Népszabadság, 2005. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-19 / 15. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Wekler Ferenc nem ellenzi, hogy Bátaapáti határába kerüljön az atomtemető, de a politikus azt szeretné, ha a tervnek lenne alternatívája. Wekler Ferenc tegnap Bátaapátiban zárt körben nyolc környékbeli polgármester társaságában tájékozódott a településre tervezett atomtemetőről. A kormányfő megbízottja benyomásairól nem nyilatkozott, és további egyeztetéseket tervez. A miniszterelnök január elején bízta meg az SZDSZ-es Wekler Ferencet azzal, hogy tegyen javaslatot a Magyarországon - elsősorban a paksi atomerőműben - képződő radioaktív hulladékok tárolóinak helyére. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy az erőmű nagy aktivitású hulladékának tárolóját a baranyai Boda külterületén, a föld felszíne alatt 200-300 méter mélyen húzódó kemény és vízzáró agyaglencsében építik meg, míg a kis és a közepes aktivitású hulladékot a Tolna megyei Bátaapáti határában, egy gránithegyben tárolnák. A politikus megbízatását Bátaapáti és a környező települések lakói bizalmatlanul fogadták, mivel Wekler - a tervezett atomtemető helyétől tíz kilométerre lévő Mecseknádasd polgármestereként - mindeddig ellenezte a Bátaapátiban létesítendő tároló ötletét. Ugyanakkor Bátaapáti és még hét közeli település elfogadja, hogy az atomtemető itt valósuljon meg. Az atomtemető ügyében érintett települések 1997-ben megalakították a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulást (TETT), s e szervezet szakértők bevonásával ellenőrzi az atomtemető kapcsán elvégzett kutatásokat. A TETT munkájában részt vevő nyolc önkormányzat (Bátaapáti és térsége) a helybeliek megkérdezése után úgy foglalt állást, hogy az atomtemető helyét szakemberek feladata kijelölni, s ha ők Bátaapátit alkalmasnak találják, akkor ezt elfogadják. Igaz, ezért cserébe anyagi kompenzációt várnak. Ez jelenleg a kutatásra költött pénz öt százaléka, amit a települések lélekszámuk és a tárolótól mért távolságuk függvényében osztanak szét maguk között. (Az idén 170 millió jut a nyolc önkormányzatnak.) A kompenzáció főképp a tároló létesítéséről dönteni hivatott Bátaapáti esetében jelentős: a 490 lakost számláló község az elmúlt években szennyvíz- és gázhálózatot építtetett, rendbe tette útjait és intézményeit is. Bátaapáti további pénzhez jut, ha megépül az atomtemető - a tároló működése révén ugyanis százmilliós iparűzési adóra számíthat a falu. A TETT-ben együttműködő önkormányzatok attól tartanak: ha Wekler továbbra is ellenzi a bátaapáti tárolót, akkor elveszíthetik fejlesztési forrásaik jelentős részét. Tegnap a TETT-be delegált nyolc polgármester először találkozott Wekler Ferenccel azóta, hogy a politikus megkapta a megbízást. A bátaapáti községházán tartott megbeszélés zártkörű volt. A tárgyalás után Wekler elmondta: egyetértés volt abban, hogy a Bátaapáti határában folyó kutatást folytatni kell, meg kell vizsgálni, hogy a terület alkalmas-e kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására. Tudósítónk megkérdezte Weklertől: továbbra is fenntartja-e korábbi véleményét, hogy a Bátaapátiba szánt radioaktív hulladékot is inkább Bodán kellene elhelyezni. A politikus azt válaszolta: véleményét mostantól mindig a miniszterelnökkel és a kormányfő által megnevezett testületekkel osztja majd meg, s az említettek majd eldöntik, hallgatnak-e javaslatára és nyilvánosságra hozzák-e azt. Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere baráti hangulatúnak nevezte a megbeszélést. Tőle tudtuk meg: Wekler a polgármestereket nem avatta be elképzeléseibe és kinevezésének okaiba. Ugyanakkor kijelentette: nem ellenzi a bátaapáti tárolót, de fontosnak tartja, hogy a tervnek legyen alternatívája. Mint megtudtuk, a tervezett bodai hulladéktároló közelében lévő kilenc baranyai település vezetője is találkozni akar Wekler Ferenccel. Ez a megbeszélés várhatóan egy héten belül megvalósul.Ungár Tamás AZ ATOMHULLADÉKOK elhelyezésével kapcsolatos feladatok összehangolására kinevezett Wekler Ferenc annak ellenére próbált különböző hivataloktól titkárnőt és szolgálati kocsit szerezni, hogy ezek nem járnak neki. „Wekler megbízási szerződése