Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-04 / 53. szám
NÉPSZABADSÁG Építészet Kecskemét természetesen nem kisváros, sőt. Még építészeti értelemben sem feltétlenül az, fújná is minden lokálpatrióta: van itt Cifrapalota, zsinagóga, városháza, és foglalatuk a főtér, amely nemcsak méreteivel közelíti a megyeszékhelyet a nagyobbakhoz, Szegedhez, Pécshez, Debrecenhez. Itt aztán járna még egy tiszteletkor Kerényi Józsefnek, az egykori főépítésznek, aki mindezt egységbe fogta - de az időben a nyolcvanas éveknél csak nem jutunk közelebb. Kecskeméten a rendszerváltás óta alig történt valami látványos. Hangos ugyan történik, éppen manapság, de a centrum centrumában túlméretezett szarkofágként növekvő Malom Centerről majd csak akkor beszéljünk, ha elkészült - még ha engedélyeztetéséről, a bizonytalan lokális álmok helyét elfoglaló magabiztos beruházói akaratról lenne is mit. Sétáljunk inkább most néhány házsorral arrébb, földszintes és egy-két emeletes vágyak közé. A főutcával párhuzamosan futó Bocskai utcában, a szokásos mezővárosi homlokzatsorból például, finom meglepetésként lóg ki egy helyi építész, Boros Pál épülete. Pontosabban nem is lóg ki, csupán a figyelmet vonzza erősen magára: homlokzatán alsó és fölső, mint két egymásba fordított fésű illeszkedik izgalmasan össze, nyerstégla és fehér vakolt fal, ugyan csak néhány fokkal, de mégis határozottan törve meg a zárt utcafrontot. Egy városhoz képest elegáns apróság, láthatóan szerencsés egymásra találása tervezőnek és építtetőnek. De itt van rögtön a túloldal. Azt is a kecskeméti Boros Pál és az Építészműhely Kft. tervezte, csakhogy az már akkora, hogy csupán egy építész ízlése ott nem dönthet, csakis magasabb beruházói akaratok. Egyutcányira a főtérre vezető Rákóczi úttól egész tömbnyi régit bontottak le, helyére több ütemben emeltek újakat belső sétánnyal, földszinti boltokkal, átjárókkal. Perspektívaként mindez jól hangozna, ha a horizontja helyenként nem lenne olyan kiábrándítóan kisvárosi. Mert a promenád közepén facsemetékkel és padokkal sétányszerű ugyan, de olyan szűk, mintha valami óvárosban járnánk, az első emeleti lakók láthatóan sokszor reluxával vagy függönnyel védekeznek a szemközti, de még a járókelői tekintetek elől is. Ahány ütem, a háromszintes társasházak annyiféleképpen különböznek: a vélhetőleg először elkészült jobb oldalon még egy homokszínű parafa vagy farost a homlokzati karakterelem, a másik oldal már dinamikusan ki-be szögell, de homlokzati díszként ott már egy sötétebbre égetett tégla jelenik meg. Itt láthatóan nem lehet százötven-kétszáz négyzetméteres lakásokat értékesíteni, de ha a koncepció mindig csak a holnapig és bizonyos számtani alapműveletek elvégzéséig merészkedik, leginkább csak a négyzetméter-maximálás prózája üt át, a vonzerőből pedig éppen az a távlatos izgalom illan el, amiért az emberek új lakást és nem ingatlant szeretnek venni. Talán valami ehhez hasonló tapasztalat vezetett a tömbrehabilitáció legújabb üteméhez, ahol a sétánybeugróból egy árkáddal továbblépve már egységesebb házak sorakoznak - immár a tömb közepén és egy a főutcába vezető átjáró felé haladva Az árkádnál megállva ugyan még feltűnik egy fölösleges téglarátét (ismét más színben), két épületrész kínos illeszkedése, továbbá a modern architektúrára nosztalgikus fittyet hányó ereszcsatornák, de a legújabb házsor lendülete már képes magával ragadni. Ki- és beugrók, érett tégla- és világosra vakolt falsíkok, sarokablakok, sőt legfelül a féltetős ritmushoz illeszkedve egészen méretes teraszok - ez a nagystílűbbség remélhetőleg a hátralévő ütemig is kitart. Mert lehet, hogy a legtöbb helyen ma a kisvárosi matek jellemző - viszont legritkábban emlékezetes. De ez is matek: ami már holnapra átlagos, azt holnapután még nehezebb lesz eladni. TORMA TAMÁS az OCTOGON Építészetkritikai Műhely tagja NOL * WWW.NOL.HU/OKTOGON Kisvárosi kis promenád A Bocskai-Rákóczi-Wesselényi utca közötti tömbrehabilitáció Kecskeméten Ahány ütem, annyiféleképpen különböznek a háromszintes társasházak Kihívó bábok a Móra Ferenc Múzeumban Az utcai bábok jellegzetessége, hogy harsányabbak, feltűnőbbek, élénkebb színűek, kihívóbbak, mint más társaik. A szabadtéri bábozás korlátok nélküli művészetet jelent, valósággal „odatolakodik” a nézőkhöz. Egy néhány éve elhunyt utcaibáb-készítő hagyatéka került a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe. Munkatársunktól Mojzer Gyula az orosz fogságban tanult meg bábokat készíteni. Egyébként cipész volt. A későbbiekben hívták bábkészítőként a fővárosba dolgozni, de ő nem ment. Szegeden alkotta bábfiguráit, az itteni gyermekekből verbuvált kis csoportokat, akik a város terein adták elő a különböző mesedarabokat. A férfi megzabolázhatatlanságára példa, hogy a belvárosba is mezítláb járt. Nem törődött a társadalmi