Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-28 / 23. szám
8I 2005. JANUÁR 28., PÉNTEK Kevés az orvos, sokat vár a beteg A protekcionizmust kifogásolják a páciensek Mellrákszűrésre, szemészeti, kardiológiai vagy ortopédiai szakvizsgálatra immár több hetet is várnak a betegek. A tumultust részben a megugró betegszám, másrészt a szakorvoshiány okozza. A fővárosban élő négyéves Benedek gyerekorvosa figyelmeztette a szülőket, nézessék meg a fiú szívét, mert valami neki nem tetszik. A szív-ultrahang vizsgálatra a szülők két hónapos előjegyzést kaptak. A jelenség nem kivételes. A fővárosban a műszerigényes vizsgálatokra - például mellrákszűrésre, ortopédiára - átlag három-négy hetes várakozás után van mód. A budafoki szakrendelő vizsgálóinak ajtaján táblák is figyelmeztetnek: beteget csak előjegyzéssel fogadnak. Időnként egy-egy ajtóra kikerül az a tábla is, hogy rendelés van, de újabb beteget már nem fogadnak. A jelenséget dr. Lányi István igazgató főorvos azzal magyarázza, hogy gyakran olyan sok az előjegyzett beteg, hogy a váratlanul érkezőknek esélyük sincs a bejutásra. A tapasztalataik szerint a leghosszabb várakozásra a reumatológia betegei kényszerülnek. A sürgős eseteket leszámítva az átlagos várakozás: három hét - mondja lapunknak Lányi István orvos-igazgató. Ésszerű lenne, ha a nagy betegforgalmú szakmákban még több orvos foglalkozna a betegekkel, ám erre nincs elegendő szakember, illetve pénz. A magyar egészségügyből szerény becslések szerint is hét-nyolc nagy szakrendelőnyi orvos hiányzik - tette hozzá. Vidéken ennél is rosszabb a helyzet. Tatabányán, Miskolcon például a szükségesnél jóval kevesebb szemészorvos dolgozik, ezért a betegek hónapokat várnak, ha nem szorulnak sürgős beavatkozásra. Szegeden az ultrahangos vizsgálatra vagy a kardiológiára két-három hét múltán lehet bejutni, az emésztőszervi problémákkal küszködők több hónapot is várhatnak Szegeden. A nehézségek ellenére a betegek a szakrendelőkben elfogadhatónak ítélik a várakozási időket, pedig az előjegyzésre érkezők is a megbeszélt időpontnál legalább 30 perccel később kerültek be az orvoshoz - derül ki az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület országos reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek kétharmada viszont kifogásolta a szakrendeléseken tapasztalt protekcionizmust. A kérdőívet kitöltők harminc százaléka tapasztalta, hogy az egészségügyi dolgozók az ismerősöket soron kívül behívják, s mindössze negyedrészük állítja, hogy az előjegyzés sorrendjében jutott be a rendelésre.Danó Anna A szakrendelőkbe előjegyzés nélkül be sem érdemes menni •ö Jóval többet fizetünk a patikákban Az idén 24 százalékkal fog többet fizetni a lakosság a gyógyszereiért, mint tavaly - a GKI Egészségügy-kutató Intézet gyorselemzése szerint. Még akkor is így lesz, ha a kormányzat által befolyásolható áremelés közel sem lesz ilyen mértékű. Lapunknak Skultéty László, a GKI-EKI ügyvezetője elmondta: a gyógyszerárakat 2005-ben jelentős részben a januári, illetve februári áremelések, valamint a tavalyi alkotmánybírósági döntést követő 15 százalékos árvisszarendezés befolyásolja. De nemcsak az. Mint emlékezetes, a kormány tavaly előbb visszanyeste az árakat tizenöt százalékkal, ezt azonban az Alkotmánybíróság nem fogadta el. Az árak mégsem álltak vissza a régi szintre, mert a kormány és a gyártók átmenetileg állták azt a bizonyos 15 százalékos pluszt. Azt azonban közölték, hogy ez nem végleges megoldás. Elvileg ennek az árvisszarendezésnek a teljes költsége januártól a lakosságot sújtotta volna. Végül a kormányzat vállalta, hogy a kiadástöbblet felét a támogatott gyógyszerek esetében 2006-ban is átvállalja. Ez azonban még így is 7,5 százalékos térítésidíj-emelkedést jelent. Ugyancsak a gyógyszergyártókkal tavaly kötött megállapodás értelmében januártól a gyártók 45, illetve 70 forinttal megemelték a 600, illetve az ezer forintnál olcsóbb termékek termelői árát. Ez a támogatott gyógyszerek árát átlagosan 2,3 százalékkal növelte. Ehhez járul még, hogy a nem támogatott - többségében recept nélkül kapható - gyógyszerek 9,4 százalékkal drágultak januártól. Összességükben tehát februártól a nem támogatott gyógyszerekért 9,4, a támogatottakért átlagosan 10,6 százalékkal kell többet fizetni, mint decemberben. Csakhogy a kutatók