Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-25 / 47. szám

2005. FEBRUÁR 25., PÉNTEK ZAG NÉPSZABADSÁG Nemzeti szórakoztatásfejlesztési terv A szórakoztatóipart a nemzeti fejlesztési terv hét kiemelt témá­ja közé sorolta Gyurcsány Ferenc a tavaszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében. Az érin­tett miniszterek és a szórakozta­tóipar képviselői is csak találgat­ják, mire is szánnák az uniós és hazai milliárdokat. Munkatársainktól Elsőként az Etyeken épülő, Demján Sán­dor és Andy Vajna nevével fémjelzett hol­lywoodi színvonalúra tervezett film­stúdióra gondolhattunk, vagy arra a be­ruházásra, amelyet egy Győr-Moson- Sopron megyei kistelepülésen szervez­nek, afféle Las Vegas-i hangulatot oda­varázsolva. Valóban, ezek a beruházá­sok is részesülhetnek a szórakoztató­ipar várhatóan ezermilliárdos fejleszté­si forrásaiból, de a válasz korántsem ennyire egyszerű. És nemcsak azért, mert ezek alapvetően magánberuházá­sok. Batiz András kormányszóvivő ak­kor, amikor ezzel a kérdéssel megkeres­tük, azt válaszolta: beszédében a mi­niszterelnök a második nemzeti fejlesz­tési terv lehetséges prioritásait nevezte meg. A program részleteiről azonban - kimunkált terv híján - egyelőre nem le­het beszélni. Arra a kérdésünkre, vajon idővel kaphat-e olyan kulturális és szó­rakoztatóipari szegmens állami támo­gatást, amely eddig esetleg kimaradt ebből a körből, a kormányszóvivő nem tudott érdemi választ adni. Okozott ez a kérdés némi gondot Baráth Etelének is, aki egy, a második nemzeti fejlesztési tervről tartott teg­napi sajtótájékoztatón némi töprengés után kérdésünkre azt mondta: ez a kér­dés valójában Kóka János gazdasági mi­niszterhez tartozik. A képet az uniós ügyekért felelős tár­ca nélküli miniszter azonban némiképp árnyalta azzal: természetesen nem já­tékbarlangokat és klubokat akarnak nyitni, hanem sokkal inkább a minőségi kultúra fejlesztésére, terjesztésére he­lyeznék a hangsúlyt, hogy így tegyék vonzóbbá az országot a turisták számá­ra. A miniszter ennek a stratégiának a részeként említette a nemrégiben meg­nyílt hangversenyközpontot is, s hoz­zátette: a zene mellett ebbe a kategóriá­ba tartozik a filmipar is. A szórakoztatóiparra mint fejlesztési csomópontra vonatkozó kérdésünk megválaszolását Kóka János gazdasági miniszter ironikus megjegyzéssel indí­totta. Mint mondta, vannak kimutatá­sok arról, hogy a filmezés kedvező ha­tással van a hajléktalanok helyzetére, hiszen a forgatásokon a tömegje­leneteknél elég sok homeless statisztál. Volt persze ennél komolyabban vehető válasza is. Ez az volt, hogy az audiovizuális területen nyújtott ked­vezmények Magyarországra csábíthat­ják a filmkészítőket, a magyar cégek be­dolgozhatnak a szórakoztatóiparba, és alig ismert az is, hogy szinte minden já­tékszoftver fejlesztésében részt vesznek magyarok. Kóka János arra is felhívta a figyel­met, hogy a hét pont mindössze csak ja­vaslat, azok természetesen változhat­nak a nemzeti fejlesztési tervről meg­kezdett tárgyalásokon. Etyek: a terület már megvan Gyurcsány: Ne higgyenek a hazugságoknak Miskolci tudósítónktól A magyar értelmiség válaszút előtt áll: kiszolgáltatja-e magát mások hazugsá­gainak, vagy visszaveszi a közügyek gyakorlását - jelentette ki Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök tegnap a Miskolci Egyetemen rendezett hallgatói fórum mintegy 700 fős hallgatósága előtt. Hoz­zátette: ha a közügyek gyakorlását a po­litikai elitre bízzák, az ország hosszú tá­von rosszul jár. A keresetek vásárlóereje 2013-ra elérheti a nyugat-európai kere­setek 70-75 százalékát, 2020-ra pedig a 90 százalékos szint sem lehetetlen - mondta egy kérdésre válaszolva Gyurcsány. A kormányfő szerint ebben az időszakban az uniós forrásokból több pénz áramlik majd Magyarországra, mint amennyi működő tőke érkezett a rendszerváltás óta. Olyan mértékű fejlő­dés várható, amihez