Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-14 / 11. szám
8____I 2005. JANUÁR 14., PÉNTEK MAGYARORSZÁG Változatlanul a bécsi Allgemeine Krankenhaus klinikáján végzik el a műtétet a tüdőátültetésre szoruló magyar betegeken. Annyi betegre, ahányan ezzel a módszerrel segítenek, nem lenne kifizetődő a hazai centrum kialakítása. Két évvel ezelőtt határozott politikai szándék volt arra, hogy Magyarországon is legyen lehetőség tüdőátültetésre, most úgy tűnik, marad minden a régiben. Azaz, a hazai betegeket Közép-Európa legnagyobb tüdőcentrumában, a bécsi Allgemeine Krankenhaus klinikáján operálják. A szaktárca kalkulációja szerint túl kevés a hazai átültetésre váró beteg ahhoz, hogy megérje egy saját centrumot kialakítani: a hazai várólistán pillanatnyilag négy beteg van, Ausztriában 57-en, a hozzánk hasonló népességű Belgiumban 83-an várakoznak tüdő beültetésére. A szakemberek szerint vélhetően azért ilyen rövid a magyar várólista, mert az orvosok egy része nincs tisztában azzal, hogy a tüdőátültetés után teljes életet élhetnek a betegek, vagy nem tudja, miként kerülhetne fel a páciense a várólistára. Más orvosok, noha pontosan tisztában vannak mindezzel, a beavatkozást nagyon drágának tartják, és a költség szerintük nincs arányban a várható eredménnyel. A bécsi transzplantációs centrummal 2002-ben kötött megállapodást a magyar állam: a szerződés értelmében átültetésre alkalmas tüdőkért cserébe az intézmény viszonylag rövid határidővel megoperálja a magyar betegeket. Az életmentő beavatkozást leggyakrabban két örökletes betegség - a cisztás fibrózis (csecsemőkortól egyre szűkül a légzőfelület), illetve a tüdő speciális keringési elváltozása - indokolja. A cisztás fibrózisban szenvedőket legkésőbb kamaszkorukban meg kell operálni ahhoz, hogy tovább élhessenek. A legsúlyosabb állapotban levő betegek juthatnak ki Bécsbe, és egy-egy beavatkozásért mintegy 15 millió forintot fizet ki az egészségbiztosító az osztrák klinikának. Az utókezeléshez további három-négy millió forintra van szükség. A beteg előkészítése az operációra, valamint az azt követő utókezelés is komoly szaktudást és sok tapasztalatot igényel. Ennek feltételei megvannak az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben. Négy éve a hazai betegek bécsi transzplantációjában Lang György, az intézet mellkassebésze is részt vesz. Emellett a tüdőátültetésen átesett magyarok többségének előzetes kivizsgálása, utókezelése is itt történik. Általában a bécsi operáció után egy héttel már az intézetben ápolják a lábadozókat. Borsi József, a hazai szervátültetést szervező Hungarotranszplant Kht. igazgatója lapunknak elmondta: a magyarok átlagos várakozási ideje 66 nap, míg az osztrákok 105 napot, a németországi betegek másfél évet várnak a beavatkozásra. Miután a hazai rászorulók rövidebb ideig várakoznak, túlélési esélyük 96 százalék, míg az osztrákoké 86 százalék. Danó Anna Továbbra is tüdőt adunk műtétekért Nagyvonalú magyarok A magyarok nagy többsége nem bánná, ha halála után átültetnék szerveit - derül ki a Hungarotranszplant Kht. vizsgálatából. A cég munkatársai mintegy 3500 ember véleményét kérdezték meg. A válaszolók 93,2 százaléka egyértelműen támogatja az ilyen beavatkozásokat, 74 százalékuk halála után saját szerveit is fölajánlaná, a hozzátartozók szerveit viszont csak 61,5 százalék engedné átültetni. Ezzel a magyar lakosság az unión belül a negyedik helyen áll, mert a donorrá válást nagyobb arányban csak a svédek, a finnek és az olaszok támogatják. A válaszadók döntő többsége - 60,2 százaléka - úgy véli, hogy a hozzátartozók előzetes beleegyezését kell kérni a szerv kivételhez, holott ez nincs így. Ha valaki nem szeretné, hogy halála után szerveit