Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-16 / 39. szám
8 2005. FEBRUÁR 16., SZERDA MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Ötezreit biztosan fedél nélkül Munkatársunktól Budapesten legalább háromezren, a február eleji felmérésben részt vett tíz vidéki nagyvárosban pedig több mint kétezren éjszakáznak az utcákon, parkokban és aluljárókban - ez derült ki a Február Harmadika Munkacsoport háromnapos adatgyűjtéséből, amelyet ebben az évben önkéntes civilek is segítettek. Győri Péter, a Budapesti Módszertani Központ és Intézményei szakmai igazgatóhelyettese tegnap azt állította: a szakembereket is meglepte, hogy sokkal több a hajléktalan, mint arról eddig tudomásuk volt. A fővárost százharminckét körzetre osztották föl, ebből negyvennyolcban számláltak, tehát bőven maradtak még fehér foltok. A budapesti önkéntesek ténylegesen ezerkétszáz fedél nélkül élőt írtak össze, ezt a számot kerekítették föl becsléssel háromezerre. Ugyanakkor a civilek eljutottak olyan területekre is, ahol szociális munkások még nem jártak, a Pilisi Parkerdő Szolgálat segítségével például kétszáz hajléktalant számláltak meg a Budapest környéki erdőkben. A másfél héttel ezelőtti felmérésből az derült ki, hogy a vidéki városok közül Miskolcon a legrosszabb a helyzet - ott hétszáz hajléktalant találtak. Győri Péter közölte: az összegyűjtött adatok segítségével megpróbálják megtervezni, hogy a rászorulók hatékonyabb ellátásához hány szociális munkásra és milyen felszerelésre lenne szükség. I Szerda „Csuvi, a tartalékenergiát!" (Han Solo) Bocsánat, tudom, hogy volt már Gyurcsány-beszéd (mit kell enynyit rugózni ezeken a szerencsétlen, üres, bárgyú beszédeken, mintha valaha is akart volna mondani valaki valami értelmeset vagy fontosat, mintha lett volna egyetlen épkézláb ötlete is, nem csak egy újabb verbális választási plakát minél nagyobb elérésű kihelyezése volna a cél), volt már Grammy, sőt Arany Csirke is lesz (életműdíjat Stohl Bucinak, most!), de én leragadtam a filmszemlénél valahogy. Idegi alapon, persze. Ilyenkor a magyar sajtó jelentős hányada körbenyalja a filmszakmának nevezett gyanús állagú izét, mennek a bennfenteses interjúk nagyjából - ám nem méltatlanul - ismeretlen faszikkal, és mennek a gyomorfogatónál gyomorforgatóbb sírások, hogy így nem kaptunk nyolcvanmilliót, úgy nem kaptunk százötvenet, közben a művészek lehámlott vakolatú házak előtt fényképeztetik magukat, elhanyagolt ruházatban, előbbutóbb valamelyik a Fedél nélkült is kezébe veszi, szóval a lepukkantság a magyar filmes létnek sine qua nonja, kábé, mint az underground métáinak, közben meg röpködnek a százmilliók. Az idei filmszemlét már a legbarátságosabb, legszociálismunkásabb kritikusok sem menthették ki, itt már nagyjából - bár még mindig csak nagyon-nagyon finoman - ki lett mondva, hogy az egész úgy szar, ahogy van. Pedig a szakma - vagy micsoda - örül, mert egyre többen néznek magyar filmet. Na ja, ha már ilyen sok van, muszáj. Meg aztán jórészt a mi pénzünkből van, ugye. A közönségfilmnek nevezett monstre videoklipek, amelyeknek a stábok nyaraltatásán kívül semmi hasznuk sincs, nagyjából ismertek mindenki előtt: két Koltai Róbert lakodalmas közt egy Magyar vándor-szerű értelmetlen izé, nem beszélve a kemandrásos vígjátékokról, amik nyugodtan lehetnének vidám jelenetek egy Szeszélyes évszakokban, ha több Balázs Péter és Szombathy Gyula lenne bennük, meg nem lennének olyan piszok hosszúak és drágák. Viszont még úgy-ahogy tisztességes üzleti vállalkozások, bár csepegtetnek azért ezekbe a limonádékba is az alapítványok, nyilván, az ügyes producer mindig tudja, hová lehet pályázni. A magyar film pontosan olyan, pont úgy működik, mint a magyar futball. Látványosan eredménytelen, irtózatos pénzeket nyel el, összevissza hazudozik önmagáról (ebből következően ugyanolyan erkölcstelen is), és az egykorvolt aranykorra hivatkozik, meg a