Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-16 / 39. szám

8 2005. FEBRUÁR 16., SZERDA MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Ötezreit biztosan fedél nélkül M­unkatársunktól Budapesten legalább háromezren, a feb­ruár eleji felmérésben részt vett tíz vidé­ki nagyvárosban pedig több mint kétez­ren éjszakáznak az utcákon, parkokban és aluljárókban - ez derült ki a Február Harmadika Munkacsoport háromnapos adatgyűjtéséből, amelyet ebben az év­ben önkéntes civilek is segítettek. Győri Péter, a Budapesti Módszertani Központ és Intézményei szakmai igazgatóhelyet­tese tegnap azt állította: a szakembe­reket is meglepte, hogy sokkal több a hajléktalan, mint arról eddig tudomá­suk volt. A fővárost százharminckét körzetre osztották föl, ebből negyvennyolcban számláltak, tehát bőven maradtak még fehér foltok. A budapesti önkéntesek ténylegesen ezerkétszáz fedél nélkül élőt írtak össze, ezt a számot kerekítet­ték föl becsléssel háromezerre. Ugyan­akkor a civilek eljutottak olyan terüle­tekre is, ahol szociális munkások még nem jártak, a Pilisi Parkerdő Szolgálat segítségével például kétszáz hajlékta­lant számláltak meg a Budapest környé­ki erdőkben. A másfél héttel ezelőtti felmérésből az derült ki, hogy a vidéki városok közül Miskolcon a legrosszabb a helyzet - ott hétszáz hajléktalant találtak. Győri Péter közölte: az összegyűjtött adatok segítsé­gével megpróbálják megtervezni, hogy a rászorulók hatékonyabb ellátásához hány szociális munkásra és milyen fel­szerelésre lenne szükség. I Szerda „Csuvi, a tartalékenergiát!" (Han Solo) Bocsánat, tudom, hogy volt már Gyurcsány-beszéd (mit kell eny­­nyit rugózni ezeken a szerencsét­len, üres, bárgyú beszédeken, mintha valaha is akart volna mondani valaki valami értelme­set vagy fontosat, mintha lett vol­na egyetlen épkézláb ötlete is, nem csak egy újabb verbális vá­lasztási plakát minél nagyobb el­érésű kihelyezése volna a cél), volt már Grammy, sőt Arany Csirke is lesz (életműdíjat Stohl Bucinak, most!), de én leragad­tam a filmszemlénél valahogy. Idegi alapon, persze. Ilyenkor a magyar sajtó jelentős hányada körbenyalja a filmszakmának ne­vezett gyanús állagú izét, mennek a bennfenteses interjúk nagyjából - ám nem méltatlanul - ismeret­len faszikkal, és mennek a gyo­­morfogatónál gyomorforgatóbb sírások, hogy így nem kaptunk nyolcvanmilliót, úgy nem kap­tunk százötvenet, közben a művé­szek lehámlott vakolatú házak előtt fényképeztetik magukat, el­hanyagolt ruházatban, előbb­­utóbb valamelyik a Fedél nélkült is kezébe veszi, szóval a lepuk­­kantság a magyar filmes létnek sine qua nonja, kábé, mint az underground métáinak, közben meg röpködnek a százmilliók. Az idei filmszemlét már a leg­barátságosabb, legszociális­­munkásabb kritikusok sem ment­hették ki, itt már nagyjából - bár még mindig csak nagyon-nagyon finoman - ki lett mondva, hogy az egész úgy szar, ahogy van. Pedig a szakma - vagy micsoda - örül, mert egyre többen néznek magyar filmet. Na ja, ha már ilyen sok van, muszáj. Meg aztán jórészt a mi pénzünkből van, ugye. A közönségfilmnek nevezett monstre videoklipek, amelyeknek a stábok nyaraltatásán kívül sem­mi hasznuk