Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-24 / 69. szám
2 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Kevesebb tévés vezető Az MTV-ben 157-ről 65-70 közöttire csökken a középszintű vezetők száma, és a 18 igazgatóból csak tíz marad - közölte a munkatársakkal a tévé belső levelezési rendszerén Rudi Zoltán elnök. Az MTV- elnök a menedzsment hatékonyabb munkáját, a döntési jogkörök ésszerűbb megosztását és költségmegtakarítást remél az átalakítástól. Rudi bejelentette, hogy műsorigazgatók irányítják majd a csatornákat. A fő adónak számító 1- esre még nem nevezte meg a kiválasztottját - tárgyalások folynak Pikó Andrással -, az M 2-ért folyó versenyfutásban Baló Györggyel szemben Kósa-Somogyi György futott be. S bár jelentősen késik a március 15-i indulással beharangozott harmadik, Demokrácia nevű csatorna, a műsorigazgatója Pusztay András személyében már megvan. Amíg az 1-es intendánsát nem választják ki, a csatornát a műsorokért és a közszolgálatiság szempontjainak betartásáért felelős alelnök, Simon András felügyeli. HASZÁN ZOLTÁN Semjénék az AB-hez fordulnak Alkotmánybírósághoz fordul ma Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független képviselő, mert szerintük az idei költségvetési törvény egyes rendelkezései sértik a vatikáni szerződés bizonyos pontjait. Semjén szerint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik a taláros testületet, semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket. A beadványban többletigénnyel nem állnak elő, csupán azt fogalmazzák meg, hogy az egyházi intézmények az önkormányzatiakkal egyenlő elbánásban és finanszírozásban részesüljenek. Semjén szerint ellentétes a vatikáni szerződéssel, hogy a közoktatási kiegészítő támogatást az egyház a jövőben bizonyos esetekben nem a költségvetésből, hanem az önkormányzatokon keresztül kapja, s hogy bizonyos oktatási normatívákat az egyházi intézményeknek nem biztosítanak. K. J. E. Ingyenes étkeztetés Szeptembertől ingyenes lesz az étkeztetés az óvoda és a bölcsőde mellett az általános iskolák első négy osztályában is a legrászorultabb gyermekek számára - jelentette be a kabinet szerdai ülését követő tájékoztatóján Batiz András. A kormányszóvivő elmondta, hogy az ingyenes étkeztetést az ellátás nélkül maradó gyermekek számára már a nyári szünet idején is biztosítani kell. A kormány a 2006-os költségvetés előkészítése során egy új, szociális célú gyermekétkeztetési jogcím bevezetésére tesz majd javaslatot. A miniszterek elfogadták az új társasági és cégtörvény koncepcióját, mely egyszerűsíti és olcsóbbá teszi majd a cégalapítást, lehetővé teszi az elektronikus cégbejegyzést. Bejelentették azt is, hogy márciusban az érintettek a szokásos időpont előtt kapják meg nyugdíjukat. N. sz. PPP-program: nemzeti átok vagy gyümölcsöző befektetés? A Fidesz alelnöke szerint a kormány az úgynevezett PPP-konstrukcióval kényszerpályát teremt a következő két évtizedre, és zsákban futásra kényszeríti az utódokat. Pénzügyi szakértők ugyanakkor a magánbefektetők bevonásának előnyeit részletezik. A PPP-konstrukció (Public Private Partnership, azaz Köz- és Magánszféra Partnerség) lényege, hogy az állami tulajdonú területen magánbefektető építi vagy újítja föl, majd működteti az adott intézményt (így iskolai kollégiumot, büntetés-végrehajtási intézetet stb.). Például a kollégium működtetéséért az egyetem vagy a főiskola húsz évig szolgáltatási díjat fizet a befektetőnek - ennek felét a tárcával kötött megállapodás szerint a minisztérium vállalja át. Húsz év után az ingatlan nem kerül automatikusan az egyetemek és a főiskolák tulajdonába: az intézmények megvehetik a létesítményt vagy meghosszabbíthatják az üzemeltetési szerződést. A kollégiumokkal kapcsolatos PPP-konstrukció bevezetését nemzeti átoknak nevezte a Fidesz alelnöke a Nap-kelte című műsorban. Pokornni Zoltán szerint a Gyurcsány-kormány kényszerpályát teremt a következő húsz évre, és zsákban futásra kényszeríti az aktuális kormányokat, ha előre elkölti az egyetemek, főiskolák valamennyi fejlesztési pénzét. Pokorni prognózisa szerint a most megkötött szerződések két-három éven belül „bedőlnek” s a beruházási költségeket az államnak kell előteremtenie, növelve ezzel az államadósságot. A politikus