Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-20 / 16. szám
2 2005. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Menesztették a szlovák korrupcióvadászt Szilvássy József pozsonyi tudósítónk Indokolás nélkül leváltotta Vladimír Palkó szlovák belügyminiszter Jozef Sátekot, az országos rendőr-főkapitányság korrupcióellenes nyomozóhivatalának vezetőjét. A tárcavezető a sajtó érdeklődésére csupán annyit válaszolt: azért kényszerült erre a lépésre, mert a menesztett személy „magatartásával konfliktusos helyzeteket és elviselhetetlen feszültséget okozott a rendőrség vezetői között". Sejtetni engedte azt is, hogy Sátek Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazgatóval keveredett súlyos nézeteltérésbe, aki állítólag nem volt hajlandó átadni a pénzügyőrök és az adócsalásokra szakosodott nyomozók feletti parancsnokságot. Ezt az átszervezést több súlyos bűncselekmény felgöngyölítése érdekében kérte Sátek - értesültünk megbízható forrásból. Lapunk érdeklődésére Robert Kalinák, a pozsonyi parlament belbiztonsági és védelmi bizottságának elnöke értetlenségének adott hangot. - Nemrég még tábornokká akarta kinevezni a miniszter a most leváltott nyomozót, annyira elégedett volt a munkájával, most meg elküldi. Személy szerint kiváló és feddhetetlen rendőrnek tartom az elbocsátott személyt, aki a nyomozás során sosem volt tekintettel rangra, párthovatartozásra. Talán ez a magatartása okozta a vesztét - tette hozzá az ellenzéki Irány (Smer) képviselője. A leváltás hírére nyilván egyszerre lélegzett fel több szlovákiai ellenzéki és kormánypárti politikus. Sátek immár egy évtizede nyomozott elsősorban a Vladimír Meciar és Mikulás Dzurinda vezette pártok gazdasági holdudvarának korrupciógyanús ügyei miatt. Zsarolással és milliós sikkasztással gyanúsította meg Pavol Rusko jelenlegi gazdasági minisztert is. Akkor telhetett be az a bizonyos pohár, amikor a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) néhány vezetője ellen nyomozott, sőt a belügyminisztériumban is szimatolt. Ezt nyilván már a tárcavezető, aki a KDH alelnöke, is megelégelte - nyilatkozta lapunknak Miroslav Kusy. A neves szlovák politológus arra célzott, hogy néhány hónapja törvényesen lehallgatták Pavol Bieliket, pozsony-récsei (Raca) kereszténydemokrata polgármestert, aki több millió korona csúszópénzt kért egy építkező vállalkozótól számára kedvező döntés fejében. Nem sokkal ezután a felvétel eltűnt a belügyminisztériumból. Sátek tavaly milliárdos csalással gyanúsította meg Mikulás Dzurinda kormányfő és Ivan Miklós pénzügyminiszter egyik bizalmasát, Ladislav Vaskovicot, a pozsonyi Eximbank jelenlegi elnökét, valamint több társát. Néhány hete pedig a belügyminisztérium gépkocsivásárlásait kezdte ellenőrizni. Tavaly közbeszerzési pályázat nélkül vettek szolgálati autókat attól a vállalkozótól, akinek a fivére a KDH színeiben osztályvezető a minisztériumban. Pozsonyban némi meglepetést keltett, hogy a szlovák kormánypárti politikusokhoz hasonlóan Bugár Béla sem bírálta a miniszter döntését. Pedig Bugár néhány hónapja még azt hangoztatta, hogy az MKP akár ki is léphet a koalícióból, ha Sátékot menesztik. A pártelnök visszafogott magatartását politikai elemzők azzal magyarázzák, hogy a felvidéki magyar párt gazdasági holdudvara sem makulátlan. Ezt a feltevést Bugár a Népszabadság megkeresésére határozottan visszautasította. Az MKP képviselői semmiféle korrupciós ügybe sem keveredtek bele. Megkülönböztetett figyelemmel