Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-08 / 32. szám
RÖVIDEN MARKETING CENTRUM: MOST GYŐZNE A KORMÁNYOLDAL A népszavazási kampány elbizonytalanította az MSZP felé orientálódó, de gyenge elkötelezettségű szavazók egy részét, ám a népszavazás után új lendületet vevő kormánykommunikáció visszahozta a korábban elbizonytalanodott támogatókat - derült ki a Marketing Centrum legújabb, február eleji felméréséből. A „most vasárnapi" parlamenti választás győztese valószínűleg a kormányoldal lenne, mivel a Fidesz 38 százalékával szemben az MSZP 40 százalékra növelte a választásra jogosultak körében híveinek táborát, s bár az SZDSZ csak négy százalékot ért el, de esélye van az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépésére, amire viszont az MDF esélytelennek tűnik. (Munkatársunktól) EGYEZTETNEK A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNYRŐL Lassan lezárulnak a tárcákkal az egyeztetések az új felsőoktatási törvény tervezetéről, és a jogszabályt várhatóan február végén, március elején terjeszti a kormány az Országgyűlés elé, amely április végén, május elején elfogadhatja azt - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter az MTI-nek hétfőn. Vitás kérdések a pénzügyi tárcával vannak még. A költségtérítéses hallgatók által fizetett díjak kapcsán elmondta: a törvénytervezet szerint egy minimumot kell meghatározni, amely a képzési normatíva ötven százaléka lenne, ennél kevesebbet nem lehetne kérni. (MTI) AZ ALTERNATÍVOK ALTERNATÍVÁJA Az alternatív oktatásról rendezett tegnap konferenciát a Magyar Szociológiai Társaság oktatásszociológiai szakosztálya és a Felsőoktatási Kutatóintézet. Az előadók a magyarországi reformpedagógiai törekvések, az alternatív iskolák eredményeit, kihívásait, problémáit tekintették át. Magyarországon 1988-ban jött létre az első alapítványi iskola, azóta több száz, magát alternatívnak tekintő, új pedagógiai programmal működő intézmény szerveződött. Nagy részük alapítványi vagy egyesületi formában jött létre, más iskolák önkormányzati kezelésben működnek. (V. A. D.) A MUNKÁSPÁRT HÁBORÚT INDÍT A Munkáspárt azt fontolgatja, hogy aláírásgyűjtés útján kezdeményezi: még a jövő tavasszal esedékes választások előtt tárgyalja meg a munka törvénykönyve módosítását az Országgyűlés - közölte Thürmer Gyula pártelnök. - A Munkáspárt háborút indít a jogszabály jelen formájában való fennmaradása ellen - mondta a politikus. A Munkáspárt társadalmi munkaügyi bíróságok létrehozását is tervezi, valamint nyilvános meghallgatásokat tartana, ahol a munkavállalók elmondhatnák, kik és hogyan bántották meg őket. (MTI) KÉSZÜLNEK A HATÁRŐRÖK A Határőrség idei legfontosabb feladata a schengeni csatlakozásra való felkészülés, amire 2005-ben 16 milliárd forintot költenek - jelentette ki Pécsett Béndek József, a Határőrség országos parancsnoka. Közölte: hamarosan összeáll az a feladatterv, amelynek alapján határidőre, 2006 nyaráig végrehajthatók a szükséges fejlesztések. A schengeni csatlakozással az unió belső határátkelőin megszűnik a forgalom-ellenőrzés. A felkészülésre fordítható öszszeget mobil okmányleolvasó rendszerek és készülékek telepítésére, különböző objektumok átalakítására és az állomány ruházatának korszerűsítésére fordítják. (MTI) ESÉLYTEREMTŐ ÁLLAMI SZEREP Az állam vállaljon esélyteremtő szerepet a hátrányos helyzetben élők integrálására törekvő közösségek létrejöttében - szorgalmazta Göncz Kinga, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, aki ismertette a második nemzeti fejlesztési rend előkészítésével kapcsolatos szociálpolitikai szempontokat a rendkívüli kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Azt mondta: kiemelt figyelmet kell fordítani az idősödő népességre és a munkaképes korúak számának csökkenésével párhuzamosan az aktív korúak foglalkoztatására.