Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

4 2005. FEBRUÁR 26., SZOMBAT VILÁG Eltitkolt múlt hangszalagokon Titokban magnóra vette egy csa­ládi barát a Fehér Házra pályázó George W. Bush texasi kormány­zóval folytatott beszélgetéseit. A későbbi elnök nem cáfolta, fiata­lon kipróbált kábítószereket is. Horváth Gábor washingtoni tudósítónk Senki sem hiszi el nekem, hogy a történel­mi személyiséget láttam benne. Úgy vé­lem, a történetem hihetetlen az emberek­nek - panaszkodott Doug Wead, miután kiderült, hogy nemcsak a Fehér Ház, de gyakorlatilag a teljes Republikánus Párt és a politikai jobboldalon aktív egyházak is ellene fordultak. A Bush család régi ba­rátja, George H. W. Bush elnök volt vallási tanácsadója egy héttel ezelőtt hozta nyil­vánosságra, hogy 1998 és 2000 között magnóra vette az elnökjelöltségre pályázó texasi kormányzóval, George W. Bushsal folytatott telefonbeszélgetéseit. A felvéte­lekről az érintett sem tudott. Egyik szóvi­vője, anélkül hogy kétségbe vonta volna a szalagok eredetiségét, annyit mondott, hogy Bush annak idején „kötetlenül be­szélgetett valakivel, akit barátnak hitt". Wead volt tiszteletes, könyvíró és val­lási szónok. Állítása szerint a felvételeket azért készítette, mert azt hitte, hogy könyvírásra kérik fel a Bush-kampánytól, továbbá dokumentálni akarta, ha bármi­lyen megbízást kap. A beszélgetések so­rán többször ajánlkozott összekötőnek az egyházak felé, de a felajánlkozást Bush udvariasan visszautasította. A sztori nap­világra kerülése „véletlenül" egybeesett az elnökök gyermekkoráról írott legújabb könyvének piacra kerülésével, Wead azonban tagadta, hogy anyagi hasznot húzna a nyilvánosságból. Az ügy azt követően pattant ki, hogy Wead a The New York Times újságírójával beszélgetve elejtett egy megjegyzést, majd a követő kérdésekre beismerte a szalagok létezését, és lejátszotta azok egy részét a riporternek. A jobbról és vallási körökből érkező negatív visszhangra rea­gálva jótékony célra ajánlotta fel az új könyve eladásából befolyó pénzt, de a gesztus elkésett: aligha kap újabb meghí­vásokat hitszónoklatokra. A felvételek ritka bepillantást enged­nek Bush igazi gondolkodásmódjába. A későbbi elnök például nyíltan mérlegelte a keresztény szervezetekkel fenntartott kapcsolatainak előnyeit és hátrányait. Azt is elmondta, bár ellenzi az egyne­műek házasságát, nem hajlandó a homo­szexuálisok szidalmazására. Bush aggó­dott a múltjáról keringő pletykák miatt. Azt mondta, hogy legfeljebb „vadulás­­sal" vádolhatják. Nyíltan nem ismerte be, de nem is tagadta, hogy kipróbálta volna a marihuánát, sőt a sokkal keményebb kábítószernek tekintett kokaint is.­­ Nem fogok válaszolni a marihuánakérdésre. Tudod miért? Azért, mert nem akarom, hogy a kissrácok kipróbálják azt, amit ön­­ jelentette ki. A kokaint illetően úgy fo­galmazott, hogy „semmit sem cáfoltam". Bush a tucatnyi beszélgetés egyikében azon morfondírozik, hogy egyedül van az egész világgal szemben. - Az a jó hír, hogy a világ is az én oldalamon áll. Leg­alábbis több mint a fele­­ bonyolódott be­le a gondolatba. A beszélgetések egy ré­sze a kampánystratégiával és Bush párt­beli vetélytársaival foglalkozik. A felvéte­lek készítője csak azokat a szalagokat tar­totta vissza, amelyeken ismétlések hang­zanak el, vagy kizárólag személyes jelle­gűek. Wead azt nyilatkozta, hogy a felvétele­ket el akarja juttatni az elnökhöz. Koráb­ban kijelentette, hogy azt szerette volna, ha a szalagokat csak az ő halála után hoz­zák nyilvánosságra. - Azt hiszem, hogy szeretik vagy sem, hatalmas történelmi alak lesz. Ha Churchillel vagy Gandhival beszéltem volna telefonon, őket is felvet­tem volna. Háttal a múltnak: Bush elnökként lett neokonzervatív A vízumügy repeszti a koalíciót Schröder kancellár egyelőre kiáll a sokat támadott Joschka Fischer mellett Repedések mutatkoznak az eddig meg­­bonthatatlannak tűnő német szociálde­­mokrata-zöld koalíción. Joschka Fischer külügyminisztert már nemcsak az ellen­zék, hanem a koalíciós partner SPD is bí­rálja a február elején kirobbant vízum­botrány „félrekezelése" miatt. A vádak szerint nem elég, hogy több százezer ke­let-európai - többségében Ukrajnából - utazott a