semmilyen ellenszolgáltatási lehetőséget nem tartalmaz" - mondta az Origó hírportálnak László Boglár kormányszóvivő. Hozzátette: ha a feladat ellátásával kapcsolatban a képviselői munkán túlmenő költsége merülne fel, azt a kabinet megtérítheti. „Hogy Wekler Ferenc szakmai hivataloknál bejelentette igényét, az a megbízatásával nincs közvetlen összefüggésben" - közölte a kormányszóvivő, aki ugyanakkor úgy gondolja: szíve joga a kormánybiztosnak a hivataloknál próbálkoznia, és az ottani vezetőkön múlik, eleget tesznek-e a kérésnek. Wekler alternatívát kér Bátaapátinak Nyolc polgármesterrel egyeztetett az atomtemetőről a kormányfő megbízottja A RADIOAKTÍV hulladékok tárolóinak kutatásával foglalkozó szakemberek megvalósíthatatlannak tartják azt a korábbi, Weklertől származó javaslatot, hogy a kis és közepes aktivitású hulladékok bátaapáti helyett Bodára kerüljenek. A kis aktivitású hulladékok tárolóját ugyanis 2010- ig meg kell építeni, mert pár éven belül szűk lesz a paksi erőmű területén kialakított átmeneti tároló. Bátaapáti határában van esély arra, hogy a lerakó néhány év alatt megépüljön. A bodai tároló viszont 2010-ig semmiképp sem készül el, hiszen oda a kiégett fűtőelemek kerülnek, s azok csak megfelelő pihentetés, vagyis több mint negyven év múlva lesznek elszállíthatók Paksról, így szakemberek szerint Weklernek tulajdonképpen nincs mozgástere, amikor azt mérlegeli, hol legyen a két hulladéktároló. A helyiek szerint a találkozó baráti légkörű volt Imitált párbajok, döntetlennel Napokon belül elkészül az első „magyar Gripen" A jövő héten Svédországban elkészül az első Gripen vadászgép abból a tizennégyből, amelyet a magyar légierő használ a következő 35 évben. A pilóták kicsit sajnálják a lecserélésre váró MiG-29-eseket, de tudják: a Gripen nagyobb esélyt ad egy légi harc túlélésére. A légierő következő harmincöt évét az a tizennégy Gripen vadászrepülő határozza meg, amelynek az első darabja a jövő héten készül el Svédországban. A tesztelések és a berepülések után csak jövő márciusban érkezik az első öt gép Magyarországra. Ezzel párhuzamosan az orosz MiG-29-eseket kivonják a hadrendből. Pető István, a Gripenekre váró kecskeméti repülőezred parancsnoka szerint a MiG-29-esek kifejezetten pilótabarát gépek, amelyek ugyanakkor a nyolcvanas évek színvonalát tükrözik. Az akkori igényeket teljes mértékben kielégítették, a Gripenek viszont már egy újabb generációt képviselnek. A szemléletbeli különbség tükröződik például a fogyasztásban is: egy csúcsra járatott MiG-29-es például húsz perc alatt három tonna üzemanyagot éget el. A Gripen sem kisétkű magas fordulatszámok és sűrű manőverezések közepette, de ettől messze elmarad. A Gripenen még 2002-ben magyarként először repülő Kilián Nándor tapasztalatairól lapunknak elmondta: a két típus között a legnagyobb különbség az elektronikai rendszerekben van. A Gripen radarja nagyobb távolságról észleli az ellenséges repülőgépet, jobb a felbontási képessége, és egy időben több célra tudja rávezetni a rakétákat. Jóval korszerűbb az adatátviteli rendszere, amely lehetővé teszi a rendkívül gyors kommunikációt a földi irányítás és egy másik gép vagy az AWACS gépek között. Az orosz típus ugyanakkor - az akkori szemléletnek megfelelően - rendkívül erős a közelharcban, kiváló manőverezési képességekkel rendelkezik. A magyar és a svéd pilóták Kecskeméten imitáltak párbajokat, amelyek közel döntetlen eredménnyel végződtek. A Gripenek itt azzal tudnak kompenzálni, hogy kis felületük miatt - különösen szemből - nehezen észrevehetőek. Más kérdés, hogy a levegőben közelharc kialakulásának csekély az esélye, hiszen - éppen a korszerűbb elektronikának köszönhetően - a távoli rakétaindításokban a svédek rendre megelőzték a magyarokat. A Gripenek érkezésével ugyanakkor egy időre - meglehet, végleg - le kell mondani azokról a magyar sikerekről, amelyeket az elmúlt években a légierő pilótái arattak. A két hajtóműves MiG az airshow-k királya,számos olyan kunsztot lehet vele megcsinálni, amit a Gripennel nem. A Kecskeméten járó és az orosz típust kipróbáló svéd pilóta a repülés után elismerően nyilatkozta: „Ez a repülő több erőt mutatott, mint bármi más, amin eddig repültem. A manőverező