Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-22 / 44. szám
6 2005. FEBRUÁR 22., KEDD Tények és ismét tévedések Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor évértékelő beszéde kapcsán az elhangzott „tényekről és tévedésekről" tartott sajtótájékoztatót Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője hétfőn. Az MTI jelentése szerint Révész úgy gondolja: az első tévedés, hogy Orbán Viktor országértékelő beszédében 2001- es adatokra hivatkozott a szegénységgel kapcsolatban, holott a Fidesz elnöke a Létminimum Alatt Élők Társaságának felmérését használta, amelyet a szervezet 2004 augusztusában hozott nyilvánosságra. E szerint 2004-ben a rezsi kifizetése után egymillióan élnek havi 3400 forintból. Hozzátette: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2004 augusztusában megjelent felmérése szerint a tavalyi év második negyedében a nagyon szűkös megélhetéshez havonta 37 800 forintra volt szükség, 17 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Elmondta: Gyurcsány Ferenc beszédében azt állította, hogy a reálkeresetek nőttek az utóbbi időben, holott a KSH adatai szerint egyszázalékos csökkenést mutatnak. Ugyancsak csökkent a foglalkoztatottak száma 30 százalékkal. A tények nem mindenben támasztják alá Révész Máriusz állításait. A Ferge Zsuzsa vezette Szociális Szakmai Szövetség már február 2-án, jóval az évértékelő beszédek előtt közzétette véleményét a Létminimum Alatt Élők Társaságának a Fidesz által hivatkozott közleményéről. „A szociális fórum jelentése szerint 2004- ben egymillió embernek a rezsi kifizetése után havi 3400 forintja maradt a megélhetésre. .. Fájdalmas, hogy a közölt tény, amely valóságos tragédiákat takar, torzított. Ezért alkalmatlan korábbi folyamatok értékelésére... Az adatok nem 2004- re, hanem 2002-re vonatkoznak, és nem a szociális fórum, hanem a Tárki gyűjtötte őket össze a 2002 nyarán megalakult kormány Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma megbízásából. Ebben található az idézett adat. Azóta ilyen meglehetősen bonyolult, nagy szakértelmet igénylő és költséges vizsgálatot senki nem készített" - írja a Szociális Szakmai Szövetség közleménye. Révész Máriusznak a megélhetési költségek 17 százalékos növekedésére vonatkozó adata megtalálható a KSH 2004. augusztusi jelentésének 24. oldalán, csak nem tényszámként, hanem a megkérdezettek véleményeként: „A felvételben szereplők véleménye szerint 2004 második negyedévében a nagyon szűkös megélhetéshez egy főre havonta 37 800 forintra volt szükség, 17 százalékkal többre, mint egy évvel korábban..." A szóvivő ezt nem így kezeli. A foglalkoztatottak számára vonatkozó közlés végkép alaptalan. Révész harmincszázalékos csökkenésről beszél. Ez valóban megrendítő volna. Valójában 2002 végén 3 millió 902 ezer embernek volt munkája, egy év múlva már 3 millió 952 ezernek, s tavaly valóban volt csökkenés, de azzal lényegében visszatért a 2002- es állapot. Tehát az év végén 3 millió 894 ezren dolgoztak. Látszik, a harmincszázalékos csökkenés mintegy egymillió háromszázezer álláshely megszűnését jelentené. Reméljük, nincs kormány és szóvivő, aki ezt a hanyatlást a valóságban produkálni tudná. Nagy N. Péter Képviselői Klub Altus nélkül Munkatársunktól Nem hosszabbítja meg a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Befektetési Rt. az Országgyűlési Képviselői Klub bérletére szóló szerződését. Az Altus 1995-ben jutott hozzá a korábban a kancellária tulajdonában lévő Szalay utcai ingatlan több helyiségéhez, majd a földszinti részt tíz évre bérbe adta a Miniszterelnöki Hivatal által létrehozott társaságnak azzal a céllal, hogy az országgyűlési képviselők rendelkezésére álljon kötetlen beszélgetésekre, kikapcsolódásra lehetőséget teremtő, kifejezetten zártkörű helyként. Az 500 négyzetméter alapterületű ingatlanért tavaly havonta 1,1 millió forint plusz áfát fizetett a kancellária által létrehozott Humán Jövő 2000 Közhasznú Társaság. A szerződés most áprilisban jár le, s azt a két fél nem hosszabbítja meg. NÉPSZABADSÁG Ügynöközés most már élesben A végső szó mindenképpen az Alkotmánybíróságé Az állambiztonsági