Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

2 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Kevesebb tévés vezető Az MTV-ben 157-ről 65-70 közöttire csökken a középszin­tű vezetők száma, és a 18 igaz­gatóból csak tíz marad - kö­zölte a munkatársakkal a tévé belső levelezési rendszerén Rudi Zoltán elnök. Az MTV- elnök a menedzsment hatéko­nyabb munkáját, a döntési jogkörök ésszerűbb megosztá­sát és költségmegtakarítást re­mél az átalakítástól. Rudi be­jelentette, hogy műsorigazga­tók irányítják majd a csator­nákat. A fő adónak számító 1- esre még nem nevezte meg a kiválasztottját - tárgyalások folynak Pikó Andrással -, az M 2-ért folyó versenyfutásban Baló Györggyel szemben Kósa-Somogyi György futott be. S bár jelentősen késik a március 15-i indulással beha­rangozott harmadik, Demok­rácia nevű csatorna, a műsor­igazgatója Pusztay András személyében már megvan. Amíg az 1-es intendánsát nem választják ki, a csatornát a műsorokért és a közszol­­gálatiság szempontjainak be­tartásáért felelős alelnök, Si­mon András felügyeli. HASZÁN ZOLTÁN Semjénék az AB-hez fordulnak Alkotmánybírósághoz fordul ma Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független kép­viselő, mert szerintük az idei költségvetési törvény egyes rendelkezései sértik a vatikáni szerződés bizonyos pontjait. Semjén szerint a törvényben kihirdetett nemzetközi szer­ződéssel nem állhat ellentét­ben belső törvény, ezért kérik a taláros testületet, semmisít­se meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket. A beadvány­ban többletigénnyel nem áll­nak elő, csupán azt fogalmaz­zák meg, hogy az egyházi in­tézmények az önkormányza­tiakkal egyenlő elbánásban és finanszírozásban részesülje­nek. Semjén szerint ellentétes a vatikáni szerződéssel, hogy a közoktatási kiegészítő támo­gatást az egyház a jövőben bi­zonyos esetekben nem a költ­ségvetésből, hanem az önkor­mányzatokon keresztül kapja, s hogy bizonyos oktatási nor­matívákat az egyházi intéz­ményeknek nem bizto­sítanak. K. J. E. Ingyenes étkeztetés Szeptembertől ingyenes lesz az étkeztetés az óvoda és a böl­csőde mellett az általános is­kolák első négy osztályában is a legrászorultabb gyermekek számára - jelentette be a kabi­net szerdai ülését követő tájé­koztatóján Batiz András. A kormányszóvivő elmondta, hogy az ingyenes étkeztetést az ellátás nélkül maradó gyer­mekek számára már a nyári szünet idején is biztosítani kell. A kormány a 2006-os költségvetés előkészítése so­rán egy új, szociális célú gyer­mekétkeztetési jogcím beveze­tésére tesz majd javaslatot. A miniszterek elfogadták az új társasági és cégtörvény koncepcióját, mely egyszerű­síti és olcsóbbá teszi majd a cégalapítást, lehetővé teszi az elektronikus cégbejegyzést. Bejelentették azt is, hogy márciusban az érintettek a szokásos időpont előtt kapják meg nyugdíjukat. N. sz. PPP-program: nemzeti átok vagy gyümölcsöző befektetés? A Fidesz alelnöke szerint a kormány az úgynevezett PPP-konstrukcióval kény­szerpályát teremt a követ­kező két évtizedre, és zsákban futásra kénysze­ríti az utódokat. Pénzügyi szakértők ugyanakkor a magánbefektetők bevoná­sának előnyeit részletezik. A PPP-konstrukció (Public Private Partnership, azaz Köz- és Magánszféra Partnerség) lé­nyege, hogy