sincs, nagyjából is­mertek mindenki előtt: két Koltai Róbert­ lakodalmas közt egy Ma­gyar vándor-szerű értelmetlen izé, nem beszélve a kemandrásos vígjátékokról, amik nyugodtan le­hetnének vidám jelenetek egy Szeszélyes évszakokban, ha több Balázs Péter és Szombathy Gyula lenne bennük, meg nem lennének olyan piszok hosszúak és drágák. Viszont még úgy-ahogy tisztessé­ges üzleti vállalkozások, bár cse­pegtetnek azért ezekbe a limoná­dékba is az alapítványok, nyilván, az ügyes producer mindig tudja, hová lehet pályázni. A magyar film pontosan olyan, pont úgy működik, mint a ma­gyar futball. Látványosan ered­ménytelen, irtózatos pénzeket nyel el, összevissza hazudozik önmagáról (ebből következően ugyanolyan erkölcstelen is), és az egykorvolt aranykorra hivatko­zik, meg a megfellebbezhetetlen, utolérhetetlen magyar géniuszra, dörgölőzik az emlékekhez, mint a pörköltmaradékra váró macska. És a dolog, úgy-ahogy, működik. A legkisebb értékelhető meg­mozdulást is lelkesen fogadja a közönség és a sajtó (vö.: Lothar Matthäus/Gellei Imre/Bicskei Bertalan/Verebes József: Látok biztató jeleket...), így lett nemzet­közivé tupírozott siker a Kontroll, amelynek forgatókönyvét valami­ért a negyedénél abbahagyták. Jancsó valahogy belátta, hogy itt filmet már nem lehet csinálni, ezért évek óta csak hülyéskedik (saját bevallása szerint), más kér­dés, hogy lehetne hülyéskedni ol­csóbban és viccesebben is, és az sincsen rá túl jó hatással, hogy még ezeket a hülyéskedéseket is megeszi lojális közönsége. Szőke András ugyanazt az amatőr bur­leszket rendezi húsz éve. Tarr Bé­lát egyszer majdnem megértette valaki, de az meg depressziós lett, és fölakasztotta magát. Szabó Ist­vánt még saját maga is unja. Oké, próbáljunk meg találni valami kvázi objektívnek tekint­hető mércét, nézzük mondjuk a nemzetközi eredményeket! A majd' hárommilliárdos szuper­­produkciót, a Sorstalanságot épp­hogy sikerült bekönyörögni a Berlinale programjába, pedig a németek aztán már bűntudatból is igyekeznek szeretni minden holokausztos művet. (Egyébként: a Sorstalanságnál némileg egysze­rűbb irodalmi művek filmre vite­lén is el szoktak tökölni komoly rendezők tíz-tizenöt évet!) De egyébként sem emlékszem, hogy komoly fesztiválon mikor nyert komoly díjat magyar nagyjáték­­film. Néha Tarr Béla nyomul az undergroundban. Az utolsó, mindenki számára érthető történetet hibátlanul el­mesélő, minden kockájában pro­fesszionálisnak tűnő magyar film valószínűleg a Gothár-féle Megáll az idő volt, talán Cannes-t is meg­nyerhette volna, ha kiengedik a komenisták. (Én még bírtam az Idő vant, meg a Tiszta Amerikát is, de ezek alighanem csak a vo­natkozó Esterházy-művek isme­retében élvezhetők.) A Megáll az időre volt mondható utoljára, hogy: film. Értsd: nem magyar­film. (Hanem: magyar film.) Mon­dom, tiszta futball. Már megint a Puskás-Hidegkuti-Czibor. Mondom, tiszta futball és tele­vízió, ahol így vagy úgy, de jön az állami pénz, folydogál, ott hirtelen nagy köd keletkezik, áthatolhatat­lan, sűrű homály, és ez nem ked­vez a tisztességes munkának meg a költséghatékonyságnak. Nemrég egy tisztességben megőszült avantgardista sopán­kodott egy interjúban, hogy