Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-30 / 304. szám
2004. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Örökösödési háborúk előtt Jövőre Mádl, Holló, Kondor, majd Polt utódlásáról is gondoskodni kell A koalíciós pártok az év első harmadában döntenek a leendő köztársasági elnök személyéről. A jövőre megválasztandó államfő határoz arról, hogy 2006-ban mely időpontra írja ki a választásokat. Ha tavaszra, mint 2002-ben, az új Ház választ legfőbb ügyészt, ha például június közepére, akkor a jelenlegi. Munkatársainktól köztársasági elnököt választ jövőre a parlament. Mádl Ferenc ötéves mandátuma augusztus 3-án jár le. A szocialista és a szabad demokrata politikusok körében, ha nem is intenzív egyeztetések formájában, de már folyik a gondolkodás utódjáról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök karácsony előtt a köztársaságielnökjelöléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, olyan jelöltre lesz szükség, akit az ország sajátjának tud elfogadni, akit tisztelni lehet, s integrálni képes. A köztársaságielnök-választáskor csak az első két voksolásnál van konszenzuskényszer a kormánypártok és az ellenzék között, ekkor kétharmados többséggel lehet csak államfőt választani. De ha nem megy, a titkos szavazás harmadik fordulójában már elég az egyszerű többség. Egyszerű többség Az ünnepek előtt Hiller István, az MSZP elnöke arról beszélt, hogy még erre az egyszerű többségre sincs jelölt, de folyik róla a gondolkodás, és tavasszal meglesz a vélemény is. Úgy tudjuk, hogy talán már januárban. Már eddig is számos információ látott napvilágot a lapokban Mádl Ferenc lehetséges utódjáról. Ám egyelőre csak annyi biztos, hogy a köztársasági elnök nem jelölteti magát újra. A decemberi népszavazás előtt Szili Katalin tűnt a legesélyesebbnek, de a kiszivárgott hírek szerint jelölése már nincs napirenden. A végső nemet tulajdonképpen ő mondta volna ki, amikor is a miniszterelnökkel és az MSZP vezérkarával szemben a „2 x NEM" helyett lelkiismereti szavazásra szólított föl a népszavazási kampányban. Felmerült, hogy a két cikluson át volt köztársasági elnök, Göncz Árpád lánya, Göncz Kinga, esélyegyenlőségi és szociális miniszter személye körül körvonalazódhat konszenzus az MSZP és az SZDSZ között. „Magyarországnak olyan köztársasági elnök kell, amilyen Göncz Árpád volt, vagyis akit emberségéről és tisztességéről lehet megismerni, és nem arról, hogy melyik politikai irányzathoz tartozik" - erről Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese nyilatkozott december közepén. Göncz Kinga elfogadott lehet az SZDSZ számára is, mert a szabad demokraták már korábban egyértelművé tették: nem tudják elképzelni, hogy pártpolitikus legyen köztársasági elnök. Ugyanakkor kormány közeli források cáfolták a híresztelést. . A szociális és esélyegyenlőségi miniszter neve mellett az elmúlt hetekben Bárándy Péter volt igazságügyminiszter, Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Glatz Ferenc volt MTA-elnök és Szabó István Oscar-díjas filmrendező neve is szerepelt - de egyelőre csak a sajtó listáján. Nem lenne min csodálkozni, ha a majdani bejelentés egészen más jelöltet nevezne meg. Ma még kérdéses A leendő köztársasági elnöknek is komoly szerepe lehet az új legfőbb ügyész személyének megválasztásában. Polt Péter megbízatása 2006. május 16-ig szól ugyanis, ezért ma még kérdéses, hogy a jelenlegi vagy már csak a következő parlament dönt az utódlásról. Ha a köztársasági elnök viszonylag korai időpontra - például április első napjaira, mint Mádl 2002-ben - tűzi ki az országgyűlési választások első fordulóját, előfordulhat, hogy az új legfőbb ügyész személyéről csak az új Országgyűlésben szavaznak. A lehetséges utód személyéről - vélhetően részben emiatt is - egyelőre még találgatások sem folynak. A jövő év novemberében távozik posztjáról az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, miután kitölti kilenc évre szóló bírói megbízatását. Holló Andrást - aki hat évig a testület főtitkára volt - 1996-ban az MSZP támogatásával