Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-19 / 15. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Wekler Ferenc nem ellenzi, hogy Bátaapáti határába kerüljön az atomteme­tő, de a politikus azt szeretné, ha a terv­nek lenne alternatívája. Wekler Ferenc tegnap Bátaapátiban zárt körben nyolc környékbeli polgármester társaságában tájé­kozódott a településre tervezett atomtemetőről. A kormányfő megbízottja benyomásairól nem nyilat­kozott, és további egyeztetéseket tervez. A miniszterelnök január elején bízta meg az SZDSZ-es Wekler Ferencet azzal, hogy tegyen javas­latot a Magyarországon - elsősorban a paksi atom­erőműben - képződő radioaktív hulladékok tárolói­nak helyére. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy az erőmű nagy aktivitású hulladékának tároló­ját a baranyai Boda külterületén, a föld felszíne alatt 200-300 méter mélyen húzódó kemény és vízzáró agyaglencsében építik meg, míg a kis és a közepes aktivitású hulladékot a Tolna megyei Bátaapáti hatá­rában, egy gránithegyben tárolnák. A politikus megbízatását Bátaapáti és a környe­ző települések lakói bizalmatlanul fogadták, mi­vel Wekler - a tervezett atomtemető helyétől tíz kilométerre lévő Mecseknádasd polgármestere­ként - mindeddig ellenezte a Bátaapátiban létesí­tendő tároló ötletét. Ugyanakkor Bátaapáti és még hét közeli település elfogadja, hogy az atomteme­tő itt valósuljon meg. Az atomtemető ügyében érintett települések 1997-ben megalakították a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulást (TETT), s e szervezet szakértők bevonásával ellen­őrzi az atomtemető kapcsán elvégzett kutatáso­kat. A TETT munkájában részt vevő nyolc önkor­mányzat (Bátaapáti és térsége) a helybeliek meg­kérdezése után úgy foglalt állást, hogy az atomte­mető helyét szakemberek feladata kijelölni, s ha ők Bátaapátit alkalmasnak találják, akkor ezt elfo­gadják. Igaz, ezért cserébe anyagi kompenzációt várnak. Ez jelenleg a kutatásra költött pénz öt szá­zaléka, amit a települések lélekszámuk és a tároló­tól mért távolságuk függvényében osztanak szét maguk között. (Az idén 170 millió jut a nyolc ön­­kormányzatnak.) A kompenzáció főképp a tároló létesítéséről dön­teni hivatott Bátaapáti esetében jelentős: a 490 lakost számláló község az elmúlt években szennyvíz- és gázhálózatot építtetett, rendbe tette útjait és intézmé­nyeit is. Bátaapáti további pénzhez jut, ha megépül az atomtemető - a tároló működése révén ugyanis százmilliós iparűzési adóra számíthat a falu. A TETT-ben együttműködő önkormányzatok at­tól tartanak: ha Wekler továbbra is ellenzi a bátaapáti tárolót, akkor elveszíthetik fejlesztési for­rásaik jelentős részét. Tegnap a TETT-be delegált nyolc polgármester először találkozott Wekler Fe­renccel azóta, hogy a politikus megkapta a megbí­zást. A bátaapáti községházán tartott megbeszélés zártkörű volt. A tárgyalás után Wekler elmondta: egyetértés volt abban, hogy a Bátaapáti határában folyó kutatást folytatni kell, meg kell vizsgálni, hogy a terület alkalmas-e kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására. Tudósítónk megkérdezte Weklertől: továbbra is fenntartja-e korábbi véleményét, hogy a Bátaapátiba szánt radioaktív hulladékot is inkább Bodán kellene elhelyezni. A politikus azt válaszolta: véleményét mostantól mindig a miniszterelnökkel és a kor­mányfő által megnevezett testületekkel osztja majd meg, s az említettek majd eldöntik, hallgatnak-e ja­vaslatára és nyilvánosságra hozzák-e azt. Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere baráti hangulatúnak nevezte a megbeszélést. Tőle tudtuk meg: Wekler a polgármestereket nem avatta be el­képzeléseibe és kinevezésének okaiba. Ugyanakkor kijelentette: nem ellenzi a bátaapáti tárolót, de fon­tosnak tartja, hogy a tervnek legyen alternatívája. Mint megtudtuk, a tervezett bodai hulladéktá­roló közelében lévő kilenc baranyai település ve­zetője is találkozni akar Wekler Ferenccel. Ez a megbeszélés várhatóan egy héten belül megva­lósul.Ungár Tamás AZ ATOMHULLADÉKOK elhelyezésével kapcso­latos feladatok összehangolására kinevezett Wekler Ferenc annak ellenére próbált különböző hivataloktól titkárnőt és szolgálati kocsit szerezni, hogy ezek nem járnak neki. „Wekler megbízási szerződése semmilyen ellenszolgáltatási