Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-25 / 47. szám
2005. FEBRUÁR 25., PÉNTEK ZAG NÉPSZABADSÁG Nemzeti szórakoztatásfejlesztési terv A szórakoztatóipart a nemzeti fejlesztési terv hét kiemelt témája közé sorolta Gyurcsány Ferenc a tavaszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében. Az érintett miniszterek és a szórakoztatóipar képviselői is csak találgatják, mire is szánnák az uniós és hazai milliárdokat. Munkatársainktól Elsőként az Etyeken épülő, Demján Sándor és Andy Vajna nevével fémjelzett hollywoodi színvonalúra tervezett filmstúdióra gondolhattunk, vagy arra a beruházásra, amelyet egy Győr-Moson- Sopron megyei kistelepülésen szerveznek, afféle Las Vegas-i hangulatot odavarázsolva. Valóban, ezek a beruházások is részesülhetnek a szórakoztatóipar várhatóan ezermilliárdos fejlesztési forrásaiból, de a válasz korántsem ennyire egyszerű. És nemcsak azért, mert ezek alapvetően magánberuházások. Batiz András kormányszóvivő akkor, amikor ezzel a kérdéssel megkerestük, azt válaszolta: beszédében a miniszterelnök a második nemzeti fejlesztési terv lehetséges prioritásait nevezte meg. A program részleteiről azonban - kimunkált terv híján - egyelőre nem lehet beszélni. Arra a kérdésünkre, vajon idővel kaphat-e olyan kulturális és szórakoztatóipari szegmens állami támogatást, amely eddig esetleg kimaradt ebből a körből, a kormányszóvivő nem tudott érdemi választ adni. Okozott ez a kérdés némi gondot Baráth Etelének is, aki egy, a második nemzeti fejlesztési tervről tartott tegnapi sajtótájékoztatón némi töprengés után kérdésünkre azt mondta: ez a kérdés valójában Kóka János gazdasági miniszterhez tartozik. A képet az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azonban némiképp árnyalta azzal: természetesen nem játékbarlangokat és klubokat akarnak nyitni, hanem sokkal inkább a minőségi kultúra fejlesztésére, terjesztésére helyeznék a hangsúlyt, hogy így tegyék vonzóbbá az országot a turisták számára. A miniszter ennek a stratégiának a részeként említette a nemrégiben megnyílt hangversenyközpontot is, s hozzátette: a zene mellett ebbe a kategóriába tartozik a filmipar is. A szórakoztatóiparra mint fejlesztési csomópontra vonatkozó kérdésünk megválaszolását Kóka János gazdasági miniszter ironikus megjegyzéssel indította. Mint mondta, vannak kimutatások arról, hogy a filmezés kedvező hatással van a hajléktalanok helyzetére, hiszen a forgatásokon a tömegjeleneteknél elég sok homeless statisztál. Volt persze ennél komolyabban vehető válasza is. Ez az volt, hogy az audiovizuális területen nyújtott kedvezmények Magyarországra csábíthatják a filmkészítőket, a magyar cégek bedolgozhatnak a szórakoztatóiparba, és alig ismert az is, hogy szinte minden játékszoftver fejlesztésében részt vesznek magyarok. Kóka János arra is felhívta a figyelmet, hogy a hét pont mindössze csak javaslat, azok természetesen változhatnak a nemzeti fejlesztési tervről megkezdett tárgyalásokon. Etyek: a terület már megvan Gyurcsány: Ne higgyenek a hazugságoknak Miskolci tudósítónktól A magyar értelmiség válaszút előtt áll: kiszolgáltatja-e magát mások hazugságainak, vagy visszaveszi a közügyek gyakorlását - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a Miskolci Egyetemen rendezett hallgatói fórum mintegy 700 fős hallgatósága előtt. Hozzátette: ha a közügyek gyakorlását a politikai elitre bízzák, az ország hosszú távon rosszul jár. A keresetek vásárlóereje 2013-ra elérheti a nyugat-európai keresetek 70-75 százalékát, 2020-ra pedig a 90 százalékos szint sem lehetetlen - mondta egy kérdésre válaszolva Gyurcsány. A kormányfő szerint ebben az időszakban az uniós forrásokból több pénz áramlik majd Magyarországra, mint amennyi működő tőke érkezett a rendszerváltás óta. Olyan mértékű fejlődés várható, amihez fogható utoljára a