Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-16 / 267. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. NOVEMBER 16., KEDD 7 A kormánypártok választottak alelnököt C­sak a koalíció támogatta Dávid Ibolyát Ismét alelnökévé választotta az Ország­­gyűlés Dávid Ibolyát. Pettkó Andrást az Országgyűlés egyik jegyzőjének, Wéber Jánost pedig az ORTT MDF által delegált tagjává választották. Tegnap a koalíciós többség, illetve az MDF-elnökhöz lojális demokrata fóru­­mos képviselők szavaztak Dávidra (il­letve a másik két fórumos képviselőre). A titkos szavazáson Dávid Ibolya 187 EGYELŐRE a Lakitelek munkacsoport elnevezést használják az MDF-ből ki­zárt, illetve kivált független országgyű­lési képviselők. Bejelentették azt is, hogy Nemzeti Fórum néven egyesüle­tet alakítanak. A tizennégy politikus arról is döntött, hogy a jövőben a füg­getlenek soraiban parlamenti csoport­ként működnek. (Munkatársunktól) igen szavazatot kapott nyolc ellenében. A Fidesz-frakció, illetve az MDF-frakció­­ból kizárt, illetve kivált honatyák nem vettek részt a szavazáson. A szavazásra azért került sor, mert időközben a jelölő MDF-frakció feloszlott, majd újjáalakult. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy nyilatkozott: azért nem vettek részt a procedúrában, mert szerintük felül kell vizsgálni azt az Országgyűlés alakulása­kor megkötött négypárti megállapodást, mely a parlamenti tisztségek és a bizott­sági helyek elosztásáról szól. Időközben ugyanis a 24 tagú MDF-frakció feloszlott, majd pusztán nyolc taggal alakult meg. A parlamenti, illetve bizottsági helyek el­osztása pedig a létszámarányon alapul. Halász János szerint szintén elfogadha­tatlan az az eljárás, melynek során kizárá­sokkal, kilépésekkel az MDF-frakció nyolcszemélyesre apadt. Cs. I. Fidesz-siker Sopronban és Szécsényben Tudósítóinktól A vasárnapi időközi országgyűlési vá­lasztás Sopronban és a szécsényi körzet­ben is a Fidesz jelöltjének győzelmét hoz­ta. A szavazók száma egyik helyen sem volt elegendő az érvényességhez, így no­vember 28-án mindkét helyen második forduló lesz. Sopronban az európai parlamenti vá­lasztások eredménye ismétlődött a hét végén: a Fidesz jelöltje, Firtl Mátyás 19 százalékos előnyre tett szert a szocialisták által indított Kránitz Lászlóval szemben. A soproni választásokon 16 322-en - a vá­lasztók 31,98 százaléka­­ vett részt. A voksok 53,63 százalékát Firtl kapta, a szo­cialista Kránitz 34,45 százalékot ért el. Az SZDSZ színeiben induló Kóczán Zoltán 4,21 százalékot szerzett meg. A MIÉP je­löltje, Sárdy Barbara 3,09 százalékot ka­pott. Nagy Tamás (MDF) szavazataránya 2,22 százalék, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje, Kirkovits Balázs 1,24 százalékot ért el. A független Friedl László Mihály 1,16 százalékot gyűjtött. Mindössze 28,84 százalékos volt a részvételi arány a szécsényi körzetben, ahol a tét az EP-be bejutott Surján László (Fidesz) megüresedett képviselői helye volt. Nógrád megye 3-as számú választó­­körzetében 49 település 78 szavazóköré­ben 38 581 polgár adhatta le voksát. A be­érkezett voksok felét, 5521-et a Fidesz és a KDNP jelöltje, Nagy Andor szerezte meg, a második legtöbb szavazatot, 3060-at a szocialisták és a szabad demokraták kö­zös jelöltje, Borenszki Ervin kapta. A vasárnapi szavazáson Nagy Andor a voksok 50,1 százalékát szerezte meg, Borenszkire a szavazatok 27,8 százaléka esett. Id. Gáspár Győző független jelölt 10,7 százalékot kapott. A Jobbik Magyaror­szágért színeiben Franka Tibornak 3,9, az MDF-et képviselő Frisch Oszkárnak 2,4 százaléknyi voks jutott. A Zöld Párt je­löltje, Fekete László 1,5, a munkáspárti Nagy Attila 1,3 százalékot ért el. A továb­bi három jelölt eredménye egy százalék alatti: Simó Bélának (Összefogás