Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

4 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Az első árhullámot megúsztuk Nincs már harmadfokú árvízvédelmi készültség a hazai folyókon. Az első nagyobb árhullámot tehát megúsztuk, de a Tisza víz­gyűjtőjén továbbra is a sokévi átlagot meghaladó a hóban tárolt vízkészlet. Megszűnt a harmadfokú árvíz­­védelmi készültség a Fehér- és a Kettős-Körösnél, ennél alacso­nyabb, másodfokozatú védel­met tartanak fenn már ezeknél a folyóknál ugyanúgy, mint a Hármas- és Sebes-Körösön, a Berettyón - közölte tegnap Var­ga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára. A magyaror­szági folyókon jelenleg 2155 ki­lométeren védekeznek az árvíz ellen, 1827 kilométeren első fo­kú, 328 kilométeren másodfo­kú az árvízvédelmi készültség. A Duna már Budapesten is apad, ennek következtében már holnap újra megnyithatják a forgalom előtt a lezárt budai rakpartot. Ugyanakkor lezárták négy út egy-egy hosszabb-rövi­debb szakaszát az árvíz miatt Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Tegnap nem lehetett közlekedni a Muhi-Köröm, a Tiszaújváros-Kesznyéten, a Sajóecseg-Boldva közötti út egy-egy szakaszán, valamint az ároktői úton. Szabolcsban is ké­szültséget tartanak. A megyei védelmi bizottság elnöke elren­delte, hogy a települések veze­tői a húsvéti ünnepek alatt is biztosítsák elérhetőségüket, va­lamint szükség esetén azonnal riaszthatók legyenek a polgári védelmi szolgálatra beosztott emberek. A Duna vízgyűjtő területén a korábbi 19 köbkilométernyi, hóban tárolt vízkészletből elol­vadt nyolc köbkilométernyi, a fennmaradó 11 köbkilométer a sokéves átlagnak felel meg. A Tisza vízgyűjtő területén a ko­rábbi kilenc köbkilométernyi hóban tárolt vízből eddig há­rom köbkilométernyi olvadt el, a fennmaradó hat köbkilomé­ternyi vízmennyiség a sokéves átlagot meghaladó mennyiség. A vízügytől kapott tájékoztatás szerint az enyhülés hatására a 2000-2500 méter magas he­gyeken is megindulhat a lassú olvadás. A vízügyi hatóságok három­millió homokzsákot tartalékol­nak árvíz esetére az ország fo­­lyói mentén, közölte Horkai Miklós, az Országos Műszaki Irányító Törzs műszaki ügyele­tese szerdán az MTI-vel. A poli­etilén- és jutazsákokat a hatósá­gok raktáraiban, illetve a zsákok gyártóinál tárolják, szükség ese­tén a homoklerakatokból fel­töltve gátak magasítására lehet azokat használni. Árvízvédeke­zéseknél eddig még sosem volt baj abból, hogy ne lett volna elég a homokzsák - hangsúlyozta a szakember, hozzáfűzve, hogy bármikor beszerezhetők további zsákok. A 2000-es nagy tiszai árvíznél összesen kilencmillió homokzsák fogyott. A tapaszta­latok szerint a zsákok húsz szá­zalékát hasznosítják újra. A kedvező időjárásnak kö­szönhetően csökkent a belvíz­zel elöntött területek nagysá­ga, jelenleg 88 ezer hektárt bo­rít belvíz, ebből 45 ezer hektár­nyi vetés és szántó. A talajvíz­hiányos területeken - ahol erre lehetőség van - a csatornák­ban, tározókban próbálják tá­rolni a szárazabb időszakokra a vizet. Az ár- és belvíz elleni védekezés idei költsége 1,095 milliárd forint. e.­z. Szeged belvárosa tegnap­­ a Tisza már elöntötte a rakpartot Árvíz- és belvízvédelmi fokozatok Fehér-Körös Árvíz Belvíz .....I. ütem I. ütem ------II. ütem ■ II. ütem Forrás: www.vizugy.hu NÉPSZABADSÁG-grafika Akár futár is hozhatja az orvosságot Folytatás az 1. oldalról Az utóbbiak ötöde az állapo­ta miatt el sem tud menni a legközelebbi patikába, így ne­kik másokat kell megkérniük, hogy hozzájuthassanak a terá­piához. A megkérdezettek több mint fele (52 százalék) számolt be arról, hogy előfordul: nem kapja meg az első patikában az orvosságot, s miután az esetek felében maga a szakember sem tudta, hol szerezheti be a ké­szítményt, patikáról patikára vándorolt. A többieknek a gyógyszerész két-három napon belül beszerezte a szert, vagy megmondta, hol juthat hozzá a beteg. A megkérdezettek 58,6 