Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-06 / 284. szám
8 2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Reuma, az igazi népbetegség Tízezer lépés a Margit-szigeten Ki sietve, mindent beleadva, ki lassabban, ráérősen, ki bicegve, bottal, ki anélkül rótta a Margit-szigetet több száz (sors)társával szombaton. Lépésmérővel az oldalán, hogy aztán megtudja: tízezer lépéssel mintegy öt kilométert „mozgott végig" a reuma napján, az egészségéért. Gyógytornával és speciális gyakorlatokkal tett még egy lépést gyógyulása, illetve a betegség megelőzése felé. Majd előadásokat hallgathatott végig, amelyekből mindent megtudott a betegségről. Két és fél millió érintett, mintegy kétszázféle megbetegedés - ez a reuma. Tévhit, hogy az ízületi kopás, gyulladás, a csontritkulás időskori betegségek, egyre több fiatal szenved mozgásszervi problémáktól. Egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet az országos reuma nap. „Lépésmérő", receptkönyv, gerinciskola - útravalók azoknak, akik részt vettek a programokon. Jelképei, segítői azoknak a dolgoknak, amelyek meghatározóak a mozgásszervi problémák megelőzésében, gyógyításában. Napi harminc perc mozgás, egyénre szabott vizsgálatok, terápiák, életmódbeli tanácsok, amelyek segítségével javíthatók a mozgásszervi betegségek, amelyek ráadásul meg is előzhetők - ismertette az alapokat dr. Poór Gyula, reumatológus professzor a rendezvényen. - A rossz életmód mellett előzetesen vizsgálható genetikai adottságok játszanak szerepet a betegségek kialakulásában, így előre megállapítható, kinek milyen mozgásokat, élethelyzeteket, illetve ételeket ajánlott kerülni, illetve melyek javallottak. A munka már gyerekkorban indul, hiszen ma a felmérések szerint tíz kamaszból már hatnak testtartási hibája van. Ezek a gyerekek fáradékonyak, szellemi teljesítményük is jelentősen romlik, felnőttkorban pedig gyakran nem tudják elkerülni a műtétet. A szűrésben már hétezer tanár segít. Megfelelő mozgással az ízületi és gerincbetegség is megelőzhető. A gyermekkorban elkezdett speciális gyakorlatokkal és a felnőttkorban végzett rendszeres sporttal a kór megakadályozható. A kopás, derékfájás, gyulladásos eredetű gerincbetegség ráadásul kezeletlenül már két-három éven belül is elviselhetetlen fájdalommal, majd munka- és mozgásképtelenséggel is járhat. K. J. V. Ki sietve, ki lassabban, ráérősen. Teljes zűrzavar a Millenárison Sem igazgató, sem érvényes program nincs Rajtaütésszerű felmentésekkel ért véget az elmúlt hét a budai Millenáris Parkban. Péntek délután érkezett a hír, hogy Tóth József, a parkot üzemeltető Millenáris Kht. vezetője menesztette posztjáról Derdák Andrást, a létesítmény művészeti igazgatóját. Pár órával később azonban fordult a kocka: este Kovács Kálmán informatikai miniszter mentette fel Tóthot. Ezzel meglepő helyzet állt elő, hiszen a kht.nak, amelynek szerdáig két ügyvezetője is volt, hirtelen egyetlen főnöke sem maradt. Az utóbbi fél évben két ügyvezető jegyezte ugyanis a Millenárist, de szerdán a 2002 nyara óta ott dolgozó Mizsei Zsuzsa - akinek a nyáron társául rendelték Tóthot - közös megegyezéssel távozott a cégtől. A zűrzavaros történet tulajdonképpen fölteszi a koronát a Millenáris első éveire. Mint emlékezetes, a korábban kínkeservesen lassú privatizáció alatt álló egykori Ganz-terület sorsát az Orbán-kormány határozata döntötte el. Ez úgy szólt, a millennium idejére közparkká és kiállítóterületté építik át a gyárat, az ünnep múltával pedig privatizálják