Magyar­­országért Centrum) 0,9, Miklós Szabolcs­nak (Magyar Vidék és Polgári Párt) 0,8, Kürti Istvánnak (MIÉP) 0,6 százalék jutott. Európa-toll A Nemzeti Múzeumnak ajándékozta tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt a tollat, amellyel aláírta az Európai Unió alkotmányát A T. Ház kivonulást parancsolt Irakból A Fidesz nem járult hozzá az iraki magyar szállítóalakulat man­dátumának meghosszabbításához, így december 31-én meg kell kezdeni a csomagolást. A honvédelmi miniszter szerint több évre kiható külpolitikai következményekkel kell számolni. Az év végéig láthat csak el feladatot a magyar szállítóalakulat Irakban. Az el­lenzék tegnap az Országgyűlésben nem járult hozzá ugyanis a kontingens de­cember 31-én lejáró mandátumának ne­gyedéves meghosszabbításához. A há­rom hónapos ráadáshoz a képviselők kétharmadának támogatására lett volna szükség. Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszter a vita zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy ötszáz napja szolgál­nak kint magyarok, és mindössze ki­lencven nap ráadás kellene ahhoz, hogy részt vehessünk a demokratizálódás egyik legfontosabb lépése, a választások biztosításában. Szerinte megfutamodás és szövetségeseink cserbenhagyása, ha januártól nem veszünk részt az együtt­működésben. A brit alsóház védelmi bi­zottságának elnökét idézve azt mondta, hogy többéves külpolitikai következ­ménye lesz a hazajövetelnek. A honvé­delmi miniszter érvei nem győzték meg az ellenzéket, amely korábban a közvélemény-kutatásokra is hivatkozva jelezte: elutasítja a hosszabbítást. A 191 kormánypárti igen mellett 159 nem sza­vazat született. Két SZDSZ-es politikus is nemmel szavazott. Orbán Viktor, akit Tony Blair brit kormányfő nemrég a hosszabbításról igyekezett meggyőzni, nem volt jelen a T. Házban. Mint korábban ismertté vált, mindez nem jelenti azt, hogy rövid időn belül magyar katona nélkül maradnak Irak­ban a szövetségesek. A NATO kereté­ben - így elég a kormánydöntés - ugyanis egy őrszázad, mintegy 120-150 katona utazik majd az arab országba. Haszán Zoltán Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint megfutamodást jelent a döntés Az ellenzék útja oda és vissza A rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni egy nemzetközi katonai feladatvállalásról. A közvélemény-ku­tatásokra figyelő belpolitikai vitában másfél év alatt morzsolódott fel az egy­hangú támogatás, amellyel az Ország­­gyűlés 2003 júliusában megszavazta a magyar katonák Irakba küldését (313 igen, 0 nem és tartózkodás). Már ekkor is nézetkülönbség volt abban, hogy mi­lyen feladatot végezzenek a magyarok Irakban. A kormány a Fidesz kérésére módosította azt az elképzelést, hogy őr­katonákkal vegyünk részt a misszió­ban, és végül szállítóalakulatot indított útnak a parlament. A kezdeti nézetazo­nosság már tavaly novemberben meg­tört, amikor az eredetileg csak féléves mandátum meghosszabbításáról sza­vaztak. Az MDF ugyanis elutasította a felhatalmazás 2004 végéig érvényes ki­tolását, és 13 fideszes is a nem gombot nyomta meg vagy tartózkodott. A na­gyobbik ellenzéki párt az idén tavasz végéig hivatalosan kiállt a szerepválla­lás mellett, majd az iraki fogolykínzá­sok nyilvánosságra kerülése után kö­zölték, hogy az amerikaiak által veze­tett műveletek erkölcsileg ellehetetle­nültek. A másik ellenérv a közvéle­mény többségének elutasítása volt. Mi­vel a visszahívás is kétharmados több­séget igényelt volna, patthelyzet alakult ki, az ellenzéki pártok nem tudták ha­zahívni a katonákat, a koalíció viszont nem tudta elérni, hogy a januári iraki választásokra tekintettel további három hónapig, március végéig maradjanak kint a magyar katonák. A mandátum viszont december vé­gén lejár. Meghosszabbításának eluta­sítása miatt