szá­zaléka szívesen venné, ha meg lehetne rendelni a gyógyszerek házhoz szállítását. A kutatás­ból persze az is kiderül, hogy erre nincs túl nagy fizetőképes kereslet, mert az ötlet támoga­tóinak 60 százaléka nem ven­né igénybe a szolgáltatást, ha fizetni is kellene érte. A hosszabb nyitva tartáshoz, a nagyobb raktári készletek­hez, a házhoz szállításhoz „csak” pénzre és a gyógyszer­biztonság garantálására volna szükség - kommentálta la­punknak a felmérés kritikai megállapításait Samu Antal, a Magángyógyszerészek Orszá­gos Szövetségének vezetője. Hozzátette: a gyógyszerészek is felismerték, hogy érdemes bővíteni tanácsadói, gondozói és egyéb patikai szolgáltatásai­kat. Tanulságos lehet, hogy Németországban az internetes gyógyszer-kereskedelemre vo­natkozó tiltást a Német Gyógyszerész Kamara felté­telét elfogadva oldották fel. Ott csak gyógyszertáron keresztül, megfelelő szakmai kontrollal végezhető ez a tevékenység. DANÓ ANNA Csökkenő gyógyszerárak Április elsejétől több gyártó is csökkentette a társadalombiz­tosítási támogatással rendel­hető készítmények árát, így 37 termék, köztük vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentők, fekély, depresszió és gomba el­leni készítmények válnak ol­csóbbá. Az árcsökkenés mér­téke háromtól 63 százalékig terjedhet. Több százezer fo­rintos engedménnyel juthat­nak hozzá a kórházak is egy súlyos fertőzésekre ható szer­hez - tájékoztatta a Népsza­badságot Lengyel Gábor, az OEP főosztályvezetője. Hozzá­tette: további 70-80 új ter­mékkel bővül a hazai gyógy­szerválaszték. Több új, a most kaphatóknál olcsóbb - például fekélyre, vérnyomásra, csont­­ritkulásra ható - generikum kerül a patikába. Két innova­tív, a fehérvérűség kezelésére szolgáló és az emlőrákra ható készítményt is támogat a jövő­ben az egészségbiztosító. A da­ganatos betegségekre felírt gyógyszerekért a betegeknek nem kell térítési díjat fizetni­ük. (D. A. N) MAGYARORSZÁG Erdélyben apadnak a Egyelőre elmúlt a közvetlen árvízveszély Erdélyben. Valerica Suciu, a kolozsvári Szamos-Tisza vízügyi felügye­lőség vezetője a Népszabad­ságnak szerdán elmondta: az előrejelzések alapján a hét vé­géig Erdélyben nem várható csapadék, így az idő enyhülése ellenére lassú ütemben követ­kezik be az olvadás. A szakem­ber hozzátette: a hegyekben a hó jelentős része már a koráb­bi esőzések során elolvadt, így a nappali felmelegedés követ­keztében a következő napok­ban a folyók szintje várhatóan nem nő. Hó azonban még mint folyók­ ­ig van bőven a havasokban, az elmúlt hetekben lehullott hó miatt az Erdélyi Sziget­­hegységben tegnap is még két országút volt járhatatlan - Aranyosfő és Felsőgirda köz­ségek továbbra is el vannak vágva a külvilágtól. Az Erdélyi Sziget­hegységben a hóréteg 30-40 centiméter vastag, de Lepusnál például 80 centimé­teres. Ennek ellenére Fehér megyében is csökkenőben van a folyók vízszintje. Közép-Er­­délyben néhány település még mindig víz alatt áll. A folyók azonban ott is apadnak. (Kolozsvári tudósítónktól) Lábunk alatt omlik a föld A Várhegy olyan, mint egy nagy geológiai sajt­­ Több a program, mint a pénz Magyarországon több mint félezer település alatt húzódnak balesettel fenyegető pincerendsze­rek, csakhogy a veszély­­elhárításra eddig költött tízmilliárd forint töredéke a szükséges pénznek. Több százra tehető Magyaror­szágon azoknak a településeknek a száma, ahol a pincebeomlások komolyabb balesetet okozhat­nak. Az önkormányzatok idén kétszer, április 1 jén, majd szep­tember 1-jén pályázhatnak ve­szélyelhárításra. Erre, csakúgy, mint tavaly, 605 millió forint áll rendelkezésre. Ez a summa csak a töredéke a szükségesnek, amit jelez, hogy 2004-ben 156 pályá­zatból mindössze száz körüli volt a nyertesek száma, ám a beadott igénylés összege elérte az 1,8 mi­­liárd forintot. Eddig 132 helyha­tóság nyújtotta be igénylését a pénzeket szétosztó BM-nek. A tapasztalat az, hogy tartalmilag szinte