csak hatvanmilliót kapott a filmjére, amit végül Citrom-díjra tartott ér­demesnek egy társadalmi zsűri, és csak azért nem fütyülték ki hangosan, mert a magyar publi­kum gátlástalanul jóindulatú. Kevin Smith a Clerks (itthon Shop Stop címen került forgalom­ba) című világsikerét 27 000 dol­lárból forgatta 1994-ben! Saját pénzéből persze. Ez kábé a tizede annak az államtól lecsorgott meg­alázóan kevés hatvanmilliónak. Tarantino 1992-es zseniális kri­mije, a Kutyaszorítóban 1,8 millió dollárból jött ki­­ Harvey Keitellel, Tim Roth-tal, Michael Madsennel és Steve Buscemivel. Tudunk olyan magyar filmről, amely amatőr szereplőkkel készül tíz éve, de eddig még nem mutat­ták be, valószínűleg nem is fogják, és kábé kétszer ennyi (állami!) pénzbe került. És akkor hol van­nak még a milliárdos költségveté­sű kurzusdarabok?! (A magyar film állapotáról még sok mindent elmondanak azok a két-háromperces, valószí­nűleg súlyos forintmilliókból ké­szült darabok, amelyek a Soros Alapítvány megbízásából teszik próbára a mozllátogatók idegeit, az önmagában is parádés „Éljünk úgy, ahogy élhetnénk" jelmondat illusztrációjaként. A kisfilmek után alighanem a legliberálisabb mozinézők is komolyan elgondol­koznak egy jóízű zsidózáson-bu­­zizáson-négerezésen.)Uj Péter noll www.nol.hu/szerda Megállt az idő Kirúgások jósnő tanácsára Szakszervezeti kommandó alakult - Jogsértések a háttérben Megszaporodtak a szakszerveze­teket érintő jogsértések, a dolgo­zók kiszolgáltatottsága nem eny­hül. Egy cég a dolgozók adatai alapján jósnővel választotta ki a „lopásokat" - derül ki az MSZOSZ és a Liga jelentéséből. A kollektív szakszervezeti jogok megsér­téséről, a tisztségviselőket ért diszkrimi­nációról, a munkavállalókat ért jogsérté­sekről és a jogszabályba nem ütköző, de az emberi méltóságot mélyen sértő ren­delkezésekről kért jelentést a magyar ér­dekvédelmi szervezetektől a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsé­ge. A szervezet az összegzést megküldi az EU illetékes bizottságának is. Az MSZOSZ jelentése is megjegyzi, a munkaügyi jogsértésnek csak kisebb ré­sze kerül nyilvánosságra. A munkaválla­lók - vélhetően jogismeret hiányában és munkahelyi kiszolgáltatottságuk okán­­ a jogsérelmek nagyobb részét megtorlat­­lanul hagyják, gondjaikat eltitkolják. Ezen szeretne segíteni az MSZOSZ Vas megyei képviselete, ahol szakszervezeti „kommandót" alakítottak a munkaügyi problémák megelőzésére, feltárására. A 2004-ben elkövetett jogsérelmek kö­zül számos szerepel a nemzeti összegzés­ben. Ilyen például a Penny Market Kft.­­nél történt extrém eset, ahol az egyik ve­zető összegyűjtötte és jósnőhöz vitte a munkavállalók személyes adatait. Arra volt kíváncsi, hogy lopnak-e. A „kiválo­gatottakat" állásukból felfüggesztették, majd hónapok múlva - létszámfeleslegre hivatkozva - rendes felmondással meg­szüntették a munkaviszonyukat. Vi­szonylag gyakoriak a munkaviszony lé­tesítésével és megszűnésével kapcsolatos szabálytalanságok, gyakori a munkaszer­ződés nélküli, illetve a színlelt szerződés­sel történt foglalkoztatás. Tavaly Somogy megyében a munkaügyi ellenőrök intéz­kedéseinek 20 százaléka munkaszerző­déssel összefüggő szabálytalanságok mi­att történt. Jogsértést követtek el a Győr- Moson-Sopron megyei Federal Mogulnál is, amikor az étkezési hozzájárulás mérté­két annak függvényében csökkentették, hogy a dolgozók havonta hány munka­napot hiányoztak. Az Autoliv Kft.