Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-20 / 16. szám

2 2005. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Menesztették a szlovák korrupcióvadászt Szilvássy József pozsonyi tudósítónk Indokolás nélkül leváltotta Vladimír Palkó szlovák belügyminiszter Jozef Sátekot, az országos rendőr-főkapitányság korrup­cióellenes nyomozóhivatalának vezető­jét. A tárcavezető a sajtó érdeklődésére csupán annyit válaszolt: azért kénysze­rült erre a lépésre, mert a menesztett sze­mély „magatartásával konfliktusos hely­zeteket és elviselhetetlen feszültséget okozott a rendőrség vezetői között". Sej­tetni engedte azt is, hogy Sátek Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazgatóval keveredett súlyos nézeteltérésbe, aki állítólag nem volt hajlandó átadni a pénzügyőrök és az adócsalásokra szakosodott nyomozók fe­letti parancsnokságot. Ezt az átszervezést több súlyos bűncselekmény felgöngyölí­tése érdekében kérte Sátek - értesültünk megbízható forrásból. Lapunk érdeklődésére Robert Kalinák, a pozsonyi parlament belbiztonsági és védelmi bizottságának elnöke értetlensé­gének adott hangot. - Nemrég még tá­bornokká akarta kinevezni a miniszter a most leváltott nyomozót, annyira elége­dett volt a munkájával, most meg elküldi. Személy szerint kiváló és feddhetetlen rendőrnek tartom az elbocsátott sze­mélyt, aki a nyomozás során sosem volt tekintettel rangra, párthovatartozásra. Talán ez a magatartása okozta a vesztét - tette hozzá az ellenzéki Irány (Smer) kép­viselője. A leváltás hírére nyilván egyszerre lé­legzett fel több szlovákiai ellenzéki és kormánypárti politikus. Sátek immár egy évtizede nyomozott elsősorban a Vladi­mír Meciar és Mikulás Dzurinda vezette pártok gazdasági holdudvarának kor­rupciógyanús ügyei miatt. Zsarolással és milliós sikkasztással gyanúsította meg Pavol Rusko jelenlegi gazdasági minisz­tert is. Akkor telhetett be az a bizonyos pohár, amikor a szlovák Keresztényde­mokrata Mozgalom (KDH) néhány veze­tője ellen nyomozott, sőt a belügyminisz­tériumban is szimatolt.­­ Ezt nyilván már a tárcavezető, aki a KDH alelnöke, is megelégelte - nyilatkozta lapunknak Miroslav Kusy. A neves szlovák politoló­gus arra célzott, hogy néhány hónapja törvényesen lehallgatták Pavol Bieliket, pozsony-récsei (Raca) kereszténydemok­rata polgármestert, aki több millió koro­na csúszópénzt kért egy építkező vállal­kozótól számára kedvező döntés fejében. Nem sokkal ezután a felvétel eltűnt a bel­ügyminisztériumból. Sátek tavaly milliárdos csalással gya­núsította meg Mikulás Dzurinda kor­mányfő és Ivan Miklós pénzügyminiszter egyik bizalmasát, Ladislav Vaskovicot, a pozsonyi Eximbank jelenlegi elnökét, va­lamint több társát. Néhány hete pedig a belügyminisztérium gépkocsivásárlásait kezdte ellenőrizni. Tavaly közbeszerzési pályázat nélkül vettek szolgálati autókat attól a vállalkozótól, akinek a fivére a KDH színeiben osztályvezető a miniszté­riumban. Pozsonyban némi meglepetést keltett, hogy a szlovák kormánypárti politiku­sokhoz hasonlóan Bugár Béla sem bírálta a miniszter döntését. Pedig Bugár né­hány hónapja még azt hangoztatta, hogy az MKP akár ki is léphet a koalícióból, ha Sátékot menesztik. A pártelnök visszafo­gott magatartását politikai elemzők azzal magyarázzák, hogy a felvidéki magyar párt gazdasági holdudvara sem makulát­lan. Ezt a feltevést Bugár a Népszabadság megkeresésére határozottan visszautasí­totta.