Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-11 / 289. szám
6 MAGYARORSZÁG 2004. DECEMBER 11., SZOMBAT NÉPSZABADSÁG Az SZDSZ a nyilvánosságtörvényért Kuncze Gábor szerint ma már értelmetlen szankciókról beszélni Nagyobb eséllyel lehet majd az állambiztonsági levéltár anyagaiból csemegézni, ha a beígért nyilvánosságtörvényt megszavazzák. Az iratok nyilvánosságra hozataláért az SZDSZ bárkivel hajlandó szövetkezni, ha az MSZP kihátrálna a kezde ményezés mögül. Az állampolgárok a jelenleginél sokkal több irathoz férhetnének hozzá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában - ha a parlament jövőre elfogadja a nyilvánosságtörvény-csomagot. És ha számítógépre viszik a teljes adatállományt. A megismerés egyik fő gátja jelenleg az államérdek (nemzetbiztonsági, honvédelmi, külpolitikai érdekek). Ezt bizonyos mértékig továbbra is tiszteletben tartanák. Titkosak - és vélhetően azok is maradnak - a rendszerváltás után beszervezett titkosszolgák adatai, illetve azoké az egykori - elsősorban külföldön, vagy a külföldre dolgozó - ügynököké, akiket a lelepleződés ma is veszélybe sodorna. A titokkörben maradnak a szolgálatok számára ma is hasznos információk, illetve azon közszereplők jelentései, akik ügynökmúltjuk miatt, az átvilágító bírák felszólítására lemondtak. Egyébként közszereplők adatait ma is bárki nyilvánosságra hozhatja (akkor is, ha az illető nem közszereplő, de hozzájárul a közléshez). Itt is elképzelhető a változtatás. A levéltárban őrzött iratmennyiség az év elejére megkétszereződhet a titkosszolgálatoktól folyamatosan érkező anyagokkal, elvileg tehát nagyobb mennyiségből lehet válogatni. Igaz, szakértők szerint legalább ugyanennyi iratot megsemmisítettek, vagy elloptak a rendszerváltáskor. Emiatt, illetve az elmúlt évek átvilágítási procedúráit követően nem valószínű, hogy tömegesen lepleződnének le politikusok. Az MSZP azzal indokolta javaslata időzítését, hogy a politikusok átvilágítása nagyrészt lezárult, de nem rendeződött a „civilek" ügye. A Történeti Levéltárba már bekerült, tehát nemzetbiztonsági szempontból megszűrt iratok nyilvánosságra hozatalát nem kötné mérlegeléshez az új javaslat. Kérdésünkre Burány Sándor, a szocialisták munkacsoportjának vezetője azt mondta: a megoldás a személyes felelősségvállalás. Aki valakiről adatokat hoz nyilvánosságra, vállalja a jogi felelősséget. Akit hírbe hoznak, a nyilvánosság előtt védekezhet. Burány garanciákat is ígért: „nem fordulhat elő, hogy a megfigyeltek magánélete médiazsákmánnyá váljon", mondta. A célt abban jelölte meg, hogy „rólam is bárki megkérdezhesse, voltam-e ügynök és én is bárkiről megkérdezhessem, hogy az volt-e". Csakhogy e cél érvényesítéséhez az ellenzék támogatását is meg kell nyerni, mivel ehhez a kétharmados adatvédelmi törvényt is módosítani kell. Az ellenzék nem elégedne meg a nyivánosság erejével, hanem kizárná a közéletből az egykori ügynököket. Erről Burány azt mondta: erről nem fognak tárgyalni a Fidesszel, mivel ellenzik, hogy politikusok mondják meg (törvénnyel), milyen szankciókat alkalmazzanak nem politikusok esetében. Tizennégy évvel a rendszerváltás után furcsa lenne szankcióról beszélni - hangsúlyozta tegnapi tájékoztatóján az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor, aki szintén úgy véli: ezt a nyilvánosságra kell bízni. A liberális politikus közölte: a parlamenti pártoknak be kell fejezniük azt a játékot, hogy szóban támogatják az állambiztonsági papírok nyilvánosságra hozatalát, de a gyakorlatban megakadályozzák azt. Emlékeztetett rá, hogy a szabaddemokraták már 1990-ben benyújtották az ügynöktörvény-javaslatot, ám a történet a mai napig nem zárult le. Hiller István bejelentését az iratok megismerhetővé tételéről Kuncze fordulatnak tekinti, hiszen a szocialisták eddig a nyilvánosságra hozatal megakadályozására törekedtek. Reményét fejezte