Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-05 / 54. szám

2 2005. MÁRCIUS 5., SZOMBAT MAGYARORSZÁG A világhálón a belső­ elhárítás törzsgárdája Újabb gyűjtés került fel a világhálóra, a változatos­ság kedvéért most a III/III-as tisztekről. A szakirodalom végre eléri a nyilvánosságot. Minden állampolgár kigyűjt­heti a III/III-asok listáját a szaklevéltárból, ha van türel­me, és persze kutatási engedé­lye - nyilatkozta lapunknak Kiszely Gábor történész, az Ál­lambiztonság (1945-1990) cí­mű könyv szerzője. Kiszelyt annak apropóján kérdeztük, hogy a HVG az ő munkáját fő forrásként használva egy újabb, ezúttal 218 főtiszt és tiszt (illetve a megyei rendőr­ségek mellett működő osztá­lyok vezetőinek) nevét tartal­mazó, 1989-ből származó állo­mánylistát tett közzé az inter­neten. Laptársunk szervere túlterhelődött a látogatók ma­gas száma miatt, így a lista dél­után már nem volt elérhető. Kiszely Gábor szerint pontos­ságukért dicséret illeti a név­sor összeállítóit, akik egyéb­ként az állambiztonsági levél­tár kiadványait és más, tekin­télyes szerzők munkáit is fel­használták (Cseh Gergő Bende­gúz: A magyarországi állam­biztonsági szervek intézmény­történeti vázlata, Kenedi Já­nos: K. belügyi iratfelmérő je­lentése a kastélyból, Révész Bé­la: Az állambiztonságtól a nemzetvédelemig, valamint az Ügynökök és Akták, Halmai Gábor szerkesztésében). A lista a kormány és a tit­kosszolgálatok érdeklődését is felkeltette. Batiz András közlé­se szerint a kormány szándé­kaival ellentétes, továbbá ki­csinyes és rosszindulatú az újabb listák előkerülése. Ezt annyival toldotta meg a kor­mányszóvivő: Tóth András tit­kosszolgálati államtitkár utasí­tására vizsgálják a lista nem­zetbiztonsági vonatkozásait. Ez a vizsgálat pár óra alatt le­zárult, mivel egyértelmű volt, hogy már megjelent informá­ciókból dolgoztak a HVG-sek. A szolgálatok vizsgálják azt a múlt héten az interneten közzétett listát is, melyen 219 állítólagos ügynök neve és más azonosítója szerepel. Feltétele­zések szerint ezt a névsort Né­meth Miklós volt kormányfő készíttette utódja, Antall Jó­zsef számára, bár az egyezés számos szakértő szerint csak részleges. Tóth András azt nyi­latkozta a minap: a lista nem érint államtitkot, viszont a névsor hitelességét még vizs­gálják. Annyit már tudnak, hogy egy külföldi szolgáltató szerverén február 26-án dél­után, két perc alatt töltötték fel az anyagot. „Szükségessé vál­hat az együttműködés más or­szágok szolgálataival is”, fogal­mazott az államtitkár arra cé­lozva, hogy az internetes szol­gáltató az USA-ban van beje­gyezve. Vagyis: ha az NBH meg akarja nézni a szolgáltató naplóját, akkor az amerikai társszervhez kell fordulnia. Az állítólagos Németh-lista hitelességével kapcsolatban a szakértők mellett a hírbe ho­zottak részéről is kétségek me­rültek fel. Többen elismerték az érintettségüket, mások ta­gadták. A listán több, téves azonosításra lehetőséget adó név is szerepel. A listán külön kategóriában szerepelnek az egyházi szemé­lyek. Itt is megkérdőjelezhető több név szerepeltetése. Ugyanakkor az SZDSZ tegnap úgy vélte, hogy a múlt feltárá­sából az egyházak sem marad­hatnak ki. A Horn Gábor ügyvi­vővel közös sajtótájékoztatót tartó Iványi Gábor metodista lelkész szerint kommunista