Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-14 / 11. szám

8____I 2005. JANUÁR 14., PÉNTEK MAGYARORSZÁG Változatlanul a bécsi Allgemeine Krankenhaus klinikáján végzik el a műtétet a tüdőátültetésre szoruló magyar betegeken. An­­­nyi betegre, ahányan ezzel a módszerrel segítenek, nem len­ne kifizetődő a hazai centrum ki­alakítása. Két évvel ezelőtt határozott politikai szándék volt arra, hogy Magyarországon is legyen lehetőség tüdőátültetésre, most úgy tűnik, marad minden a régiben. Az­az, a hazai betegeket Közép-Európa leg­nagyobb tüdőcentrumában, a bécsi Allgemeine Krankenhaus klinikáján ope­rálják. A szaktárca kalkulációja szerint túl kevés a hazai átültetésre váró beteg ah­hoz, hogy megérje egy saját centrumot ki­alakítani: a hazai várólistán pillanatnyi­lag négy beteg van, Ausztriában 57-en, a hozzánk hasonló népességű Belgiumban 83-an várakoznak tüdő beültetésére. A szakemberek szerint vélhetően azért ilyen rövid a magyar várólista, mert az orvosok egy része nincs tisztában azzal, hogy a tüdőátültetés után teljes életet él­hetnek a betegek, vagy nem tudja, miként kerülhetne fel a páciense a várólistára. Más orvosok, noha pontosan tisztában vannak mindezzel, a beavatkozást na­gyon drágának tartják, és a költség sze­rintük nincs arányban a várható ered­ménnyel. A bécsi transzplantációs cent­rummal 2002-ben kötött megállapodást a magyar állam: a szerződés értelmében át­ültetésre alkalmas tüdőkért cserébe az in­tézmény viszonylag rövid határidővel megoperálja a magyar betegeket. Az életmentő beavatkozást leggyak­rabban két örökletes betegség - a cisztás fibrózis (csecsemőkortól egyre szűkül a légzőfelület), illetve a tüdő speciális ke­ringési elváltozása - indokolja. A cisztás fibrózisban szenvedőket legkésőbb ka­maszkorukban meg kell operálni ahhoz, hogy tovább élhessenek. A legsúlyosabb állapotban levő betegek juthatnak ki Bécsbe, és egy-egy beavatkozásért mint­egy 15 millió forintot fizet ki az egészség­­biztosító az osztrák klinikának. Az utóke­zeléshez további három-négy millió fo­rintra van szükség. A beteg előkészítése az operációra, va­lamint az azt követő utókezelés is ko­moly szaktudást és sok tapasztalatot igé­nyel. Ennek feltételei megvannak az Or­szágos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben. Négy éve a hazai betegek bé­csi transzplantációjában Lang György, az intézet mellkassebésze is részt vesz. Emellett a tüdőátültetésen átesett magya­rok többségének előzetes kivizsgálása, utókezelése is itt történik. Általában a bé­csi operáció után egy héttel már az inté­zetben ápolják a lábadozókat. Borsi József, a hazai szervátültetést szervező Hungarotranszplant Kht. igaz­gatója lapunknak elmondta: a magyarok átlagos várakozási ideje 66 nap, míg az osztrákok 105 napot, a németországi be­tegek másfél évet várnak a beavatkozás­ra. Miután a hazai rászorulók rövidebb ideig várakoznak, túlélési esélyük 96 szá­zalék, míg az osztrákoké 86 százalék. Danó Anna Továbbra is tüdőt adunk műtétekért Nagyvonalú magyarok A magyarok nagy többsége nem bánná, ha halála után átültetnék szerveit - derül ki a Hungarotranszplant Kht. vizsgálatából. A cég munkatársai mintegy 3500 em­ber véleményét kérdezték meg. A válaszolók 93,2 százaléka egyértelműen támo­gatja az ilyen beavatkozásokat, 74 százalékuk halála után saját szerveit is fölajánla­ná, a hozzátartozók szerveit viszont csak 61,5 százalék engedné átültetni. Ezzel a magyar lakosság az unión belül a negyedik helyen áll, mert a donorrá válást na­gyobb arányban csak a svédek, a finnek és az olaszok támogatják. A válaszadók döntő többsége - 60,2 százaléka - úgy véli, hogy a hozzátartozók előzetes bele­egyezését kell kérni a szerv kivételhez, holott ez nincs így. Ha valaki nem szeretné, hogy halála után szerveit