ki, hogy Gyurcsány Ferenc - Medgyessy Péterrel ellentétben - érvényesíteni tudja törekvését az MSZP frakciójában. De ha az MSZP frakció mégsem áll ki a javaslat mellett, a liberálisok bárkivel hajlandóak összefogni, aki a nagyobb nyilvánosságban érdekelt - válaszolta lapunk kérdésére Kuncze Gábor. Igaz, ezt a pártelnök egyszerű feles törvényre értette, az MSZP csak később jelentette be, hogy a törvénycsomag elfogadásához szerintük kétharmados többség szükséges, ami viszont nélkülük, de a Fidesz nélkül sem jöhet össze. Haszán Zoltán, Nyusztay Máté Jobboldali felvonulás rendőrségi tiltás ellenére A Lelkiismeret '88 Csoport felvonulással egybekötött demonstrációt jelentett be a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) péntek 20 órától 22 óráig a Budapest V. kerületből Gyurcsány Ferenc miniszterelnök budai házához. A BRFK - közleményük szerint - a gyülekezési jogról szóló 1989. évi törvény alapján tiltotta meg a rendezvényt. Eszerint, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a demonstráció megtartása törvényi akadályba ütközik. A tiltás ellenére mintegy száz fáklyás felvonuló gyűlt össze tegnap este hét órakor a Miniszterelnöki Hivatal előtt. Lapzártakor a miniszterelnök ellen tüntetők a Margit hídon át elindultak a kormányfő II. kerületi Szemlőhegy utcai háza felé. A helyszínen lévő Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a rendelkezésre álló összes törvényes lehetőséggel, illetőleg a törvényben megfogalmazott kötelezettséggel élve, mindent megtesznek a közrend, a közbiztonság, valamint a közlekedés rendjének fenntartása érdekében. A BRFK a tegnapi rendezvény tiltását indokoló közleményével lényegében választ adott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet által még ősszel felvetette kérdésre. A TASZ akkor arra figyelmeztette Gergényi Pétert, Budapest rendőrfőkapitányát, hogy jogellenesen tiltotta be a Magyar Jövő Csoport által szeptemberoktóberre az Erzsébet térre szervezett öt demonstrációt. A TASZ szerint május elseje óta „a közlekedés aránytalan sérelmére már nem lehet hivatkozni", mivel az említett törvényi rendelkezést már hatályon kívül helyezték. A tiltás csak akkor helyénvaló, ha a „közlekedés más útvonalon nem biztosítható". K. A. I. Háttér Lelkiismeretes megmozdulások Hasonló megmozdulására éppen egy évvel ezelőtt került sor, akkor a Lelkiismeret ’88 több jobb- és szélsőjobboldali szervezettel közösen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elé vonult, tiltakozásul amiatt, hogy a titkosszolgálat állítólagosan megfigyeli őket. Eredetileg Medgyessy Péter volt miniszterelnök háza előtt szeretettek volna demonstrálni, amit azonban a rendőrség szintén megtiltott. Az NBH előtt tavaly ,decemberben - csaknem kétszáz rendőr és újságíró kíséretében - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Nemzeti Front, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Lelkiismeret ’88 mintegy száz tagja azt követelte, hogy a polgári titkosszolgálatokat vonják ki a MeH közvetlen irányítása alól. A tüntetők közülük két tucat embert vitt el a helyszínről a rendőrség. Az említett szervezetek önállóan és együtt is többször demonstráltak az elmúlt két évben. Az egyik legemlékezetesebb megmozdulásuk az Erzsébet híd lezárása volt a 2002-es választások után. A Lelkiismeret '88 tavasszal az európai uniós csatlakozás ellen a szélsőjobboldali Vér és Becsület Kulturális Egyesülettel demonstrált. Márciusban hét embert állított elő a rendőrség, miután megkísérelték megrongálni a Szabadság téri szovjet emlékművet. A hatóság kilétüket nem árulta el, hozzátéve: „többségüket mindenesetre jól ismerik az Erzsébet hídi csatából, a Kvassay hídnál és a Gesztenyéskertben történt megmozdulásokból". Érdekesség, hogy ez utóbbi rendőrségi feloszlatását jogellenesnek ítélte első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Kálmán