Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-08 / 32. szám

RÖVIDEN MARKETING CENTRUM: MOST GYŐZNE A KORMÁNYOLDAL A népszavazási kampány elbizonytalanította az MSZP felé orientálódó, de gyenge elkötelezett­ségű szavazók egy részét, ám a népszavazás után új lendületet vevő kormánykommuniká­ció visszahozta a korábban elbizonytalanodott támogatókat - derült ki a Marketing Centrum legújabb, február eleji felméréséből. A „most vasárnapi" parlamenti választás győztese való­színűleg a kormányoldal lenne, mivel a Fidesz 38 százalékával szemben az MSZP 40 száza­lékra növelte a választásra jogosultak körében híveinek táborát, s bár az SZDSZ csak négy szá­zalékot ért el, de esélye van az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépésére, amire viszont az MDF esélytelennek tűnik. (Munkatársunktól) EGYEZTETNEK A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNYRŐL Lassan lezárulnak a tárcákkal az egyeztetések az új felsőoktatási törvény tervezetéről, és a jogszabályt várhatóan február végén, március elején terjeszti a kormány az Országgyűlés elé, amely április végén, május elején elfogadhatja azt - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter az MTI-nek hétfőn. Vitás kérdések a pénzügyi tárcával vannak még. A költségtérítéses hallga­tók által fizetett díjak kapcsán elmondta: a tör­vénytervezet szerint egy minimumot kell meg­határozni, amely a képzési normatíva ötven százaléka lenne, ennél kevesebbet nem lehet­ne kérni. (MTI) AZ ALTERNATÍVOK ALTERNATÍVÁJA Az alternatív oktatásról rendezett tegnap kon­ferenciát a Magyar Szociológiai Társaság okta­tásszociológiai szakosztálya és a Felsőoktatási Kutatóintézet. Az előadók a magyarországi re­formpedagógiai törekvések, az alternatív isko­lák eredményeit, kihívásait, problémáit tekin­tették át. Magyarországon 1988-ban jött létre az első alapítványi iskola, azóta több száz, ma­gát alternatívnak tekintő, új pedagógiai prog­rammal működő intézmény szerveződött. Nagy részük alapítványi vagy egyesületi formá­ban jött létre, más iskolák önkormányzati ke­zelésben működnek. (V. A. D.) A MUNKÁSPÁRT HÁBORÚT INDÍT A Munkáspárt azt fontolgatja, hogy aláírásgyűj­tés útján kezdeményezi: még a jövő tavasszal esedékes választások előtt tárgyalja meg a munka törvénykönyve módosítását az Ország­­gyűlés - közölte Thürmer Gyula pártelnök. - A Munkáspárt háborút indít a jogszabály jelen formájában való fennmaradása ellen - mond­ta a politikus. A Munkáspárt társadalmi mun­kaügyi bíróságok létrehozását is tervezi, vala­mint nyilvános meghallgatásokat tartana, ahol a munkavállalók elmondhatnák, kik és hogyan bántották meg őket. (MTI) KÉSZÜLNEK A HATÁRŐRÖK A Határőrség idei legfontosabb feladata a schengeni csatlakozásra való felkészülés, ami­re 2005-ben 16 milliárd forintot költenek - je­lentette ki Pécsett Béndek József, a Határőrség országos parancsnoka. Közölte: hamarosan összeáll az a feladatterv, amelynek alapján ha­táridőre, 2006 nyaráig végrehajthatók a szük­séges fejlesztések. A schengeni csatlakozással az unió belső határátkelőin megszűnik a forga­lom-ellenőrzés. A felkészülésre fordítható ösz­­szeget mobil okmányleolvasó rendszerek és készülékek telepítésére, különböző objektu­mok átalakítására és az állomány ruházatának korszerűsítésére fordítják. (MTI) ESÉLYTEREMTŐ ÁLLAMI SZEREP Az állam vállaljon esélyteremtő szerepet a hát­rányos helyzetben élők integrálására törekvő közösségek létrejöttében - szorgalmazta Göncz Kinga, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, aki ismertette a második nemzeti fejlesztési rend előkészítésé­vel kapcsolatos szociálpolitikai szempontokat a rendkívüli kormányszóvivői sajtótájékozta­tón. Azt mondta: kiemelt figyelmet kell fordíta­ni az idősödő népességre és a munkaképes korúak számának csökkenésével párhuzamo­san az aktív korúak foglalkoztatására.