Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-17 / 40. szám
8 2005. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Cincog és klimpírozgat a gyerek A diákok többsége kölcsönhangszeren gyakorol Bár a zeneiskolák forszírozzák, hogy diákjaik saját hangszert vegyenek, anyagi okok miatt a gyerekek többsége inkább kölcsönvett hegedűn és fuvolán gyakorol. Egyre nagyobb az érdeklődés a zenetanulás iránt a diákok körében. Bár az iskoláskorú gyermekek száma folyamatosan csökken, a zeneiskolákba az idei tanévben mégis kétezerrel több gyerek iratkozott be a tavalyinál. A rendszerváltás óta csaknem a duplájára nőtt a zeneiskolában tanulók száma: míg az 1989-90-es tanévben alig 70 ezer diák járt a többnyire délutáni foglalkozásokra, ma már több mint 130 ezer. - Főként az alsó tagozatosok tanulnak nagy számban zenét - mondja Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke. Később ugyanis - a felső tagozaton, illetve a középiskolában már inkább az informatika és a nyelvtanulás kerül előtérbe. Pedig a muzikalitás az élet más területein való boldogulást is nagyban segíti. Aki zenét tanul, annak jobban megy a nyelvtanulás, de a matematika is - említ néhány példát Ember Csaba. Mint mondta: egyes kutatások szerint a zene az agy azon központjához kapcsolódik, ahová a sikerélmények is - így egy kellemes zene mindjárt sikerélmény forrása is lehet. A zeneiskolák többek között ezért is forszírozzák, hogy a diákok saját hangszeren gyakoroljanak otthon, mert ha egyszer már megvették a hegedűt vagy a fuvolát, minden bizonnyal később is játszanának rajta, még akár a zeneiskolai tanulmányok után is. Ezt azonban csak kevés család engedheti meg magának, ezért a diákok mintegy nyolcvan Az olcsó és a használt eszközök a legkelendőbbek a hazai hangszerpiacon. Munkatársunktól A gitár és a szintetizátor a sláger a hazai hangszer-kereskedelemben. A kiskereskedők, a gyártók és az importőrök kínálatában azonban az oboanádak és a dobok között éppúgy válogathatnak a hobbizenészek, ahogy a profi muzsikusok is megtalálhatják több millió forintba kerülő hegedűjüket, gordonkájukat. Egy másfél millió forintos zongorán kísérik minden héten a sztárjelöltek fellépését a Megasztár című versenyen. A hazai hangszerkereskedők forgalmának döntő hányada azonban nem az ilyen - a piacon lévő egyéb modellek között drágának aligha számító - zongorához hasonló hangszerek eladásából származik. A szakértők szerint - a három-négy milliárd forintos éves árbevételt elkönyvelő hangszer-kereskedelem mintegy kétszáz reprezentánsánál elérhető 40-50 termékcsoportból - a legkelendőbbek a hagyományos és az elektromos gitárok, százaléka kölcsönhangszeren tanul. A hangszerek ugyanis roppant drágák: egy fuvola 100-150 ezer forintnál kezdődik, a hegedű több százezer forintba is kerülhet, egy pianínó legalább 600 ezer forint, nem beszélve a zongoráról, amit másfél millió forint alatt nem is nagyon lehet kapni. Az iskola viszont havi pár száz forintos bérleti díjért kelA legolcsóbb, ezzel együtt évről évre egyre jobb minőségű kínai akusztikus gitárokhoz a zenélni vágyók már 13-15 ezer forintért is hozzájuthatnak. A klasszikus amerikai és japán gitárok ára 400-500 ezer forint is lehet. Igaz, egy-egy márkás használt példányhoz ennél akár negyven százalékkal olcsóbban is hozzá lehet jutni. A hobbizenészeknek szánt legegyszerűbb elektromos basszusgitárokért 3040 ezer forintot kérnek. A professzionális modelleket viszont csak a valóban igényesek tudják megfizetni. A nagy múltú gyártóktól származó egyedi darabok ára az egymillió forintot is meghaladja. Sőt, a közelmúltban cserélt már gazdát hazánkban gitár 13 millió forintért is. Becslések szerint a vezető márkákat képviselő nagykereskedőktől évente egyenként 800-1000 gitár kerül első tulajdonosához. Úgy tartják, forgalmuk nagyobb is lehetne, de ma már a minőségi zeneszerszámokhoz külföldön esetenként olcsóbban is hozzá lehet jutni. A magyar boltokba döntő részben a tengerentúlról érkező hangszerek árára ugyanis útközben gyakran 100-150 ezer forintnyi közvetítői díj is rárakódik. A klasszikus és modern hangszerecsönzi a hangszereket a diákoknak. Ma Magyarországon több mint ötszáz zeneiskola működik (ezek felében csak zenét, a többiben más művészeteket is tanítanak). A zeneiskola nem összetévesztendő a zenei általános iskolával, ismertebb nevén a Kodály-iskolákkal, amelyekből mára alig száz maradt. A zeneiskolákba délutánonként járnak a két az elmúlt