Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-19 / 65. szám

2 2005. MÁRCIUS 19., SZOMBAT MAGYARORSZÁG Teljes tisztújítás az SZDSZ-ben Kuncze Gábornak csak kihívói vannak, alternatívája nincs Tisztújítás lesz a szabad demokratáknál. Kuncze Gábor elnöki posztja megingathatatlan, az iga­zi verseny az ügyvivői tes­tületbe kerülésért zajlik majd. Az alapszervezetektől az elnök személyéig teljes tisztújítás lesz a hét végén az SZDSZ-ben. A mai szegedi küldöttgyűlés szinte bizonyosan megerősíti a párt élén Kuncze Gábort, ugyanak­kor óriási versenyfutás lesz az ügyvivő testületbe (üt) jutásért. A 12 helyre majdnem negyven jelölt pályázik. Azon túl, hogy a hetente ülésező út jelentős befo­lyással van a párt működésére, az SZDSZ-ben íratlan szabály, hogy az ügyvivőkre adott szava­zatok határozzák meg az elnök mögötti sorrendet az országgyű­lési választásokra összeállított országos listán. Érdekes lehet az üt összetétele amiatt is, mert két éve a testület­be majdnem fele-fele arányban jutottak be Kuncze Gábor támo­gatói és esetenkénti bírálói. Az úgynevezett belső ellenzék (Fo­dor Gábor, Gusztos Péter, Csőzik László, Béki Gabriella, Ungár Klára és Szent-Iványi István) azonban mostanra korántsem egységes. Szent-Iványi István az Európai Parlamentből már nem kíván az üt üléseire hetente visz­­szautazni, többen eltávolodtak az alternatív fórumnak minősülő Szabad Tanácskozástól, és van­nak olyanok, akiknek az újravá­lasztása erősen kérdéses. A párton belüli esélylatolga­tások során több politikus út­­tagságát biztosra veszik. Hat­­hatan kerülnek be a fővárosból és vidékről, továbbá az elnök automatikusan tag. Kuncze nem is pályázott „mezei” út­­tagságra, két kihívója, Fodor Gábor és Kis Zoltán igen. Ők a vidéki listáról minden bizony­­nyal be is jutnak. Innen kerül­het még be Kovács Kálmán in­formatikai miniszter és Gusz­tos Péter is. A fennmaradó két helyre esélyesnek tartják még Gulyás Józsefet, Sándor Klárát és Wekler Ferencet. Utóbbi eredményére szőlőügyei miatt a pártban is sokan kíváncsiak. Több vidéki polgármester is a jelöltek között van, ám az eddi­gi tapasztalatok szerint ők egy­mástól vesznek el szavazatokat. Arra lehet számítani, hogy a fővárosi jelöltek közül továbbra is a testület tagja marad Ma­gyar Bálint és Horn Gábor. Visszatérhet Pető Iván, aki ed­dig az országos tanács elnöke volt - a két tisztség összeférhe­tetlen - és Demszky Gábor fő­polgármester. A fennmaradó két budapesti helyre a hírek szerint jó eséllyel pályázik Eörsi Mátyás, Béki Gabriella és Cső­zik László. Bőhm András és La­kos Imre esélyeit az ronthatja, hogy kevésbé ismertek vidéken, márpedig nemcsak a budapesti küldöttek szavaznak a fővárosi jelöltekre. Különös figyelmet kap még Ungár Klára is. Az ügyvivői tes­tület tagjának mostani támoga­tottsága a hírek szerint meg sem közelíti a két évvel ezelőttit, így elképzelhető, hogy nem jut be újra. Csakhogy Ungár a múlt hé­ten vállalta fel másságát egy té­véműsorban, márpedig egy libe­rális pártra rossz fényt vethet, ha ezek után nem jut be az üt­be. A coming out több SZDSZ-es poli­tikus szerint se pró se kontra nem befolyásolja majd a küldöt­teket, nem emiatt szavazzák be vagy ki az testületből Ungárt. A küldöttgyűlés dönt arról is, hogy kibővíti az SZDSZ nevét a hirdetéseken már eddig is hasz­nált Magyar Liberális Párttal. Harminc napon belül az SZDSZ-ben mindenhol tisztújí­tást tartanak, a legkisebb alap­szervezetekig. HASZÁN ZOLTÁN Visszatérhet az erős politikai súllyal rendelkező ügyvivői testületbe Pető Iván is Kinek a támogatására számíthat Szili? / /. Mintha megnyitottak volna egy zsilipet: nap mint nap egy-egy újabb MSZP-tagozat nyilatkozik úgy, hogy Szili Katalint ajánlja köztársasági elnöknek. A