megfellebbezhetetlen, utolérhetetlen magyar géniuszra, dörgölőzik az emlékekhez, mint a pörköltmaradékra váró macska. És a dolog, úgy-ahogy, működik. A legkisebb értékelhető megmozdulást is lelkesen fogadja a közönség és a sajtó (vö.: Lothar Matthäus/Gellei Imre/Bicskei Bertalan/Verebes József: Látok biztató jeleket...), így lett nemzetközivé tupírozott siker a Kontroll, amelynek forgatókönyvét valamiért a negyedénél abbahagyták. Jancsó valahogy belátta, hogy itt filmet már nem lehet csinálni, ezért évek óta csak hülyéskedik (saját bevallása szerint), más kérdés, hogy lehetne hülyéskedni olcsóbban és viccesebben is, és az sincsen rá túl jó hatással, hogy még ezeket a hülyéskedéseket is megeszi lojális közönsége. Szőke András ugyanazt az amatőr burleszket rendezi húsz éve. Tarr Bélát egyszer majdnem megértette valaki, de az meg depressziós lett, és fölakasztotta magát. Szabó Istvánt még saját maga is unja. Oké, próbáljunk meg találni valami kvázi objektívnek tekinthető mércét, nézzük mondjuk a nemzetközi eredményeket! A majd' hárommilliárdos szuperprodukciót, a Sorstalanságot épphogy sikerült bekönyörögni a Berlinale programjába, pedig a németek aztán már bűntudatból is igyekeznek szeretni minden holokausztos művet. (Egyébként: a Sorstalanságnál némileg egyszerűbb irodalmi művek filmre vitelén is el szoktak tökölni komoly rendezők tíz-tizenöt évet!) De egyébként sem emlékszem, hogy komoly fesztiválon mikor nyert komoly díjat magyar nagyjátékfilm. Néha Tarr Béla nyomul az undergroundban. Az utolsó, mindenki számára érthető történetet hibátlanul elmesélő, minden kockájában professzionálisnak tűnő magyar film valószínűleg a Gothár-féle Megáll az idő volt, talán Cannes-t is megnyerhette volna, ha kiengedik a komenisták. (Én még bírtam az Idő vant, meg a Tiszta Amerikát is, de ezek alighanem csak a vonatkozó Esterházy-művek ismeretében élvezhetők.) A Megáll az időre volt mondható utoljára, hogy: film. Értsd: nem magyarfilm. (Hanem: magyar film.) Mondom, tiszta futball. Már megint a Puskás-Hidegkuti-Czibor. Mondom, tiszta futball és televízió, ahol így vagy úgy, de jön az állami pénz, folydogál, ott hirtelen nagy köd keletkezik, áthatolhatatlan, sűrű homály, és ez nem kedvez a tisztességes munkának meg a költséghatékonyságnak. Nemrég egy tisztességben megőszült avantgardista sopánkodott egy interjúban, hogy csak hatvanmilliót kapott a filmjére, amit végül Citrom-díjra tartott érdemesnek egy társadalmi zsűri, és csak azért nem fütyülték ki hangosan, mert a magyar publikum gátlástalanul jóindulatú. Kevin Smith a Clerks (itthon Shop Stop címen került forgalomba) című világsikerét 27 000 dollárból forgatta 1994-ben! Saját pénzéből persze. Ez kábé a tizede annak az államtól lecsorgott megalázóan kevés hatvanmilliónak. Tarantino 1992-es zseniális krimije, a Kutyaszorítóban 1,8 millió dollárból jött ki Harvey Keitellel, Tim Roth-tal, Michael Madsennel és Steve Buscemivel. Tudunk olyan magyar filmről, amely amatőr szereplőkkel készül tíz éve, de eddig még nem mutatták be, valószínűleg nem is fogják, és kábé kétszer ennyi (állami!) pénzbe került. És akkor hol vannak még a milliárdos költségvetésű kurzusdarabok?! (A magyar film állapotáról még sok mindent elmondanak azok a két-háromperces, valószínűleg súlyos forintmilliókból készült darabok, amelyek a Soros Alapítvány megbízásából teszik próbára a mozllátogatók idegeit, az önmagában is parádés „Éljünk úgy, ahogy élhetnénk" jelmondat illusztrációjaként. A kisfilmek után alighanem a legliberálisabb mozinézők is komolyan elgondolkoznak egy jóízű zsidózáson-buzizáson-négerezésen.)Uj Péter noll www.nol.hu/szerda Megállt az idő Kirúgások jósnő tanácsára Szakszervezeti kommandó alakult - Jogsértések a háttérben Megszaporodtak a szakszervezeteket érintő jogsértések, a dolgozók kiszolgáltatottsága nem enyhül. Egy cég a dolgozók adatai alapján jósnővel választotta ki a „lopásokat" - derül ki az MSZOSZ és a