Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-16 / 267. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 16., KEDD 7 A kormánypártok választottak alelnököt Csak a koalíció támogatta Dávid Ibolyát Ismét alelnökévé választotta az Országgyűlés Dávid Ibolyát. Pettkó Andrást az Országgyűlés egyik jegyzőjének, Wéber Jánost pedig az ORTT MDF által delegált tagjává választották. Tegnap a koalíciós többség, illetve az MDF-elnökhöz lojális demokrata fórumos képviselők szavaztak Dávidra (illetve a másik két fórumos képviselőre). A titkos szavazáson Dávid Ibolya 187 EGYELŐRE a Lakitelek munkacsoport elnevezést használják az MDF-ből kizárt, illetve kivált független országgyűlési képviselők. Bejelentették azt is, hogy Nemzeti Fórum néven egyesületet alakítanak. A tizennégy politikus arról is döntött, hogy a jövőben a függetlenek soraiban parlamenti csoportként működnek. (Munkatársunktól) igen szavazatot kapott nyolc ellenében. A Fidesz-frakció, illetve az MDF-frakcióból kizárt, illetve kivált honatyák nem vettek részt a szavazáson. A szavazásra azért került sor, mert időközben a jelölő MDF-frakció feloszlott, majd újjáalakult. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy nyilatkozott: azért nem vettek részt a procedúrában, mert szerintük felül kell vizsgálni azt az Országgyűlés alakulásakor megkötött négypárti megállapodást, mely a parlamenti tisztségek és a bizottsági helyek elosztásáról szól. Időközben ugyanis a 24 tagú MDF-frakció feloszlott, majd pusztán nyolc taggal alakult meg. A parlamenti, illetve bizottsági helyek elosztása pedig a létszámarányon alapul. Halász János szerint szintén elfogadhatatlan az az eljárás, melynek során kizárásokkal, kilépésekkel az MDF-frakció nyolcszemélyesre apadt. Cs. I. Fidesz-siker Sopronban és Szécsényben Tudósítóinktól A vasárnapi időközi országgyűlési választás Sopronban és a szécsényi körzetben is a Fidesz jelöltjének győzelmét hozta. A szavazók száma egyik helyen sem volt elegendő az érvényességhez, így november 28-án mindkét helyen második forduló lesz. Sopronban az európai parlamenti választások eredménye ismétlődött a hét végén: a Fidesz jelöltje, Firtl Mátyás 19 százalékos előnyre tett szert a szocialisták által indított Kránitz Lászlóval szemben. A soproni választásokon 16 322-en - a választók 31,98 százaléka vett részt. A voksok 53,63 százalékát Firtl kapta, a szocialista Kránitz 34,45 százalékot ért el. Az SZDSZ színeiben induló Kóczán Zoltán 4,21 százalékot szerzett meg. A MIÉP jelöltje, Sárdy Barbara 3,09 százalékot kapott. Nagy Tamás (MDF) szavazataránya 2,22 százalék, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje, Kirkovits Balázs 1,24 százalékot ért el. A független Friedl László Mihály 1,16 százalékot gyűjtött. Mindössze 28,84 százalékos volt a részvételi arány a szécsényi körzetben, ahol a tét az EP-be bejutott Surján László (Fidesz) megüresedett képviselői helye volt. Nógrád megye 3-as számú választókörzetében 49 település 78 szavazókörében 38 581 polgár adhatta le voksát. A beérkezett voksok felét, 5521-et a Fidesz és a KDNP jelöltje, Nagy Andor szerezte meg, a második legtöbb szavazatot, 3060-at a szocialisták és a szabad demokraták közös jelöltje, Borenszki Ervin kapta. A vasárnapi szavazáson Nagy Andor a voksok 50,1 százalékát szerezte meg, Borenszkire a szavazatok 27,8 százaléka esett. Id. Gáspár Győző független jelölt 10,7 százalékot kapott. A Jobbik Magyarországért színeiben Franka Tibornak 3,9, az MDF-et képviselő Frisch Oszkárnak 2,4 százaléknyi voks jutott. A Zöld Párt jelöltje, Fekete László 1,5, a munkáspárti Nagy Attila 1,3 százalékot ért el. A további három jelölt eredménye egy százalék alatti: Simó Bélának (Összefogás Magyarországért