utódállamokban egyedülálló az a fajta menekülés a múlttal va­ló szembesülés elől, ami az egy­házi vezetőket jellemzi Ma­gyarországon. Mint mondta, legfeljebb a rendszerváltás után létrejött egyházak nem érintettek az ügyben. Nagy La­jos, a Nemzetbiztonsági Hiva­tal első vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a III/III/I-es egyházügyi osztály az egyik sikerágazata volt az ál­lambiztonságnak, miután az egyházi személyek könnyen voltak együttműködésre kény­szeríthetők. A Magyarországi Evangélikus Egyház országos elnöksége csütörtöki közle­ményében úgy fogalmazott: „Isten bocsássa meg az elköve­tett vétkek sokaságát, és meg­követjük azokat, akik egyházi ügynökök tevékenysége miatt szenvedtek”. Emellett bizottság felállítását javasolják az iratok feldolgozásához. A katolikus püspöki kar szóvivője, Veres András szintén csütörtökön azt jelentette be, hogy nem kíván­nak ítéletet alkotni azok fölött, akik együttműködtek az állam­biztonsági szervekkel. „Krisz­tusi irgalmat mindenkinek” - fűzte hozzá. Az SZDSZ sajtótá­jékoztatóján ugyanakkor Iványi Gábor azt közölte: „Nem hiteles az az egyház, amely csak hirdeti, de nem gyakorolja a bűnök bevallását”. Szerinte el­zárkózás helyett ki kell állni a nyilvánosság elé, bocsánatot kell kérni a kollégáktól, a hí­vektől és az országtól. HASZÁN ZOLTÁN-NYUSZTAY MÁTÉ Rákattantak az ügynöklistákra A Medián WebAudit politikai­­cikk-toplistájában a húsz leg­olvasottabb hír Szakértő ’90 ügynöklistájával, illetve annak utóéletével foglalkozik. A leg­olvasottabb más témájú politi­kai hír, amely a gazdatüntetés fejleményeiről számol be, csak a 15. helyre tudott beférkőzni. A húszas összesített cikktoplis­tába a legolvasottabb ügynök­­listahírek közül 13 került be. A hat legolvasottabb cikk között kettő az Oscar-gáláról számol be, és a tíz közé került még Erdei Zsolt mérkőzésének folyamatos értékelése is. Az ügynökhírek iránti fokozott érdeklődés már vasárnap érezhető volt, vagyis akkor, amikor közzétették a listát. Ezen a napon a Medián WebAudit politikaicikk-toplis­­tájában a tíz legolvasottabb hír közül kilenc a frissen megje­lent ügynöklistáról szólt. Iványi Gábor ost­o A titkosszolgálatok operatív központja a Budakeszi úton ■ Dr. Krasznai Zoltán közgaz­dász, kutató, publicista és egye­temi tanár, a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője azzal a kéréssel fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy tegyük közzé: nem azonos azzal a Krasznai Zoltán Lászlóval (szül.: Debre­cenben), aki a világhálóra az el­múlt napokban felkerült, 219 nevet tartalmazó ügynöklistán mint a Szárszói Frontba beépí­tett személy lett megnevezve. „Én Budapesten születtem, 1951. VIII. 18-án, s a Történeti Hivataltól még 1998-ban kéz­hez kapott dokumentumok sze­rint a nyolcvanas évek elejétől »Ösztöndíjas« fedőnevű célsze­mélyként a III/III ügyosztály, mint különösen veszélyes ellen­zéki­ ellenséges tevékenységet folytató személyt tartott megfi­gyelés alatt. A szerencsétlen névazonosság miatt nem kívá­nom elveszíteni nevem és be­csületem tisztaságát” - írja Krasznai Zoltán. Szintén kérésre közöljük: bizonyítható­an nem azonos a Szakértő ’90 listáján szereplőkkel Bartis Ferenc író, illetve Kőhalmi István, a Városi Biciklizés Barátai Egyesület elnöke. Tudósítónktól