az ingatlancsoportot. Ez utóbbira azonban már nem került sor, mivel az új kormány úgy döntött, a Millenáris továbbra is közfunkciót lát el, és a kultúra szolgálatában marad. A Millenáris „imázsa" ezen a ponton élesen kettéválik. Egyrészről ott a nevezetes rendezvényhelyszín, amely annak ellenére megél a csaknem félmillió látogatót fogadó millenniumi Álmok álmodói kiállítás nimbuszából, hogy további nagy bemutatókra - elegendő pénz híján - mindmáig nem került sor. Koncertek, színi előadások, vitaestek, tévéfelvételek természetes közege a park. Másrészről viszont a „nagy leleplezések" árnyéka vetül rá. Az elherdált százmilliók, az aranyhaletetés és a bérelt székkarfák emlékét akkor is magával cipeli, ha Berkecz Máriát, a kht. előző ügyvezetőjét minden vád alól tisztázta az ügyészség. Mizsei Zsuzsa a kormányváltás után nem sokkal került a park élére. Az egykori kereszténydemokrata politikus a kht. zavaros ügyeinek feltárásával indított, majd a park pénzügyi talpra állítása után kidolgozta a 2006-ig tartó működtetés koncepcióját. Ebben azt javasolta, hogy a kiállítócsarnokok és a kiszolgáló épületek az európai csatlakozással kapcsolatos rendezvények színhelyei legyenek. Az Európa Park tervét azonban az idén váratlanul fölülírta a Jövő Háza-elképzelés. Történt ugyanis, hogy a költséges intézménytől szabadulni kívánó Miniszterelnöki Hivatal terhét a kulturális tárca nem vette át, így a viszonylag több pénzzel gazdálkodó informatikai minisztérium kapta meg a Millenárist. A tárca országosan is vonzó, újszerű intézményt álmodott - ez lenne az interaktivitásra épülő, a modern technikát a középpontba állító Jövő Háza, a kht. vezetése viszont féltette a már bejáratott kulturális programokat. A vitát a minisztérium úgy döntötte el, hogy júliusban Mizsei Zsuzsa mellé társügyvezetőnek kinevezték a Jövő Háza megvalósításáért felelős Tóth Józsefet. A „régiek" és az „újak" között azonban nem alakult ki párbeszéd. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Derdák András pénteki felmentésének drámai körülményei: a döntés közlése után a művészeti vezetőnek kikapcsolták a számítógépét, röviddel később elvették a mobiltelefonját. A Millenárison e pillanatban a helyzet bizonytalanabb, mint valaha. Bár a Medgyessy-féle Európa Terv része volt a park tulajdoni helyzetének tisztázása, erre mindmáig nem került sor. A rendkívül értékes - elvégre a Rózsadomb aljában lévő - telkek egy része magántulajdonban van, és az sem világos, milyen jövőt szán az állam a még rehabilitációra váró egykori gyárterületrésznek. A Jövő Házáról sem tudni sokkal többet, mint hogy jövő év végén meg kellene nyitni. Nem kizárt azonban, hogy a nemrég felkért új vezető, Vlahorn András képzőművész az eddigiektől eltérő úton folytatná a hónapok óta zajló tervezgetést. Egy biztos: e pillanatban sem ügyvezetője, sem felelős művészeti vezetője, de még érvényes programfüzete sincs a parknak. A tárca vasárnapi sajtóközleményéből ugyanakkor úgy tűnik, a felmentéseknek épp az volt a célja, hogy biztosítsák a programok zavartalanságát. A közlemény azt is leszögezi: „a park egészének működtetése egységesebb szervezeti formát és együttműködő menedzsmentet igényel". N. Kósa Judit Kovács Kálmán: Ő Tóth Józsefet mentette föl péntek este. Mizsei Zsuzsa: Ő közös megegyezéssel távozott. RÖVIDEN....... ELEKTRONIKUSAN AZ EGYETEMEKRE Elektronikus úton is jelentkezhetnek a mostani felvételi eljárás során a diákok a felsőoktatási intézményekbe, a jövő évben ugyanakkor február 