Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-06 / 4. szám
NÉPSZABADSÁG Lakásprogramról döntött a kormány Feladatkiosztó körútra indul január 12- én a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc egy hónap alatt valamennyi tárcához ellátogat, négyszemközt tárgyal a miniszterekkel, majd találkozik a háttérintézmények vezetőivel is - mondta tegnapi tájékoztatóján a kormányszóvivő. A kormány szerint kétségbevonhatatlan, hogy a december 5-i népszavazáson leadott voksok megszámlálását végzők felelős munkát folytattak - jelentette ki a kormányülés után László Boglár szóvivő annak kapcsán, hogy az Országos Választási Bizottság újból eredménytelennek minősítette a népszavazást keddi határozatában, amelyet az MVSZ ismét megtámadott a bíróságnál. A kormányszóvivő a szavazatszámlálókról azt mondta „a felelőtlenség nem az ő oldalukon állapítható meg, ők a magyar demokratikus választási rendszer, így a demokrácia becsületét védték meg". Bejelentették, hogy februártól indul a Fészekrakó program, amelynek alapelveit most, részleteit jövő héten fogadja el a kormány. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: emelkedik a gyermekek után igényelhető, szociálpolitikai lakásépítési kedvezmény. Kolber István regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter szerint a szociál-A Fészakrakó programban a család első lakásának megvásárlásához vehetők igénybe a kedvezmények, politikai kedvezmény emeléséből, az állami kezességvállalásból, a használt lakásra is igénybe vehető „félszocpolból" és a lakbér-támogatási programból álló Fészekrakó-csomag 80-90 ezer családnak jelenthet megoldást. A programban való részvétel feltétele, hogy nagyvárosokban legfeljebb 12, illetve 15 millió forint, vidéken 8, illetve 12 millió forint legyen a használt, illetve az új lakás értéke, s mindkét esetben a család első lakásának megvásárlásához vehetők igénybe a kedvezmények. A 35 évnél fiatalabb házaspárok, élettársak vagy gyermeket egyedül nevelők használt lakásra a vételár 80 százalékáig kaphatnak félszocpolt. Egy gyermek után 450 ezer, kettőnél 1,2 millió, háromnál 1,9 millió, négynél 2,3 millió a támogatás. A kedvezményesen vásárolt lakásokat a tervek szerint tíz évig nem lehet eladni. Akik nem tudnak lakást vásárolni, azok lakbértámogatást kaphatnak, havi legfeljebb 14 ezer forintot. Újdonság az is, hogy a lakáshitelekhez az állami kezességet valamennyi közalkalmazottra kiterjesztik. Példaként a miniszter azt említette, hogy egy kétgyermekes családnál egy 12 millió forintos új lakás esetén a szocpol 2,4 millió forintos összege már fedezi a tízszázalékos önrészt, a család 3,8 millió forintos államilag garantált kölcsönt és 5,8 milliós kedvező kamatozású kölcsönt vehet fel, s havi 75 ezer forint a részlet. N. Sz. MAGYARORSZÁG Adalékok az ügynökgyanúhoz Szita és Krakus kézírása valószínűleg azonos személytől származik A Nemzetbiztonsági Hivatalhoz és a Történeti Levéltárhoz fordulnak a kaposvári szocialisták, hogy adják ki az ügynökgyanúba keveredett Szita Károly polgármesterre vonatkozó adatokat. Az írásszakértő megerősítette az Index gyanúját. Hírösszefoglalónk A fideszes városvezetőt az Index hírportál hétfőn szembesítette a fórumán található történettel és egy kézzel írott feljegyzéssel, amelyek arra utalnak, hogy Szita a nyolcvanas években az állambiztonsági szolgálatok ügynöke volt. A kaposvári polgármester cáfolt és pert helyezett kilátásba. Az MSZP kaposvári szervezete és Harján Dávid, Kaposvár szocialista önkormányzati képviselője tegnap közös közleményben tudatta, hogy szeretnék tisztázni a kérdést, s kezdeményezik, hogy minden kaposvári önkormányzati képviselő kérje ki a rá vonatkozó dokumentumokat. Az eljárás gyorsítása érdekében felkérik Szitát, hogy maga kérje a rá vonatkozó adatok kiadását. „Ha érintettségét bizonyító iratok nincsenek, tisztán állhat Kaposvár közvéleménye elé" - áll a közlemény végén. Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke tudósítónknak azt mondta: nem hiszi el a Szita Károlyról terjedő feltételezéseket. Hozzátette: tanácselnöksége idején Szita a beosztottja volt. A közgyűlési elnök megjegyezte: megdöbbentette, de nem lepte meg a polgármester ügynökmúltjáról szóló hír, hiszen ez egy ideje szóbeszéd tárgya, különösen azóta, hogy Szita 2000 decemberében váratlanul lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. (Ez egybeesett azzal az időszakkal, amikor a D-209-es ügy kirobbanását követően az SZDSZ jó eséllyel szorgalmazta a közélet szereplőinek teljes körű, és nem is csak a III/III-as főcsoportfőnökséggel fenntartott kapcsolatokra kiterjedő átvilágítását. A szerk.) Gyenesei hangsúlyozta: a polgármesternek tudomásul kell vennie, hogy a választópolgárok tudni akarják az igazságot. Ha viszont a hír igaz, akkor itt ugyanolyan múltra derülhet fény, mint Medgyessy Péter esetében, és akkor minden olyan minősítés kijár az érintettnek, mint amilyennel az ellenzék korábban sértegette a volt miniszterelnököt, aki viszont sosem tagadta ügynökmúltját. A Fidesznél tegnap azzal hárították el érdeklődésünket, hogy csak az érintett polgármester nyilatkozik. Az ügynökvádat sejtető Index tegnap szakértőhöz fordult a kézzel írt, 1989-es dátumozási jegyzettel. Ezen Krakus Péter aláírás szerepel, és több utalás is egybeesik Szita életútjának egy-egy elemével. Varga László történész szerint a feljegyzés eredetinek látszik, és formájában megfelel a korszakban szokásos dokumentumoknak. A TV 2 Tények című hírműsorában Terhe Ernő igazságügyi írásszakértő Szita országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozata és a Krakus Péter néven írt levél összehasonlítása alapján arról beszélt, hogy nagy valószínűséggel ugyanaz a személy készítette a két dokumentumot. Írásszakértő fénymásolat alapján hivatalos véleményt nem adhat. Terbe ugyanakkor megerősítette: nincsenek olyan „megtorpanások és kézfelemelések" a bemutatott két kézíráson, amelyek arra engednek következtetni, hogy esetleg utánzásos módszerrel készítették. A két írás között ugyan tizenhárom év telt el, annak ellenére megállapítható, hogy ugyanaz az ember írt a két papírra - jelentette ki az írásszakértő. Gyenesei István Szita Károly Gyurcsány a pártok közti kapcsolatról: Ez szörnyű Gyurcsány Ferenc a Kossuth rádiónak adott tegnap reggeli interjújában kijelentette: egyetlen parlamenti kézfogáson kívül soha nem találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Elmondta, hogy nemrég „a jobboldal köreiben nagyon sokra tartott, rendkívül tekintélyes és közjogi szereppel is rendelkező politikust" kért meg, hogy szervezzen találkozót a volt miniszterelnökkel, mert az iraki katonai szerepvállalásról szeretett volna konzultálni. Nem érkezett válasz. „Amikor be kívántam jelenteni a döntést, előtte megpróbáltam legalább telefonon értesíteni a pártelnök urat, de nem sikerült elérni, ezért a helyettesét, Schmitt alelnök urat hívtam fel, és mondtam el, hogy mi lesz majd a kormány bejelentése" - mondta el az interjúban Gyurcsány. A miniszterelnök kijelentette: „Nincs a két nagy párt között sem érdemi, sem informális párbeszéd. Ez több mint baj, ez közel van ahhoz, hogy azt mondjuk: ez szörnyű". . 2005. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK 7 Burány szerint nincs alku Nem lehet alku tárgya, hogy az ügynökmúlt a Fidesz által szorgalmazott, eddiginél erősebb szankcionálásáért cserébe ők megszavazzanak más kétharmados rendelkezéseket - jelentette ki kérdésünkre az MSZP frakcióvezetőhelyettese. Burány Sándor tegnapi sajtótájékoztatóján az ügynöktörvény módosításával kapcsolatban kifejtette: az állambiztonsági iratokat őrző Történeti Hivatalnak speciális könyvtárként kellene működnie, vagyis az ott lévő iratok legyenek kutathatók, az állampolgárok számára megismerhetők. Burány a még vitás kérdések között említette, hogy kell-e a kétharmados adatvédelmi törvényt módosítani, vagy feles törvénnyel is elérhető a cél. A képviselő tegnap találkozott Kenedi János történésszel, ma az igazságügy-miniszterrel