Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-29 / 72. szám
4 2005. MÁRCIUS 29., KEDD Civil kurátorok politikai hátszéllel Április elsején sorsolják ki azokat a civil szervezeteket, amelyek egy évre tagot küldhetnek a köztévék és a közrádió felügyeleti szervébe. A törvény szándékai szerint ezzel megvalósul a társadalmi kontroll. Valójában a legtöbb pályázó könnyedén besorolható valamelyik politikai oldalhoz. A társadalmi kurátoroknak az idén a Magyar Rádióban lesz a legjelentősebb feladatuk: elnököt választanak. Ha kisorsolják, független civi szervezetként tagot delegálhat a rádiókuratóriumba többek között a Fidesz holdudvarába tartozó Professzorok Batthyány Köre Egyesület, vagy a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége, amelynek első embere történetesen a közrádió alelnöke, az elnökség tagja pedig Kondor Katalin, az intézmény vezetője. A szövetség közleményeiben rendre a kormányoldalt vádolja a konzervatív média elnyomásával. A médiakuratóriumok elnökségeiben a parlamenti pártok delegáltjai ülnek (a nyolcfős testületekben fele-fele arányban kormánypártiak és ellenzékiek). Őket egészíti ki 21-21 civű tag (a Duna TV-ben a határon túliakkal együtt 23). Kádár András Kristóf, aki 2000-ben a Magyar Helsinki Bizottságot képviselte az MTV- ben, tapasztalatairól a Beszélőben így írt: „Több politikai párt komoly lobbitevékenységgel buzdította kuratóriumi jelentkezésre a szívéhez közel álló civil szervezeteket. A sorsolást követően pedig egyes pártpolitikusok az iránt érdeklődtek a szerencsés (?) nyerteseknél, hogy nincs e kedvük az adott párttal bensőséges viszonyban álló személyeket delegálni a médiatestületekbe... A 2001. márciusi kuratóriumi sorsoláson - nem hivatalosan - jelen voltak különböző pártok munkatársai is, akik a kuratóriumi tagságra pályázók listájával a kezükben minden besorsolt szervezet nevének elhangzása után azt mormolták maguk elé: »ők a mieink« vagy „na, ez az övék”. Ez egyébként viszonylag egyszerű lehet például az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület esetében, amely 2003-ban a Magyar Rádióba, 2004-ben a Magyar Televízióba küldött tagot. A Fidesz honlapja szerint a szervezet elnöke a párt nyugdíjastagozatának vezetője. A most jelentkező szervezetek egy részére különböző témájú, de többnyire politikai jellegű állásfoglalásokban, petíciókban, vagy ilyen fórumok szervezőjeként bukkanhatunk. A kettős állampolgárság támogatói, a melegházasságok ellenzői közt éppúgy megtalálhatjuk őket, mint a polgári körös rendezvényeken. Jobboldali kötődésű civil a Honfoglalás 2000, amely 2002-ben már delegálhatott tagot a közrádióba, az 56-os Szövetség, a Rákóczi Szövetség, a kuratóriumban szintén nem ismeretlen Doni Bajtársak Szövetsége, a Közakarat Egyesület vagy a Magyar Piarista Diákszövetség (utóbbi szervezet elnöke Szűcs Ervin fideszes önkormányzati képviselő, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tagja). A Fidesz holdudvarából lehetőséghez juthat még a Nemzeti Pedagógus Műhely (melynek elnöke, Baranyai Károly egyetemi oktató a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége - szintén „gyakorló delegáló” szervezet egyik fórumán az Érdi Újság című lap szerint a hiányolt „sajtókiegyenlítést” többek között letartóztatásokkal oldotta volna meg. Újra pályázhat a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, amelyet rendszerint Hanti Vilmos, az MSZP gyermektagozatának elnöke képvisel. Feltűnően magas - ahogyan a korábbi években is - a keresztény civil szervezetek aránya a pályázók között (csak néhány példa: Katolikus Asszonyok-lányok Szövetsége, Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség, Magyar Református Lelkészegyesület, Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete). Ismét esélyt kap az Ékes Ilona nevével fémjelzett Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom. Ennek az érdekszövetségnek a tagjai adtak fel fizetett hirdetést, tiltakozva Gyurcsány Ferenc „öregecskedő feleséges” kijelentése miatt. Ékes korábban jobboldali jelöltként indult a választásokon. A korábbi kurátorok között több politikus neve is felbukkant, mint Újhelyi Istváné, az MSZP jelenlegi alelnökéé, aki az MTV-ben és a rádióban is