az állami tulajdonú területen magánbefektető építi vagy újítja föl, majd működteti az adott intézményt (így iskolai kollégiumot, büntetés-végrehaj­tási intézetet stb.). Például a kol­légium működtetéséért az egye­tem vagy a főiskola húsz évig szolgáltatási díjat fizet a befekte­tőnek - ennek felét a tárcával kötött megállapodás szerint a minisztérium vállalja át. Húsz év után az ingatlan nem kerül auto­matikusan az egyetemek és a fő­iskolák tulajdonába: az intézmé­nyek megvehetik a létesítményt vagy meghosszabbíthatják az üzemeltetési szerződést. A kollégiumokkal kapcsolatos PPP-konstrukció bevezetését nemzeti átoknak nevezte a Fi­desz alelnöke a Nap-kelte című műsorban. Pokornni Zoltán sze­rint a Gyurcsány-kormány kény­szerpályát teremt a következő húsz évre, és zsákban futásra kényszeríti az aktuális kormá­nyokat, ha előre elkölti az egyete­mek, főiskolák valamennyi fej­lesztési pénzét. Pokorni prognó­zisa szerint a most megkötött szerződések két-három éven be­lül „bedőlnek” s a beruházási költségeket az államnak kell elő­teremtenie, növelve ezzel az ál­lamadósságot. A politikus szerint olyan helyzet állhat elő, hogy tíz évet is húzódhat az euró beveze­tése. Pokorni úgy látja, a kor­mányt egyetlen dolog motiválja: hogy a magánbefektető haszna bizonyosan megtérüljön. A koc­kázat és a haszon viszonyát úgy aposztrofálta: a haszon egy olda­lon, kizárólag a magánbefekte­tőknél összpontosul, ugyanakkor minden kockázat a közösséget sújtja. A politikus szerint a köz­intézményi beruházások akkor a legáttekinthetőbbek és a legel­­lenőrizhetőbbek, ha költségveté­si forrásból valósulnak meg. Lapunknak nyilatkozva vitat­ta ezt az álláspontot Csillag Ist­ván volt gazdasági miniszter. A pénzügyi szakember szerint nem azzal lehet probléma, ha egy beruházás PPP-konstruk­­cióban épül fel, hanem azzal, ha a konkrét projektnél a verse­nyeztetés nem volt elég világos, a szerződés nem volt megfelelő. Csillag szerint csak a Fidesz ál­maiban létezik tovább a szocia­lizmus, amikor állami cégek épí­tették, finanszírozták, üzemel­tették például a kollégiumokat. Tudomásul kell venni, hogy az oktatási intézmények területén is egyre nagyobb arányban je­lennek meg szolgáltatásaikkal a magáncégek. Ez pedig adott esetben ugyanolyan előnyös le­het, mint az egy összegben törté­nő állami kifizetés - mondta a szakember. Csillag szerint azt kell mérle­gelni, hogy mi éri meg jobban. Az, ha az állam kizárólag az ak­tuális adófizetői pénzeket hasz­nálhatja fel beruházásfinanszí­rozásra, de ehhez meg kell várni, amíg összegyűlik az adóbefize­tők pénze. A másik megoldás az, hogy a beruházáshoz igénybe ve­het hiteleket, így gyorsabban va­lósulhat meg a projekt, s nyil­vánvalóan a haszna is előbb je­lentkezik. Természetesen ebben az esetben meg kell nézni, hogy a hitelbevonás milyen határig racionális, hiszen azokat kama­tostul kell visszafizetni. Szerinte önmagában az, hogy magántőke finanszírozásában épül fel, s ki­zárólag magáncég üzemeltetésé­ben működik egy intézmény, csak abból a szempontból lénye­ges, hogy jobb minőségű lesz-e a szolgáltatás, és képes-e a hitelek kamatait és törlesztőrészleteit előre tekintve fizetni a megren­delő minisztérium. A volt gazda­sági miniszter szerint az nem le­het