konzultál, a jövő héten Boross Péter volt miniszterelnökkel, titkosszolgálati miniszterrel és Gálszécsy András volt titokminiszterrel folytat megbeszélést az ügynöktörvény módosításáról, de találkozik majd az adatvédelmi biztossal is. (N. Sz.) Az MVSZ újra számlálna Hírösszefoglalónk A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) úgy látja, hogy mind az Országos Választási Bizottság (OVB), mind az Országos Választási Iroda (OVI) alkotmányt sértett, mert nem megfelelően hajtotta végre a Legfelsőbb Bíróság (LB) december 14-i, a kettős népszavazás eredményének megsemmisítésével kapcsolatos határozatát. Patrubány Miklós MVSZ-elnök szerint kiderült, hogy a jelenleg érvényes, a választási eljárásról szóló törvény alapján ma Magyarországon nem lehet sem demokratikus választásokat, sem népszavazásokat tartani. A szervezet ezért tegnap, néhány perccel a jogorvoslati határidő lejárta előtt ismét kifogást nyújtott be az LB-hez a népszavazási eredmények ellen. Patrubány közölte: az elnökség tagjainak többsége támogatta az újabb jogorvoslati kérelmet. Hat magánszemély szintén bírósághoz fordult, s a beadványok tartalma információnk szerint jelentős részben megegyezik a korábbiakkal. Az OVB az MVSZ tegnapi közleménye szerint azzal sértette meg a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos alapjogot, hogy a LB határozatának végrehajtása során az eredmény ismételt megállapítását nem más szervre és magasabb fórumra bízta, hanem az alapfokon eljáró szavazatszámláló bizottságokra. A szervezet álláspontja szerint az OVB-nek az eredmények ellenőrzését saját hatáskörében kellett volna elvégeznie, vagyis be kellett volna kérnie a bíróság végzésében megjelölt 1158 szavazókörből az urnákat. Ehelyett a végrehajtást az OVI-ra bízta, s ez a szerv „úgy döntött, hogy elrontja pár ezer magyar szavazatszámláló állampolgár karácsonyát, és alkotmánysértő módon, az alapfokon eljáró szavazatszámláló bizottságokat bízta meg". Gaudi-Nagy Tamás, az MVSZ OVB-be delegált tagja már a testület keddi ülésén kijelentette: az LB végzéséből egyértelműen az derül ki, hogy a voksok újraszámolása után kellett volna megállapítani az új eredményt. Ezt azonban 105 helyen nem végezték el, így szerinte az OVB nem hirdethetett volna eredményt. Gaudi-Nagy kezdeményezte azt is, hogy az OVI adja át a 105 szavazókör listáját, indítványát azonban a bizottság nem szavazta meg. Egyébként az ülés befejezése után az MVSZ delegáltja folytatni próbálta a jegyzőkönyvek ellenőrzését, ám a dokumentumokat a választási iroda munkatársai elvitték az ülésteremből, majd Gaudi-Nagyot felkérték, miután az OVB elnöke berekesztette az ülést, hagyja el a helyiséget. Patrubány újra perel RÖVIDEN TERV A PRIVATIZÁLHATÓ EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOKRÓL A privatizálható egészségügyi feladatokról állított össze tervezetet az egészségügyi tárca, s azt társadalmi vitára kívánja bocsátani - közölte az egészségügyi miniszter egy szerda reggeli televíziós nyilatkozatában. Rácz Jenő szerint számos olyan ellátási feladat van, amelyet nem lehet magánosítani. Példaként említette az Országos Vérellátó Szolgálat tevékenységét. Ugyanakkor a működési szempontból már privatizált alapellátás magántulajdonba kerülését semmi nem akadályozza - mondta. Rácz Jenő kitért a járóbeteg-ellátás magánosításának lehetőségeire is, többek között arra, hogy mintegy 25 milliárd forintos hitelprogram segíti a szakdolgozók tulajdonszerzését. Meg kell állapodni abban, mely területekre hogyan juthat be a magántőke - mondta, hozzátéve: mindez nem kórházeladásokat jelent, hanem adott esetben a magántőke ellenőrzött beáramlását. (MTI) LENDVAI: IDÉN NEM LESZ ÚJ ALKOTMÁNY Az MSZP parlamenti frakciójának vezetője nem tartja valószínűnek, hogy 2005-ben Magyarországnak lesz új alkotmánya. Lendvai Ildikó szerda reggeli televíziós nyilatkozatában elmondta: nem számít gyors konszenzusra a politika kényes kérdéseiben. Nem tartja azonban ésszerűtlennek az igazságügy-miniszter