­­ Az MKP képviselői semmiféle korrupciós ügybe sem keveredtek bele. Megkülönböztetett figyelemmel követ­jük, hogy ki kerül a korrupcióellenes hi­vatal élére, mert ez a kinevezés jelzésérté­kű lesz, s meghatározza további lépésein­ket - szögezte le. Mikulás Dzurinda Bugár Béla Afganisztán: kései hazatérés Majdnem hét hónapig lesznek Afganisztánban azok a magyar békefenntartók, akik tavaly júli­us végén féléves mandátummal érkeztek Kabulba. A katonák rá­adásul a vártnál kevesebb sza­badságot kaptak. Egy nemzetközi tapasztalatokon alapuló pszichológiai felmérés szerint hadműve­leti területen - ahová Afganisztán is so­rolható - már a féléves szolgálat is sok, mert az ötödik hónapban jelentősen rom­lik a feladatok végrehajtásának hatásfo­ka, zuhan a katonák munka- és harci mo­rálja, a hatodik hónapban pedig már a ha­zatérés körül járnak a gondolataik. Az af­ganisztáni egyébként a Magyar Honvéd­ség jelenlegi legveszélyesebb missziója. A nemzetközi tapasztalatokat a Ma­gyar Honvédségnél is ismerik, és azokat a Kabulba készülő katonákkal is ismer­tették a felkészítés alatt. A katonák ráadá­sul úgy maradnak hosszabb ideig, hogy bár huszonegy nap szabadságra számí­tottak, végül csak tíz napot kaptak. Ez is kevesebb, mint amit a pszichológiai vizs­gálatok minimumként előírnak. A nemzetközi erők kötelékében műkö­dő magyar lövészszázad feladata nem kockázatmentes: járőrözés, kapcsolattar­tás a polgári lakossággal és a helyi veze­tőkkel, információgyűjtés, a VIP-szemé­­lyek (például az ENSZ vagy a Vöröske­reszt képviselőinek) kísérése; emellett ők is segítettek előkészíteni az októberi vá­lasztásokat. Egy Afganisztánt megjárt ka­tona beszámolója szerint az országban az számít nem mindennapinak, ha nem rob­bantanak valahol pokolgépet - ezért az egyik szemmel állandóan az út szélét kell pásztázni, gyanús tárgyakat keresve. A féléves mandátummal induló szá­zad július végén érkezett Kabulba. A vé­delmi tárca honlapján található beszá­moló szerint augusztus 5-e óta járőröz­­nek Afganisztánban. Egy másik, itt talál­ható adat szerint augusztus 10-től február 10-ig tart a szolgálatuk, ám értesülésünk szerint leghamarabb február 22-én indul­hatnak haza. Bocskai István, a védelmi tárca kommu­nikációs igazgatója szerint a katonáknak a tényleges műveletben való részvétele nem haladja meg a hat hónapot. A hadművele­ti területen valóban hosszabb ideig lesz­nek, de ez azért van, mert az alapos felké­szülés érdekében hamarabb utaztak ki, il­letve a február 8-án induló váltást is fel kell készíteniük a kockázatok megismeré­sére, a terület bejárásával és közös járőrö­zésekkel. Bocskai emlékeztetett arra is: a katonák a kiutazás előtt tájékoztatást kap­tak arról, hogy a misszió hossza fél év, ám ez szállítási vagy egyéb okok miatt módo­sulhat; ezt tudomásul vették. Az afganisztáni missziónál korábban a szabadságolásokkal voltak problémák. A honvédségnek nincs olyan szállítórepü­lője, amellyel meg tudja oldani a 4500 ki­lométeres távolságból a katonák szállítá­sát. Emiatt szívességi alapon a németek­kel működnek együtt. Ez azonban nem problémamentes, túszén előfordult, hogy a repülőtérről irányították vissza a sza­badságra induló katonákat, mert nem fértek fel a VIP-vendégeket szállító gépre. Sőt, a missziót tavaly novemberben meg­látogató Havril András altábornagy, akko­ri vezérkari főnök-helyettes és delegáció­ja is leszorult a repülőről hazafelé. A kedvezőtlen tapasztalatok miatt a honvédség változtatásokra készül: a misszió időtartamát lerövidítik - a nem­zetközileg is beváltabb - négy hónapra, a német légihídról pedig áttérnek az ame­rikai és a brit