Centrum) 0,9, Miklós Szabolcsnak (Magyar Vidék és Polgári Párt) 0,8, Kürti Istvánnak (MIÉP) 0,6 százalék jutott. Európa-toll A Nemzeti Múzeumnak ajándékozta tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt a tollat, amellyel aláírta az Európai Unió alkotmányát A T. Ház kivonulást parancsolt Irakból A Fidesz nem járult hozzá az iraki magyar szállítóalakulat mandátumának meghosszabbításához, így december 31-én meg kell kezdeni a csomagolást. A honvédelmi miniszter szerint több évre kiható külpolitikai következményekkel kell számolni. Az év végéig láthat csak el feladatot a magyar szállítóalakulat Irakban. Az ellenzék tegnap az Országgyűlésben nem járult hozzá ugyanis a kontingens december 31-én lejáró mandátumának negyedéves meghosszabbításához. A három hónapos ráadáshoz a képviselők kétharmadának támogatására lett volna szükség. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a vita zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy ötszáz napja szolgálnak kint magyarok, és mindössze kilencven nap ráadás kellene ahhoz, hogy részt vehessünk a demokratizálódás egyik legfontosabb lépése, a választások biztosításában. Szerinte megfutamodás és szövetségeseink cserbenhagyása, ha januártól nem veszünk részt az együttműködésben. A brit alsóház védelmi bizottságának elnökét idézve azt mondta, hogy többéves külpolitikai következménye lesz a hazajövetelnek. A honvédelmi miniszter érvei nem győzték meg az ellenzéket, amely korábban a közvélemény-kutatásokra is hivatkozva jelezte: elutasítja a hosszabbítást. A 191 kormánypárti igen mellett 159 nem szavazat született. Két SZDSZ-es politikus is nemmel szavazott. Orbán Viktor, akit Tony Blair brit kormányfő nemrég a hosszabbításról igyekezett meggyőzni, nem volt jelen a T. Házban. Mint korábban ismertté vált, mindez nem jelenti azt, hogy rövid időn belül magyar katona nélkül maradnak Irakban a szövetségesek. A NATO keretében - így elég a kormánydöntés - ugyanis egy őrszázad, mintegy 120-150 katona utazik majd az arab országba. Haszán Zoltán Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint megfutamodást jelent a döntés Az ellenzék útja oda és vissza A rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni egy nemzetközi katonai feladatvállalásról. A közvélemény-kutatásokra figyelő belpolitikai vitában másfél év alatt morzsolódott fel az egyhangú támogatás, amellyel az Országgyűlés 2003 júliusában megszavazta a magyar katonák Irakba küldését (313 igen, 0 nem és tartózkodás). Már ekkor is nézetkülönbség volt abban, hogy milyen feladatot végezzenek a magyarok Irakban. A kormány a Fidesz kérésére módosította azt az elképzelést, hogy őrkatonákkal vegyünk részt a misszióban, és végül szállítóalakulatot indított útnak a parlament. A kezdeti nézetazonosság már tavaly novemberben megtört, amikor az eredetileg csak féléves mandátum meghosszabbításáról szavaztak. Az MDF ugyanis elutasította a felhatalmazás 2004 végéig érvényes kitolását, és 13 fideszes is a nem gombot nyomta meg vagy tartózkodott. A nagyobbik ellenzéki párt az idén tavasz végéig hivatalosan kiállt a szerepvállalás mellett, majd az iraki fogolykínzások nyilvánosságra kerülése után közölték, hogy az amerikaiak által vezetett műveletek erkölcsileg ellehetetlenültek. A másik ellenérv a közvélemény többségének elutasítása volt. Mivel a visszahívás is kétharmados többséget igényelt volna, patthelyzet alakult ki, az ellenzéki pártok nem tudták hazahívni a katonákat, a koalíció viszont nem tudta elérni, hogy a januári iraki választásokra tekintettel további három hónapig, március végéig maradjanak kint a magyar katonák. A mandátum viszont december végén lejár. Meghosszabbításának elutasítása miatt sem kell