Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-19 / 15. szám
Gyász és hála a zsinagógában Az elpusztított áldozatok iránt érzett gyász és a túlélés fölött érzett öröm ünnepét tartották tegnap a Dohány utcai zsinagógában: hatvan éve szabadították fel a pesti gettót. Az emlékezés a különböző pártállású politikusokat is összehozta. A budapesti gettó felszabadításának hatvanadik évfordulóján rendezett keddi emlékező istentiszteleten Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin házelnök, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnök mellett sok más politikus és közéleti személyiség is részt vett. A Dohány utcai zsinagógában tartott rendezvényen a katolikus püspöki kart Szabó Tamás tábori püspök képviselte. - A te tragédiád az én tragédiám, a te tragédiád a nemzet tragédiája - kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc a magyar és az izraeli himnusz elhangzása után. A holokauszt - jelentette ki a kormányfő - nem egy a bűnök közül, hanem „a" bűn, amire nincs bocsánat. Akit megsebeznek, megaláznak vagy akit méltóságában bántalom ér, az a mi testvérünk - mondta. - A Magyar Köztársaság megértette, hogy csak egymás megbecsülésére, a jóhiszeműségre és a jóravalóság elfogadására épülhet nemzeti létezésünk, csak a becsület és a tisztesség útja vezérelhet bennünket. - Nem engedünk felejteni, és nem engedjük átírni a történelmet - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. - Oltalmat nyújtunk valamennyi vallási közösségnek, ezt követeli meg közös emberségünk, közös magyarságunk. A kormányfő beszéde után Valerij Muszatov nagykövet felolvasta az orosz külügyminisztérium nyilatkozatát, amely felidézte, hogy a Vörös Hadsereg magyar zsidók ezreit mentette meg a haláltól és a kínzástól, a térség országait pedig hatalmas áldozatokat hozva szabadította meg a barna pestistől, a nácizmustól. - A zsidó nép nemcsak ellenségeire emlékezik évezredeken át, barátait, segítőit és megmentőit sem feledi - hívta fel a figyelmet Fröhlich Róbert főrabbi. Utalt arra, hogy az írott és az elektronikus sajtó egy részében még mindig teret kapnak uszító nézetek. Márpedig meg kell értetni az új nemzedékekkel, hogy a gyűlölet és az antiszemitizmus nem pusztán zsidó életek pusztulásával jár, hanem mindazokat a társadalmakat megszégyeníti és visszaveti, amelyek ennek nem szabnak időben gátat. Csak annyit kérünk - tette hozzá hadd legyen a gyászunk békés, az örömünk felhőtlen ma, Magyarországon. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi elszenvedője volt a hatvan évvel ezelőtti üldöztetéseknek. Az ország német megszállása után - mondta - végképp a kifosztás, a rablás, a kitaszítás korszaka következett. A vidéki zsidóságot nem egészen két hónap alatt haláltáborokba hurcolták. Mindez elképzelhetetlen lett volna az akkori szégyenteljes magyar kormány, a közigazgatás és például a MÁV együttműködése nélkül. A kormányhatalom rendre elárulta a XIX. század legnemesebb magyar eszményeit és politikusait, Kossuthot, Széchenyit, Deákot. Az állam - folytatta - megszegte legfőbb kötelességét, és nem védelmezte meg polgárait, hanem ellenkezőleg, kiszolgáltatta a halálos ellenség kénye-kedvére. A nyilas hatalomátvétel után Budapesten az egykor fényességben álló templom, a Dohány utcai zsinagóga gyűjtőtáborrá, börtönné változott. Schweitzer József hálával emlékezett meg mindazokról - közöttük polgármesterekről, külföldi diplomatákról, egyházi személyiségekről, akik lelkiismeretük szavára hallgatva minden tőlük telhetőt elkövettek a zsidók megmentéséért. Kifejezte háláját a Vörös Hadseregnek is, amely - hangsúlyozta - „bennünket felszabadított". E történelmi tettet ,,soha el nem feledjük, meg nem tagadjuk". A zsinagógában tartott rendezvény után az Országgyűlés elnöke és Oroszország nagykövete megkoszorúzta a