szempont, hogy az éppen kormányon lévő politikusok hány avatószalagot tudnak a jö­vőben átvágni. Mindazonáltal úgy véli, a hitelből létrejött - vagyis PPP-konstrukcióban mű­ködő - beruházásokat előbb fog­ják felavatni, mint ahogy Pokorni ollója csattoghatna. KUN J. ERZSÉBET A debreceni kollégium építésének munkálatai már megkezdődtek ­ A PPP-vel kapcsolatban egyet­len kérdés van, amiben Pokorni Zoltánnak, a Fidesz alelnö­­kének valószínűleg nincs igaza. Igaz, erről nem beszélt. A kér­dés az, hogy van-e más, jobb megoldás ugyanezekre a beru­házásokra. Egyébként számos más kijelentése igazolható - és persze árnyalható is. A PPP-k bedőlhetnek és nö­velhetik az államadósságot. Igaz. Ha az államnak át kell vennie az üzemeltetést és a hi­teleket, akkor azonnal megnő az államadósság. A képet azon­ban árnyalja, hogy ilyen bedő­­lésre még nem volt példa. A PPP a legdrágább állami beruházás. Igaz. Egyrészt a beruházás­hoz szükséges hiteleket egy ma­gánbefektető drágábban veheti fel, mint az állam. Másrészt: meg kell fizetni a magánbefek­tető hasznát is. A képet azonban árnyalja, hogy bizonyos szolgál­tatásoknál a magánszféra haté­konyabban működik, mint az állami, ami annyit jelent: a drá­gább hitel és a nyereség ellenére is lehet olcsóbb ez a forma. Más kérdés: ez a magyar gyakorlat­ban nem feltétlenül igazolható. A PPP kényszerpályát jelent, húsz évre leköti a forrásokat, zsákban futásra kényszeríti a következő öt kormányt. Igaz. Az állam húsz-huszonöt éves fizetési megállapodást köt, vagyis előre leköti öt cikluson keresztül a fejlesztési források egy részét. A képet azonban ár­nyalja, hogy csak állami beruhá­zás - és hitelfelvétel­­ esetén is hasonló mértékű kötelezettség­vállalás keletkezik: akkor az ál­lamadósság-növekmény kamat­terheit kell sok éven át fizetni. A PPP-kre nem a költségveté­si vitákban kérik a pénzt. Hamis. A PPP-k szerepelnek a mindenkori költségvetések­ben. A mostaniban is. A hazai PPP-k esetében igen­csak kicsiny a magánbefekte­tő kockázata, ez nem felel meg a nemzetközi gyakorlat­nak. Igaz. A PPP-k hazai gyakor­latát sokan vitatják az alacsony kockázat miatt, mondván: így az állam csak a saját beruházá­sait teszi a költségvetésen kívül­re, és nem von be magántőkét. A képet árnyalja, hogy a ma­gyar PPP-k ki nem mondott célja a beruházások költségei­nek büdzsén kívülre helyezése. Magyarország a szakadék pe­remén tátong. Hamis. Ha az államadósság átlépné a GDP 60 százalékát, akkor sem történik tragédia. Az uniós követelmények átalakítá­sa éppen arról szól, hogy egy or­szág gazdálkodását néhány mu­tató alapján nem lehet megítél­ni. A képet árnyalja, hogy Ma­gyarország esetében a GDP 60 százalékát kitevő adósságállo­mány soknak mondható. A PPP alternatívái. A PPP alkalmazása nélkül alapvetően az államnak kellene felépítenie a kollégiumokat. Ez költségvetési kiadás, amely nö­veli a hiányt. A hiány növeke­dése emeli az államadósságot, és Magyarország nem teljesíti az eurókritériumokat, amivel kockáztatja az euró bevezeté­sét. Ha a hiányt nem kívánja növelni, akkor adókat kell emelni vagy máshonnan kell megtakarítani. 