szerint ennél jóval nagyobb mértékben fog nőni a lakosság gyógyszerkiadása. Ennek az az oka, hogy az emberek egyre inkább áttérnek a modernebb és drágább gyógyszerekre. További kiadásnövekedést okoz, hogy nemcsak jobb, hanem egyre több gyógyszer is fogy. Az idén várhatóan négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az áremelések, továbbá a minőségi váltás, valamint a többletfogyasztás együttes hatására nőhet a GKI Egészségügy-kutató szerint csaknem egynegyedével a lakossági gyógyszerkiadás. A tendencia évek óta változatlan: 1999 és 2001 között például a betegek évről évre átlagosan 17 százalékkal hagytak több pénzt a patikában. Sőt, 2000-ben úgy következett be az átlagosan 17 százalékos lakossági többletkiadás, hogy nem is volt gyógyszeráremelés. Megfigyelhető az is, hogy a térítési díjak emelkedése lényegesen gyorsabb volt, mint az egészségbiztosító kiadásai, 1993-tól 2001-ig a lakosság kiadása reálértéken 163, míg a közkiadások nyolc százalékkal nőttek. Az utolsó zöldforintok Összesen mintegy 3,4 milliárd forintot osztott szét az idei első - és ebben a formában vélhetően a legutolsó - pályázatértékelés során a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat (Kövice). Az utolsó körben, még 2004 elején a környezetvédelmi tárca a saját stratégiai céljaihoz szabta a pályázati kiírást. A legtöbb forrás - közel 1,4 milliárd forint - a települések környezeti problémáinak megoldására, egyebek mellett a települési környezetvédelmi programok elkészítésére, illetve por- és zajmentesítésre jutott. Hulladékgazdálkodási projektekre 770 millió forintot adott a tárca. Itt a legtöbb pénzt a szelektív gyűjtőrendszerek kiépítésére, illetve hulladékfeldolgozó beruházásokra fordítják. Az utóbbi kategóriában összesen négy projekt került a nyertesek közé, 60,5 millió forintos támogatási összeggel. Közülük két pályázó csomagolóanyagok újrahasznosításához kapott segítséget, egy-egy igénylő pedig autóroncs-feldolgozást, illetve a lejárt szavatossági idejű gyógyszerek visszagyűjtését valósítja meg a pénzből. A Vásárhelyi-tervre 186 millió forintot adtak, főként az árvízvédelmi tervhez kapcsolódó ismeretterjesztésre. A balatoni természetvédelmi programokra 36,5, patakmedrek megtisztítására pedig 44,5 millió forintot szántak. Meglepetés, hogy a rekultiváció témakörében egyetlen pályázat futott be: a hajdúszoboszlói depónia felszámolására 31 milliót kért és 7,8 milliót kapott a helyi önkormányzat. H. M. Ágfalva, szelektív hulladékgyűjtés MAGYARORSZÁG D. A. NÉPSZABADSÁG Élményváros épül Bezenyén Évente nyolcmillió látogatót várnak a magyar-osztrák-szlovák határ menti Bezenyére, ha felépül a tervezett élményváros. Győri tudósítónktól Falufórumon mutatták be Bezenyén azokat a terveket, amelyek egy élményváros felépítését irányozzák elő az 1650 lelkes Győr-Moson-Sopron megyei településen. A terveket egy osztrák befektető cég, a Lukale Investment & Development Rt. készítette. A meghökkentő beruházásnak többéves előzménye van. Egy osztrák befektető - aki nem azonos a mostanival - magánszemélyektől hektáronként másfélkétmillió forintért fölvásárolt, majd összevont mintegy 330 hektárnyi területet, amelyből 85 hektár közigazgatásilag Hegyeshalomhoz, a többi Bezenyéhez tartozik. Infrastruktúrát épített ki rajta, majd felkínálta az ingatlanhasznosítóknak. A Lukale Investment 153 hektárt vásárolt meg a 330-ból az élményváros céljaira. A falufórumon ismertetett terv szerint a beruházás első ütemében hatvanezer négyzetméteres fedett bevásárlóközpontot, négycsillagos szállodát, attraktív játszóparkot létesítenek, és megkezdik egy ötcsillagos szálló építését is. Az elképzelések szerint az élményvárosban a világ különböző híres tájegységeinek és városainak jellegzetességeit mutatják be. Velence hangulatát például úgy idézik meg, hogy megépítik a Szent Márk tér mását. Az első ütemet az ősszel el akarják kezdeni, és azt tervezik, hogy egy éven belül be is fejezik. A teljes beruházás 400 millió euróba (körülbelül 100 milliárd forintba) kerül, az első ütem költsége 228 millió euró. A program 2007-ben egy élményfürdő létesítésével folytatódik. Schmatovich Mátyás, Bezenye polgármestere szerint a befektetők évente nyolcmillió látogatót várnak, főleg Ausztriából és Nyugat-Európa más országaiból, de természetesen Magyarországról és