Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-01 / 280. szám

2 2004. DECEMBER 1., SZERDA VILÁG Basescu csalást emleget Markó Béla szerint az RMDSZ kormányzásra készül A román ellenzéki liberális-demokrata szövetség csalásra hivatko­zik, s a választás megismétlését követeli. Az RMDSZ hatszázalékos szavazati részesedésével kormányzati tényező lehet. Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósítónk A centrista ellenzéket vezető Traian Basescu tegnap bejelentette: elektronikus csalások okán a választások érvénytele­nítését követeli. A liberális-demokrata elnökjelölt csalással vádolja az országos statisztikai hivatalt, mert olyan szoftvert bocsátott a választási bizottság rendel­kezésére, amely lehetővé tette, hogy nagyszámú érvénytelen szavazatot Adrian Nastase és az SZDP javára írjanak. Mint mondta, pártja 160 ezer szavazatra becsüli az elcsalt voksok számát. Meg­említette így azt, hogy a hétfő reggeli adatokhoz képest estére csökkent az ér­vénytelen szavazatok száma. Basescu követelte: vonják zár alá a számítógépe­ket, és a szavazatokat nyilvántartó szoft­vert független szakemberek ellenőriz­zék. - A választások eredményét érvény­teleníteni kell, és új választásokat kell ki­írni - mondta a politikus. A statisztikai hivatal vezetője szerint viszont a szoftver kizár minden csalási lehetőséget. Miron Mitrea, az SZDP veze­tő politikusa pedig kijelentette: a válasz­tások tisztességesek voltak, ám Basescu nem tud veszíteni. A tegnap esti helyzet szerint az Adrian Nastasét támogató szociáldemokrata-humanista blokk a voksok több mint 36 százalékát, az ellen­zéki liberális-demokrata koalíció pedig 31 százalékát kapta. Bukarestben, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség vezetőit tömörítő operatív tanács ülését követően Markó Béla tegnap kijelentette, hogy az RMDSZ kész felvállalni a kormányzás felelőssé­gét. A legfrissebb választási részeredmé­nyekből ítélve, a szövetség a szavazatok több mint 6 százalékát szerezte meg mind a szenátusi, mind pedig a képvise­lőházi listákon, és 5 százaléknál több szavazatot gyűjtött össze államelnökje­löltjére. - A romániai magyarság egyértel­műen kinyilvánította akaratát az egysé­ges érdekképviselet megőrzésének érde­kében - mondta Markó. Utalt arra: az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, a szociáldemokrata-humanista vagy pe­dig a liberális-demokrata erőkkel hozna létre parlamenti többséget, s arról sem, hogy Adrian Nastasét, avagy Traian Basescut támogatja az elnökválasztás második fordulója során. Ehhez meg kell várni a választások végleges ered­ményét. Hangsúlyozta: nem tartja való­színűnek, hogy az elnökválasztás máso­dik fordulója előtt a kormánykoalícióról megállapodás szülessen. Markó egyéb­ként már találkozott Nastaséval, a kor­mányon lévő Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökével, s a két alakulat közti tárgyalások időpontját a jövő hét elejére tűzték ki. Az RMDSZ elnöke jelezte, kör­vonalazódik egy találkozó a liberá­lis-demokrata vezetőkkel is. Kérdésre válaszolva Markó azt válaszolta, hogy választások meghamisítására utaló jel­zéseket nem kapott, s azokat nem is kí­vánja kommentálni. A leadott szavazatok csaknem 98 szá­zalékos feldolgozása után a szociálde­mokrata-humanista szövetség növelte előnyét, a szenátus 37,16, a képviselőház 36,64 százalékát tudhatta magáénak. A liberális-demokrata összefogás a szená­tusnak 31,71, a képviselőháznak pedig 31,26 százalékát szerezte meg. A Nagy- Románia Párt 13,63, illetve 12,93, az RMDSZ pedig 6,26, illetve 6,20 százalé­kot kapott. Az elnökjelöltek küzdelmé­ben Adrian Nastase 40,97, Traian Bases­cu 33,86, C. V. Tudor 12,57, Markó Béla 5,14 százaléknál tartott. Voksokat számolnak egy bukaresti szavazókörben Román voksok, brüsszeli kétségek A liberálisok keményebben, a konzervatívok finomabban, de élnek a gyanúperrel a szocialista sikert igazolni látszó romániai választások eredményével kapcsolatban. - Máskülönben Kijev utcáinak narancssárga transzparensei Bukarestben is megjelen­nek - áll az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának közleményében. Egyúttal sajnálják, hogy „nagyfokú választási csalásra került sor egy EU-tagjelöltnél". Az EP külügyi bizottsága tegnap tárgyalta az EU-tagjelölteket értékelő jelentéseket. Romá­nia ügyében óriási többséggel elfogadták a francia szocialista Pierre Moscovici érté­kelését, amely elvi lehetőségként fenntartja a 2007-es EU-csatlakozást egy évvel ha­lasztó ún. védzáradékot, de tételesen nem indokolja ennek alkalmazását. Igaz, több módosító indítvány elfogadása után a szöveg „keményedett". Ebben része van a fideszes Gál Kingának is, aki sikerként könyveli el, hogy több javaslatát a szövegbe vették. Ilyen például Románia „megfigyelése" (monitoring) a csatlakozási szerződés jövő tavaszi aláírása után. (Brüsszeli tudósítónktól) NÉPSZABADSÁG Nyugati nyugtató az ukrán ellenzéknek Az ukrán ellenzék már ke­ményebb fellépéssel akarja ki­kényszeríteni a hatalomváltást. Eközben vezető európai politi­kusok készülnek Kijevbe, hogy tárgyalásos megoldást találjanak az egyre súlyosbodó válságra. ..........................................................