XIX. és a XX. század fordulópontján volt. Ahogyan akkor, most is a nyugati mintát követve fejlődik majd az ország. Állami segítség a popzenének? Tavaly a könnyűzenei szakma levelet írt a kormánynak. Ebben nehezményezték, hogy a tevékenységük éppúgy a magyar kultúra része, mint a komolyzene, mégsem részesülnek állami támogatásban. Gerendai Károly, a Sziget Kft. vezetője, a szakraa képviselője azt mondta: kellemes meglepetésként érte Gyurcsány Ferenc bejelentése, amely okot adhat a reményre, hogy végre rendeződik a szakma helyzete és megítélése. Azért is, mert az idén a Miniszterelnöki Hivatal jóvoltából a könnyűzenészek és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között egyeztető tárgyalások zajlottak. Tavaly a kulturális tárca vezetése arra kérte őket, tegyék meg javaslataikat helyzetük rendezésére. Gerendai húsznál is több zenésszel együtt dolgozta ki és nyújtotta be elképzeléseiket. Előterjesztésük szerint szükség volna az amatőrmozgalom próbalehetőségeinek és hangszervásárlásainak támogatására. A zenészek állami segítséget kérnek vidéki élőzenei koncertek megrendezéséhez, illetve a már befutott zenekarok, énekesek és muzsikusok nemzetközi bemutatkozásához. Nem utolsósorban olyan műsor-szolgáltatási rendszer kidolgozását sürgetik, amely a magyar könnyűzenének a jelenleginél több sugárzási lehetőséget ad. (F. T.) Hiller nőt jelölne államfőnek Gönczöl Katalin nem akar köztársasági elnök lenni Jót tenne az országnak, ha a következő államfő nő lenne - nyilatkozta lapunknak személyes véleményét ismertetve Hiller István, az MSZP elnöke. Gönczöl Katalin nem vállalja a jelölést. Az államfőjelöltet az MSZP szeretné bejelenteni először, várhatóan április 15-én. Hiller István pártelnök tájékoztatása szerint hivatalosan a jövő kedden kezdődik az MSZP-n belül az egyeztetés. Az elnökség, a frakció és a pártszervezetek mellett kikérik baloldali és liberális értelmiségiek, neves baloldali személyiségek véleményét is a szempontokról. Ezekről Hiller előzetesen annyit mondott: mindenképpen a szociáldemokrata irányzathoz kötődő személyt szeretnének államfőnek, aki képes a nemzet egészének képviseletére. Példának Göncz Árpád volt köztársasági elnököt tekintik. Ezzel együtt Hiller személyes véleménye szerint „jót tenne az országnak", ha a következő államfő nő lenne, nevet azonban nem mondott. Az MSZP-n belül eddig Szili Katalin, Gönczöl Katalin és Göncz Kinga neve került szóba. Vannak támogatói Kósáné Kovács Magdának is. Gönczöl Katalin értesüléseink szerint nem vállalja a jelölést. Az MSZP az SZDSZ-szel is egyeztet, már a liberálisok március 19-i tisztújító küldöttgyűlése előtt. A szocialista pártelnök ugyanakkor szerencsésnek tartaná, ha az SZDSZ a küldöttgyűlésen nem nevezne meg államfőjelöltet. „Ezt persze a szabad demokraták döntik el, mindenkinek joga van a véleményét elmondani, de az egyeztetések miatt szerencsésnek tartanám, ha nem az MSZP április 16-i, a hivatalos jelöltállító kongresszusa előtt egy hónappal nevezné meg az SZDSZ a jelöltet." Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint a párt eddig csak elvi álláspontját alakította ki, ám a menetrendről majd maguk döntenek. A szabad demokrata politikus elmondta: javasolni biztosan fognak a posztra, de nem biztos, hogy a nyilvánosság előtt. Horn jónak nevezte, hogy a civil szféra is javaslatokat tesz az államfő személyére, ám a Védegylet jelöltjéről, Sólyom Lászlóról nem kívánt véleményt mondani. „Van olyan a már szóba került jelöltek között, akit az SZDSZ alkalmasnak tart az államfői posztra" - nyilatkozta lapunknak Kuncze Gábor, elzárkózva attól, hogy nevet is említsen. Kérdésünkre, hogy lesz-e saját jelöltje az SZDSZ-nek, a pártelnök megjegyezte: a jelöléshez ötven képviselő aláírása szükséges, márpedig ennyi szabad demokrata politikus nincs a parlamentben. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nincs véleményük a jelölésről. Az alapvető kritérium, hogy képes legyen megteremteni a nemzeti egységet. Éppen avégett, hogy széles körű támogatást élvezzen a leendő köztársasági elnök, Kuncze szükségesnek tartja az egyeztetést az ellenzékkel. Ám szerinte a politikában megszűnt az a helyzet, hogy valódi informális beszélgetéseken formálódhassanak ilyen döntések. A sajtó előtt ugyanis nem maradnak titokban a négypárti tanácskozások, ezért azokon mindenki a nyilvánosság felé politizál, ami a rugalmatlanságot növeli. Haszán Zoltán-Nagy Szilvia Késik Orbán konzultációs tanácsa Némiképp késik az Orbán Viktor által megálmodott Nemzeti Konzultációs Tanács megalakítása, noha ezzel veszi kezdetét a Fidesz egész országot lefedő akciósorozata. A közeljövőben, a tervezettnél valamivel később jelenti be Orbán Viktor, hogy megalakul az általa megálmodott Nemzeti Konzultációs Tanács, s ezzel a Fidesz számára megkezdődik az egész országot lefedő konzultáció éve. A tanács a hírek szerint nyolc fővel alakul meg, s bár a Fidesz elnöke már tárgyalt a lehetséges tagokkal, egyetlen név sem szivárgott ki. Az egyelőre „szupertitkos" testületben a részvételre olyan, a kultúra, a tudomány, a művészetek terén nevet szerzett, de civil személyiségek kaptak felkérést, akik „a politika fölött állnak, vannak értékeik, szimpátiáik, de a napi harcokban nem vettek részt". A Fidesz elnökének már számos tanácsadó testülete, illetve „köre" volt. 1998 előtt Orbán Viktor a „vének tanácsának" a véleményét hallgatta meg, a 2002- es választási vereség után pedig életre hívta a Szövetség a Nemzetért Polgári Kört, melynek többek között Makovecz Imre, Malgot István, Solymosi Frigyes és Granasztói György volt tagja. Malgot István egy keserű hangú esszéjében január közepén arról értekezett, hogy a polgári kör legalább egy éve nem tanácskozik, feltehetően azért, mert itt valóban ütköztek a vélemények. Az utóbbi időben viszont megszűntek vagy elnémultak azok a fórumok, ahol lehetőség volt a vélemények ütköztetésére. Orbán Viktor számíthat viszont egy közel 150 fős grémiumra, a Professzorok Batthyány Körére is, de a jobboldali holdudvarhoz tartozó politikusok, közéleti személyiségek részvételével a Nemzeti Kör is működik. E testületben például O'sváth György, Granasztói György, Pálinkás József, Jávor Béla, Solymosi Frigyes, Kádár Béla foglal helyet. A Nemzeti Konzultációs Tanács felállításáról vélekedve közülük voltak olyanok, akik érthetetlennek nevezték: miért kell újabb kört létrehozni, ha Orbán Viktor nem számít a már meglévő értelmiségi holdudvar véleményére sem. Solymosi Frigyes akadémikus egy, a Magyar Hírlapban megjelent cikkében azt írta: az MSZP és az SZDSZ mögött tekintélyes értelmiségi tábor áll. Hasonló (elit) értelmiségiek a jobboldalon is vannak. Lehet persze, hogy a polgári politikusok sokkal kiválóbbak, mint baloldali kollégáik, és számukra elégséges a körülöttük lévők szűk körének tanácsa. A Nemzeti Konzultációs Tanács Orbán Viktor személyéhez kötődik, de a testület megalakulásával egy hét-nyolc hónapos akciót indít a Fidesz; fórumokon, kulturális programokon, levelek, kérdőívek, telefon és az internet útján ismerik meg a választópolgárok véleményét az ország minden pontján. A nemzeti konzultáció a Fidesz elnökének elképzelése szerint nem áll meg a „jobboldal" határainál. A múlt héten olyan hírek is kiszivárogtak, hogy nemzeti konzultációs tanácsrendszer alakul országszerte, s egy, a polgári körökön „túllépő" szerveződés veszi kezdetét. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen lesz a kapcsolat a Nemzeti Konzultációs Tanács, illetve a polgári körök között. Hende Csaba, a polgári körök koordinátora érdeklődésünkre annyit mondott: nem kíván az ügyben nyilatkozni. Csuhaj Ildikó POLTIKAI HIRDETÉS