Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-04 / 53. szám

NÉPSZABADSÁG A HÉT HÍRE Szoftverszankció Felfüggeszthetik az illegális szoftvereket használó előfize­tők internet-hozzáférését - derül ki a szolgáltatók, illetve a távközlési hatóság állásfog­lalásaiból. A napokban egy konkrét ügyfélpanasz nyo­mán született verdiktek sze­rint a hozzáférés-szolgálta­tóknak az e-kereskedelmi tör­vény ad felhatalmazást a drasztikus lépésre, a téma online fórumain megjelent vélemények alapján viszont amennyiben az ügyfél időben fizet, akkor ki kell szolgálni. A vitát kiváltó esetről a www.prohardver.hu inter­netes szakportál adott hírt. Ebből kiderül: egy magán­ember ADSL-ügyfélnek a Microsoft „nyomására” letil­tották a hozzáférését, mert il­legálisan tett közkinccsé szoftvereket - fájlcserélő program segítségével - az interneten. A szolgáltató le­vélben értesítette a tiltásról a felhasználót, és azt is közöl­te: csak akkor oldja fel a kor­látozást, ha érvényes nyilat­kozatot kap arról, hogy a jog­sértő tartalmat eltávolítot­ták. Az internetszolgáltatók ki­kötik a felhasználói szerző­désben, hogy nem kötelesek olyan szolgáltatást nyújtani, amely jogszabályba ütközik. Az e-kereskedelmi törvény szerint pedig a szolgáltatók kötelezhetők rá, hogy kizárják a szolgáltatásból azokat, akik törvénytelen cselekményekre használják a világhálót. Ezt megerősítette a Nemzeti Hír­közlési Hatóság is. HARGITAI MIKLÓS h­argitaim@nepszabadsag.hu EXTRA AJÁNLÓ ■ EGÉSZSÉG­­/RIVALDA » ZÖLDOLDAL ■ INFOVILÁG 2005. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 17 Nagy előny a kis válaszidő játékra is alkalmas TFT-monitorok Amilyen gyors ütemben csökken a lapos LCD TFT-monitorok ára, olyan gyors ütemben jönnek divatba. Karácsonykor már minden második bevásárlókocsiban ott lapultak a lapos dobozok. Sokan teszik fel ma a kérdést: vajon már minden tekintetben alternatívái az LCD-képernyők a hagyományos katódsugárcsöves (CRT-) monitoroknak? Nos, a helyfoglalás tekintetében min­denképpen­ kompakt méret és súly jellemzi az LCD-moni­­torokat. A szemet kevésbé fá­rasztják, mert egyrészről a TFT-k (thin film transistor, vékony ré­tegű tranzisztor - az LCD-moni­­torok újabb változatai) képe vil­lódzásmentes, másrészről pedig nem bocsátanak ki elektromág­neses sugárzást. Kisebb energia­felvételük miatt az üzemelteté­sük gazdaságosabb, mint a CRT- monitoroké. Ár/érték arányuk azonban gyengébb, azonos mé­retű TFT drágább, mint a CRT. A „külsőségek” után térjünk rá a képminőségre! A katódsu­gárcsöves megjelenítők között is találhatunk olyat, ami teljesen lapos képernyővel rendelkezik, de az elektronsugár tulajdonsá­gai miatt a széleken a képminő­ség elmarad a TFT-monitorok nyújtotta tökéletesen lapos geo­­metriájú képtől. A TFT-monito­rok esetében a képpontok mére­te nagy, ezért általában a megje­lenítő méretéhez képest kicsi a felbontás. Az LCD-monitorok­­nál akkor lesz optimális a kép­minőség, ha a használt felbontás megegyezik az ajánlott felbon­tással. Ezért - mivel a panelek felbontása állandó - szoftvere­sen célszerű változtatni a felbon­tást. Ez azonban oda vezethet, hogy a videokártyánk bizonyul majd gyengének, nem fogja bír­ni a viszonylag nagy felbontást. Fotóriporter ismerősöm véle­ménye szerint az LCD-moni­­torok színe „nem olyan szép, mint a CRT-é”, ezért - bár már szinte minden technológiában áttért a digitálisra - nem hajlan­dó megválni őskövületnek szá­mító katódsugárcsöves monito­rától, amin a képfeldolgozási műveleteket végzi. Arról nem is beszélve, hogy a TFT felbontása messze elmarad az általa elvárttól. A színvisszaadás mellett némi csalódást kelthet a gyors moz­gással járó számítógépes játékok megjelenítése. Ennek tárgyalá­sához fontos kifejezés a válasz­idő: ezt az értéket gyakran fel­tüntetik a hirdetésekben is. A válaszidő az az időmennyiség, ami alatt egy pixel feketéről fe­hérre, majd onnan ismét feketé­re vált. Ez azért „időigényesebb”, mint a CRT-monitoroknál, mert az egyes pixelek színe attól fü­gg, hogy a folyadékkristályok mi­lyen szögben állnak: ez a mozgás néhány milliszekundumot