szerint olyan helyzet állhat elő, hogy tíz évet is húzódhat az euró bevezetése. Pokorni úgy látja, a kormányt egyetlen dolog motiválja: hogy a magánbefektető haszna bizonyosan megtérüljön. A kockázat és a haszon viszonyát úgy aposztrofálta: a haszon egy oldalon, kizárólag a magánbefektetőknél összpontosul, ugyanakkor minden kockázat a közösséget sújtja. A politikus szerint a közintézményi beruházások akkor a legáttekinthetőbbek és a legellenőrizhetőbbek, ha költségvetési forrásból valósulnak meg. Lapunknak nyilatkozva vitatta ezt az álláspontot Csillag István volt gazdasági miniszter. A pénzügyi szakember szerint nem azzal lehet probléma, ha egy beruházás PPP-konstrukcióban épül fel, hanem azzal, ha a konkrét projektnél a versenyeztetés nem volt elég világos, a szerződés nem volt megfelelő. Csillag szerint csak a Fidesz álmaiban létezik tovább a szocializmus, amikor állami cégek építették, finanszírozták, üzemeltették például a kollégiumokat. Tudomásul kell venni, hogy az oktatási intézmények területén is egyre nagyobb arányban jelennek meg szolgáltatásaikkal a magáncégek. Ez pedig adott esetben ugyanolyan előnyös lehet, mint az egy összegben történő állami kifizetés - mondta a szakember. Csillag szerint azt kell mérlegelni, hogy mi éri meg jobban. Az, ha az állam kizárólag az aktuális adófizetői pénzeket használhatja fel beruházásfinanszírozásra, de ehhez meg kell várni, amíg összegyűlik az adóbefizetők pénze. A másik megoldás az, hogy a beruházáshoz igénybe vehet hiteleket, így gyorsabban valósulhat meg a projekt, s nyilvánvalóan a haszna is előbb jelentkezik. Természetesen ebben az esetben meg kell nézni, hogy a hitelbevonás milyen határig racionális, hiszen azokat kamatostul kell visszafizetni. Szerinte önmagában az, hogy magántőke finanszírozásában épül fel, s kizárólag magáncég üzemeltetésében működik egy intézmény, csak abból a szempontból lényeges, hogy jobb minőségű lesz-e a szolgáltatás, és képes-e a hitelek kamatait és törlesztőrészleteit előre tekintve fizetni a megrendelő minisztérium. A volt gazdasági miniszter szerint az nem lehet szempont, hogy az éppen kormányon lévő politikusok hány avatószalagot tudnak a jövőben átvágni. Mindazonáltal úgy véli, a hitelből létrejött - vagyis PPP-konstrukcióban működő - beruházásokat előbb fogják felavatni, mint ahogy Pokorni ollója csattoghatna. KUN J. ERZSÉBET A debreceni kollégium építésének munkálatai már megkezdődtek A PPP-vel kapcsolatban egyetlen kérdés van, amiben Pokorni Zoltánnak, a Fidesz alelnökének valószínűleg nincs igaza. Igaz, erről nem beszélt. A kérdés az, hogy van-e más, jobb megoldás ugyanezekre a beruházásokra. Egyébként számos más kijelentése igazolható - és persze árnyalható is. A PPP-k bedőlhetnek és növelhetik az államadósságot. Igaz. Ha az államnak át kell vennie az üzemeltetést és a hiteleket, akkor azonnal megnő az államadósság. A képet azonban árnyalja, hogy ilyen bedőlésre még nem volt példa. A PPP a legdrágább állami beruházás. Igaz. Egyrészt a beruházáshoz szükséges hiteleket egy magánbefektető drágábban veheti fel, mint az állam. Másrészt: meg kell fizetni a magánbefektető hasznát is. A képet azonban árnyalja, hogy bizonyos szolgáltatásoknál a magánszféra hatékonyabban működik, mint az állami, ami annyit jelent: a drágább hitel és a nyereség ellenére is lehet olcsóbb ez a forma. Más kérdés: ez a magyar gyakorlatban nem feltétlenül igazolható. A PPP kényszerpályát jelent, húsz évre leköti a forrásokat, zsákban futásra kényszeríti a következő öt kormányt. Igaz. Az állam húsz-huszonöt éves fizetési megállapodást köt, vagyis előre leköti öt cikluson keresztül a fejlesztési források egy részét. A képet azonban árnyalja, hogy csak állami beruházás - és hitelfelvétel esetén is hasonló mértékű kötelezettségvállalás keletkezik: akkor az államadósság-növekmény kamatterheit kell sok éven át fizetni. A PPP-kre nem a költségvetési vitákban kérik a pénzt. Hamis. A PPP-k szerepelnek a mindenkori költségvetésekben. A mostaniban is. A hazai PPP-k esetében igencsak kicsiny a magánbefektető kockázata, ez nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak. Igaz. A PPP-k hazai gyakorlatát sokan vitatják az alacsony kockázat miatt, mondván: így az állam csak a saját beruházásait