Wesselényi utcában lévő emléktáblát, amely arra emlékeztet, hogy a Vörös Hadsereg 1945. január 18-án rombolta le a gettó falait. Cz. G. Gyurcsány Ferenc: Nem engedünk felejteni, és nem engedjük átírni a történelmet Honosítják Kelemenéket Megkaphatja a letelepedési engedélyt és a magyar állampolgárságot Kelemen Roberta, az a 12 éves kislány, aki születése óta Magyarországon él - közölte Lamperth Mónika belügyminiszter, aki hivatalában fogadta a Kelemen családot (az anyát, az apát, Robertát és Alexát), hogy segítsen az 1989-ben Erdélyből menekültként érkezettek problémáján. Amikor az édesapa magyar állampolgár lett, és a honosítási kérelmet beadta, valamilyen oknál fogva nem került rá a papírra, hogy a kislány honosítását is kezdeményezi. A hivatal szerdán kiadja a letelepedési engedélyt a kislány és az édesanya számára Gúzsba kötött kézzel A kormány valószínűleg el kívánja kerülni az ellenzékkel való egyeztetést, ezért a bevándorlás és a honosítás szabályainak egyszerűsítését a végrehajtási rendeletek módosításával szeretné elérni. Ha nem kell az ellenzékkel kétharmados törvényekről vég nélkül vitatkozni, annak előnye az, hogy a változások akár már a nyárra életbe léphetnek. A kabinet mozgásterét azonban behatárolja, hogy a magyarországi tartózkodás, a letelepedés, illetve a honosítás részletszabályait is jórészt törvényi szinten határozzák meg. A Magyar Helsinki Bizottság hétfői közleménye szerint „a határon túli magyarok iránt érzett nemzeti felelősség jegyében" fogant program nem tartalmaz megvalósítható elképzeléseket, hanem „kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a hazai közvéleményt". Ez így túlzó állítás, ám kétségtelen, hogy törvénymódosítás nélkül a határon túli magyarok továbbra is csak bizonyos feltételek megléte esetén kaphatnak letelepedési engedélyt, illetve nyerhetik el az állampolgárságot. Törvény határozza meg például azt, hogy minden, kilencven napnál hosszabb idejű tartózkodásra jogosító engedélyért folyamodó külföldinek igazolnia kell a magyarországi lakhatás és megélhetés feltételeit. Ugyancsak kétharmados törvény rendelkezik a letelepedési engedély kibocsátásához szükséges előzetes szakhatósági vizsgálatokról, valamint az egészségügyi szűrésről. Az állampolgárság kedvezményes megadásának feltétele pedig az, hogy a kérelmezőnek magyar származásúnak kell lennie; e körbe csak azok tartoznak, akiknek a felmenői között igazolhatóan volt magyar állampolgár. De törvénymódosítás nélkül a sokat bírált állampolgársági vizsga intézményét sem szüntethetik meg. Avarkeszi Dezső „honosításügyi" kormánymegbízott keze így meg van kötve: elsősorban a tartózkodási és a bevándorlási engedélyek kiadása körüli visszásságok megszüntetését tűzheti ki célul. Ez sem kevés, mert egy határon túli magyar három hónapon belül biztosan nem jut tartózkodási vízumhoz. Még rosszabb a helyzet, ha bevándorlási engedélyért folyamodik, mert az ügyintézési határidő elérheti a 240 napot. Vagyis: csaknem eltelik egy év, mire valaki abba a helyzetbe kerül, hogy kérelmezhesse egyáltalán a honosítást. Ráadásul az állampolgársági kérelem elbírálásának nincs határideje, bár ma már többnyire másfél éven belül döntés születik. Az eljárás tehát bonyolult, s miután lassú is, gyakran ugyanazt az igazolást többször meg kell kérni, mert csak a kiállításától számított kilencven napig fogadható el. Furcsa az is, hogy senki nem határozta meg, tulajdonképpen mennyi pénz kell a magyarországi megélhetéshez; aki csak minimálbért igazol, elutasításra számíthat. Alanyi jogon járó kettős állampolgárságot a kormány biztosan nem akar, de az sem kevés, ha a határon túli magyarok gyorsabban, olcsóbban, felesleges utánjárás nélkül kapnak tartózkodási vízumot vagy letelepedési engedélyt. Ezzel mindenki jól jár, mert a külföldiek között nemzeti hovatartozás alapján nem lehet különbséget tenni. Kivételes elbánásnak csak a honosításnál van helye, s a kabinet törekvése e tekintetben is egyértelmű: aki magyar származásúként itt kíván élni, tehesse, de ne alanyi jogon. Attól ugyanis továbbra sem tekinthetnek el, hogy a minimális feltételeket ilyen többek között a lakás és a megélhetés - meghatározzák. L K. Hangzavar a Fidesz kommunikációjában Zavar keletkezett a Fidesz kommunikációs stábjánál Meszleny László feladatköre és szerepvállalása miatt. A napokban született döntés arról, hogy a kommunikációs igazgató teljes hatáskörrel és kizárólagosan irányítja az ellenzéki párt nyilvános szerepléseit - noha Fidesz-körökben is sokan beszélnek esetleges távozásáról. Egyesek szerint a színfalak mögött Orbán Viktor és Áder János is konfrontálódott egymással a kommunikációs igazgató szerepvállalása miatt. S miután az irányítás Meszleny hatáskörébe került, a parlamenti képviselőcsoport sajtóosztálya - állítólag Áder János frakcióvezető utasítására - „passzív rezisztenciába" vonult. Lapunk úgy tudja, hogy vannak egyeztetési zavarok a Szentkirályi utca és a Képviselői Irodaház fideszes sajtóosztálya között. A hatáskörök módosítását némileg az is indokolttá tette, hogy Rogán Antal kampányfőnök lett. A kommunikációs igazgató Meszlényi László, a Fidesz sajtófőnöke Csépe Krisztina, és a párt sajtócsapata a Szentkirályi utcai központi székházban „székel". A Fidesz volt sajtófőnöke, Hammerstein Judit a parlamenti frakció sajtóosztályát vezeti külön stábbal a Képviselői Irodaházban. Navracsics Tibor, Orbán kabinetfőnöke is részt vállal a kommunikációs stratégia alakításában, ő a Lendvay utcában a 2006-os kormányzásra való felkészülést koordinálja. Habony Árpád elemző-stratéga háttérbe vonult, de változatlanul Orbán Viktor személyes tanácsadója, Révész Máriusz pedig a Fidesz és a pártelnök szóvivője is. Az állítólagos vitákról Meszleny László lapunknak annyit mondott: megtisztelő, de alaptalan a hír, hogy miatta került volna konfliktusba Orbán Viktor és Áder János. Hammerstein Judit szintén cáfolta, hogy a frakció mellett dolgozó sajtóosztály minden munkatársa szabadságra ment volna. Azt elismerte, hogy „nem teljes létszámban" dolgoznak, hiszen jelenleg nem ülésezik a parlament. Navracsics Tibor elismerte, hogy kommunikációs kérdésekben volt nézetkülönbség a Fidesz-elnökség pénteki ülésén, ám szerinte személyi kérdések nem voltak napirenden. Csuhaj Ildikó Orbán Viktor Áder János Orbán elfogadta Gyurcsány meghívását Találkozik egymással Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor. A Fidesz elnöke levélben fogadta el azt a meghívást, amelyet a miniszterelnök a négy parlamenti párt elnökének címzett - erősítette meg lapunk értesülését Meszleny László, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Gyurcsány az MSZP vasárnapi pártrendezvényén közölte, hogy a parlamenti pártok elnökeinek konzultációjával szeretné elindítani a politikai évadot. A megbeszélés a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet érintené. Orbán a konzultációt február harmadikára javasolja, úgy tudjuk, Gyurcsány alkalmazkodik ehhez az időponthoz. Hiller István, az MSZP, illetve Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke egyetértéssel fogadta a javaslatot. Dávid Ibolya MDF-elnök pedig tegnap úgy nyilatkozott: részt vesznek a megbeszélésen. Orbán - mint azt már írtuk - nem keresi a találkozást Gyurcsány Ferenccel, de a párbeszédre nyitott. A volt miniszterelnök erről már a Horn Gyulával folytatott múlt heti találkozó után is beszélt. Úgy fogalmazott: „Azt mondtam Horn Gyula miniszterelnök úrnak, ha úgy gondolja, hogy szükséges beszélgetni, vegye a hóna alá a jelenlegi miniszterelnököt, és hozza el. Állok rendelkezésre, az én ajtóm nyitva áll" - tette hozzá. Cs. I.