Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-14 / 61. szám
2 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Sátrat bontanak a gazdák Amit pénteken visszautasított a Magosz, azt vasárnap kis módosítással elfogadta . Létrejött tegnap az agrármegállapodás. Engedtek a tüntetők és a kormány is adott újabb kedvezményeket, de pluszpénzt nem. Hírösszefoglalónk: Az aláírás meglehetősen váratlanul ért mindenkit. Németh Imre agrárminiszter pénteken még azt jelentette be, hogy továbbra is várják a demonstrálók képviselőit a megegyezésre, ők azonban határozottan leszögezték: csak a miniszterelnökkel tárgyalnak. Gyurcsány Ferenc ugyanilyen határozottsággal közölte: nem tárgyal. Ekkor az Országos Gazdademonstrációs Bizottság bejelentette: „Minden lehetséges eszköz bevetésre kerül vasárnap, ha nem születik meg a megállapodás a kormány és a demonstráló gazdák között.” A gazdák szombaton válságstábot állítottak fel. Az ország 12 helyszínén egész pályás útlezárásokat tartottak. Szombat este 8 megállapodást írt alá vasárnap a Parlamentben a Párbeszéd a vidékért programról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tudomány, a civil és mezőgazdasági szervezetek, önkormányzati szövetségek képviselőivel. Glatz Ferenc akadémikus, a párbeszéd kezdeményezője az aláírást megelőzően azt mondta: a program a politika, a tudomány és a civil társadalom összefogását jelenti a vidék 16órakor mintegy 200 erőgép vonult a Felvonulási térről a Budapest környéki utakra. A helyzet fenyegetőnek tűnt. Aztán vasárnap délben mégis aláírták a csak néhány pontjában megváltoztatott szövegű agrármegállapodást. Az egyezség az agráriumra fordítható ez évi költségvetési pénzeken felül pluszforrásra nem, de új agrártámogatási jogcímek meghirdetésére tartalmaz kötelezettséget. Mi történhetett az éjszaka? Meg nem erősített információk szerint a gazdák nem voltak már egységesek. Több csoportjuk is úgy érezte: a demonstráció elveszítette szakmai jellegét, és politikai hatásai már kimutathatók, így Jakab Istvánék tulajdonképpen már csak a látszatot őrizték. Végeredményben aztán mindenki „arcvesztés nélkül” távozhatott: a megállapodással a gazdák nyertek, mert a tárgyalások pénteki felfüggesztése után veszélybe került volna az a kéthetes egyeztetés, aminek révén más fontos kérdésekben sikerült megegyezni. Nem veszített a vejéért. A kormányfő úgy fogalmazott: a kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy végre szakítani lehessen a vidék ügyeinek átpolitizáltságával. Glatz közölte: társadalmi konszenzuson alapuló dokumentumot kívánnak előkészíteni, amely hoszszú távon befolyásolná a mindenkori kormányok vidékpolitikáját. Májusra készülhetne el a Charta a magyar vidékért és faluért dokumentum tervezete. kormány sem, mert az egyezséget végül az idei költségvetés keretei között kötötték meg. Az aláírt megállapodást Gyurcsány Ferenc is ellátta kézjegyével. Németh Imre agrárminiszter és Jakab István, a Magosz elnöke a megállapodás legutóbb létrejött pontjait ismertetve elmondta: az állatjóléti támogatás kerete tízmilliárd forint lesz, amiből hatmilliárd a sertés-, négymilliárd a baromfiágazat számára jár. A sertések esetében a kormány a korábbi, állatonkénti 1600 forintos támogatási ajánlatát 1800-ra emelte. Ezt 2006. január 15. és február 15. között fizetik ki, ahogy ezt korábban az FVM is ajánlotta. Eddig nem szereplő eleme az egyezségnek, hogy a 2003-as fagy- és aszálykárokra igénybe vett mintegy 50 milliárd forint hitel visszafizetésére rendelkezésre álló időt öt évvel meghoszszabbítják. Agrárszakértők szerint a megállapodásban „aktivizált” pénz fele a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) rendelkezésre álló források egy részének átcsoportosításából, másik fele pedig a szaktárca saját keretéből származik. A Felvonulási téren a demonstráló gazdák azonnal hozzákezdtek a 20-25 traktorból álló hazatérő konvojok összeállításához. A megállapodásban szerepel az is, hogy nem szerveznek