je­lent. Minél kisebb tehát a válasz­idő, annál gyorsabban, dinami­kusabban tudja követni és meg­jeleníteni a mozgásokat. A gyár­tó által közölt adatok azonban nem alkalmasak két megjelenítő tökéletes összehasonlítására, bi­zonyos fizikai jellemzők miatt (szürkéből szürkébe lassabban váltanak a pixelek). Bár a CRT- monitoroknál kontúrosabbak az élek, gyorsabban világosodnak ki a pixelek, de lassabban söté­tednek el, ezért némi „csóva” lát­ható, szemben a TFT-moni­­toroknál tapasztalható homá­lyosabb élekkel. A Computer Panoráma mina­pi tesztjéből kiderült, hogy né­mely gyártó TFT-monitorainál előfordulhat, hogy csak virtuáli­san képesek 24 bites (16,7 mil­lió) színárnyalatot megjeleníte­ni, a valóságban a monitor „csak” 18 bit (262 ezer) különféle árnyalat megjelenítésére képes. Mivel az emberi szem ennyi színt már nem bír megkülön­böztetni, igazán csak a nagyon fényes, illetve nagyon sötét kép­pontok körül jelentkezhet elmo­­sódottság. Tekintettel arra, hogy a TFT- monitorok árcsökkenése mel­lett a katódsugárcsöves megje­lenítők ára is csökkent, megál­lapítható, hogy hasonló tudású TFT-monitort kétszer annyiért vásárolhatunk meg, mint egy CRT-t. Az üzletben azonban mindenképpen tüzetes teszt­nek vessük alá a kiszemelt mo­nitort, a továbbiakban ugyanis ez lesz a leginkább szem előtt lévő számítástechnikai eszkö­zünk. GYOVAI ATTILA attila@nextramail.hu - A Kodak kamerák új képe Kamera és nyomtató egy csomagban A mostani Kodak digitális fényképezőgépek ke­zelése barátságosabbnak, egyszerűbbnek és könnyebben tanulhatónak tűnik a korábbiaknál. Amikor ugyanis a Kodak mintegy öt évvel ezelőtt szemléletmódot váltott a digitális fényképezők piacán, e lépését átfogó viselkedési és használati vizsgálatokkal támasztotta alá. Megfigyelték, mit és hogyan csinálnak a felhasználók a gépeikkel, és hogy vásárlás közben kik mire és hogyan fi­gyelnek. Természetesen azt is vizsgálták, hogy milyen fizetős szolgáltatásokat lehet kötni a ter­mékek képességeihez. E vizsgálatoknak köszönhető például az EasyShare-család szolgáltatáskészlete. A Kodak fedezte fel először azt a felhasználóréteget is, amely a PC-t (még? már?) nem az élményszer­zés digitális centrumának tekinti, hanem mun­kaeszköznek - ennélfogva a fényképezéshez sem feltétlenül kívánják használni. (A hazai fel­mérések szerint is minden ötödik-hatodik digi­­tálisfényképező-tulajdonos ilyen.) Az ő részükre fejlesztette ki a Kodak a memóriakártyáról, avagy CD-ről közvetlenül fotópapírra nyomtató automatát, amelyet külföldön sok, Magyaror­s­­­szágon néhány helyen pénzbedobással lehet használni. (A Kodak nyomán más nagy cégek - Olympus, Sony - is készítettek hasonló köztéri digitális kioszkot.) Az ebben használt nyomtatóművet a Kodak egy „háztartási” készülékbe is beépítette. Ez a közvetlenül a fényképezőgépből nyomtató Prin­ter Dock az új, emberközeli Kodak-eszközrend­­szer jellegzetes eleme. Három fejlesztési generá­ción át érlelte a Kodak azt a hőfóliás nyomtatón alapuló technológiát, amely mind a kioszkban, mind a mintegy 50 000 forintos, otthoni nyom­tatóban kifogástalan, a hagyományossal teljes mértékben egyenértékű fényképet készít. A Kodak Printer Dockjának mintájára, a Canon, az Olympus és a Sony hőnyomtatói után, a HP-nek és az Epsonnak is van kisméretű, köz­vetlenül a fényképezőgépből nyomtató, de tinta­­sugaras készüléke. Nem mellékesen a nyomtató a fényképezőnél jobb termék, egyrészt mert maga­sabb rajta a haszon, másrészt még évekig vásárol­ja hozzá a kuncsaft a papír-festék készletet, ame­lyet így integrálva árulnak: együtt fogy ki a két­­anyag”. A Kodak csomagja 20 képeslap­ra elég, a HP-é 100 papírt tartal­maz, a két érték között sok egyéb is előfordul. A Kodak fényképező­gépben sem saját pályáju­kon próbálta megverni fő ellen­feleit (a Canont, a Sonyt, az Olym­­pust, a HP-t), hanem kialakított egy saját imázst. Új szemlé­letű gépei kicsik, de a lehető legnagyobb az LCD-jük, kevés rajtuk a kezelőelem, de funkciójuk egy­értelmű, az egész formatervezés jellegzetes, és legvégül: a gépek nem olcsók, azt sugallván, hogy