Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-28 / 23. szám

8­I 2005. JANUÁR 28., PÉNTEK Kevés az orvos, sokat vár a beteg A protekcionizmust kifogásolják a páciensek Mellrákszűrésre, szemészeti, kardiológiai vagy ortopédiai szakvizsgálatra immár több he­tet is várnak a betegek. A tumul­tust részben a megugró beteg­szám, másrészt a szakorvos­hiány okozza. A fővárosban élő négyéves Benedek gye­rekorvosa figyelmeztette a szülőket, né­zessék meg a fiú szívét, mert valami neki nem tetszik. A szív-ultrahang vizsgálatra a szülők két hónapos előjegyzést kaptak. A jelenség nem kivételes. A fővárosban a műszerigényes vizsgálatokra - például mellrákszűrésre, ortopédiára - átlag há­rom-négy hetes várakozás után van mód. A budafoki szakrendelő vizsgálóinak ajtaján táblák is figyelmeztetnek: beteget csak előjegyzéssel fogadnak. Időnként egy-egy ajtóra kikerül az a tábla is, hogy rendelés van, de újabb beteget már nem fogadnak. A jelenséget dr. Lányi István igazgató főorvos azzal magyarázza, hogy gyakran olyan sok az előjegyzett beteg, hogy a váratlanul érkezőknek esélyük sincs a bejutásra. A tapasztalataik szerint a leghosszabb várakozásra a reumatoló­gia betegei kényszerülnek. A sürgős eseteket leszámítva az átla­gos várakozás: három hét - mondja la­punknak Lányi István orvos-igazgató. Ésszerű lenne, ha a nagy betegforgalmú szakmákban még több orvos foglalkozna a betegekkel, ám erre nincs elegendő szakember, illetve pénz. A magyar egész­ségügyből szerény becslések szerint is hét-nyolc nagy szakrendelőnyi orvos hi­ányzik - tette hozzá. Vidéken ennél is rosszabb a helyzet. Tatabányán, Miskolcon például a szüksé­gesnél jóval kevesebb szemészorvos dol­gozik, ezért a betegek hónapokat várnak, ha nem szorulnak sürgős beavatkozásra. Szegeden az ultrahangos vizsgálatra vagy a kardiológiára két-három hét múl­tán lehet bejutni, az emésztőszervi prob­lémákkal küszködők több hónapot is vár­hatnak Szegeden. A nehézségek ellenére a betegek a szakrendelőkben elfogadhatónak ítélik a várakozási időket, pedig az előjegyzésre érkezők is a megbeszélt időpontnál leg­alább 30 perccel később kerültek be az or­voshoz - derül ki az Országos Fogyasztó­­védelmi Egyesület országos reprezenta­tív felméréséből. A megkérdezettek két­harmada viszont kifogásolta a szakren­deléseken tapasztalt protekcionizmust. A kérdőívet kitöltők harminc százaléka ta­pasztalta, hogy az egészségügyi­ dolgo­zók az ismerősöket soron kívül behívják, s mindössze negyedrészük állítja, hogy az előjegyzés sorrendjében jutott be a ren­delésre.Danó Anna A szakrendelőkbe előjegyzés nélkül be sem érdemes menni •ö Jóval többet fizetünk a patikákban Az idén 24 százalékkal fog többet fizetni a lakosság a gyógyszereiért, mint tavaly - a GKI­ Egészségügy-kuta­­tó Intézet gyorselemzése szerint. Még akkor is így lesz, ha a kormányzat által befolyásolható áremelés közel sem lesz ilyen mértékű. Lapunknak Skultéty László, a GKI-EKI ügyvezetője el­mondta: a gyógyszerárakat 2005-ben jelentős részben a januári, illetve februári áremelések, valamint a tavalyi alkotmánybírósági döntést követő 15 százalékos árvis­szarendezés befolyásolja. De nemcsak az. Mint emlékezetes, a kormány tavaly előbb vissza­­nyeste az árakat tizenöt százalékkal, ezt azonban az