újra demonstrációt, csak akkor, ha valamelyik fél megszegi a kötelezettségét. CZAUNER PÉTER Kezet rá - mindenki arcvesztés nélkül vonult vissza Jakab István az egyezség után: Legyen a Felvonulási a Magyar gazdák tere öbb mint négy éve Brüsszel nyilvánosan és folyamatosan figyelmeztetett: a magyar agrárium intézményrendszere nincs felkészülve az uniós csatlakozásra. Alig több mint két éve még egyáltalán nem volt fölkészülve. Azóta, rohammunkában, részben sikerült bepótolni az elmaradást. Csak részben. Ennek ellenére Németh Imre minisztériuma megnyugtató üzeneteket küldött, sőt: határidő előtti kifizetéseket is ígért. A hazai agrárium uniós ügyeit az FVM- ben irányító hatóság és a közreműködő szervezet (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) egyfelől óriási munkát végzett, másfelől elkövetett legalább három hibát. 1. Túlígérték magukat. 2. Amikor látszott, hogy baj lesz, akkor sem helyesbítettek. 3. Elmulasztották, vagy csak részben folytatták le a szükséges szakmai és politikai konzultációkat a gazdák zömével, és nem, vagy későn válaszoltak a felvetésekre. Az uniós „tanulóév”kis híján bukással végződött, ellentétben a többi új tagállammal. Németh Imrének ebből a reális helyzetből kell kiindulnia a továbbiakban, nyilván személyi-szerkezeti következtetéseket is levonva az irányító és a közreműködő szervezetnél. A traktorheteknek azonban több tanulsága is van - közülük vannak ijesztők. A politikai elit ismét „levizsgázott”. A Fidesz néhányszor irány- és aránytévesztő beszólásokat eregetett a fagyos légkörbe, rémképfestéssel és demagógiával tápot adva azoknak a radikálisoknak is, akik a bográcsok tüzénél a saját pecsenyéjüket akarták sütögetni. A Magosz vezetői rugalmasan kezelték követeléseiket, legalábbis ami a pontok számát illeti, ami nőttön-nőtt. Nyilvánvaló volt, hogy valamennyi gazdaszervezet a saját problémáival volt elfoglalva, azokra keresett megoldást, de leginkább pluszforrást. A Fidesz tagadta ugyan, hogy politikai színt is adott a demonstrációnak, az azonban aligha cáfolható, hogy mindvégig a könnyebb ellenállás (több szubvenció) felé akarta terelni a kormányt, sőt, a miniszterelnököt kritizálta, hogy nem hajlandó miniszterét kikerülve közvetlenül tárgyalni a gazdákkal, mintha Orbán Viktor kormányzása idején ehhez hasonlóra sor került volna. Az igazsághoz tartozik, hogy volt néhány meggondolatlanul leegyszerűsített, durva kiszólás kormányoldalról is. Biztató azonban, hogy volt józan hang is. Például az MDF szakpolitikusáé. Szerencsére a gazdák és közönségük zöme is higgadt maradt - a két fél a kölcsönös sértegetések ellenére érett volt a békére. Németh Imre „bírta a gyűrődést”, ami alighanem döntőnek bizonyult. Jakab István és csapata felmutatott egy olyan szervezettségi erőt, amelyre, kormányoktól és pénzektől függetlenül, a magyar agráriumnak a jövőben szüksége lesz. De nem azért, hogy újabb és újabb demonstrációkkal újabb és újabb milliárdokat fejjenek le a költségvetésből. Ez reménytelen, mert se pénz, se brüsszeli engedély nem lesz rá. Hanem azért, hogy a magyar agrárium végre szembenézzen azokkal a hatalmas változásokkal, amelyeket vagy vesztesként vagy győztesként, de elkerülhetetlenül át kell élnie. Tudomásul véve, hogy az élelmiszer-ipari alapanyagok tömegtermelését nem igazán fogja támogatni az EU, annyira biztosan nem, hogy az elaprózott birtokok versenyképesek legyenek. A magyar vidéken azok fognak boldogulni - egyáltalán: megmaradni -, akik nem csak hagyományos földművelésből és állattenyésztésből élnek. A sokoldalú vidékfejlesztés a következő húsz évben az egyik legfontosabb nemzeti (értsd: tagállami) feladat, amelynek sikerén múlik, hogy gyökeret ver vagy kiszárad a saját földjén a magyar gazda. Ahogy mondani szokás: a neheze most következik. FÜZES OSZKÁR JEGYZET Pótvizsgák MAGYARORSZÁG Péntek Részlet Jakab István és Bagi Béla közleményéből: „A hivatalos kommunikációval ellentétben a demonstráló gazdák és a kormány közötti megállapodás