választották alkotmánybíróvá, majd 1998-tól 2003-ig az AB helyettes elnöke volt. Utódlása alapvetően nem politikai kérdés, mert az elnököt a bírák egyszerű többséggel maguk közül választják meg. A testület vezetőjének az egyes bírák tevékenységére nincs érdemi befolyása, szerepe mégis meghatározó: neki kell képviselnie az AB-t, s például a költségvetési tárgyalásokon pénzt is hozhat határozott fellépése. Az egyes ügyeket az elnök szignálja, és az, hogy mely bíró készítheti el a határozat tervezetét, bizonyos mértékig hatással van a döntésekre is. Az elnöki tisztségre az eddigi tapasztalatok alapján jó esélye lehet majd Holló jelenlegi helyettesének, Erdei Árpádnak, aki 2003-ban is szóba jött már mint lehetséges jelölt. Ügyvezető alelnök? Ha már nem is az idén, de jövőre, sokszori nekifutás után a már eltávozott Pekár István helyett új elnököt kaphat a Duna TV és a Magyar Rádió Rt. is. A műholdas csatornánál a parlamenti pártok delegáltjai háromszor is sikertelenül próbáltak kétharmados egyezségre jutni arról, kit jelöljenek a pályázók közül a műhely élére. Legutóbb 23 aspiráns indult hiába a pártdelegáltak kegyeinek elnyeréséért. Megjósolhatatlan, hogy a tavaszi - negyedik - pályázaton elindulnak-e újra az átpolitizált rostáláson eddig kihullott jelöltek, illetve sikerül-e bővíteni a kínálatot más, alkalmas személyekkel, akik az előzmények ismeretében is vállalják a megmérettetést. Jóval nagyobb, nem is titkolt politikai csatározások várhatóak a Magyar Rádió elnöki székéért. A közrádió - a továbbra is nagy hallgatottságú reggeli és déli krónikával - jelentős véleményformáló a belpolitikában. A szocialisták régóta hangoztatják, hogy elégedetlenek a közszolgálati rádió hír- és közéleti műsorainak többségével, a koalíciós pártok, illetve szellemi holdudvaruk rovására egyoldalúnak tartják az intézményt. A népszavazási kampány csak megerősítette ezt a véleményüket. A Fidesz azonban védi a jelenlegi hír- és műsorszerkesztést. Kondor Katalin elnök - akit az előző ciklusban létrehozott, csak jobboldaliakból álló csonka kuratórium jelölt négy éve - már bejelentette, hogy nem indul újra a posztért. Utódjáról a két nagy párt kurátorainak mindenképpen egyezségre kellene jutniuk. Ha nem sikerül, nyártól a Magyar Rádiót - a Duna TV-hez hasonlóan - ügyvezető alelnök irányíthatja. Jelenleg két alelnöke van a közrádiónak: Hollós János és Göblyös István. Annak kialakult technikái vannak, hogy ilyenkor a távozó elnökök végül csak egy alelnököt hagynak maguk után, és mivel a pártok nem képesek az első emberben megegyezni, hosszabb távra is az általa kiválasztott alelnök marad vezető helyzetben. Mádl Ferenc Holló András Polt Péter Kondor Katalin Pekár István Lendvai: Évszázadok küzdelme HÍRÖSSZEFOGLALÓNK 2004-ben a meghaladott XX. század vívta utóvédharcait a XXI. század új törekvéseivel szemben Magyarországon - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője évértékelő sajtótájékoztatóján, szerdán. Halász János (Fidesz) frakciószóvivő szerint a szocialisták az emberek problémái helyett a Fidesszel foglalkoznak, ráadásul igaztalan vádakkal. Az uniós csatlakozásra, de minden olyan folyamatra hivatkozott Lendvai Ildikó, ami a szabadság kiteljesítését, a határok átlépését jelentette. Ezeknek tudja be, hogy a XX. század nyomta rá bélyegét a 2004-es esztendő legfontosabb történéseire. Ide tartozó eredménynek nevezte a sorkatonaság eltörlését, illetve a XX. századi ügynökakták nyilvánosságra hozatalára vonatkozó elszántságot. Azt mondta, a történelmileg nem dicsőséges eseményeket hozó XX. század árnyéka volt ebben az évben minden, ami a határok, korlátok konzerválását és a meghaladott eszmék felélesztését erősítette. Ezek közt említette a trianoni sebek feltépését, az újnyilas csoport feléledő erőszakkultuszát, valamint az államhatalom mindenható szerepének felélesztésére vonatkozó törekvéseket, amelyek privatizációellenes kampányhoz vezettek, és a nemzethez tartozás csak állampolgársággal lehetséges elismerését hirdették. Lendvai Ildikó úgy ítéli meg, hogy 2005 