években egyaránt háttérbe szorították a számítógépek, iletve az olcsó és egyszerű szintetizátorok. Az amatőr zenészek és a kezdő zenekarok többnyire olcsó szoftverekkel, gépzongorákkal helyettesítik a hagyományos hangszereket. Körükben a legnépszerűbbek a 200 ezer forint alatt megvásárolható billentyűs hangszerek, gyerekek, és kivétel nélkül valamilyen hangszeren tanulnak játszani. A legnépszerűbb a zongora és a hegedű, de a furulyázó és a fuvolázó diák sem ritka. Az utóbbi időben pedig egyre többen szeretnének megtanulni gitáron, szintetizátoron és különféle ütős hangszereken játszani (bár ez utóbbihoz a meglehetősen drága felszerelést csak kevés iskolában tudják a hallgatók rendelkezésére bocsátani). A szülőknek a zeneiskolai képzés költségének öt-tíz százalékát kell kifizetniük. Egy diák hegedűoktatása például heti kétszer 30 vagy 45 perces egyéni foglalkozás, illetve kétszer 45 perc csoportos elmélet - évente mintegy 230 ezer forintjába kerül az iskolának, illetve fenntartójának. A közoktatási törvény legutóbbi módosítása értelmében az újonnan beiratkozóknak már az állami támogatás legalább tíz százalékát elérő tandíjat kell fizetniük. A zenei általános iskolákban viszont - egy-két intézményt kivéve - nem tanulnak hangszeren játszani a diákok, de az ének-zene tantárgyat magasabb óraszámban tanulják. Nem tudják ugyanis megvásárolni a drága hangszereket, ezért inkább valamelyik zeneiskolával működnek együtt. Hogy a zeneiskolák növendékei közül hányan választanak maguknak később zenei pályát, arról nincsenek pontos adatok (de hamarosan ezt is felmérik). Ember Csaba az általa vezetett balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tapasztalatairól tudott beszámolni. Mint mondta: az elmúlt negyven év alatt az iskolában megfordult mintegy hatezer gyerek közül százan választották a zenei pályát: zeneszerzőként tevékenykednek vagy zenekarban játszanak, esetleg zenetanárként dolgoznak, mint ő maga is, aki abba az iskolába tért vissza pedagógusnak, ahol annak idején megismerkedett a hangszerekkel.Varga Dóra ÉVI TÍZEZER FORINTTAL csökkentették volna a költségvetési törvényben a művészeti iskolák állami támogatását, az alapfokú művészeti oktatást pedig kivették volna az önkormányzatok kötelező feladatai közül. Az iskolák tiltakozásának hatására azonban a képviselők végül úgy döntöttek: a zeneművészeti oktatás támogatása marad diákonként 105 ezer forint (ennyi volt tavaly, az idei évre vonatkozó tervezetben pedig 95 ezer forint szerepelt). A többi területen - például a tánc vagy a képzőművészet esetében - azonban valóban csökken a támogatás: a tavalyi 68 ezer forint helyett az idén 59 ezer lesz. Az alapfokú művészeti oktatás viszont továbbra is kötelező önkormányzati feladat maradt. Az oboánál népszerűbb a gitár óra közben: Dénes László tanítványát, Molnár Dávidot instruálja Az egyedi darabok ára magas Debreceni „tűzszünet" Debreceni tudósítónktól Az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére való felkészülés és az azzal összefüggő fejlesztések kérdésében „tűzszünetet" kötött egymással a Fidesz és az MSZP Debrecenben - jelentette be közös sajtótájékoztatón tegnap a cívisvárosban Halász János, a Fidesz és Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője. Halász János elmondta: a politikusoknak ezúttal túl kell lépniük a pártszempontokon, és együtt kell működniük annak érdekében, hogy Debrecen lehessen Európa kulturális fővárosa 2010-ben. Hozzátette: a parlament kulturális bizottságának alelnökeként azt javasolja, hogy ne csak a nyertes település, hanem 2006- tól mind a tizenegy pályázó város kaphasson központi támogatást fontosabb kulturális beruházásaik megvalósítására. Arra a kérdésünkre, hogy a kultúrán kívül más várospolitikai ügyekben is elképzelhető-e a két nagy párt együttműködése a hajdú-bihari megyeszékhelyen, Csontos azt válaszolta: a cím elnyerésére olyan pályázat készült, amely egyben a település középtávú városfejlesztési koncepciója, ezért a „fegyverszünet" ellenére az MSZP-nek kritikus hangja marad ugyan a Fidesszel szemben, de a várost érintő legfontosabb ügyekben a két párt párbeszédre törekszik. Energiaszektor: sztrájk? Nő a feszültség az energiaszektorban: ha egy héten belül nem lesz megállapodás az ágazat mintegy húszezer dolgozójának idei béremeléséről, a szakszervezetek a jövő csütörtökre tüntetést szerveznek az ÁPV Rt. székháza elé, majd a társaságok külföldi tulajdonosainak müncheni, esseni és párizsi székhelyén is. Ha a demonstrációk hatástalanok maradnak, vagyis a munkaadói szövetségek továbbra sem emelik jelenleg 6,5 százalékos bérfejlesztési ajánlatukat, a szakszervezetek február végén sztrájkfelhívást tesznek közzé. A társaságok gazdálkodása alapján ugyanis indokoltnak tartják, hogy az idén nyolc százalékkal növekedjen a fizetés. Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke a tárgyalások során azt tapasztalta, hogy „az egyezség legfőbb gátja az állami tulajdonú cégek merev magatartása". Ezt azzal magyarázza, hogy az ÁPV Rt. nem enged a 6,5 százalékból. Arról, hogy a szakszervezetek a legvégső eszközt is képesek bevetni a magasabb béremelés érdekében, az érdekvédő azt mondta: a villamosenergia-iparban működő külföldi cégek az idén 45 milliárd forint osztalékot visznek ki. Ugyanakkor a húszezer dolgozót képviselő szakszervezetek követelése mindössze egymilliárd forintos tétel. K. J. E. Magukhoz láncolják sztárjaikat a tévék Egyre szigorúbb exkluzív szerződésekkel kötik magukhoz képernyőseiket a tévétársaságok. Az RTL Klub legutóbb valóságshow-inak állandó műsorvezetőjét, ám a jelenleg képernyős munka nélküli Stohl András szereplését tiltotta le a köztévés Névshowr című produkcióban. Ugyanide nem mehetett el a szintén RTL klubos Détár Enikő. A három országos tévénél titokként kezelik azt, hogy kivel kötnek exkluzív szerződéseket. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint a fő szabály az, hogy mindenkivel, aki rendszeresen szerepel a képernyőn. Emlékezete szerint még nem fordult elő, hogy valaki azért nem írt alá velük szerződést, mert abban védték a csatorna kizárólagosságát. A szerződések tartalma titok, de lényegében a tévétársaság szabhatja meg, hogy hol szerepelhet a műsorvezetőjük. Ha valaki engedély nélkül szerepel a konkurenciánál, az a munkáját kockáztatja. Ezt a tévéknél azzal indokolják, hogy ha a csatorna milliókat költ valakinek a megismertetésére promóciókban, megvásárolt újságfelületekkel, akkor ne más csatornáknál arassák le ennek a hasznát, így a TV 2 szigorúan szabályozza a Megasztár énekeseinek szereplését, hiszen - bár tehetségekről van szó, de mégis - a tévé teremtett számukra kiugrási lehetőséget. Ugyanez a helyzet a valóságshow-k játékosaival, akiket általában a műsorok befejezése után további egy évig szerződés köt a tévékhez, akár megjelennek a képernyőn, akár nem. A napi szappanoperák színészei is „féltett kincsei" a tévéknek, miként a hírolvasók is. Van több olyan műsorvezető, aki már korábban is ismert volt, például színészként. Róluk a tévéknél azt mondják: a színházi fellépéseket nem szokták korlátozni. A tévés szereplés azonban más, hiszen a képernyős karrier a csatornákhoz köthető. A szerződésekben többeknél nemcsak egyeztetési, hanem szereplési kötelezettség is szerepel. Ennek nem tett eleget például a Való Világ egyik győztese, ami miatt az RTL Klub visszatartotta többhavi apanázsát. Információnk szerint a megállapodásokban az elmúlt időszakban szigorodtak azok a szankciók is, amelyek egy-egy csatornaváltással járnak. Korábban rendszeres volt, hogy átcsábították egymás képernyőseit a tévék. Emiatt perek is indultak: a TV 2 a Pongó nevű Big Brother-szereplő RTL-es megjelenése miatt fordult bírósághoz. Az RTL viszont azért kért kártérítést, mert a Való Világban felbukkant Molnár Anikó Nagy Ő lett a TV 2-nél. Vágó Istvánnal pedig akkor kötöttek új - mindkét fél számára erősebb garanciákat tartalmazó - szerződést az RTL-nél, miután kiderült: a játékvezetőt az MTV csábítgatja. Vannak persze kivételek: Verebes Istvánt például nem köti kizárólagos szerződés az RTL Klubhoz, így látható a Napkeltében is. A köztévé reggeli műsorát is eléri lassan a konkurenciaharc: a TV 2 a Mokka című műsorral Gyárfás Tamásék vetélytársává vált, így ettől a csatornától nemigen bukkannak majd fel képernyősök a Nap-keltében. Verebes István Miközben a tévék a legvégsőkig harcolnak képernyőseikért, a Színházi Dolgozók Szakszervezete elégedetlen a mikrofonhoz jutókkal. Konrád Antal elnök hétfőn egy sajtótájékoztatón azt követelte, hogy honoráriumért mikrofon elé csak valódi iskolában, valódi ismereteket szerzettek állhassanak. „Egészen addig, amíg porig alázhatnak azzal, hogy négy bugyiletolás egy valóságshow-ban egyenértékű négy egyetemi évvel vagy színháznál alázatosan és küzdelmesen szerzett szakmai tudással, addig nem beszélhetünk esélyegyenlőségről" - fogalmazott Konrád.Haszán Zoltán Gyárfás Tamás