folya­mat jól körülírható: már az MSZP elnöki posztjáért folyó versenyben hallani lehetett ar­ról, hogy Szil Katalin inkább ál­lamfőnek volna megfelelő, a megválasztása előtti utolsó in­terjúban Hiller István is úgy nyi­latkozott, hogy Szilire még nagy feladatok várnak. Sokak szerint a pártelnök későbbi nyilatkoza­tai is Szilire utaltak: az ideális je­lölt szociáldemokrata kötődésű, ugyanakkor legyen képes felül­emelkedni a közvetlen párt­szempontokon, itt az ideje, hogy a legfőbb közjogi méltóság ne le­gyen - mondta Hiller. Ugyanak-Az SZDSZ nem megy bele olyan alkuba sem, hogy Sziliért cserébe például Polt Péter utódját ők jelöljék. kár voltak olyan vélemények is, hogy a pártelnök nem Szilire gondolt - a szocialista politikus­nő viszont láthatóan ősztől fogva egyre inkább ambicionálta az új feladatot, s az MSZP-ben is je­lentős erő állt mögé. Szili Katalin ma már nem rej­ti véka alá, hogy megtisztelő megbízatásnak tekintené az ál­lamfői posztot, s vállalná, ha erre a szocialisták jelölnék. A múlt héten egy megyei napiapnak nynatkozva már azt is kijelentet­te, hogy lát esélyt az államfői poszt elnyerésére. Ettől a pilla­nattól kezdve szinte naponta akad egy-egy szocialista párti ál­lásfoglalás, nyilatkozat, amely Szili Katalin támogatottságáról szól. Borsodból például kötött mandátummal indulnak majd a küldöttek a kongresszusra, ami azt jelenti: csak Szilit jelölhetik. Ez persze még nem jelent töb­bet annál, mint hogy az egyik nyilvánvaló esélyes immár kilé­pett a nyilvánosság elé. Az igazi kérdés: valósággá érhet-e az esély? Úgy hallani, hogy most már Gyurcsány Ferenc is megba­rátkozott a házelnök jelölésével, mivel más esélyes jelölt egyelőre nem akadt. Csakhogy komoly nehézséget jelent a koalíciós partner, az SZDSZ ellenállása. A hét végén küldöttgyűlést tartó szabad demokraták eddigi megnyilatkozásai arra engednek következtetni, hogy nem szíve­sen látnák Szil Katalint az ál­lamfői poszton. A nyilvánosság előtt ezt nem nevesítik, ehelyett folyamatosan azt mondják, hogy pártpolitikust nem látnának szí­vesen a köztársasági elnök posztján. A háttértárgyalásokon értesülésünk szerint az MSZP tudomására hozták, hogy nem támogatják a házelnököt. Erről már az SZDSZ-frakció is tár­gyalt. (Gönczöl Katalin lehetett volna közös jelölt, ha elfogadta volna a felkérést.) Úgy tudjuk, hogy az SZDSZ nem megy bele olyan alkuba sem, hogy Szitiért cserébe például Polt Péter leg­főbb ügyész utódját a liberálisok jelöljék. Olyan erősen a párthoz kötődő főügyészt nem tudnának ugyanis választani, mint ameny­­nyire Szili kötődik az MSZP-hez. A szocialista pártban egyetér­tés van abban, hogy nem küld­hetnek parlamenti szavazásra olyan jelöltet, aki a harmadik fordulóban is esélytelen a győze­lemre, vagyis nem számíthat a szabad demokrata voksokra. (Az Országgyűlés a köztársasági el­nököt titkos szavazással választ­ja, akár több jelöltből. Az első két fordulóban a képviselők két­harmadának szavazatára van szükség, a harmadikban elegen­dő „tekintet nélkül a szavazás­ban részt vevők számára” a sza­vazatok többségének elnyerése, és már csak arra a két személyre lehet szavazni, aki a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapta.) Egy lapunk­nak név nélkül nyi­latkozó SZDSZ-es politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy ha­zárdjáték lenne elutasításuk elle­­nére Szilit jelölni. A szabad de­mokrata frakció egyelőre ugyanis egységesnek tűnik abban, hogy semmiképpen nem szavazna a szocialista politikusra. Mivel a harmadik fordulóban már ele­gendő a jelen lévő képviselők fe­lének a szavazata, az SZDSZ-es voksok kiesésével akár az ellen­zék jelöltje is beláthatna. A szocialista párt alapszabálya szerint az államfőjelöltről a