Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-07 / 31. szám
Gyurcsány, Orbán és a Kádár-rendszer Az MSZP a hét végén három rendezvényt is tartott. Gyurcsány Ferenc a nőtagozat ülésén közölte, hogy Orbán egy pénteki nyilatkozatában „visszasírta a Kádár-rendszert". Hírösszefoglalónk Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP nőtagozatának szombati ülésén kijelentette: a Kádár-rendszernek rendszerváltáskor volt jó néhány eleme, amelyet meg kellett őrizni, 15 évvel a rendszerváltás után azonban nem szabad újraéleszteni. A kormányfő azt mondta, hogy Orbán Viktor pénteken egy tévéműsorban „visszasírta" a Kádár-rendszert. „Kádár világának egyik legnagyobb baja az volt, hogy meg akarta védeni az országot a változástól, ezzel pedig a hamis biztonság illúzióját keltette" - mondta Gyurcsány, hozzátéve: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ugyanerre az útra téved, mert a biztonságot csak a változásokkal együtt szabad ajánlani, és aki nem ezt teszi, baloldali populizmust folytat. A kormányfő szerint vita van az országban arról, hogy az állam sokat költe a közösből. Mint mondta, a közösből a nyugdíjemelést, a köztisztviselői béremelést, az autópályák építését finanszírozták. Szavait Orbán Viktornak címezve megkérdezte, hogy melyiket vegyék el. Felszólította, tegyen javaslatot, ennek hiányában adót kellene emelni, illetve harmadik lehetőségként a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a nagyobbik ellenzéki párt vezetője „fogja be a száját akkor, amikor a költségvetés világáról beszél". Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese a miniszterelnök kijelentésére reagálva azt mondta, úgy látják, Gyurcsány Ferenc elveszítette a fejét, s arra kérik, hogy „viselkedjen miniszterelnökhöz méltóan, és ne csak veszekedjen és perlekedjen, hanem az ellenzék ócsárlása helyett inkább az ország ügyeire fordítson időt". A 15 éves MSZP születésnapi rendezvényén a budapesti SYMA rendezvénycsarnokban Hiller István pártelnök kijelentette, óriási dolognak tartja azt, ahogyan a párt vezetésében a generációváltást végigvitték. „Annyi párttörténetet tudnék felidézni, ahol ez hatalmi válsághoz, széteséshez, széthulláshoz és sikertelenséghez vezetett, mi pedig ezt egy nehéz időszakban, büszkén és sikerrel oldottuk meg" - tette hozzá. A pártelnök köszönetet mondott azoknak a politikusoknak, akik 1989-ben megalakították ezt a pártot, Nyers Rezsőnek, Horn Gyulának, Kovács Lászlónak, a szocialista párt korábbi elnökeinek. A születésnapi ünnepségen felszólalt Gyurcsány Ferenc is, aki úgy fogalmazott: „a 15 év az még inkább csak a nagykamaszkor, de én úgy látom, hogy a Magyar Szocialista Párt már érett felnőttként viselkedik, aki tudja, hogy mire van szüksége Magyarországnak". A kávéházi beszélgetésnek nevezett háttérbeszélgetésen, amelyen Lendvai Ildikó frakcióvezető, Kiss Péter kancelláriaminiszter és Szili Katalin házelnök vett részt, a riporter arról kérdezett, hogyan ítélik meg Pozsgay Imre, Németh Miklós, Szűrös Mátyás és Kádár János tevékenységét. Szili Katalin azt mondta Pozsgay Imréről, „ő az örök vesztes, akinek mindig nagy álmai voltak", míg Kiss Péter annak a véleményének adott hangot, hogy az elválás a rendszerváltás egyik meghatározó politikusától a modern baloldal kialakulásának egyik lépcsőfoka volt. Kádár Jánossal kapcsolatban Kiss Péter azt az álláspontját fogalmazta meg: az MSZP most szakított azzal a kádári örökséggel, hogy mindig a túloldallal akarta legitimálni magát. A születésnapi ünnepség és a nőtagozat rendezvénye mellett szombaton az MSZP Szociáldemokrata Társulása is tanácskozást tartott. Vitányi Iván, a társulás elnöke a zárt ülést követően