-nél az irreális teljesítménykövetelmények, a kényszerszabadság és a túlórák törvény­­ellenes elrendelése ellen tiltakozott a szakszervezet. Itt a munkaügyi ellenőrök 500 ezer forint munkaügyi bírságot rót­tak ki a pihenőidő be nem tartása miatt. A jelentés megállapítása szerint példák sokasága bizonyítja, hogy a szakszerve­zeti tisztségviselők jogi védelméről szóló törvényi előírások megfelelő szankciók hiányában alig többek írott malasztnál. Ezt jelzik az alábbi esetek is. A Józsefváro­­si Sütőipari és Kereskedelmi Rt.-nél a cég tulajdonosa diszkriminálta a szervezett dolgozókat, és nyomást gyakorolt rájuk, hogy lépjenek ki a szakszervezetből. A jogsértésből per lett, a bíróság a diszkri­minatív intézkedések azonnali megszün­tetésére kötelezte a munkáltatót. A keres­kedelem területén az Auchan áruházlánc, valamint - Komárom megyében - az Alpla Kft. és a Penny Market került fel az MSZOSZ jogsértési listájára. Az utóbbi kettőnél munkavállalók munkaviszonyát szüntették meg - feltételezhetően - a szakszervezethez tartozás retorziójaként. A Liga jelentése szerint a munkálta­tók sok esetben a szakszervezeti tiszt­­­ségviselők elbocsátásával kísérlik meg akadályozni az érdekvédelmi szervezet működését. Erre különösen jó alkalmak a nagyobb arányú létszámcsökkentések. A konföderáció úgy látja, a szakszerve­zeteket gyengíti a munkaerő-kölcsönzés intézményének bevezetése, ilyen ese­tekben gyakorlatilag kizárt ugyanis a munkavállalók szakszervezetbe szerve­zése. Sok esetben a felsőbb szintű szak­­szervezet hozzájárulása nélkül is elbo­csátanak tisztségviselőt. Ez történt pél­dául a Philip Morris Magyarország Kft.­­nél is, ahol az Egri Dohánygyár Szak­­szervezete egyik aktív vezető ügyvivő­jének elbocsátásához kért egyetértést megtagadta a felsőbb szintű szakszer­vezet. A munkáltató munkaügyi bíró­sághoz fordult, amely elsőfokú ítéleté­ben azt mondta ki, hogy magasabb ér­dek fűződik a munkaviszony fenntartá­sához, mint a munkáltatónak a munka­­viszony megszüntetéséhez. A másodfo­kú bíróság megváltoztatta az ítéletet, azon az alapon, hogy a szakszervezet­nek lehetősége van más tisztségviselőt választani. A Delphi Packart Kft.-nél rendkívüli felmondással bocsátották el a helyi szakszervezet elnökét, így ugyanis nincs szükség a szakszervezet egyetértésre. Ha pedig ez jogellenesen történt, a jogerős ítéletig annyi idő telik el, hogy nagy valószínűséggel már nem kerül sor a munkaviszony helyreállí­tására. Az ilyen ügyekben indított perekben egyébként egyre gyakrabban születnek negatív döntések. Ez ellentétes a tiszt­ségviselők védelméről szóló jogi nor­mákkal -­ hívja fel a figyelmet a Liga jelentése. Mindazonáltal az ágazatoktól a konföderációkhoz eljuttatott jelenté­sekből megállapítható, hogy a legtöbb jogsértés a külföldi tulajdonú cégeknél történik.Kun J. Erzsébet Vajon ki lopott? Fogvatartottak kurzusa A fogvatartottak társadalmi visszaillesz­kedésének