Liga jelentéséből. A kollektív szakszervezeti jogok megsértéséről, a tisztségviselőket ért diszkriminációról, a munkavállalókat ért jogsértésekről és a jogszabályba nem ütköző, de az emberi méltóságot mélyen sértő rendelkezésekről kért jelentést a magyar érdekvédelmi szervezetektől a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. A szervezet az összegzést megküldi az EU illetékes bizottságának is. Az MSZOSZ jelentése is megjegyzi, a munkaügyi jogsértésnek csak kisebb része kerül nyilvánosságra. A munkavállalók - vélhetően jogismeret hiányában és munkahelyi kiszolgáltatottságuk okán a jogsérelmek nagyobb részét megtorlatlanul hagyják, gondjaikat eltitkolják. Ezen szeretne segíteni az MSZOSZ Vas megyei képviselete, ahol szakszervezeti „kommandót" alakítottak a munkaügyi problémák megelőzésére, feltárására. A 2004-ben elkövetett jogsérelmek közül számos szerepel a nemzeti összegzésben. Ilyen például a Penny Market Kft.nél történt extrém eset, ahol az egyik vezető összegyűjtötte és jósnőhöz vitte a munkavállalók személyes adatait. Arra volt kíváncsi, hogy lopnak-e. A „kiválogatottakat" állásukból felfüggesztették, majd hónapok múlva - létszámfeleslegre hivatkozva - rendes felmondással megszüntették a munkaviszonyukat. Viszonylag gyakoriak a munkaviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos szabálytalanságok, gyakori a munkaszerződés nélküli, illetve a színlelt szerződéssel történt foglalkoztatás. Tavaly Somogy megyében a munkaügyi ellenőrök intézkedéseinek 20 százaléka munkaszerződéssel összefüggő szabálytalanságok miatt történt. Jogsértést követtek el a Győr- Moson-Sopron megyei Federal Mogulnál is, amikor az étkezési hozzájárulás mértékét annak függvényében csökkentették, hogy a dolgozók havonta hány munkanapot hiányoztak. Az Autoliv Kft.-nél az irreális teljesítménykövetelmények, a kényszerszabadság és a túlórák törvényellenes elrendelése ellen tiltakozott a szakszervezet. Itt a munkaügyi ellenőrök 500 ezer forint munkaügyi bírságot róttak ki a pihenőidő be nem tartása miatt. A jelentés megállapítása szerint példák sokasága bizonyítja, hogy a szakszervezeti tisztségviselők jogi védelméről szóló törvényi előírások megfelelő szankciók hiányában alig többek írott malasztnál. Ezt jelzik az alábbi esetek is. A Józsefvárosi Sütőipari és Kereskedelmi Rt.-nél a cég tulajdonosa diszkriminálta a szervezett dolgozókat, és nyomást gyakorolt rájuk, hogy lépjenek ki a szakszervezetből. A jogsértésből per lett, a bíróság a diszkriminatív intézkedések azonnali megszüntetésére kötelezte a munkáltatót. A kereskedelem területén az Auchan áruházlánc, valamint - Komárom megyében - az Alpla Kft. és a Penny Market került fel az MSZOSZ jogsértési listájára. Az utóbbi kettőnél munkavállalók munkaviszonyát szüntették meg - feltételezhetően - a szakszervezethez tartozás retorziójaként. A Liga jelentése szerint a munkáltatók sok esetben a szakszervezeti tisztségviselők elbocsátásával kísérlik meg akadályozni az érdekvédelmi szervezet működését. Erre különösen jó alkalmak a nagyobb arányú létszámcsökkentések. A konföderáció úgy látja, a szakszervezeteket gyengíti a munkaerő-kölcsönzés intézményének bevezetése, ilyen esetekben gyakorlatilag kizárt ugyanis a munkavállalók szakszervezetbe szervezése. Sok esetben a felsőbb szintű szakszervezet hozzájárulása nélkül is elbocsátanak tisztségviselőt. Ez történt például a Philip Morris Magyarország Kft.nél is, ahol az Egri Dohánygyár Szakszervezete egyik aktív vezető ügyvivőjének elbocsátásához kért egyetértést megtagadta a felsőbb szintű szakszervezet. A munkáltató munkaügyi bírósághoz fordult, amely elsőfokú ítéletében azt mondta ki, hogy magasabb érdek fűződik a munkaviszony fenntartásához, mint a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetéséhez. A másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet, azon az alapon, hogy a szakszervezetnek lehetősége van más tisztségviselőt választani. A Delphi Packart Kft.