(MTI) ARCULATOT VÁLT AZ MTV HÍRADÓ Arculatot és részben technológiát vált a hét végén az MTV Híradója - közölte Holub Katalin szóvivő. A jelenlegi, piros-sárga alapszínek helyét a kékes és zöldes árnyalatok mellett a fekete veszi át. A műsor képi világa is változik, az új technika lehetővé teszi, hogy a nézők egy adott pillanatban az eddiginél jóval több információhoz jussanak a képernyőről. Az átalakítás 39 millió forintba kerül, ezzel sikerült kiváltani az eddig bérleti szerződés révén igénybe vett szolgáltatásokat is. (MTI) Thürmer Gyula Elakadhat az ügynöktörvény Mit jelent, hogy „korlátozásoktól mentesen"? A kormánypártok nem értenek egyet abban, miként lehet eleget tenni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elvárásának az állambiztonsági szolgálatok aktáinak korlátozásoktól mentes megismerhetőségéről. Az MSZP elkészítette és benyújtotta ugyan „a múlt feltárását szolgáló törvénymódosításait", de azokban az SZDSZ korlátozásokat lát, ezért nem támogatja őket. Ez nem meglepő az alkotmánymódosítás esetében, hiszen a liberálisok már előre bejelentették, hogy szerintük a cél az alkotmány módosítása nélkül is elérhető. A szocialisták ennek ellenére tegnap beadták alkotmánymódosító javaslatukat. Ez arról rendelkezne, hogy az 1990. február 15-e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, valamint az e szervek alkalmazásában állók személyes adatai nyilvánosak. Az azonosításukhoz szükséges adatokat nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem bárki más is megismerheti. Erre a módosításra azért van szükség, mert egy alkotmánybírósági döntés alapján jelenleg csak a közszereplők adatai hozhatók nyilvánosságra. Az SZDSZ elnöke korábban ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a módosítási javaslatot. Az SZDSZ ugyanakkor tegnap bejelentette, hogy nem támogatja magának a Történeti Levéltárról szóló törvénynek a friss szocialista módosítását sem. Fodor Gábor szerint az MSZP több lényeges ponton visszalépett attól a javaslattól, amelyet közösen dolgoztak ki az állambiztonsági szolgálatok aktáinak nyilvánosságra hozataláról. Burány Sándor, az MSZP témafelelős frakcióvezetőhelyettese szerint azonban technikai jellegű módosításokról van szó. Fodor - aki vasárnap lapunktól tudta meg a kiigazítások tartalmát - úgy látja, hogy ezek érdemi változtatások, amelyek kiskaput adnak a nemzetbiztonsági szolgálatoknak arra, hogy önkényesen, valódi és alapos indokok nélkül tarthassanak vissza iratokat. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a módosított változat szerint nem lehet megismerni azokat az ügynököket, szigorúan titkos tiszteket és titkos megbízottakat, akik a rendszerváltás után is folytatták tevékenységüket. Burány Sándor közölte, hogy nem hagyják magukat eltántorítani az eddiginél nagyobb nyilvánosságot biztosító tervtől. Kérdésünkre, hogy a módosításokat ismertették-e az SZDSZ-szel, azt mondta, hogy nem volt rá szükség, mert azokat bárki megtalálhatta a parlament honlapján a hibaigazítási jegyzékben. Ráadásul az utólag pontosított részek a törvénymódosítás legelső változatában is szerepeltek. Igaz, ez volt az a verzió, amelyet Gyurcsány Ferenc nyilvánosan bírált, bátrabb javaslatot kérve. Burány nem is ezt, hanem egy másik változatot vitt be múlt hétfőn a házelnökhöz, és azt küldte el az SZDSZ-nek is. A pontosításokat tehát már nem, de Burány állítása szerint azok is megfelelnek az egyeztetés irányelveinek. „A kormányfő