elősegítését szolgálja az a szá­mítógépes tanfolyam és a hozzá kapcso­lódó munkaerő-piaci tréning, amelyet döntően pályázati forrásból szerveztek meg a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön­ben - hangzott el a helyszínen tartott saj­tótájékoztatón. Oltyán István parancsnok­helyettes elmondta: kiemelt feladatuknak tekintik a fogvatartottak felzárkóztatását, a képzettségükben fellelhető deficitek fel­számolását. (Munkatársunktól) RÖVIDEN FODOR LEHET KUNCZE KIHÍVÓJA Kuncze Gábor jelenleg az egyetlen jelölt az SZDSZ pártelnöki posztjára. Ezt a párt tartotta szükségesnek bejelenteni, miután a Népsza­vában megjelent, hogy az V. kerületi szerve­zet 13:6 arányban Fodor Gábor ügyvivőt jelöl­te a tisztségre. Fodor egyelőre megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy elindul-e. Kuncze legutóbbi kihívója Bauer Tamás volt, aki most nem kíván versenybe szállni. Az el­­nökjelölési időszak március 9-ig tart, javasla­tot tehetnek a párt tagjai, helyi csoportjai és megyei választmányai. A jelöltté váláshoz az Országos Tanács döntése alapján egy megyei választmány vagy öt helyi csoport, vagy 50 tag jelölése szükséges. A jelölés pillanatnyi állása szerint Kuncze­ Gábort eddig három megyei választmány, 17 helyi csoport és 57 tag jelöl­te, Fodor Gábort pedig két helyi csoport és két tag. (Munkatársunktól) A HÖOK SZÁMÁRA IS ELFOGADHATÓ A felsőoktatási törvény tervezete kapcsán olyan kompromisszumos megoldás látszik ki­rajzolódni, amely a Hallgatói Önkormányza­tok Országos Konferenciája (HÖOK) számára is elfogadható - közölte kedden Ekler Ger­gely, a HÖOK elnöke. A hallgatói szervezet ja­nuárban hivatalba lépett, két évre megválasz­tott vezetője elmondta: úgy tűnik, a HÖOK ja­vaslatai bekerülnek a törvény­­ szövegébe. Hangsúlyozta: a szervezet nagyon fontosnak tartja és „szívvel-lélekkel" támogatja, hogy a minimálbérhez kötött legyen a finanszírozás, a képzési normatíva. (MTI) FOKOZOTT KÖZÚTI ELLENŐRZÉS Fokozott közúti ellenőrzést rendelt el a bel­ügyminiszter - tájékoztatta szerkesztőségün­ket Orodán Sándor, a tárca szóvivője. Kedden Lamperth Mónika elrendelte, hogy az emberi élet védelme érdekében több rendőr ellen­őrizze az utakon a közlekedés szabályainak betartását, különösen a gyorshajtást. A közlés szerint Lamperth Mónika felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendőrség rendszeres tájékoz­tatással a médián keresztül intse óvatosságra a közlekedőket. (Munkatársunktól) SZIRÉNABÚGÁS HELYETT MADÁRHANG? Az érintett lakosság részéről merült fel javas­latként, hogy a paksi atomerőmű riasztórend­szerének havonkénti úgynevezett „moz­­gatópróbái" alkalmával a vészjelző szirénabú­­gás helyett az embereket kevésbé irritáló, a környezettel harmonizáló hangot szólaltassa­nak meg. - A szakma fogadókész erre a vál­toztatásra - mondta Mácsai Antal ezredes, a megyei katasztrófavédelem igazgatója. Arra a kérdésre, hogy mikortól várható a változtatás, Mácsai közölte: ennek jogi, pénzügyi vonzatai lehetnek.­­ Technikailag mindössze annyi a feladat, hogy az elektronikusan betárolt han­gokat le kell cserélni, mondjuk valamilyen madárhangra. (MTI) Lamperth Mónika

Next