követjük, hogy ki kerül a korrupcióellenes hivatal élére, mert ez a kinevezés jelzésértékű lesz, s meghatározza további lépéseinket - szögezte le. Mikulás Dzurinda Bugár Béla Afganisztán: kései hazatérés Majdnem hét hónapig lesznek Afganisztánban azok a magyar békefenntartók, akik tavaly július végén féléves mandátummal érkeztek Kabulba. A katonák ráadásul a vártnál kevesebb szabadságot kaptak. Egy nemzetközi tapasztalatokon alapuló pszichológiai felmérés szerint hadműveleti területen - ahová Afganisztán is sorolható - már a féléves szolgálat is sok, mert az ötödik hónapban jelentősen romlik a feladatok végrehajtásának hatásfoka, zuhan a katonák munka- és harci morálja, a hatodik hónapban pedig már a hazatérés körül járnak a gondolataik. Az afganisztáni egyébként a Magyar Honvédség jelenlegi legveszélyesebb missziója. A nemzetközi tapasztalatokat a Magyar Honvédségnél is ismerik, és azokat a Kabulba készülő katonákkal is ismertették a felkészítés alatt. A katonák ráadásul úgy maradnak hosszabb ideig, hogy bár huszonegy nap szabadságra számítottak, végül csak tíz napot kaptak. Ez is kevesebb, mint amit a pszichológiai vizsgálatok minimumként előírnak. A nemzetközi erők kötelékében működő magyar lövészszázad feladata nem kockázatmentes: járőrözés, kapcsolattartás a polgári lakossággal és a helyi vezetőkkel, információgyűjtés, a VIP-személyek (például az ENSZ vagy a Vöröskereszt képviselőinek) kísérése; emellett ők is segítettek előkészíteni az októberi választásokat. Egy Afganisztánt megjárt katona beszámolója szerint az országban az számít nem mindennapinak, ha nem robbantanak valahol pokolgépet - ezért az egyik szemmel állandóan az út szélét kell pásztázni, gyanús tárgyakat keresve. A féléves mandátummal induló század július végén érkezett Kabulba. A védelmi tárca honlapján található beszámoló szerint augusztus 5-e óta járőröznek Afganisztánban. Egy másik, itt található adat szerint augusztus 10-től február 10-ig tart a szolgálatuk, ám értesülésünk szerint leghamarabb február 22-én indulhatnak haza. Bocskai István, a védelmi tárca kommunikációs igazgatója szerint a katonáknak a tényleges műveletben való részvétele nem haladja meg a hat hónapot. A hadműveleti területen valóban hosszabb ideig lesznek, de ez azért van, mert az alapos felkészülés érdekében hamarabb utaztak ki, illetve a február 8-án induló váltást is fel kell készíteniük a kockázatok megismerésére, a terület bejárásával és közös járőrözésekkel. Bocskai emlékeztetett arra is: a katonák a kiutazás előtt tájékoztatást kaptak arról, hogy a misszió hossza fél év, ám ez szállítási vagy egyéb okok miatt módosulhat; ezt tudomásul vették. Az afganisztáni missziónál korábban a szabadságolásokkal voltak problémák. A honvédségnek nincs olyan szállítórepülője, amellyel meg tudja oldani a 4500 kilométeres távolságból a katonák szállítását. Emiatt szívességi alapon a németekkel működnek együtt. Ez azonban nem problémamentes, túszén előfordult, hogy a repülőtérről irányították vissza a szabadságra induló katonákat, mert nem fértek fel a VIP-vendégeket szállító gépre. Sőt, a missziót tavaly novemberben meglátogató Havril András altábornagy, akkori vezérkari főnök-helyettes és delegációja is leszorult a repülőről hazafelé. A kedvezőtlen tapasztalatok miatt a honvédség változtatásokra készül: a misszió időtartamát lerövidítik - a nemzetközileg is beváltabb - négy hónapra, a német légihídról pedig áttérnek az amerikai és a brit vonalra. Erről