15-re módosul a jelentkezési határidő. Roberts Éva, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tájékoztatási igazgató-helyettese elmondta: az elektronikus jelentkezés könnyebbséget jelenthet a diákoknak. Nem feltétlenül szükséges jelentkezési lapot vásárolni, és a jelentkezők folyamatosan módosíthatnak a lapokon, az irodánál a február 15-i állapotot veszik figyelembe. Az elektronikus jelentkezések által csökkenhet a hibalehetőségek száma is, ugyanis több helyen előre rögzített menüsorból lehet kiválasztani a tételeket, szakokat, képzési helyeket és „súgók" is segítik az esetleg elakadókat. (MTI) ÜGYÉSZSÉGHEZ FORDULÓ HÖOK-SZERVEZETEK Az ügyészséghez fordult több hallgatói önkormányzat, szerintük ugyanis csalás történt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) novemberi egri elnökválasztásán; a szóban forgó szervezetek szombaton kivonultak a HÖOK újabb közgyűléséről, amelyen az elnökséget, illetve a felügyelőbizottsági tagokat választották meg. Gyökeres Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója azután közölte: az ügyészségtől az kérik, semmisítse meg a választás eredményét, ahol Ekler Gergelyt, az ELTE hallgatóját választották a szervezet új elnökévé Németh Józseffel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diákjával szemben. Szerinte a szavazáson olyan karok nevében érkeztek voksok, amelyek nem voltak képviseltetve. (MTI) BUDAPESTEN LESZ A ROMA OKTATÁSI KÖZPONT A magyar fővárosban lesz a nyolc ország részvételével indult nemzetközi Roma Évtized Program roma oktatási alapjának regionális központja - közölte az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A közlemény diplomáciai sikernek nevezi, hogy az érintett nyolc ország közül Magyarország kapta az első regionális központ - roma oktatási központ - létrehozásának jogát. A budapesti székhelyű regionális központ várhatókát indító szervezetek között. A miniszan 42 millió dollárt, mintegy 8 milliárd térium tájékoztatása szerint Magyarforintot oszthat szét pályázatok útján országon kívül Bulgária, Csehország, különböző roma oktatási programok Szlovákia, Macedónia, Románia, TÓRAAVATÁSI ÜNNEPSÉG Horvátország, valamint Szerbia és Montenegró vesz részt a Roma Évtized Programban. (MTI) HABSBURG A MAGYAR VÖRÖSKERESZT ÚJ ELNÖKE Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt új elnöke szombati megválasztását követően úgy nyilatkozott: az eddiginél erőteljesebben kíván lobbizni a szervezetért. „Sokkal erősebben kell lobbizni a vöröskeresztért, a forrásokért, bel- és külföldön egyaránt, és én ezt nagyon szívesen meg is teszem" - mondta. Az új elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt három évben csökkent a vöröskereszt állami támogatása. Habsburg elmondta: a vöröskereszt elnökeként szorosabb kapcsolatokra törekszik a minisztériumokkal és a parlamenttel, mozgósítani fogja nemzetközi kapcsolatait, és mindent megtesz azért, hogy több társadalmi elismerést kapjon a szervezet. (MTI) KUPA MARADT A CENTRUM ÉLÉN Újból Kupa Mihályt választotta elnökévé szombati kongresszusán a Centrum Párt. A párt legfőbb döntéshozó testülete egyben azt is jelezte, hogy az Antall-kormány volt pénzügyminiszterének vezetésével vág neki a 2006-os országgyűlési választásoknak. A mostani döntést legalább is érdekessé teszi, hogy csaknem pont egy évvel ezelőtt - 2003. december 7-én - a Centrum Párt alapítói választmánya csupán három hónappal hosszabbította meg az elnökség és Kupa Mihály elnök mandátumát. Bartók Tivadar választmányi