Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-07 / 31. szám

Gyurcsány, Orbán és a Kádár-rendszer Az MSZP a hét végén három rendezvényt is tartott. Gyurcsány Ferenc a nőtagozat ülésén közölte, hogy Orbán egy pénteki nyilatkozatában „vissza­sírta a Kádár-rendszert". Hírösszefoglalónk Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP nőtagozatának szombati ülésén kijelentette: a Kádár-rendszernek rend­szerváltáskor volt jó néhány eleme, amelyet meg kellett őrizni, 15 évvel a rendszerváltás után azonban nem sza­bad újraéleszteni. A kormányfő azt mondta, hogy Orbán Viktor pénteken egy tévéműsorban „visszasírta" a Ká­dár-rendszert. „Kádár világának egyik legnagyobb baja az volt, hogy meg akar­ta védeni az országot a változástól, ez­zel pedig a hamis biztonság illúzióját keltette" - mondta Gyurcsány, hozzáté­ve: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ugyanerre az útra téved, mert a bizton­ságot csak a változásokkal együtt sza­bad ajánlani, és aki nem ezt teszi, balol­dali populizmust folytat. A kormányfő szerint vita van az or­szágban arról, hogy az állam sokat költ­­e a közösből. Mint mondta, a közösből a nyugdíjemelést, a köztisztviselői bér­emelést, az autópályák építését finan­szírozták. Szavait Orbán Viktornak cí­mezve megkérdezte, hogy melyiket ve­gyék el. Felszólította, tegyen javaslatot, ennek hiányában adót kellene emelni, illetve harmadik lehetőségként a kor­mányfő úgy fogalmazott, hogy a na­gyobbik ellenzéki párt vezetője „fogja be a száját akkor, amikor a költségvetés világáról beszél". Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető­helyettese a miniszterelnök kijelentésére reagálva azt mondta, úgy látják, Gyurcsány Ferenc elveszítette a fejét, s arra kérik, hogy „viselkedjen miniszter­­elnökhöz méltóan, és ne csak veszeked­jen és perlekedjen, hanem az ellenzék ócsárlása helyett inkább az ország ügyeire fordítson időt". A 15 éves MSZP születésnapi rendez­vényén a budapesti SYMA rendezvény­­csarnokban Hiller István pártelnök kije­lentette, óriási dolognak tartja azt, aho­gyan a párt vezetésében a generációvál­tást végigvitték. „Annyi párttörténetet tudnék felidézni, ahol ez hatalmi válság­hoz, széteséshez, széthulláshoz és siker­telenséghez vezetett, mi pedig ezt egy nehéz időszakban, büszkén és sikerrel oldottuk meg" - tette hozzá. A pártelnök köszönetet mondott azoknak a politiku­soknak, akik 1989-ben megalakították ezt a pártot, Nyers Rezsőnek, Horn Gyulá­nak, Kovács Lászlónak, a szocialista párt korábbi elnökeinek. A születésnapi ünnepségen felszólalt Gyurcsány Ferenc is, aki úgy fogalma­zott: „a 15 év az még inkább csak a nagy­kamaszkor, de én úgy látom, hogy a Ma­gyar Szocialista Párt már érett felnőtt­ként viselkedik, aki tudja, hogy mire van szüksége Magyarországnak". A kávéházi beszélgetésnek nevezett háttérbeszélgetésen, amelyen Lendvai Il­dikó frakcióvezető, Kiss Péter kancellária­­miniszter és Szili Katalin házelnök vett részt, a riporter arról kérdezett, hogyan ítélik meg Pozsgay Imre, Németh Miklós, Szűrös Mátyás és Kádár János tevékeny­ségét. Szili Katalin azt mondta Pozsgay Im­réről, „ő az örök vesztes, akinek mindig nagy álmai voltak", míg Kiss Péter an­nak a vélemén­yének adott hangot, hogy az elválás a rendszerváltás egyik megha­tározó politikusától a modern baloldal kialakulásának egyik lépcsőfoka volt. Kádár Jánossal kapcsolatban Kiss Péter azt az álláspontját fogalmazta meg: az MSZP most szakított azzal a kádári örökséggel, hogy mindig a túloldallal akarta legitimálni magát. A születésnapi ünnepség és a nőtago­zat rendezvénye mellett szombaton az MSZP Szociáldemokrata Társulása is ta­nácskozást tartott. Vitányi Iván, a társu­lás elnöke a zárt ülést követően