A 61-es út Dombóvár felőli ré­szén valaki kézzel festett, „Krakusvár” feliratú deszkát akasztott csütörtökön a Kapos­vár kezdetét jelző út menti táb­lára, arra utalva, hogy egy nyil­vánosságra került dokumen­tum szerint Szita Károly, a vá­ros polgármestere III/II-es ügynök volt, aki Krakus álné­ven írt jelentéseket. A táblaügy­ben eljárást indított a Kaposvá­ri Rendőr-kapitányság közleke­désrendészeti osztálya. Kokas Sándortól, a rendőr­ség sajtóreferensétől megtud­tuk: a nyomozás közlekedés biztonsága elleni bűncselek­mény megalapozott gyanúja miatt folyik ismeretlen tettes el­len. Az eljárást nem a felirat üzenete, hanem amiatt indítot­ták ismeretlen tettes ellen, mert eltakarta a lakott terület kezde­tét jelölő táblát. Ez pedig - ha más egyéb jelzés nincs - sebes­ségkorlátozó közlekedési táblá­nak minősül, hiszen a városba érve a járművek az óránkénti 50 kilométeres tempónál gyor­sabban nem hajthatnak. Kaposvár - Krakosvár? KITEKINTŐ A szlovák egyházak módosítanának A jelenlegi szlovákiai ügynök­­törvény sem jogi, sem morális szempontból nem felel meg a jogállam követelményeinek, mert nem érvényesíti az ártat­lanság vélelmét. Sérti azt a bib­liai intelmet is, hogy ne tégy a felebarátod ellen hamis tanú­­bizonyságot - vélekedik a szlo­vákiai egyházak ökumenikus ta­nácsa. A hét felekezet vezetője által aláírt dokumentum ezért olyan törvénymódosítást java­sol, amely csupán a megfigyel­tek vagy a besúgók, illetve a ku­tatók számára tenné hozzáfér­hetővé az egykori csehszlovákiai kommunista titkosrendőrség (StB) aktáit. Szlovákiában az StB nyilvántartó füzeteinek a hasonmását tették fel a világ­hálóra. Ebbe a tartótisztek je­gyezték be mindazokat, akiket a titkosrendőrség a rendszer el­lenségének tartott, vagy beszer­vezték, esetleg kiszemelték őket az együttműködésre. Eddig a Kassa és a Besztercebánya me­gyei parancsnokság dokumen­tumait hozták nyilvánosságra. Több érintett tagadja, hogy együttműködött volna a titkos­­rendőrséggel. A dokumentumo­kat kezelő Nemzeti Emlékezet Hivatalában már több érintett esetében semmilyen terhelő bi­zonyítékot sem találtak. Az egy­házi elöljárók szerint egyetlen bejegyzés alapján senkit sem sza­badna nyilvánosan megbélyegez­ni. (Pozsonyi tudósítónktól) Kilométerben mérik a román besúgókat Romániában az év végéig meg­nyitják a Ceausescu-korszak hírhedt titkosrendőrsége, a Securitate dossziéit. Traian Basescu államfő bejelentése szerint „tizenkét kilométernyi irat”, azaz a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) központi és megyei irattáraiban őrzött anyag kétharmada kerülne így nyilvánosságra. Basescu a ro­mániai Legfelső Védelmi Ta­nács elnökeként határozott ar­ról, hogy a kommunista re­zsimben a több millió román állampolgárról összegyűjtött „szekus dossziék” egy részét át­adják a titkosszolgálati iratok tanulmányozásával foglalkozó tanácsnak (CNSAS). A bejelen­tés heves vitát váltott ki, mivel az állambiztonságra nézve fon­tos dossziék továbbra is az SRI birtokában maradnak. A CNSAS egyik tagja, Mircea Dinescu szerint az SRI olyan „átfésült” anyagot ad majd át, amelyből semmi nem derül ki azokról a volt szekus tisztekről és besúgókról, akik ma is fon­tos tisztségeket töltenek be. Az SRI az elmúlt években több­ször használta