másokba átültessék, életében nyilatkoznia kell erről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál. Nyilatkozat hiányában a szer­vek átültethetők, kivéve, ha a hozzátartozók ellenzik a beavatkozást. Jelenleg 398 tiltó nyilatkozatot tartanak nyilván. A kérdőív kitöltőinek fele gondolja úgy, helyes, ha az előzetesen nem nyilatkozókról eleve feltételezzük, hogy a donációhoz hozzá­járultak. A válaszolók 85,3 százaléka szerint nincs elegendő átültethető szerv, a ne­gyedük állítja: van anyagi megkülönböztetés a szervek elosztásában. Szegényes a digitális tévés kínálat Hiába indult el hárommilliós vételkörzettel tavaly októberben az elvileg a jelenleginél több műsort és jobb minőséget kínáló digitális földfelszíni televíziós műsorszórás, az mindössze a három közszolgálati tévé programját juttatja el a lakásokba. A digitális jeleket az otthoni tévékészülé­kek számára átalakító úgynevezett set­­top-boxok ugyan megvásárolhatók már Magyarországon, a szerény műsorkínálat a tapasztalatok szerint nem­ igazán kész­teti az embereket arra, hogy beruházza­nak néhány tízezer forintot az eddiginél jóval élesebb képért és CD-minőségű hangért. (Az MTV, az M 2 és a Duna TV együttes nézettsége sem közelíti meg a digitális műsorszórásból egyelőre kima­radt RTL Klubét vagy a TV2-ét.) Pedig már most is tíz program továbbítására van lehetőség, a további fejlesztésekkel pedig tizenötre emelhető a tévécsatornák száma. Erre azonban a technológiai fejlő­déstől messze elmaradó jogszabályalko­tás miatt akár éveket is várni kell majd. A rendszert kiépítő Antenna Hungá­ria készen áll arra, hogy a most csak a fő­várost, illetve Veszprémet és környékét lefedő vételkörzetet tovább bővítse. Eh­hez azonban több tízmilliárdos állami támogatás és a kormány által jóváha­gyott, a digitális technológia kiépítését megszabó jogszabály szükséges. A do­kumentum elkészítése egyrészt uniós előírás, s tartalmaznia kell, hogy Ma­gyarország mikor szünteti meg a jelenle­gi analóg sugárzását. Ez várhatóan 2012-ben történik meg, vagyis hét év múlva már csak digitális úton továbbítják a té­véműsorokat. (Ennek oka, hogy a leállí­tott analóg frekvenciákon is digitális lesz a jeltovábbítás, azaz egyetlen csator­na helyett négy-öt műsor kap helyet a hullámsávon. Ráadásul interaktívvá te­hető a tévézés, és internetezni is lehet.) Sürget az idő amiatt is, mert az idén konferenciát tartanak a frekvenciák or­szágok közötti felosztásáról. Azok az or­szágok, amelyek már digitális szórásra használják a frekvenciákat, várhatóan megtarthatják azokat. Amelyek csak ké­sőbb állnak át, csak a maradék hullám­sávokon osztozhatnak. A digitális átállásról szóló dokumen­tumot már tavalyra ígérték. Jelenleg - már nem az első tervezete - közigazga­tási egyeztetés alatt van, értesüléseink szerint elfogadása tavaszra várható. Ma­gyarországon már három éve megkez­dődött a kísérleti sugárzás, azonban a késlekedés miatt egyre jobban leszaka­dunk az élmezőnytől. Ennél is nagyobb problémának látszik, hogy mely csator­nák kerülhetnek be a digitális csomagba. Erről az Országos Rádió- és Televízió Testületnek (ORTT) kell döntenie. Csak­hogy az ORTT szerint a közszolgálati té­vék mellett maradó helyekre pályázatot kell kiírni. Kovács György elnök szerint a médiatörvényt mindenképpen módosí­tani kell a digitális átállás miatt, hiszen a kilenc évvel ezelőtti jogszabály nem ren­delkezik az új technológiáról. Felveté­sünkre, hogy a kétharmados törvény módosítása csak hosszabb politikai al­kuk után lehetséges, az elnök közölte: ez kétségkívül így van, így a térségben Ko­vács szerint lemaradhatunk. Az ORTT szerdán véleményezte a kormányhatározat tervezetét, amely 2007-es pályáztatással számol. Addig le­hetséges, hogy legfeljebb az MTV vélhe­tően februárban