lehető­séget nem tartalmaz" - mondta az Origó hírpor­tálnak László Boglár kormányszóvivő. Hozzátette: ha a feladat ellátásával kapcsolatban a képviselői munkán túlmenő költsége merülne fel, azt a ka­binet megtérítheti. „Hogy Wekler Ferenc szakmai hivataloknál bejelentette igényét, az a megbízatá­sával nincs közvetlen összefüggésben" - közölte a kormányszóvivő, aki ugyanakkor úgy gondolja: szíve joga a kormánybiztosnak a hivataloknál pró­bálkoznia, és az ottani vezetőkön múlik, eleget tesznek-e a kérésnek. Wekler alternatívát kér Bátaapátinak Nyolc polgármesterrel egyeztetett az atomtemetőről a kormányfő megbízottja A RADIOAKTÍV hulladékok tárolóinak kutatásával foglal­kozó szakemberek megvaló­­síthatatlannak tartják azt a ko­rábbi, Weklertől származó ja­vaslatot, hogy a kis és köze­pes aktivitású hulladékok bátaapáti helyett Bodára ke­rüljenek. A kis aktivitású hulla­dékok tárolóját ugyanis 2010- ig meg kell építeni, mert pár éven belül szűk lesz a paksi erőmű területén kialakított át­meneti tároló. Bátaapáti hatá­rában van esély arra, hogy a lerakó néhány év alatt meg­épüljön. A bodai tároló vi­szont 2010-ig semmiképp sem készül el, hiszen oda a kiégett fűtőelemek kerülnek, s azok csak megfelelő pihente­tés, vagyis több mint negyven év múlva lesznek elszállítha­­tók Paksról, így szakemberek szerint Weklernek tulajdon­képpen nincs mozgástere, amikor azt mérlegeli, hol le­gyen a két hulladéktároló. A helyiek szerint a találkozó baráti légkörű volt Imitált párbajok, döntetlennel Napokon belül elkészül az első „magyar Gripen" A jövő héten Svédországban elkészül az első Gripen vadászgép ab­ból a tizennégyből, amelyet a magyar légierő használ a következő 35 évben. A pilóták kicsit sajnálják a lecserélésre váró MiG-29-eseket, de tudják: a Gripen nagyobb esélyt ad egy légi harc túlélésére. A légierő következő harmincöt évét az a tizennégy Gripen vadászrepülő határoz­za meg, amelynek az első darabja a jövő héten készül el Svédországban. A tesztelé­sek és a berepülések után csak jövő már­ciusban érkezik az első öt gép Magyaror­szágra. Ezzel párhuzamosan az orosz MiG-29-eseket kivonják a hadrendből. Pető István, a Gripenekre váró kecske­méti repülőezred parancsnoka szerint a MiG-29-esek kifejezetten pilótabarát gé­pek, amelyek ugyanakkor a nyolcvanas évek színvonalát tükrözik. Az akkori igé­nyeket teljes mértékben kielégítették, a Gripenek viszont már egy újabb generá­ciót képviselnek. A szemléletbeli különb­ség tükröződik például a fogyasztásban is: egy csúcsra járatott MiG-29-es például húsz perc alatt három tonna üzemanya­got éget el. A Gripen sem kisétkű magas fordulatszámok és sűrű manőverezések közepette, de ettől messze elmarad. A Gripenen még 2002-ben magyarként először repülő Kilián Nándor tapasztala­tairól lapunknak elmondta: a két típus között a legnagyobb különbség az elekt­ronikai rendszerekben van. A Gripen ra­darja nagyobb távolságról észleli az el­lenséges repülőgépet, jobb a felbontási képessége, és egy időben több célra tudja rávezetni a rakétákat. Jóval korszerűbb az adatátviteli rendszere, amely lehetővé teszi a rendkívül gyors kommunikációt a földi irányítás és egy másik gép vagy az AWACS gépek között. Az orosz típus ugyanakkor - az akkori szemléletnek megfelelően - rendkívül erős a közelharcban, kiváló manőverezé­si képességekkel rendelkezik. A magyar és a svéd pilóták Kecskeméten imitáltak párbajokat, amelyek közel döntetlen eredménnyel végződtek. A Gripenek itt azzal tudnak kompenzálni, hogy kis felü­letük miatt - különösen szemből - nehe­zen észrevehetőek. Más kérdés, hogy a le­vegőben közelharc kialakulásának cse­kély az esélye, hiszen - éppen a korsze­rűbb elektronikának köszönhetően - a tá­voli rakétaindításokban a svédek rendre megelőzték a magyarokat. A Gripenek érkezésével ugyanakkor egy időre - meglehet, végleg - le kell mondani azokról a magyar sikerekről, amelyeket az elmúlt években a légierő pi­lótái arattak. A két hajtóműves MiG az airshow-k királya,­­számos olyan kunsz­­tot lehet vele megcsinálni, amit a Gripennel nem. A Kecskeméten járó és az orosz típust kipróbáló svéd pilóta a repü­lés után elismerően nyilatkozta: „Ez a re­pülő több erőt mutatott, mint bármi más, amin eddig repültem. A manőverező ké­pessége pedig