Al­kotmánybíróság nem fogadta el. Az árak mégsem álltak vissza a régi szintre, mert a kormány és a gyártók átme­netileg állták azt a bizonyos 15 százalékos pluszt. Azt azonban közölték, hogy ez nem végleges megoldás. El­vileg ennek az árvisszarendezésnek a teljes költsége ja­nuártól a lakosságot sújtotta volna. Végül a kormányzat vállalta, hogy a kiadástöbblet felét a támogatott gyógy­szerek esetében 2006-ban is átvállalja. Ez azonban még így is 7,5 százalékos térítésidíj-emelkedést jelent. Ugyancsak a gyógyszergyártókkal tavaly kötött meg­állapodás értelmében januártól a gyártók 45, illetve 70 forinttal megemelték a 600, illetve az ezer forintnál ol­csóbb termékek termelői árát. Ez a támogatott gyógy­szerek árát átlagosan 2,3 százalékkal növelte. Ehhez já­rul még, hogy a nem támogatott - többségében recept nélkül kapható - gyógyszerek 9,4 százalékkal drágultak januártól. Összességükben tehát februártól a nem támo­gatott gyógyszerekért 9,4, a támogatottakért átlagosan 10,6 százalékkal kell többet fizetni, mint decemberben. Csakhogy a kutatók szerint ennél jóval nagyobb mér­tékben fog nőni a lakosság gyógyszerkiadása. Ennek az az oka, hogy az emberek egyre inkább áttérnek a modernebb és drágább gyógyszerekre. További kiadásnövekedést okoz, hogy nemcsak jobb, hanem egyre több gyógyszer is fogy. Az idén várhatóan négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az áremelések, továbbá a minőségi vál­tás, valamint a többletfogyasztás együttes hatására nőhet a GKI­ Egészségügy-kutató szerint csaknem egynegyedé­vel a lakossági gyógyszerkiadás. A tendencia évek óta változatlan: 1999 és 2001 között például a betegek évről évre átlagosan 17 százalékkal hagytak több pénzt a pati­kában. Sőt, 2000-ben úgy következett be az átlagosan 17 százalékos lakossági többletkiadás, hogy nem is volt gyógyszeráremelés. Megfigyelhető az is, hogy a térítési díjak emelkedése lényegesen gyorsabb volt, mint az egészségbiztosító kiadásai, 1993-tól 2001-ig a lakosság ki­adása reálértéken 163, míg a közkiadások nyolc százalék­kal nőttek. Az utolsó zöldforintok Összesen mintegy 3,4 milliárd forintot osztott szét az idei első - és ebben a formában vélhetően a legutolsó - pályázatértékelés so­rán a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Célelőirányzat (Kövice). Az utolsó körben, még 2004 elején a környezetvédelmi tárca a saját stratégiai céljaihoz szabta a pályázati kiírást. A legtöbb for­rás - közel 1,4 milliárd forint - a települések környezeti problé­máinak megoldására, egyebek mellett a települési környezetvé­delmi programok elkészítésére, illetve por- és zajmentesítésre ju­tott. Hulladékgazdálkodási pro­jektekre 770 millió forintot adott a tárca. Itt a legtöbb pénzt a sze­lektív gyűjtőrendszerek kiépíté­sére, illetve hulladékfeldolgozó beruházásokra fordítják. Az utóbbi kategóriában összesen négy projekt került a nyertesek közé, 60,5 millió forintos támo­gatási összeggel. Közülük két pályázó csomagolóanyagok újra­hasznosításához kapott segítsé­get, egy-egy igénylő pedig autó­­roncs-feldolgozást, illetve a lejárt szavatossági idejű gyógyszerek visszagyűjtését valósítja meg a pénzből. A Vásárhelyi-tervre 186 millió forintot adtak, főként az árvízvédelmi tervhez kapcsoló­dó ismeretterjesztésre. A