már a szekus dossziékat politikai célokra - tisztára mosásra és lejáratásra egyaránt. Sokan úgy vélik, hogy az eltelt 15 év alatt a dosz­­sziékat teljes mértékben átkoz­metikázták, valóságtartalmuk tehát erősen megkérdőjelezhe­tő. (Kolozsvári tudósítónktól) NÉPSZABADSÁG Átrendeződik a Fidesz kommunikációs csapata A Fidesz vezetése arról hatá­rozott, hogy átrendezi a Szentkirályi utcai pártköz­pontban működő kommuni­kációs csapat feladat- és ha­tásköreit. Ennek következmé­nyeként távozni kényszerül­het Meszleny László kommu­nikációs igazgató, miután megszűnik a posztja. A válto­zásokra március 20-a után kerül sor. Az év elején konfliktust okozott a Fidesz vezetésében Meszleny László szerepválla­lása, és a színfalak mögött ál­lítólag Orbán Viktor pártel­nök és Áder János frakcióve­zető is konfrontálódott egy­mással miatta. A konfliktust valójában az okozta, hogy „egyeztetési zavarok” voltak a Szentkirályi utcai sajtócsapat, illetve a Képviselői Irodaház fideszes sajtóosztálya között. A Fidesz elnöke azt mondta: ő szívesen folytatja Meszleny Lászlóval az együttműködést, a kommunikációs igazgató­nak kell eldöntenie, hogy „eb­ben a formában szeretné-e folytatni, vagy más módon”. A kompromisszumos meg­oldásnak Meszleny leváltása tűnt, a kommunikációs igaz­gatói tisztséget viszont az ar­ra Orbán Viktor által felkért Csermely Péter (a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyet­tese) nem vállalta. Más ne­vek is felkerültek ugyan a lis­tára, de úgy tudjuk: nem ta­láltak olyan jelöltet, akit a pártelnök és a frakcióvezető is elfogadott volna. A hatás­körök átrajzolását az is indo­kolta, hogy Rogán Antal kampányfőnök lett. Infor­mációink szerint a kommu­nikációs igazgatói poszt megszűnésével egyértelmű­en erősödik a kampányfőnök befolyása, és valójában ő lesz a Fidesz-kommunikáció irá­nyítója a Szentkirályi utcá­ban. A hírek szerint a kabi­netfőnöke Fekete Zoltán lesz, aki jelenleg a frakció sajtófő­nökének, Hammerstein Ju­ditnak a helyettese. A kam­pányfőnök-helyettes Nyitrai Zsolt marad, a Fidesz sajtófő­nöke Csépe Krisztina, a Fi­­desz-szóvivő Révész Mári­usz, a frakció szóvivője pedig Halász János. Habony Ár­pád elemző-stratéga háttér­be vonult, de változatlanul Orbán személyes tanácsadó­ja, Navracsics Tibor elnöki kabinetfőnök a Lendvay ut­cában a 2006-os kormány­zásra való felkészülést koor­dinálja. CSUHAJ ILDIKÓ ­ Várhatóan a jövő szerdán jelenti be a Fidesz elnöke a Nemzeti Konzultációs Testület megalakulását. Erről Orbán Viktor tegnap, a párt országos válaszmányi ülése előtt beszélt újságíróknak. A testület felál­lítását a Fidesz elnöke a múlt hét közepére ígérte, s az akkori nyilatkozatokban még a Nemzeti Konzultációs Tanács elnevezést használta. A hírekkel ellentétben a testü­let nem nyolc, hanem tíz tag­gal alakul meg, a „politika fö­lött álló közéleti személyisé­gekből”. A Fidesz-választ­­mány tegnapi zárt ülésén na­pirenden volt a Fidesz-kong­­resszus is, amelyet az előzetes tervek szerint május 28-án tartanak. Az bizonyos, hogy tisztújító kongresszus lesz, az azonban még kérdéses, hogy döntenek-e a pártelnöki és a miniszterelnök-jelölti poszt szétválasztásáról. Valószínű­leg alapszabály-módosítás is lesz, s bevezetik a pártoló tagság intézményét. (Munka­társunktól)

Next