­....­ HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Viktor Juscsenko elutasította Viktor Janukovics kormányfő ajánlatát, hogy a politikai reform végrehajtása - az ál­lamfői hatáskörök csökkentése és a par­lament hatáskörének növelése - után Janukovics legyen az államfő, Jus­csenko pedig a kormányfő. Az ellenzék jelöltje szerint a választási eredménye­ket meghamisították, s amíg e kérdést nem tisztázzák, nincs miről beszélni. Az ukrán parlament kedden nem tá­mogatta a határozattervezetet, amelyet az „Ukrajna szuverenitását és területi épségét veszélyeztető alkotmányelle­nes tevékenységekről és szakadár nyi­latkozatokról" nyújtottak be, s amely előirányozta egyebek között a Janukovics-kormány és a főügyész me­nesztését is. A határozattervezetet 196- an támogatták, ketten ellenezték a jelen lévő 410 képviselő közül. A hatalom­párti frakciók és a kommunisták nem szavaztak. A parlament ugyanakkor el­ső olvasatban elfogadta a hatalompárti frakciók határozattervezetét is, amely előirányozta az elnökválasztás máso­dik fordulóját érvénytelennek minősítő, november 27-i parlamenti állásfoglalás felülvizsgálatát is. Volodimir Litvin ház­elnök ekkor a plenáris ülést berekesz­tette, azzal, hogy ma folytatják a vitát. A tüntető ellenzékiek ezután kor­mányépületek blokádjának felújításáról döntöttek. Kedd késő éjjelre újabb par­lamenti ülés összehívását követelték, azzal, hogy ellenkező esetben szerdától akár keményebb eszközöket is használ­hatnak. A helyzetet jól jellemzi: a tünte­tők „rohamosztaga", a Pora (Itt az idő) diákszervezet elfogadhatatlannak ne­vezte, hogy a politikai ellenzék tárgyal­ni kezdett az „állami szinten bűntette­ket elkövető pártütőkkel", értsd a hatal­mon lévő erőkkel. Ma Kijevbe várnak több - közvetítés­re vállalkozó - külföldi politikust: Alek­­sander Kwasniewski lengyel elnököt, Val­das Adamkus litván államfőt, Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Borisz Grizlovot, az orosz elnök megbízottját. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök Gerhard Schröder né­met kancellárral közösen kiadott nyilat­kozatában gyakorlatilag elismerte az előző szavazás alkalmával elkövetett csalásokat azzal, hogy „szigorúan tisz­teletben kell tartani az új választás eredményeit, amelyek az ukrán törvé­nyeken és a nép akaratán alapulnak". Az orosz álláspont változása befolyá­solhatta a kelet-ukrajnai régiók veze­tőit, akik kedden enyhítették a terület azonnali politikai autonómiájának kö­vetelését. Juscsenko hamisított választási szórólapot mutat fel a parlamentben Új rakéták, régi gondok Oroszország a héten sikerrel próbálta ki egy kazahsztáni lőtéren az A-1­35-ös el­nevezésű rakétaelhárító rendszerének modernizált változatát. Nyugati hírszer­zési információk szerint a nyolcvanas években kifejlesztett A-135-öst mintegy tíz éve állították hadrendbe Moszkva vé­delmében. A rendszer két elfogó rakéta­­típusból, valamint egy többfunkciós ra­darból áll. A Szergej Ivanov védelmi miniszter ál­tal „hibátlannak" minősített kísérletre alig két héttel azt követően került sor, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette, né­hány éven belül a világon „páratlan" stratégiai nukleáris rakétákat állítanak hadrendbe. Megfigyelők szerint a költséges raké­taprogramokra elsősorban presztízs­­szempontból van szüksége Oroszország­nak. Jelenleg minimális egy atomháború kitörésének veszélye, ugyanakkor erő­sen kétséges, hogy a Moszkva köré tele­pített rendszer hatékony védelmet jelen­tene. A presztízsfejlesztések azonban visszaüthetnek, hiszen így valószínűleg kevesebb pénz és figyelem jut az orosz hadsereg más fegyvernemeire. Márpe­dig mint azt a hosszú évek óta húzódó csecsenföldi konfliktus, illetve a szep­temberi beszlani iskolafoglalás is mutat­ja, az orosz haderő jelen állapotában kép­telen megfelelően ellátni feladatát. Sz. Z. POLITIKAI HIRDETÉS Akarja-e, hogy a magyar állam fizesse azok nyugdíját is, akik nem itt szereztek erre jogosultságot? Szeretné-e, ha továbbra is lerobbant kórházakban, elavult műszerekkel, hálapénz fejében folyna a gyógyítás? A felelős döntés: 2x nem Szavazzon SMS-ben a (06-30) 4444-380-as telefonszámon! HIRDETÉS

Next