fogható utoljára a XIX. és a XX. század fordulópontján volt. Ahogyan akkor, most is a nyugati mintát követve fejlődik majd az ország. Állami segítség a popzenének? Tavaly a könnyűzenei szakma levelet írt a kormánynak. Ebben nehezményezték, hogy a tevékenységük éppúgy a magyar kultúra része, mint a komolyzene, mégsem részesülnek állami támogatásban. Gerendai Károly, a Sziget Kft. vezetője, a szakraa képviselője azt mondta: kellemes meglepetésként érte Gyurcsány Ferenc bejelenté­se, amely okot adhat a reményre, hogy végre rendeződik a szakma helyzete és megítélése. Azért is, mert az idén a Miniszterelnöki Hivatal jóvoltából a könnyűze­nészek és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között egyeztető tárgyalások zajlottak. Tavaly a kulturális tárca vezetése arra kérte őket, tegyék meg javaslataikat helyzetük rendezésére. Gerendai húsznál is több zenésszel együtt dolgozta ki és nyújtotta be elképzeléseiket. Előterjesztésük szerint szükség volna az amatőrmozga­lom próbalehetőségeinek és hangszervásárlásainak támogatására. A zenészek álla­mi segítséget kérnek vidéki élőzenei koncertek megrendezéséhez, illetve a már be­futott zenekarok, énekesek és muzsikusok nemzetközi bemutatkozásához. Nem utolsósorban olyan műsor-szolgáltatási rendszer kidolgozását sürgetik, amely a ma­gyar könnyűzenének a jelenleginél több sugárzási lehetőséget ad. (F. T.) Hiller nőt jelölne államfőnek Gönczöl Katalin nem akar köztársasági elnök lenni Jót tenne az országnak, ha a kö­vetkező államfő nő lenne - nyi­latkozta lapunknak személyes véleményét ismertetve Hiller Ist­ván, az MSZP elnöke. Gönczöl Katalin nem vállalja a jelölést. Az államfőjelöltet az MSZP szeretné beje­lenteni először, várhatóan április 15-én. Hiller István pártelnök tájékoztatása sze­rint hivatalosan a jövő kedden kezdődik az MSZP-n belül az egyeztetés. Az elnök­ség, a frakció és a pártszervezetek mellett kikérik baloldali és liberális értelmiségi­ek, neves baloldali személyiségek véle­ményét is a szempontokról. Ezekről Hiller előzetesen annyit mondott: min­denképpen a szociáldemokrata irányzat­hoz kötődő személyt szeretnének állam­főnek, aki képes a nemzet egészének kép­viseletére. Példának Göncz Árpád volt köztársasági elnököt tekintik. Ezzel együtt Hiller személyes véleménye sze­rint „jót tenne az országnak", ha a követ­kező államfő nő lenne, nevet azonban nem mondott. Az MSZP-n belül eddig Szili Katalin, Gönczöl Katalin és Göncz Kin­ga neve került szóba. Vannak támogatói Kósáné Kovács Magdának is. Gönczöl Katalin értesüléseink szerint nem vállalja a jelölést. Az MSZP az SZDSZ-szel is egyeztet, már a liberálisok március 19-i tisztújító küldöttgyűlése előtt. A szocialista párt­elnök ugyanakkor szerencsésnek tarta­ná, ha az SZDSZ a küldöttgyűlésen nem nevezne meg államfőjelöltet. „Ezt persze a szabad demokraták döntik el, mindenkinek joga van a véleményét el­mondani, de az egyeztetések miatt sze­rencsésnek tartanám, ha nem az MSZP április 16-i, a hivatalos jelöltállító kong­resszusa előtt egy hónappal nevezné meg az SZDSZ a jelöltet." Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint a párt ed­dig csak elvi álláspontját alakította ki, ám a menetrendről majd maguk dönte­nek. A szabad demokrata politikus el­mondta: javasolni biztosan fognak a posztra, de nem biztos, hogy a nyilvá­nosság előtt. Horn jónak nevezte, hogy a civil szféra is javaslatokat tesz az ál­lamfő személyére, ám a Védegylet je­löltjéről, Sólyom Lászlóról nem kívánt véleményt mondani. „Van olyan a már szóba került jelöltek között, akit az SZDSZ alkalmasnak tart az államfői posztra" - nyilatkozta la­punknak Kuncze Gábor, elzárkózva attól, hogy nevet is említsen. Kérdésünkre, hogy lesz-e saját jelöltje az SZDSZ-nek, a pártelnök megjegyezte: a jelöléshez ötven képviselő aláírása szükséges, márpedig ennyi szabad demokrata politikus nincs a