elnök akkor lapunknak azt mondta: a mandátumhosszabbítás gesztus Kupának. A pártelnök ugyanis, mivel bizalmatlanságot érzékelt, akkor azt közölte: mandátuma lejárta után nem marad tisztében. Néhány nappal később viszont már módosította álláspontját, úgy nyilatkozott: bizonyos körülmények között vállalja az elnökséget. (K. J. E.) A Pesti Sús Egyesület 2001-ben jött létre azzal a céllal, hogy egy modern ortodox zsidó közösséget teremtsen Budapesten: a szervezet tagjai egyszerre ragaszkodnak a zsidó hagyományhoz a szó ortodox értelmében, ugyanakkor nyitottak a modern világ felé is. Az egyesület vasárnap tóraavatási ünnepséget tartott Budapesten. (Munkatársunktól) Kupa Mihály Halálos gyógyszerek Szakértői becslések szerint Magyarországon több ember halálát okozhatják a súlyos gyógyszer-mellékhatások, mint a közlekedési balesetek. Az említett halálokok nagy többsége megelőzhető lenne, ha az orvosok körültekintőbben rendelnék, a betegek pedig több információ birtokában váltanák ki, szednék a gyógyszereket. A legtöbb problémát - a szakirodalom szerint - az életmentő medicinaként felírt szívritmus-szabályozók, a daganatellenes, iletve a véralvadást befolyásoló szerek okozzák. Különösen veszélyesek lehetnek a gyermekekre és azokra az idősekre, akik egyidejűleg több gyógyszert is szednek - figyelmeztetnek a nemkívánatos gyógyszerhatásokról szóló cikkükben az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársai. Az idősek esetében a mellékhatások felismerését nehezíti, hogy tünetei hasonlóak a korral járó panaszokhoz. Az újszülötteket a morfin, a szívritmus-szabályozók veszélyeztetik leginkább - írják - de az olyan banálisnak vélt termék is, mint az acetilszalicilsav, amely például a kalmopyrin hatóanyaga. Ez utóbbi májkárosodást, súlyos agyi elváltozást is okozhat. Gyermekek a nem megfelelő dózisban adott antibiotikumtól is kórházba kerülhetnek. Bár Magyarországon törvény kötelezi az orvosokat a gyógyszer-mellékhatások jelentésére, a hazai gyógyítók a fejlett országokhoz képest az észlelt kóresetek egy-két százalékát jelentik a hatóságoknak. Az OGYI gyógyszer-mellékhatást figyelő osztályának több száz orvos véleményén alapuló vizsgálatából kiderül, hogy kevéssé érdeklődnek a témával foglalkozó szakmai cikkek iránt. A kérdőívre válaszolók 65 százaléka állította: még soha nem jelentett a szakhatóságnak praxisában előforduló mellékhatást, vagy káros következményeket, tíz százalékuk nem is tulajdonított különösebb jelentőséget e bejelentésnek. - Mindez nem feltétlen azt jelenti, hogy az orvosok nem is észlelik a mellékhatást - magyarázza az „eredményt" dr. Komáromi Zoltán fővárosi háziorvos. Az orvos, ha a beteg a mellékhatásokról panaszkodik, elsősorban a bajok enyhítésével törődik, és nem azzal van elfoglalva, hogy formanyomtatványokat adjon postára. A doktorok jelentési hajlandóságát csökkenti, hogy a jelzett mellékhatást bizonyítania is kell. A praxisokban használt számítógépes programok egyébként azonnal jelzik, ha a beteg olyan szereket kap, amelyek együtt adása nem ajánlatos. Hasonló programmal működnek a patikai gépek is, amelyek taj-szám alapján azonnal kidobják, ha valaki az elmúlt három hónapban olyan szert kapott, amely az éppen kiváltandóval nem szedhető együtt.Danó Anna A MEDICAL TRIBUNE orvosi szaklap információja szerint az Európai Bizottság olyan akciócsomagra tett javaslatot, amely biztosítaná a speciálisan a gyermek orvosi ellátását segítő és az arra kifejlesztett készítmények hatósági ellenőrzését.