új alkotmányra vonatkozó felvetését, mert megítélése szerint egyre gyakrabban előfordul, hogy az alkotmány nem tud választ adni az élet által felvetett gyakorlati problémákra. A szocialista politikus a Fidesz frakcióvezetőjének keddi alkotmánymódosításra vonatkozó pozitív nyilatkozatára reagálva azt mondta: a tárgyalást el kell kezdeni, de nem kell kudarcnak tekinteni, ha nem lesz megegyezés. (MTI) MINDENKI A HUNOK ELLEN A három legnagyobb lélekszámú nemzetiség vezetői nem támogatják, hogy nyilvánítsák nemzeti kisebbséggé a hunokat. A kezdeményezést a kisebbségi ombudsman sem tartja jogosnak. „Az én felfogásom szerint a hunok nem felelnek meg a törvényi kritériumoknak, de állapítsa meg ezt az Országgyűlés" - mondta Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Nem ért egyet a kezdeményezéssel Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke sem, aki szerint a hunok elismerése „egy lavinát indíthatna el, amely a nemzeti kisebbségek tizenhármas számát húszra-harmincra növelhetné, s ezzel súlytalanná tenné az ügyet". Hasonló véleményen van Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke is. (MTI) KATASZTRÓFAEGYSÉG A MENTŐSZOLGÁLATNÁL A világ bármely pontján bevethető egészségügyi mentőegység megszervezését határozta el az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) - közölte az OMSZ kommunikációs vezetője szerdán. Győrfi Pál szerint a felszereltségét és profizmusát tekintve egyedülálló katasztrófaelhárító egység a belügyi, a külügyi, valamint az egészségügyi tárca együttműködése alapján a világ bármely pontján rövid időn belül bevethető lesz. Döntés született arról is, hogy a jövőben minden, gyógyító feladatokat ellátó hivatalos magyar segélycsapat egészségügyi személyzetét az OMSZ szakemberei fogják alkotni. (MTI) ÚJ ADÓNEM SZOLNOKON Januártól évi kilencezer forint kommunális adót kell fizetni Szolnokon a lakások és üdülők után a magánszemélyeknek - közölte a város jegyzője szerdán. Szakali Erzsébet szólt arról is, hogy az új adóból 50 százalék kedvezmény illeti meg azt az adóalanyt, aki 65. életévét betöltötte, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 százalékát. Az új adónemtől 300 milliós bevételt várnak. (MTI) ÁTSZERVEZIK A HADKIEGÉSZÍTŐ PARANCSNOKSÁGOKAT A haderőreform keretében fél évszázados történetük legnagyobb mértékű átszervezését élik meg a megyei hadkiegészítő parancsnokságok - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium - Honvéd Vezérkar humánpolitikai osztályvezetője szerdán, Nyíregyházán. Az idén fennállásuk 50. évfordulóját ünneplő parancsnokságok új szervezeti struktúrában működnek tovább, amely 50 százalékos létszámleépítéssel is jár - mondta Nyíri Tibor ezredes, aki beiktatta hivatalába a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság új vezetőjét, Kiss László alezredest. Közölte: a parancsnokságok jelenleg 940 fős létszáma 424-re csökken, s alapvetően megváltozik az állomány tagjainak feladata is. A területi parancsnokságok a jövőben elsősorban a hivatásos katonákból álló hadsereg tagjainak toborzásával foglalkoznak, ugyanakkor feladatuk a hadkötelezettség visszaállítása esetleges lehetőségének biztosítása, valamint az ellátórendszer működtetése. (MTI) ELKÉSZÜLT BÉKÉSCSABA FŐPOSTÁJA Nyolcszázmillió forintos beruházás eredményeképpen elkészült Békéscsaba új főpostája - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Posta Rt. szerdán. „Az új, 1 -es posta épületébe az átköltözés január 7-én pénteken kezdődik meg, s várhatóan január 10-én fejeződik be" - mondta Lovászi József, kommunikációs menedzser. Hozzátette: az átmeneti időszakban a régi helyen csak öt ügyfélszolgálati munkahelyen, számítógépek nélkül látják el a szolgálatot a cég munkatársai, ezért ebben az időszakban a főpostán nem lehet bankkártyáról pénzt felvenni. Az új posta megépítését, amelynek költségeihez a kormány is hozzájárult, az indokolta, hogy a Magyar Posta Rt. 1979 óta a békéscsabai önkormányzattól bérelte a régi ingatlant. (MTI)