elvárásokkal. A bábozásnak szentelte életét. - Csinálta a dolgát - mondja róla Tóth Andrea, a szegedi bábszínház munkatársa, aki személyesen ismerte az idős mestert. Az utcai bábozás az elmúlt évszázadok során a társadalmi igazságosság kifejezője is volt. E darabokban bátran lehetett kritizálni, gúny tárgyává tenni a hatalmasságokat és a gazdagokat. Manapság a szabadtéri jövő-menő forgalomban csak néhány percre lehet megnyerni a járókelők figyelmét, így valósággal „ordítania” kell az egyes figuráknak, ezért van az, hogy ami a darabban csúnyának ábrázolt, annak különösen csúnyának kell lennie, és fordítva. Napjainkban több tucat ember él az utcai bábozásból és sok százan foglalkoznak vele hobbiként. A hozzáértők szerint sehol az országban nem készültek ilyen stílusú és méretű mechanikus utcai bábok, mint amilyenek most a Móra Ferenc Múzeumba kerültek. A bábok értékét mutatja, hogy Mojzer Gyula halála után a hagyatékot széthordták, így a közgyűjteménybe csak az életmű egy része kerülhetett. Az utcai bábok kis társasága most a múzeum Boros József utcai raktárában várja, hogy mikor léphet ismét a nyilvánosság elé. V alföld Ízelítő az új számból Oravecz Imre, Schein Gábor, Sajó László, Szálinger Balázs, Mogyorósi László, Zudor János versei - Maros András, Kácsor Zsolt és Győrffy Ákos novellái - Kass János: A kortárs levelei (Két sors két, nagy művész: Amerigo Tot, Huszárik Zoltán) - Kulcsár Szabó Ernő: A „szerelmi” líra vége („Igazságosság” és az intimitás kódolása a késő modern költészetben) - Lapis József: „Az értelemre merőlegesen” (Weöres Sándor: Harmadik szimfónia) - Baranyák Csaba: A fölkapart gramatika (Parti Nagy Lajos: Grafitnesz) - Kiss Dávid: Az értelmezés szükségessége (Tanulmányok Kertész Imréről) - Selyem Zsuzsa: A fölülírt tapasztalat (Vári György: Kertész Imre: Buchenwald fölött az ég) - Simon Attila: Egy történelemelmélet aporiái (Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő. A történelmi idők szementikája) - Amerigo Tot szobrai, Huszárik Zoltán rajzai KULTÚRA 2005. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 15 BÁV Művészeti Sajtódíj A BÁV Művészeti Sajtódíjat 2005-ben Berényi Péternek, a Műértő főszerkesztő-helyettesének ítélték oda Az ötszázezer forinttal járó díjat a kiírás szerint az a magyar újságíró nyeri el, aki az írott sajtóban megjelent írásaival a díj odaítélését megelőző egy évben a legjobban szolgálta a kulturális, művészeti, művészettörténeti ismeretterjesztés és nevelés ügyét. (Munkatársunktól) Mecénásnap Az idén első ízben rendezik meg Magyarországon a Mecénásnapot, Esterházy Miklós herceg születése napján, december 12-én. A kezdeményező Summa Artium Kht. igazgatója, Török András azt reméli, hogy ezen a napon a legkülönfélébb kulturális szervezetek mondanak majd köszönetet a támogatóiknak. A Szépművészeti Múzeumban rendezendő fogadáson átadják ugyanakkor az év mecénásának, szponzorának és patrónusának odaítélt díjakat, majd „elárvereznek” tucatnyi, támogatásra érdemes kulturális projektet. (N. K. J.) Az év belsőépítésze Mátyás-templombeli munkáiért Dragonits Márta kapja az egymillió forinttal járó, most hetedik alkalommal odaítélt Az év belsőépítésze 2004 díjat. Az elismerést az építészkamara (MÉK) belsőépítészeti tagozata adományozza kiemelkedően magas vagy különös tervezői értékekkel rendelkező belsőépítészeti munkáért. (MTI) HIRDETÉS Számlázási cím: ........................................................................... Kézbesítési cím (ha nem egyezik): ............................................... Telefonszám:...................................Fax:......................................E-mail: Megrendelés és további információ: A Népszabadságot megrendelheti telefonon a 06 (1) 436-4484-es számon ügyfélszolgálatunknál, amely más ügyekben is rendelkezésére áll hétköznapokon 8 és 16 óra között, esetleg faxon: 06 (1) 436-4348, vagy a megrendelőlap visszaküldésével postán: Népszabadság/Előfizetés Budapest 1960. Amennyiben az előfizetési díj az adott hónap 20-ig beérkezik, az előfizetése az azt követő hónap 1-jével indul. Miért érdemes előfizetnie? * Ha előfizet a Népszabadságra, mindennap otthonába kapja lapunkat, és biztosan nem marad ki egy témakör sem: heti vagy havi rendszerességgel megjelenő tematikus mellékleteink hiánytalanul eljutnak Önhöz. Előfizetőként az egyes lapszámok 30%-kal kevesebbe, átlag 78 Ft-ba kerülnek Önnek, és élhet azokkal a csak előfizetőknek szóló kedvező ajánlatokkal, amelyeket időről időre meghirdetünk. Előfizetőink automatikusan nagyobb kedvezménynyel vásárolhatnak a Népszabadság Könyvklub kínálatából. NÉPSZABADSÁG A mag«Hi*towHt tett*. Megrendelem a Népszabadságot előfizetői áron 3 hónapra 5970 Ft-ért, 6 hónapra 11 940 Ft-ért, 12 hónapra 23 880 Ft-ért. Az előfizetési díj befizetéséhez csekket, számlát kérek. *