Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-06 / 284. szám

8 2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Reuma, az igazi népbetegség Tízezer lépés a Margit-szigeten Ki sietve, mindent beleadva, ki lassab­ban, ráérősen, ki bicegve, bottal, ki anél­kül rótta a Margit-szigetet több száz (sors)társával szombaton. Lépésmérő­vel az oldalán, hogy aztán megtudja: tízezer lépéssel mintegy öt kilométert „mozgott végig" a reuma napján, az egészségéért. Gyógytornával és speciá­lis gyakorlatokkal tett még egy lépést gyógyulása, illetve a betegség megelő­zése felé. Majd előadásokat hallgatha­tott végig, amelyekből mindent megtu­dott a betegségről. Két és fél millió érintett, mintegy két­százféle megbetegedés - ez a reuma. Tévhit, hogy az ízületi kopás, gyulladás, a csontritkulás időskori betegségek, egy­re több fiatal szenved mozgásszervi problémáktól. Egyebek mellett erre hív­ta fel a figyelmet az országos reuma nap. „Lépésmérő", receptkönyv, gerinciskola - útravalók azoknak, akik részt vettek a programokon. Jelképei, segítői azoknak a dolgoknak, amelyek meghatározóak a mozgásszervi problémák megelőzésé­ben, gyógyításában.- Napi harminc perc mozgás, egyénre szabott vizsgálatok, terápiák, életmód­beli tanácsok, amelyek segítségével ja­víthatók a mozgásszervi betegségek, amelyek ráadásul meg is előzhetők - is­mertette az alapokat dr. Poór Gyula, reumatológus professzor a rendezvé­nyen. - A rossz életmód mellett előzete­sen vizsgálható genetikai adottságok ját­szanak szerepet a betegségek kialakulá­sában, így előre megállapítható, kinek milyen mozgásokat, élethelyzeteket, il­letve ételeket ajánlott kerülni, illetve me­lyek javallottak. A munka már gyerek­korban indul, hiszen ma a felmérések szerint tíz kamaszból már hatnak test­tartási hibája van. Ezek a gyerekek fára­dékonyak, szellemi teljesítményük is je­lentősen romlik, felnőttkorban pedig gyakran nem tudják elkerülni a műtétet. A szűrésben már hétezer tanár segít. Megfelelő mozgással az ízületi és ge­rincbetegség is megelőzhető. A gyer­mekkorban elkezdett speciális gyakorla­tokkal és a felnőttkorban végzett rend­szeres sporttal a kór megakadályozható. A kopás, derékfájás, gyulladásos erede­tű gerincbetegség ráadásul kezeletlenül már két-három éven belül is elviselhetet­len fájdalommal, majd munka- és moz­gásképtelenséggel is járhat. K. J. V. Ki sietve, ki lassabban, ráérősen. Teljes zűrzavar a Millenárison Sem igazgató, sem érvényes program nincs Rajtaütésszerű felmentésekkel ért véget az elmúlt hét a budai Millenáris Parkban. Péntek délután érkezett a hír, hogy Tóth József, a parkot üzemeltető Millenáris Kht. vezetője menesztette posztjáról Derdák Andrást, a létesítmény művészeti igazgatóját. Pár órával később azonban fordult a kocka: este Kovács Kálmán infor­matikai miniszter mentette fel Tóthot. Ez­zel meglepő helyzet állt elő, hiszen a kht.- nak, amelynek szerdáig két ügyvezetője is volt, hirtelen egyetlen főnöke sem ma­radt. Az utóbbi fél évben két ügyvezető jegyezte ugyanis a Millenárist, de szer­dán a 2002 nyara óta ott dolgozó Mizsei Zsuzsa - akinek a nyáron társául rendel­ték Tóthot - közös megegyezéssel távo­zott a cégtől. A zűrzavaros történet tulajdonképpen fölteszi a koronát a Millenáris első éveire. Mint emlékezetes, a korábban kínkeser­vesen lassú privatizáció alatt álló egykori Ganz-terület sorsát az Orbán-kormány határozata döntötte el. Ez úgy szólt, a millennium idejére közparkká és kiál­lítóterületté építik át a gyárat, az ünnep múltával pedig privatizálják az ingatlan- csoportot. Ez