másokba átültessék, életében nyilatkoznia kell erről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál. Nyilatkozat hiányában a szervek átültethetők, kivéve, ha a hozzátartozók ellenzik a beavatkozást. Jelenleg 398 tiltó nyilatkozatot tartanak nyilván. A kérdőív kitöltőinek fele gondolja úgy, helyes, ha az előzetesen nem nyilatkozókról eleve feltételezzük, hogy a donációhoz hozzájárultak. A válaszolók 85,3 százaléka szerint nincs elegendő átültethető szerv, a negyedük állítja: van anyagi megkülönböztetés a szervek elosztásában. Szegényes a digitális tévés kínálat Hiába indult el hárommilliós vételkörzettel tavaly októberben az elvileg a jelenleginél több műsort és jobb minőséget kínáló digitális földfelszíni televíziós műsorszórás, az mindössze a három közszolgálati tévé programját juttatja el a lakásokba. A digitális jeleket az otthoni tévékészülékek számára átalakító úgynevezett settop-boxok ugyan megvásárolhatók már Magyarországon, a szerény műsorkínálat a tapasztalatok szerint nem igazán készteti az embereket arra, hogy beruházzanak néhány tízezer forintot az eddiginél jóval élesebb képért és CD-minőségű hangért. (Az MTV, az M 2 és a Duna TV együttes nézettsége sem közelíti meg a digitális műsorszórásból egyelőre kimaradt RTL Klubét vagy a TV2-ét.) Pedig már most is tíz program továbbítására van lehetőség, a további fejlesztésekkel pedig tizenötre emelhető a tévécsatornák száma. Erre azonban a technológiai fejlődéstől messze elmaradó jogszabályalkotás miatt akár éveket is várni kell majd. A rendszert kiépítő Antenna Hungária készen áll arra, hogy a most csak a fővárost, illetve Veszprémet és környékét lefedő vételkörzetet tovább bővítse. Ehhez azonban több tízmilliárdos állami támogatás és a kormány által jóváhagyott, a digitális technológia kiépítését megszabó jogszabály szükséges. A dokumentum elkészítése egyrészt uniós előírás, s tartalmaznia kell, hogy Magyarország mikor szünteti meg a jelenlegi analóg sugárzását. Ez várhatóan 2012-ben történik meg, vagyis hét év múlva már csak digitális úton továbbítják a tévéműsorokat. (Ennek oka, hogy a leállított analóg frekvenciákon is digitális lesz a jeltovábbítás, azaz egyetlen csatorna helyett négy-öt műsor kap helyet a hullámsávon. Ráadásul interaktívvá tehető a tévézés, és internetezni is lehet.) Sürget az idő amiatt is, mert az idén konferenciát tartanak a frekvenciák országok közötti felosztásáról. Azok az országok, amelyek már digitális szórásra használják a frekvenciákat, várhatóan megtarthatják azokat. Amelyek csak később állnak át, csak a maradék hullámsávokon osztozhatnak. A digitális átállásról szóló dokumentumot már tavalyra ígérték. Jelenleg - már nem az első tervezete - közigazgatási egyeztetés alatt van, értesüléseink szerint elfogadása tavaszra várható. Magyarországon már három éve megkezdődött a kísérleti sugárzás, azonban a késlekedés miatt egyre jobban leszakadunk az élmezőnytől. Ennél is nagyobb problémának látszik, hogy mely csatornák kerülhetnek be a digitális csomagba. Erről az Országos Rádió- és Televízió Testületnek (ORTT) kell döntenie. Csakhogy az ORTT szerint a közszolgálati tévék mellett maradó helyekre pályázatot kell kiírni. Kovács György elnök szerint a médiatörvényt mindenképpen módosítani kell a digitális átállás miatt, hiszen a kilenc évvel ezelőtti jogszabály nem rendelkezik az új technológiáról. Felvetésünkre, hogy a kétharmados törvény módosítása csak hosszabb politikai alkuk után lehetséges, az elnök közölte: ez kétségkívül így van, így a térségben Kovács szerint lemaradhatunk. Az ORTT szerdán véleményezte a kormányhatározat tervezetét, amely 2007-es pályáztatással számol. Addig lehetséges, hogy legfeljebb az MTV vélhetően