hangoz­tatta: a politikai és gazdasági rendszer­­váltás befejeződött, Magyarország belé­pett az Európai Unióba, és „újabb 15 éves nagy programra van szükség, amely a magyar társadalom elmaradt ré­szét is felzárkóztatja, hogy ne csak jogi­lag legyünk teljes­ jogú tagjai Európának, hanem nívónkban is". Vitányi szerint ebből fakad az a feladat, hogy a kor­mánynak fel kell készülnie arra: „nagy társadalmi reformokat kell még végre­hajtani a közigazgatási reformtól az el­osztási rendszerek reformjáig". Lamperth, Hiller, Horn, Vadai, Kovács, Gyurcsány a születésnapi összejövetelen Nem csak plakátragasztókra várnak Interaktív Fidesz-elnök Pocsajon Minden megyében faluparlamentet kell összehívni. Az értelmiségiek helyben tar­tására be kell vezetni a települési pótlékot - jelentette be Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap Pocsajon, a pártelnök első interaktív fórumán. Nem szavaltak dörgedelmes hazafias költeményeket, nem szóltak az István, a király slágerei, nem voltak dör­gő vastapsok és hiányoztak a patetikus szónoklatok. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem mondott dakota köz­mondásokat és vicceket, nem használt közhelyeket - ehelyett a Fidesz elnöke udvarias volt, önkritikus és emberi. Nem egy megszokott politikus, hanem egysze­rű, falusi értelmiségi, aki aggódik az ország sorsáért. Így mutatkozott be az új fideszes kommunikációs stratégia tegnap délután a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon, az alig háromezer lelkes faluban, amelyre - mint kiderült - azért esett a szervezők választása, mert az országértékelésre való felkészülés jegyében a vidék helyzete volt a téma, másrészt ebben a körzetben a Fi­desz támogatottsága kimagasló. Orbán Viktor a helyi iskolában tartott interaktív fó­rum előtt ellátogatott egy helyi tehenészgazdához, ivott egy kupica pálinkát a helyi kocsmában, és elbe­szélgetett a falusiakkal. A volt miniszterelnök délután a helyi iskolában - ahol pogácsával és forralt borral várták az embereket - csaknem háromszáz érdeklődő előtt lépett fel: a közönség soraiban szép számmal ül­tek a megye több településéről, de még a Nyírségből is. Nem volt színpad, de még emelvény, katedra sem. Or­bán Viktor - és a műsorvezetők, Kudlik Júlia és Rákay Philip - az első sorokban ülőktől pár méterre állt: a pártelnök barna karamellszínű ruhát viselt. A berende­zés stílusa is azt sugallta: szeretetteljes légkörre számít­hat a néző. Ezt egyébként többször megfogalmazta Rákay Philip is, aki közölte: másfajta találkozó ez, inte­raktív beszélgetés, ahol bármit meg lehet kérdezni Or­bán Viktortól. Nos, a kérdések között ugyan egy sem tartalmazott bírálatot a Fidesszel szemben, de megtette ezt Orbán Viktor, aki háromszor-négyszer is elmondta: sem ő, sem a Fidesz nem hibátlan, mindenkiben van némi rossz, őbenne is, de mindig a jóra kell törekedni. A volt miniszterelnök - Kudlik Júlia kérdésére válaszolva - elmondta: a szombatot a családjával töltötte, marha­szeleteket sütött, de csak közepesen sikerültek. - Részei vagyunk-e az ország vérkeringésének mi, falusiak? - tette föl a kérdést Orbán Viktor. A Fidesz elnökének egyik legfontosabb bejelentése az utó­bbi kérdés elhangzása után az volt: mivel a ta­pasztalatai szerint a falusi emberek úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, a Fidesz minden megyében falu­parlament felállítását kezdeményezi. Orbán szerint a mozgalomnak az a célja, hogy az emberek összeírják a problémáikat, és a falvak megmentésére programot ké­szítsenek, amelyet számon tudnak kérni a mindenkori kormányon. Mint mondta, a szervezőmunkában a Magosz segítségére számít - a közönség soraiban ott ült Jakab István, a gazdakörök elnöke is, aki mosolyog­va bólintott