200 milliárd fo­rintnyi beruházás 10 százalé­kos szja-emelést jelent, vagy hat-nyolc százalékos közalkal­mazotti létszámleépítést. A másik lehetőség a berházások leállítása. A PPP azért jó, mert a beruházásokat a költségveté­sen kívülre rejti, illetve az áru­kat hosszú évekre elosztva jele­níti meg, így anélkül lehet azo­kat végrehajtani, hogy kockáz­tatnánk az euró bevezetését vagy adóemelésre kényszerül­nénk. VÁRKONYI IVÁN Tévedések és igazságok A tagozatok Szili mellett Munkatársunktól Az MSZP 31 tagozatából eddig nyolc nevezte meg államfője­löltjét. Hat Szili Katalint, egy­­egy Glatz Ferencet, illetve Bá­­rándy Pétert támogatja. A szoci­alista platform több képviselője is jelezte szerkesztőségünknek, hogy bár hétfői ülésükön való­ban fölvetődött esetleges állam­főjelöltként Bihari Mihály jo­gászprofesszor és Glatz Ferenc akadémikus neve arra az esetre, ha a szabad demokratákkal nem lehetne egyezségre jutni Szili Katalin jelölése kapcsán, azt azonban szükségesnek tartották hangsúlyozni: platformjuk első­sorban azt szorgalmazza, hogy az MSZP a házelnököt jelölje ál­lamfőnek. Jogtalanul használt ingatlanok A civil szervezeteknek átadott ingatlanok több mint harmadát jogtalanul használják. Szankciókra, az ellenőrzés haté­konyabbá tételére, életszerűbb szerződési feltételek kidolgozá­sára tettek javaslatot tegnap az Országgyűlés Társadalmi Szer­vezetek Bizottságának képvise­lői, amikor megtárgyalták a Kincstári Vagyoni Igazgatóság átfogó összegzését a civil szerve­zeteknek átadott KVI-ingat­­lanok használatáról. A most le­zárult ellenőrzés valamennyi, 1998 és 2001 között átadott in­gatlan - összesen mintegy négy­­milliárdos érték­­ sorsát áttekin­tette. Zellea Sándor igazgató be­számolója szerint a vizsgálatból számos ingatlan már eleve ki­maradt, mert sem a tulajdonos, sem a megbízottja nem jelent meg. Azoknál is, akiknél sikerült bejutni, egy sor törvénytelensé­get találtak. Az ingatlanok hat­vannyolc százaléka van a tulaj­donosok használatában az alapí­tó okiratban meghatározott cé­lok szerint. Több mint harma­duknál viszont törvénysértő helyzet alakult ki: nyolc százalé­kukat teljes egészében más szer­vezet használja, mint amelyik­nek azt átadták, tizenhat száza­lékuknál a tulajdont szerző más szervezetekkel vagy magánsze­mélyekkel közösen használják, s ezért többnyire használati díjat szednek. Az ingatlanok nyolc százalékát viszont a kedvezmé­nyezettek egyáltalán nem hasz­nálják, leginkább azért, mert a fenntartási vagy felújítási költsé­geket nem tudják vállalni. Emi­att húsz ingatlan tulajdonjogáról mondtak le. Egyebek mellett ezek derül­tek ki a KVI tegnap tárgyalt je­lentéséből, amelyet megvitattak az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának ülé­sén. A beszámoló szerint a pá­lyázat útján tulajdont szerzett ingatlanhasználókkal van a leg­több gond, az alanyi jogon tu­lajdont szerzők többsége sza­bályszerűen használja ingatla­nát. S bár a törvény tizenöt éves elidegenítési tilalmat ír elő, az igazgatóság több esetben mégis kivételt tett, amikor hozzájárult a céljuknak nem megfelelő in­gatlanok eladásához, cseréjéhez vagy megterheléséhez. Az ülésen kiderült, hogy az ingatlanok állaga erősen lerom­lott. A képviselők javaslatot tet­tek arra, hogy legyen lehetőség a szabálysértőket felszólítani: mondjanak le a jogukról, az in­gatlant pedig eredeti állapotá­ban adják vissza. K. J. V.V

Next