azonnal csomagolniuk a katonáknak. A kormány ugyanis maradéktalanul ki akarja használni az országgyűlési felhatalmazásnak azt a mondatát, amely szerint „a kontingens feladatát 2004. december 31-ig terjedő időszakban látja el". Ennek alapján azonban január 1-jétől már egyetlen kilométert sem tehetnek meg a magyar katonák a nemzetközi hadosztály anyagait szállítva. Magyarország az eredetileg Irakba katonákat küldő 19 NATO-tagország közül a harmadik lesz, amely visszavonja fegyvereseit. Korábban Spanyolország és Norvégia döntött így. A hazatelepülés a mostani tervek szerint legalább két vagy három hónapot vesz igénybe, ezért még egy váltást kiküldenek a most szolgálatot teljesítők lecserélésére. Feladatuk az összecsomagolás és a felszerelések hazahozatala lesz. Mindeddig túljelentkezés volt valamennyi váltásnál, amelyben szerepet játszott az is, hogy az Irakban szolgálók itthoni fizetésükkel és minden egyéb járulékkal, pótlékkal együtt átlagosan 800 ezer forintot kerestek havonta. H. Z. Magyarok al-Hillahban Az Irakban szolgáló magyar szállítózászlóalj több mint egy éve, 2003 derekán utazott ki. Fő feladata: az Irakban lévő nemzetközi erők működéséhez szükséges eszközök közúti szállítása, humanitárius segélyektől erődítmény-építőanyagokig - fegyver kivételével. A szállítózászlóalj túl van hatszázadik feladata teljesítésén, és eddig több mint kétmillió kilométert tett meg az ellenséges, barátságtalan iraki földön. A szállítózászlóaljból egy század szállítmánykísérő-védő feladatokat teljesít. Fegyverzete semmiben sem marad el az amerikaiakétól. Az al-hillahi tábor elleni teherautós támadás utáncsak könnyű sebesüléseket okozó üvegszilánk-sérülések voltak) a kőépületek ablakait fóliával vonták be, a bejáratokat, ablakokat homokzsáképítményekkel vették körül. A katonák nem járhatnak ki a táborból, ahol rajtuk kívül mások, a nemzetközi hadosztályhoz tartozó lengyelek, szlovákok, bolgárok, mongolok, el-salvadoriak laknak. (Munkatársunktól) Nagy Richárd emlékes érbeli katona volt a bátyám, soha nem futamodott meg nehéz helyzetekben - mondta szolnoki tudósítónknak tegnap Nagy Krisztián, az idén június 17-én, Irakban robbantásos merényletben hősi halált halt zagyvarékasi Nagy Richárd testvére. Szavai szerint halálát a család máig nem tudta feldolgozni, édesanyjuk elzárkózik a nyilvánosságtól. A huszonhét esztendős Nagy Richárd szakaszvezető a nyár elején orvtámadásban vesztette életét, amikor távirányítású pokolgép robbant a vizet szállító magyar konvoj mellett, az al-halahi bázistól 70 kilométerre. A szakaszvezetőt a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség hősi halottjává nyilvánította, és posztumusz hadnaggyá léptette elő. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az iraki kontingens mandátumának meghoszszabbítása kapcsán korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország, a szövetségesek és Irak érdekét is az szolgálja, ha a magyar kontingens csak akkor jön haza, amikor elvégezte munkáját. „Három hónapra van még szükség, hogy azt mondhassuk, tartottuk a szavunkat. (...) Ezzel tartozunk Nagy Richárd (...) emlékének" - jelentette ki a kormányfő. Az elhunyt Nagy Richárd - öccse szavai szerint - annak ellenére jelentkezett a külhoni szolgálatra, hogy édesanyja minden erejével megpróbálta lebeszélni róla. Nagy Krisztián elmondta: figyelemmel kísérik az iraki híreket, de az események iránt nem tanúsítanak nagyobb érdeklődést, mint egy átlagos magyar család. Hozzátette: elhunyt bátyja katonatársai, amikor augusztusban hazaérkeztek Magyarországra, tiszteletüket tették bajtársuk sírjánál, édesanyjának pedig egy zászlót ajándékoztak emlékül, amelyre a magyar kontingens valamennyi tagja ráírta nevét. D. J.