februárban induló Demokrácia csatornájával bővülhet a digitális kínálat, hiszen közszolgálati adóról van szó. Kérdés, hogy a két országos kereskedelmi tévé megkapja-e a lehetőséget a párhuzamos - analóg és digitális - terjesztésre. Az RTL és a TV 2 egyébként - amíg nem muszáj - nem kíván beruházni a digitális rendszer kiépítésébe. Rövid távon fontosabbnak tartják, hogy a médiahatóság meghosszabbítsa a 2007-ben lejáró frekvenciahasználati engedélyüket, még az analóg rendszerre. A digitálisért külön nem akarnak fizetni. H. Z. NÉPSZABADSÁG MÁSZ-MÜSZ: panaszok Többértelmű, és ezért nehezen betartható az eldobható italcsomagolásokra vonatkozó új termékdíj-szabályozás - állítják az alkoholmentes italok gyártóinak érdek-képviseleti szövetségei. Az érintettek az igazságügy-miniszterhez fordultak jogértelmezésért. A jogszabály alapján darabonként 10-30 forintos díjat kell fizetni az egyszer használatos italcsomagolások után azoknak a gyártóknak, amelyek nem tartják be a környezetvédelmi tárca által előírt újratöltési arányokat. A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZ), valamint a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ) soron kívüli állásfoglalást kérő, Petrétei Józsefnek küldött levelében úgy fogalmaz: a január elsején megváltozott rendelkezés egyrészt a pontatlan termékkörmeghatározással, másrészt a számlák kiállítására vonatkozó, ellentmondó rendelkezésekkel idézhet elő vitás helyzetet az ellenőrző hatóságok és a gyártók, illetve forgalmazók között. A MÁSZ és a MÜSZ nem tartja egyértelműnek a törvényben és az ahhoz tartozó rendeletben szereplő „kereskedelmi csomagolás" meghatározást, amely szerintük nem ad egyértelmű eligazítást a cégeknek, hogy mely italféleségek után kell a kiemelt díjtételt megfizetni. Az italgyártók azt is sérelmezik, hogy bár a termékdíjmentességre vonatkozó kérelmük március elsejéig benyújtva visszamenőlegesen is érvényesíthető - a kiállított számlákon a mentesség tényét már január elsejétől fel kellene tüntetni. A környezetvédelmi tárca lapunkhoz eljuttatott álláspontja szerint a kereskedelmi csomagolás körébe tartozó termékcsoportokat korábbi, érvényes jogszabályokban már felsorolták, a termékdíjtörvényből a jogi túlszabályozottság kerülése érdekében maradt ki az újradefiniálás. A számlázásban pedig épp a gyártók érdekében vezették be a most általuk kifogásolt lehetőséget, vagyis azt, hogy a mentességet utólag is érvényesíthessék. A minisztérium állásfoglalása emlékeztet rá: a módosított termékdíj törvény az IM véleményezése mellett készült, s az előkészítés során sem a szaktárca illetékesei, sem a szakmai szervezetek nem jeleztek a mostanihoz hasonló problémát. H. M. A műanyag csomagolást eldobni is drága RÖVIDEN A FIDESZ SZERINT RÁCZ NEM VÁLASZOLT, DE A MINISZTER CÁFOL A Fidesz egészségügyi kabinetje Szili Katalin házelnökhöz kíván fordulni, mert az ellenzéki párt megítélése szerint házszabálysértő Rácz Jenő egészségügyi miniszter magatartása - közölte Selmeczi Gabriella tegnap. December végén Selmeczi Gabriella, Frajna Imre, Bartha László, és Harrach Péter írásbeli kérdéseket intézett Rácz Jenőhöz, s a kérdések közül 23 a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szóló népszavazás kapcsán tett hamis miniszteri és államtitkári kijelentésekre vonatkozott. Selmeczi szerint a miniszter egyetlen kérdésre sem válaszolt, ám az egészségügyi tárca csütörtökön közleményben utasította vissza a fideszes politikus állítását, s közölte: a miniszter eljuttatta írásbeli válaszát az Országgyűléshez. (MTI) SÁGI AJTÓN KÍVÜL MARADT Kiss Péter kancelláriaminiszter nem fogadta tegnap Sági József fideszes országgyűlési képviselőt, aki azért akarta fölkeresni, hogy betekinthessen