induló Demokrácia csa­tornájával bővülhet a digitális kínálat, hiszen közszolgálati adóról van szó. Kérdés, hogy a két országos kereskedel­mi tévé megkapja-e a lehetőséget a pár­huzamos - analóg és digitális - terjesz­tésre. Az RTL és a TV 2 egyébként - amíg nem muszáj - nem kíván beruházni a di­gitális rendszer kiépítésébe. Rövid távon fontosabbnak tartják, hogy a médiaható­ság meghosszabbítsa a 2007-ben lejáró frekvenciahasználati engedélyüket, még az analóg rendszerre. A digitálisért kü­lön nem akarnak fizetni. H. Z. NÉPSZABADSÁG MÁSZ-MÜSZ: panaszok Többértelmű, és ezért nehezen betart­ható az eldobható italcsomagolásokra vonatkozó új termékdíj-szabályozás - állítják az alkoholmentes italok gyártói­nak érdek-képviseleti szövetségei. Az érintettek az igazságügy-miniszterhez fordultak jogértelmezésért. A jogszabály alapján darabonként 10-30 forintos díjat kell fizetni az egy­szer használatos italcsomagolások után azoknak a gyártóknak, amelyek nem tartják be a környezetvédelmi tárca ál­tal előírt újratöltési arányokat. A Ma­gyar Ásványvíz Szövetség és Termékta­nács (MÁSZ), valamint a Magyarorszá­gi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásvány­vízgyártók Szövetsége (MÜSZ) soron kívüli állásfoglalást kérő, Petrétei József­nek küldött levelében úgy fogalmaz: a január elsején megváltozott rendelke­zés egyrészt a pontatlan termékkör­meghatározással, másrészt a számlák kiállítására vonatkozó, ellentmondó rendelkezésekkel idézhet elő vitás hely­zetet az ellenőrző hatóságok és a gyár­tók, illetve forgalmazók között. A MÁSZ és a MÜSZ nem tartja egy­értelműnek a törvényben és az ahhoz tartozó rendeletben szereplő „kereske­delmi csomagolás" meghatározást, amely szerintük nem ad egyértelmű el­igazítást a cégeknek, hogy mely italféle­ségek után kell a kiemelt díjtételt megfi­zetni. Az italgyártók azt is sérelmezik, hogy­­ bár a termékdíjmentességre vo­natkozó kérelmük március elsejéig be­nyújtva visszamenőlegesen is érvénye­síthető - a kiállított számlákon a men­tesség tényét már január elsejétől fel kellene tüntetni. A környezetvédelmi tárca lapunkhoz eljuttatott álláspontja szerint a kereske­delmi csomagolás körébe tartozó ter­mékcsoportokat korábbi, érvényes jog­szabályokban már felsorolták, a ter­mékdíjtörvényből a jogi túlszabályo­zottság kerülése érdekében maradt ki az újradefiniálás. A számlázásban pe­dig épp a gyártók érdekében vezették be a most általuk kifogásolt lehetőséget, vagyis azt, hogy a mentességet utólag is érvényesíthessék. A minisztérium állás­­foglalása emlékeztet rá: a módosított termékdíj törvény az IM véleményezése mellett készült, s az előkészítés során sem a szaktárca illetékesei, sem a szak­mai szervezetek nem jeleztek a mosta­nihoz hasonló problémát. H. M. A műanyag csomagolást eldobni is drága RÖVIDEN A FIDESZ SZERINT RÁCZ NEM VÁLASZOLT, DE A MINISZTER CÁFOL A Fidesz egészségügyi kabinetje Szili Katalin házelnökhöz kíván fordulni, mert az ellenzéki párt megítélése sze­rint házszabálysértő Rácz Jenő egész­ségügyi miniszter magatartása - kö­zölte Selmeczi Gabriella tegnap. De­cember végén Selmeczi Gabriella, Frajna Imre, Bartha László, és Harrach Péter írásbeli kérdéseket inté­zett Rácz Jenőhöz, s a kérdések közül 23 a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szóló népszava­zás kapcsán tett hamis miniszteri és államtitkári kijelentésekre vonatko­zott. Selmeczi szerint a miniszter egyetlen kérdésre sem válaszolt, ám az egészségügyi tárca csütörtökön közleményben utasította vissza a fideszes politikus állítását, s közölte: a miniszter eljuttatta írásbeli válaszát az Országgyűléshez. (MTI) SÁGI AJTÓN KÍVÜL MARADT Kiss Péter kancelláriaminiszter nem fogadta tegnap Sági József fideszes országgyűlési képviselőt, aki azért akarta