balato­ni természetvédelmi programok­ra 36,5, patakmedrek megtisztí­tására pedig 44,5 millió forintot szántak. Meglepetés, hogy a re­kultiváció témakörében egyetlen pályázat futott be: a hajdúszo­­boszlói depónia felszámolására 31 milliót kért és 7,8 milliót ka­pott a helyi önkormányzat. H. M. Ágfalva, szelektív hulladékgyűjtés MAGYARORSZÁG D. A. NÉPSZABADSÁG Élményváros épül Bezenyén Évente nyolcmillió látogatót vár­nak a magyar-osztrák-szlovák határ menti Bezenyére, ha fel­épül a tervezett élményváros. Győri tudósítónktól Falufórumon mutatták be Bezenyén azokat a terveket, amelyek egy élmény­város felépítését irányozzák elő az 1650 lelkes Győr-Moson-Sopron megyei tele­pülésen. A terveket egy osztrák befekte­tő cég, a Lukale Investment & De­velopment Rt. készítette. A meghökkentő beruházásnak több­éves előzménye van. Egy osztrák befek­tető - aki nem azonos a mostanival - ma­gánszemélyektől hektáronként másfél­kétmillió forintért fölvásárolt, majd ös­szevont mintegy 330 hektárnyi területet, amelyből 85 hektár közigazgatásilag He­gyeshalomhoz, a többi Bezenyéhez tarto­zik. Infrastruktúrát épített ki rajta, majd felkínálta az ingatlanhasznosítóknak. A Lukale Investment 153 hektárt vásárolt meg a 330-ból az élményváros céljaira. A falufórumon ismertetett terv szerint a be­ruházás első ütemében hatvanezer négy­zetméteres fedett bevásárlóközpontot, négycsillagos szállodát, attraktív játszó­parkot létesítenek, és megkezdik egy öt­csillagos szálló építését is. Az elképzelé­sek szerint az élményvárosban a világ különböző híres tájegységeinek és váro­sainak jellegzetességeit mutatják be. Ve­lence hangulatát például úgy idézik meg, hogy megépítik a Szent Márk tér mását. Az első ütemet az ősszel el akarják kezdeni, és azt tervezik, hogy egy éven belül be is fejezik. A teljes beruházás 400 millió euróba (körülbelül 100 milliárd forintba) kerül, az első ütem költsége 228 millió euró. A program 2007-ben egy élményfürdő létesítésével folytatódik. Schmatovich Mátyás, Bezenye polgár­­mestere szerint a befektetők évente nyolcmillió látogatót várnak, főleg Ausztriából és Nyugat-Európa más or­szágaiból, de természetesen Magyaror­szágról és Szlovákiából is. Az élményvá­ros hat-hétezer embernek ad munkát. A polgármester arra számít, hogy a telepü­lésre sokan beköltöznek a munkalehető­ség reményében, adóbevételeik pedig tetemesen nőnek a beruházással. A 330 hektárból megmaradt területen egy másik befektetői csoport kaszinóvá­rost akar létesíteni, ehhez azonban kon­cessziós jogot kell szerezniük. Kérel­mükről - a hírek szerint­­ a kormány februárban tárgyal. A kaszinóváros fel­építése újabb százmilliárd forintos beru­házást jelentene a térségben. Az egyházi iskolák titka Az esztergomi ferences gimnázium a jó hangulatról is híres Több egyházi gimnázium is bekerült az ország legjobb középiskolái közé, két kategóriában listavezetők is. Kamarás István vallásszociológus szerint nincs ebben semmi meglepő. A mintegy félszáz egyházi fenntartású gim­názium kevesebb mint tizedét teszi ki az érettségit adó középiskoláknak. Ezért is szembetűnő, hogy több egyházi intézmény a legsikeresebb gimnáziumok közé tartozik: az Országos Közoktatási Intézet kimutatása alapján négy kategóriából kettőben katolikus középiskola