civileskedett, vagy Mikola Istváné, az Orbán-kormány egészség el jön Kondor után? Legfeljebb kilencen indulhatnak a Magyar Rádió elnöki pályázatán, ennyien vették meg ugyanis ötvenezer forintért a kiírást. Az előzetes találgatások alapján a pályázók között lehet Szayly József, a Petőfi adófőszerkesztő-helyettese, Such György, a Magyar Televízió korábbi alelnöke, a Magyar Hírlap volt főszerkesztő-helyettese, Bernáth György, a TV 2 volt hírigazgatója. A lehetséges indulók között említik Hollós János alelnököt is, aki lapunk megkeresésére ezt cáfolta. (Munkatársunktól)ügyi miniszteréé, Kiss Antal, Orbán Viktor elnöki tanácsadója is volt már kurátor. Ha már az ismerős arcoknál tartunk: a rekordot valószínűleg Hárshegyi János tartja, aki eddig hat alkalommal került be a kuratóriumokba, öt különböző sportszövetség jóvoltából - hol a Kendo, hol a Divat- és Sporttánc Szövetség, hol pedig a Nanbudo Szövetség delegáltjaként. Nem meglepő, hogy ez utóbbi szervezet az idén is megkapta a lehetőséget. HASZÁN ZOLTÁN-NYUSZTAY MÁTÉ A civil kurátorok keveslik a beleszólást A többség elutasítja a bevándorlókat Munkatársunktól A magyarok túlnyomó többsége szerint az országnak nincs szüksége a bevándorlókra - derül ki egy nemzetközi kutatás keretében a Tárki által végzett felmérésből. Hasonlóan vélekednek a csehek, a lengyelek és a szlovákok is. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint Nagy-Britanniában tavaly jóval többen kértek menedéket, mint ahányan a visegrádi országokban összesen. Míg Magyarországon 1600, Csehországban 5460, Lengyelországban 8080, Szlovákiában pedig 11 350 - összesen tehát mintegy 26-27 ezer volt a menedékkérők száma, addig Nagy-Britanniában elérte a 40 ezret. A CEORG (Central European Opinion Research Group) nemzetközi együttműködés keretében készült vizsgálat megállapította, hogy a magyar, a cseh és a szlovák lakosságnak kétharmada mérlegelő álláspontot képvisel, tehát úgy gondolja, hogy a menekültek között vannak olyanok, akiket be kell fogadni, és vannak, akiket nem. A lengyelek körében ez az arány nem egészen ötven százalék. Idegenellenesnek - azaz minden menekültet elutasítanak - a magyarok 25, a csehek 22, a szlovákok 20 százaléka tekinthető, s a legtöbben Lengyelországban vannak: a megkérdezettek 31 százaléka. A vizsgálat szerint a bevándorlókkal kapcsolatban mind a négy visegrádi országban az a meghatározó vélemény, hogy nincs szükség rájuk. Legnagyobb arányban a magyar és a szlovák válaszadók (mintegy 80 százalék) vélekednek így, míg Csehországban és Lengyelországban tíz százalékkal kevesebben állítják ezt. Be kell-e fogadni a menekülteket? (százalék) 100 TD ± MAGYARORSZÁG Lengyelország Csehország Senkit sen befogadni Szlovákiat Minden menekültet be kellene fogadni Senkit sem szabad ■! Van, akit igen, Bl Nem ■J van, akit nem BL tudja Szüksége van-e az országnak bevándorlókra? (százalék) 5 5 100 13 3 MAGYARORSZÁG Lengyelország Csehország Szlovákia | Egyértelműen igen Forrás: CEORG és Tirki 1|| Inkább §|| igen Inkább nem1 Egyáltalán| | Nem __1 tudja NÉPSZABADSÁG-grafika MAGYARORSZÁG Gyanúsítottak és érintettek ár három tucat gyanúsítottja van a brókerbotránynak Közvetlenül és „oldalágon” már három tucat gyanúsítottat hallgatott ki a brókerügyben a Nemzeti Nyomozóiroda (NNYI), a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal és a Fővárosi Katonai Ügyészség. A következő hetekben újabb gyanúsítottak kihallgatása várható, akik között lehetnek a mentelmi jog által védett személyek is. Rendőrségi és ügyészségi források egybehangzóan állítják: a brókerbotrány nyomozásának augusztus végére tervezett befejezéséig még legalább négy-öt új gyanúsított megnevezésére kell számítani. Nem zárható ki, hogy a gyanúsítottak három tucat nevet tartalmazó listája néhány mentelmi joggal védett személlyel bővül. Az első számú gyanúsított továbbra is Kulcsár Attila. Az ő házi őrizetének további három hónappal történő meghosszabbításáról ma dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Továbbra is a fő gyanúsítottak között olvasható Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatójának neve, Garamszegi Gáboré, a Betonút Rt. egykori vezérigazgató-helyetteséé, és Bitvai Miklósé, aki