hangoztatta: a politikai és gazdasági rendszerváltás befejeződött, Magyarország belépett az Európai Unióba, és „újabb 15 éves nagy programra van szükség, amely a magyar társadalom elmaradt részét is felzárkóztatja, hogy ne csak jogilag legyünk teljes jogú tagjai Európának, hanem nívónkban is". Vitányi szerint ebből fakad az a feladat, hogy a kormánynak fel kell készülnie arra: „nagy társadalmi reformokat kell még végrehajtani a közigazgatási reformtól az elosztási rendszerek reformjáig". Lamperth, Hiller, Horn, Vadai, Kovács, Gyurcsány a születésnapi összejövetelen Nem csak plakátragasztókra várnak Interaktív Fidesz-elnök Pocsajon Minden megyében faluparlamentet kell összehívni. Az értelmiségiek helyben tartására be kell vezetni a települési pótlékot - jelentette be Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap Pocsajon, a pártelnök első interaktív fórumán. Nem szavaltak dörgedelmes hazafias költeményeket, nem szóltak az István, a király slágerei, nem voltak dörgő vastapsok és hiányoztak a patetikus szónoklatok. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem mondott dakota közmondásokat és vicceket, nem használt közhelyeket - ehelyett a Fidesz elnöke udvarias volt, önkritikus és emberi. Nem egy megszokott politikus, hanem egyszerű, falusi értelmiségi, aki aggódik az ország sorsáért. Így mutatkozott be az új fideszes kommunikációs stratégia tegnap délután a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon, az alig háromezer lelkes faluban, amelyre - mint kiderült - azért esett a szervezők választása, mert az országértékelésre való felkészülés jegyében a vidék helyzete volt a téma, másrészt ebben a körzetben a Fidesz támogatottsága kimagasló. Orbán Viktor a helyi iskolában tartott interaktív fórum előtt ellátogatott egy helyi tehenészgazdához, ivott egy kupica pálinkát a helyi kocsmában, és elbeszélgetett a falusiakkal. A volt miniszterelnök délután a helyi iskolában - ahol pogácsával és forralt borral várták az embereket - csaknem háromszáz érdeklődő előtt lépett fel: a közönség soraiban szép számmal ültek a megye több településéről, de még a Nyírségből is. Nem volt színpad, de még emelvény, katedra sem. Orbán Viktor - és a műsorvezetők, Kudlik Júlia és Rákay Philip - az első sorokban ülőktől pár méterre állt: a pártelnök barna karamellszínű ruhát viselt. A berendezés stílusa is azt sugallta: szeretetteljes légkörre számíthat a néző. Ezt egyébként többször megfogalmazta Rákay Philip is, aki közölte: másfajta találkozó ez, interaktív beszélgetés, ahol bármit meg lehet kérdezni Orbán Viktortól. Nos, a kérdések között ugyan egy sem tartalmazott bírálatot a Fidesszel szemben, de megtette ezt Orbán Viktor, aki háromszor-négyszer is elmondta: sem ő, sem a Fidesz nem hibátlan, mindenkiben van némi rossz, őbenne is, de mindig a jóra kell törekedni. A volt miniszterelnök - Kudlik Júlia kérdésére válaszolva - elmondta: a szombatot a családjával töltötte, marhaszeleteket sütött, de csak közepesen sikerültek. - Részei vagyunk-e az ország vérkeringésének mi, falusiak? - tette föl a kérdést Orbán Viktor. A Fidesz elnökének egyik legfontosabb bejelentése az utóbbi kérdés elhangzása után az volt: mivel a tapasztalatai szerint a falusi emberek úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, a Fidesz minden megyében faluparlament felállítását kezdeményezi. Orbán szerint a mozgalomnak az a célja, hogy az emberek összeírják a problémáikat, és a falvak megmentésére programot készítsenek, amelyet számon tudnak kérni a mindenkori kormányon. Mint mondta, a szervezőmunkában a Magosz segítségére számít - a közönség soraiban ott ült Jakab István, a gazdakörök elnöke is, aki mosolyogva