már tájékoztatták a NATO európai erőinek főparancsnok-helyettesét. Havril András egyébként kabuli látogatásán maga is elismerte, hogy lehetne javítani a katonák biztonságán. Mint nyilatkozta: ha a század rendelkezne aknakutató és tűzszerész alegységgel, a feladatát hatékonyabban és jóval biztonságosabb körülmények között láthatná el. Afganisztán a világ egyik leginkább elaknásított országa. Ezért érhette kritika a honvédséget, amiért több hónapig tartott, amíg a magyarok által használt golyóálló mellényeket megerősítették olyan kevlár bevonattal, amely védi az esetleg aknára futó autó utasait. Szintén hosszú ideig tartott, amíg a terepjárókat felszerelték olyan drótvágóval, amely megvédi a járművekből kiálló géppuskásokat a fejmagaságukban kifeszített huzaloktól. Haszán Zoltán Magyar békefenntartó Kabulban Háború és terror a selyemúton A valamikori selyemúton fekvő Afganisztán története háborúk soráról szól. Földrajzi elhelyezkedése miatt a nagyhatalmak figyelmét folyamatosan magára vonta. A törzsi-etnikai tagoltság szította ellentétek az ország széttöredezettségét okozták - ez pedig kiváló táptalaja volt az iszlám fundamentalizmusnak. A fanatikus tálib uralom 2001-es megdöntése után tavaly először választott magának elnököt az ország Hamid Karzai pastu nemzetiségű politikus személyében. Ám a kábítószer-termesztés, a hadurak jóformán töretlen hatalma, a harci állapotok, az emberi jogok semmibevétele és az Afganisztánban jelen lévő nemzetközi erők elégtelen létszáma bizonytalanságban tartja a stratégiailag fontos ország jövőjét. Az afgán állam már 1747-ben megalakult, de határait csak a XIX. század végén fektették le. A francia, angol és orosz külpolitika csatározásainak alanya volt a XVIII-XIX. század alatt. Zahir sah uralkodását 1973-ban megdöntötték. A kommunista párt pastukból és tádzsikokból álló részei közötti ellentétek miatt 1978-ban szovjet seregek megszállták az országot, majd Moszkva 1980-ban bábkormányt állított az ország élére. A szovjetek végül 1989 februárjában kivonultak, ám az eddig közös ellenség ellen harcoló szabadságharcosok, törzsek egymás ellen fordultak, és hosszú polgárháború vette kezdetét. A kilencvenes évek közepére a tálibok irányításuk alá vonták az ország nagy részét, csak az Északi Szövetség néven ismert fegyveres csoportosulás tartotta magát az északi területeken. A tálibok szigorú iszlám törvénykezést vezettek be, a folyamatos terrorban élő ország menedéket nyújtott az al-Kaida terrorszervezet vezetőinek. A szeptember 11-i terrortámadások után az USA hetek alatt megtörte a tálibok uralmát. A viszonylagos rendet azóta a nyolcezer fős NATO-haderő őrzi, miközben a több mint tízezres amerikai csapatok Bin Ladent és a tálibokat üldözik. A Washington támogatását élvező Hamid Karzait tavaly novemberben elsöprő többséggel elnöknek választotta a közép-ázsiai ország, ettől remélték az amerikaiak Karzai megerősödését. Az országban a tényleges hatalom Zalmay Khalilzad amerikai nagykövet kezében van. A parlamenti választásokat 2005 áprilisára tervezik. Az Afganisztánt „minikirályságokra" osztó hadurak azonban továbbra is saját hadsereget tartanak fenn, esetenként támogatják a tálibok fennmaradó egységeit. Az ópiumtermelést kezükben tartó „bárók" büntetlenül üzletelnek, megadóztatják és megfélemlítik a lakosságot. Karzai dzsihádot (szent háborút) hirdetett a kábítószer-termelés ellen. Az elnök szerint az országnak legalább tíz évig lesz szüksége külföldi segítségre; a nemzetközi közösség eddig is több milliárd dollárral támogatta Afganisztán fejlesztését. Az emberjogi szervezetek Afganisztánról festett képe eléggé vegyes. Egyesek szerint a tálibok bukása óta javult a helyzet (hiszen például több lány jár iskolába), de a hadurak szélsőséges nézetei és a központi hatalom erőtlensége miatt még bőven tapasztalni visszaéléseket. A 2004-es év politikai „sikerei" ellenére szomorú példa volt az országban uralkodó állapotokra, hogy az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet huszonnégy év afganisztáni jelenlét után úgy döntött, nem vállalja tovább a kockázatot. Z. E. ¥ NÉPSZABADSÁG I Távirati stílusban A Hamasz tárgyal és folytatja a támadásokat Kedvező légkörben, de érdemi eredmény nélkül zajlottak le a Hamasz és Mahmud Abbasz közötti kedd esti tárgyalások az izraeli célpontok elleni támadások beszüntetéséről. - A Hamasz megvizsgálja Abbasz tűzszüneti felhívását - közölte tegnap Musir al-Maszri Hamasz-szóvivő. Hasonlóan nyilatkozott az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet, amely szintén résztvevője volt az Abbasz kezdeményezte találkozónak. Nabíl Saat palesztin külügyminiszter ennek ellenére derűlátóan vélekedett egy megállapodás esélyéről. A Hamasz a találkozó utáni órákban is folytatta támadásait: három, Kasszám-rakétákkal végrehajtott támadásért vállalta a felelősséget. (MTI) Schwarzenegger nem kegyelmezett Kivégeztek egy nők meggyilkolásában bűnösnek bizonyult és ezért halálra ítélt férfit tegnap Kaliforniában, miután a kegyelmi kérvényét elutasította Arnold Schwarzenegger kormányzó. Három év után ezzel az első halálos ítéletet hajtották végre a legnépesebb amerikai szövetségi államban. A kegyelmi kérvény elutasítását az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága is helybenhagyta, így az elítéltet a San Francisco melletti San Quentin börtönben méreginjekcióval örökre elaltatták. (MTI) Különleges intézkedések a dán választások előtt Terrortámadásoktól tartanak Dániában a február 8-ára kiírt parlamenti választások kampánya idején, ezért különleges intézkedéseket hoztak a politikusok és a választópolgárok védelmére - jelentette be tegnap a dán rendőrség hírszerző szolgálatának igazgatója. Hasonló támadástól félnek, mint amely 2004. március 11-én történt Madridban, közvetlenül a spanyol parlamenti választások előtt, és amelyben a merénylők több pokolgép felrobbantásával 191 ember halálát okozták. Anders Fogh Rasmussen leköszönő kormányfő rendelte el a biztonsági intézkedések meghozatalát. Rasmussen az Egyesült Államok egyik hű szövetségesének számít, és Dánia az ő döntése nyomán csatlakozott az Irakot megszálló koalíciós erőkhöz. (MTI) Nem szavazhat többé a horvát diaszpóra? Stipe Mesic megfosztaná horvátországi szavazati joguktól az anyaországon kívül élő horvátokat - ezt a következtetést vonja le a belgrádi média az újraválasztott horvát államfő megnyilatkozásaiból. Mesic elsősorban a választójogi törvény ama rendelkezését módosítaná, amely a Bosznia és Hercegovinában élő horvátok számára teszi lehetővé a szavazást. Azzal érvel, hogy a boszniai horvátok nem tekinthetők diaszpórának, hanem egy szuverén állam államalkotó népének, amely Boszniában él szavazati jogával. A horvát elnök kezdeményezését támogatja a két ellenzéki párt, a Horvátországi Szociáldemokrata Párt és a Néppárt. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség ugyanakkor mereven elzárkózik az ötlettől. (MTI) Rasmussen a dán parlamentben