Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-06 / 284. szám

10 I 2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ Értékek, érdekek, ingatlanok Eladják a Savaria Touristot, bizonytalan a cég további sorsa Félmilliárd forintos bevételt re­mél a Vas megyei önkormányzat a tulajdonában lévő Savaria Tourist Kft. privatizációjából. Tudósítónktól Eladja idegenforgalmi cégét, a Savaria Tourist Kft.-t a Vas megyei önkormány­zat. A privatizációt a 40 tagú testület 21 képviselője szavazta meg. A legutóbbi megyegyűlés kezdetén a kormánypárti képviselők kivonultak az ülésteremből, hogy így tiltakozzanak a polgári frakció kettős állampolgársággal kapcsolatos szavazási felhívása ellen. En­nek következtében az MSZP és a Vas Me­gyei Önkormányzatokért Egyesület kép­viselői nem vettek részt egyetlen további napirendi pont, így a Savaria Tourist pri­vatizációjának megtárgyalásán sem. Beleznay László, a­ közgyűlés fideszes alelnöke a Savaria Tourist értékesítéséről érdeklődésünkre elmondta: a jelen lévő képviselők úgy ítélték meg, hogy az ön­­kormányzat százszázalékos tulajdoná­ban lévő idegenforgalmi cég magánkéz­ben jobban működtethető. Ezt jelzi az is, hogy a kft. az elmúlt években csak pénzé­be került az önkormányzatnak, mivel fo­lyamatosan veszteséget termelt. Az alel­­nök szerint az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a több százmillió forintos hi­ánnyal küszködő megyei önkormányzat költségvetésében nagy szükség lenne az értékesítésből befolyó pénzekre. Az 1959-ben alakult Vas megyei Ide­genforgalmi Hivatal jogutódját a megyei önkormányzat 1998-ban alakította kft.­­vé, amelynek kezdetben 70-80 alkalma­zottja volt, jelenleg azonban már csak 26 embernek ad munkát. A cégnek az elmúlt években negyvenmillió forintos vesztesé­ge keletkezett. Ennek okai a piacvesztés­ben és az egymást követő létszámleépíté­sek terheiben keresendők, de az egyik al­kalmazott által évekkel ezelőtt elkövetett sikkasztás is 24 millió forinttal növelte a hiányt. Kerék Anikó, a Savaria Tourist ügy­vezetője azt mondja: a problémák ellené­re az üzleti tevékenységből származó be­vételeik fedezik az üzemeltetési költsége­ket, az idei esztendőt várhatóan null­­szaldóval zárják. A cég forgalmi értékét a piac fogja el­dönteni. Beleznay László szerint a Savaria Tourist az ingatlanokkal együtt jelenleg 400-500 millió forintot érhet. Az ingatlanok közül eladják a szombathelyi kempinget és a Liget Szállót, a bozsoki panziót, a kilenc városi utazási irodát, a három valutaváltó helyet, ugyanakkor megtartják a bozsoki Sibrik Kastélyszál­lót, valamint a Szombathely központjá­ban lévő galériát, amelyben idegenfor­galmi koordinációs központot hoznak létre. A Savaria Tourist eladásával kapcso­latban olyan hírek is felröppentek a me­gyében, hogy a döntés mögött egyéni érdekek is fellelhetők. Nevezetesen: Ko­vács Ferenc sitkei fogadótulajdonos - a Fidesz megyei elnöke, a megyegyűlés polgári frakciójának vezetője, ország­­gyűlési képviselő - azt szerette volna elérni, hogy minél előbb megszűnjön cégének a konkurenciája Sárváron, ahol az ő cégének és a Savaria Touristnak is működik egy-egy kirendeltsége. Ko­vács Ferenc tudósítónk kérdésére azt vá­laszolta: visszautasítja a rosszindulatú vádat. Hozzátette: valóban szorgalmaz­ta a Savaria Tourist privatizációját, mi­vel szerinte nagy luxus volt az adófize­tők pénzéből éveken át több tízmillió forintot költeni egy veszteséges cégre. Megjegyezte: sárvári utazási irodájának működési területe eltér a Savaria Touristétól. Kovács szerint fel sem me­rült benne, hogy pályázzon az eladan­dó cégre vagy annak bármelyik ingatla­nára. Az értékesítés körülményeiről meg­kérdeztük az MSZP közgyűlési frakció­­vezetőjét is. Farkas János kifejtette, nem ér­tenek egyet a döntéssel, mivel a céget működőképesnek tartják." Ha jelen van­nak a napirendek tárgyalásán, azt a meg­oldást támogatták volna, hogy a Savaria Tourist továbbra is maradjon önkor­mányzati tulajdonban, ugyanakkor a be­vételek növelése érdekében adják el a mintegy százmillió forintot érő Liget szállót. Azt egyelőre nem tudni, hogy meg­szűnik-e a Savaria Tourist: a leendő tulaj­donosnak kell majd eldöntenie, hogy a turisztikai piacon tartja-e a céget. Ameny­­nyiben a kft.