kongresszusnak kell döntenie, az országos választmány és az el­nökség együttes javaslata alap­ján. Nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni a legutóbbi mi­niszterelnök-jelölő kongresz­­szust: akkor hiába javasolta az el­nökség Kiss Pétert, a küldöttek Gyurcsány Ferencet akarták. Meg is választották, és ez az újfaj­ta pártdemokrácia nagyon is tet­szik az MSZP tagjainak. Kérdés, hogyan hátrál ki az MSZP ebből a helyzetből: az SZDSZ-nek ugyanis esze ágában sincs „elvin­ni a balhét”, azaz nyivánosan ne­met mondani Szii Katalinra, aki ma még nem is hivatalos jelölt. NAGY SZILVIA-HASZÁN ZOLTÁN Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin: szorít az idő NÉPSZABADSÁG MDF-indítvány a parlament feloszlatására Munkatársunktól Dávid Ibolya és Herényi Ká­roly, az MDF képviselői pénte­ken önálló képviselői indítvány­ként benyújtották a parlament feloszlatásáról szóló országgyű­lési határozati javaslatukat. „Az MDF várja a lakosság vélemé­nyét arról, hogy az Országgyű­lés a jelenlegi összetételében képes-e kétharmados törvénye­ket hozni, megszüntetni a 12 éve tartó folyamatos alkot­mánysértéseket és alkotmá­nyos mulasztásokat, azaz el tudja-e látni vállalt feladatát” - áll közleményükben. Orbán Viktor, a Fidesz elnö­ke pénteken újságíróknak azt mondta: érti az MDF elnöké­nek a parlament júniusi felosz­latására tett kezdeményezését, mert ő is úgy gondolja, nem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy a kettős állampolgárság­ról szóló népszavazáson több mint kétmillió ember mondta el a véleményét. „Ha az elnök asszony ebből azt a tanulságot vonja le, hogy ebben a formában bizony nem tölti be a küldetését a népképvi­selet, az Országgyűlés, akkor ja­vaslatán érdemes elgondolkod­ni” - mondta a Fidesz elnöke. Mint mondta, maga is úgy gondolja, hogy ennyi véleményt figyelmen kívül hagyni nem sza­bad: „Vagy meg kell alkotni egy törvényt, vagy ki kell mondani a saját magunk, mármint az egész Magyar Országgyűlés alkalmat­lanságát.” Ugyanakkor hangsú­lyozta: az utóbbit jó lenne elke­rülni, inkább meg kellene alkot­ni a szükséges törvényeket, ami­re a Fidesz készen áll. Mint is­meretes, az MDF elnöke a fel­­oszlatási javaslat előzménye­ként felsorolt okokról szólva több alkotmánysértést és alkot­mányos mulasztást tulajdoní­tott az Országgyűlésnek, és hiá­nyolta a december 5-i, ered­ménytelen népszavazás után az alapvető nemzeti összetartozást jelentő törvények meghozatalát. A Honosítási menetrend Munkatársunktól Dávid Ibolya egyik legfőbb érve az, hogy a népszavazás óta gya­korlatilag semmi nem történt a kettős állampolgárság kérdésé­ben. Az Országgyűlésben nem, de azon kívül igen. Ha a parla­ment támogatja a kétharmados állampolgársági törvény módo­sítását, a határon túli magyarok esetében a tartózkodási enge­dély iránti kérelem benyújtásá­tól számított húsz hónapon belül befejeződhet a honosítási eljá­rás. Avarkeszi Dezső kormány­­megbízott vezetésével az erre vo­natkozó tervezet már elkészült, e szerint bővítenék az állampol­gársági vizsga alól mentesülők körét is. Az eljárás egyszerűsíté­se érdekében előírnák, hogy a honosításhoz szükséges doku­mentumokat nem követelhetik meg még egyszer, ha azok már megvannak a hatóságoknál. Az idegenrendészeti törvény módo­sításával megteremtenék az öt évig érvényes és korlátlan számú beutazásra jogosító nemzeti ví­zum kibocsátásának jogszabályi feltételeit. A törvénymódosítá­sokhoz szükséges kétharmados többség - a pártok jelzései alap­ján - meglesz. A jövő hétre az ügyben a kancelláriaminiszter az érintett miniszterek részvéte­lével értekezletet hívott össze. A javaslatokról a hónap végén tár­gyal a kormány, a tervezeteket pedig áprilisban nyújtják be a parlamentnek.

Next