képessége pedig messze átlag fölötti, főleg alacsony sebességnél." A Gripennel nemcsak a gyengébb teljesítmény miatt nem lehet látványos elemeket produkálni, a fedélzeti számítógép a hajmeresztő manővereket megtiltja. Éppen ezért egy kicsit hiányozni fog a pilótáknak a nem komputer által felügyelt MiG, mert annak az irányítása nagyobb szabadságot, egyben több figyelmet is igényel a vezető részéről. Azt viszont elismerik, hogy kockázatos helyzetekben nagy segítség az elektronika. Kilián ezredes szerint a Gripen jobban alkalmazható szövetséges bevetésen is, mert képes titkos rádió-összeköttetésre, a levegőben is feltölthető, fegyverei kompatibilisak más NATO-tagok gépeivel. Márpedig erre szükség van, a Gripenek egy részét ugyanis Magyarország felajánlotta NATO-együttműködésre, így akár éles bevetésen is kipróbálhatják a pilóták a tíz évig lízingelt, utána magyar tulajdonba kerülő gépet. A MiG-29-eseknél ez elképzelhetetlen volt. A Jugoszlávia elleni NATO-támadás idején például a magyar MiG-ek földre voltak kényszerítve, nehogy ellenséges gépnek lássák az amerikaiak. Haszán Zoltán A MAGYAR LÉGIERŐ JÖVŐJE 2005. JANUÁR 19., SZERDA 7 Megvált állambiztonsági terheitől az NBH Átadta a szaklevéltárnak az 1980-as évek állambiztonsági anyagait az NBH, s ezzel eleget tett az irategyesítésre vonatkozó kötelezettségeinek. így elvileg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található az egész egykori III-as főcsoportfőnökség és más állambiztonsági szervek 1944 decembere és 1990 februárja közötti iratanyaga. (Azok a dokumentumok, amelyeket nem semmisítettek meg, és amelyek nyilvánosságra kerülése nem sért nemzetbiztonsági érdekeket.) A titkosszolgálat szorgalma összefügghet a Szita-üggyel. Az NBH indoklása szerint „a fontos közérdek figyelembevételével" hozták előre az iratátadás időpontját. Szita Károlyról, Kaposvár polgármesteréről az interneten azt állították: ügynök volt. Szita ezt tagadja, és felkérte az NBH-t: ha van náluk ilyen dokumentum, azt továbbítsák a levéltárnak. Az NBH ezzel furcsa helyzetbe került, hiszen azt nem mondhatta meg, hogy létezik-e Szita-dosszié. Viszont ezek után találgatásokra adhatott volna okot az, ha csak egyetlen dossziét visznek át a levéltárba, és az is, ha nem tesznek semmit, így a teljes csomagot átszállították. Az csak a levéltárban derülhet ki Szitáról, hogy igaz-e a feltételezés. Ny. M. Adósságkezelés magánszemélyeknek? Munkatársunktól Már a tavasszal szavazhat a parlament arról, hogy legyen-e a büntetőeljárásban kétfokú rendes perorvoslat - jelentette be egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Mankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. A polgári peres eljárásokban is napirenden van a második jogorvoslati szint bevezetése. A tervezett változás értelmében a felek a ma jogerős és végrehajtandó másodfokú ítélet ellen is fellebbezhetnek, vagyis a végső döntés megszületéséig akár három bírói fórum is tárgyalhatja ugyanazt az ügyet. A jogbiztonságot erősítheti a bíróság ellen benyújtható kifogás intézménye is. Az erről szóló tervezet szerint a felek akkor élhetnének a panasz jogával az adott bíróságnál ha a bíróság elmulaszt valamilyen törvényes vagy maga választotta határidőt, illetve, ha egy ügy az indokoltnál lényegesen hosszabban elhúzódik. Az informatikai tárca az IM bevonásával törvényjavaslatot készít az információszabadságról. Az államtitkár úgy véli, minden olyan közérdekű adatot nyilvánosságra kell hozni, amely nem tartalmaz személyes adatokat. A készülő jogszabály kitér majd arra is, hogy mely szerveknek és milyen tartalommal kell internetes honlapot készíteniük. Hankó Faragó közölte: a tárca céljai között szerepel, hogy az anonimizált bírósági ítéleteket is hozzák nyilvánosságra. A második félévi jogalkotási feladatok között szerepel a fizetésképtelen magánszemélyek adósságának kezelésére vonatkozó jogszabály kidolgozása - mondta Hankó Faragó, aki erről csak annyit mondott: nem arról van szó, hogy az állam átvállalná a tartozást, inkább annak feltételeit szeretnék megteremteni, hogy az adós és a hitelezők között egyezség szülessen. A cél, hogy a súlyos élethelyzetbe került emberek is elkerülhessék a teljes egzisztenciális összeomlást.