akták sorsát illetően nem valószínű az átfogó politikai kompromisszum. A koalíciós egyezség ahhoz elegendő lehet, hogy az eddiginél több ügynök múltjára derüljön fény. A parlament ma megkezdi, és a tervek szerint a jövő héten lezárja a szocialisták nyilvánosság javaslatainak általános vitáját. A nem közszereplők állambiztonsági aktáit is megnyitó, illetve a máig titkos ügynökjelentések feloldását célzó indítványt, valamint az ezt megalapozó alkotmánymódosítási elképzelést valamennyi párt fenntartásokkal fogadta. Az MSZP csomagjának egyik fontos eleme a „civilek", tehát a közszerepet be nem töltő volt ügynökök leleplezése, jelentéseik közzététele az interneten (beleértve a Horthy-rendszer ügynökeiét is). A másik kiemelt pont: a máig titkos, tehát a titkosszolgálatok kezelésében maradt állambiztonsági anyagok felülvizsgálata. Mellesleg: ma jár le az a kötelező törvényi határidő, amit a titkosszolgálatok nyolcvanas évekbeli állambiztonsági anyagainak átadására szabtak. A koalíciós partnernek vannak kifogásai. Az SZDSZ támogatná a szocialisták elképzelését, ha az MSZP nem ragaszkodna az alkotmány kiegészítéséhez. Erre a szocialisták szerint azért lenne szükség, mert a nem közszereplők személyes adatainak nyilvánosságra hozatala máskülönben az alkotmányba ütközne. A liberálisok szerint viszont ez megoldható volna a hatályos törvényi keretek között is. Az SZDSZ másik követelése, hogy bízzák civilekre az iratok felülvizsgálatát, és az e célra felállítandó testületbe a kormány - szemben azzal, amit az MSZP javasol - ne delegálhasson tagokat. Úgy tudjuk, a szocialisták ebben hajlandóak lennének engedni - egyébként Horváth Balázs független képviselő is éppen ilyen irányú módosítást nyújtott be -, főleg akkor, ha a liberálisok cserébe letennének saját, az átvilágítást kiterjesztő javaslatukról. Erről az indítványról még a D-209-es ügy kirobbanása után állapodott meg a koalíció, ám az MSZP végül „kihátrált", és a javaslat elutasítására kényszerítette a liberálisokat. Ezt az indítványt az ősszel „leporolta" az SZDSZ, és ennek újbóli felbukkanása késztette végül is az MSZP-t arra, hogy saját javaslattal álljon elő, elébe vágva ezzel az újabb, igencsak kínos vitáknak. A liberálisok „alkotmányvédő" álláspontjának érvényesülése megszüntetné a kétharmados kényszert, vagyis kiküszöbölné azt, hogy az ellenzék által feltételül szabott szankciókról kelljen tárgyalnia a koalíciónak. A parlamenti ellenzék a kormánypárti elképzelések célját támogatja ugyan, de a konkrét javaslatokról már megoszlik a jobboldal véleménye. Még a bizottsági szavazásokon sem volt egyértelmű az álláspontjuk, bár Kövér László (Fidesz) a minap kategorikusan elutasította a támogatás lehetőségét. Az ellenzék saját javaslatokkal állt elő, s ezek részben „ütik" a koalíciós csomagot. A Fidesz és az MDF az alkotmányban mondaná ki az állambiztonsági múlt és a közhatalom-gyakorlás összeférhetetlenségét. Az állambiztonsági szerveken kívül pedig a teljes pártállami igazgatás aktáit is megnyitnák. E tekintetben tovább mennének, mint a szocialisták. Büntetőjogi következmények terhe mellett köteleznék továbbá az állambiztonsági anyagok jogtalan birtoklóit azok beszolgáltatására. A titkos anyagok felülvizsgálatát a két ellenzéki párt is szorgalmazza, csakhogy ezt a Fidesz a parlament nemzetbiztonsági bizottságára bízná. A koalíció viszont erről éppúgy nem akar hallani, mint az ügynökmúlt szankcionálásáról. Tehát már mindegyik fél kijelölte a kereteket. Forrásaink az ellenzék és a kormánypártok között kizárják, a koalíción belül viszont borítékolják a kompromisszumot. Akármilyen megállapodás születik is, a végső szó mindenképpen az Alkotmánybíróságé lesz. Nyusztay Máté A szocialisták törvényjavaslata a nem közszereplők állambiztonsági aktáit is megnyitná Este kevesen nyomtak gombot Napirend előtt a kommunizmus áldozataira emlékeztek a képviselők a parlament ülésén. Kovács Bélának, a Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának elhurcolásához kapcsolt megemlékezésen Szili Katalin elmondta: „a XX. század tévútjai arra tanítják a XXI. századot, hogy ennek három biztosítéka: az emberi élethez való jog minden eszmén felül álló tisztelete, a tolerancia és a demokrácia". Az ügynökügyet csak ma kezdik el tárgyalni, igaz, a témát már tegnap felvezették. Csapody Miklós (MDF) nem először firtatta, milyen erkölcsi alapon áll az a kormány, amelynek a belügyminisztere kitüntette és előléptette Magyar Józsefet, aki 1970-től Csongrád megyében a III/III-as alosztályvezetője volt. Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára azt mondta: lehet, hogy tévedtek, de a minisztérium előléptetési és kitüntetési ügyekben mindig a javaslattevők véleményét veszi figyelembe. Mindemellett Csapody arról, hogy az ügynöktörvény megbélyegzi a besúgókat, azt is szükségesnek tartotta szóvá tenni Bod Péter Szent Hilariusának bölcsessége szerint, hogy „a kis kurvát a pellengérre viszik, a nagy kurvák az ablakból nevetik". Ez egy irodalmi szöveg - tette hozzá. Lapunk úgy tudja, hogy Dávid Ibolya pártelnök határozottan helytelenítette, hogy a keresztény-konzervatív MDF parlamenti képviselője ilyen kifejezést használjon az Országházban. A szabad demokrata Fodor Gábor pedig arról érdeklődött, milyen alapon állíthatta Orbán Viktor és Demeter Ervin, hogy 1998 és 2002 között nem voltak a Nemzetbiztonsági Hivatalban azok a papírok, amelyek szerint Szita Károly Krakus Péter néven együttműködött az állambiztonsági szolgálattal. A nyilvántartások bizonyítják, hogy ezek a papírok a rendszerváltás óta az irattárakban voltak - válaszolta Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár. Este el kellett halasztani a szükség esetén készenlétben álló NATO légi járművekről szóló beszámoló parlamenti elfogadását, miután határozatképtelennek bizonyult az Országgyűlés a szavazások utolsó előtti napirendi pontjánál. Az ellenzék nem nyomott gombot, mert értelmezésük szerint a NATO-műveletekkel kapcsolatos döntés a kormányé, nem a parlamentté, így nincs miről szavazni. A kormánypártiak szerint az Országgyűlésnek a kormány beszámolóját jóvá kell hagynia, ám az ellenzék nélkül kevesen voltak a határozatképesség biztosításához. A beszámoló arról a kormánydöntésről adott tájékoztatást, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén a készenlétben álló szövetségi erők haladéktalanul beléphessenek a magyar légtérbe. Haszán Zoltán-Nagy Szilvia Csapody Miklós: Ez egy irodalmi szöveg Volt fenyegetés meg nem is „A Fővárosi Bíróságon egyetlen bírót sem ért fenyegetés" - szögezte le a bíróság hétfőn a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményében. Ezzel szemben az Index internetes portál közlése szerint Szebeni László, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese megerősítette a HavariaPress azon értesülését, hogy Varga Zoltánt, a móri per bíráját és családját megfenyegette valaki egy A4-es lapra készített rajzzal, és az ahhoz fűzött üzenettel. Maga az érintett sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a fenyegetettségéről szóló híreket. Miként arról lapunk már beszámolt, a fenyegető levelet a bíróság komolyan vette, s azt egyes források szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnak továbbította. Más, szintén bírósági informátorok ezzel szemben úgy tudják, hogy nem az NBH-hoz, hanem a Nemzeti Nyomozóirodához érkezett a levél. Az eset óta újabb fenyegetést nem kaptak bírák. Szebeni László - az Index közlése szerint - ezt úgy értékelte, hogy a Varga Zoltánt ért fenyegetés mégsem volt komoly. F. Gy. A. Politikai amőba Ma Amőba néven „Országos Baloldali Társaságjátékot" indít a miniszterelnök és az MSZP - értesült a Népszabadság. A www.amoba.hu honlapon március 5-től lehet regisztrálni. A játékot az Alapítvány a modern baloldalért találta ki, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó frakcióvezető hozott létre nemrégiben. A társasjáték a politikáról szól. A kitalálók szándéka szerint naprakész információkat szolgáltat, feladatokat ad, közösséget teremt, és lehetőséget nyújt arra, hogy azonos gondolkodású fiataloknak kreatív ötletei legyenek. „Alapfeltételként egy kis baloldali elkötelezettségre és napi félóra szabadidőre van szükség" - olvasható a honlapon. N. Sz.