­(MTI) ARCULATOT VÁLT AZ MTV HÍRADÓ Arculatot és részben technológiát vált a hét vé­gén az MTV Híradója - közölte Holub Katalin szóvivő. A jelenlegi, piros-sárga alapszínek he­lyét a kékes és zöldes árnyalatok mellett a fe­kete veszi át. A műsor képi világa is változik, az új technika lehetővé teszi, hogy a nézők egy adott pillanatban az eddiginél jóval több infor­mációhoz jussanak a képernyőről. Az átalakí­tás 39 millió forintba kerül, ezzel sikerült kivál­tani az eddig bérleti szerződés révén igénybe vett szolgáltatásokat is. (MTI) Thürmer Gyula Elakadhat az ügynöktörvény Mit jelent, hogy „korlátozásoktól mentesen"? A kormánypártok nem értenek egyet ab­ban, miként lehet eleget tenni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elvárásának az ál­lambiztonsági szolgálatok aktáinak kor­látozásoktól mentes megismerhetőségé­ről. Az MSZP elkészítette és benyújtotta ugyan „a múlt feltárását szolgáló tör­vénymódosításait", de azokban az SZDSZ korlátozásokat lát, ezért nem tá­mogatja őket. Ez nem meglepő az alkotmánymódo­sítás esetében, hiszen a liberálisok már előre bejelentették, hogy szerintük a cél az alkotmány módosítása nélkül is elér­hető. A szocialisták ennek ellenére teg­nap beadták alkotmánymódosító javas­latukat. Ez arról rendelkezne, hogy az 1990. február 15-e előtt az állambiztonsá­gi szolgálatokkal együttműködő, vala­mint az e szervek alkalmazásában állók személyes adatai nyilvánosak. Az azono­sításukhoz szükséges adatokat nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem bárki más is megismerheti. Erre a módosításra azért van szükség, mert egy alkotmány­­bírósági döntés alapján jelenleg csak a közszereplők adatai hozhatók nyilvá­nosságra. Az SZDSZ elnöke korábban ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a módosítási javaslatot. Az SZDSZ ugyanakkor tegnap beje­lentette, hogy nem támogatja magának a Történeti Levéltárról szóló törvény­nek a friss szocialista módosítását sem. Fodor Gábor szerint az MSZP több lénye­ges ponton visszalépett attól a javaslat­tól, amelyet közösen dolgoztak ki az ál­lambiztonsági szolgálatok aktáinak nyilvánosságra hozataláról. Burány Sán­dor, az MSZP témafelelős frakcióvezető­­helyettese szerint azonban technikai jel­legű módosításokról van szó. Fodor - aki vasárnap lapunktól tudta meg a ki­igazítások tartalmát - úgy látja, hogy ezek érdemi változtatások, amelyek kis­kaput adnak a nemzetbiztonsági szol­gálatoknak arra, hogy önkényesen, va­lódi és alapos indokok nélkül tarthassa­nak vissza iratokat. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a módosított válto­zat szerint nem lehet megismerni azo­kat az ügynököket, szigorúan titkos tiszteket és titkos megbízottakat, akik a rendszerváltás után is folytatták tevé­kenységüket. Burány Sándor közölte, hogy nem hagyják magukat eltántorítani az eddigi­nél nagyobb nyilvánosságot biztosító tervtől. Kérdésünkre, hogy a módosítá­sokat ismertették-e az SZDSZ-szel, azt mondta, hogy nem volt rá szükség, mert azokat bárki megtalálhatta a parlament honlapján a hibaigazítási jegyzékben. Ráadásul az utólag pontosított részek a törvénymódosítás legelső változatában is szerepeltek. Igaz, ez volt az a verzió, amelyet Gyurcsány Ferenc nyilvánosan bírált, bátrabb javaslatot kérve. Burány nem is ezt, hanem egy másik változatot vitt be múlt hétfőn a házelnökhöz, és azt küldte el az SZDSZ-nek is. A pontosításokat te­hát már nem, de Burány állítása szerint azok is megfelelnek az egyeztetés irány­elveinek. „A kormányfő látta a