az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója volt. Pénzmosás gyanújával vizsgálódik a Nemzeti Nyomozóiroda Mészáros János és Kerék Csaba, a Britton-cégcsoport magyarországi képviselői ellen, akiknek az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint kulcsszerepük volt a K & H Equities Rt. ügyfeleitől, intézményektől és magánbefektetőktől elsikkasztott milliárdok tisztára mosásában, az ügyfelek pénzének - azok akaratától eltérő - befektetésében. Kerék Csabát több százmilliós sikkasztással is gyanúsítja a rendőrség. Sikkasztással, okirat-hamisítással, illetve pénzmosással gyanúsítja a rendőrség rajtuk kívül a K&H Equities korábbi vezetőjét és több alkalmazottját, köztük Kulcsár Attila két asszisztensét, P. Hajnalkát és B. Katalint. Ugyancsak pénzmosás gyanúsítottja Sz. Gyula (taxis Gyuszi), aki a gyanúsítás szerint Kulcsár személyes megbízottjaként több milliárd forintot „postázott” nejlonzacskókban a VIP ügyfeleknek abból a pénzből, amit az ugyancsak pénzmosással gyanúsított - és az érintettek közül egyedüliként még ma is letartóztatásban lévő - szír pénzváltó, El Abed Hassan és szökésben lévő társa, Abdo Mahmoud mosott tisztára a gyanú szerint az OTP és az Inter-Európa Bank Rt. fiókhálózatán keresztül. Az összesen 6,2 milliárd forintnyi elsikkasztott pénz legalizálásával összefüggésben időközben már vádat emelt az ügyészség pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettségük elmulasztásáért a két pénzintézet tizennégy alkalmazottja ellen (többségük az említett bankok pénztárosa). A brókerügyhöz kapcsolódóan sikkasztással gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozóiroda Forró Tamás egykori televíziós műsorvezetőt, aki a gyanúsítás szerint „a Zöld Újság Rt. a K&H Equitiesnél befektetett pénzei hozamának egy részét saját számlájára utaltatta”. Forró tagadja a vádat, lapunknak korábban azt mondta, az ügylettel kapcsolatban minden dokumentum a birtokában van. Hivatali vesztegetés miatt indult eljárás Bálint Tamás, Keller László volt közpénzügyi államtitkár egykori kabinetfőnöke ellen, aki állítólag tízmillió forintot kapott Kulcsártól egy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásáról és az akkori elnök, Szálsz Károly tevékenységéről készült vizsgálati jelentésért. Az ügy „oldalágán” hivatali visszaélésért és államtitoksértésért indult eljárás Bácskai János dandártábornok, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ vezetője ellen. Első fokon az államtitoksértés vádja alól felmentette őt a bíróság, a másik vádban bűnösnek mondta ki és elítélte. A másodfokú bíróság azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el a Csongrád Megyei Bíróságon. Kulcsár vallomása alapján az ügyészség hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás gyanújával eljárást indított Molnár Csaba alezredes, az ORFK egykori pénzmosás elleni osztályának vezetője és helyettese, B. János őrnagy ellen. Az ügyészség szerint Molnár és B. János még a brókerbotrány kirobbanása előtt, a Pannonplast Rt. törvénytelen részvényfelvásárlásaival összefüggésben olyan információkat kért Kulcsártól, amelyek alapján megtagadhatták a nyomozás elrendelését. Nemzetközi elfogatóparancs van érvényben Schönthal Henrik ellen, akit elfogása és kiadatása esetén milliárdos pénzmosással gyanúsítana meg a rendőrség. Magyarországi megbízottját, D. Gábort már ugyanezzel gyanúsítják. S hogy kik jöhetnek még? A rendőrség és az ügyészség már hónapokkal ezelőtt leszögezte: amint elkészül a tőkepiaci szakértői jelentés a K & H Equities Rt. és annak ügyfelei számláin lebonyolított tranzakciókról, újra kihallgatják Kulcsár VIP ügyfeleit, hogy tisztázzák, közülük kik azok, akik maguk is a bróker áldozatainak tekinthetők, és kik, akik - anyagi vagy más ellenszolgáltatás fejében - „kölcsönadták” a Számlájukat az alkusz törvénytelen ügyleteihez. A szakértői vélemény már elkészült, és az eddigi tanúk ismételt kihallgatása is megkezdődött. Rendőrségi források az eddigi adatok alapján négy-öt új gyanúsított „felbukkanására” számítanak, de azt sem zárják ki, hogy az ügynek további - esetleg mentelmi jog védelme alatt álló - gyanúsítottjai is lesznek. FEKETE GY. ATTILA Bécs, 2003 nyara: Kulcsár bilincsben -6 NÉPSZABADSÁG