látta a végleges változatot is" - mondta Burány. Haszán Zoltán Burány Sándor, Lendvai Ildikó és Vastagh Pál Vastagh: Elkésett a Fidesz Anakronisztikus a Fidesz javaslata, hogy az egykori állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő személyeket zárják ki a közhatalom gyakorlásából - jelentette ki lapunknak Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke. A politikus hangsúlyozta: ez ellentétes a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os egyezménnyel, amely szerint a közügyekben való részvételre, illetve közhivatal vagy köztisztség viselésére megkülönböztetés és ésszerűtlen korlátozások nélkül mindenkinek joga van. A rendszerváltozás után 16 évvel semmi nem indokolja, hogy egyes polgárok között a múltban viselt szerepük miatt bármilyen módon különbséget tegyenek. A FIDESZ javaslata szerint „a Magyar Köztársaságban nem gyakorolhat közhatalmat az a személy, aki 1990. február 14. előtt, szabad akaratából, magyar állampolgárokkal szemben állambiztonsági tevékenységet végzett, vagy olyan politikai, illetve állami tisztséget töltött be, amelyben magyar állampolgárokra vonatkozó állambiztonsági jelentést kapott". Az 1990-es évek elején még ésszerű megoldás lett volna, ha az állambiztonság ügynökeit kizárják a közéletből, akkor azonban ezt senki nem szorgalmazta - emlékeztetett Vastagh. A politikus szerint ilyen javaslat az 1993-as átvilágítási törvény elfogadásakor sem merült fel, s akkor a Fidesz sem gondolt efféle radikális lépésre. Később az Alkotmánybíróság el is vetette, hogy a besúgókat vagy a titkosszolgálatok hivatásos munkatársait eltiltsák a közhivatalok viselésétől, amikor kimondta: ezt csak a rendszerváltozás védelme érdekében tehették volna meg. A testület azonban már 1994-ben úgy látta, hogy nincs ésszerű oka efféle korlátozás bevezetésének. Azóta pedig újabb tíz esztendő telt el, vagyis alaposan megkésett az ötlet - mondta Vastagh. A felvetés a politikus szerint más okból is aggályos: az átvilágítási törvény a közhatalmat gyakorlókra, a politikai közszereplőkre, valamint a politikai közvéleményt hivatásszerűen gyakorlókra vonatkozik, és a Fidesz ebből a körből önkényesen csak egy csoportot ragadna ki. Ugyancsak egy korábbi AB-döntésből következik, hogy a javaslat ezért is alkotmányellenes lehet - jelentette ki Vastagh. L. K. Halmai a korlátokról Nem biztos, de igen valószínű, hogy Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán pert nyerhetne az, akit korábbi állambiztonsági kapcsolatai miatt menesztenének állásából - nyilatkozta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjogász. A litván főügyészség, illetve az ottani adónyomozó hivatal két munkatársa, miként arról már beszámoltunk, korábban már sikerrel perelte a litván államot azért, mert KGB-s múltjuk nyilvánosságra kerülése után utcára tették őket. A bíróság szerint ezzel több pontban is sérült az alapvető emberi jogok védelméről szóló európai konvenció. Litvániának erkölcsi és anyagi kártérítésként fejenként hétezer eurót kellett fizetnie a két férfinak. A Fidesz által most benyújtott alkotmánymódosítás szerint kizárnák a közéletből azokat, akik a rendszerváltás előtt magyar állampolgárokkal szemben önként folytattak állambiztonsági tevékenységet. Halmai szerint ebben az esetben kérdéses, hogy a munka szabad megválasztásának alkotmányos jogát szükséges és arányos módon korlátozná-e az új rendelkezés. Arra, hogy az emberi jogok védelméről szóló európai konvenciót itthonról akkor sem lehet átírni, ha abban valamenynyi párt egyetértene. Halmai elmondta: a strasbourgi bíróság ad némi lehetőséget a tagállamoknak az egyedi szabályozásra, amelyet