-nél rendkívüli felmondással bocsátották el a helyi szakszervezet elnökét, így ugyanis nincs szükség a szakszervezet egyetértésre. Ha pedig ez jogellenesen történt, a jogerős ítéletig annyi idő telik el, hogy nagy valószínűséggel már nem kerül sor a munkaviszony helyreállítására. Az ilyen ügyekben indított perekben egyébként egyre gyakrabban születnek negatív döntések. Ez ellentétes a tisztségviselők védelméről szóló jogi normákkal - hívja fel a figyelmet a Liga jelentése. Mindazonáltal az ágazatoktól a konföderációkhoz eljuttatott jelentésekből megállapítható, hogy a legtöbb jogsértés a külföldi tulajdonú cégeknél történik.Kun J. Erzsébet Vajon ki lopott? Fogvatartottak kurzusa A fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítését szolgálja az a számítógépes tanfolyam és a hozzá kapcsolódó munkaerő-piaci tréning, amelyet döntően pályázati forrásból szerveztek meg a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben - hangzott el a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Oltyán István parancsnokhelyettes elmondta: kiemelt feladatuknak tekintik a fogvatartottak felzárkóztatását, a képzettségükben fellelhető deficitek felszámolását. (Munkatársunktól) RÖVIDEN FODOR LEHET KUNCZE KIHÍVÓJA Kuncze Gábor jelenleg az egyetlen jelölt az SZDSZ pártelnöki posztjára. Ezt a párt tartotta szükségesnek bejelenteni, miután a Népszavában megjelent, hogy az V. kerületi szervezet 13:6 arányban Fodor Gábor ügyvivőt jelölte a tisztségre. Fodor egyelőre megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy elindul-e. Kuncze legutóbbi kihívója Bauer Tamás volt, aki most nem kíván versenybe szállni. Az elnökjelölési időszak március 9-ig tart, javaslatot tehetnek a párt tagjai, helyi csoportjai és megyei választmányai. A jelöltté váláshoz az Országos Tanács döntése alapján egy megyei választmány vagy öt helyi csoport, vagy 50 tag jelölése szükséges. A jelölés pillanatnyi állása szerint Kuncze Gábort eddig három megyei választmány, 17 helyi csoport és 57 tag jelölte, Fodor Gábort pedig két helyi csoport és két tag. (Munkatársunktól) A HÖOK SZÁMÁRA IS ELFOGADHATÓ A felsőoktatási törvény tervezete kapcsán olyan kompromisszumos megoldás látszik kirajzolódni, amely a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) számára is elfogadható - közölte kedden Ekler Gergely, a HÖOK elnöke. A hallgatói szervezet januárban hivatalba lépett, két évre megválasztott vezetője elmondta: úgy tűnik, a HÖOK javaslatai bekerülnek a törvény szövegébe. Hangsúlyozta: a szervezet nagyon fontosnak tartja és „szívvel-lélekkel" támogatja, hogy a minimálbérhez kötött legyen a finanszírozás, a képzési normatíva. (MTI) FOKOZOTT KÖZÚTI ELLENŐRZÉS Fokozott közúti ellenőrzést rendelt el a belügyminiszter - tájékoztatta szerkesztőségünket Orodán Sándor, a tárca szóvivője. Kedden Lamperth Mónika elrendelte, hogy az emberi élet védelme érdekében több rendőr ellenőrizze az utakon a közlekedés szabályainak betartását, különösen a gyorshajtást. A közlés szerint Lamperth Mónika felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendőrség rendszeres tájékoztatással a médián keresztül intse óvatosságra a közlekedőket. (Munkatársunktól) SZIRÉNABÚGÁS HELYETT MADÁRHANG? Az érintett lakosság részéről merült fel javaslatként, hogy a paksi atomerőmű riasztórendszerének havonkénti úgynevezett „mozgatópróbái" alkalmával a vészjelző szirénabúgás helyett az embereket kevésbé irritáló, a környezettel harmonizáló hangot szólaltassanak meg. - A szakma fogadókész erre a változtatásra - mondta Mácsai Antal ezredes, a megyei katasztrófavédelem igazgatója. Arra a kérdésre, hogy mikortól várható a változtatás, Mácsai közölte: ennek jogi, pénzügyi vonzatai lehetnek. Technikailag mindössze annyi a feladat, hogy az elektronikusan betárolt hangokat le kell cserélni, mondjuk valamilyen madárhangra. (MTI) Lamperth Mónika