utóbbira azonban már nem került sor, mivel az új kormány úgy dön­tött, a Millenáris továbbra is közfunkciót lát el, és a kultúra szolgálatában marad. A Millenáris „imázsa" ezen a ponton Kovács Kálmán: Ő Tóth Józsefet mentette föl péntek este. Mizsei Zsuzsa: Ő közös megegyezéssel távozott. élesen kettéválik. Egyrészről ott a neve­zetes rendezvényhelyszín, amely annak ellenére megél a csaknem félmillió láto­gatót fogadó millenniumi Almok álmo­déi kiállítás nimbuszából, hogy további nagy bemutatókra - elegendő pénz híján - mindmáig nem került sor. Koncertek, színi előadások, vitaestek, tévéfelvételek természetes közege a park. Másrészről viszont a „nagy leleplezések" árnyéka vetül rá. Az elherdált százmilliók, az aranyhaletetés és a bérelt székkarfák em­lékét akkor is magával cipeli, ha Berkecz Máriát, a kht. előző ügyvezetőjét minden vád alól tisztázta az ügyészség. Mizsei Zsuzsa a kormányváltás után nem sokkal került a park élére. Az egyko­ri kereszténydemokrata politikus a kht. zavaros ügyeinek feltárásával indított, majd a park pénzügyi talpra állítása után kidolgozta a 2006-ig tartó működtetés koncepcióját. Ebben azt javasolta, hogy a kiállítócsamokok és a kiszolgáló épületek az európai csatlakozással kapcsolatos rendezvények színhelyei legyenek. Az Európa Park tervét azonban az idén váratlanul fölülírta a Jövő Háza-elképze- lés. Történt ugyanis, hogy a költséges in­tézménytől szabadulni kívánó Miniszter- elnöki Hivatal terhét a kulturális tárca nem vette át, így a viszonylag több pénz­zel gazdálkodó informatikai minisztéri­um kapta meg a Millenárist. A tárca orszá­gosan is vonzó, újszerű intézményt álmo­dott - ez lenne az interaktivitásra épülő, a modem technikát a középpontba állító Jö­vő Háza -, a kht. vezetése viszont féltette a már bejáratott kulturális programokat. A vitát a minisztérium úgy döntötte el, hogy júliusban Mizsei Zsuzsa mellé társ­ügyvezetőnek kinevezték a Jövő Háza megvalósításáért felelős Tóth Józsefet. A „régiek" és az „újak" között azonban nem alakult ki párbeszéd. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint Derdák András pénteki felmentésének drámai körülményei: a döntés közlése után a művészeti vezető­nek kikapcsolták a számítógépét, rövid­del később elvették a mobiltelefonját. A Millenárison e pillanatban a helyzet bizonytalanabb, mint valaha. Bár a Medgyessy-féle Európa Terv része volt a park tulajdoni helyzetének tisztázása, er­re mindmáig nem került sor. A rendkívül értékes - elvégre a Rózsadomb aljában lé­vő - telkek egy része magántulajdonban van, és az sem világos, milyen jövőt szán az állam a még rehabilitációra váró egy­kori gyárterületrésznek. A Jövő Házáról sem tudni sokkal többet, mint hogy jövő év végén meg kellene nyitni. Nem kizárt azonban, hogy a nemrég felkért új vezető, VJahorn András képzőművész az eddigi­ektől eltérő úton folytatná a hónapok óta zajló tervezgetést. Egy biztos: e pillanatban sem ügyveze­tője, sem felelős művészeti vezetője, de még érvényes programfüzete sincs a parknak. A tárca vasárnapi sajtóközlemé­nyéből ugyanakkor úgy tűnik, a felmen­téseknek épp az volt a célja, hogy bizto­sítsák a programok zavartalanságát. A közlemény azt is leszögezi: „a park egé­szének működtetése egységesebb szerve­zeti formát és együttműködő menedzs­mentet igényel". N. Kósa Judit Halálos gyógyszerek Szakértői becslések szerint Magyaror­szágon több ember halálát okozhatják a súlyos gyógyszer-mellékhatások, mint a közlekedési balesetek. Az említett halál­okok nagy többsége megelőzhető lenne, ha az orvosok körültekintőbben rendel­nék, a betegek pedig több információ bir­tokában váltanák ki, szednék a gyógy­szereket. A legtöbb problémát - a szakirodalom szerint - az életmentő medicinaként fel­írt szívritmus-szabályozók, a daganatel­lenes, ületve a véralvadást befolyásoló szerek okozzák. Különösen veszélyesek lehetnek a gyermekekre és azokra az idő­sekre, akik egyidejűleg több gyógyszert is szednek - figyelmeztetnek a nemkívá­natos gyógyszerhatásokról szóló cikkük­ben az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársai. Az idősek esetében a mellékhatások felismerését nehezíti, hogy tünetei hasonlóak a korral járó panaszokhoz. Az újszülötteket a morfin, a szívritmus-szabályozók veszélyeztetik leginkább - írják - de az olyan banális­nak vélt termék is, mint az acetil- szalicilsav, amely például a Kalmopyrin hatóanyaga. Ez utóbbi májkárosodást, súlyos agyi elváltozást is okozhat. Gyer­mekek a nem megfelelő dózisban adott antibiotikumtól is kórházba kerülhetnek. Bár Magyarországon törvény kötelezi az orvosokat a gyógyszer-mellékhatá­sok jelentésére, a hazai gyógyítók a fej­lett országokhoz képest az észlelt kór­esetek egy-két százalékát jelentik a ható­ságoknak. Az OGYI gyógyszer-mellékhatást fi­gyelő osztályának több száz orvos véle­ményén alapuló vizsgálatából kiderül, hogy kevéssé érdeklődnek a témával foglalkozó szakmai cikkek iránt. A kér­dőívre válaszolók 65 százaléka állította: még soha nem jelentett a szakhatóság­nak praxisában előforduló mellékhatást, vagy káros következményeket, tíz szá­zalékuk nem is tulajdonított különösebb jelentőséget e bejelentésnek.- Mindez nem feltétlen azt jelenti, hogy az orvosok nem is észlelik a mel­lékhatást - magyarázza az „eredményt" dr. Komáromi Zoltán fővárosi háziorvos. Az orvos, ha a beteg a mellékhatásokról panaszkodik, elsősorban a bajok enyhí­tésével törődik, és nem azzal van elfog­lalva, hogy formanyomtatványokat ad­jon postára. A doktorok jelentési hajlan­dóságát csökkenti, hogy a jelzett mellék­hatást bizonyítania is kell. A praxisok­ban használt számítógépes programok egyébként azonnal jelzik, ha a beteg olyan szereket kap, amelyek együtt adá­sa nem ajánlatos. Hasonló programmal működnek a patikai gépek is, amelyek taj-szám alapján azonnal kidobják, ha valaki az elmúlt három hónapban olyan szert kapott, amely az éppen kiváltan- dóval nem szedhető együtt. Danó Anna A MEDICAL TRIBÜNÉ orvosi szaklap információja szerint az Európai Bizott­ság olyan akciócsomagra tett javasla­tot, amely biztosítaná: a speciálisan a gyermek orvosi ellátását segítő és az arra kifejlesztett készítmények hatósá­gi ellenőrzését. RÖVIDEN ....... EL EKTRONIKUSAN AZ EGYETEMEKRE Elektronikus úton is jelentkezhetnek a mostani felvételi eljárás során a diákok a felsőoktatási intézmények­be, a jövő évben ugyanakkor február 15-re módosul a jelentkezési határ­idő. Roberts Éva, az Országos Felső- oktatási Felvételi Iroda tájékoztatási igazgató-helyettese elmondta: az elektronikus jelentkezés könnyebb­séget jelenthet a diákoknak. Nem fel­tétlenül szükséges jelentkezési lapot vásárolni, és a jelentkezők folyamato­san módosíthatnak a lapokon, az iro­dánál a február 15-i állapotot veszik figyelembe. Az elektronikus jelentke­zések által csökkenhet a hibalehető­ségek száma is, ugyanis több helyen előre rögzített menüsorból lehet ki­választani a tételeket, szakokat, kép­zési helyeket és „súgók" is segítik az esetleg elakadókat. (MTI) ÜGYÉSZSÉGHEZ FORDULÓ HÖOK-SZERVEZETEK Az ügyészséghez fordult több hallgatói önkormányzat, szerintük