maradandó érté­ket hordoznak. Az erőfeszítések mostanában érnek be, mert a felhasználás módjára fokozottan érzékeny női vásárlóréteg körében kedveltek lettek az EasyShare fényképezők. És ez a jelenség koránt­sem idegen a Kodak hagyományos, klasszikus imázsától. KENCZLER MIHÁLY mkenczler@netscape.hu Rosszindulat minden mennyiségben? Óvakodj a vírusoktól! Évekig ez volt a szakértők javaslata a fi­gyelmetlenebb felhasználókhoz, így tehát sokáig úgy tűnhetett: egy jó vírusirtó minden ellen véd. Mára azonban ez már ke­vés. Az utóbbi időkben a progra­mok, adatok interneten keresz­tüli áramlása - sőt maga a hálóra való csatlakozás is - számtalan veszély forrása. Az egyik legveszélyesebb behatoló az előre programozott tárcsázóprogram. E program a felhasználó tudta nélkül próbál meg felhívni egy külföldi, emelt díjas számot, hogy azután a saját internetkiszolgálónk helyett ar­ra csatlakozva jelentős összeggel növelje a telefonszámlánkat. E problémákra minden is­mertebb biztonságtechnikai cég kínál megoldást, ezek közt a kü­lönbség csak a hangsúlyban van. A hazai Vírusbuster például napi adatbázis-frissítést ígér ha­gyományosan jó bővítési lehető­ségekkel bíró programjához. A spanyolországi Panda Softwares a közelmúltban jelentette be új programját, mely a korábbi min­taillesztéses (a kártékony kód előfordul-e egy programban) ke­resés mellett a kórokozók utáni vadászatban is megpróbálja ki­használni a heurisztikus kere­sést (amikor egy program visel­kedéséből próbálja meg eldönte­ni, akar-e kárt tenni). Egy másik fejlesztőcég, a finn F-Secure azonban már nem a keresés egyre pontosabb fino­mítását, hanem a személyes adatokat tartalmazó állomá­nyok védelmét, pontosabban az azokhoz való hozzáférés korlá­tozását tartja elsődlegesnek. (Ez az egyetlen cég, amely élet­hosszig tartó adatbázis-frissí­tést is ígér.) Az oroszországi Kaspersky nemcsak óránkénti frissítési le­hetőséggel rendelkezik, de képes több mint 700 tömörített állo­mánytípusban is keresni és tö­rölni. Az amerikai Symantec pe­dig főként a gép és a külvilág kommunikációját figyeli, levele­ket ellenőriz, illetve behatolási kísérletekre figyel. SZAMOSKÖZI PÉTER • szamosp@inf.elte.hu I­ ­aunilla Elam Biztonsági megoldások - hangsúlybeli különbségekkel ■ TECHNOFILE Negyedszázados PC Megtalálták hazánk legöre­gebb, Intel-processzorral működő, s ma is üzemképes személyi számítógépét. A majd negyed évszázados ma­tuzsálem Horváthné Károlyi Piroska szombathelyi vállal­kozó tulajdona, aki egy va­donatúj Pentium 4-es gépre cserélheti az öreg dobozt. Az akció keretében rámutattak arra, hogy a túlkoros gépek, ha működnek is, nem hasz­nálhatók biztonságosan. Jön a 3D tévé Olyan digitális, háromdimen­ziós tévés technológiát fej­lesztett ki a Berlini Híradás­­technikai Intézet, amellyel különleges szemüveg nélkül lehet háromdimenziós tévé­adásokat nézni. A speciális kijelzőre vetített képek a néző érzése szerint a kijelzőtől füg­getlenül lebegnek a térben. Ehhez nemcsak speciális ki­jelző, de egy nagy felbontású sztereó kamera is szükséges. Elveszett adatok A Bank of America elvesztett egy olyan adathordozót, me­lyen több mint 1 millió ügy­felének hitelkártyaadatait tárolta - adta hírül a New York Times. A dolog annál is inkább kínos, mert az ügyfe­lek a szövetségi kormány al­kalmazottai, zömében kato­nák vagy a Pentagon polgári alkalmazottai, de vannak kö­zöttük szenátorok is. Az ada­tok biztonsági másolatát tar­talmazó szalagok szállítás közben tűntek el. Hiperolcsó grafikus kártya Az ATI cég minden eddigi­nél olcsóbban dobott piacra nagy teljesítményű, de mégis alacsony kategóriás memó­riakártyát. A látszólagos el­lentmondást a Radeon X300 SE HyperMemory ne­vű termék úgy oldja fel, hogy külön kártyaként működik, de saját memóriája kevesebb, mint a megadott, a többit a központi rendszermemóriá­ból használja. A játékok, a fotószerkesztő alkalmazások és az egyéb multimédiás szoftverek egyaránt gyorsan futtathatók - mondta Rich Heye, az ATI alelnöke. Az Infovilág oldalt szerkeszti: Palugyai István e-mail: palugyai@nepszabadsag.hu

Next