerint a módosítás megkönnyítené az iskolafenntartók elbocsátásokkal kapcsolatos mozgásterét. Az eddigi tapasztalatok szerint ebben a helyzetben az intézményfenntartók többsége a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyja. A szakszervezet kész tiltakozó akciókat is szervezni a módosítás megakadályozására.