parlamentben. Ez ugyanakkor nem jelen­­­­ti azt, hogy nincs véleményük a jelölésről. Az alapvető kritérium, hogy képes le­gyen megteremteni a nemzeti egységet. Éppen avégett, hogy széles körű támoga­tást élvezzen a leendő köztársasági elnök, Kuncze szükségesnek tartja az egyezte­tést az ellenzékkel. Ám szerinte a politi­kában megszűnt az a helyzet, hogy való­­di informális beszélgetéseken formálód­hassanak ilyen döntések. A sajtó előtt ugyanis nem maradnak titokban a négypárti tanácskozások, ezért azokon mindenki a nyilvánosság felé politizál, ami a rugalmatlanságot növeli. Haszán Zoltán-Nagy Szilvia Késik Orbán konzultációs tanácsa Némiképp késik az Orbán Vik­tor által megálmodott Nemzeti Konzultációs Tanács megalakítá­sa, noha ezzel veszi kezdetét a Fidesz egész országot lefedő ak­ciósorozata. A közeljövőben, a tervezettnél valamivel később jelenti be Orbán Viktor, hogy meg­alakul az általa megálmodott Nemzeti Konzultációs Tanács, s ezzel a Fidesz szá­mára megkezdődik az egész országot le­fedő konzultáció éve. A tanács a hírek szerint nyolc fővel alakul meg, s bár a Fi­desz elnöke már tárgyalt a lehetséges ta­gokkal, egyetlen név sem szivárgott ki. Az egyelőre „szupertitkos" testületben a részvételre olyan, a kultúra, a tudomány, a művészetek terén nevet szerzett, de ci­vil személyiségek kaptak felkérést, akik „a politika fölött állnak, vannak értékeik, szimpátiáik, de a napi harcokban nem vettek részt". A Fidesz elnökének már számos ta­nácsadó testülete, illetve „köre" volt. 1998 előtt Orbán Viktor a „vének tanácsá­nak" a véleményét hallgatta meg, a 2002- es választási vereség után pedig életre hívta a Szövetség a Nemzetért Polgári Kört, melynek többek között Makovecz Imre, Malgot István, Solymosi Frigyes és Granasztói György volt tagja. Malgot Ist­ván egy keserű hangú esszéjében január közepén arról értekezett, hogy a polgári kör legalább egy éve nem tanácskozik, feltehetően azért, mert itt valóban ütköz­tek a vélemények. Az utóbbi időben vi­szont megszűntek vagy elnémultak azok a fórumok, ahol lehetőség volt a vélemé­nyek ütköztetésére. Orbán Viktor számíthat viszont egy közel 150 fős grémiumra, a Professzorok Batthyány Körére is, de a jobboldali hold­udvarhoz tartozó politikusok, közéleti személyiségek részvételével a Nemzeti Kör is működik. E testületben például O'sváth György, Granasztói György, Pálin­kás József, Jávor Béla, Solymosi Frigyes, Ká­dár Béla foglal helyet. A Nemzeti Konzul­tációs Tanács felállításáról vélekedve közülük voltak olyanok, akik érthetetlen­nek nevezték: miért kell újabb kört létre­hozni, ha Orbán Viktor nem számít a már meglévő értelmiségi holdudvar véle­ményére sem. Solymosi Frigyes akadémikus egy, a Magyar Hírlapban megjelent cikkében azt írta: az MSZP és az SZDSZ mögött tekin­télyes értelmiségi tábor áll. Hasonló (elit) értelmiségiek a jobboldalon is vannak. Lehet persze, hogy a polgári politikusok sokkal kiválóbbak, mint baloldali kollé­gáik, és számukra elégséges a körülöttük lévők szűk körének tanácsa. A Nemzeti Konzultációs Tanács Or­bán Viktor személyéhez kötődik, de a testület megalakulásával egy hét-nyolc hónapos akciót indít a Fidesz; fórumo­kon, kulturális programokon, levelek, kérdőívek, telefon és az internet útján is­merik meg a választópolgárok vélemé­nyét az ország minden pontján. A nem­zeti konzultáció a Fidesz elnökének el­képzelése szerint nem áll meg a „jobbol­dal" határainál. A múlt héten olyan hírek is kiszivárog­tak, hogy nemzeti konzultációs tanács­­rendszer alakul országszerte, s egy, a pol­gári körökön „túllépő" szerveződés veszi kezdetét. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen lesz a kapcsolat a Nemzeti Kon­zultációs Tanács, illetve a polgári körök között. Hende Csaba, a polgári körök koor­dinátora érdeklődésünkre annyit mon­dott: nem kíván az ügyben nyilatkozni. Csuhaj Ildikó POLTI­KAI HIRDETÉS

Next