Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

4 2005. FEBRUÁR 1., KEDD ­ Távirati stílusban A Selye János Egyetem rektora lett Albert Sándor Átvette Ivan Gasparovic szlovák ál­lamfőtől rektori kinevezését Albert Sándor, a tavaly ősszel megnyílt első önálló szlovákiai magyar felsőokta­tási intézmény, a révkomáromi szék­helyű Selye János Egyetem rektora. Az új rektor reméli, hogy hamarosan csökken az egyetem rosszakaróinak száma, és az intézmény bebizonyítja, hogy érdemes közpénzt fordítani rá. Tavaly Gasparovic még mozgott, szerinte a pénznek lett volna ennél jobb helye. Az egyetem létrehozását a magyar kormány is jelentős ösz­­szeggel segítette, és a továbbiakban is támogatni fogja. (MTI) Brüsszel engedett Castrónak Ideiglenesen feloldotta a Kuba ellen két éve elrendelt embargót az Euró­pai Unió. Ugyanakkor az EU kül­ügyminiszterei úgy döntöttek, hogy bővítik kapcsolataikat Fidel Castro el­lenzékével. Azt is megígérték, hogy „napirenden tartják az emberi jogok kérdését" Kuba vonatkozásában. Kérdés, hogy mindez ellensúlyoz­za-e az embargó megszüntetését, hi­szen a szankciókat Brüsszel éppen amiatt rendelte el, mert Castro bőrö­ö­tönbe csukta politikai bírálóit. (MTI) Guantánamo-tüntetés Szarajevóban Hat boszniai állampolgárt - mind­egyikük algériai arab - őriznek Guantánamóban, az amerikai had­sereg kubai támaszpontján. E sze­mélyek a bosnyák muzulmánok se­gítségére ékeztek a múlt évtized kö­zepén zajló háború idején a balkáni országba, később (vagy már akkor?) azonban az al-Kaida tagjai lettek. 2002-ben adták ki őket az USA ha­tóságainak, amelyek a hat személyt terrortámadásokban való részvétel­lel gyanúsítják. Boszniában azon­ban sokan tüntetésen követelik, hogy az ország lépjen fel szabadon engedésükért (ahogy például britek esetében London teszi). Guantá­namóban 42 ország 680 polgárát tartják fogva, vádemelés és ügyvédi segítség nélkül. (MTI) A lengyel bal mégsem siet a választásokkal A lengyel kormányzó párt, a Balol­dali Demokratikus Szövetség úgy döntött, mégsem hozza előre a kép­viselőházi választásokat. Ezt ugyan korábban megígérte, most azonban a párt úgy véli, hogy túljutott a nép­szerűségi mélyponton, és időt nyer, ha a választásokat később, a rendes időpontban tartja meg. Addig is ki­sebbségben kormányoz tovább. (MTI) Tűz és pokolgép a tádzsik fővárosban Tűz ütött ki hétfőn Dusanbában, a tádzsik katasztrófavédelmi miniszté­rium épületében, hivatalos jelentés szerint egy rövidzárlat miatt. Né­hány órával korábban azonban egy autóba rejtett pokolgép robbant fel, egy embert megölve. (MTI) VILÁG Nine Mile-tól Sasemenéig Etiópia történetének legnagyobb koncertjén emlékeznek Bob Marley 60. születésnapjára. Öz­vegye elvinné Jamaicából a reg­­gae-csillag hamvait. Horváth Gábor washingtoni tudósítónk összeesett kocogás közben - negyedszá­zada a New York-i Central Parkban - egy vékony, furcsa hajú, színes bőrű fiatal­ember. A kórházban agyán, máján és tü­dején lévő rákos daganatokat találtak. Egy évvel később, 1981. május 11-én Miamiban meghalt, élt 36 évet. A neve hallatán azonban ma is világ­szerte megtelnek a koncerttermek. Robert Nesta Marley szülőhazájában, Jamaicában már életében mitikus alakká vált. Halála után világszerte tovább hó­dít a nyomornegyedekből kinőtt zenéje, a reggae. Ám Bob Marley a stílusteremtő, remek énekesnél is több volt. 1945. február 6-án, St. Ann megyében lévő Nine Mile faluban született. Apja középkorú brit katonatiszt, anyja fekete kamaszlány volt. Bob tizennégy évesen saját lábára állt, Kingstonban zenészként kereste a kenyerét. Az ismert fővárosi énekes, Joe Higgs tanítványa lett. A helyi zene mellett átvette tőle a rasztafári val­lást is, amely eredetileg Marcus Garvey találmánya. A polgárjogi vezető azt jósol­ta, hogy fekete ember lesz Afrika királya. Követői a gyarmatosítás elleni mozga­lom legendás alakjában, a magát Sala­mon király és Sába királynő leszárma­zottjának tekintő Hailé Szelasszié etió­­piai császárban vélték felfedezni az élő Is­tent. A rasztafári tanításainak része a ter­mészettel való összeolvadás, a marihuá­na szívása az égieknek bemutatott áldo­zat, a nemezes hajfonatokról pedig bárki egy pillanat alatt felismerheti a híveket. Egy hónapja, amikor Bob Marley le­gendás