sem kell azonnal csoma­golniuk a katonáknak. A kormány ugyanis maradéktalanul ki akarja használni az országgyűlési felhatalma­zásnak azt a mondatát, amely szerint „a kontingens feladatát 2004. december 31-ig terjedő időszakban látja el". Ennek alapján azonban január 1-jétől már egyetlen kilométert sem tehetnek meg a magyar katonák a nemzetközi hadosztály anyagait szállítva. Magyar­ország az eredetileg Irakba katonákat küldő 19 NATO-tagország közül a har­madik lesz, amely visszavonja fegyve­reseit. Korábban Spanyolország és Norvégia döntött így. A hazatelepülés a mostani tervek szerint legalább két vagy három hónapot vesz igénybe, ezért még egy váltást kiküldenek a most szolgálatot teljesítők lecserélésé­re. Feladatuk az összecsomagolás és a felszerelések hazahozatala lesz. Mindeddig túljelentkezés volt vala­mennyi váltásnál, amelyben szerepet játszott az is, hogy az Irakban szolgálók itthoni fizetésükkel és minden egyéb já­rulékkal, pótlékkal együtt átlagosan 800 ezer forintot kerestek havonta. H. Z. Magyarok al-Hillahban Az Irakban szolgáló magyar szállítózászlóalj több mint egy éve, 2003 derekán uta­zott ki. Fő feladata: az Irakban lévő nemzetközi erők működéséhez szükséges esz­közök közúti szállítása, humanitárius segélyektől erődítmény-építőanyagokig - fegy­ver kivételével. A szállítózászlóalj túl van hatszázadik feladata teljesítésén, és eddig több mint kétmillió kilométert tett meg az ellenséges, barátságtalan iraki földön. A szállítózászlóaljból egy század szállítmánykísérő-védő feladatokat teljesít. Fegyverze­te semmiben sem marad el az amerikaiakétól. Az al-hillahi tábor elleni teherautós támadás után­­csak könnyű sebesüléseket okozó üvegszilánk-sérülések voltak) a kőépületek ablakait fóliával vonták be, a bejáratokat, ablakokat homokzsáképítmé­nyekkel vették körül. A katonák nem járhatnak ki a táborból, ahol rajtuk kívül má­sok, a nemzetközi hadosztályhoz tartozó lengyelek, szlovákok, bolgárok, mongolok, el-salvadoriak laknak. (Munkatársunktól) Nagy Richárd emlékes érbeli katona volt a bá­tyám, soha nem futamo­­dott meg nehéz helyzetek­ben - mondta szolnoki tudósí­tónknak tegnap Nagy Kriszti­án, az idén június 17-én, Irakban robbantásos me­rényletben hősi halált halt zagyvarékasi Nagy Richárd testvére. Szavai szerint halá­lát a család máig nem tudta feldolgozni, édesanyjuk el­zárkózik a nyilvánosságtól. A huszonhét esztendős Nagy Richárd szakasz­vezető a nyár elején orvtámadásban vesztette életét, amikor táv­­irányítású pokolgép robbant a vizet szállító magyar kon­voj mellett, az al-halahi bá­zistól 70 kilométerre. A sza­kaszvezetőt a honvédelmi miniszter a Magyar Honvéd­ség hősi halottjává nyilvání­totta, és posztumusz had­naggyá léptette elő. Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök az iraki kontingens mandátumának meghosz­­szabbítása kapcsán korábban úgy nyilatkozott, hogy Ma­gyarország, a szövetségesek és Irak érdekét is az szolgál­ja, ha a magyar kontingens csak akkor jön haza, amikor elvégezte munkáját. „Három hónapra van még szükség, hogy azt mondhassuk, tar­tottuk a szavunkat. (...) Ezzel tartozunk Nagy Richárd (...) emlékének" - jelentette ki a kormányfő. Az elhunyt Nagy Richárd - öccse szavai szerint - an­nak ellenére jelentkezett a külhoni szolgálatra, hogy édesanyja minden erejével megpróbálta lebeszélni róla. Nagy Krisztián elmondta: fi­gyelemmel kísérik az iraki híreket, de az események iránt nem tanúsítanak na­gyobb érdeklődést, mint egy átlagos magyar család. Hoz­zátette: elhunyt bátyja kato­natársai, amikor augusztus­ban hazaérkeztek Magyaror­szágra, tiszteletüket tették bajtársuk sírjánál, édesanyjá­nak pedig egy zászlót aján­dékoztak emlékül, amelyre a magyar kontingens vala­mennyi tagja ráírta nevét. D. J.

Next