fölkeresni, hogy betekinthes­sen Görgey Gábor volt kulturális mi­niszter azon nem nyilvános följegyzé­seibe, amelyeket összességében hét­millió forintért írt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök felkérésére, kulturális tanácsadóként. (MTI) ÖSSZEFOGÁS A DÉGI FESTETICS-KASTÉLYÉRT Együttműködési szerződést kötött a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) és a Festetics Antal Alapítvány. A felek megállapodtak, hogy egymást segítve munkálkodnak azon, hogy a dégi Festetics-kastély kulturális örök­ségét megmentsék az utókor számá­ra. Az állam és az alapítvány egyönte­tű célja a kastélyegyüttes műemléki helyreállítása és kulturális találkozó­központtá való kialakítása. A felek ab­ban is megállapodtak, hogy sikeres együttműködés esetén további kas­télyprogramokat is közösen készíte­nek elő megvalósításra. (Tourinform Enging) DÉRI JÁNOS KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET Déri János újságíró, szerkesztő-ripor­ter nevét vette föl a Dunaújvárosi Fő­iskola Kommunikációs Intézete és Médiaközpontja, mert az ő szellemi­ségét szeretné az oktatásban és a ne­velésben példaként állítani média­szakos hallgatók elé. (MTI) ÚJ ROMA SZERVEZET Megyei Egységes Romák Szervezete elnevezéssel az összefogás, az egy­ség megteremtése érdekében új ro­ma szervezet jött létre Balkányban, de az alapítók között van Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 68 cigány ön­kormányzata és 27 nemzetiségi civil­­szervezete, s a csatlakozók közé vár­ják Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú- Bihar megye kisebbségi tömörüléseit is. (MTI) NEMZET SZÍNÉSZE - VÁLASZTÁS EGY HÉT MÚLVA A nemzet színészei a jövő héten ül­nek össze, hogy eldöntsék, ki viselje e címet a napokban eltemetett Besse­nyei Ferenc után, hiszen a 2000-ben életre hívott elismerés alapító okirata szerint a címet egyszerre tizenketten birtokolhatják, s ha valamelyikük el­­halálozik, az elismerést újra adomá­nyozzák. (MTI) MÁDL NEM TAGJA A SZÁZAKNAK A Fiatal Baloldal (FIB) nemrég levelet írt Mádl Ferenc köztársasági elnök­nek, mint a „Százak Tanácsa egyik alapítójának", s ebben felhívják a fi­gyelmét arra, hogy a szervezet egyik rendezvényén Chrudinák Alajos - vé­leményük szerint - antiszemita kije­lentéseket tett. A FIB arra kérte Mádlt, segítsen tisztázni a kialakult helyze­tet. Információink szerint az elnök környezetében némi értetlenséggel fogadták a levelet, hiszen Mádl ke­véssel azt követően, hogy elfoglalta posztját, levélben mondott le arról, hogy a Magyarok Világszövetsége ál­tal kiválasztott százak tagja legyen. Akkor azt kérte, hogy köztársasági el­nöki megbízatásának ideje alatt a ta­nács tagjai között mellőzzék nevének szerepeltetését. (Munkatársunktól­ EMLÉKEZŐ ISTENTISZTELET A budapesti gettó felszabadításának 60. évfordulója alkalmából emléke­ző istentiszteletet tart a Budapesti Zsidó Hitközség január 18-án, ked­den délelőtt tíz órakor a Dohány ut­cai zsinagógában, a megemlékezé­sen Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Fröhlich Róbert főrabbi mond beszédet, énekel Kál­mán Tamás főkántor. (Munkatár­sunktól) NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS AZ ÁPOLÁSI DÍJÉRT Az Országos Választási Bizottság csü­törtöki budapesti ülésén elrendelte az Értelmi Sérültek és Családjaik Jog­védő Egyesülete által összegyűjtött 54 ezer aláírás hitelesítését. A szerve­zet azt kívánja elérni, hogy az Ország­­gyűlés tűzze napirendjére az ápolási díj kérdését, vagyis egy új törvényben ismerjék el a súlyos fogyatékos és ál­landó felügyeletre szorulókat napi 24 órában gondozó hozzátartozó tevé­kenységét teljes értékű munkavég­zésként, és ennek megfelelően az ápolási díj összege ne lehessen keve­sebb a mindenkori legalacsonyabb munkabér összegénél. (MTI)

Next