arról szól, tud-e végképp győzni a XXI. század szabadságkiteljesítő szelleme a XX. század említett törekvéseivel szemben. A frakcióvezető elmondta: a nagyobbik kormánypárt jövőre számos adósságát törleszti, így további lépéseket tesz az igazságosabb családtámogatási rendszer és közteherviselés érdekében. Közölte, hogy el kell fogadni a családon belüli erőszakot korlátozó, a szólásszabadsággal, a gyülekezési szabadsággal való visszaélés és a gyűlöletbeszéd elleni jogszabályokat is. A magyar gazdaság 2003 nyara óta egészségesen fejlődik, élni tud az unió adta lehetőségekkel, növekszik az ipari termelés, az export és a beruházási kedv, miközben az infláció csökken - így szólt a tájékoztatón Göndör István frakcióvezető-helyettes értékelése a magyar gazdaságról. A Fidesz-frakció szóvivője, Halász János úgy értékelte az értékelést, hogy a szocialisták az emberek problémái helyett megint csak a Fidesszel foglalkoznak, és az ellenzéki pártot igaztalanul vádolva saját árnyékukkal bokszoltak. Újra csak tervekről, szándékokról beszéltek, de a szocialista tervekkel már teli van a padlás - mondta. A képviselő szerint 2004-ben az emberek egyre roszszabbul éltek, a reálkeresetek csökkentek, egyre bizonytalanabbá vált az élet, és 2005-re sem számíthatunk semmi jóra. Lendvai Ildikó és Göndör István az új évre emeli poharát Tartozásai elengedését kéri a köztévé A megszokottnál is rosszabb anyagi helyzetben lévő köztévé az év végére nyolcmilliárdos hiányt halmozott fel, ennek rendezésére éppen feleekkora összeg áll rendelkezésére, az is hitelből - derül ki az MTV közleményéből. A köztévének 1800 kifizetetlen számlája van. Ezek nagy része kisebb tételt tartalmaz, mint például jogdíj egy-egy fénykép után, vagy például egy versmondó honoráriuma. A félmillió forint alatti tartozásokat a tévéelnök ígérete szerint még az idén kifizetik. Ezek azonban csupán 180 millió forintot tesznek ki a nyolcmilliárdból. Az MTV az államnak tartozik a legnagyobb összegekkel. A 4,5 milliárd forintban benne van a tévé által használt épületek bérleti díja és adótartozás is. A magáncégek közül 15-20 nagybeszállító van, ezek 800-900 millió forintra várnak. Köztük megtalálható műsorkészítő és a televíziózáshoz nélkülözhetetlen eszközöket szállító cégek is. Számukra csak a számlán lévő összeg negyedét utalja át az MTV, a fennmaradó részről tárgyalásokat kezdeményez. Ezt a hitelezői listát a legnézettebb köztévés műsor, a Névshowr készítői vezetik, több mint százmillió forinttal. Hajdú Péterék március óta nem kaptak pénzt, de felszámolási eljárás kezdeményezése helyett újabb műsorokra szerződnek, így ők készítik a köztévé szilveszteri élő adását Ausztriából. A külföldi forgatáson lévő Hajdút lapunk nem tudta elérni. Egy másik nagybeszállító, Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) egyetért azzal, hogy előrébb sorolta a tévé a kisvállalkozó kifizetését, meglepte ugyanakkor, hogy a tartozásoknak csak a negyedét utalja át a köztévé. Az szerinte természetes, hogy egy producernek a vállalkozásába invesztálnia is kell, ő például már a szilveszteri adásában közreműködőket is kifizette, miközben az MTV fél éve nem utalt neki. Ugyanakkor biztos benne, hogy az Országgyűlés mint a Magyar Televízió tulajdonosa rendezni fogja a helyzetet. Sipos József producer tavasz óta csak olyan műsorokat készít, ahonnan más támogatóktól, nem az MTV-től szerez pénzt. Szerinte azoknak, akik az elmúlt években köztévés megrendeléseken erősítették meg a cégüket, most itt a lehetőségük, hogy viszonozzák a segítséget, és hozzájáruljanak tartozásuk leértékeléséhez. Az MTV közleménye azzal magyarázza a kialakult súlyos anyagi helyzetet, hogy a köztévé idén messze nem kapott akkora plusz költségvetési támogatást, amellyel az elmúlt években rendre kisegítették. A tavalyi 12 milliárdhoz képest idén 4,8 milliárd forint volt az állami mentőöv. Emellett négymilliárd forint hitelfelvételre kaptak lehetőséget, így hiába spóroltak meg hárommilliárd forintot a kiadásokon, nagy hiány keletkezett a költségvetésben. Haszán Zoltán