-re nem akad vevő, akkor az önkormányzat tovább működteti, és az egyes vagyonelemeket egyenként pró­bálja majd értékesíteni. Új tulajdonosa lesz a szombathelyi Liget Szállónak is Átmeneti állapot Szelevényben Tudósítónktól Nem kell új polgármestert választani a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szele­vényben, ahol a képviselő-testület kezde­ményezésére a Szolnok megyei bíróság felfüggesztette tisztségéből Gálos Lászlót, a község polgármesterét. A képviselő-testü­let csalás és okirat-hamisítás miatt kérte a polgármester visszahívását, s büntetőpert is indítottak a falu vezetője ellen. A vád szerint a szelevényi polgármester több al­kalommal megsértette a gazdálkodási szabályokat, az önkormányzat jóváha­gyása nélkül vásárolt ingatlanokat. A me­gyei bíróság a büntetőügy jogerős lezárá­sáig felfüggesztette posztjáról a polgár­­mestert. A határozat jogerőssé vált, mi­után Gálos László - aki egyébként civil­ben ügyvédként dolgozik - a törvényes határidőn túl nyújtotta be fellebbezését az ítélet ellen. Csíkos Zoltán, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei közigazgatási hivatal ve­zetője elmondta: nincs szükség arra, hogy új választásokat írjanak ki Szelevényben, mert a bíróság a polgármesteri posztot nem szüntette meg, a munkavégzés alól függesztette fel Gálos Lászlót. Ilyenkor az alpolgármester helyettesíti. Fegyverismereti vizsga! December 12-én, Szentlőrinckátán megszerezheti fegyverismereti vizsgabizonyítványát mind a három kategóriában, kombinált vizsga keretében. Eng.sz.:16-0124-04 Információ, jelentkezés: KELLA BT., Soós István (57) 503-175, 06 (20) 434-2353 MAGYARORSZÁG Találjuk ki Szolnokot! Szolnoki tudósítónktól A város lakói saját maguk találják ki, milyen legyen a település képe, élete a jövőben - kezdeményezte egy szolnoki civilszervezet, a Szolnoki Szalon Netegyesület. Az interneten, valamint szombaton­ként a szolnoki Tisza moziban „élőben" zajló „Találjuk ki Szolnokot!" elnevezé­sű diskurzusokon egyebek mellett arra keresik a választ: gazdaságilag felzár­kózik-e vagy még inkább leszakad a vá­ros, milyen legyen az oktatás, a kultúra, a közlekedés, az építészet, a környezet­­védelem. A világháló segítségével olya­nok is bekapcsolódnak az ötletbörzébe, akik korábban Szolnokon vagy a város környékén éltek, s elszármazott lokál­­patriótáknak tartják magukat. A Szolnoki Szalon Netegyesületet két évvel alakították meg informatiku­sok, szociológusok, újságírók, közgaz­dászok, egyetemi és főiskolai hallga­tók, középiskolások - tudtuk meg Szarvák Tibortól, az egyesület elnökétől. Hozzátette: alapvetően az a szándék mozgatta őket, hogy az internet lehető­ségeivel is erősítsék a lokálpatriotiz­must a megyeszékhelyen. Szavai sze­rint az egyesület tagjai úgy gondolják, hogy az átmenet évtizede után Szol­noknak világos, a helyi társadalommal a legszélesebb körben megvitatott el­képzeléssel, programmal kell rendel­keznie ahhoz, hogy a tudás évszázadá­ban sikeres legyen. Ennek jegyében in­dították útnak a „Találjuk ki Szolno­kot!" programsorozatot. Szombaton­ként tartott élő rendezvényeikkel pár­huzamosan működtetik a program weboldalát szolnok.uw.hu címen, ahol az érdeklődők részletesen olvashatnak az addig elhangzottakról. Az eddigi találkozók alkalmával ki­derült: a város lakóit leginkább az ér­dekli, milyen gazdasági tartalékokkal bír Szolnok, milyen az épített és termé­szeti környezete, s hogyan lehet az au­tósok mellett a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak is megfelelő teret adni a városban. A vitázók többsége fájlalta, hogy Szolnok nem rendelkezik jól megépített belső terekkel, sétálóutcával, kerékpár­­úttal. A szervezők december elejére vár­ják rendezvényükre Hankiss Elemér szo­ciológust, a Találjuk ki Magyarorszá­got! mozgalom alapítóját. A fórumokon és az interneten összegyűjtött