vonalra. Erről már tájékoz­tatták a NATO európai erőinek főpa­­­­rancsnok-helyettesét. Havril András egyébként kabuli láto­gatásán maga is elismerte, hogy lehetne javítani a katonák biztonságán. Mint nyi­latkozta: ha a század rendelkezne akna­kutató és tűzszerész alegységgel, a fel­adatát hatékonyabban és jóval biztonsá­gosabb körülmények között láthatná el. Afganisztán a világ egyik leginkább elak­násított országa. Ezért érhette kritika a honvédséget, amiért több hónapig tar­tott, amíg a magyarok által használt go­lyóálló mellényeket megerősítették olyan kevlár bevonattal, amely védi az esetleg aknára futó autó utasait. Szintén hosszú ideig tartott, amíg a terepjárókat felsze­relték olyan drótvágóval, amely megvédi a járművekből kiálló géppuskásokat a fej­magaságukban kifeszített huzaloktól. Haszán Zoltán Magyar békefenntartó Kabulban Háború és terror a selyemúton A valamikori selyemúton fekvő Afga­nisztán története háborúk soráról szól. Földrajzi elhelyezkedése miatt a nagy­hatalmak figyelmét folyamatosan magá­ra vonta. A törzsi-etnikai tagoltság szí­totta ellentétek az ország széttöredezett­ségét okozták - ez pedig kiváló táptalaja volt az iszlám fundamentalizmusnak. A fanatikus tálib uralom 2001-es meg­döntése után tavaly először választott magának elnököt az ország Hamid Karzai pastu nemzetiségű politikus személyé­ben. Ám a kábítószer-termesztés, a had­urak jóformán töretlen hatalma, a harci állapotok, az emberi jogok semmibevé­tele és az Afganisztánban jelen lévő nemzetközi erők elégtelen létszáma bi­zonytalanságban tartja a stratégiailag fontos ország jövőjét. Az afgán állam már 1747-ben megala­kult, de határait csak a XIX. század vé­gén fektették le. A francia, angol és orosz külpolitika csatározásainak alanya volt a XVIII-XIX. század alatt. Zahir sah uralkodását 1973-ban megdöntötték. A kommunista párt pastukból és tádzsi­­kokból álló részei közötti ellentétek miatt 1978-ban szovjet seregek meg­szállták az országot, majd Moszkva 1980-ban bábkormányt állított az ország élére. A szovjetek végül 1989 februárjá­ban kivonultak, ám az eddig közös el­lenség ellen harcoló szabadságharcosok, törzsek egymás ellen fordultak, és hos­­­szú polgárháború vette kezdetét. A kilencvenes évek közepére a tálibok irányításuk alá vonták az ország nagy részét, csak az Északi Szövetség néven ismert fegyveres csoportosulás tartotta magát az északi területeken. A tálibok szigorú iszlám törvénykezést vezettek be, a folyamatos terrorban élő ország menedéket nyújtott az al-Kaida terror­szervezet vezetőinek. A szeptember 11-i terrortámadások után az USA hetek alatt megtörte a táli­bok uralmát. A viszonylagos rendet azóta a nyolcezer fős NATO-haderő őrzi, mi­közben a több mint tízezres amerikai csa­patok Bin Ladent és a tálibokat üldözik. A Washington támogatását élvező Hamid Karzait tavaly novemberben el­söprő többséggel elnöknek választotta a közép-ázsiai ország, ettől remélték az amerikaiak Karzai megerősödését. Az országban a tényleges hatalom Zalmay Khalilzad amerikai nagykövet kezében van. A parlamenti választásokat 2005 áprilisára tervezik. Az Afganisztánt „minikirályságokra" osztó hadurak azonban továbbra is saját hadsereget tartanak fenn, esetenként tá­mogatják a tálibok fennmaradó egysége­it. Az ópiumtermelést kezükben tartó „bárók" büntetlenül üzletelnek, meg­adóztatják és megfélemlítik a lakosságot. Karzai dzsihádot (szent háborút) hirde­tett a kábítószer-termelés ellen. Az elnök szerint az országnak legalább tíz évig lesz szüksége