Attila Vasi perek, lejárató írások Tudósítónktól A nyivánosság segítségét kérte tegnapi szombathelyi sajtótájékoztatóján három vasi közéleti vezető - Sági József fideszes országgyűlési képviselő, Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és Csigó Szabolcs, a Haladás VSE ügyvezetője -, mert állításuk szerint védtelenek a helyi Drazsé Szemek című kiadvány folyamatos rágalmazó, lejárató írásaival szemben. Sági kijelentette: sem a törvények, sem a joggyakorlat nem védi meg őket attól, hogy Draskovits László, a Drazsé Szemek felelős kiadója és főszerkesztője a Szombathelyen 1000-1200 példányban megjelenő, magát független bulvárlapként aposztrofáló kiadványában rendszeresen ne sértegethesse, rágalmazhassa őket. Elhangzott: Sági és Csigó többször is beperelték a főszerkesztőt, sőt a zalaegerszegi, győri és veszprémi bíróság több alkalommal jogerősen pénzbüntetésre ítélte, iletve próbára bocsátotta Draskovitsot, ám a rágalmazó cikkek tovább folytatódtak. Sági József elmondta: az egyik perben a Győri Városi Bíróság az idén márciusban nem jogerősen öt évre eltiltotta az újságírástól az alperest, ám ezt az ítéletet novemberben a Győr- Moson-Sopron Megyei Bíróság megváltoztatatta. A jogerős ítélet szerint nem lehet eltiltani az újságírástól azt, aki nem újságíró, márpedig a Drazsé Szemek kiadója és főszerkesztője nem tekinthető annak. Markó Péter alperesként nyert pert Draskovits ellen, aki azért fordult a bírósághoz, mert a megyei elnök az egyik tavalyi közgyűlésen a képviselők asztalára tette a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának állásfoglalását, melyben a testület megállapítja: Draskovits minden etikai szabályt megsértett, nem nevezheti magát újságírónak, és nem tagja egyetlen szakmai szervezetnek sem. A közéleti vezetők szerint a nyilvánosság segítségére van szükség a Draskovits-jelenség megállításához. Az ügyben megkérdeztük Draskovits Lászlót is. Azt válaszolta: nincs véleménye, nem nyilatkozik. MSZP-ellenes atrocitások Megszaporodtak a szocialista politikusok, illetve az MSZP-s pártirodák elleni atrocitások - értesült a Népszabadság. Legutóbb péntekre virradóra a XII. kerületi pártiroda rácsát feszítették le és rongálták meg ismeretlenek. Lénárt László, a szocialista párt budapesti alelnöke lapunknak azt mondta: Budapesten ez a harmadik eset az utóbbi hetekben, a IX. és a XVIII. kerületi irodát is megtámadták már. Emellett a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson nemre buzdító plakátokat országszerte több helyen letépkedték, átragasztották és megrongálták a kampány idején - tette hozzá, és megjegyezte: nem látta, hogy fideszes plakátokkal hasonló történt volna. Két héttel ezelőtt ismeretlen tettesek a ferencvárosi Lónyay utcai MSZP irodát szennyezték be ürülékkel, és igen szavazatra buzdító plakátokkal fedték le az iroda ablakait. Múlt péntekre virradóra sértő, becsmérlő felirattal mázolták öszsze a párt XVIII. kerületi székházát. A szolnoki pártszervezet fényképeket is készített, amelyek bizonyítják, hogy egy fideszes képviselő közreműködésével is ragasztottak le MSZP-s plakátokat igenre buzdító ragaszokkal, valamint lekaparták a szocialisták hirdetéseit. Információink szerint több ismert kormánypárti politikust is értek atrocitások a népszavazás óta, többeket lehazaárulóztak, de volt, akit egyszerűen leköptek. Bár közvetlenül nem a népszavazáshoz kötődik, a szocialisták ebbe a körbe sorolják, hogy november 30-án a Solti Polgári Kör több mint 500 résztvevővel fáklyás felvonulást tartott, egy szekeret húzva át a településen. A szekéren Kovács László volt külügyminiszter, Szanyi Tibor államtitkár, Németh Imre agrárminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arcképéhez rajzoltak alakokat, amelyeket tojással, krumplival dobáltak a tüntetők. N. SZ. Újabb szocialista pártirodát rongáltak meg ismeretlenek