zenekara, a Wailers amerikai tur­néja során az észak-virginiai Falls Churchben játszott, a közönség szokás szerint zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. Virginiában meglehetősen szigorú tör­vénykezési és bűnüldözési szokások van­nak érvényben, ám a State Theaterben se­hol nem lehetett rendőrt látni, amikor a Wailers a Marley-repertoárból a Light it up! - Gyújts rá egyre! - című dalt játszot­ta. Az elvben dohányzásmentes koncert­teremre a füves cigaretta jellegzetes illata telepedett rá, és a törvények betű szerinti betartatása esetén a színpadnál táncoló, rasztafrizurás alakok közül tucatnyian kaphattak volna többéves börtönt. De a reggae nemcsak a rasztafári vallással és a marihuánával fonódott össze, hanem a békével és az afrikai felszabadítással is. Marley a szerelem és a belső nyuga­lom iránti vágy mellett sok dalt írt a feke­ték felemelkedéséről, a harcról, az egy­ség erejéről is. A muzsikus hatvanadik születésnapjára az idén egy hónapos fesztivállal emlékeznek, amelynek csúcs­pontja a vasárnap Addisz-Abebába ter­vezett koncert. Ez lesz a legnagyobb ze­nei esemény Etiópia történetében. A csa­ládi örökséget továbbvivő Marley Fami­ly mellett fellép a szenegáli Baaba Maal és Youssou N'Dour, a benini Angelique Kidjo és sok más afrikai csillag. Az ünne­pelt egykori zenekarában éneklő I-Three trió tagjaként ott lesz az etióp fővárosban Bob Marley özvegye, Rita Marley is, aki az elmúlt hetekben nem kis vihart kavart a férje újratemetésére irányuló ötletével. A kubai származású énekesnő szerint Marley egész életében Afrikába vágyott, és logikus, hogy ott legyen a végső nyughelye is. Az első hírek szerint az etióp hatóságok és a helyi ortodox egy­ház vezetői támogatták az elképzelést. A sztár földi maradványait az Addisz- Abebától 250 kilométerre délre lévő Sasemenében temetnék újra. Azért ott, mert Hailé Szelasszié a városban annak idején több száz jamaicait telepített le, akik azóta is a rasztafári vallást követik. Jamaicában azonban, ahol szülőházával, dalaival és sírjával egyetemben a sziget­­ország kulturális örökségének tekintik Marleyt, tömeges tiltakozást váltott ki a kezdeményezés. A hagyatékot kezelő alapítvány elnöke kénytelen volt külön nyilatkozatban csillapítani a kedélyeket. E szerint az újratemetés végső soron a családon múlik. Bob Marley Lassan csörgő adományok Az arab országok késve reagáltak a cunamira Az iskolás gyerekek az állam­tól kapott napi zsebpénzüket, a sűrűn elfátyolozott nők pe­dig arany ékszereiket adták oda azon a félnapos televíziós show keretében, amely során Szaúd-Arábiában több mint 82 millió dollárt gyűjtöttek össze a délkelet-ázsiai szökőár áldozatainak számára. A jóté­konysági akció egyben alkal­mat adott azon vádak „elfojtá­sára", miszerint az öböl menti gazdag országok - a Nyugat­tal összehasonlítva - meglehe­tősen közönyösnek bizonyul­tak hittestvéreik iránt. A de­cember végi katasztrófa áldo­zatainak mintegy kétharmada muzulmán volt. Az öböl menti országok meglehetősen lassan reagál­tak. A tízmilliárd dolláros költségvetési többlettel ren­delkező Kuvait kezdetben csak egymillió dollárt ajánlott fel, amit az idő múlásával százmillióra növelt. Hasonló utat jártak be a szaúdiak is: tízmillióról indulva 130 mil­lióra jutottak el. Az al-Kabasz című kuvaiti lap szerint a kez­deti visszafogottság jól kife­jezte azt, hogy a kuvaitiak semmibe veszik az országban dolgozó több ezer ázsiait. A kőolaj-bevételekből élő öböl menti államokban munkát vállaló 12 millió külföldi dön­tő része Ázsiából származik. Algéria, Bahrein vagy Líbia mindössze kétmillió dollárt ajánlott fel, más arab országok - köztük Egyiptom vagy Szí­ria - több repülőt megtöltő se­gélyt küldött a térségbe - írta a The Christian Science Monitor. Ugyanakkor a cunami által leginkább sújtott és a viág legnagyobb muzulmán orszá­gának számító Indonéziában sokan csalódottak az arab or­szágokban - A Nyugat gyor­san reagált, az arab világ meg­lehetősen lassan - idézte az amerikai magazin az indonéz Állami Iszlám Egyetem rekto­rát. Az arab országok kezdeti lassúságával éles kontraszt­ban áll Izrael, amely kataszt­rófavédelmi, illetve igazság­ügyi orvos szakértői csapato­kat küldött a térségbe. A Saron-kormány több mint száz