Görgey Gábor volt kulturális miniszter azon nem nyilvános följegyzéseibe, amelyeket összességében hétmillió forintért írt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök felkérésére, kulturális tanácsadóként. (MTI) ÖSSZEFOGÁS A DÉGI FESTETICS-KASTÉLYÉRT Együttműködési szerződést kötött a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) és a Festetics Antal Alapítvány. A felek megállapodtak, hogy egymást segítve munkálkodnak azon, hogy a dégi Festetics-kastély kulturális örökségét megmentsék az utókor számára. Az állam és az alapítvány egyöntetű célja a kastélyegyüttes műemléki helyreállítása és kulturális találkozóközponttá való kialakítása. A felek abban is megállapodtak, hogy sikeres együttműködés esetén további kastélyprogramokat is közösen készítenek elő megvalósításra. (Tourinform Enging) DÉRI JÁNOS KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET Déri János újságíró, szerkesztő-riporter nevét vette föl a Dunaújvárosi Főiskola Kommunikációs Intézete és Médiaközpontja, mert az ő szellemiségét szeretné az oktatásban és a nevelésben példaként állítani médiaszakos hallgatók elé. (MTI) ÚJ ROMA SZERVEZET Megyei Egységes Romák Szervezete elnevezéssel az összefogás, az egység megteremtése érdekében új roma szervezet jött létre Balkányban, de az alapítók között van Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 68 cigány önkormányzata és 27 nemzetiségi civilszervezete, s a csatlakozók közé várják Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú- Bihar megye kisebbségi tömörüléseit is. (MTI) NEMZET SZÍNÉSZE - VÁLASZTÁS EGY HÉT MÚLVA A nemzet színészei a jövő héten ülnek össze, hogy eldöntsék, ki viselje e címet a napokban eltemetett Bessenyei Ferenc után, hiszen a 2000-ben életre hívott elismerés alapító okirata szerint a címet egyszerre tizenketten birtokolhatják, s ha valamelyikük elhalálozik, az elismerést újra adományozzák. (MTI) MÁDL NEM TAGJA A SZÁZAKNAK A Fiatal Baloldal (FIB) nemrég levelet írt Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, mint a „Százak Tanácsa egyik alapítójának", s ebben felhívják a figyelmét arra, hogy a szervezet egyik rendezvényén Chrudinák Alajos - véleményük szerint - antiszemita kijelentéseket tett. A FIB arra kérte Mádlt, segítsen tisztázni a kialakult helyzetet. Információink szerint az elnök környezetében némi értetlenséggel fogadták a levelet, hiszen Mádl kevéssel azt követően, hogy elfoglalta posztját, levélben mondott le arról, hogy a Magyarok Világszövetsége által kiválasztott százak tagja legyen. Akkor azt kérte, hogy köztársasági elnöki megbízatásának ideje alatt a tanács tagjai között mellőzzék nevének szerepeltetését. (Munkatársunktól EMLÉKEZŐ ISTENTISZTELET A budapesti gettó felszabadításának 60. évfordulója alkalmából emlékező istentiszteletet tart a Budapesti Zsidó Hitközség január 18-án, kedden délelőtt tíz órakor a Dohány utcai zsinagógában, a megemlékezésen Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Fröhlich Róbert főrabbi mond beszédet, énekel Kálmán Tamás főkántor. (Munkatársunktól) NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS AZ ÁPOLÁSI DÍJÉRT Az Országos Választási Bizottság csütörtöki budapesti ülésén elrendelte az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete által összegyűjtött 54 ezer aláírás hitelesítését. A szervezet azt kívánja elérni, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az ápolási díj kérdését, vagyis egy új törvényben ismerjék el a súlyos fogyatékos és állandó felügyeletre szorulókat napi 24 órában gondozó hozzátartozó tevékenységét teljes értékű munkavégzésként, és ennek megfelelően az ápolási díj összege ne lehessen kevesebb a mindenkori legalacsonyabb munkabér összegénél. (MTI)