akár a rendszerváltás is indokolhat. Ilyen volt például Rekvényi László, a Független Rendőrszakszervezet hajdani főtitkárának beadványa, aki kifogásolta a rendőrök politikai tevékenységét megtiltó 1993-as alkotmánymódosítást. A bíróság szerint ez valóban ütközik az európai konvencióval, de az új demokráciákban egy ilyen korlátozás mégis elfogadható. H. Z. „Kívülről akartak hozni valakit” Vadai Ágnes, az új terrorellenes koordinátor elsősorban nem a magyar titkosszolgálatok, hanem az EU és Magyarország között akar közvetíteni. A nemzetbiztonsági szolgálatok szerint rivalizálás nincs, „hatásköri átfedések" azonban lehetségesek. Nincs utasítási jogköröm, az én hatásköröm nem terjed ki arra, hogy konkrét, operatív ügyekkel foglalkozzam - nyilatkozta a Népszabadságnak a miniszterelnök által frissen kinevezett terrorellenes koordinátor, Vadai Ágnes. Az MSZP-s képviselőnő abban látja legfontosabb feladatát, hogy az Európai Unióban hamarosan létrejövő terrorizmusellenes bizottságban képviselje Magyarországot, tartsa a kapcsolatot Gijs de Vries terrorellenes EU- koordinátorral, és a Brüsszelben megfogalmazott elveket a magyar kormányhivatalok, titkosszolgálatok közti konzultációkon érvényesítse. „A legfontosabb ma a prevenció, az oktatás és az információmegosztás." Hangsúlyosan említi, hogy az antiterrorista harc ürügyén nem csorbíthatók az alapvető szabadságjogok. Vadai Ágnes hat nyelven beszél. Fontos értéknek tartja az euroatlanti együttműködést. Elmondása szerint nyilván azért kapta ezt a megbízatást, mert „tudományosan is foglalkoztam" a kérdéssel. 2002-ben doktori disszertációját hat európai állam terror elleni küzdelméről írta. „Az unióban ez a harc nem nemzetek feletti, hanem kormányközi feladat. Gyurcsány Ferenc úgy gondolta: hatékonyabb, és a kinti munkámat is egyszerűsíti, ha idehaza is összefogom a szakminisztériumok, és persze az öt titkosszolgálat terrorizmussal kapcsolatos feladatait. Tehát nemcsak hozom, viszem is az információkat." Az új megbízott részt vesz majd a Nemzetbiztonsági kabinet ülésein, javaslatait pedig elsőként Gyurcsánnyal osztja majd meg: „Politikai felelősséggel a miniszterelnöknek tartozom." Magyarországon több hivatal is foglalkozik a terrorizmussal. A politikai irányelveket a Nemzetbiztonsági Kabinet, az aktuális, műveleti feladatokat a szolgálatokat összefogó, hetente ülésező Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) szabja meg. Azon belül is a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hangolja össze az egyes szervek tevékenységét. Lapunk úgy értesült: nincs rivalizálás az egyes szolgálatok között, hatásköri átfedések azonban - már csak a különböző időpontokban született vonatkozó törvények miatt is - lehetségesek. Épp ennek a kiküszöbölésére szolgál az egyeztetés a TKB-n belül. Vadai Ágnes mindenesetre úgy fogalmazott: „Nem véletlen, hogy kívülről akartak hozni valakit erre a feladatra." A nemzetbiztonsági szolgálatokat jól ismerő informátorunk Vadaihoz hasonlóan úgy látja: Magyarország nem célországként érdekes a nemzetközi terrorizmus számára, hanem tranzitútvonalként, illetve lehetséges konspirációs helyszínként. Budapest részt vesz a szűrés és a prevenció nemzetközi munkájában, különös figyelmet fordítva a terrorizmus finanszírozásának hátterére. Az ide kapcsolható ismert ügy (egy palesztin fogorvosnál nem lehetett bizonyítani, hogy a szaúdi al-Haramain alapítvány pénzét terrorcélokra használta volna) informátorunk szerint nem jelentett kudarcot: „odafigyeltünk, végeztük a dolgunkat", és az adatgyűjtés során fontos információkhoz jutottak a titkosszolgálatok. Seres László Vadai Ágnes