mindegyik megfelel a ki­írásnak, ám a szűkös lehetőségek miatt az elbírálásnál a közvetlen életveszéllyel fenyegető helyszí­neket részesítik előnyben. Ami nehezíti a helyzetet, hogy a 605 millió forintból kellene megolda­ni nemcsak a pincerendszerek, hanem a természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyel­hárítási munkálatait is - tudtuk meg Madaras Attilától, a BM fő­osztályvezetőjétől. Magyarországon a ’70-es évek közepén kezdődött a pincék megerősítése Egerben és Pé­csett. Országossá 1991-től vált a program, ám akkortól már ön­­kormányzati pénznek is társul­nia kellett a központi támoga­táshoz. Az elmúlt 15 évben mint­egy 250 település jutott kisebb­­nagyobb összeghez, de az állami támogatással eddig elköltött csaknem tízmilliárd forint meg­lehetősen kevésnek bizonyult. A fővárosban is komoly gon­dot okoznak az olykor több száz éve épült pincék. Budapesten a Várnegyed, Kőbánya és Budafok alatt húzódik meglehetősen zeg­zugos és hosszú pincerendszer. Több baleset, sőt tragédia is elő­fordult már: tavaly például egy kutyáját sétáltató férfi lába alatt nyílt meg a föld a kőbányai Óhegy parkban. Két hete ugyan­ott újabb omlás történt. Szerencse, hogy az egész terüle­tet - mintegy húszezer négyzet­­métert - körbekerítették. Szarvasi Ákos, a X. kerületi önkormányzat csoportvezetője elmondta, külön kell kezelni a ma is meglévő pincerendszer és az egyszer már - jobbára kom­munális hulladékkal - feltöltött többhektárnyi óhegyi, illetve sportligeti terület ügyét. Ezen a két területen a múlt év végén le­zárult a geofizikai vizsgálat, amely megállapította: csak az Óhegy veszélyeztetett. A budai Várhegyet egy nagy geológiai sajthoz hasonlítják a szakembe­rek, ahol mindig előbukkan egy-egy ismeretlen üreg. A kerületi önkormányzat nem kezelője a rendszernek, az utóbbi tíz évben mégis 291 millió forintot költött járatfelújításokra. A KVI új ve­zetésével épp most folynak a megbeszélések a polgárvárosi barlangszakasz átvételéről. A várbeli házak alatti pincék gyakran összeérnek a föld alatti üregrendszerekkel. Általában nincs rögzítve az sem, hol a határ a pince és a barlang között, azaz meddig terjed a ház birtoka, s honnan kezdődik a köze. S bár nem a kerület a kezelő, a barlan­gok problémáival kénytelen fog­lalkozni. Tavaly a Dísz téren gáz­csőfektetés közben akadtak rá egy ismeretlen üregre, az idén a Zenetudományi Intézet mellett. Sajátos a helyzet Budafokon, ahol HM-, kerületi és magán­­tulajdonban vannak a pincék. A 130 ezer négyzetméternyi hosz­­szú pincehálózatot főleg borá­szatok és gombatermesztők használják. A városrész tulaj­donában mindössze harminc­­ötezer négyzetméternyi van, közülük azokat, amelyek közte­rület alatt húzódnak, öt évvel ezelőtt egy pályázatnak kö­szönhetően megerősítették vagy betömték. Két évvel ezelőtt itt is felmér­ték a helyzetet, de nincs rend­szeres állapotvizsgálat. Erre azonban a vegyes tulajdonlás miatt kevés lehetőségük van az önkormányzatoknak. Witzl György, a felmérést végző szak­mérnök szerint - bár csekély a valószínűségük, de - nem zár­hatók ki a jövőben a kőbányai­hoz hasonló balesetek. CSORDÁS LAJOS-KÁLMÁN ATTILA Pincerendszer Kőbánya alatt Milliárdok épülnek be a föld alá Tolcsván február végén besza­kadt egy több mint 140 méter hosszú régi borospince egy be­kötőút alatt lévő ága. Haladék­talanul hozzáláttak a helyreállí­tásához. Az önkormányzat egy vállalkozóval kötött szerződést a munkára, aki hitelbe dolgozik: a község a vis major alapból próbálja rendezni a 3,9 milliós számlát. Szekszárd alatt is ki­­terjedt pincerendszerek van­nak, ezek elhanyagoltak. A vá­ros programot készített a jára­tok többségének felszámolására és a még használható szakaszok megmentésére. Eddig 65 pincét szüntettek meg. Ezt 60 száza­lékban pályázati pénzekből, 40 százalékban saját forrásból fi­nanszírozzák. Az idén 40 millió forintot költenek a programra. NÉPSZABADSÁG

Next