messze átlag fölötti, főleg alacsony sebességnél." A Gripennel nemcsak a gyengébb tel­jesítmény miatt nem lehet látványos ele­meket produkálni, a fedélzeti számító­gép a hajmeresztő manővereket megtilt­ja. Éppen ezért egy kicsit hiányozni fog a pilótáknak a nem komputer által fel­ügyelt MiG, mert annak az irányítása nagyobb szabadságot, egyben több fi­gyelmet is igényel a vezető részéről. Azt viszont elismerik, hogy kockázatos hely­zetekben nagy segítség az elektronika. Kilián ezredes szerint a Gripen jobban alkalmazható szövetséges bevetésen is, mert képes titkos rádió-összeköttetésre, a levegőben is feltölthető, fegyverei kompatibilisak más NATO-tagok gépei­vel. Márpedig erre szükség van, a Gripenek egy részét ugyanis Magyaror­szág felajánlotta NATO-együttműkö­­désre, így akár éles bevetésen is kipró­bálhatják a pilóták a tíz évig lízingelt, utána magyar tulajdonba kerülő gépet. A MiG-29-eseknél ez elképzelhetetlen volt. A Jugoszlávia elleni NATO-táma­­dás idején például a magyar MiG-ek földre voltak kényszerítve, nehogy el­lenséges gépnek lássák az amerikaiak. Haszán Zoltán A MAGYAR LÉGIERŐ JÖVŐJE 2005. JANUÁR 19., SZERDA 7 Megvált állambiztonsági terheitől az NBH Átadta a szaklevéltárnak az 1980-as évek állambiztonsági anyagait az NBH, s ezzel eleget tett az irategyesítésre vonatkozó kötelezettségeinek. így elvileg az Állam­­biztonsági Szolgálatok Történeti Levéltá­rában található az egész egykori III-as fő­csoportfőnökség és más állambiztonsági szervek 1944 decembere és 1990 februárja közötti iratanyaga. (Azok a dokumentu­mok, amelyeket nem semmisítettek meg, és amelyek nyilvánosságra kerülése nem sért nemzetbiztonsági érdekeket.) A tit­kosszolgálat szorgalma összefügghet a Szita-üggyel. Az NBH indoklása szerint „a fontos­ közérdek figyelembevételével" hozták előre az iratátadás időpontját. Szi­ta Károlyról, Kaposvár polgármesteréről az interneten azt állították: ügynök volt. Szita ezt tagadja, és felkérte az NBH-t: ha van náluk ilyen dokumentum, azt továb­bítsák a levéltárnak. Az NBH ezzel furcsa helyzetbe került, hiszen azt nem mond­hatta meg, hogy létezik-e Szita-dosszié. Viszont ezek után találgatásokra adhatott volna okot az, ha csak egyetlen dossziét visznek át a levéltárba, és az is, ha nem tesznek semmit, így a teljes csomagot át­szállították. Az csak a levéltárban derül­het ki Szitáról, hogy igaz-e a feltételezés. Ny. M. Adósságkezelés magánszemélyeknek? Munkatársunktól Már a tavasszal szavazhat a parlament arról, hogy legyen-e a büntetőeljárásban kétfokú rendes perorvoslat - jelentette be egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Mankó Fa­ragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. A polgári peres el­járásokban is napirenden van a második jogorvoslati szint bevezetése. A tervezett változás értelmében a felek a ma jogerős és végrehajtandó másodfokú ítélet ellen is fellebbezhetnek, vagyis a végső döntés megszületéséig akár három bírói fórum is tárgyalhatja ugyanazt az ügyet. A jogbiztonságot erősítheti a bíróság ellen benyújtható kifogás intézménye is. Az erről szóló tervezet szerint a felek ak­kor élhetnének a panasz jogával­­ az adott bíróságnál ha a bíróság elmu­laszt valamilyen törvényes vagy maga választotta határidőt, illetve, ha egy ügy az indokoltnál lényegesen hosszabban elhúzódik. Az informatikai tárca az IM bevoná­sával törvényjavaslatot készít az infor­mációszabadságról. Az államtitkár úgy véli, minden olyan közérdekű adatot nyilvánosságra kell hozni, amely nem tartalmaz személyes adatokat. A készülő jogszabály kitér majd arra is, hogy mely szerveknek és milyen tartalommal kell internetes honlapot készíteniük. Hankó Faragó közölte: a tárca céljai között sze­repel, hogy az anonimizált bírósági ítéle­teket is hozzák nyilvánosságra. A második félévi jogalkotási felada­tok között szerepel a fizetésképtelen ma­gánszemélyek adósságának kezelésére vonatkozó jogszabály kidolgozása - mondta Hankó Faragó, aki erről csak annyit mondott: nem arról van szó, hogy az állam átvállalná a tartozást, in­kább annak feltételeit szeretnék megte­remteni, hogy az adós és a hitelezők kö­zött egyezség szülessen. A cél, hogy a súlyos élethelyzetbe került emberek is elkerülhessék a teljes egzisztenciális ös­­­szeomlást.

Next