vezeti a rangsort. Ha például azt nézzük, hogy melyik iskolában produkálják a legnagyobb fejlődést a diákok, akkor az el­ső helyen a fővárosi Patrona Hungáriáé Gim­náziumot találjuk, a harmadikon a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumot, a kilencedi­ken a szintén budapesti Piarista Gimnáziu­mot. Más tekintetben a pannonhalmi Bencés Gimnázium is az élmezőnyben van. Az Országos Közoktatási Intézet szakértői saját listájuk kapcsán általában arra figyel­meztetnek, hogy súlyos hibát követ el az, aki ezeknek az adatoknak a jelentőségét bármi­lyen összefüggésben túlbecsüli. Az eredmé­nyességi mutatók csak részben jellemzik az iskolákat, sok más fontos szempontot is fi­gyelembe kell venni egy gimnázium megíté­lésénél. Ennek tudatában is kérdés: mi a ma­gyarázata az egyházi középiskolák kiváló szereplésének? Kamarás István vallásszociológus azt állít­ja, hogy inkább akkor kellene magyarázatot keresnünk, ha az említett katolikus gimnázi­umok nem kerültek volna be a legjobbak kö­zé. Amikor a Rákosi-korszakban államosítot­ták az egyházi javakat és feloszlatták a szer­zetesrendek nagy részét, az egyházi középis­kolák túlnyomó többségét is megszüntették. Mind­össze nyolc katolikus és egy református gimnázi­um működését engedé­lyezték - mondja a vallás­szociológus. Ennek egyik következménye az lett, hogy hirtelen túlkínálat jelentkezett pedagógu­sokból, a csekély számban megmaradt egyházi isko­lák pedig jobbnál jobb ta­nárok közül válogathat­tak. Ez már önmagában garancia volt a magas színvonalra, ami évtize­dek múltán sem romlott. Még a nyolcvanas évek­ben készült felmérések is igazolták például, hogy az egyházi gimnáziumokban való diákok az átlagosnál több könyvet és ér­tékesebb irodalmat olvasnak. A hagyományok tovább élnek. A koráb­ban is létező egyházi intézmények megőriz­ték rangjukat, viszont a rendszerváltás után hiába alakultak sorra a felekezeti fenntartású középiskolák, ezek ma még nem képesek fel­venni a versenyt a régiekkel. Ugyanolyan szóródás figyelhető meg, mint a világi iskola­ ta­rendszerben - állapítja meg Kamarás István. A „régi" egyházi gimnáziumok alkotják az elitet, ezekbe többnyire jómódú és gazdag családok gyerekei járnak, vagy olyanok, akik kevésbé tehetősek ugyan, de az átlagnál jobb képességűek. És vannak az újonnan is­ alapított iskolák, amelyek - talán egy-két kivételtől eltekintve - egyelőre nem nyújtanak ki­emelkedő teljesítményt. Mindebből az is kiderül, hogy egy oktatási intéz­mény pusztán az egyházhoz való tartozástól még nem válik színvonalassá. Más­részt - teszi hozzá a vallás­szociológus - az sem igaz, hogy az a katolikus gimnázi­um, amely már a szocializ­mus évtizedeiben is műkö­dött, automatikusan az elit iskolák közé sorolható. A szentendrei és az esztergomi ferences gimnázium például nem az ott elért tanulmányi eredményekről, hanem min­dig is értékrendjéről és jó hangulatáról volt híres. Kamarás István egyetért azokkal, akik szerint egy iskolát nem csupán az eredmé­nyei minősítenek. Az iskola személyiségfor­máló ereje, a közösség, a gimnáziumi évek során kialakuló barátságok és a kamaszkori élmények legalább annyira fontos értékmé­rők, mint a bizonyítványban szereplő osz­tályzatok.Czene Gábor Részlet a Piarista Gimnázium honlapjáról

Next