Orbán szavaira. A pártelnök bejelentette: meg kell akadályozni, hogy az értelmiségiek elhagyják a kisközségeket, ezért el kell érni azt, hogy annak az ér­telmiséginek, aki kistelepülésen vállal munkát, egy bi­zonyos települési pótlék alapján magasabb legyen a fi­zetése. Orbán Viktor szerint támogatni kell a fiatal gazdá­kat is, mert ma az a vidék egyik legnagyobb gondja, hogy megcsappant az életkedv és az életerő. A pártel­nök „a legnagyobb szívfájdalmának" a gazdaság álla­potát nevezte, mint mondta, az államadósságba az or­szág bele fog fulladni, a szakadék felé tartunk, de - tette hozzá - már csak egy év van hátra, és változás következik be. A Fidesz elnöke szerint a polgári érzelmű emberek­nek nyitottaknak és megértőknek kell lenniük azok iránt, akik a másik politikai oldalhoz tartoznak, és akik bizonytalanok. Mint mondta, az a politikai erő, ame­lyik nem nyújtja ki a kezét a más nézeteket vallók felé, megérdemli, ha elbukik. Arra a kérdésre, hogy a Fi­desznek Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc a jobb ellenfél, Orbán azt válaszolta: ez a kérdés nem foglal­koztatja, hiszen - sportnyelven szólva - a bajnokság­ban nem fontos, hogy ki melyik ágba kerül, úgyis meg kell mérkőznie az ellenfeleivel. A visszafogott Orbán Viktor akkor emelte föl a hangját, amikor azt mondta: a miniszterelnök nem mondhat olyat, hogy egy-egy fontos kérdésben bárki fogja be a száját. A személyét érintő támadásokra pedig általánosságban azt mondta: álljon meg a menet, vele sem lehet akárhogyan beszélni. - Mégiscsak nevelek öt gyereket, letettem valamit az asztalra! - jelentette ki határozottan. Végül arra kérte a résztvevőket, hogy készüljenek a jövőre kezdődő kampányra, és a Fidesz választókerü­­leti elnökeinek már most ajánljanak föl munkaórákat, segítve a pártmunkát. - Mindenkire szükségünk van, nem csak a plakátra­gasztókra! - mondta Orbán Viktor Pocsajon. Kácsor Zsolt Se emelvény, se katedra - Kudlik, Orbán, Rákay Gyulay Endre az egyház politikai szerepéről MTI Az egyház politikai szerepvállalá­sát védelmezte vasárnap Gyulay Endre katolikus püspök, aki azzal érvelt, hogy az egyházat a megkeresztelt emberek milliói alkotják. A Nemzeti Fórum Egye­sület néven parlamenti csoportot létre­hozó képviselők első Csongrád megyei összejövetelén, a Millenniumi kávéház­ban rendezett találkozón a szeged­­csanádi megyés püspök azt hangsúlyoz­ta, hogy hatmillió körül van azoknak a száma, akik a Római Katolikus Egyház­hoz tartozónak vallották magukat. „Ha komolyan vesszük azt, amit ma a párt mond, hogy az egyház ne avatkozzon bele a politikába, ez azt jelenti, hogy hat­millió ember nem mehet el szavazni (...), nem szólalhat meg szociális vagy igaz­ságügyi kérdésben, mert az egyház nem a püspökök és a papok, hanem a megke­resztelt emberek" - fogalmazott a püs­pök. „Minden megkeresztelt katolikus hívő az igazság megismerésére, továbbí­tására kötelezett, szellemi képességei­hez, lehetőségeihez mérten; ennek lehe­tőségét biztosítja a lelkiismeretről és val­lásszabadságról szóló négyes törvény" - tette hozzá. Gyulay szavai szerint „a ke­resztény tanítás és erkölcs már ezer éve megmentette magyar népünket, orszá­gunkat, nem hiszem, hogy jobb alapot találhatnánk a jövő esztendőkre". A találkozón Lezsák Sándor parlamenti képviselő arról beszélt, hogy kétféle ér­tékrend van: az egyik a keresztény Ma­gyarország keresztény értékrendje, a má­sik a piacosított értékrend. Ez utóbbit olyan, piaci vallásnak nevezte, „ahol mindennek ára van, nemcsak a termé­keknek, hanem az embereknek is". Mint mondta, a legkisebb faluban is a legerő­sebb, legszebb épületek a takarékpénztá­rak, és ők azt szeretnék, ha az iskolák is ugyanilyen felszereltek lehetnének.

Next