ugyanis csa­lás történt a Hallgatói Önkormányza­tok Országos Konferenciája. (HÖOK) novemberi egri elnökválasztásán; a szóban forgó szervezetek szombaton kivonultak a HÖOK újabb közgyűlésé­ről, amelyen az elnökséget, illetve a felügyelőbizottsági tagokat választot­ták meg. Gyökeres Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója az­után közölte: az ügyészségtől az kérik, semmisítse meg a választás eredmé­nyét, ahol Ekler Gergelyt, az ELTE hall­gatóját választották a szervezet új el­nökévé Németh Józseffel, a Zrínyi Mik­lós Nemzetvédelmi Egyetem diákjával szemben. Szerinte a szavazáson olyan karok nevében érkeztek voksok, ame­lyek nem voltak képviseltetve. (MTI) BUDAPESTEN LESZ A ROMA OKTATÁSI KÖZPONT A magyar fővárosban lesz a nyolc or­szág részvételével indult nemzetközi Roma Évtized Program roma oktatási alapjának regionális központja - kö­zölte az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A közlemény diplomáciai sikernek neve­zi, hogy az érintett nyolc ország közül Magyarország kapta az első regionális központ - roma oktatási központ - létrehozásának jogát. A budapesti Horvátország, valamint Szerbia és Montenegró vesz részt a Roma Évtized Programban. (MTI) HABSBURG A MAGYAR VÖRÖSKERESZT ÚJ ELNÖKE Habsburg György, a Magyar Vöröske­reszt új elnöke szombati megválasztá­sát követően úgy nyilatkozott: az ed­diginél erőteljesebben kíván lobbizni a szervezetért. „Sokkal erősebben kell lobbizni a vöröskeresztért, a forráso­kért, bel- és külföldön egyaránt, és én ezt nagyon szívesen meg is teszem" - mondta. Az új elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt három évben csökkent a vöröskereszt állami támo­gatása. Habsburg elmondta: a vörös- kereszt elnökeként szorosabb kap­csolatokra törekszik a minisztériu­mokkal és a parlamenttel, mozgósíta­ni fogja nemzetközi kapcsolatait, és mindent megtesz azért, hogy több társadalmi elismerést kapjon a szer­vezet. (MTI) KUPA MARADT A CENTRUM ÉLÉN Újból Kupa Mihályt választotta elnö­kévé szombati kongresszusán a Cent­székhelyű regionális központ várható- kát indító szervezetek között. A minisz- an 42 millió dollárt, mintegy 8 milliárd térium tájékoztatása szerint Magyar­forintot oszthat szét pályázatok útján országon kívül Bulgária, Csehország, különböző roma oktatási programo- Szlovákia, Macedónia, Románia, TÓRAAVATÁSI ÜNNEPSÉG rum Párt. A párt legfőbb döntéshozó testületé egyben azt is jelezte, hogy az Antall-kormány volt pénzügymi­niszterének vezetésével vág neki a 2006-os országgyűlési választásoknak. A mostani döntést legalább is érde­kessé teszi, hogy csaknem pont egy évvel ezelőtt - 2003. december 7-én - a Centrum Párt alapítói választmá­nya csupán három hónappal hosszab­A Pesti Súl Egyesület 2001-ben jött létre azzal a céllal, hogy egy modern ortodox zsidó közösséget teremtsen Budapesten: a szervezet tagjai egy­szerre ragaszkodnak a zsidó hagyományhoz a szó ortodox értelmében, ugyanakkor nyitottak a modern világ felé is. Az egyesület vasárnap tóra­avatási ünnepséget tartott Budapesten. (Munkatársunktól) Kupa Mihály bította meg az elnökség és Kupa Mihály elnök mandátumát. Bartók Tivadar választmányi elnök akkor la­punknak azt mondta: a mandátum­hosszabbítás gesztus Kupának. A párt­elnök ugyanis, mivel bizalmatlanságot érzékelt, akkor azt közölte: mandátu­ma lejárta után nem marad tisztében. Néhány nappal később viszont már módosította álláspontját, úgy nyilatko­zott: bizonyos körülmények között vállalja az elnökséget. (K. J. E.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék