Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-19 / 15. szám

Gyász és hála a zsinagógában Az elpusztított áldozatok iránt érzett gyász és a túlélés fölött ér­zett öröm ünnepét tartották teg­nap a Dohány utcai zsinagógá­ban: hatvan éve szabadították fel a pesti gettót. Az emlékezés a különböző pártállású politikuso­kat is­ összehozta. A budapesti gettó felszabadításának hat­vanadik évfordulóján rendezett keddi emlékező istentiszteleten Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin házelnök, Boross Péter és Orbán Viktor volt miniszterelnök mellett sok más politikus és közéleti sze­mélyiség is részt vett. A Dohány utcai zsinagógában tartott rendezvényen a katolikus püspöki kart Szabó Tamás tábo­ri püspök képviselte. - A te tragédiád az én tragédiám, a te tragédiád a nemzet tragédiája - kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc a magyar és az izraeli himnusz elhangzása után. A holokauszt - jelentette ki a kormányfő - nem egy a bűnök közül, hanem „a" bűn, amire nincs bocsánat. Akit megsebez­nek, megaláznak vagy akit méltóságá­ban bántalom ér, az a mi testvérünk - mondta. - A Magyar Köztársaság meg­értette, hogy csak egymás megbecsülé­sére, a jóhiszeműségre és a jóravalóság elfogadására épülhet nemzeti létezé­sünk, csak a becsület és a tisztesség útja vezérelhet bennünket. - Nem engedünk felejteni, és nem en­gedjük átírni a történelmet - hangsú­lyozta Gyurcsány Ferenc. - Oltalmat nyújtunk valamennyi vallási közösség­nek, ezt követeli meg közös embersé­günk, közös magyarságunk. A kormányfő beszéde után Valerij Muszatov nagykövet felolvasta az orosz külügyminisztérium nyilatkozatát, amely felidézte, hogy a Vörös Hadsereg magyar zsidók ezreit mentette meg a ha­láltól és a kínzástól, a térség országait pedig hatalmas áldozatokat hozva sza­badította meg a barna pestistől, a náciz­mustól. - A zsidó nép nemcsak ellenségeire emlékezik évezredeken át, barátait, segí­tőit és megmentőit sem feledi - hívta fel a figyelmet Fröhlich Róbert főrabbi. Utalt arra, hogy az írott és az elektronikus saj­tó egy részében még mindig teret kap­nak uszító nézetek. Márpedig meg kell értetni az új nemzedékekkel, hogy a gyűlölet és az antiszemitizmus nem pusztán zsidó életek pusztulásával jár, hanem mindazokat a társadalmakat megszégyeníti és visszaveti, amelyek ennek nem szabnak időben gátat. Csak annyit kérünk - tette hozzá hadd le­gyen a gyászunk békés, az örömünk fel­hőtlen ma, Magyarországon. Schweitzer József nyugalmazott orszá­gos főrabbi elszenvedője volt a hatvan évvel ezelőtti üldöztetéseknek. Az or­szág német megszállása után - mondta - végképp a kifosztás, a rablás, a kitaszítás korszaka következett. A vidéki zsidósá­got nem egészen két hónap alatt haláltá­borokba hurcolták. Mindez elképzelhe­tetlen lett volna az akkori szégyenteljes magyar kormány, a közigazgatás és pél­dául a MÁV együttműködése nélkül. A kormányhatalom rendre elárulta a XIX. század legnemesebb magyar eszménye­it és politikusait, Kossuthot, Széchenyit, Deákot. Az állam - folytatta - megszeg­te legfőbb kötelességét, és nem védel­mezte meg polgárait, hanem ellenkező­leg, kiszolgáltatta a halálos ellenség ké­­nye-kedvére. A nyilas hatalomátvétel után Budapesten az egykor fényesség­ben álló templom, a Dohány utcai zsina­góga gyűjtőtáborrá, börtönné változott. Schweitzer József hálával emlékezett meg mindazokról - közöttük polgár­­mesterekről, külföldi diplomatákról, egyházi személyiségekről­­, akik lelkiis­meretük szavára hallgatva minden tőlük telhetőt elkövettek a zsidók megmenté­séért. Kifejezte háláját a Vörös Hadse­regnek is, amely - hangsúlyozta - „ben­nünket felszabadított". E történelmi tet­tet ,­,soha el nem feledjük, meg nem ta­gadjuk". A zsinagógában tartott rendezvény után az Országgyűlés elnöke és Orosz­ország nagykövete megkoszorúzta a Wesselényi utcában lévő emléktáblát, amely arra emlékeztet, hogy a Vörös Hadsereg 1945. január 18-án rombolta le a gettó falait. Cz. G. Gyurcsány Ferenc: Nem engedünk felejteni, és nem engedjük átírni a történelmet Honosítják Kelemenéket Megkaphatja a letelepedési engedélyt és a magyar állampol­gárságot Kelemen Roberta, az a 12 éves kislány, aki születése óta Magyarországon él - közölte Lamperth Mónika belügymi­niszter, aki hivatalában fogadta a Kelemen családot (az anyát, az apát, Robertát és Alexát), hogy segítsen az 1989-ben Erdély­ből menekültként érkezettek problémáján. Amikor az édesapa magyar állampolgár lett, és a honosítási kérelmet beadta, vala­milyen oknál fogva nem került rá a papírra, hogy a kislány ho­nosítását is kezdeményezi. A hivatal szerdán kiadja a letelepe­dési engedélyt a kislány és az édesanya számára Gúzsba kötött kézzel A kormány valószínűleg el kívánja ke­rülni az ellenzékkel való egyeztetést, ezért a bevándorlás és a honosítás szabá­lyainak egyszerűsítését a végrehajtási rendeletek módosításával szeretné elér­ni. Ha nem kell az ellenzékkel kétharma­dos törvényekről vég nélkül vitatkozni, annak előnye az, hogy a változások akár már a nyárra életbe léphetnek. A kabinet mozgásterét azonban behatárolja, hogy a magyarországi tartózkodás, a letelepe­dés, illetve a honosítás részletszabályait is jórészt törvényi szinten határozzák meg. A Magyar Helsinki Bizottság hétfői közleménye szerint „a határon túli ma­gyarok iránt érzett nemzeti felelősség je­gyében" fogant program nem tartalmaz megvalósítható elképzeléseket, hanem „kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hite­geti a hazai közvéleményt". Ez így túlzó állítás, ám kétségtelen, hogy törvénymó­dosítás nélkül a határon túli magyarok továbbra is csak bizonyos feltételek meg­léte esetén kaphatnak letelepedési enge­délyt, illetve nyerhetik el az állampolgár­ságot. Törvény határozza meg például azt, hogy minden, kilencven napnál hosszabb idejű tartózkodásra jogosító en­gedélyért folyamodó külföldinek igazol­nia kell a magyarországi lakhatás és meg­élhetés feltételeit. Ugyancsak kétharma­dos törvény rendelkezik a letelepedési engedély kibocsátásához szükséges elő­zetes szakhatósági vizsgálatokról, vala­mint az egészségügyi szűrésről. Az ál­lampolgárság kedvezményes megadásá­nak feltétele pedig az, hogy a kérelmező­nek magyar származásúnak kell lennie; e körbe csak azok tartoznak, akiknek a fel­menői között igazolhatóan volt magyar állampolgár. De törvénymódosítás nél­kül a sokat bírált állampolgársági vizsga intézményét sem szüntethetik meg. Avarkeszi Dezső „honosításügyi" kor­mánymegbízott keze így meg van kötve: elsősorban a tartózkodási és a bevándor­lási engedélyek kiadása körüli visszássá­gok megszüntetését tűzheti ki célul. Ez sem kevés, mert egy határon túli magyar három hónapon belül biztosan nem jut tartózkodási vízumhoz. Még rosszabb a helyzet, ha bevándorlási engedélyért fo­lyamodik, mert az ügyintézési határidő elérheti a 240 napot. Vagyis: csaknem el­telik egy év, mire valaki abba a helyzetbe kerül, hogy kérelmezhesse egyáltalán a honosítást. Ráadásul az állampolgársági kérelem elbírálásának nincs határideje, bár ma már többnyire másfél éven belül döntés születik. Az eljárás tehát bonyolult, s miután lassú is, gyakran ugyanazt az igazolást többször meg kell kérni, mert csak a kiál­lításától számított kilencven napig fo­gadható el. Furcsa az is, hogy senki nem határozta meg, tulajdonképpen mennyi pénz kell a magyarországi megélhetés­hez; aki csak minimálbért igazol, elutasí­tásra számíthat. Alanyi jogon járó kettős állampolgár­ságot a kormány biztosan nem akar, de az sem kevés, ha a határon túli magyarok gyorsabban, olcsóbban, felesleges utánjá­rás nélkül kapnak tartózkodási vízumot vagy letelepedési engedélyt. Ezzel min­denki jól jár, mert a külföldiek között nemzeti hovatartozás alapján nem lehet különbséget tenni. Kivételes elbánásnak csak a honosításnál van helye, s a kabinet törekvése e tekintetben is egyértelmű: aki magyar származásúként itt kíván élni, te­hesse, de ne alanyi jogon. Attól ugyanis továbbra sem tekinthetnek el, hogy a mi­nimális feltételeket­­ ilyen többek között a lakás és a megélhetés - meghatározzák. L K. Hangzavar a Fidesz kommunikációjában Zavar keletkezett a Fidesz kommunikáci­ós stábjánál Meszleny László feladatköre és szerepvállalása miatt. A napokban szü­letett döntés arról, hogy a kommunikáci­ós igazgató teljes hatáskörrel és kizáróla­gosan irányítja az ellenzéki párt nyilvá­nos szerepléseit - noha Fidesz-körökben is sokan beszélnek esetleges távozásáról. Egyesek szerint a színfalak mögött Orbán Viktor és Áder János is konfrontálódott egymással a kommunikációs igazgató szerepvállalása miatt. S miután az irányí­tás Meszleny hatáskörébe került, a parla­menti képviselőcsoport sajtóosztálya - ál­lítólag Áder János frakcióvezető utasítá­sára - „passzív rezisztenciába" vonult. Lapunk úgy tudja, hogy vannak egyeztetési zavarok a Szentkirályi utca és a Képviselői Irodaház fideszes sajtó­­osztálya között. A hatáskörök módosítá­sát némileg az is indokolttá tette, hogy Rogán Antal kampányfőnök lett. A kom­munikációs igazgató Meszlényi László, a Fidesz sajtófőnöke Csépe Krisztina, és a párt sajtócsapata a Szentkirályi utcai központi székházban „székel". A Fidesz volt sajtófőnöke, Hammerstein Judit a parlamenti frakció sajtóosztályát vezeti­­ külön stábbal a Képviselői Irodaház­ban. Navracsics Tibor, Orbán kabinetfő­nöke is részt vállal a kommunikációs stratégia alakításában, ő a Lendvay ut­cában a 2006-os kormányzásra való fel­készülést koordinálja. Habony Árpád elemző-stratéga háttérbe vonult, de vál­tozatlanul Orbán Viktor személyes ta­nácsadója, Révész Máriusz pedig a Fidesz és a pártelnök szóvivője is. Az állítólagos vitákról Meszleny László lapunknak annyit mondott: meg­tisztelő, de alaptalan a hír, hogy miatta került volna konfliktusba Orbán Viktor és Áder János. Hammerstein Judit szin­tén cáfolta, hogy a frakció mellett dolgo­zó sajtóosztály minden munkatársa sza­badságra ment volna. Azt elismerte, hogy „nem teljes létszámban" dolgoz­nak, hiszen jelenleg nem ülésezik a par­lament. Navracsics Tibor elismerte, hogy kommunikációs kérdésekben volt nézetkülönbség a Fidesz-elnökség pén­teki ülésén, ám szerinte személyi kérdé­sek nem voltak napirenden. Csuhaj Ildikó Orbán Viktor Áder János Orbán elfogadta Gyurcsány meghívását Találkozik egymással Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor. A Fidesz elnöke levélben fo­gadta el azt a meghívást, amelyet a mi­niszterelnök a négy parlamenti párt elnö­kének címzett - erősítette meg lapunk ér­tesülését Meszleny László, a Fidesz kom­munikációs igazgatója. Gyurcsány az MSZP vasárnapi pártrendezvényén kö­zölte, hogy a parlamenti pártok elnökei­nek konzultációjával szeretné elindítani a politikai évadot. A megbeszélés a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet érintené. Or­bán a konzultációt február harmadikára javasolja, úgy tudjuk, Gyurcsány alkal­mazkodik ehhez az időponthoz. Hiller István, az MSZP, illetve Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke egyetértéssel fogadta a ja­vaslatot. Dávid Ibolya MDF-elnök pedig tegnap úgy nyilatkozott: részt vesznek a megbeszélésen. Orbán - mint azt már írtuk - nem ke­resi a találkozást Gyurcsány Ferenccel, de a párbeszédre nyitott. A volt miniszterel­nök erről már a Horn Gyulával folytatott múlt heti találkozó után is beszélt. Úgy fogalmazott: „Azt mondtam Horn Gyula miniszterelnök úrnak, ha úgy gondolja, hogy szükséges beszélgetni, vegye a hó­na alá a jelenlegi miniszterelnököt, és hozza el. Állok rendelkezésre, az én aj­tóm nyitva áll" - tette hozzá. Cs. I.

Next