nem pusztán,néhány milliárd forint támogatás elmaradása miatt hiúsult meg. A kormányt képviselő agrárminiszter négy pontban nem volt hajlandó engedni a gazdák követeléseinek.” Hiller István, az MSZP elnöke: „Felszólítom a Fidesz elnökét, Orbán Viktort, hogy egyértelműen tisztázza szerepvállalását a gazdademonstrációban. Nem lehet viccelni azzal, ahogy a gazdákat lázítják.” Szombat Áder János, a Fidesz frakcióvezetője: „A gazdák kéréseinek és jogos igényeinek pénzügyi fedezete biztosított a költségvetésben. A mihamarabbi kifizetésekhez azonban szükséges, hogy a kormány mondjon le a felesleges mobiltelefon-beszerzésekről, bútorvásárlásokról és a milliárdos nagyságrendű kormánypropaganda-költségekről, vagy halassza ezeket későbbre." Jakab István: „Minden lehetséges eszköz bevetésre kerül vasárnap, amennyiben nem lesz megállapodás.” Hobjanecz Tibor, az MDF országos választmányának tagja: „Az MDF nem támogatja, sőt ellenzi a demonstráló gazdák be nem jelentett, tehát a törvénnyel ellentétes útlezárásait. Alá kellene írni azt a megállapodást, amely 99 százalékban kikristályosodott a demonstráló gazdák és a kormány tárgyalásain.” Gyurcsány Ferenc: „A demonstráló gazdákkal folyó tárgyalásoknak szakmai mederben kell folyniuk, ezért a kormány részéről a tárgyalópartner továbbra is Németh Imre.” Kiss Zoltán, SZDSZ: „Az ellenzék erődemonstrációt akar március 15. előtt a »ki a legény a gáton« akció keretében.” Vasárnap Jakab István: „Történelmet írtunk összefogásunkkal, ilyen méretű agrárdemonstráció még nem volt a magyar történelemben. A Felvonulási tér a gazdák terévé vált.” Gyurcsány Ferenc: „Jó érzéssel veszem tudomásul a megállapodást, és azt elfogadom. Az abban foglaltak végrehajtása érdekében a megállapodást a következő kormányülés elé terjesztem. Az egyezséget a parlament által elfogadott idei költségvetés keretei között kötöttük meg.” Péntektől vasárnapig NÉPSZABADSÁG Traktorturisták utolsó fényképei Győztünk, Piroska! - mondja a mobiljába egy kipirosodott arcú demonstráló a Felvonulási téren. Hogy az asszonynak mi lehetett az első gondolata ezzel kapcsolatban, az csak sejthető, amikor a férfi egy pezsgősüveggel a kezében azzal folytatja: „Nem, Piroska, már konyakozunk”. Merthogy a traktort haza is kell vinni. Ennek az egyeztetésével telt a tegnap délután azután, hogy Jakab István bejelentette: aláírták a megállapodást. A gazdák azt nem tudták, hogy pontosan mit ünnepelnek. Bár Jakab azzal kezdte, hogy a szöveg már fenn van az interneten, az a traktorokból nehezen elérhető. A Magosz-vezető arról beszélt, hogy történelmi pillanatok ezek, lélekben kezet fogott a magyar vidék és a főváros. Mindezt a gazdák a traktorok között kihangosítón követték figyelemmel, a sátrat ugyanis a műszőrmebundás szimpatizánsok töltötték meg. A Felvonulásit Magyar gazdák terévé keresztelik át, majd a kokárdát igen, de gazdajelvényt nem viselők azt mondják, hogy le kellene váltani Gyurcsányt. Erre a színpadról az a válasz érkezik, hogy mindennek eljön az ideje - ez most az ünnepé. Aztán a hangulatfelelős felszólítására sokadszor is eléneklik a Kossuth Lajos azt üzentét, csak Kossuth neve valamiért, ámde következetesen Jakab Istvánéra cserélődik. De hogy elfogyott volna a regimentje? Kicsit távolabb a gazdák arról beszélgetnek, hogy a megegyezés látatlanban is biztosan jobb helyzetet teremt, mint a korábbi volt. Közben fogy a szigmatizánsok szatyrából előkerült pogácsa, tea, mm. A fővárosi támogatók végül búcsúzkodni kezdenek a gazdáktól. Marasztalnák őket, mégiscsak traktorral szép március 15-e, de a tüntetők már mennének a földekre. Hajdúban ugyan még hó van, de máshol már lehet dolgozni - mondja egyikük. A több száz gépet még utoljára lefényképezik a traktorturisták, akikből van szép számmal, családostul jönnek az emberek. Hiszen Orbán Viktor is azt nyilatkozta nemrégiben, hogy ha most lenne általános iskolás, legföljebb traktoros lenne. Persze, ezt csak nyilatkozta. Nem üzente. HASZÁN ZOLTÁN