teszi a költségvetésen kívülre, és nem von be magántőkét. A képet árnyalja, hogy a magyar PPP-k ki nem mondott célja a beruházások költségeinek büdzsén kívülre helyezése. Magyarország a szakadék peremén tátong. Hamis. Ha az államadósság átlépné a GDP 60 százalékát, akkor sem történik tragédia. Az uniós követelmények átalakítása éppen arról szól, hogy egy ország gazdálkodását néhány mutató alapján nem lehet megítélni. A képet árnyalja, hogy Magyarország esetében a GDP 60 százalékát kitevő adósságállomány soknak mondható. A PPP alternatívái. A PPP alkalmazása nélkül alapvetően az államnak kellene felépítenie a kollégiumokat. Ez költségvetési kiadás, amely növeli a hiányt. A hiány növekedése emeli az államadósságot, és Magyarország nem teljesíti az eurókritériumokat, amivel kockáztatja az euró bevezetését. Ha a hiányt nem kívánja növelni, akkor adókat kell emelni vagy máshonnan kell megtakarítani. 200 milliárd forintnyi beruházás 10 százalékos szja-emelést jelent, vagy hat-nyolc százalékos közalkalmazotti létszámleépítést. A másik lehetőség a berházások leállítása. A PPP azért jó, mert a beruházásokat a költségvetésen kívülre rejti, illetve az árukat hosszú évekre elosztva jeleníti meg, így anélkül lehet azokat végrehajtani, hogy kockáztatnánk az euró bevezetését vagy adóemelésre kényszerülnénk. VÁRKONYI IVÁN Tévedések és igazságok A tagozatok Szili mellett Munkatársunktól Az MSZP 31 tagozatából eddig nyolc nevezte meg államfőjelöltjét. Hat Szili Katalint, egyegy Glatz Ferencet, illetve Bárándy Pétert támogatja. A szocialista platform több képviselője is jelezte szerkesztőségünknek, hogy bár hétfői ülésükön valóban fölvetődött esetleges államfőjelöltként Bihari Mihály jogászprofesszor és Glatz Ferenc akadémikus neve arra az esetre, ha a szabad demokratákkal nem lehetne egyezségre jutni Szili Katalin jelölése kapcsán, azt azonban szükségesnek tartották hangsúlyozni: platformjuk elsősorban azt szorgalmazza, hogy az MSZP a házelnököt jelölje államfőnek. Jogtalanul használt ingatlanok A civil szervezeteknek átadott ingatlanok több mint harmadát jogtalanul használják. Szankciókra, az ellenőrzés hatékonyabbá tételére, életszerűbb szerződési feltételek kidolgozására tettek javaslatot tegnap az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának képviselői, amikor megtárgyalták a Kincstári Vagyoni Igazgatóság átfogó összegzését a civil szervezeteknek átadott KVI-ingatlanok használatáról. A most lezárult ellenőrzés valamennyi, 1998 és 2001 között átadott ingatlan - összesen mintegy négymilliárdos érték sorsát áttekintette. Zellea Sándor igazgató beszámolója szerint a vizsgálatból számos ingatlan már eleve kimaradt, mert sem a tulajdonos, sem a megbízottja nem jelent meg. Azoknál is, akiknél sikerült bejutni, egy sor törvénytelenséget találtak. Az ingatlanok hatvannyolc százaléka van a tulajdonosok használatában az alapító okiratban meghatározott célok szerint. Több mint harmaduknál viszont törvénysértő helyzet alakult ki: nyolc százalékukat teljes egészében más szervezet használja, mint amelyiknek azt átadták, tizenhat százalékuknál a tulajdont szerző más szervezetekkel vagy magánszemélyekkel közösen használják, s ezért többnyire használati díjat szednek. Az ingatlanok nyolc százalékát viszont a kedvezményezettek egyáltalán nem használják, leginkább azért, mert a fenntartási vagy felújítási költségeket nem tudják vállalni. Emiatt húsz ingatlan tulajdonjogáról mondtak le. Egyebek mellett ezek derültek ki a KVI tegnap tárgyalt jelentéséből, amelyet megvitattak az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának ülésén. A beszámoló szerint a pályázat útján tulajdont szerzett ingatlanhasználókkal van a legtöbb gond, az alanyi jogon tulajdont szerzők többsége szabályszerűen használja ingatlanát. S bár a törvény tizenöt éves elidegenítési tilalmat ír elő, az igazgatóság több esetben mégis kivételt tett, amikor hozzájárult a céljuknak nem megfelelő ingatlanok eladásához, cseréjéhez vagy megterheléséhez. Az ülésen kiderült, hogy az ingatlanok állaga erősen leromlott. A képviselők javaslatot tettek arra, hogy legyen lehetőség a szabálysértőket felszólítani: mondjanak le a jogukról, az ingatlant pedig eredeti állapotában adják vissza. K. J. V.V