Szlovákiából is. Az élményváros hat-hétezer embernek ad munkát. A polgármester arra számít, hogy a településre sokan beköltöznek a munkalehetőség reményében, adóbevételeik pedig tetemesen nőnek a beruházással. A 330 hektárból megmaradt területen egy másik befektetői csoport kaszinóvárost akar létesíteni, ehhez azonban koncessziós jogot kell szerezniük. Kérelmükről - a hírek szerint a kormány februárban tárgyal. A kaszinóváros felépítése újabb százmilliárd forintos beruházást jelentene a térségben. Az egyházi iskolák titka Az esztergomi ferences gimnázium a jó hangulatról is híres Több egyházi gimnázium is bekerült az ország legjobb középiskolái közé, két kategóriában listavezetők is. Kamarás István vallásszociológus szerint nincs ebben semmi meglepő. A mintegy félszáz egyházi fenntartású gimnázium kevesebb mint tizedét teszi ki az érettségit adó középiskoláknak. Ezért is szembetűnő, hogy több egyházi intézmény a legsikeresebb gimnáziumok közé tartozik: az Országos Közoktatási Intézet kimutatása alapján négy kategóriából kettőben katolikus középiskola vezeti a rangsort. Ha például azt nézzük, hogy melyik iskolában produkálják a legnagyobb fejlődést a diákok, akkor az első helyen a fővárosi Patrona Hungáriáé Gimnáziumot találjuk, a harmadikon a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumot, a kilencediken a szintén budapesti Piarista Gimnáziumot. Más tekintetben a pannonhalmi Bencés Gimnázium is az élmezőnyben van. Az Országos Közoktatási Intézet szakértői saját listájuk kapcsán általában arra figyelmeztetnek, hogy súlyos hibát követ el az, aki ezeknek az adatoknak a jelentőségét bármilyen összefüggésben túlbecsüli. Az eredményességi mutatók csak részben jellemzik az iskolákat, sok más fontos szempontot is figyelembe kell venni egy gimnázium megítélésénél. Ennek tudatában is kérdés: mi a magyarázata az egyházi középiskolák kiváló szereplésének? Kamarás István vallásszociológus azt állítja, hogy inkább akkor kellene magyarázatot keresnünk, ha az említett katolikus gimnáziumok nem kerültek volna be a legjobbak közé. Amikor a Rákosi-korszakban államosították az egyházi javakat és feloszlatták a szerzetesrendek nagy részét, az egyházi középiskolák túlnyomó többségét is megszüntették. Mindössze nyolc katolikus és egy református gimnázium működését engedélyezték - mondja a vallásszociológus. Ennek egyik következménye az lett, hogy hirtelen túlkínálat jelentkezett pedagógusokból, a csekély számban megmaradt egyházi iskolák pedig jobbnál jobb tanárok közül válogathattak. Ez már önmagában garancia volt a magas színvonalra, ami évtizedek múltán sem romlott. Még a nyolcvanas években készült felmérések is igazolták például, hogy az egyházi gimnáziumokban való diákok az átlagosnál több könyvet és értékesebb irodalmat olvasnak. A hagyományok tovább élnek. A korábban is létező egyházi intézmények megőrizték rangjukat, viszont a rendszerváltás után hiába alakultak sorra a felekezeti fenntartású középiskolák, ezek ma még nem képesek felvenni a versenyt a régiekkel. Ugyanolyan szóródás figyelhető meg, mint a világi iskola tarendszerben - állapítja meg Kamarás István. A „régi" egyházi gimnáziumok alkotják az elitet, ezekbe többnyire jómódú és gazdag családok gyerekei járnak, vagy olyanok, akik kevésbé tehetősek ugyan, de az átlagnál jobb képességűek. És vannak az újonnan is alapított iskolák, amelyek - talán egy-két kivételtől eltekintve - egyelőre nem nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. Mindebből az is kiderül, hogy egy oktatási intézmény pusztán az egyházhoz való tartozástól még nem válik színvonalassá. Másrészt - teszi hozzá a vallásszociológus - az sem igaz, hogy az a katolikus gimnázium, amely már a szocializmus évtizedeiben is működött, automatikusan az elit iskolák közé sorolható. A szentendrei és az esztergomi ferences gimnázium például nem az ott elért tanulmányi eredményekről, hanem mindig is értékrendjéről és jó hangulatáról volt híres. Kamarás István egyetért azokkal, akik szerint egy iskolát nem csupán az eredményei minősítenek. Az iskola személyiségformáló ereje, a közösség, a gimnáziumi évek során kialakuló barátságok és a kamaszkori élmények legalább annyira fontos értékmérők, mint a bizonyítványban szereplő osztályzatok.Czene Gábor Részlet a Piarista Gimnázium honlapjáról