bólintott Orbán szavaira. A pártelnök bejelentette: meg kell akadályozni, hogy az értelmiségiek elhagyják a kisközségeket, ezért el kell érni azt, hogy annak az értelmiséginek, aki kistelepülésen vállal munkát, egy bizonyos települési pótlék alapján magasabb legyen a fizetése. Orbán Viktor szerint támogatni kell a fiatal gazdákat is, mert ma az a vidék egyik legnagyobb gondja, hogy megcsappant az életkedv és az életerő. A pártelnök „a legnagyobb szívfájdalmának" a gazdaság állapotát nevezte, mint mondta, az államadósságba az ország bele fog fulladni, a szakadék felé tartunk, de - tette hozzá - már csak egy év van hátra, és változás következik be. A Fidesz elnöke szerint a polgári érzelmű embereknek nyitottaknak és megértőknek kell lenniük azok iránt, akik a másik politikai oldalhoz tartoznak, és akik bizonytalanok. Mint mondta, az a politikai erő, amelyik nem nyújtja ki a kezét a más nézeteket vallók felé, megérdemli, ha elbukik. Arra a kérdésre, hogy a Fidesznek Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc a jobb ellenfél, Orbán azt válaszolta: ez a kérdés nem foglalkoztatja, hiszen - sportnyelven szólva - a bajnokságban nem fontos, hogy ki melyik ágba kerül, úgyis meg kell mérkőznie az ellenfeleivel. A visszafogott Orbán Viktor akkor emelte föl a hangját, amikor azt mondta: a miniszterelnök nem mondhat olyat, hogy egy-egy fontos kérdésben bárki fogja be a száját. A személyét érintő támadásokra pedig általánosságban azt mondta: álljon meg a menet, vele sem lehet akárhogyan beszélni. - Mégiscsak nevelek öt gyereket, letettem valamit az asztalra! - jelentette ki határozottan. Végül arra kérte a résztvevőket, hogy készüljenek a jövőre kezdődő kampányra, és a Fidesz választókerületi elnökeinek már most ajánljanak föl munkaórákat, segítve a pártmunkát. - Mindenkire szükségünk van, nem csak a plakátragasztókra! - mondta Orbán Viktor Pocsajon. Kácsor Zsolt Se emelvény, se katedra - Kudlik, Orbán, Rákay Gyulay Endre az egyház politikai szerepéről MTI Az egyház politikai szerepvállalását védelmezte vasárnap Gyulay Endre katolikus püspök, aki azzal érvelt, hogy az egyházat a megkeresztelt emberek milliói alkotják. A Nemzeti Fórum Egyesület néven parlamenti csoportot létrehozó képviselők első Csongrád megyei összejövetelén, a Millenniumi kávéházban rendezett találkozón a szegedcsanádi megyés püspök azt hangsúlyozta, hogy hatmillió körül van azoknak a száma, akik a Római Katolikus Egyházhoz tartozónak vallották magukat. „Ha komolyan vesszük azt, amit ma a párt mond, hogy az egyház ne avatkozzon bele a politikába, ez azt jelenti, hogy hatmillió ember nem mehet el szavazni (...), nem szólalhat meg szociális vagy igazságügyi kérdésben, mert az egyház nem a püspökök és a papok, hanem a megkeresztelt emberek" - fogalmazott a püspök. „Minden megkeresztelt katolikus hívő az igazság megismerésére, továbbítására kötelezett, szellemi képességeihez, lehetőségeihez mérten; ennek lehetőségét biztosítja a lelkiismeretről és vallásszabadságról szóló négyes törvény" - tette hozzá. Gyulay szavai szerint „a keresztény tanítás és erkölcs már ezer éve megmentette magyar népünket, országunkat, nem hiszem, hogy jobb alapot találhatnánk a jövő esztendőkre". A találkozón Lezsák Sándor parlamenti képviselő arról beszélt, hogy kétféle értékrend van: az egyik a keresztény Magyarország keresztény értékrendje, a másik a piacosított értékrend. Ez utóbbit olyan, piaci vallásnak nevezte, „ahol mindennek ára van, nemcsak a termékeknek, hanem az embereknek is". Mint mondta, a legkisebb faluban is a legerősebb, legszebb épületek a takarékpénztárak, és ők azt szeretnék, ha az iskolák is ugyanilyen felszereltek lehetnének.