tonna segélyszállítmányt is küldött Indonéziának. D. A. Élő lánc Jersey szigetén: „Egymás mellett" NÉPSZABADSÁG Angol rókaper Február 18-án Angliában és Walesben életbe lép a falkavadászat betiltásáról szóló törvény. Ha tényleg, akkor megszű­nik a háromszáz éves hagyományra visz­­szatekintő rókavadászat, ami több mint kétszázötven társaságba tömörült, száz­hatvanezer követője számára nem holmi passzió. Sportnak és közösségformáló erőnek tekintik. Többségük lóhátról hó­dol szenvedélyének, de működnek „gya­logegységek" is. Az „áldozatok", azaz a kutyák harapásának vagy a lovas, esetleg gyalogos vadásztársaságok puskáiból le­adott lövések martalékául esett ravasz­diak száma évi huszonegy-huszonötezer. A Munkáspártnak több mint hét évébe telt, amíg a parlamenti képviselői és a közvélemény jelentős része által anakro­nisztikus szenvedélynek tartott úri idő­töltést törvényen kívül tudta helyezni. Miután a lordok háza többször is vissza­dobta a rókavadászatnak a választott honatyák által megszavazott betiltását, az alsóház a rendkívül vitatott, 1911-ben bevezetett, majd 1949-ben megújított ún. parlamenti törvénnyel vitte keresztül az ügyet. Simon Hart, a vidéki élet hagyomá­nyainak megőrzését zászlajára tűző Countryside Alliance vezérigazgatója mégis arra biztatta a vadásztársaságokat, ne adják fel a reményt. „Folytassátok a vadászatot, folytassátok a harcot!" - je­lentette ki. A Szövetség abba kapaszko­dik, hogy a bírák lehetővé tették az ügy továbbvitelét a fellebbviteli bíróságra, amely február 8-án, azaz tíz nappal a ró­kavadászat betiltásának életbelépése előtt tűzi azt napirendjére. Ám még ez sem lenne az utolsó instancia: a köröm­szakadtáig folytatott küzdelem meg sem áll a legfelső bíróság funkcióját betöltő lordbírákig, majd az Európai Emberi Jogi Bíróságig. A Szövetség feltett célja, hogy február 19-én nyeregbe szállnak a vadásztársa­ságok, ám a korábban meghatározott tak­tikával ellentétben nem sértik meg a tör­vényt, nem kerül sor masszív polgári en­gedetlenségre. „A törvényt tiszteletben tartva, józanul" járnak el, egyben rá akar­nak mutatni, mennyire „teljes képtelen­ség, lidércnyomás" az ellenőrzés és az esetleges büntetés végrehajtása. A vidéki szabadidős programok iránt hagyomá­nyosan vonzódó királyi család sem lelke­sedik a rókavadászat eltűnésének ötleté­ért. Károly walesi herceg az év végén még rá is tett egy lapáttal az ellentmondásos helyzetre, amikor egy nyilvános rendez­vényen kijelentette, „a sportág betiltása nem valósítható meg". A trónörökös ko­rábban kilátásba helyezte: „Ha a mun­káspárti kormány valóban törvényen kí­vül helyezi a rókavadászatot, akár el is hagyhatom az országot és életem hátralé­vő részét sízéssel tölthetem". Károly reakciója csak megerősítheti az egyszerű brit emberek érzését, hogy a ró­kavadászat a gazdag, földtulajdonos dzsentri időtöltése, egyben az osztálytár­sadalom fennmaradásának bizonyítéka. London, 2005. január 31. R. Hahn Veronika A világ változott, a kémek nem A kémeknek visszatértek a régi szép idők. Moszkva kihasználta, hogy az FBI a terrorizmusra koncentrált. A volt Szovjetuniónál sokkal kisebb Oroszország legalább annyi kémet tart Amerikában, mint a globális politikai játszmát folytató egykori nagyhatalom. A Time magazin legújabb számában megjelent adatok szerint Moszkva több mint száz hivatalos kiküldöttnek, főként diplomatának álcázott hírszerzőt állo­­másoztat az Egyesült Államokban. Eh­hez jönnek az üzletemberként, egyetemi oktatóként vagy újságíróként szereplő ügynökök. Több más államhoz - köztük az USA szoros szövetségeseihez - ha­sonlóan Oroszország is rengeteg olyan céget használ hírszerzésre, amelyeket nehéz visszavezetni a valós alapító tit­kosszolgálatokig. A Kremlt az amerikai katonai, és ket­tős rendeltetésű technológia érdekli, pél­dául a lézerek. A kémek megpróbálják megtudni, melyek az amerikai kormány szándékai a volt szovjetköztársaságok­kal, Kínával és a Közel-Kelettel kapcso­latban. Gazdasági érdek húzódik meg az amerikai energiapolitika iránti kutako­dás mögött. Aktívan érdeklődnek az orosz kémek az épülőfélben lévő ameri­kai rakétavédelmi rendszer iránt, mert Moszkva attól tart, hogy az csökkentheti nukleáris arzenálja elrettentő erejét. H. G.

Next