ötleteket a város önkormányzatával is megoszt­ják, mert - mint az egyesület elnöke el­mondta - azt szeretnék elérni, hogy Szolnok fejlődjön, s a jövőben méltó he­lye legyen az alföldi, de akár az európai városok sorában is. A hangulatos parkok otthonosabbá tehetik a várost - nem csak nyáron NÉPSZABADSÁG Folytatódik a mobilpostavita Miskolci tudósítónktól Folytatódik a zempléni kisközség, Komlóska és a Magyar Posta (MP) Rt. közötti vita a mobilpostai szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ugyanis jogerősen hatályon kívül helyezte tegnap a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) határozatát, amely szerint nem jogsza­bálysértő a mobil szolgáltatás bevezetése Komlóskán. A települést képviselő ügyvéd, dr. Ko­vács János elmondta: a bíróság szerint az NHH nem járt el kellő körültekintéssel, azért a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Köteles László, Komlóska pol­gármestere szerint továbbra sem kielégí­tő és teljes körű a mobilpostai szolgálta­tás, miközben a hagyományos posta na­pi két órában szintén csak részszolgálta­tást nyújt. Várhatóan másfél hét múlva ország­szerte megkezdik az aláírásgyűjtést an­nak érdekében, hogy az Országgyűlés vi­tassa meg a postatörvény módosításának szükségességét - tájékoztatta tudósítónkat az akciót kezdeményező Zempléni Tele­pülésszövetség (ZTSZ) elnöke, Májer Jó­zsef. Az Országos Választási Bizottság ugyanis úgy döntött, hogy a ZTSZ által megfogalmazott kérdés­­ „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés tűzze napi­rendjére és vitassa meg a postáról szóló 2003. évi CL­­v. módosításának szüksé­gességét annak érdekében, hogy a Ma­gyar Posta Rt. csak az illetékes települési önkormányzattal egyetértésben működ­tethessen mobilposta szolgáltatást?" - megfelel a feltételeknek. Az OVB- határozat jogerőssé válása után nyomban elkezdik a gyűjtést, hogy mihamarabb összegyűljön az az ötvenezer aláírás, amennyi ahhoz kell, hogy a parlament megvitassa a kezdeményezést - mondta az elnök. Tanuszoda pályázattal Négyszázmillió forint kamattá­mogatásos hitelből épít tanuszo­dát Bátonyterenye önkormányza­ta. A nyáron kezdődött beruhá­zás a tervezetthez képest több hó­napot késik. Nógrád megye élővizekben egyre gaz­dagabb - köszönhetően az elmúlt tíz év tóépítéseinek -, ám fürdővizekben sze­gény. A hat város (Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság, Salgótar­ján és Szécsény) közül mindössze egyet­lenegyben, Salgótarjánban található fe­dett uszoda, továbbá ugyanitt, valamint Balassagyarmaton és Pásztón van egy­­egy kisebb, felújításra váró vagy felújítás alatt álló strand. Az egykori bányaváros­ban, Bátonyterenyén a tanmedence épí­tése így hiánypótló vállalkozásnak ne­vezhető. Az önkormányzatnak saját forrása er­re a célra nem volt, mindössze egy üres telke. Viszont szükségük van a most épü­lő létesítményre, amit Vanya Gábor pol­gármester előszeretettel emleget szóra­koztatócentrumként. A létesítményben ugyanis lesz pezsgőfürdő, szauna és szo­lárium. A tanuszoda építésére egy pályá­zat biztosított a város számára lehetősé­get ez év elején. Az ifjúsági és sporttárca a beruházáshoz szükséges négyszázmillió forintos hitel kamatainak 70 százalékát állja, a további kamatköltséget a Minisz­terelnöki Hivatal területfejlesztési állam­­titkársága vállalta magára. A felvett hitel visszafizetésére háromévi törlesztési mo­ratóriumot kapott a város, azt követően tíz év alatt kell a 400 milliót visszafizetni. Az uszoda vízellátásáról az önkormány­zati tulajdonban lévő Bátonyterenyei Víz­mű Kft. fog gondoskodni. Az eredeti tervekhez képest a beruhá­zás négy hónapot csúszik. Az alapozás­kor ugyanis kiderült, az előzetes talajme­chanikai vizsgálatok túlbecsülték a talaj teherbíró képességét, s emiatt a tervezett­nél sokkal több cölöppel kell az épület stabilitását biztosítani. A közművek be­kötése tavaszra marad. Kasza Sándor fő­építésvezető szerint áprilisban próbaüze­met tarthatnak, s május végén a bátony­­terenyeiek birtokba vehetik az új tan­uszodát.Tarnóczi László

Next