végleges változatot is" - mondta Burány. Haszán Zoltán Burány Sándor, Lendvai Ildikó és Vastagh Pál Vastagh: Elkésett a Fidesz Anakronisztikus a Fidesz javaslata, hogy az egykori állambiztonsági szolgálatok­kal együttműködő személyeket zárják ki a közhatalom gyakorlásából - jelentette ki lapunknak Vastagh Pál, az Országgyű­lés alkotmányügyi bizottságának szocia­lista elnöke. A politikus hangsúlyozta: ez ellentétes a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os egyezménnyel, amely sze­rint a közügyekben való részvételre, illet­ve közhivatal vagy köztisztség viselésére megkülönböztetés és ésszerűtlen korláto­zások nélkül mindenkinek joga van. A rendszerváltozás után 16 évvel semmi nem indokolja, hogy egyes polgárok kö­zött a múltban viselt szerepük miatt bár­milyen módon különbséget tegyenek. A FIDESZ javaslata szerint „a Magyar Köztársaságban nem gyakorolhat köz­hatalmat az a személy, aki 1990. feb­ruár 14. előtt, szabad akaratából, ma­gyar állampolgárokkal szemben ál­lambiztonsági tevékenységet végzett, vagy olyan politikai, illetve állami tiszt­séget töltött be, amelyben magyar ál­lampolgárokra vonatkozó állambizton­sági jelentést kapott". Az 1990-es évek elején még ésszerű megoldás lett volna, ha az állambizton­ság ügynökeit kizárják a közéletből, ak­kor azonban ezt senki nem szorgalmazta - emlékeztetett Vastagh. A politikus sze­rint ilyen javaslat az 1993-as átvilágítási törvény elfogadásakor sem merült fel, s akkor a Fidesz sem gondolt efféle radiká­lis lépésre. Később az Alkotmánybíróság el is vetette, hogy a besúgókat vagy a tit­kosszolgálatok hivatásos munkatársait eltiltsák a közhivatalok viselésétől, ami­kor kimondta: ezt csak a rendszerválto­zás védelme érdekében tehették volna meg. A testület azonban már 1994-ben úgy látta, hogy nincs ésszerű oka efféle korlátozás bevezetésének. Azóta pedig újabb tíz esztendő telt el, vagyis alaposan megkésett az ötlet - mondta Vastagh. A felvetés a politikus szerint más ok­ból is aggályos: az átvilágítási törvény a közhatalmat gyakorlókra, a politikai köz­szereplőkre, valamint a politikai közvéle­ményt hivatásszerűen gyakorlókra vo­natkozik, és a Fidesz ebből a körből önké­nyesen csak egy csoportot ragadna ki. Ugyancsak egy korábbi AB-döntésből következik, hogy a javaslat ezért is alkot­mányellenes lehet - jelentette ki Vastagh. L. K. Halmai a korlátokról Nem biztos, de igen valószínű, hogy Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán pert nyerhetne az, akit korábbi állambiztonsági kapcsolatai miatt me­­nesztenének állásából - nyilatkozta la­punknak Halmai Gábor alkotmányjogász. A litván főügyészség, illetve az ottani adónyomozó hivatal két munkatársa, mi­ként arról már beszámoltunk, korábban már sikerrel perelte a litván államot azért, mert KGB-s múltjuk nyilvánosságra ke­rülése után utcára tették őket. A bíróság szerint ezzel több pontban is sérült az alapvető emberi jogok védelméről szóló európai konvenció. Litvániának erkölcsi és anyagi kártérítésként fejenként hétezer eurót kellett fizetnie a két férfinak. A Fi­desz által most benyújtott alkotmánymó­dosítás szerint kizárnák a közéletből azo­kat, akik a rendszerváltás előtt magyar ál­lampolgárokkal szemben önként folytat­tak állambiztonsági tevékenységet. Hal­mai szerint ebben az esetben kérdéses, hogy a munka szabad megválasztásának alkotmányos jogát szükséges és arányos módon korlátozná-e az új rendelkezés. Arra, hogy az emberi jogok védelmé­ről szóló európai konvenciót itthonról ak­kor sem lehet átírni, ha abban valameny­­nyi párt egyetértene. Halmai elmondta: a strasbourgi bíróság ad némi lehetőséget a tagállamoknak az egyedi szabályozásra, amelyet akár a