külföldi segítségre; a nemzetkö­zi közösség eddig is több milliárd dollár­ral támogatta Afganisztán fejlesztését. Az emberjogi szervezetek Afganisz­tánról festett képe eléggé vegyes. Egye­sek szerint a tálibok bukása óta javult a helyzet (hiszen például több lány jár isko­lába), de a hadurak szélsőséges nézetei és a központi hatalom erőtlensége miatt még bőven tapasztalni visszaéléseket. A 2004-es év politikai „sikerei" ellenére szo­morú példa volt az országban uralkodó állapotokra, hogy az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet huszonnégy év afganisztáni jelenlét után úgy döntött, nem vállalja tovább a kockázatot. Z. E. ¥ NÉPSZABADSÁG I Távirati stílusban A Hamasz tárgyal és folytatja a támadásokat Kedvező légkörben, de érdemi ered­mény nélkül zajlottak le a Hamasz és Mahmud Abbasz közötti kedd esti tárgyalások az izraeli célpontok elle­ni támadások beszüntetéséről. - A Hamasz megvizsgálja Abbasz tűz­­szüneti felhívását - közölte tegnap Musir al-Maszri Hamasz-szóvivő. Hasonlóan nyilatkozott az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet, amely szintén résztvevője volt az Abbasz kezdeményezte találkozó­nak. Nabíl Saat palesztin külügymi­niszter ennek ellenére derűlátóan vé­lekedett egy megállapodás esélyéről. A Hamasz a találkozó utáni órákban is folytatta támadásait: három, Kas­­­szám-rakétákkal végrehajtott táma­dásért vállalta a felelősséget. (MTI) Schwarzenegger nem kegyelmezett Kivégeztek egy nők meggyilkolásá­ban bűnösnek bizonyult és ezért ha­lálra ítélt férfit tegnap Kaliforniá­ban, miután a kegyelmi kérvényét elutasította Arnold Schwarzenegger kormányzó. Három év után ezzel az első halálos ítéletet hajtották vég­re a legnépesebb amerikai szövetsé­gi államban. A kegyelmi kérvény el­utasítását az Egyesült Államok leg­felsőbb bírósága is helybenhagyta, így az elítéltet a San Francisco mel­letti San Quentin börtönben méreg­injekcióval örökre elaltatták. (MTI) Különleges intézkedések a dán választások előtt Terrortámadásoktól tartanak Dániá­ban a február 8-ára kiírt parlamenti választások kampánya idején, ezért különleges intézkedéseket hoztak a politikusok és a választópolgárok védelmére - jelentette be tegnap a dán rendőrség hírszerző szolgálatá­nak igazgatója. Hasonló támadástól félnek, mint amely 2004. március 11-én történt Madridban, közvetle­nül a spanyol parlamenti választá­sok előtt, és amelyben a merénylők több pokolgép felrobbantásával 191 ember halálát okozták. Anders Fogh Rasmussen leköszönő kormányfő rendelte el a biztonsági intézkedések meghozatalát. Rasmussen az Egye­sült Államok egyik hű szövetségesé­nek számít, és Dánia az ő döntése nyomán csatlakozott az Irakot meg­szálló koalíciós erőkhöz. (MTI) Nem szavazhat többé a horvát diaszpóra? Stipe Mesic megfosztaná horvátor­szági szavazati joguktól az anyaor­szágon kívül élő horvátokat - ezt a következtetést vonja le a belgrádi média az újraválasztott horvát ál­lamfő megnyilatkozásaiból. Mesic elsősorban a választójogi törvény ama rendelkezését módosítaná, amely a Bosznia és Hercegovinában élő horvátok számára teszi lehetővé a szavazást. Azzal érvel, hogy a boszniai horvátok nem tekinthetők diaszpórának, hanem egy szuverén állam államalkotó népének, amely Boszniában él szavazati jogával. A horvát elnök kezdeményezését tá­mogatja a két ellenzéki párt, a Hor­vátországi Szociáldemokrata Párt és a Néppárt. A kormányzó Horvát De­mokratikus Közösség ugyanakkor mereven elzárkózik az ötlettől. (MTI) Rasmussen a dán parlamentben

Next