liberális vízumszabályoknak köszönhetően Németországba és onnan a schengeni zónába, a külügyminiszté­rium még akkor sem változtatott a jog­szabályokon, amikor egyértelművé vált: a beutazók többsége nem turista, hanem prostituált, feketemunkás vagy bűnöző. Gerhard Schröder kancellár egyelőre kiáll Fischer mellett, de az SPD tartomá­nyi politikusai egyre elégedetlenebbek. Kurt Beck rajna-pfalzi miniszterelnök szerint az SPD-nek nem kell ragaszkod­ni a zöldekhez, más koalíciós lehetősé­geket is nyitva lehet tartani. (Beck a libe­rális FDP-vel kormányoz.) Harald Schar­tau, az észak-rajna-vesztfáliai SPD elnö­ke azt vetette a külügyminiszter szemé­re, hogy a zöldek képtelenek kezelni a válságot. Schartau persze okkal aggó­dik, Észak-Rajna-Vesztfáliában május­ban tartományi választásokat tartanak, és ha addig nem „cseng le" a vízumügy, komoly károkat okozhat a szocdemek­­nek is. A zöldek egyelőre hallgatnak, megszólalt viszont Fischer egyik legré­gebbi harcostársa, az európai parlamen­ti zöldfrakció vezetője. Daniel Cohn- Bendit nevetségesnek minősítette a kül­ügyminiszter viselkedését. A Der Spiegel tényfeltáró sorozata fel­ér egy komplett vádirattal. Kiderül belő­le, hogy 2000 márciusi, a vízumszerzést megkönnyítő rendelet után egy év alatt 141 ezerről 290 ezerre ugrott a kiadott ví­zumok száma. Otto Schily belügyminisz­ter már akkor felháborodott levelet írt Fischernek, szemére vetve, hogy kollé­gája nincs tekintettel az ország biztonsá­gára. Schröder ugyan csendben elsimí­totta a vitát, de 2001 májusában a bakui német külképviselet jelezte Berlinnek, gyanúsan megugrott a kérelmezők szá­ma. A szövetségi nyomozóhivatal arra a következtetésre jutott: a kiadott vízu­mok többségét csempészek váltották ki. Fischer külügyminisztériuma ezzel szemben a jó tapasztalatokról beszélt, il­letve arról, hogy az utazás szabadsága mindennél előrébb való. A kérelmezőknek elég volt kiváltani egy utazási biztosítást, amely fedezte a betegség vagy baleset esetén felmerülő költségeket, és nem volt többé szükség a visszautat igazoló repülő- vagy vonat­jegyre. A vízumkérelmet csak akkor le­hetett visszautasítani, ha nyomós ok szólt amellett, hogy az illető nem akar visszatérni hazájába. Sokan éppen így tettek, és eltűntek valahol a schengeni övezetben. Az ellenzéki keresztényde­mokraták belügyi szakértője, Ewa Klamt szerint a schengeni övezetben tartózko­dó összes illegális bevándorló 97 száza­léka német vízummal érkezett. A már a külügynek is első gyanús jel az volt, amikor az egyik utazási biztosí­tást áruló cég vezetőjéről, Heinz Kübler­­ről bebizonyosodott: közeli kapcsolat­ban áll az embercsempészet miatt lebu­kott Anatoli Berggel. Kübler ekkor már „vízumügyi tanácsadóként" működött, a kijevi konzulátus munkatársai őt hív­ták, ha kételyek merültek fel egyik-má­sik kérelmezővel szemben. Amúgy a vízumszabályok liberalizá­lást már a Kohl-kormány megkezdte: a kilencvenes évek második felében még a tartományok maguk szabhatták meg, hogy ki hívhat meg valaki a „gyanús" kelet-európai országokból. Szász- Anhaltban például még a havi 8000 márkás (közel 4000 eurós) jövedelem sem volt elég ahhoz, hogy az Ukrajná­ban élő rokonokat vendégül láthassa a család. Berlin, 2005. februárInotai Edit Német vízumért várakozók sora Kijevben Kishatárforgalmat hozhat az idei karácsony Az EU-belügyminiszterek júniusban fo­gadhatják el azt az európai bizottsági ja­vaslatot, amely egy speciális és ingye­nes (!) vízummal (újra) lehetővé tenné a kishatárforgalmat az unió határain. A legalább egy évre kiváltható, többszöri belépésre jogosító dokumentum egyhu­zamban hét, míg fél év alatt kilencven­napos tartózkodást biztosítana tulajdo­nosának - de csak a határtól 35 km-nél nem messzebbre élőknek, akik a másik oldalon is ugyanennyit utazhatnának. Magyarország a lengyelekkel és a szlovénekkel együtt a kishatárforgalom fő szorgalmazói közé tartozik. Mint Ju­hász Gábor belügyi államtitkár nemrég elmondta, a remények szerint 2005 ka­rácsonyát már együtt ünnepelhetik a határ miatt kettészakított családok. A hétnapos korlátozás miatt a vízum egyébként is csak a családi-baráti láto­gatásokat tenné lehetővé a magyar­szerb és a magyar-ukrán határ környé­kén. A tagállamok közül a balti orszá­gok tartanak leginkább a javaslattól, mert nem szorgalmazzák az orosz aj­­kúaknak a jelenleginél is nagyobb moz­gását. Nyugat-Európát leginkább az ér­dekli: a rendszer ne járjon a schengeni határőrizet gyengülésével. Ha 2007 ok­tóbere után például a magyar-osztrák határon megszűnik az állandó útlevél­ellenőrzés, az Ungvárról kishatárví­­zummal útnak indult ukrán állampol­gár akár a spanyol tengerpartra is leme­het. Igaz, szigorú retorzióra számíthat: ha elkapják, öt évre kitilthatják az egész unióból. Szakértők szerint a kishatárfor­galom addig életképes, amíg nem csábít tömeges visszaélésekre. (Sz. L. L) NÉPSZABADSÁG Megzavarták Putyin pozsonyi koszorúzását A csütörtöki Bush-Putyin találkozó után az orosz elnök tegnap hivatalos látogatás­sal hosszabbította meg pozsonyi prog­ramját. Ivan Gasparovic szlovák államfő­vel együtt - orosz és szlovákiai háborús veteránok­ jelenlétében - megkoszorúzta a Vörös Hadsereg második világháborús emlékművét. A Slavínon csaknem hét­ezer szovjet katona nyugszik, akik a szlo­vákiai harcokban estek el. Az ünnepséget kisebb incidens zavarta meg. A biztonsá­giak nem engedtek a színhelyre néhány fiatalt, akik hangos kiabálással arra szólí­tották fel Putyint, koszorúzza meg az 1968-as katonai invázió pozsonyi áldoza­tainak emléktábláit is. Gasparovic szerint Szlovákia elismeri Oroszország gazdasági-katonai erejét, és azt vallja: a globális kihívásokat Moszkva nélkül nem lehet megoldani. Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszország egyen­rangú, kölcsönösen előnyös viszonyt óhajt az EU-val. - Más európai államok vezetőihez hasonlóan meghívtuk a balti államok képviselőit is a május 9-i moszk­vai emlékünnepségre. Baráti kezünket nyújtjuk nekik, vitás kérdéseink kulturált rendezése érdekében. Várjuk, miként fo­gadják ajánlatunkat - jelentette ki Putyin, Sz. J. P. A HOUSTONI CSŐDBÍRÓSÁG elutasí­totta a Yukos orosz olajcég csődvédel­mi kérelmét. Letitia Clark texasi szövet­ségi bírónő szerint az ügyet nem lehet tárgyalni a többi érdekelt fél, minde­nekelőtt az orosz kormány részvétele nélkül, mivel a Yukos tevékenységének túlnyomó része Oroszországban van. A Yukos arra alapozta az amerikai bíró­ság illetékességét, hogy a cég pénzügyi igazgatója Houstonban lakik. Moszkva kezdetektől fogva nem ismeri el az amerikai bíróság illetékességét. A Yukos decemberben benyújtott csőd­védelmi keresete így vitával fenyegetett az USA és Oroszország között. (MTI) Elköszönt Mogadishu hőse Németország egy nagy államférfit, én pedig egy jó barátot veszítettem Hans- Jürgen Wischnewski halálával - mond­ta tegnap a Bundestagban Gerhard Schröder kancellár. A 82 éves korában, csütörtökön elhunyt Wischnewski a né­met szociáldemokraták szürke emi­nenciása, számos válsághelyzet és túsz­dráma megoldója volt. A legemlékezetesebb a németek sze­mében a Lufthansa „Landshut" gépének 1977. októberi eltérítése: a palesztin gép­rablók a bebörtönzött RAF terroristák szabadon bocsátást követelték. A gép a Szomáliai Mogadishuban landolt, ahol az eltérítők robbanóanyaggal rakták meg a repülőt, a túszul ejtett 87 németet alkohol­lal locsolták le, hogy „jobban égjenek". Wischnewski feladata az volt: addig húz­za az időt a tárgyalásokon, amíg a német kommandósok a helyszínre érnek. Az utasok kiszabadultak, Wischnewski pe­dig a szállóigévé vált mondattal hívta fel a Hans-Jürgen Wischnewski bonni kancellárját. „The work is done" (A munkát elvégeztük). Wischnewski legendás arab kapcsola­tait az ötvenes években, az algériai emigránskormány támogatásával ala­pozta meg. A „Ben Wischként" emlege­tett politikus bejáratos volt az arab veze­tőkhöz. A Jasszer Arafathoz és Moammer el-Kadhafihoz fűződő viszonya szerepet játszott abban, hogy Bejrúttól Bagdadig több német üzletembert szabadított ki emberrablók fogságából. Wischnewskit Latin-Amerikában is jól ismerték. 1985-ben Salvadorban José Napóleon Duarte elnök lányát szabadí­totta ki a lázadók fogságából, később nyolc németet a nicaraguai kontrák kar­maiból. Mogadishu hőse - akit Ma­­naguában „Comandate Hansként" em­legettek - részt vett a kormány és a kont­rák fegyverszüneti tárgyalásaiban is. I. E. M

Next