rendszerváltás is indokol­hat. Ilyen volt például Rekvényi László, a Független Rendőrszakszervezet hajdani főtitkárának beadványa, aki kifogásolta a rendőrök politikai tevékenységét megtil­tó 1993-as alkotmánymódosítást. A bíró­ság szerint ez valóban ütközik az európai konvencióval, de az új demokráciákban egy ilyen korlátozás mégis elfogadható. H. Z. „Kívülről akartak hozni valakit” Vadai Ágnes, az új terrorellenes koordinátor elsősorban nem a magyar titkosszolgálatok, ha­nem az EU és Magyarország kö­zött akar közvetíteni. A nemzet­­biztonsági szolgálatok szerint ri­valizálás nincs, „hatásköri átfe­dések" azonban lehetségesek. Nincs utasítási jogköröm, az én hatáskö­röm nem terjed ki arra, hogy konkrét, operatív ügyekkel foglalkozzam - nyilat­kozta a Népszabadságnak a miniszterelnök által frissen kinevezett terrorellenes koor­dinátor, Vadai Ágnes. Az MSZP-s képvise­lőnő abban látja legfontosabb feladatát, hogy az Európai Unióban hamarosan lét­rejövő terrorizmusellenes bizottságban képviselje­ Magyarországot, tartsa a kap­csolatot Gijs de Vries terrorellenes EU- koordinátorral, és a Brüsszelben megfo­galmazott elveket a magyar kormányhi­vatalok, titkosszolgálatok közti konzultá­ciókon érvényesítse. „A legfontosabb ma a prevenció, az oktatás és az információ­megosztás." Hangsúlyosan említi, hogy az antiterrorista harc ürügyén nem csor­bíthatók az alapvető szabadságjogok. Vadai Ágnes hat nyelven beszél. Fon­tos értéknek tartja az euroatlanti együtt­működést. Elmondása szerint nyilván azért kapta ezt a megbízatást, mert „tu­dományosan is foglalkoztam" a kérdés­sel. 2002-ben doktori disszertációját hat európai állam terror elleni küzdelméről írta. „Az unióban ez a harc nem nemze­tek feletti, hanem kormányközi feladat. Gyurcsány Ferenc úgy gondolta: hatéko­nyabb, és a kinti munkámat is egyszerű­síti, ha idehaza is összefogom a szakmi­nisztériumok, és persze az öt titkosszol­gálat terrorizmussal kapcsolatos felada­tait. Tehát nemcsak hozom, viszem is az információkat." Az új megbízott részt vesz majd a Nemzetbiztonsági kabinet ülésein, javaslatait pedig elsőként Gyurcsánnyal osztja majd meg: „Politikai felelősséggel a miniszterelnöknek tar­tozom." Magyarországon több hivatal is foglal­kozik a terrorizmussal. A politikai irány­elveket a Nemzetbiztonsági Kabinet, az aktuális, műveleti feladatokat a szolgála­tokat összefogó, hetente ülésező Terrorel­lenes Koordinációs Bizottság (TKB) szab­ja meg. Azon belül is a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hangolja össze az egyes szervek tevékenységét. Lapunk úgy érte­sült: nincs rivalizálás az egyes szolgála­tok között, hatásköri átfedések azonban - már csak a különböző időpontokban szü­letett vonatkozó törvények miatt is - le­hetségesek. Épp ennek a kiküszöbölésére szolgál az egyeztetés a TKB-n belül. Va­dai Ágnes mindenesetre úgy fogalma­zott: „Nem véletlen, hogy kívülről akar­tak hozni valakit erre a feladatra." A nemzetbiztonsági szolgálatokat jól ismerő informátorunk Vadaihoz hasonló­an úgy látja: Magyarország nem célországként érdekes a nemzetközi ter­rorizmus számára, hanem tranzitútvo­nalként, illetve lehetséges konspirációs helyszínként. Budapest részt vesz a szű­rés és a prevenció nemzetközi munkájá­ban, különös figyelmet fordítva a terro­rizmus finanszírozásának hátterére. Az ide kapcsolható ismert ügy (egy palesztin fogorvosnál nem lehetett bizonyítani, hogy a szaúdi al-Haramain alapítvány pénzét terrorcélokra használta volna) in­formátorunk szerint nem jelentett kudar­cot: „odafigyeltünk, végeztük a dolgun­kat", és az adatgyűjtés során fontos infor­mációkhoz jutottak a titkosszolgálatok. Seres László Vadai Ágnes

Next